Népújság, 1953. augusztus (62-70. szám)

1953-08-06 / 63. szám

7 NE PŰ J S AT, T9S3 augusztus 15. Hogyan segítik és ellenőrzik a hevesi járás pártszervezetei a tanácsok munkáját A tanácsok munkájának to- vábbjavításához elengedhetetle­nül szükséges a járási pártbi­zottság és a községi pártszerve­zetek állandó ellenőrzése, segí­tése. Járásunk pártszervezetei többségénél és a járási pártbi­zottságnál is az utóbbi hónapok­ban javulás van ezen a téren. Pártszervezeteink vezetőségi ülé­sein rendszeresen beszámolnak a tanácselnökök egy-egy feladat végrehajtásáról, a párttitkár elv­társak — néhány kivételével — eljárnak a tanács VB üléseire és javaslatokkal, bírálatukkal segí­tik a tanács munkáját Van már olyan példa is, hogy a pártszer­vezetek foglalkoznak a tanács állandó bizottságaiban dolgozó kommunistákkal, ellenőrzik, bí­rálják munkájukat. A boconádi községi pártbizottság például megbírálta Csáki Sándor elvtár­sat a mezőgazdasági állandó bi­zottság elnökét, mert elhanya­golta az állandó bizottság tag­jait, nem törődött a munkával. A bírálat óta Csáki elvíárs ja­vított munkáján és ma már jól dolgozik az állandó bizottság. Hasonlóan javulás mutatkozik a járási pártbizottság segítésé­ben, ellenőrzésében is. Az ellen­őrzés megjavításával győződ­tünk meg arról, hogy a járási tanács nem ellenőrzi a községi tanácsok VB üléseit, pedig itt tárgyalják meg a kormány poli­tikájának végrehajtását. Mikor megnéztünk egy néhány VB. ülést, akkor derült ki, hogy az sokszor alacsony színvonalú, többször nem a legfontosabb kéréseket tárgyalják, hogy a járási tanács nem ellenőrzi a határozatok végrehajtását. Mi­kor ezekért a hiányosságokért megbíráltuk Neményi elvtársat a járási tanács elnökét, igyekez­tek ezen javítani. Több segítsé­get adnak ma már a községi tanács elnököknek és bevezették azt a módszert, hogy a határo­zatokat minden esetben a járási tanács osztályvezetői adják át a községi tanácsoknak, ott megbe­szélik annak végrehajtási mód­ját és gyakrabban ellenőrzik a végrehajtását. Mindezek elősegítették, hogy javult a tanácsok munkája. Ez elsősorban a tömegkapcsolat javulásában mutatkozik meg Többet fog'.alkoznak a dolgozók ügyes-bajos dolgaival és egyre kevesebb az o'yan jelenség, hogy elutasítják a dolgozók jogos ké­rését. A tömegkapcsolat erősí­tését elősegítik a pártszervezetek népnevelői is, akik a dolgozók problémáit feltárják a tanács vezetőinek. így történt Boconá- don is. Szepesi Lajos háromhol­das dolgozó paraszt elpanaszol­ta Zám István népnevelőnek, hogy több beadást követelnek tőle, mint ami jár. Zám elvtárs szólt a tanácsnál és Szepesi La­jos jogos panaszát azonnal orvo­solták. Tarnaörsön szintén öt dolgozó parasztnak rendezték a helytelenül kivetett beadást — de több községünkben is tapasz­talható volt ez. A dolgozók látva, hogy meg­hallgatják, elintézik problémáju­kat, nagyobb bizalommal vannak a tanácsok felé. Ez év áprilisá­ban a nyiiváno^ tanácsüléseken a vendégek száma csak 1465 volt, a júliusi tanácsüléseken ez a szám 2964-re emelkedett. A tö­megek aktivizálásának növeke­dése hatással van a termelési, begyűjtési, adófizetési tervek végrehajtására is. Szepesi Lajos boconádi dolgozó paraszt, mikor a tanács javított a vele elköve­tett hibán, az egyik tanácsülésen versenyt kezdeményezett és el­mondotta, hogy mit tesz ö a töfobtenmés érdekében. A tömegek azzal is segítik a tanácsokat, hogy megmutatják és leleplezik az ellenség mesterkedéseit.. Szá­mos olyan kulák volt a járás­ban, aki az elmúlt évben párt, és tanácsszerveink hibájából ki­játszotta az államot, kibújt a,be­adás alól. A tömegek segítségé­vel ez évben már teljesíteni kell beadásukat. De a tömegek segítségéve! sikerült a járási és a községi tanácsokból több mint 20 ellenséget kiseprűzni, akik nehezítették a tanács munkáját, a tanács és a tömegek kapcso­latát igyekeztek lazítani. Mindezek az eredmények elle­nére, tanácsaink munkájában komoly hibák vannak, me­lyek akadályozzák a tömeg- kapcsolat további erősödését. Ezek természetesen a JB. és az alapszervezetek hibáit is tükrö­zik. A tanácselnökök többségé­nek munkája ma is adminisztra­tív intézkedésekben merül ki. nem értették még meg, hogy a tanács nemcsak adminisztratív szerv, hanem tömegszervezet is. A legtöbb községi tanácsnál az állandó bizottságok csak papí­ron szerepelnek, az állandó bi zottságok munkájáról zengede- zett dicshimnusz — több helyen felfújt frázis. Tanácselnökeinknek tisztába kell lenni feladatukkal, irányí­tani és ellenőrizni kell az admi­nisztratív munkát, de idejük nagyrészét az állandó bizottságok munkájának megjavításálra for­dítsák. Ha ezt teszik, javul a termelés, a begyűjtés, kevesebb lesz a bürokratikus, lélektelen az élettől elszakított papírmunka. Pártszervezeteinknek és a járási tanácsnak az most a feladata, hogy megtanítsák a tanácselnö­köket az állandó bizottsággal való helyes foglalkozásra, irá­nyítására. Hiányosság az is, hogy eddig csak a mezőgazda- sági, begyűjtési és pénzügyi ál­landó bizottsággal foglalkoz­tunk, — ezekkel is keveset. El­hanyagoltuk az egészségügyi, szociális és kulturális állandó bizottságokat. A Központi Ve zetőség határozata és a kor- mányprogramm alapján ezek után sokkal többet kell törőd­nünk ezekkel zz állandó bizott­ságokkal, fokozottabban gondot kell fordítanunk a dolgozók egészségvédelmére, kulturális és szociális igényeinek kielégítésre. Az elkövetkezendő napok, he­tek alatt nehéz, de igen szén és fontos feladat vár megoldásra, augusztus 10-re el kell vé­geznünk a cséplést, teljesítenünk kell gabonabeadásunkat. Járá- rásunk minden egyes dolgozójá­nak úgy kell dolgozni a hátra­lévő napokban, hogy járásunk ISMERD MEG A SZOVJETUNIÓT A kommunisták — a termés betakarHasának szervezői első legyen a megye járásai kö­zött, megyénk ped:g az ország megyéi között folyó versenyben járjon az élen. Ezt ,a célt úgy érhetjük el, ha pártszervezeteink, de a járási pártbizottság is még több segít­séget ad a tanácsoknak Nem elég az a „segítség”, amit egyes titkár e’.vtársak adnak, azzal, hogy megkérdezik: „hogy állunk a begyűjtéssel". Pártszervezeíe- inlk vezetiőnek látniok kell: a cséplés, a begyűjtés nemcsak a tanács, hanem az egész dolgozó nép ügye, — de elsősorban a kommunisták ügye. A pártszer­vezetek támaszkodjanak a ta­nács kommunistáira, a népneve­lőire és közösen a becsületes dolgozó parasztokkal teremtse­nek olyan hangulatot, hogy szé­gyenkezzen az, aki augusztus 10-re nem fejezi be a cséplést, nem adja be az államnak járó gabonát. A pártszervezetek hozzanak határozatokat: mit kell tennie a tanácsnak az augusztus 10-i győzelem érdekébe és rendszere­sen segítsék, ellenőrizzék ennek végrehajtását. Ismertessék a ta­nácsok dolgozóival, hogy milyen nagyok a feladatok és hogy ezek megvalósulásáért harcolni kell, — végezzenek politikai munkát a tanács dolgozói között is, ve­lük is értessük meg, mit vár tőlük a kormányprogramm. Az ellenség igyekszik gátolni munkánkat, mert ez a dolgozó nép életét, javulását, a szebb életet segíti. Ne engedjék a párt és tanácsszerveink, hogy az ellenség szóhoz jusson, hogy szabotálhassa jövő évi kenye­rünk biztosítását. Fűzzék még szorosabbra kapcsolatukat a tö­megekkel, a kormányhatároza­tok, a törvényesség betartásával, a tanácsok munkájának további javításával biztosítsák a kor­mányprogramm megvalósulását. Dorkó József, a hevesi járási pártbizottsági titkár. h minisztertanács rendeleté az állami tartalékföldekről a földhaszonbérletről, s a dolgozó parasztságnak ezzel kapcsolatban nyújtott kedvezményekről A minisztertanács rendeletet adott ki arról, hogy legkésőbb 1953 október 1-ig rendezni kell az állami tartalékterületek hasz­nálatát és részletesen előírja az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A be nem tagosított, illetve ál­lami gazdaságoknak és szövet­kezeteknek át nem adott állami tartalékföldekből — kérelmükre — vissza kell adni a földet azok­nak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, kik földjüket 1951 augusztus 1 után felajánlották, vagy eladták. Amennyiben ez a föld már betagosításra kei ült, úgy egyéb állami tartaléktőid­ből kell részükre földet tulaj­donba adni. Azok, akik felaján­lott földjükért ellenértéket kap­tak, s részükre a földet vissza­adták, az ellenértéket meghatá­rozott időn belül kötelesek visz- szafizetni. A tartalékföldeket öt­évi időtartamra haszonbérbe le­het adni bármely egyénileg gazdálkodó parasztnak. A föld mennyisége a saját területtel együtt nem haladhat­ja meg a 25 kataszteri holdat. A haszonbérek a kataszteri tisz­ta jövedelem minden aranykoro­nája után öt forint. A dolgozó parasztok kötelesek ezenkívül a föld után járó teljes beadási kö­telezettséget teljesíteni. A tsz-ek és tszcs-k előnyben részesülnek a tartalékföldek használatának rendezésénél. Haszonbért nem fizetnek a tartaléktőid után, a beadást azonban ezután is telje- síteniök kell. Arra kell töreked­ni, hogy a tsz-ek és tszcs-k föl­det ne adjanak el. Amennyiben egy tagra viszonylag sok föld iut,-a gondos megművelés érde­kében nagyobb arányban kell előirányozni kevésbbé munka- igényes növények termelését. A földdel nem rendelkező dolgozók is vehetnek haszonbér­be földet ötévi időtartamra, 6 családtagonként legfeljebb egy kataszteri holdat veteményeskert céljaira. A veteményeskertnek használt tartaléktőid haszonbére a kataszteri tisztajövedelem minden aranykoronája után 10 forint. Emellett az ezután járó beadási kötelezettséget is telje­síteni kell. Intézkedik a rendelet arról is, hogy a tsz-eket és tszcs-ket és az egyénileg gazdálkodó parasz­tokat vetőmag kölcsönnel és termelési hitellel segíti az ál­lam. Ennek érdekében vetőmag­alap létesül, amelyből a tsz-ek- nek és egyénileg dolgozó pa­rasztoknak a tartalékföldterület­nek megfelelően kölcsön vető­magot lehet adni, amelyet öt százalékos többlettel a következő évi termésből természetben kell visszaszolgáltaniok. Indokolt esetben műtrágya és gazdasági eszközök vásárlására, s a gépállomás által végzett munka díjának kifizetésére a tartaléktőidet bérlő dolgozó pa­rasztnak termelési hitelt kell fo­lyósítani az átvett föld minden kataszteri holdja után, legfel­jebb 500 forint összegben. A föld tulajdonosa, vagy ha­szonélvezője ingatlanát haszon­bérbe, vagy részesművelésre ad­hatja. Az állam nem gyakorolja előhaszonbérleti jogát. A ha­szonbérbe vett föld után a ha­szonbérlő olyan mértékben köte­les teljesíteni a beadási kötele­zettséget, mintha az a saját földje lenne. A minisztertanács rendelete kimondja, hogy a haszonbérlő a tartaléktőidből, vagy a tulajdo­nostól bérelt területet saját ma­ga köteles megművelni, ennek ellenőrzése a községi tanács végrebajtóbizottságának felada­ta, amely a jelen rendelet végrehajtását is köteles ellen­őrizni. A korábbi rendelet alap­ján az állam haszonbérleti jogá­nak gyakorlásával létesített kis- haszonbérletek érvényességét, a bérlők kívánságára legfeljebb öt évik kell meghosszabbítani. A földművelésügyi miniszter utasítása az ingyenes állatorvosi szolgáltatások szabály ozásáról A minisztertanács a közel­múltban megjelent rendeletével az állattartók tokozott támoga­tása, az állategészségügy és ál­lattenyésztés fejlesztése érdeké­ben díjtalanná tette az állator­vosi szolgáltatásokat és egyút­tal megszabta az állatorvosok jobb munkafeltételeinek biztosí­tására a legfontosabb feladato­kat. Az állatorvosi szolgáltatá­sok ingyenessé tételével lehető­vé vált a fertőzőbetegségek el­leni eredményesebb küzdelem is. A minisztertanács rendelete alapján a földművelésügyi mi­niszter utasítást adott ki az ál­lategészségügyi szol gálíatások kiterjesztésével kapcsolatos intéz­kedésekről. Az utasítás előírja, hogv 1953 augusztus 1-től kez­dődően az állami állatorvosi gyakorlat körébe tartozó teen­dődet — kivéve a nemi hatósági rendelkezésre történő ivartalaní- tást — az állami állatorvosok és az állategészségügyi felcserek díjtalanul látják el. Az utasítás arról intézkedik, hogy minden községben a köz­ség terjedelmiéhez mérten 1—4 rendelőhelyiséget kell ' létesí­teni, hogy a beteg állatokat ne kelljen messzire vizsgálatra vezetni. A rendelőhelyiségekben az állatorvos előre közétett ren­delőnapokat és rendelési időt tart. Az állatok díjtalan meg­vizsgálása és gyógykezelése ál­talában az állatorvos rendelőjé­ben történik. Ide kell a beteg ál­latokat behajtani, vagy szállítani, kivéve, ha a betegség olyan ter­mészetű, hogy a hajtás, vagy a szállítás azt súlyosbíthatja. Szi­gorúan _ tiltja az utasítás, az olyan állatok behajtását, vagy szállítását, amelyek fertőző be­tegségben szenvednek, vagy fertőző betegségre — akár a legkisebb mértékben is — gya­núsak. Ilyenkor az állatorvos köteles az állatok tartási helyé­re kiszállni. A kiszállások sor­rendjét az esetek súlyossága dönti el. Az álami gazdaságok, termelőszövetkezetek és állami vállalatok állatainak vizsgálata és gyógykezelése továbbra is az állatok tartási helyén történik. Az állatorvosok munkaidejük jobb kihasználása érdekében a megelőző védőoltásokat, vem- hességi vizsgálatokat, meddőségi kezeléseket ezentúl tervszerűen előre meghatározott időben kell, hogy végezzék, amiről az állat­tartókat előre értesítik. A vas­úton, hajón, vagy gépkocsin szállított állatok megelőző állat­orvosi vizsgálatáért a jövőben fizetni nem kell. Az utasítás kimondja, hogy az állatorvosok megnövekedett feladatai eredményesebb ellátá­sa érdekében a munkaszüneti na­pokon — és az éjszakai órákban az állatorvosi segítséget csak elsősegélynyújtás céljára lehet igénybevenni. (MTI) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezeti tagok háztáji földterületének növeléséről A minisztertanács a termelő- szövetkezetek és termelőszövet­kezeti csoportok alapszabályá­nak a- háztáji föld területére vci- natkozó rendelkezéseit az aláb­biak szerint módosítja:: 1. Az alapszabályban jelenleg fé!-háromnegyed kataszteri hol­don megállapított háztáji föld­terület nagyságai 1953 szeptem­ber 1-től kezdődően1 1 kataszteri holdig terjedhet. 2. Háztáji földterületre a családtagok számára való tekin­tet nélkül minden olyan terme­lőszövetkezeti család jogosult, amelynek külön háztartása van. Nagy Imre 8 minisztertanács elnöke. Kolhozunkban ezekben a na­pokban élénk verseny fo'yiik a beadási terv gyors és maradék­talan teljesítése érdekében. A nö vén y termelôbr i g adok tagjai a gépkezelőkkel együttműködve bő termést takarítanak be. A szérűkön éjjel-nappal serényen dolgoznak. A gépkezelők a kalá­szosok harmadrészét már learat­ták. A kommunisták még a beta­karítás előtt, gyűlésen vitatták meg, hogy biztosítsák a párt befolyását a kenyérért vívott harc vahmennyi döntő területén. Hogy minői! eredményesebb le­gyen a kolhoz parasztok között végzendő politikai felvilágosító munka, a kommunistákat arányo­san osztották szét a szérűkön és a kombájn-csoportokná’. Ble- hin párttagot, az állattenyészté­si telep vezetőjét például a gép­kezelők közt folytatandó agitá- ciós munkával, a kommunista Smakovot a második növényter- mesztőbrigácl szérűjén végzen­dő politikai tömegmunkával bíz­ták meg. . A pártszervezet a politikai tö­megről inkába a falusi aktívákat is bevonta. Klocskov tanító pél­dául a faliújság szerkesztésében segít a pártszervezetnek, Griny- ko agronómus közvetlenül a szérűn végez agitációs munkát a kolhoztagök között. A pártszervezet arra törek­szik, hogy erősítse a kolhozpa­rasztok soraiban a munkafegyel­met. Egy alkalommal a második tövénytermesztőbrigád kombájn- szérűjén sok tisztítatlan gabona gyűlt össze. Gyorsan e! kellett végezni a megszárítást és tisz­títást, hogy a begyüjtőhelyre küldhessék. Éppen ezekben a napokban, amikor a legnagyobb munka folyt, Petrovszkaja és Sztyeblina kolhoztagok elutaz­tak a városba, anélkül, hogy elő­zőleg szóltak volna a brigád­vezetőnek. Ez rögtön éreztette hatását, a szérűmunka üteme lelassult. Amikor a két kolhoz­parasztnő visszatért a városból, Kovaljov és Solohov agitátorok beszéltek velük. Felvilágosítot­ták őket, mennyire fontos, hogy ezekben a napokban minden kol- hoztag megfeszített erővel dol­gozzék. Az asszonyok megígér­ték, hogy többé nem sértik meg a munkafegyelmet és ígéretüket becsülettel be is tartják. A pártszervezet nemcsak arra mozgósítja a kolhozparasztokat és a gépkezelőket, hogy gyorsan takarítsák be a termést, hanem arra is, hogy kifogástalan minő­ségű munkát végezzenek, mert hiszen a cél az, hogy jó minő­ségű gabonával teljesítsék leg­első állam iránti kötelességüket: a beadást. Az első növénytermelőibrt.gád földjein a kombájnvezetők kez­detben szemveszteséggel dol­goztak. A pártszervezet segítsé­gével ezt a komoly hibát kikü­szöbölték. A másik brigádból át» hozták Gamzsa, tapasztalt kom» bájnvezetőt. Ö segített beszabá­lyozni a gépet és így a szem­veszteség jelentősen csökkent, A terme ^betakarítással elfog» lait ko.lhozparasztok eredmé­nyed az agitátorok gyorsan eb terjesztik. A Komszomol-biigád eddig 200 százalékra teljesítette a mag tisztításával kapcsolatos feladatát. Ezzel az eredménnyel a „Villám'1 külön száma foglal­kozott, az agitátorok pedig be­szélgettek róla a kolhozparasz- tokikal. Nyiilvánosslágra hozták Burdák, Har’amenko, Halajeva és a gépesített magtisztitásnál magas teljesítményeket elért többi kolhozparasztnők eredmé­nyeit is. Mindennap több és több gabo» na érkezük a szérűre. A tisztítás eleinte csak nappal folyt, az éj­szakai munkára nem volt elég ember. A kolhoz vezetősége a pártszervezet javaslatára felül­vizsgálta az erők elosztását, szá­mos kolhoztagot másodrendű munkáról a termelés betakarítá­sára állított be és ez lehetővé tette, hogy a magtisztítást éjjel is folytassák. így a gabooabe- adás üteme jelentősen növeke­dett. A kolhoz naponta legalább 120 tonna elsőrendű minőségű gabonát ad az államnak. A ga­bonát gyorsított ütemben szál­lítják a be gyűjtőhelyre. A kom­munisták nemcsak szóval, hanem személyes pélldaad ássál is önfel­áldozó munkára mozgósítják a falu dolgozóit. A kommunista Szuszmetov vezette szállítóbri­gád például a norma szerint megállapított !5 tonna gabona helyett naponta 20 tonnát szál­lít a begyüjtőhely,e. A ko'hoz pártszervezete és vezetősége mindent elkövet, hogy biztosítsák a versenynyil- vánosságát. Minden szérűn ver­senytáblákat állítottak fel és rendszeresen, időközökben ad­nak ki faliújságot. A verseirytáb- lákon naponta feltüntetik, hogy a szocialista munka versenyben melyik brigád, melyik kombájn- vezető teljesíti legjobban felada­tát. A pártszervezet az élenjárók módsze reine k népszerűsítésével és a hiányosságok menetközben való kijavításával valamennyi kolhoztag és gépkezelő figyel­mét a verseny megnyeréséért vívott harcra, a termés betaka­rításának példás végrehajtására irányítja. A kolhozparasztjaink ebben az esztendőben bő termést értek el, így munkaegységeikjnek értéke is nagyobb lesz a tavalyinál'. A kolhoz vezetősége miár készül ki­adni az előlegeket az eddig tel­jesített munkaegységek arányá­ban. Ko’hozparasztjaink hom­bárja! hamarosan megtelnek az újtermésű gabonával. Irta.- V. Muc, Külpolitikai jegyzetek Az Egyesült Államok hatóságai újabb irtóhadjáratba kezdtek az amerikai munkásmozgalom ellen Sajtójelentések szerint az amerikai hatóságok Phiiadelhiá- ban hajszát indítottak a munkás- mozgalom egyes vezetői ellen. Letartóztatták a többi között Irving Katze! és Sam Gobelont. Azt a szabványos vádat emel­ték ellenük és az Egyesült Államok Kommunista Pártja kelet-pennsylvánia szervezeté­nek vezetői éhén, hogy mint ilye­nek összeesküvésben vettek részt az amerikai kormány erőszakos megdöntése céljából. A newyorki „Daűy Worker"' szerkesztőségi cikkében elítéli, hogy Philadelphiában letartóztat­ták a munkásmozgalom több funkcionáriusát, Zucker, a pol­gári jogok kongresszusa Phila­delphia szervezetének titkára kö­zölte, hogy a letartóztatottak ügyében a bírósági tárgyalás, augusztus 6-án kezdődik. A „Daily Worker" megjegyzi, hogy az egyik letartóztatott, Dávid Davis, a Villamos- és Ráidíóüzemi Do'gozók Egyesült Függet len Szakszervezetének munkatársa, aki csaknem húsz éve dolgozik ebben a szakszerve­zetben. A letartóztatottak között van Thomas Habried, aki hosszú idő óta fhilade'phiai néger la­kosság vezetője. Habried és egy másik letar­tóztatott, Lowenfeís súlyos szív­betegségben szenved. Lowen- felsnek betegsége miatt kellett lemondani újságírói működésé­ről. Allan Max, a „Daíy Worker’* tudósítója július 30-án levelet küldött Browne'I igazságügymi* risztemek, amelyben azt írja, hogy a munkásmozgalom több funkcionáriusának letartóztatása „újabb lépést jelent Amerikában a politikai szabadságjogok teljes megsemmisítése felé". Az Albán Népköztársaság jegyzéke Jugoszláviához Az Albán Népköztársaság ícüf- ügyminisztériuma augusztus 1- én válaszolt a jugoszláv külügyi államtitkárság napokban küldött jegyzékére. Az albán jegyzék megállapítja: a jugoszláv kor­mány jegyzékében arrai törek­szik, hogy a határincidensekért az Albán Népköztársaság kormá­nyára hárítsa a felelősséget. A tények azonban azt bizonyít­ják. az incidensekért egyedül a jugoszláv kormányt terheli ai fe- lősség. Az Albán Népköztársa­ság kormánya békére törekvő politikáját követve a továb­biakban hozzájárul, hogÿ a jugoszláv javaslat alap1 ián: alb&n-jugoszláv vegyesbb zott súg alakuljon a hatúrinci' densek kivizsgálására. Az albáii kormány javasolta, hogy az ab bán-jugoszláv vegyesb izottság 1953 augusztus 17-én üljön ősz‘ sze az Albán Népköztársaság Pogradec nevű városában*

Next

/
Thumbnails
Contents