Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-24 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 NÉPÚJSÁG !X. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 SZEPTEMBER 24. Gyorsítsuk meg a betakarítást Ezekben a napokban min­denütt a megyében sűrű so­rokban vonulnak a szekerek az országutakon. Dolgozó pa­rasztságunk töri a kukoricát, s magasra rakott szekereken hordja haza évi munkájának gazdag gyümölcsét. A kedve­ző időjárás, a falu áldozatkész munkája, pártunk helyes út­mutatása nyomán évek hosz- szű sora óta nem tapasztalt gazdag kukoricatermést taka­rítunk be. Egy esztendő oda­adó munkája hozott 24 má­zsás kukoricatermésátlagot a visontai dolgozó parasztoknak is, ezért mondja megelégedet­ten Szepes Balázsné ötholdas dolgozó parasztasszony: ,,évi munkánk meghozta eredmé­nyét, becsülettel teljesítjük a beadást fölösen marad még szabadpiacra, jószágnevelésre is’'. De a termés csak akkor lesz igazán termés, ha otthon van, ha teljesítették már a beadást. Az a kukorica, amely kinn van a határban, csak beszédtémá­nak jó, de sertést hizlalni sem­miesetre sem. Világos, hogy minden dolgozó parasztnak, minden termelőszövetkezetnek most legfontosabb munkája, hogy minél előbb betakarítsa a kukoricát is. A füzesabonyi járásban már alig van kint ku­korica, 94 százalékos ered­ményt értek el, de a hevesi já­rásban mindössze 56 százalé­kát takarították be a kukori­cának, pedig itt még azt a ki­fogást sem lehet mondani, hogy nem érett meg, hisz ez a legdélibb fekvésű járásunk. A gyors betakarítás kétsze­res nyereség. Egyrészt hama­rabb lehet hizlalni, jószágot etetni, szabadpiacon eladni, másrészt — ha a betakarítást azonnal nyomon követi a szár- letakarítás is — gyorsabban lehet elvégezni az őszi szán­tás-vetés fontos munkáját. S ezen a téren van hiba bőven. Legtöbb községünkben nem végzik el időben a szárle- takarítást, pedig éppen a ku­korica helyére kerül a rozs, vagy az ősziárpa, melyet gyorsan, minél kisebb idővesz­teséggel kell elvetni. Adácson például a kukoricatörés 80 százalékon felül van, de a szár- letakaritás még a 40 százalé­kot sem éri el, így aztán nem lehet azon csodálkozni, hogy ebben a községben szeptem­ber 21-ig nem vetettek egyet­len hold őszi gabonát sem. Nem sokkal különb a helyzet Kál községben, ahol ugyan­csak a szárletakarítás miatt van komoly lemaradás az őszi szántás-vetésben. Nyilvánvaló tehát, hogy a minisztertanács őszi szántás- vetésről szóló határozatának végrehajtása elsősorban most azon dől el, milyen ütemben végezzük a kukoricatörést, a kukorica- és napraforgószár letakarítását. Éppen ezért köz­ségi tanácsainknak komoly gondot kell fordítani erre a munkára, s mindent el kell követni ennek meggyorsítása érdekében. Menyire fontos ez? Egy pél­da is eléggé világos ktoet ad erről. A korai vetőszántás, s a korai vetés, nyugodtan el­mondhatjuk, kétmázsás ter­méstöbbletet eredményez. — Adács községben 5149 hold a szántóterület, tehát hozzáve­tőleges számítás szerint is 10.300 mázsa terményt je lent a 6500 lakosú község számára. Ebből is kiviláglik, milyen nagy jelentősége van a minisztertanács határozata végrehajtásának. Éppen ezért most elsősor­ban az állandó bizottságokra vár az a fontos szerep, hogy mozgósítsák falvaink dolgozó népét a betakarítás meggyor­sítására. Kisgyűléseken, egyé­ni agitáción keresztül ma­gyarázzák meg, hogy a gyors betakarítás már a jövőévi bő termés alapja. A mostani ár- leszállítás, az idei gazdag esz­tendő eredménye, a további árleszállítás elsősorban azon múlik, hogyan állja meg he­lyét dolgozó parasztságunk. Ha időben elvégzi a betakarí­tást, ha időben szánt és vet, máris jelentős lépést tett a ter­méshozam fokozása, az élet- színvonal emelése érdekében. S az nem lehet egyetlen dol­gozó paraszt számára sem kö­zömbös, hogy rajta áll. olcsóbb lesz-e a hús, a zsír, még ol­csóbb a ruha és egyéb ipari cikk. A szó azonban még nem elég. Az emberek csak annak adnak hitelt, aki tetteiben is bebizonyítja szavainak he­lyességét. Az állandó bizottsá­gok tagjainak elsősorban pél­dájukkal kell agitálni, nekik kell első lenni a betakarítás­ban, a szárletakarításban, de nekik kell első lenni az őszi szántás-vetésben is. Nem túl­zunk, ha azt mondjuk, hogy az őszi betakarítás sikere az ál­landó bizottság tagjainak igen komoly erőpróbája Községi pártszervezeteink sem nézhetik azonban tétle­nül, mint folyik a harc a mun­ka meggyorsítására. Elsősor­ban is a kommunistáknak kell a harc élére állniuk, nekik kell szavakkal, tettekkel mozgó­sítani a falut az új munkasi­kerek, a minisztertanács ha­tározatában megjelölt felada­tok elérésére. A kommunisták jó, vagy rossz munkáján mú­lik, milyen hamar kerül a ku­korica a begyüjtőhelyre, a dol­gozó parasztok magtárába, de az is, milyen gyorsan ke­rül a vetőmag a földbe. A mezőgazdasági munka nem szeret várni, különösen veszélyes a késlekedés ilyen­kor, ősztájon, amikor köny- nyen bejöhet az esős idő. s lényegesen nehezebbé válik a betakarítás éppen úgy, mint a szántás, vagy a vetés. Éppen ezért a kedvező időjárást ki­használva. dolgozó paraszt­ságunknak, termelőszövetke­zeteinknek és állami gazdasá­gainknak most kell minden erőt latbavetni, hogy gyorsan végezzenek a betakarítással, s még gyorsabban a jövőévi ke­nyér vetésével. Ahogyan dol­gozunk most, olyan lesz jövő­évi termésünk, olyan szelet kenyeret kanyaritunk 1954- ben. Legyünk rajta, hogy mi­nél fehérebb, vastagabb és na­gyobb legyen az új kenyér. Kiss Lőrinc, a Mátrader ecskei Téglagyár behordója, S szakmájának kiváló dolgozója, Holló János behordó társá- : nak mutatja a:< újjáépült téglagyárat. I A TERME LŐSZÖVETKEZETEK ÉS GÉPÁLLOMÁSOK ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSÁNAK MEGYEI HOZZÁSZÓLÓI Virág Gergely, az atkári „Micsurin" tsz elnöke Igen tisztelt országos tanács­kozás! Kedves elvtársak! Az at­kári Micsurin termelőszövetke­zet elnöke vagyok. Szeretnék az országos tanácskozáson terme­lőszövetkezetünk eddig elért eredményeiről besizámofni. Ter- melőcsoportunk három eszten­dővel ezelőtt alakult meg. Az első esztendőben 1-es típusú, » második esztendőben pedig II-eK típusú alapszabály szerint mű­ködtünk. Az idén januárban már olyan erősnek éreztük magun­kat, hogy önálló termelőszövet­kezetté alakultunk át. Ma már 1310 hold szántóföldön és 84 hold szőlőterületen dolgozunk, a családok száma 84. Szövetkezetünk fennállása óta az idén értük el a legjobb ered­ményeket. Közvetlenül a cséplő­géptől teljesítettük búzabeadá- sunkat, tartalékoltuk a vetőma­got, szépen jutott a tagságnak is. Munkaegységenként 10 kiló búzát, 30 deka borsót, 20 deka babot, 6 deka mákot osztottunk ki és még 8—10 kiló burgonyát, 3—4 kiló kukoricát. 3—4 liter bort és 28 forint készpénzt ie ad'unk. H.a ezeket a terménye­ket pénzre átszámítjuk — egy munkaegységre kereken 160 fo­rint esik. Tagjaink idei jövedel­me általában 20.000—45.000 fo­rint között mozog. Kiss Sándor például, aki harmadmagával dolgozott egész esztendőben. 78 mázsa búzát kapott. Cukor Já­nos sertésgondozó a feleségével együtt pedig 49 mázsa búzát ke­resett. Nálunk maid minden tag ren­delkezik szőlővel a háztáji gaz­daságban. A háztáji földön ter­mett szőlő iis növeli a tagság jö­vedelmét. Eddig még csiak a cse­megeszőlőt szüreteltük le. de már tudjuk, hogv a közös sző­lőiből félmillió forint lesz a tag­ság jövedelme. Mégis akadtak ingadozók ná­lunk, közöttük öt-hat asszonv is. Egvik reggel már ott vártak az irodánál s néhánvan hangoskod­tak, hogv írásiban akarnak le­mondani termelőszövetkezeti tagságukról. De csak addig tar­tott az ingadozás, amíg meg nem kezdődött a búza kiosztása. Most már ki sem bírnám verni őket a termelőszövetkezetből, sőt azóta 12 család be is tépett hozzánk. Arról szeretnék még néhánv szót szólni hogy müven ter­méseredményeket értünk el az idén. A búza például 13.70 má­zsát adott holdainkint, kukoricá­ból 25—30 mázsát, burgonyából pedig 160—200 mázsát várunk minden holdról. Ezeket az ered­ményeket úgy értük el, hogy időben szántottunk, vetettünk, alkalmaztuk a fedett módszere­ket. A búzát például minden hol-don keresztsorosan. a kukori­cát pedig négyzetesen vetettük. A gépállomás is hozzásegített bennünket a ió terméshez. Jó a kapcsolatunk a gépállomással, mindig készen áll segítségünkre Nagyon őrölünk val-ameny- nvien annak a kormányrende­letnek. amelv szerint a háztáii iehén után nem kell teiet bead­ni. Ez a kedvezmény 1500—2000 Kovács Istvánné hatvani „Dózsa" tsz elnöke Húrom új termelőszövetkezet akkuit a gyöngyösi járásban A gyöngyösi járásban a na- lokban három új termelőszövet- rézét alakult. Gyöngyöstarján- )án 14 dolgozó paraszt üj ílet néven alakított szövetkeze- et. A csoport tagjai táviratban íöszöntötték a termelőszövetke­zetek és gépállomások dolgo zóinak harmadik országos ta­nácskozását. Márkáz községben 13 család alakított termelőcso- portot Rákóczi néven. Gvöngyös- solymoson szintén Rákóczi né ven alakult termelőszövetkezeti csoport 15 taggal. Kovács Istvánné a többi kö­zött1 foglalkozott a munkaegység kérdésével. A-z állattenyésztés terén voltak felszólal ások, me­lyekben aránytalannak tartoták a munkaegységet) — mondotta A sza rva sima rha tenyészetben aránytalanul van megállapítva' minden más állafneinhez viszo­nyítva a fiatat állatok gondo­zásának munkaegysége. Maga a 'baromfigondozó is több munka­egységet* ér el, mint a tehené­szek Ha a tehenész a munkáját rendesen el akarja látni, reggel négy órától este 9 óráig kel! dolgoznia és minden napi a .e van kötve. A sertés-tenyésztőnek nem nehéz elérni a hat-hétszáz munkaegységet, ugyanakkor ki­látásban van a 15—20 malac prémium, míg a- szarva,smarha- tenvésiztésben alig van az or­szágban két-három olvan szö­vetkezet, ahol az e'gv tehénre eső tei átlaga meghaladná a kétezer litert Tehát még a ke­vés munkaegység mellett orem:- zá';áSrn sem számíthatnak. Itten iavasotom a következőket: emel iiik fel az alaomenuvisénet t<- zenkét-hűsz munkaegységre. Engedjék meg. hogv szövetke­zetem nevében szeretettel kö­szöntsem az elvtársakat. Kedves elvtársaik! Szövetkezetünk 1949 szeptember 20-án alakult tagiai agrárproletárok, régi cselédek voltak. Tsz-ünk tagjai mind sze génv emberek voltak, úgv, hogv amikor a munkának nekifogtak, támogatásban kellett őket része­síteni, nem volt lisztjük, zsírjuk. A fejlődés folvamán elérkeztünk oda, hogv ma tsz-ünk tagjainak megfelelő a gazdasági helvzete. Tsz-ünk minden egyes tagjának van háztáii tehene, sertése, és minden egyes tagjának je­len pillanatban harminc mázsa tüzelője van. Sertésállománvuk a háztájival annyira megnöveke­ugyanakkor a tizenötezer liter teien felül kifejt mennyiség■ tatán minden száz literre adiunk két munkaegységet, ami ösztönzőleg fog hatni, mert a tehenészetben elért munkaegységek száma meg fogja közelíteni a sertéste­nyésztésben elérhető munkaegy­séget. örömmel olvastam a minisz­tertanács határozatának minden pontját — mondotta a továb­biakban — főleg az öregségi és anyasági segélyek folyósítását. Anyasági segélv kérdését eddig is igen ^vakran felvetették tag­jaink. Ezenkívül az öregekről vaió gondoskodást is. így nagv megnyugvással dolgoznak most tovább, mert megnyugodtak, hogy öreg napjaikra is biztosít­ván megélhetésük a tsz-ben. A termel ^szövetkezetünkben a továbbiakban igyekszünk a minisztertanács által nvuiiott kedvezményeket megismertetni tagjainkkal és felhasználjuk eze­ket arra. hogv valóban virágzó mezőgazdaságunk és iómődú termelőszövetkezeti parasztsá­gunk legven forint megtakarítást ielent min­den egyes tagnak. A tagok kö­zül sokan mondják: „Na Virág elvtárs. eddig nem volt tehenem, de most nyomban megyünk a vásárra, s veszünk egyet”. Pár­tunk és kormányunk támogatá­sát mind jobban érezzük. Nincs olyan nap, amelv ne hozna újabb kedvezményeket a terme­lőszövetkezetnek. El is határoz­tuk: mi azzal válaszolunk a kor­mány intézkedéseire, hogv ez­után még jobban dolgozunk, mint ed'dig. Az őszi munkát is úgv végezzük, hogv jövőre nem tíz, hanem tizenöt kiló búzát oszthassunk egv-egv munkaegy­ségre. Áz idei jövedelemből sok ta­gunk épít úi csailádiházat. Ha valaki végigmenne az utcákon és megkérdezné: „Ez a ház kié? — azt a választ kapná: „Hát a Micsuriné”. Es ez a szép villa kié?” „Ez is a Micsuriné“. Akár­merre megy az ember, minde­nütt építik a szebbnél-szebb há­zakat ennek az esztendőnek a jövedelméből Elmondom, mi- ivenek ezek a házak. Kétszobás.^ fürdőszobás lakóházak, nagv konyhával', éléskamrával külső­belső verandával, s minden he­lyiség gvönvörűen kifestve. Vasárnap Kerecsendről két termelőszövetkezet tagsága lá­togatott meg bennünket Csak egv-két nappal előbb tudtuk meg. hogv jönnek, nem is tud­tunk iől felkészülni a látogatás­ra. Hűvös reggel volt, amikor a látogatók megérkeztek, s mert megfáztak a hosszú úton első­nek mindjárt a szeszfőzdéhez irányítottam őket. Elvittem őket az úi épületek, házak megtekin­tésére és megmutattam nekik mindent. Ez a -két termelőszö vetkezet nemrégiben még te! akart oszlani, még az állatokat és a szerszámokat is eizéthurcol- ták. Megmondtam nekik, hogy ír'anak egy kérvényt a földmű­velésügyi miniszternek, s jelent­sék ki, hotgv továbbra is szövet­kezetben akarnak dolgozni. Teg­nap. mikor jöttem az országos tanácskozásra, Kerecsenden vit: keresztül az utam.. Sokan álltak kint az utcán. Megismertek, s megállították a kocsit: „Na. Vi­rág elvtárs, most már mi se fo­gunk szétmenni és megígérjük, ezentúl mi is jobban dolgozunk, hogv olyan eredményeket ér­iünk el. -mint maguk a Micsu­rinban “ Az úi alapszabálvtervezetet magunkévá tesszük, s ezt tör­vénynek ismerjük el a jövőben. Itt a tanácskozáson, szövetkeze­tünk tagságának megbízásából versenyre hívóm most az - munkák elvégzésétől a jövőévi zárszámadásig országunk leg­nagyobb termelőszövetkezetét, a túrkevei Vörös Csillagot. Itt ké­rem meg Lovas eUvtánsat, a túr­kevei Vörös Csillag termelőszö­vetkezet elnökét, fogadja el ver­senykihívásunkat. En ígéretet teszek pártunknak ,éK kormá­nyunknak* hogv szövetkezetünk tagsága ezután még íobban ki­veszi részét a munkából, mint eddig. Jó munkával, magasabb terméseredmények elérésével fe­lelünk pártunk és kormányunk szerető gondoskodására. Lados András gyöngyöspatai „Aranykalász" I. tszcs elnöke Tisztelt értekezlet, kedves elv társak! Nagy örömmel vettem a megtisztel te test, hogy erre az országos, kongresszusra engem, a gvöngvöspatai ..Aránvkalász” I. típusú tszcs elnökét is meg­hívták. Tszcs-énk 1951 augusz­tusában alakult, azóta sok ne­hézséggel küzdöttünk meg. Meg­alakuláskor a csoporttagok kö­zött sok volt a kulák, az elnök kulákbefolyás alatt állt. Nem tudtunk eredményeket elérni azért sem, mert nem tudtunk összehozni egy tag­gyűlést, mindaddig akályokat gördítettek eléje, amíg a ve­zetőséget újra nem válasz­tottuk. Később kivizsgáltuk a kulákok ügvét és kizártuk őket a tszcs-ből. Ezzel megjavult va; lamennyi-rea helyzetünk és azóta is jönnek az úi tagok a tez-bs» A kormányprogramm elhangzó sa■ óta két hét alatt harmincki­lenc taggal szaporodott a tszcs. Jelenleg 143 család van terme­lőszövetkezetünkben. 403 taggal. Azért nem tudtunk átalakulni III. típusra, mert nem támoga­Fekete Sándor a herédi „Micsurin" tsz elnöke dett, hogy a háztájiaknak külön sertés gondozójuk van, aki min­dennap kihajtja a kondát a le­gelőre. Tagjaink nap-nap után húsz-harminc forint ára teje: árulnak ki. A közös állomány után 1952-ben közel százezer fo­rintot szedtünk be a szabadpiaci tejből. A tisz-nék saját fűrészte­lepe, asztalos-műhelye van, amelv igen jövedelmező A tagság ió! dolgozik. A ta­gok mind, s azok családtagjai » gazdasszonvok és a háziasszo­nyok is kiveszik a részüket a munkából. Tsz-ünk tavasszal mindig húsz hold cukorrépát vet, amelynek megmunkálása, egvelése, kapatosa négy venn voie óránál nem szokott tovább tar­tani, sőt voltak olyan tagok is, akik egv nap alatt elvégezték a rájuk eső munkát A családta­gok bevonásával elértük azt, hogy az őszi betakarítás után elvetettünk: 45 hold árpát. 10 hold rozsot, 15 hold szöszösbük- könyt, 4 hold öszikeveréket. Kedves elvtá-rsak! Az őszi mélyszántást negyven katasztrá- lis hoir) kivételével elvégeztük, silózási tervünket, amelv hat­száz köbméter volt a tegnap- előtti napon teljesítettük. Még kint van répafej, a kukoricaszár. a másodnövények, úgv. hogv a tervünket felemeltük ezerszáz köbméterre. A betakarítási mun­kálatok folvnak és azt hiszem főtt kellőképpen bennünket a iárás és nem fogalakoztak ve­lünk azok a Hl. típusú csopor­tok sem,, amelyek szép eredmé­nyeket értek el. nem hívtak meg bennünket, hogy láthattuk volna munkájukat. Most látom csak a felszólaló elnökök beszámolóiból, hogv milyen szép eredményeket értek el a III. típusú csoportok. Nagyon szeretném és bízom is benne, ho—- minél hamarabb át­alakulunk III. típusú csoportra. Meg kell emlékeznem a gép­állomás munkájáról is. Vidé­künk hegyes dombos vidék és az atkári gépállomás 22-es trak­torral iöbt ki. amelv nem bírja csak a sima területet és más­hová küldte a harminc-negwe- ues traktort. ígv el vagyunk maradva a szántással, ment ez a traktor nem bír a parton dol­gozni. Bízom benne, hogv hazatérve kétszáz családra szaporodunk fel és még ebben az évben át­alakulunk III. típusú csoporttá. november 1-é-re termelőszövet­kezeti csoportunk teljes egészé­ben elvégzi az 5sz;i vetési, szán­tási. betakarítási munkát. Kedves elvtársiak! A gépállo­mással való kapcsolatról nagyon sokan azt mondották, hogv rossz — nem rossz. — A mi ter­melőszövetkezetünknek saját kovácsműhelye van és az elrom­lott szerszámokat saját ková­csunk. traktorosunk iavítia meg. Mindennap kétszer meg kell a szerszámokat élezni mert kü­lönben nem kapja meg a mun­kaegységet. Sa iát traktorosaink vannak tsz-ünkben. Tizenkét traktorom és szerelő dolgozik a I I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents