Népújság, 1953. október (79-87. szám)
1953-10-01 / 79. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! M$ > - jem NÉP UJ SA G A 7 M l) DM IX. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM. Ära 50 fillér 1953 OKTOBER 1. yl sschb étet kölcsöne A dolgozó nép állama, a dolgozó néphez fordult: jegyezz békekölcsönt! S nem kétséges, népünk nem fog késlekedni a válasszal. A kölcsönjegyzés egyik legnagyszerűbb kifejezési formája, csalhatatlan fokmérője, mennyire egy a nép hazájával, kormányával, mennyire magáénak vallja, s tekinti eddigi alkotásainkat, eredményeinket, ragyogó jövőnk minden célkitűzését. A kölcsönjegyzés sikere az áldozatvállalás, a helytállás, a nép egységének mindennél beszédesebb bizonyítéka. Négy ízben jegyzett már dolgozó népünk, négy ízben adta már megtakarított forintjait a bányász, a tisztviselő, a dolgozó paraszt, a mérnök jövönkért, a béke alkotásaiért — a békéért. Nem lehet ebben az országban Olyan ember, aki ne látná; nij lett forintjainkból. Államunk becsülettel elszámolt: ebből ezt építettük, ebből ennyi jár vissza. Felépítettük Sztálinvárost, Komlót, Kazincbarcikát, ezer és ezer nyertes kapta vissza a sorsoláskor jegyzett forintjainak többszörösét. Korszerűsítettük Petöfi-bányát. megépítettük a Váltógyárat, az egri, a hatvani, gyöngyösi bölcsődét — ezer és ezer dolgozó vette fel nyereményét a sorsolás után. Kibővítettük a főiskolákat, egyetemeket, növeltük a kóiházi ágyak számát, új gyógyszereket gyártunk, újabb tömegeket vontunk be a társadalombiztosításba — és újabb ezrek kapták vissza forintjaikat a legutóbbi sorsoláskor is. A nép állama a nép javára, a nép védelmére fordította a kölcsönkapott forintokat — becsülettel számol el vele. Dolgozóink hozzájárulása, a falvak és városok forintjai szebbé, gazdagabbá és megelégedettebbé (ette a mi megyénk lakóinak életét is. Heves megye, országunk kicsi tükörképe, ipari megye, kulturált megye, a szabad és boldog emberek megyéje lett. Alig két hónappal ezelőtt látott napvilágot a kormány programmjában pártunk hatalmas jelentőségű határozata. Az eltelt igen rövid idő alatt államunk annyit tett a dolgozó népért, a szebb éleiért, mint egész történelmünk alatt együttvéve talán senki sem. Ez a néhány hónap szinte teljes pompával bontakoztatta kj életünk minden szépségét, népünk minden alkotó kezdeményezését, kézzelfogható közelségbe hozta szocialista jövőnket: az élet gyújtópontjába helyezte az embert. Ma ebben az országban éppenúgy, mint a Szovjetunióban, minden a népéit, az alkotó, a dolgozó, az építő emberért történik. Az árleszállítás másíélmilliárd forintja, a falu életszínvonalát megemelő rendeletek eredményeinek milliói máris éreztetik hatásukat, máris vidámabb az élet, vidámabb a munka, gazdagabb a jövő. A rövid két hónap alatt megjelent minisztertanácsi határozatok vastag könyvet tölíenének ki, s a könyv minden lapja, a rendeleíek miden sora. minden ember szívéhez szólnak, átformálják minden család életét — hösj költeményei szabad hazánk építésének. A város és a falu, mukás, s a paraszt, az értelmiségi nem is késlekedett a válasszal. Öntudatlanul, szinte kibugy- gyant belőlük a válasz: „Soha ennyire nem éreztük magunkénak ezt a hazát.” S hozzátették: „rajtunk áJl most, hogy még szebb legyen az életünk, még ragyogóbb, még biztatóbb, még békésebb jövőnk”. „Rajiunk áll” — és most erről van szó. A nép állama kérj a népet, segítsen még közelebb hozni saját jövője szépségeit, segítse leszakítani azt a gyümölcsöt, melynek ízét ö fogja élvezni. Ezt kéri a nép állama, s lehet-e becsületes ember ebben az országban, aki nem hallgat erre a kérésre, aki nem akarja, hogy több és olcsóbb legyen az élelmicikk, a ruha, a könyv, szebb és gazdagabb az élet, aki nem akarja, hogy mindannak a szépségnek, melyet jövőnk ígér, békés élvezője legyen? Nem! Mindenkinek érdeke ez, szent ügye sajáímaga, családja, saját népe érdekében. A mostani kölcsönjegyzésnek különös jelentősége van. Az a tény, hogy a munkások és alkalmazottak körében a jegyzés félhavi keresetük arányában történik, s hegy annál magasabb jegyzést nem szabad elfogadni, hogy az önkéntességet városon, falun szigorúan be kell tartani, azt bizonyítja, hogy most nem a „túljegyzés”, hanem egész népünk egységes jegyzése a fontos. Nem erőn felül hanem minden ember erejéhez mérten, de mindenkitől kér államunk, aki egynek érzi magát építésünkkel, aki életünk szebbétételéért folyó harc katonájának vallja magát. Nem egyesek erőfeszítésére, hanem a városok és falvak dolgozó népe együttes áldozatvállalására, dolgozó parasztjainknál különösen a jó őszj munkára számit, ezt kéri államunk. Éppen a mostani kölcsönjegyzés, amely életszínvonalunk további emelésének, a további árleszállítások útjának döntő láncszeme, elsősorban népünk egységének, a munkás-paraszt szövetségnek legfényesebb kifejezője. Az elmúlt nyolc, nem egyszer kemény és küzdelmes esztendő alatt megyénk dolgozó népe is a hősi tettek egész sorát hajtotta végre. Az újjáépítés, a három, majd az öiéves terv sikeréért folyó harcban, tántoríthatatlanul követte pártunkat, kormányunkat, s nem egyszer bizonyította be, hogy nincs híjával az áldozatvállalásnak, a helytállásnak. De az sem lehet kétséges, hogy a „válaszadásban” a kommunistáké, a vezetőké az első szó. Nekik kell élenjárni a jegyzésben, nekik kel! elsők között lenni kölcsönadott forintjaikkal. s a jegyzés után nekik kell türelmes, okos szóval, új életünk megmutatásával, a kormány programmjának szakadatlan ismertetésével meggyőzni a legszé'csebb dolgozó tömegeket, hogy a további árleszállítások, életünk szebbé tételének kulcsa a mostani kölcsönjegyzés sikere. A dolgozó nép áilama a dolgozó néphez fordult: jegyezz békekölcsönt! Ne késlekedjünk egy pillanatig sem a válasz- szal, jegyezzünk egységesen a béke. a szebb, a boldogabb élet, népünk felemelkedésének kölcsönéből. L A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK FELHÍVÁSA A NEGYEDIK BÉKEKÖLCSÖN JEGYZÉSÉRE Magyarország dolgozó népéhez Felszabadult népünk átkötő ereje gyökeresen megváltoztatta országunk arculatát. A termelésben elért nagy eredményeink gazdagabbá tették hazánkat, megerősítették népi demokratikus államunkat. Hazánk nem elmaradt ország többé, hanem fejlett ipari ország. Eredményeinket o munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség, egész népünk odaadó munkájának köszönhetjük. A szocializmus építésének programmja nemcsak a jövő ragyogó távlatait nyitotta meg népünk előtt, eredniényc'n', lehetővé teszik, hogy népünk jólétét emeljük, a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit egyre inkább kielégíthessük. A kormány programmjának megvalós'tása egész népűnk osztatlan elismerését váltja ki és fokozza népünk munkalendüfetét. Azok az intézkedések, amelyek több mint tízezer fogyasztási cikk árának leszállításában, az áruk nvnöségének javításában jelentkeznek. amelyek jelentős kedvezményeket nyújtanak a mezőgazda- sági lakosságnak, amelyek a lakásépítés programmját valósítják meg, népünk mindennapi életét szebbé és boldogabbá teszik. Eredményeink eléréséhez jelentősen hozzájárult az a több- ezermiilió forint, amelyet dolgozó népünk népgazdaságunk fejlesztésére kölcsön jegyzéssel bocsátott eddig az állam rendelkezésére. A kormány programmja is bizonyítéka annak, hogy az á'lamköl- esönök dolgozóink gyümölcsöző befektetései, amelyeknek minden forintja bőségesen térül vissza az egész ország és valamennyi dolgozója javára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa ezért elhatározta, hogy ebben az évben is államkölcsönt bocsát ki. Az új államíz! kölcsön, a Negyedik Békekölcsön, 1053 október f-én 1000 mi'lSó forint összegben kerül kibocsátásra. A népgazdaság anyagi erőforrásainak jelentős megnövekedése lehetővé tette azt is. hogy ebben az esztendőben a kormány csökkentse a kibocsátásra kerülő államkölcsön összegét, az új államkölcsönt ped'g elsősorban olyan beruházásokra fordítsa, amelyek az életszínvonal közvetlen emelését szolgálják; a könnyűipar, s az élelmiszeripar fejlesztésére és főként a mezőgazdasági termelés növelésére. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meg van győződve arról, hogy felhívása az egész magyar nép körében, városban és falun egyaránt, telkes visszhangra talál. A Negyedik. Békekölcsön népünk anyagi és kulturális felemelkedését szolgaija, még szorosabb egységbe kovácsolja, új nagy győzelmekre lelkesít! népünket. A Negyedik Békekölcsön forintjai hozzájárulnak a kormány célkitűzéseinek megvalósításához, elősegítik, hogy több és jobb fogyasztási cikk álljon a lakosság rendelkezésére, szebb és egészségesebb lakásuk nyújtsanak boldog otthont dolgozóinknak, új mezőgazdasági gépek, több műtrágya, korszerű agrotechnika dúsabb termeléssel tegye gazdagabbá népünk életét. Magyar dolgozók! Munkások! Parasztok! Értelmiségiek! A haza javára, a maga hasznára jegyezzen mindenki békekölcsönt! Budapest, 1953 szeptember 30. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA. A pénzügyminiszter közleménye a Negyedik Békekölcsön kibocsátási feltételeiről 1. A Negyedik Békekölcsön 1953 október 1-én kerül kibocsátásra. A visszafizetés időtartama 20 év, azaz 1973 október 1-ig minden kötvény visszafizetésre kerül. 2. A kölcsönt kizárólag a lakosság körében lehet elhelyezni. A kölcsönjegyzés rendjét a pénzügyminiszter állapítja meg. 3. A kölcsön 100 millió forintos osztályokra tagozódik. Minden osztály 20.000 sorozatból ál!. Egy-egy osztály kötvényeinek „sorozatiszáma” 20.001 -Tő! 40.000-ig, egy-egy sorozaton bélül a kötvények „száma” 01-től 50-:g terjed. 4. A kölcsön 100 forintos névértékű alapcímletekben kerül kibocsátásra. Forgalomba kerülnek összevont kötvények 200 és 500 forintos névérték- ben, amelyek kettő, illetve öt darab 100 forintos kötvényeknek felelnek, meg. Az összevont kötvényeknek öt, illetőleg két „száma” van. Az ősz- szevont kötvények az azon feltüntetett „számokénak megfelelő öt. illetőleg két nyereményre jogosítanak. Az 50 forintos félkötvény és az időközi elszámolások céljaira szolgáló negyedkötvények a 100 forint névértékű kötvényre eső nyeremény megfelelő hányadára jogosítanak. A nyeremények összege évi 5 százalékos kamatozásnak te. lel meg. A nyereményekből 20 százalék nyereményilleték levonásra kerül. A kölcsön nyereményei: a 100.000 forintos főnyeremény, az 50.000, 25.000, 10-000, 5000, 1000, 500, 200 forintos nyeremények, melyek a 100 forintos kötvényre vonatkoznak és magukban foglalják a kötvény névértékét is. A nyeremények kifizetése 1954 október 1-től minden év április és október első napján esedékes. A kölcsön 20 éves időtartama alatt mindín ese- i dékessée «lőtt kell nyere- i ménysorsolást tar'ani. Az egyes nyereményscrsoiá100 Ft névértékű kötvényre Egy sor« eső nyeremény, beleértve a alka*mái névprtplriíi i« HK 6ok alkalmával minden 100 millió forint névértékű osztályra a következő nyereményeket kell ki6or6olni: rsolás Kisorsolásra kerülő ával nyeremények menyI nyisége az összes sorsolás alkalmával db Ft db 50.000 I 39 25.000 2 78 10.000 10 390 5.000 30 1.170 1,000 300 11.700 500 1.100 42.900 200 6.407 249.873 nyeremények száma összesen: 7.850 db 306.150 db . nyeremények forintösszege: 2,481.400 Ft 96,774.600 Ft Ezenkívül minden sorsoláson van még 1 darab 100.000 forintos főnyeremény is. 8. A nyereménnyel ki nem sorsolt kötvények 1958 október 1 -tő! 1973 október 1-ig terjedő 15 év alatt névértékben kerülnek kisorsolásra. 9. A nyereménnyel kisorsolt, valamint » névér'tékben visszaváltásra kerülő kötvényeket 1976 október 1-ig lehet beváltani. E határidő után a még be nem váltott kötvények érvényüket vesztik és azokra sem a névértékét, sem a nye reményt nem lehet már kifizetni. Erősödik a szövetkezeti-mozgalom a gyöngyösi járásban (Tudósítónktól.) A termelőszövetkezetek országos tanácskozása óta új termelőszövetkezet alakult VI- onta községben, huszonegy dolgozó paraszt választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Banka József az alakuló gyűlésen elmondotta, hogy jövőjét a termelőszövetkezetben akarja megalapozni, mert látja, hogy a nagyüzemi gazdálkodás az egyetlen helyes út a parasztság előtt. Kovács Géza: dolgozó paraszt is hitet tett a nagyüzemi gazdálkodás mellett. „Ügy fogunk dolgozni, hogy munkánkon és jövedelmünkön keresztül bebizonyítsuk a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben." Az újonnan alakult termelő- szövetkezet. valamennyi tágja megfogadta, hogy' minden erejével és tudásával a több termésért harcolnak. A gyöngyösi járásban az újonnan alakult tsz mellett a meglévő termelőszövetkezetek is új tagokkal erősödtek. Például a domoszlói Alkotmány 12, a karácsondi Dózsa négy, a vi- sontai Petőfi kettő, a gyöngyösi Kossuth t$z kit új tagot vett fel sorai közé. Előfordul az is, hogy a termelőszövetkezetből kizárt tag újra kéri felvételét. Például a nagyrédei Munka termelőszövetkezetből három héttel ezelőtt kizárták Jekkel János csoporttagot, mert munkáját hanyagul végezte, állandóan elégedetlenkedett, s hátráltatta a szövetkezet fejlődését. Jekkel János a kizárás után számvetést csinált, s rájött arra, hogy családja megélhetését sehol sem tudja úgy biztosítani, mint a szövetkezetben, Ez valóban így is van, hiszen a Munka tsz tagjainak bőségesen jutott búza, szépen kaptak árpát, kukoricát, még hátra van a napraforgó után járó olaj, szappan, majd a cukor, burgonya, bor és pénzjö- vedelem kiosztása. Ezenkívül a háztáji gazdaságból is jelentős jövedelme v.olt a tagságnak. A következő közgyűlésre Jek- kel János újra elment és kérte a tagságot, vegyék vissza a szövetkezetbe. Elmondotta, hogy most már végleg meggyökerezett benne a szövetkezeti gazdálkodás gondolata, s megígérte, hogy ezután jobb munkát fog végezni. A tagság alaposan megfontolta a kérelmet és egyhangúlag. visszavette tagjai sorába Jekkel Jánost. Ezek a példák à térmelőszö- veíkezeti mozgalom megerősödését, kiszélesedését bizonyítják. Erid János Begyűjtési versenyfelhívással késiül Apc november 7 megünneplésére Apc község dolgozó parasztsága november 7 tiszteletére versenyre hívta ki a járás községeit. A do'go zó parasztok vállalták, hogy hukoricabeadá- sukati október l-re, tojás- és baromfibeadásukat október 30-ra, mig hízósertés és vágómarhabeadásukat november 5-re 100 százalékban teljesítik. A lejbeadási tervüket havonta folyamatosan teljesítik. . Az őszi szántás-vetést október 15-rc. az őszi betakarítási október 10-re, az őszi búza vetését október 20-ra, a téli silózást október 25-re, az őszi mélyszántást pedig november 20-ra befejezik. A szüretet október 10-én fejezik be vállalásuk értelmében és borbeadási kötelezettségüknek november 5-ig maradéktalanul eleget tesznek. t
