Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-08 / 81. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPUJ SA 6 AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 OKTOBER g. A PARASZTI SZÖVETKEZÉS ISKOLÁJA Uj, szokatlan út a szövetkezés útja, mim mindent, ezt is meg keli tanulni. Meg ítéli tanulni új módon dolgozni, új módon' ter­melni, meg kell tanulni új mó­don élni — s ez nem is olyan könnyű. Az egyéni élet megszo- kottsága majd olyan erővel húz­za vissza a dolgozó parasztot, inint amilyen eró've! vonzza a szövetkezeti mozgalom egyre több, egyre szebb eredményei. A régiből az újra való áttérést segíti a szövetkezés legalacso­nyabb formája, a táb'ás 1. típusú termelőszövetkezeti élet. Ezek a csoportok, melyek még nem számolják fel teljes egé­szében az egyéni gazdálkodást — hisz a jószág, gazdasági fel­szerelés a tag személvi tulajdo­nában marad, vetés után egye­dül műveli kijelölt földterületét — nagyszerű ízelítőt adnak a szövetkezeti élet szépségeiről, megszerettetik a szövetkezetei, megtanítják a tagokat az új, kulturált életre. Az állam támo­gatása, a gépállomások segít­sége, nagy táblákon, a korszerű agrotechnika alkalmazása, a mű­trágya, ® a többi, gazdagabb életet, magasabb jövedelmet biz­tosítanak a szövetkezetek tag­sága számára. Felbecsülhetetlen fontosságú tehát az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok szerepe egész szövetkezeti moz­galmunkban. Heves megyében jelenleg a 70 I típusú termelőcsoportban 4561 tag miivel 24.052 hold szántó- területet. Az elmúlt gazdasági évben ezeknek a termelőcsopor- tokrrak többsége számottevő' eredményeket ért el, biztosítani tudta a tagság jövedelmét, be­bizonyította, hogy még ezen az alacsonyabb fokon is magasabb- rendű az egyéni gazdálkodásnál. A jó eredmények elérésének el­sősorban az volt az alapja, hogy betartották a működési szabály­zatot, hogy érvény re jutott a szö­vetkezeti demokrácia. A gyön­gyöspatai I. típusú Aranykalász tszcs egész esztendőben jó mun­kát végzett, jól kihasználta a technika lehetőségeit, a csoport minden tagja magáénak vad ja az Aranykalászt. Hasonló a helyzet a visontai Haladás tszcs-ben is. A jó termés, a tagok jövedelme hírének eredménye, hogy a gyön- gyöspatai csoportba rövid idő alatt 50 új tag lépett be, hogy mindkét csoport tagsága azt ter­vezi: átlép a Hl. típusba. így válik a táblás csoport nagyszerű iskolává, így lesz bölcsője szövetkezeti mozgal­munk fejló'désének. Ezek a pél­dák azt is igazolják, hogy az alapszabály betartása a szövet­kezés sokoldalú lehetőségeinek merész felhasználása egyet je­lent a tagság jómódú életével, a szövetkezés népszerűségével. Vi­rágos tények ezek, mégis meg kell állapítani, hogy az 1. típusú termeiccsoportok nem kis része megszegi a működési szabályza­tot, több helyütt csak neve van a szövetkezésnek, s lényegében a ..fedőnév" alatt az egyéni gaz­dálkodást konzerválják. Különö­sen tapasztalható ez a pélyi ter- melőcsoportoknál, ahol a gazdál­kodás minden folyamatát, a ter­vezéstől. a szántás-vetésen, nö­vényápoláson keresztül a betaka­rításig egyénileg, egymással vajmi keveset törődve végeznek a tagok. Pedig az alapszabályzat világosan leszögezi, hogy az egyénileg elkészített vetéstervet az intézőbizottság hagyja jóvá, hogy a föld szántása, a műtrá­gya beszerzése közösen történik, hogy a géppel vethető növények­nél közösen kell végezni a ve­tést és kétféle tartalékalapot — üzemgazdasági, valamint beruhá­zási — kell létesíteni, hogy csak néhány pontot említsünk az alap- szabályzatból. Mindezeknek alig lelhető fel nyoma Pélyen, de igen sok más termelöcsoportunk-niäl is. Az alapszabály azt is leszö­gezi, hogy az egy gazdasági évre megválasztott intézőbizott­ság, valamint annak elnöke ha­vonta legalább egyszer köteles beszámolni a csoportértekezlet­nek. Ahol ez nincs meg, ott nem alakulhat ki a közös, jó szel­lem, ott nem szólhatnak bele a tagok csoportjuk éleiébe, s ter­mészetszerűleg nem is érzik ma­gukénak szövetkezetüket. Ennek aztán rendszerint igen komoly ki­hatása van a tagság egyéni éle­tére, gazdasági fejlődésére. A tamaszentmiklósi I. típusú ler- melőcseporickban nem folyik szervezett belső étet, emiatt néni tárgyalták meg, s nem is fogad­ták el azt a nagyszerű lehetősé­get, hogy az állam által épített kiskörei öntözőcsatorna segítsé­gével rizstetepet létesítsenek. Pe­dig a rizs. jól fizet, közepes termésnél is elérhető a 25 mázsás átlag. Az 500 hol­das területen — enmyin lehe­tett volna már rizst termelni — 12.500 mázsát fakadhattak vol­na be, mely a hivatalos 250 fo­rintos mázsánként! árat alapul véve 3,125.000 forintot jelentett volna a község dolgozó paraszt­jainak. Óriási összegez, új fa ut lehetne ennyi pénzből felépíteni. Számtalan ilyen lehetőség ál! az I. típusú termelő'csoportck előtt is, de egyes helyeken az alapszabályzat megsértése, ki­játszása, a rossz vetés nem bon­takoztatja ki a tag’ság alkotó kezdeményezését, ezekben új né­ven, de régi módon folyik a gaz­dálkodás. A dolgozó parasztok felemelkedésének pedig nem az új név, hanem éppen az újszerű, nagyüzemi gazdálkodás az útja. Ezek az I. típusú termcíőcsopor- tok eigy lépést sem viszik előre a dolgozó parasztok életét, sőt valóságos gátjai a felemelkedés­nek, a szocialista mezőgazdaság kialakításának. Joggal vetődhet fel ezekufán a kérdés, hogy a szövetkezeti mozgalom irányítói, a megye gazdasági életének vezetői miért nem segítettek a táblás csopor­tok belső megszilárdításában? A megyei és járási tanácsok nem sokat törődtek az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok­kal, a termelőszövetkezetek pro­blémái mellett nem figyeltek fel ezeknek a termel őcsoporí oknak nehézségeire. Megfeledkeztek arról, hogy 70 csoportról, szövet­kezeteinknek több mint egyhar- madáról, majd 500 családról van itt szó. Hetek, hónapok teltek el, míg felkerestek egy-egy csopor­tot, kiadták az „utasítást’1, és sürgősen eltávoztak. A F g jutott eszébe a járási tanácsok, a me­gyei tanács tsz szervezőinek, hogy megmagyarázzák az alap­szabályok betartásának fontos­ságát, hogy megmutatták volna: csak az alapszabályzat betartá­sával holdanként átlagosan két mázsával több gabonát takarít­hattak volna be ebben az eszten­dőben. Előfordult még furcsább eset is. A besenyőíelki E!őre és Béke tszcs hiába kér, jóformán sem­mi segítséget nem kap a füzes­abonyi gépállomástól, a viszneki Petőfi tszcs intézőbizottsága hó­napokig kérte a segítséget a já­rási tanácstól, hogy végre meg­választhassák a megfele’ő elnö­köt: mindezek síiket fülekre ta­láltak, a gyakorlati segítés he­lyett inkább a kényelmesebb „körleveíezést" választották egyes vezetőink. Komoly hiba ez, hátráltatja, fékezi szövetkezeti mozgalmunk fejlődését,. gátolja dolgozó pa­rasztságunk életszínvonalának emelését. Rendkívül fontos, te­hát, hogy a tanácsok fokozottabb gondot fordítsanak az alapsza­bályok betartására, hogy ismer­tessék az országos és megyei ta­nácskozás határozatait, tapaszta­latait. Adjanak ehhez a munká­hoz minél több segítséget a párt járási és községi bizottságai is. A működési szabályzat betartása, az erre való nevelés egyet jelent a szövetkezetek megvédésével, m e gszi ! á rdítá-ával, a jó étet kialakításával — egyet jelent azzal, hogy biztosítjuk az I. tí­pusú termelőcsoporíok dolgozó tagság fejlődését. Ez pedig nem ídief közömbös senki számára sem. FOSZTJÁK A KUKORICÁT HE VÉS VEZEKÉNYl A JÓ MUNKÁVAL A KORMÁNYPROGRAMM SIKERÉÉRT Megyénk üzemeinek többsége túlteljesítette harmadik negyedévi tervét Megyénk üzemeinek nagy többsége eredménnyel zárta, a harmadik negyedévet, elsősor­ban annak eredményeként, hogy szeptemberben jelentősen túl­szárnyalták tervelőirányzatukat. A Szakszervezetek Megyei Ta>- nácsa hivatalos jelentése sze­rint az élüzem Selypi Cement­gyár a harmadik negyedévben k'inkerb'ól 106.8, cementből 104-3 százalékot ért el. Kima­gasló az eredménye a Selypi Cukorgyárnak, mely havi es negyedévi tervét egyformán 114.5 százalékban teljesítette. Az Egri Dohánygyár szep­temberben 100.3 százalékot ért el, a negyedéves tervet azonban 101.4 százalékkal zártai Az Egri Lakatosárugyár 102.9, a Mátravidéki Erőmű 102.3 szá­zalékban teljesítette negyedévi tervelőirányzatát. Különösen örvendetes bánya­üzemeink előretörése, melyek Egercseh; kivételével, nemcsak negyedévi, de havi tervüket is túlteljesítették. A rozsai IX-es akna havi és negyedévi tervét 110.9, a Gyöngyösi XII-es akna, ugyancsak havi és negyedév: tervét 102.1, míg Petőfi-bánya Vállalat 102.2 százalékban telje­sítette. Az élenjáró üzemekben a kom­munisták példamutatása, a mű­szakiak és fizikaiak szoros kapcsolata hozta meg a kima­gasló eredményt. Azokban a.z üzemekben, ahol ez hiányzott. aho.1 nem fordítottak gondot a versenyre, a szilárd munkafe­gyelemre, s nem utolsósorban a műszaki feltételek biztosítására, lemaradás vol t tapasz iái ható az elmúlt negyed?vben. A hibák felszámolása eredményének leg­jellemzőbb példája a Téglagyá­ri Egyesülés, mely hosszú hóna­pokon keresztül állandó adósa maradt népgazdaságunknak, de szeptemberben már 111-4 száza­lékot ért el. Nem mindenütt ja­vítottak azonban a ’hibákon. A Bélapátfalvi Cementgyár a har­madik negyedévi klinkertervét 90.6, míg cementtervét csak 79.6 százalékban teljesítette. A gyöngyösoroszl ércbánya szep­tember havi 94.7, egercsehi bá­nya negyedévben elért 86.7, va­lamint a recski ércbánya 68.7 százalékos eredménye arra hív­ja fel a figyelmet, hogy ezek­nek az üzemeknek meg keil ja­vítani a műszakiak munkáját, a politikai felvilágosító munkát, harcot kell Indítania minden dolgozónak az évi terv sikeréért. Teljesítette őszi tervét Győri Mihály horti traktorista Jövőévi tenyerünk az őszi munkák mielőbbi sikeres befeje­zésétől függ. Elsősorban trakto- rosaiinknak kell jó munkát vé­gezniük.' Traktorosatrik nagy ré­sze igyekszik becsülettel helyt­állni. minőségi és mennyiségi munkát végez. Győri Mihály, a horti gépál­lomás . traktorosa évi tervének teljesítésében, már 254 százalék­nál tart, de az őszi tervét .is 10C százalékig teljesítette. A sa- rudi gépállomáson is vannak becsületes trakíoristák, akik tud­ják, hogy mostani jó munkájuk jelenti az ország jövöévi kenye­rét. Ilyen Guba István, ki évi tervét 199.2 százalékban, őszi tervét pedig már 76 százalék­ban teljesítette.. Jakab Ráfael az egerjarrnasi gépállomás trak­toristája 235 normáíholdon vé­gezte et_ az őszi munkákat, ezzel tervét 100 százalékba teljesítette. Tari József, a boco nádi gépállomás traktor ist áj; 111 százalékos őszi terv teljesí­tésével mutatta meg, hogy szív­ügye az őszi munkák mielőbi befejezése. Sári Albin évi tervé 101, őszi tervét pedig 100 szá­zalékban teljesítette a kaid gép­állomáson. Ezekkel a becsületes dolgo­zóikkal szemben akadnak még gyenge teljesítményű traktoro­sok is. A boconádi gépállomás nál Vona József őszi tervé csak 7 százalékban teljesítette. Molnár János, ai horti gépállo­más dolgozója 4, Boros Dezső pétervásári dolgozó pedig 4.8 százalékra! teljesítette őszi tervéi. Súlyos a lemaradás a hhridiepftéskn Az őszi kapásnövények beta­karításával egyidőben folyik a begyűjtés is. A kukorica, burgo­nya és napraforgó begyűjtése megyénkben még mindig nem kielégítő. Jelentős lemaradás mutatkozik a kukorica és burgo­nya begyűjtésében, de a napra­forgó beadásban is. Az október 3-4 értékelés szerint a járások versenyáliása a következő: KU KOR1CABEGYÜ JTÊSBEN: 1. Hatvani járás 60,2; 2, egri já­rás 42,5; 3. pétervásári járás 38,6; 4. hevesi járás 34,4; 5. gyöngyösi járás 31,6; 6. a füzes­abonyi járás 28 százalékos ered­ménnyel. A kukoricabegyüjtés­ben megyénk csak 33,6 száza­lékos eredményt ért el. BURGON Y A BEGYŰJTÉSBEN: 1. egri járás 58; 2. gyöngyösi 54,8; 3. pétervásári járás 54,2; 4. hatvani járás 53,1; 5. füzes­abonyi járás, 30,9; 6. hevesi járás 28,3 százalékkal. A burgortyabe- gyüjtésben megyénk 36,6 száza­lékos !gen gyenge eredménynél tart. NAPRAFORGÖBEGYÜJTÉS­BEN: I. egri járás 78; 2. hatvani járíás 71,9; 3. füzesabonyi járás 66,6; 4. gyöngyösi járás 66,3; 5. hevesi járás 52,9; 6. pátervásíárí járás 47,7 százalékos eredmény- nyel. Megyénk a naprafergobe- gyüjtésben 55,5 százalékot ért eh BÉKE TSZ-BEN ★ falával és kifeiijepéssd fejezzük ki hálánkat "A gyöngyösi átlátni méntélért dolgozói már szeptember 30-án korián reggel jegyeztek. A méntefep dolgozói tudják azí, hogy államunk többet adott a dolgozóknak, amennyit eddig ők adtak az államnak. Nincs olyan dolgozó, aki vaiamityen formában ne kapóit volna már valamit vissza. Sokan tovább tanulhatnak, soknak a gyeiwne- kei új, egészségesebb lakások­ban lakhatnak, emberibb élet­körülmények közt étnek. Nehéz azt megfizetni, amit ezidáig juttatott az állom nekünk. Nem is beszélőé a legutóbb történi árleszállításról, mely a gyön­gyösi mién telep minden dolgo­zóját érintette. Ezért ct jegyzés első napján déli kilenc óráig * hasivamm jegyeztek. A gyön­gyösi méntelep dolgozói nem­csak a jegyzéssé!, hanem jó munkájukkal is megköszönik állammá, eddigi juttatásait. SÍ SÁRI k&ZSEE györrytrösi mén1' A nagyteleki ’állami gazdaságban kipróbálták a szovjet cukorrépaszedő-gépet, A gép nagy­szerű munkát végez. Hiárom soron egyszerre ássa ki a cukorrépát, s az ásással együtt elvégzi a répa fejezését is. majd kupacokba gyűjti külön a répát és külön a leveleket I \ 1

Next

/
Thumbnails
Contents