Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-03 / 71. szám

NEPUJSXg 1953 «zepternl»« S. A VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSEK TAPASZTALATAIVAL A TAGGYŰLÉSEK SIKERÉÉRT A megyei választmány nagy­jelentőségű és előremutató ülése után megtartották ülései­ket a járási, vàrœi, valamint üzemi pártválasztmányok is. Az itt elhangzott beszámolók is a Központi Vezetőség július 27—28-i ülése határozatának irányelvei, valamint a megyei választmányi ülés beszámolója alapján készültek el. Általános­ságban megállapítható, hogy a beszámolók helyesen alkalmaz­ták a Központi Vezetőség hatá rozatának irányelveit saját te­rületükre. ugyanakkor azonban megállapítható, hogy nem min­denkor bírálták elég, élesen a pártbizottságok titkárainak, a járási bizottságok munkájának hiányosságait, nem mozgósítot­tak kellően a termelésre, nem mindenütt tisztázták, hogy mi­lyen joga van a választmány­nak, hogy a választmány fele­lős a pártbizottság munkájáért is. A oetőfibányei üzemi, a péter- vásári járási választmányi ülés beszámolója keveset foglalkozott a termeléssel, az egri járási bi­zottság beszámolója pedig elsik- lott a pártbizottság kádermun- kájában tapasztalható fogyaté­kosságok felett. A petőíibányai beszámoló nem bírálta a párt- bizottság nem függetlenített tag­jait, a vállalat vezetőségét, meg sem említette a tag. és tagjelölt- felvételt, mint a pártépítési mun­ka egyik legdöntőbb részét. Sok szó esett a párt- és tömegszervezetek kapcsolatáról, az ideológiai munka elhanyago­lásáról, amely a hibák elköve­téséhez, pártunk pa.raisztpolitiká- jának elferdítéséhez vezetett. Az egri járási választmány beszá­molója például 'példákkal mu­tatta be, hogy többhelyütt erő­szakkal történt a termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok szervezése. Általános jelenség volt azonban az, hogy szórvá­nyos bírálatoktól eltekintve, nem tértek ki kellően az agitációs munka elhanyagolására és an­nak következményeire. A választmányi üléseken 15— 20—30 hozzászóló, volt, melyek döntő részben a kollektív veze­tés hiányával, a személyi kul­tusz kialakulásával, az ideoló­giai munka elhanyagolásával foglalkoztak, széles teret nyitva a bírálatnak és az önbírálatnak A községi párttitkárok több he­lyütt elmondották, hogy nem látják tisztán, mi a feladatuk, emiatt végzik sok esetben a ta­nács munkáját. Kevés szó esett a felszólalásokban a választ­mány szerepéről és jelentőségé­ről. a tag- és tagje'.őltfelvétel- ről, a belső pártélet megjavítá­sáról. A beszámolók és hozzá­szólások, a választmányi ülé­sen hozott határozatok — e hiá­nyosságok ellenére — nemcsak feltárták a pártmunka fogyaté­kosságait, hanem megszabták a feladatokat is azok kijavítására. Megyénk alapszervezeteiben most újabb jelentős esemény kö­vetkezik: a taggyűlés. Ezeken a taggyűléseken kell részleteiben a leggondosabban megtárgyalni a Központi Vezetőség határoza­tát a megyei, járási, üzemi párt- választmányok ülésének tapasz­talatait és szinte egyénekre fel­bontani a soronkövethezö ko­moly feladatokat. Bátran el­mondhatjuk, hogy a mostani taggyűléseken múlik nem k;s mértékben, milyen ütemben és milyen eredménnyel tudjuk fel­számolni pártmunkánk gyakran komoly fogyatékosságait. A választmányi üléseken nem egv helyen harcos, kemény kriti­kai szellem jutott érvényre — ilyen szellemben ke!! lefolyni a taggyűléseknek is. Bírálja bát­ran a tagság a vezetőséget, mondja el véleményét községe problémáiról, de elmélyült le­gyen az elkövetett hibák feletti önbíráiat is Sok függ a tag­gyűléseken hozott határozatok­tól. A határozatoknak mozgósí­tani kell a termelésre, az őszi munkára, begyűjtésre, nem utol­só sorban elő kell segítenie az oktatást, mely pártéletünk so- ronköaetkezó egyik legfontosabb feladata, A taggyűlések harcos kritikai szelleme, az ott hozott határozatok jelentős léoéssel visznek bennünket előre pártunk előtt álló feladatok megoldásá­nak útján. Legfontosabb feladat most Y kollektív vezetés kiszélesítése, a bírálat és önbírálat elmélyítése. A taggvíí!éheknek olvan szel­lemben kell lefolyniok, hogy me- gvénk összes kommunistái; tit­károk. aktívák és egyszerű párt­tagok mindannyian megértsék; a kormányprogramul megvaló­sulása, dolgozóink életszínvona­lának emelése csak a vezetés, re egész oártmunka megjavításán keresztül érhető el. Új alapszerwel bővül Egerben az MSZÏ Augusztus20-án kiállítás nyílt az egri Pedagógiai Főiskolán a „Szovjetunió példáján megyénk felvirágoztatásáért" címmel. A ki állítást sokan látogatják, az üzemek, vállalatok kollektíván tekintik meg a Szov;etunió kor­szerű iparát és fejlett mező- gazdaságát bemutató képeket, majd ragyogó arccal nézik azo­kat a képeket, melyek Heves megve fejlődését mutatják be a felszabadulás óta. A színes képek egyikén oft látható a Mátravidéki Erőmű, melv az :dén már 650 millió ki­lowatt áramot termelt a megue ipara és mezőgazdasága számá­ra. Másik képen a Gyöngyös- oroszi Ercelőmű építése látható. Hatalmas kép mutatja be a me­gve gyönyörű tájait. A Kéke­sen. Galyatetőn ma nem az urak dorbézo’.nak. hanem a dol­gozó nép tölti szórakozva meg- érd“me,t fizetett szabadságát. A k állítás anyaga azt bizonvít'a hogy Heves megve a múltban száz év alatt sem íe’'!ődött anv- nvit, nvnt a felszabadulás óta. A napokban látogatták meg a kiállítást az egri Babakoosigvár do'gozói is. Ez a kis üzem, mely alig egvéves múltra tekint v-'ssza máris kotnoTv sikereket ért el. Az üzem do',g07Ó’ nvután meg­p. tOállífoflt Máfvzisi Gábor javaslatára elhatározták, hogy volamennu'en betépnek a Magyar-Szövet Társasán tag’<z> DÇ ní j»1 pt>e-ervÄzeVt plp_ pítanak. Az elhatározást tett kö­vette. mindiárt javaslatok hang- zoftp'- pi és megvá'aszWfák a vezetőséget — « fgv 30 tagú plan«7.“rw>7»Hel bővült Egerben «7 MS7T tábora. A hibák gyökere: a kollektív vezetés elhanyagolása A pélyi falusi pártbizottság munkájáról Az egységes falusi pártveze- tőlségekre, falusi pártbizottsá­gokra igen nagy feladatok vár­nak pártunk határozatának végrehajtásában, a kormánypro- gramm megvalósításában. Jó munkával el kell érniük, hogy megszilárduljanak, a területükön megszilárduljanak, tovább erő­södjenek a területükön lévő ter­melőszövetkezetek és meggyőző politikai munkával elő kell se­gíteniük, hogy az egyénileg dolgozó parasztok megértsék a különböző kormányhaíározato- kat és harcoljanak a jólét pro- grammj áriak megvalósításáért. A pélyi falusi pártbizottság szép eredményeket ért el az el­múlt évek alatt, s ezek az ered­mények megmutatkoztak a köz­ség életében. 1951 februárjától a falu dolgozóinak több, mint 90 százaléka hét termelőcsoport­ban keresi boldogulását; 1951- ben a község elnyerte a megyei tanács vándorzászlaját; 1952 ben az ország három legjobb községe között foglalt he'yet (26.000 forint jutalmat is kap­tak); az 1951-52-eis oktatási év­ben elnyerték a járási pártbi­zottság vándorzászlaját. Ebben az időben ai falusi pártbizott­ság- motorja, lendítője volt a munkának, a vezetőség minden egyes tagja kivette részét a fa­lu előtt áiló feladatok megvaló­sításáért folyó harcból. A falusi pártbizottság kilenc tagja min­den héten páribizoltsági ülésen beszélte meg a soronkővetkező feladatokat, ezeken a megbeszé­léseké;; a kilenc atapszervezet titkára is részvett. Közösen hoztak határozatokat, közösen irányítottak — bár több hibát is elkövettek még ezen a téren. Szépen fejlődtek, a termelő- csoportok, gazdagodott, gyara podott a tagság, boldogok, meg elégedettek voltak az emberek: lendületesen, kedvvel végezték munkájukat. Soha nem voltak a járásban az utolsók között, min­dig az élenjárók közöt; emleget­ték a pélyieket. Az utóbbi időben — főleg az év elejétől — megváltozott ez a kép. A faluban egyre több volt az oiyan ember, aki másképp vélekedett a pártról, a szocializ mus építéséről, mint azelőtt, a termelőcsoporíoknak is csak nehézségei' emlegették, keveseb­ben jártak a gyűlésekre, sok volt a panaszos levél, egyre gyűlt azoknak a száma, akik­nek nem intézték el ügyes-ba­jos dolgát — sok dolgozóban megingott a párt iránti bizalom. Mindez kihatott a munkára is; a pártszervezeteken beiül épp­úgy. mint a párlonkivűliek kö­zött. S * pártbizottság, mely azelőtt erőt, le’kesedést öntött az emberekbe — most tehetet­lenné vált. Mi volt ennek az oka? A hi­bák gyökere a pártvezetésben, a kollektív irányításban volt, a helytelen vezetés miatt jutott idáig a község. Páli István elvtárs, a pártbi­zottság titkára elfeledte azt a régi igazmondást, hogy csak kö­zösen lehet jó munkát végezni. A község komoly eredményeket ért el? Páli elvtárs abban tet­szelgőt t magának — és sokszor másnak is — hogy ez csak neki köszönhető. Egyre jobban kiszo­rította a pártbizottság vezetősé­gének tagjait az irányításból, egyedül diktáltál a vezetést. Ha­tározatnak csak az volt jó, amit ő javasolt, az ő szava volt szent mindenben. A vezetőségi ülé­sek egyre csendesebbek lettek, a beléjük fojtott szó egyre hall­gatagabbá tette a vezetőségi ta­gokat — de annál többet hallat­szott és annál harsogóbbá vált Páli elvtárs hangja. Természe­tes. a munka nem ment úgy, ahogy kellett volna, —- s íme a meggyőzést felváltotta a diktá- lás, a vezetőségi tagokkal és a néppel szembeni helytelen ma­gatartás. És nagynéha, ha a hi­bákért bírálni merték, még Páli elvtársnak állt feljebb. „Nálatok is van baj, drlgozzatok jobban, akkor majd beszélhettek” — verte vissza a bírálatot. Páli elvtárs ahelvett, hogv el­ismerte volna hibáit, minden­áron zz igazát akarta bizonyí­tani. Ha ez máskép nem ment, arra hivatkozott, hogv ő megyei választmányi tag, nálánál senki nem tudja jobban és tessék úgv csinálni, aho-gv ő mondja. Téved­hetetlennek. csalhatatlannak, mindenkitől okosabbnak képzelte magát, s innét már csak egv lépés volt a basáskodásig, a kis-, királyoskodásig és ami ezzel jár: a durvaságig, a goromba­ságig... és Páli elvtárs meg tette ezt a lépést. A vezetőség tagjai kezdtek el­maradozni. az üléseken egvre kevesebb javaslat hangzott el nem dolgoztak, s a sok munka mind Páli elvtárs nvakába sza kadt. Egv ember képtelen arra, hogv kilenc helvett dolgozzon, mégis megpróbálta- és nem válo­gatott a módszerekben. Ha nem használt à szép ezó. kiabált. Ha a kiabálással sem ment semmi­re. fenyegetőzött — a rosszul szervezett munkától idegessé, türelmetlenné vált ember sok­szor durván, elutasítóig, meg engedhetetlenül beszélt és visel kedett a dolgozókkal. Az egyik tanítót tettleg bántalmazta és ki­rúgta« pártbe'viségből. Rém'szt- getle a dolgozó parasztokat. ; vezetőség tagjait, ordított, be börtönzéssel fenyegetőzött. Ez a magatartás elriasztotta a tö­megeket a párttól, ez a maga­tartás az ellenséget segítette. A löbb mint 70 kulák és Szavari László plébános, élve az alkalom­mal, túlozva Páli elvtárs hibáit, a párt ellen igyekezett hangolni a dolgozókat. A dolgozó parasz­tok és a kulákok összefogásáról beszélgettek — Páli elvtárs el­len, valójában a párt ellen. Ez a magatartás tehát végső fokon a párt és a tömegek kap­csolatának meglazulásához veze­tett. Ide vezetett Páli elvtárs kiskirályoskodása, a dolgozók lebecsülése, a velük szembeni durva bánásmód, — a dolgozók Páli elvtárson keresztül nézték a pártot. A párt felfigyelt a dolgozók hangjára, feltárta Páli elvtárs hibáit, s a párt bírálata után Pá’i elvtárs is meglátta, milyen rossz úton jár. Nem volna azonban helves, ha a pélyi hibákért csak Páli elv­társat okolnánk. Helytelen mun­kájához ' hozzájárult a járási pártbizottság is. A járási párt- bizottság munkatársai sokszor felülről, lenézően kezelték és ve’e szemben is többször durvák vol­tak. A párt- és tömegszervezeíek osztálya munkatársai ahelvett, hogv megbeszélték volna Páli elvtárssal munkája fogyatékos­ságait, nyomoztak utána. Ebben az évben Páli elvtárs szerint mindössze két pártbizottsági ülésen vettek részt, fgv nem láthatták, hogv milyen hiányos­ságok vannak s azt sem. hogy terv nélkül, kapkodóan dolgoz­nak, nem a legfontosabb problé­mákkal foglalkoznak, hogv a titkár egyedül vezet. De nem látták meg azt sem, hogy Páli elvtárs elhanyagolja a tanulást, s elmaradt az élettől. Nem fi­gyeltek fel arra sem, hogy Pá elvtárs három év óta nem volt szabadságon, nem pihent, hogv családi életébenis sok olyan probléma van, amely nehezíti munkáját, — a JB riem mindig az embert nézte Páli elvtárs- ban. De hozzájárultak ehhez az állapothoz a falusi pártbizottság tagjai is. akik sokszor megalku­vók voltak Páli elvtárs mun­kájával szemben. Előfordult, hogy a nehezebb — és nem olyan népszerűnek látszó — feladatnál a pártbizottság tag­jai Páli elvtársra hivatkoz­tak. A vezetőség tagj-ai nem szálltak szembe helytelen maga­tartásával, hanem a könnyebb megoldást választották — ma­gára hagyták a pártbizottság titkárát. Tuzáné elvtársnő, a pártbizottság tagja is elismeri, hogv ő is azokra hallgatott, akik azt mondták: „hadd csinálja egyedül — 'ót fizetik érte.” Páli elvtárs 47 éve« ember, aki a felszabadulás előtt szüleivel együtt nehéz körülmények között élt. A fe’szabadulás előtt sok­szor csattant hátán a rendőrök gumibotja, a esendőrpuskalus. A felszabaduláskor első dolga az volt, hogv a pártba lépett, melyről azelőtt is sóik jót haj­lott. 1946 óta vezetőségi tag, 1949-től párttitkár, s az elmúlt évek alatt sok eredményt ért el a- pártszervezet irányításával. Páli elvtárs megtévedt, letért a párt útjáról, de nem tévedt el. Ma már látja, hogv milyen hi­bákat követett el. s igyekszik kijavítani azokat. A község 114 százalékra teljesítette gabonabe­adását, a Rákosi tsz-ben és több csoportban egyetlen o:yan tag sincs, aki ki akarna lépni. Eb­ben része van a pártbizottság­nak. « a pártbizottsági tagol:; között Páli elvtársnak is. Páli elvtárs tovább akarja javítani munkáját. A hibák kijavítására azonban egymaga nem képes. Segítsék őt munkájában a já­rási pártbizottság, a falusi párt­bizottság tagjai és a község minden egves kommunistája, hogv egységesen, a helves veze­tés megteremtésével mozgósít­hassák a község dolgozóit a jobb életért folyó harcra. PAPP JÁNOS A Vladimir lljicsről elnevezett kolhoz, amely Moszkvától 22 kilométerre fekszik, egyre szé­pül. A kolhozparasztok kényel­mes, tágas, két-három szobából álló házakban laknak. Minden lakásban tartós és divatos bú­torzat, tisztaság és példás rend látható. Mégis egyik lakás sem hasonlít a másikra, mindegyiken látható lakóinak ízlése, érdeklő­dési köre. Az egyik lakásban például sok a rajz és a könyv, főleg műszaki könyv. A másik lakásban zongora, hegedű és más zeneszerszámok. De minden lakásban ott van a kultúrára, a szépre való törek. vés jele. A szép szeretető abban is megnyilvánul, hogy minden lakás tele van virággal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának megünneplésére készül a kolhoz. A házakban nagytakarítást vé­geznek. Csirkéket, hozott libá­kat és disznókat vágnak. A pék. műhely fáradhatatlanul készíti a különböző süteményeket. A főszakács felügyelete mellett fő­zik a sört. Készül az ünnepi ebéd... Az ünnep előtti nap Bujanov kolhozelnök beszél a kolhoz tag­jaihoz. Üdvözli őket és további sikereket kíván munkájukhoz. Majd a kolhoz minden tagját meghívja az este 7 órakor a klubhelyiségben tartandó gyű­lésre. Sötétedik. Az utcai lámpák már égnek és a klub bejárata felett színes neon.keretben ra­gyog a XXXV-ös szám. A nagyterem fényárban úszik. A színpadon vörös abrosszal leta­kart asztal, fölötte a nép vezé­reinek arcképe. Az 'fiúság a kolhozelnök ál'al re ''étkezésükre bocsátott szala. gokkal, virágokkal és fenyő- gallyakkal feldíszített két sze­mélygépkocsin. valamint a leg­szebb fogatokon ének- és zene­szóval vonul végig a falun. Megszólal a klubban a hang­szóró. Moszkvából, a Nagy Szín. házból követíti az ünnepélyt. A kolhozisták figyelmesen hallgatják Pervuhin elvtárs be­szédét. Majd a párttitkár mond rövid beszédet, felsorolja a kol­hoz eredményeit és sikereit az elmúlt év óta. A teremben mindenki feszült figyelemmel hallgat... Vége az ünnepi gyűlésnek, a függöny fel­gördül. Az utcán szól a rádió. A házakban pattog a tűz és az asztalok roskadásig vannak rak­va étellel-itallal. Vacsorára vár­ják a háziakat és vendégeiket. M;ásna- reggel... ebben az órá­ban rendszerint néptelenek az utcák, már mindenki a munka, helyén dolgozik. Ma azonban ünnep van. A lányok csoportosan sétál­gatnak az utcákon, tréfálkoznak a fiúkkal, az öregek a kapukban beszélgetnek. A kolhozban szin­te már hagyományossá vált, hogy az ünnep napján közös, nagy díszebédet rendeznek. A kolhoztagok ének- és zeneszóval vonulnak a szép, emeletes étke­zőasztalok mellett, amelyeken már gőzölögnek a sült pulykák, csirkék, malacok, remeg a tá­lakban a kocsonya. Ebéd közben Anna Buiigina felemeli színültig telt poharát: — Kolhozunk boldogságára! A pártra! — kiáltja. Felharsan a hurrá és mindnyájan isznak. Egyszer csak felemelkedik a kolhozelnök. Örömteli szemek szegeződnek rá, rokoni arcok, a kol'iozcsalád ismerős arcai — Elvtársak! — mondja meg­hatott hangon. — Nehéz dolog volt. azonban minden nehézség felett úrrá lettünk. Az ember szívét elszorítja a büszkeség ér­zése. Miiven jó most élnil Éne­keljetek. barátaim, vigadjatok! Két nap. reggeltől estig a klubban, a házakbanés az utcán szórakoznak, énekelnek, mulat­nak a kolhozparasztok. Harmad­nap reggel hat órakor egyetlen későnjövő nélkül minden kolhoz­paraszt kimegy a munkára. \ csehszlovák bányászok jó munkával készülnek a bányásznapra Az északcsehországi barna­szénbányákban sem volt mindig rózsás az élet. Az egyes bányák felett csak elvétve égett egy-egy vörös csillag. A bányavidék nagyrés-én nem teljesítették a tervet. De a gyárak, ipari üze­mek és a háztartások várták a szenet, fel kellett rázni a bányá­szokat. Az első sikereket a Köztársa­ság-renddel kitüntetett R. Lo- renc és A. Draslik brigádjainak munkaversenve hozta. A. Draslik úgv találta, hogy a vágatok ki- hajtása sok időt vesz igénybe. Beszélt munkatársaival, tanács­kozott a műszakiakkal, gondol­kodott, s egy napon nagy meg­lepetés érte az egész bányavidé­ket. Ui módszerének eredményeit alig akarták elhinni a bányá­szok. Hiszen ki hai'ott még ilyes­mit? M'ndig mindenhol egymé­teres furatokat készítettek a robbantáshoz — és Draslik egy­szerre csak elkezd két méter mé'v robban 'lyukakat fúrni! Ezzel a felére csökkentette a máskor veszendőbe ment időt. Azelőtt minden méternyi elő­rehaladás után újra fúrtak és robbantottak. Minden robbantás után a bányászok addig vártak, amíg a gázok elszálltak a mun­kahelyről’ most Draslik és brigádja két métert halad előre egyszerre. Kevesebbet kell fúrni és robbantani — kevesebb az ál­lási idő is. .Ma már az egész bányavidéken az ö módszerét használják és rekorderedménye­ket érnek el a vágatkihajtásban Draslik brigádja például egyet­Tett követte a békegyűlést az Egri Lakatosárugyárban Az Egri Lakatosárugyár augusztus 27-én békegyűlést tartott abból az alkalomból, hogy szabadon bocsátották a nagy francia békeharcosokat: André St Ht. a 1’Humani‘é fő- szerkesztőjét, valamint a Köz- társasági Ifjúsági Szövetség ve­zetőit. A francia békeharcosok sza­badon bocsátása annak a tény­nek köszönhető, hogy a béketá­bor ereje állandóan nő és így nyomást gyakorolhat az impe­rialistákra, akik újabb háborút akartak, s akarnak kirobban­tani. A béketábor erősödése a gyarmati népek függetlenségi harcain is lemérhető. A béketábor azért olyan erős, mert a világ dolgozó1 egysége­sen harcolnak a békéért. A gvarmati harcos gránáttal, fegyverrel kezében. mi jobb munkateljesítményekkel küzdünk az imperialisták ellen. Ezt a célt tűzte ki maga elé üzemünk minden dolgozója, mikor elha­tároztuk, hogy békeműszakot tartunk. Tettekkel mondott hit­vallást a béke ügye mellett: Mezei Bertalanná. Somogyi Ist­ván, akik 228, Ónodi Rózsi, Kol­lár Tibor — ifik — és Ko’lár Sándor 205 százalékot értek el. Ezzel bizonyították be, hogy ná­luk a békeharc nemcsak szóból áll. hanem tettekben is meg­nyilvánul. Hajdú Imre levelező len hón -1 alatt 250 méternyi vá­gatot hajtott ki, ami a közel­múltban még elképzelhetetlen teljesítmény lett volna. A ma. gas teljesítményhez még hozzá­járul az, hogv ez az eredmény a brigád tagjainak kevesebb munkájába, kevesebb fáradsá­gába került, .mint azelőtt. Ha az ember lemegy a vágat­ba a Dras» k-brigádhoz, valóban meglepődik. A brigád három vá­gaton dolgozik egyszerre. Dras­lik elvtárs pedig bányásztanuló­kat is felvett a brigádba, hogy bebizonyítsa; azokkal is eléri szokott magas teljesítményét. Hogyan is fest tehát a gya­korlatban Draslik munkája? Amíg Draslik a két méter mély lyukat fúrja, addig /. Novák bá­nyásztanuló ro bb a nő a n ye g g a 1 tölti a furatokat, Jerabek bá­nyásztanuló pedig. a brigád má­sik tagia, előkészíti a fojtást és az elektromos vezetéket a rob­bantáshoz. Ezután már gyorsan követik egymást az egyes műve­letek: a robbantás, a rakodó előkészítése, a szén összegyűj­tése a rakodóhoz és a következő robbantás előkészítése. A rob­bantás után már a rakodó á'I munkába, amely eljuttatja a szenet a szállítószalagra, anél­kül, hogv a bányászok lanátot vennének kezükbe. Ezalatt újabb két méter vágatot hajtottak ki és újra kezdődik a következő ciklus. A fiatal bányásztanulók S’ámára :s jr> iskola ez, hisz a legtapaszta'tabb bányászok ve­zetése alatt tanúnak meg az új munkamódszereket. Draslik elv­társ most azon töri a felét, ho­gyan tudná a ciklust még job­ba’1 meggyorsítani. Egvre több. csehszlovák bá­nyász veszi át Draslik elvtárs módszerét, hogv vele egviitt íe. ■rnriiessék terveik túlteljesítését és öntudafas bányászokhoz mél­tóan. kiváló munkává' üdvözöl, hessék szerriember 9-ét, a cseh- sz'ovák bányászok ünnepét. AZ ISTENMEZEJEI FUL- LERBÂNYA augusztus 24-én 102.4, augusztus 76-án már 102.9 százalékban telesített« tervét, il’etve vát'alását. A bá­nyászhét versenyében Ország b Mátyás brigádja 150. a Bó- di-brigád 168.4 százalékos terv- teljesítest ért el. « A ISMERD MEG A SZO SZÉPÜL A KOLHOZFALU

Next

/
Thumbnails
Contents