Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-27 / 78. szám

7 1953 szeptember 27. N EPUJ SAG SEGÍTSÉK elő a szarsz ebvezeti választások A KORMÁNYPHOGHAMM MEGVALÓSÍTÁSÁT A DOLGOZÓK lelkesen io- gadiák a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa Elnökségének azt a határozatát, hogy az üze­mekben, hivatalokban, intézmé­nyekben újjá kell választani a szakszervezeti szerveket — a bizalmiaktól, az üzemi bizott­ságig bezárólag. A dolgozók nagy bizalomma; tekintenek a vá asztások elé, ezt bizonyítják azok az aktiv megbeszélések is, amelyeket most tartanak az üzemi bizottságok a választások előkészítésével kapcsolatban. Dolgozóink megértették, hogy milyen nagy a felelősségük hogy kötelességük tevékenyen résztvenni a választási beszá- mo.ók megvitatásában és hoz. zajáruini ahhoz, hogy a legjob basai, a .egméltóbbakat válasz szák meg a szakszervezet szervekbe. Megyénkben igen 6ok dolgo­zót ér az a megtisztelteiéi hogy munkatársaik mindennap, problémáival foglalkozzanak, mert közei nyolcezer azoknak a száma, akiket funkcióban válasz­tanak meg. Egyes üzemekben már most igen heiyesen meg vitatják, kit javaso;nak, kit vá­lasztanak majd meg legszemé Jyibb érdekek védelmére. Ep pen ezért jogosan várják e.' hogy » szakszervezeti szervei számoljanak be eddig végzett munkájukról, s őszintén tárják fel azokat a hibákat is, melye­ket elkövettek a feladatok vég rehajtása közben. MINDEN funkcionárius ves­sen számot munkájával, hogy megtett-e mindent a dolgozók élet. és munkakörülményeinek megjavítása, a tervek teljesítése érdekében. A jó beszámoló ala­pos felkészülést igényel az üze­mi bizottságoktól, szakszerve­zeti bizalmiaktól. Ezért helyte­len az a módszer, hegy egyes üzemi bizottságok túl gyorsan akarják végrehajtani a válasz­tásokat, egy-két nap alatt akar­ják a« összes, bizalmiakat meg­választani. Nyilván az ilyen munkánál érvényre jut az a rö­vid, de igaz, je szó: „olcsó hús­nak híg a leve”. Azok az üzemi bizottságok, melyek a választásokat csak ilyen futólagosán akarják elő­készíteni. nem taulajdonítanak megjelelő jelentőséget ennek a komoly feladatnak, nem fordí­tanak gondot a szakszervezeti demokrácia e mélyítésére. Emiatt egyes helyeken már most a választás kezdetén sem ké­szítették fel a bizalmiakat a beszámolóra. A Mátravidéki Erőműnél kétszer kellett össze­hívni a csoportot, hogy végre megválasszák a bizalmiakat. EGYES üzemi bizottságok eb­ben a munkában sem tulajdoní­tanak nagy jelentőséget a kol­lektív vezetésnek. Nem tár­gyalják meg, vagy csak felüle­tesen a választások előkészíté­sét, gyenge a munkalerv is és nem nafiározza meg az üzemi bizottság egészének feladatát. Ez ta,pasztáiba.ó a Gyöngyösi Váltógyárban, a Málraderecs- kei Téglagyárban és több más üzemben is. ,4 választások si­keres lebonyolításának alap- feltétele, hogy érvényesüljön a kollektív vezetés, hogy az üze­mi bizottság egésze foglalkoz­zon rendszeresen a feladatokkal, segítse és ellenőrizze a; válasz­tás menetét. Egy-egy ÜB-tag — mint teszik ezt a Béiapát- faivai Cementgyárban — legyen fele,ős egy-egy üzemrész válasz­tási munkájáért. Helyes az a módszer, melyet egyes üzemi bizottságok kezde­ményeztek, hogy tanulmányoz­zák a tavalyi választások ta­pasztalatait, s ennek nyomán gondot fordítanak » nők, fiata­lok, az élenjáró dolgozók, a mű­szakiak bevonására a szakszer­vezet vezetésébe. AZ ELMÚLT választásoknál több helyen e lenséges elemeit, jobboldali szociáldemokraták kerültek a szakszervezeti szer­vekbe. Ezeknek a tevékenysége nagymértékben hozzájárul ah­hoz, hogy meglazult a szakszer­vezet tömegkapcsolata. A tö­megkapcsolat meg lazulásához hozzájárult az SZMT elnökségé­nek helytelen irányító módszere is, mely nem mozgósította meg­felelően az alapszervezeteket az ellenséggel szembeni harcra, el­hanyagolta a dolgozók jogos problémáinak orvoslását. Több esetben csak meghallgatta azo­kat, de nem intézkedett an­nak megoldására. He'vielen volt az irányításban az is, hogv egy- egy szerv munkájának értéke­lése közben nem a feladatok összességét, hanem csak a ter­melés számadatait nézte. Pe- ditr nem mindenkor ezek a szá­mok döntik el a. szakszervezet jó, vagy rossz munkáját, mert a termelést más körülmények is gátolhatják. Ez a helytelen módszer elte­relte az ÜB-ék figyelmét a dol­gozók jogos problémáinak meg- o dósáról, emiatt legtöbb üze­mi kollektív szerződésben elha­nyagolták azokat a pontokat, amelyek a dolgozók élei- és munkaviszonyainak megjavítá­sát szolgálják. A gyöngyösi XII-es aknánál nincs biztosítva a dolgozók fürdési lehetősége, a Bélapátfalvai Cementgyárban a por, a piszok, Egercsehiben a rossz levegő hat károsan az egészségre. Az üzemi bizottsá­goknak itt következetesebb har­cot kellett volna folytatni. Fele­lősség terheli az üzemek veze­tőit is, mert nem igényeltek ab­ból a munkavédelmi keretből, melyet kormányzatunk a Pro­gramm megjelenése után adott a munkavédelmi feltételek meg­javítására. A Váltó- és Kitérő­gyár tervosztály vezetője pél­dául kijelentette, hogy nem tud­ják ezt az összeget mire fel­használni. A VÁLASZTÁSOK során fel kei) tárni a szakszervezeti mun­ka ilyen és ehhez hasonló fo­gyatékosságait. A szakszervezet: funkcionáriusoknak bátran fel kell tárni azokat a problémá­kat, melyek gátolják a dolgozók egészségi és munkaviszonyainak megjavítását, tervek teljesíté­sét. Meg kell határozni azokat a feladatokat, amelyeket válasz­tás után az új vezetőségnek kel] megoldani, keményen kell har­colnia az új vezetőségnek a dol­gozók jogos problémáinak el­intézéséért. Ez elősegíti a jó munkakedv kialakítását, a ter­vek teljesítését. Vigyázni kell azonban arra, nehogy túlzott követelésekkel az ellenség mun­káját segítsük e’ő. Éppen ezért harcolni kell minden olyan el­lenséges megnyilvánulássá’ szemben, amely demagógokat, jobboldali szociáldemokratákat akar becsempészni a szak­szervezeti szervekbe. Az ellen­ség kiszorításának egyik ár­feltétele,-hogy a tagság szemé­lyenkint vitassa meg a jelölte­ket és szeméyesen fogadja el, hogy rákerülliet-e a jelölt a szavazóiistára, vagy sem. Az üzemi bizottságoknak kü­lönös gonddal kell ügyelni arra, hogy a választási beszámolók után legyen ideje a tagságnak alapos vitát indítani a jelöltek felett. Nehogy beleessünk abba a hibába, mely az elmúlt vá­lasztásoknál volt tapasztalható, hogy a rossz szervezés miatt, az ÜB-e!nökök, vagy a műhely­bizottság beszámolója íe.ett megnyitották a vitát, s mi­kor azt befejezték, a dolgozók jelentős része az üzem kapujá­ból szóit vissza, hogy majd holnap leszavaz, mert most már megy a vonatja. LE KELL leplezni az olyan ellenséges megnyilvánulást, mely arra törekszik, hogy teljes egészében kicseréljük a szak- szervezeti vezetőséget. Az el­lenség tudja, hogy a nagy fluk­tuáció gyengíti a szakszervezet erejét, ütőképességét. Ezért há­rul nagy feladat a tagságra, hogy gondosan vitassa meg: alkalmas-e a jelölt a szakszer­vezeti funkcióra. Ar szakszervezeti választások csak akkor lesznek eredménye­sek, ha ebben segítséget adnak a pártszervezetek is. Segítik a szervek felkészülését, a negye­dik negyedéves terv megkez­désére, a tervismeríető értekez­letek megtartására. De segít­sék úgyis pártszervezeteink a választásokat, hogy adjanak át olyan kommunistákat a vezetés­be, akik áldozatkészségükkel, harcosságukkal már eddig is be­bizonyították, hogy alkalmasak a dolgozók vezetésére. Ha a szakszervezeti szervek a választás ideje alatt következe­tesen harcolnak a dolgozók pro­blémáinak megoldásáért, ha a kormány intézkedéseinek tudato­sításán keresztül nagyobb ter­melési tervek elérésére lelkesí­tenek, akkor » dolgozóink ezrei több szénnel, több cementtel, több termeléssel válaszolnak, mely elősegíti a kormánypro­gramul célkitűzéseinek megva­lósítását, a dolgozók életszín­vonalának emelését. Furucz János SZMT megyei titkár A tanácsülések színvonalának emeléséért A proletárdiktatúra államának helyi szerve; a tanáceok, melyek feladaraikat csak úgy tudják megoldani, ha egyszersmind a legszélesebb tömegeket összefogó szervezetek is. Pártunk és kor­mányzatunk több esetben fel­hívta figyelmünket a tanács, és a tömegek közötti kapcsolat el­mélyítésére, a dolgozók aktivitá­sára. A tömegek aktivitásának legfontosabb tényezőié a tanács­ülés. Heve, megyében a tanács és a tömegek közöttj kapcsodat megerősödött az országgyűlési képviselőválasztások idején. Ez a helyes kapcsolat azonban igen sokat’veszített erejéből a későb­biek folyamán és ez kihatással voft tanácsainkra is. Igv fordul­hatott elő például az. hogy az egri város, tanácsülést augusz­tusban csak a harmadik összehí­vásra sikerű t megtartani, mert a városi tanács nem foglalkozik kielégítően a tanácstagokkal. A rossz munka kihat Eger város dolgozóinak gazdasági fejlő­désére .is, mely a tsz-ek hiányos fejlődésében látszik meg legin­kább. Nagy visszaesés mutatkozik a járási tanácsüléseken abban, hogv egyes tanácsülés alkalmá­val" a tanácstagoknak mindössze csak 61 százaléka jelenik meg. legszembetűnőbb a lemaradás a hevesi és pétervásári járások­ban. ahol a tanácstagok csak 50. illetve 57 százalékban jelentek meg. A gyöngvö'i járási tanács sem segíti kellő módon a kö7- g'igi tanácsokat a tanácsülések előkészítésében, igen sok esetben a kiküldött etv'ársakat nem ok­tatják k; teendőikről, s nem ad­nak szempontot arra, hogvan se­gítsék a községi tanácsokat. Emiatt nem kedvezőbb a helyzet ? községi tanácsüléseknél sem, A községi tan ács fa »»ok megjele­nési aránva az utóbbi három hó­napban a következő: júniusban 87. júliusban 79. augusztusban 75 százalék. Sok községben pe­dig egyáltalán nem tartottat meg a tanácsülést határozatkor te-ienség. vagy e"' 'b okok miatt júniusban né»v. m'iusban '-"lene augusztusban tizenegy község ben'. A 24 elmaradt tanácsülés-1 bői 20 a hevesi és pétervásári járás területére esik. Általános jelenség a járás te­rületén, hogy maguk a községi tanácsok lebecsülik a VB-ülést, nem folytatnak harcot az1 ellen­ség aknamunkája ellen. Például a . sarudi VB-elnök szemet húnyt afelett az ellenséges pro­paganda felett, hogy a korai ve­tés nem járhat sikerrel. Ezekből is láthatjuk már, hogy Heves megyében az elmúlt há­rom hónap alatt a tanácsülések színvonala igen sokat romlott. Ezekért a hibákért elsősorban a járási tanács VB-elnökei a fe­lelősek, mivel nem fordítottak kellő gondot a tanácsülések meg­szervezésére. Kevés íigye.met szenteltek a tanácstagok nevelé­sére is. így történhetett meg, hogy például a hevesi járásban sok . tanácstag nem tudja, mi a feladata. Súlyos hibát kö­vetett el a megyei tanács végre­hajtóbizottsága is, mert egy esetben sem vonta felelősségre a hanyagul dolgozó VB-el nő­köket. Megyei, járási és község; ta­nácsainknak meg kell érteniök, hogy feladataikat csak úgy tud­ják jól és sikeresen megoldani, ha a tömegekkel együtt, azokkal összeforrva gyakorolják az ál­lamhatalmat. A tanácstagok, akik a dolgozó nép bizalmából vesznek részt a feladatok meg­oldásában. példamutatásukkal mozgósítsák a tömegeket a meg­szabott feladatok elvégzésére. Legyenek a tanácstagok a dol­gozó nép nevelői, s ne feledjék, hogy tanácstagnak lenni nagy megtiszteltetés. Dolgozó népünk, pártunk bizalma azt jelenti, hogy olyan embereknek tekint­jük a tanácstagokat, akik ön­tudatban, á'dozatváüalásban pél­dát tudnak mutatni a tömegek­nek. képesek onze4 lenül dolgozni a közösség érdekében. Ha a ta­nácstagok a jövőben ezt tartják szem előtt, valamennyi községi tanács munkája hamarosan meg­javul. Rabóczkí Lajos, MT-sajtópropagandista Iskolát kapott Kékes Még tavaly télen is, hófúvás ban, dermesztő hidegben ta­posták az apró és nagyobb csizmák a havat, orrocskájuk pirosra fagyott, míg a Kékes­ről a mátraházi iskolába ju­tottak. Szeptember 20-án való- ravált a dolgozók és gyerme­keik álma, iskolát kaptak a ké­kesi gyerekek. Világos, szel- lös, ízlésesen berendezett, apró kis tanteremben, az új padok­tól kezdve a tábla, a faliújság, a virágok, mind-mind szerető gondoskodásról tesznek tana bizonyságot. Ünnepélyesen nyitották meg az iskolát, ahol a szülök, szanatórium orvosai, a peda­gógusok mind arról beszéltek, milyen nagyjelentőségű az, hogy kormányunk lehetővé tet­te: hazánk legmagasabb pont­ján is megnyílhatott az iskola. Az igazgató összehasonlította a Kékestető régi és mai életét. Nem hogy is ko, át építettek vol­na, hanem a szálló, a szanató­rium környékéről messzire za­varták a gyerekeket, nehogy zavarják az ott üdülőket, akik a semmittevés idagfáradalmait pihenték ki. KOVÁCS LASZLO levelező Az elmúlt centenáriumi évben a város centenáris bizottsága megbízta Orbán Józse­fet Petőfi Sándor köbefaragott állószobrá­nak e.készítésére. A művész nagy lelkesedés sei fogadta a megbízást, hiszen ifjúkori ál­ma volt a szabadsághős Petőfi megmintá­zása. Orbán József már az utolsó simításokat végezte müvén a virágoskentei szegélyezett udvaron, mikor meglátogattuk. „Hosszú és fáradságos utat jártam meg, míg elértem idáig. Egyszerű lakatosból lettem szobrász művész, a nehézségekkel nemtörődve jár­tam a művészet göröngyös útját, hogy al­kothassak az országnak, városomnak — mondotta művészi útjáról. Ezt a művet életem elején kezdtem. Már ifjúságom á ma volt a szabadságszerefő Petőfi megmintázása, s most, hogy itt áll előttem, úgy érzem, hogy az igazi ifjú Pe­tőfit, a költői, az embert, a lánglelkű szabad­sághöst mintáztam meg. Már csak napok kérdése s a. mű méltó gazdája, a nép elé kerül. Tudom, hogy olyan lelkesedéssel fog­ja Jogadni Eger város dolgozó népe müve­met. mint amilyen lelkesedéssel dolgoztam én rajta, egy fél életen át” Orbán József szobrászművész megérdemli a dicséretet. Alkotásával jelentős mértékben gazdagítja, szépíti Eger városát. A szobor megmintázása komoly, gondos feladatot je­lentett a művésznek, ki ennek a feladatnak dicséretre méltóan eleget tett. Orbán József alkotókedve nem szűnt meg. Műtermében ott látjuk Beethoven portréját, amint V. szimfóniáját vezényli. Egy brigád- vezető leány állószobrát, Zrínyi lovas és állószobrát, egy bányász portréját és sorol­hatnánk a szebbnél-szebb, értékesebbnél- értékesebb alkotásokat. A művész legköze­lebbi terve egy sztahanovistának, a ma hő­sének a megmintázása. (B. Oy.) ÍKHDSD&HC*. A néphadsereg napián Ma ünnepli népünk ország­szerte a néphausereg napjai. Ezen a napon falun és vúrcA son egyaránt forró érzéssel, szeretettel teli szívvel gondol­nak bányászaink éppen úgy. mint dolgozó parasztjaink hős katonáinkra, békénk védelme­zőire. Ez a hadsereg, mely hús a nép húsából, vér a nép véré­ből. keményen, elszántan védi alkotásainkat, szépülő, gazda­godó életünket. A nép fiai ve-' zetik a magyar néphadsereget, termelőszövetkezeti tagok, üzemi munkások fiai, akik a földekről, a munkapadok mel­lől kerültek a hadsereg sorai­ba, tisztikarába, hogy ott mun­kálkodjanak tovább jövőnk építésén, békénk védelmén. A mi néphadseregünk büsz­kén vallja magát a szabadság- harcos hősök méltó utódjának, azoknak, akik ragyogó győzel­met. arattak Pákozdnál Jela- sich hordái fölött, s utána is. egyik csapást a másik után mérték a hódítókra, a nemzet elnyomóira. Száz esztendővel ezelőtt o magyar szabadságharc elbu­kott. nem népünkön, hanem az árulókon, s a rettenetes túlerőn múlt ez, Az elmúlt száz esz­tendő sötét krónikája népünk­nek. de a krónika utolsó nyolc esztendeje fényesebb minden­nél. A nagyszerű szovjet had­sereg meghozta népünk sza­badságát, s a mi feladatunk ezt a szabadságot megőrizni, népünk szabad hazáját építe­ni. a dolgozók életét trie's szebbé — gazdagabbá tenni. A mi hadseregünk a leguőz- keletien szoviet hadsereg pél­dája nyomán, annak nagysze­rű tapasztalatait felhasználva, pártunk útmutatása nyomán erősödött meg. lett valóban a nép hadserege, a béke szikla- szilárd őre. A pákozdi csata évfordulóján Heves megye dolgozó népe is szeretettel fordul hős fiai felé s ált velük együtt sorban a termelés frontján. a szocializmus épí­téséért, a béke védelméért. ISMERD MEG A mold uniót Őszi vetés a Szovjetunió kolhozaiban A Szovjetunió új ötéves terve a gabonatermelés nagymérvű (okozását irányozza elő. Külö­nös figyelmet (ordítanak az öszibúzára. Az őszibúza értékes kenyérgabona és a Szovjetunió gabonamérlegében vezető he­lyet foglal el. A kolhozok gyakorlata bizo­nyítja: ahol az őszivetést ide­jében, a legjobb elővetemények után, jól előkészített talajon végzik el és biztosítják a gon­dos vetésápolást, ott rendsze­rint bő termést érnek el. Az „Előre"-ko!hozban (Jaroszlavl terület, Boriszeglebszkij kerü­let) például az utóbbi öt évben az őszirozs termése kétszeresé­re, az őszibúza terméshozama pedig több mint másfélszere­sére emelkedett. Ezt az ered­ményt a magasszínvonalú agro­technika alkalmazása és az őszi növények idejében tör­ténő elvetése tette lehetővé. A Szovjetunió szántóföldjein jelenleg fontos munka folyik: ettől a munkától sokban függ az 1954-cs termés sorsa. Most készítik elő a talajt az őszi ve­tésre, sok helyen máris meg­kezdték az őszi vetést és az őszi mélyszántást. A bőséges, őszi kenyérga­bona termésért folyó harcban elsőrendű jelentősége van a ta­laj kiváló és időben történő megmunkálásának. A jó ter­més elérése szempontjából igen fontos a vetés határidejének betartása. A növénynek szük­sége van meghatározott meny- nyiségű meleg, napfényes nap­ra, hogy teljes mértékben fel­használhassa a talajnedvessé­get, a talaj tápanyagát és fel­vegye a levegő szénsavtar- ( almát. A késve végzett vetés egyik fő oka annak, hogy ha az őszi növények a tél folya­mán elpusztulnak. A bő termés elérése szem­pontjából nem kevésbbé fontos a vetés minősége. Mindenek­előtt a magtakarás melységére kell figyelemmel lennünk. Az őszibúza magtakarásának átla­gos mélysége 6—7 centiméter, a rozsé 5—6 centiméter. Köny- nyű talajban vagy ha a talaj felszíni rétege száraz, a mag' takarás mélysége a búzánál le­het 9 centiméter, a rozsnál 7 centiméter. Az őszi kenyérgabona ter­méshozamának emelését lehe­tővé teszi a két élenjáró vetési módszer: a sűrűsoros és a ke­resztsoros vetés. Az egyszerű sorosvetéshez viszonyítva hek- táronkint 3—4 mázsával több lesz a termés, ha a két emlí­tett módszer közül az egyiket alkalmazzuk. . Igen fontos, hogy gondosan tisztított, kiváló minőségű vető­magot vessünk. Használjunk csávázott, nagy magsúlyú vető* magot. Az őszi vetésnél ügyeljünk a helyes vetési norma megálla­pítására. Minden kolhozban a vetés idejétől, az elővctemé- nyektöl, a talajviszonyoktól és a talajnedvességtől függően állapítják meg a hektáronkinti vetőmagmennyiséget. Ha nem ugarra vetünk, emelhetjük a vetőmag mennyiségét. Emelni kell a vetési normát akkor is, ha kevesebb a talajnedvesség, ha a talaj felszíni rétege szá­raz, továbbá, ha keresztsoros, vagy síírűsoros vetési módszert alkalmazunk. Egyik legfontosabb tényező a vetés előtti és a vetés közben végzett trágyázás. Különösen jó hatással van, ha a vetéssel eevidőben hektáronkint 30—50 kilogramm granulált szuper­foszfátot szórunk a talajba. A terméshozam növeléséért folyó harcban fontos szerepük van a gép- és traktorállomá­soknak. Az élenjáró szovjet technika alkalmazása lehetővé teszi, hogy a gépállomások a legmegfelelőbb agrotechnikai időben kiválóan elvégezzék az őszi szántást és vetést. A szovjet mezőgazdaság dol­gozói mindent elkövetnek, hogy teljesítsék az őszi vetési tervet és betartsák a legjobb agro­technikai határidőket. Ez két­ségtelenül hozzájárul, hogy 1954. év nvarán is bő gabona­termést takarítsunk be a kol­hozok és a szovhozok földjein. Irta: I. Jemeljanov. Füidművessziivetkezctek a Földművesszövetkezeteink dol­gozói mindent elkövetnek, hogy jó minőségű árut biztosítsanak a falu dolgozói részére. Ezt a célt szolgálta a családok meg­látogatása, mikor földművesszö- veikezeteink dolgozói összeírták a lakosok őszi és téli idényre szóló árumegrendelését. Földművesszövetkezeteink a dolgozók által igényelt áruféle­ségeket már be is szerezték az egri Textilnagykereskedelmi Vállalattól. A kormánypro- grammnak megfelelően megjaví­tottuk dolgozó parasztságunk áruellátását. Ezt nagyban elő­segítet1 e az is, ho-nv a Textil- nagvkere=kedelmi Vállalat és a MÉSZÖV fogyasztási osztálya kő7ött szoros kapcsolat épült. Ezen túlmenően azon dolgoz­tunk. hogv még jobbá tegyük munkánkat. így a MÉSZÖV és falu jobb áruellátásáért a Textilnagykereskedelmi Válla­lat közös megállapodása alapján augusztusban megindítottuk a mozgó nagykereskedelmet s au­gusztusban 1,500-000 forint ér­tékű cikket honunk forgalomba. Valamennyi járásban örömmel fogadták és a mozgó nagykeres­kedelem további működtetését kérik a dolgozók. Feladat most az, hogy a parasztság kívánsá­gainak megfelelően a vásárokon való részvétel lel biztosítsuk a dolgozók részére az árukat. Pa­rasztságunknak ezt a kívánságát is teljesíthetjük, ha » meglévő három teljes sátorral renut*.kezö szövetkezeink számát legalább tízre emeljük. Erre minden lehe­tőségünk megvan, csak meg kell valósítani. Süveges Benedek, propagandista. * I I Elkészült Orbán József műtermében Petőfi Sándor szobra

Next

/
Thumbnails
Contents