Népújság, 1953. augusztus (62-70. szám)

1953-08-16 / 66. szám

1953 augusztus 16. NEPÜJSAG 3 n  minőség megjavításáért harcolnak az egri cipész KISZ dolgozói Vidám kovácsolás, a szorgos munka zaja fogadja a belépőt az egri cipészek Kisipari Ter­melőszövetkezetének központi részlegén. Fürgén mozognak a kezek, tűnnek el a szögek a bőr, vagy gumitalpakban, né­mán, figyelemmel dolgoznak az emberek. Nem szoktak ilyenkor beszélni, hiszen minél többet pereg a nyelv, annál lassabban megy a munka. Most azonban más a helyzet, — a tegnapi termelési értekezlet izgalma egyszer-másszor ajkukra csal egy-egy elejtett szót, persze a szövetkezet legfontosabb pro­blémájáról. a minőségről Ter­mészetes is, hogy ezen jár az eszük, hiszen az értekezleten megfogadták, hogy a mennyi­ségi termelésen kívül a jövőben nagyobb gondot fordítanak a minőségre, mely miatt eddig annyi panasz érkezett a dolgo­zóktól. — Amit megfogadtunk, meg fc tartjuk — mondja Kiss Kál­mán sztahanovista, aki három kisgyermekére, meg a többi 6ok kisgyerekre, azok jövendő jó­létére gondol akkor, amikor minőségi felajánlást tesz. — Az a cél, hogy életszínvonalun­kat emeljük, minket is komoly, becsületes munkára kötelez. Nem elég olcsó és ió élelmiszerrel ellátni a dolgozókat, olyan láb­belit is kell adni nekik, mely tartós, nem kopik el ismét né­hány héttel a javítá« után. így gondolja ezt most a legtöbb dolgozó. Gergely elvtárs két­szeres sztahanovista, a 72 éves Vörös Imre bácsi, de a fiatal Pálok Lajos is. — Szeretem szakmámat és lelki'ismeretlenségnek tartom, ha egy aiipészipari dolgozó hanya­gul vagy éppen hiányosan el­készített munkát ad ki kezéből. — Igaza van Pálok elvtársnak, s 5 nemcsak levegőbe beszél, álláspontját tények támasztják alá. Amikor az MTH-i&kolát be­fejezte, olyan gyönyörű vizsga­cipőt készített, hogy díszére vált volna a legöregebb, kaptafa mellett megőszült szakmunkás­nak is. A minőségért folytatott küz­delem, újabb lendületet ad a három brigád versenyének is. Ezentúl nemcsak a magasabb százalék után ítélik oda az első­séget, hanem alaposan meg­vizsgálják az elvégzett munka minőségét is. A brigádok kö­zötti versenyben eddig a Béke­brigád jár élen 165 százalékos teljesítményével, ..hátul kullog" a Szabadságharcos, mely „csak“ 140 százalékot ért el. A jövő­ben, ha nem vigyáznak a Béke­brigád tagjai, minőségi munká­val kaparintja el az MSZT, vagy Szabadságharcos brigád a győzelmi lobogót! Az egri cipészek tehát meg­indították a iobb minőségi mun­káért folyó harcot, s küzdenek azok ellen, akik szándékos lazí­tással, vagy nemtörődömséggel akadályozzák, hátráltatják ezt. Erélyesen léptek fel az V. szá­mú fiókban dolgozó Fehér Fe­renc ellen, aki nem osupán szűkreszabott, vagy túl nagy, selejtes munkát adott ki kezé­ből. hanem durván bánt a meg­rendelőkké’, sőt munkatársaival is. Keményen kell fellépni az olyan hangoskodók ellen is, mint Mag Lajos, az I~es számú fiók dolgozója, aki hanyagul dolgozik, s ráadásul csak o'y an munkát vállal, melyért maga­sabb bért kap. Ezért Mag Lajos ma sem végez gumi javítást. Sajnálatos tény, hogy a fia­talabb dolgozók körében nagyon elterjedt az a helytelen nézet, hogy a cipőt javítás után nem kell kitisztítani. Pedig ez is a minőséghez tartozik. Vegyenek példát a Zalár-utcai fiókban dolgozó 75 éves Pászti Gábor­ról, aki a becsületes, gondos munkával megjavított cipőt gvönvörűen kifényesítve adja át tulajdonosának. A minőség azonban nem az egyetlen láncszem, melyet a KTSZ dolgozóinak szem előtt kell tartani, a magasabb, jobb termelési eredményekért folyta­tott küzdelemben. Igen sok he­lyen azt gondolják, hogy mive! most a minőségért harcolunk, elvesztette fontosságát a régeb­ben oly sokat hangoztatott anvagtakarékosság. így véle­kedik például a IV es számú Sztál'in-úti kisipari KTSZ-fiók, ahol a szükségesnél 8—10 szá­zalékkal több anyagot használ­tak fel. Itt dolgozik Leibin- ger Mihály is, aki bűnös anyagpazarlássa! alsó folt he­lyett kruponanyagot használt Ajánljuk Leibinger Mihálynak, hogy tanuljon takarékosságot, a kiváló kétszeres sztahanovista szabász Nagy Lászlótól, aki minden kicsiny bőrdarabot fel­használ. Jó munkáját havi kere­sete is bizonyítja; az elmúlt hó­napban 2100 forintot vitt haza. Felesége is itt dolgozik a KTSZ központi fiókjában, ő is sztaha­novista. A cipészipari KTSZ dolgozói között tehát sok sztahanovista van, s kevés kivételtől eltekint­ve nagyszerűen dolgoznak itt az emberek. Pedig igen sokszor komoly nehézségekkel kell meg- küzdeniök az anyagellátás ne­hézségei miatt. A központ ha­nyagságából nem egyszer meg­történik, hogy nem kapnak ele­gendő mennyiségű simab'órt, jelenleg pedig már hónaook óta cvikkoló drótszög nélkül dol­goznak. Igen hosszú idő óta nem küldtek Okma-gumitalpat sem, pedig a dolgozók szeretik és keresik ezt. Amikor a mun­kások minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy javítsák a minőséget és pontosan betart­sák a határidőt, kétszeresen sú­lyos a központ hanyagsága! Helytelen és nagy hiányosság az is, hogy Egerben még nem szervezték meg a késő délutáni inspekciós szolgálatot, a dolgo­zók kielégítésére. Vannak még hibák, sülyœak és kisebb jelentőségűek, rossz- akaratból, vagy figyelmetlenség­ből származók, de az egri cipé­szek Kisipari Termelőszövetke­zetének dolgozói kiközösítve maguk közül a bomlasztó ele­meket, arra törekszenek, hogy e hiányosságok 6zámát a leg­minimálisabbra csökkentsék. A hibák fokozatos felszámolásával, anyagtakarékossággal, mennyi­ségi, de elsősorban minőségi munkával bizonyítják be a szo­cialista szektor magas fölényét az egyéni kisipar felett. VERESS ANNA Keresztes Mihály védi szövetkezetét boldog, dolgos öregségét A SZÖVETKEZET IRODÁJÁVAL SZEM­BEN esőtől megrezesedett kőrakás. Valaki, va­lamikor építeni akart, aztán, hogy nem volt szép a kő, otthagyta. Epítni nem jó, de rajta ülni igen. Legalább is ez lehet a véleménye Keresz­tes Mihaynak, a nagyrédei Munka termelőszö­vetkezet tehenészének, aki most rátelepedett egy kiválasztott kőre, lába közé fogta a pásztor­botot, s vidám fürge szemével, újra-újra végig- méregette a távolabb paradicsomot pakoló ko­csikat. Súlyos évtizedek állnak mögötte: 66 éves, de 500 munkaegysége bizonyítja, nem hive a semmittevésnek, — HOL VAN AZ MEGÍRVA, hogy öreg ember rokkant legyen? — tárja szét a karját. Nem olyan világban élünk már. Aztán, hogy a „világ”-ra csúszott a nyelve, visszaforgatja magában az időt. — Hiszen az igaz, hogy azelőtt jobb volt, ha élete derekán pusztult el az ember. Akkor leg­alább megsiratták. Az öreg csak teher voll, magának is, a családnak is. De sok olyat is­mertem én, aki a merűiázban végezte öregsé­gét. Nagy volt a család, nyolc-tíztagú, szóval már nem jutott kenyér az öregnek. Napszám? Aki nem tudott megkapálni egy kis holdat az eke után, nem kapott napszámot. Így ment az akkoriban. — Nyolc gyereket neveltem fel, megfogtam minden munkát a részesaratástól a falverésig, kellett a családnak. Sohsem jutottam ötről-hat- ra. Most vén fejemmel értem meg, hogy nyu­godt. vagyok és megelégedett. Dolgozik az asz- szony is, baromfigondozó, Ketten közel járunk a 7Ó0 munkaegységhez. — HOGY MENNYI A JÖVEDELEM? - vakarja meg a fejét — nehéz azt így sorolni. Előlegbe kaptunk jó 13 mázsa búzát, jön hozzá még vagy tíz. Aztán meg ahány munkaegység, annyi liter bor, ha 700, akkor hét hektó. Árpa is jó négy mázsa, burgonya, vagy hét mázsa, kukorica, cukor, hagyma, mák, gyümölcs, amennyi kell, mit soroljak még? Na igen a ház­táji. Hát ott is lesz vagy 12 mázsa kukoricánk, meg ami kell a konyhára, ha egyáltalán kell még', aztán meg vagy 40 csirke, meg hízónak való. Így élünk mi! — jelenti ki büszkén. — Nem félek én attól sem, hogy mi lesz, hu nem tudok majd dolgozni. Eltart a szövetkezet: az összjövedelem két százaléka megy ilyen alapra. Van vagy 300.000 forint készpénz, meg nyolc vagon terményjövedehm ebben az évben. Énnek a két százaléka: 6000 forint készpénz, meg vagy 16 mázsa termény ára megy csak ebben az esztendőben az alapra. Mire odaérünk, hogy rászoruljunk, külön szekrény kell a pénz­hez. — AKI PANASZKODIK MOST, annak vala­mi baija van, — Szögezi le a szentenciát. Hal­lottam, hogy ez a Barta András arról, prézs- mitál, nem jó a szövetkezetben. Lépjünk ki< Csak annyit mondok, hogy ennek az embernek soha se volt jó semmi. Akármilyen könnyű munkán volt, egy se tetszett, mert „beteg’'. De otthon kapál, kaszál, meg gyűjtögeti a kulák- mesét. Hogy volna itt neki jó, mikor csak 80 munkaegységet teljesített. Engem akar ez meg­lopni, meg a többi jól dolgozó tagot. Ki kell zárni a szövetkezeiből az ilyen lázítót. munka­kerülőt, ne szennyezze itt a levegőt. A bot megemelkedik, s az izmos, erős kéz dühösen sújt vele, hogy szerteszét röppen a fű. Keresztes Mihály védi szövetkezetét, boldog, dolgos öregségét, Gyurkó Géza Tízmillió forint értékű föltóiesszövdkezeti áru a gyöngyösi ünnepi vásáron Augusztus 19-én és 20-án megrendezésre kerülő gyöngyösi ünnep; vásáron megyénk föld- művesszövet’kezetei is résztvesz- nek. A szövetkezetek több mint 10 millió forint értékű árut, ke­reken ötmillió forint értékben textilt, egymillió forint értékben vasárut, négymillió forint érték­ben pedig egyéb közszükségleti cikket visznek a vásárba. A szö­vetkezeti kereskedelem árubősé­gét bemutató pavilonok hosszú­sága elér; a 350 métert. A készülődés minden területen egyre lázasabb iramú. Kaiból és Füzesabonyból vas- és mű­szaki cikkeket, a párád! és tár­ná márai szövetkezetekből pedig textil- és pamutárakat visznek a vásárba. A verpeléti és abaisárj földművesszövetkezet vendég­látósátrakat állít majd fel, me­lyekben a kitűnő fajborok mel­lett jó minőségű ételt is bizto­sítanak a vásáron részvevők­nek. HIRDETÉS SZAKMUNKÁS FELVÉTEL! Házi kezelésben végzendő állandó építke­zésekhez képesített építésvezetőt, kő műves és lakatos szakmunkásokat ke résünk azonnali felvételre. Jelentke­zés munkakönyvvel: Hevesmegyei Tejipari Vállalatnál, Eger, Kertész-u. 170. Javítsák tovább a falu ellátását a füldművesszövetkezetek Főldművesszövetkezeteink ál­talában jól végzik munkájukat, Számos szövetkezeti vezető úgy dolgozik, hogy még szebbé, job­bá tegye a szövetkezet munká­ját, s minden téren eleget tegyen a dolgozók kívánságainak. Az adácsi és gyöngyössolymosi földművé,sszövetkezet péküzemei megjavították a kenyér minősé­gét, a verpeléti föidművesszövet- kezet vendéglőjében még jobb ételeket készítenek. Szövetkeze­ti boltjaink részt vesznek a he­ti piacokon és vásárokon is, hogy elegendő élelemmel lát­hassák el dolgozóinkat. Így ér­ték el. hogv eladás: tervüket állandóan túlteljesítik. A gyön­gyösi földművesszövetkezet eddig több, mint 200 mázsa cefrének való epret, szilvát, ba­rackot vásárolt fel dolgozóink­tól. Naponta több gépkocsival szállít friss gyümölcsöt Buda­pestre, hogy ipari munkássá­gunk gyümölccsel való ellátá­sát is elősegítse. A többi föld­művesszövetkezet példát vehet a gyöngyösi szövetkezettől. Szövetkezeteink felelős veze­tői azonban nem mindenütt ta­nulmányozták át kellőképpen kormányunk programmját. Ha nyagságuk miatt gyakran elő­fordult, hogv dolgozó paraszt­jaink által legkeresettebb áru­cikkek hiányoznak a földműves- szövetkezeti boltokból. Sok helyen nem törődtek a parasztság által termelt áruk felvásárlásával sem. Az ecsédi földművesszö­vetkezet vezetősége nem vette igénybe a gyümö:csfeivásárlá6- ra biztosított pénzt, pedig dol­gozó parasztságunk nagyon várta, mikor adhatja el gyü­mölcsét. Nem érzi a földműves­szövetkezet vezetősége, hogy felelősséggel tartozik a szövet­kezel tagságának? Előfordulnak olyan hiányossá­gok is a hevesvezekényi és ke­A területi kultúrversenyre készülnek a mátraiürediek Máirafüred fiatalsága lázasan készülődött első komolyabb kultúrestjére. Próba, próbát követett, s a kultúrcsoport tagjai minden alkalmat megragadtak, hogy csiszolhassanak valamit tudásukon. , . . _ V égre itt van a bemutató este. Táncosaink csizmásán felöltözetteh feszengenék és feszítenek az utcán. Zsúfolásig megtelik a kultúrterem. Kigyulladnak a reflektorok, felgordu, a függöny. Az énekkar „Indul a traktor” c. indulóval mu­tatkozik be. Egyszerre, hibátlanul, frissen csendül az enek. Peregnek a szß&ok, „Katalán, népballada” és a „Lagzi- költség”-jelenet következik. . Bejelentik a magyar néptáncosokat. Saját zenéjükre haj­ladoznak, pattogósán ropják a táncot. Utána orosz népi tán­cokat adnak elő. Majd egy sztrájkoló francia dokkmunkás életét, saját életünkkel párhuzamban állító jelenet gyönyör­ködteti a közönséget. Nagy csend lesz a teremben, amikor a bemondó Sztálin elvtárs kedvenc dalát „A szuUkó”-t jelenti be. A „Béke” című vers szavalásával és a „Béke’ dallal fe­jeződik be az este.. Azóta a begyűjtés_ sikeréért Markazon adtak műsort. Tapsolta őket már a közeli honvédtábor is. Most egyik legnagyobb szereplésükre, a 18-i SZOT területi kultúrversenyre készülnek, hogy elnyerjék a vándorzászlót. Bodor Imre levelező. recsend; fö.'drrvűvesszövetkezet- nél, hogy a legnagyobb nyári munka idején nem gondoskod­nak hűsítő italokról. Ezeknek a szövetkezeteknek vezetői nem hallottak úgylátszik még arról, hogy több szövetkezet mozgó­boltokkal igyekszik kielégíteni a dolgozók igényeit a munka színhelyén. Tűrhetetlen állapot Heves községben, hogy Gyarmati István a sütőüzem vezetője nem gondoskodik idejében kellő 1 szt- mennyiségről, s ezzel Heves és a környező községek kenyérel­látását is veszélyezteti. Nem nézhetik a dolgozók tétlenül azt sem, hogy Füzesabonyban és Hevesen nem gondolkodnak meleg ételekről, az éttermek takarításáról, szellőztetéséről. Előfordult Füzesabonyban az is, hogy Rétéi László ét­termi felszolgáló magasabb áron adta az italokat. s még a blokkhamisítástól sem riadt vissza. Tetteiért a szövet­kezet vezetősége fegyelmi úton 'l‘4volí*o‘ta munkahelyértől. Ezekből a hibákból okuljanak a szövetkezet vezetői és töreked- >nek arra, hogv hasonló hiá­nyosságok a jövőben ne fordu ­lnak elő Erezniök kell, hogy a dolgozók beléjük helyezett bizalmáért felelősséggel tartoz­nak népünknek. Süveges Benedek MÉSZÖV tömegszerv, előadó Pefőfibánya dolgozóihoz Vállalatunk második negyed­éves jó munkája eredményeként elnyerte aiz „Élüzem”-címet. A Mátravidéki Erőmű dolgozói az elkövetkezendő időszakban augusztus 20-ra tett felajánlá­saik túlszárnyalásával harcol­nak e büszke cím, a zászló és csillag megtartásáért. Eredmé­nyeinket azonban csak bányá­szaink fokozottabb munkája nyomán tudjuk megtartani, il­letve túlteljesíteni, hiszen a mi jobb munkánk kulcsa a jobb szénellátás. Ezért kérünk ben­neteket, vájár elvtársak, akik lent dolgoztok a Petőfibánya vállalat tárnáiban, adjatok több Buda János igazgató Szabó II. Ferenc sztahanovista és jobb szenet a Mátravidéki Erőműnek! Biztosak vagyunk abban, hogy jó szervező munká­val. a munkaverseny fokozásá­val, s a szoviet módszerek al­kalmazása nyomán tí 'is sikere­sen megállj,átok majd helyete­ket az augusztus 20-i verseny­be, n és becsülettel teljesítitek né­pünk iránti kötelességeteket. Mozgósítsátok a dolgozókat az új, nagy feladatok megoldá­sára, vállalásaitok és tervetek ’túlteljesítésével üdvözöljétek al­kotmányunk ünnepét. Erre ké­rünk benneteket egész népünk nevében mi, a Mátravidéki Erő­mű dolgozói. Kapuvári Tibor CB-elnök Borbély István sztahanovista Horváth László párt titkár Pál Imre sztahanovista A Selypi Cementgyár tovább harcol A Selypi Cementgyár öntuda­tos dolgozói magukévá tették pártunk hívó szavát a cement­termelés fokozására. A dolgozók szorosabbra vonták a kapcsola­tot a műszaki vezetőkkel, s együttesen harcolnak az üzem- kiesés ellen. Dolgozóink tudják, milyen fontos a Selypi Cement­gyár termelése népgazdaságunk számára, hogy sokezer lakást, napköziotthont, kultúrhelyiséget, üzemet, gyárat kel] kormány- programmunk értelmében fel­építeni. Ehhez a munkához mi úgy járultunk hozzá, hogy 153 vagonos lemaradásunkat behoz­tuk, 6 ígérjük, hogy második féléves tervünket, túlteljesítjük.. A gyár műszaki vezetői se­gítik a dolgozók munkáját, meg­előzik a gépi hibákat. Brigádo­kat szervezünk, melyeknek tag­jai a helyszínre készítik a szük­ségessé vált gépalkatrészeket Csak akkor állítják le a gépet javításra, mikor mindent oda­készítettek, s a javítók isegyütt vannak. Sorozatossá vált ez a módszer, mellyel nagyon sok üzemkiesést hárítunk el. így ke­mencéink, malmaink állandó munkában vannak. Meg lett en­nek aiz eredménye is: égetőink kétízben nyerték el egymásután az égetők országos versenyében az első helyet. A Selypi Ce­mentgyár jó munkájával a má­sodik negyedévben elnyerte az élüzem cimet. Egyesek ekkor úgy gondolták, hogy most már nem kell dolgozni. A munkafe­gyelem terén lazaság állott be, volt olyan is, aki nem jött el munkahelyére. Ez a lazaság a gyár termelésében is tükröző­dött. A vállalat a párt, a szak- szervezet segítségével értekez­leteket tartottak az üzemben, ahol a dolgozók figyelmét fel­hívták az ellenség káros befo­lyására. Dolgozóink ettő| kezd­ve azért harcoltak, hogy a gyár­ból kiirtsák ezt a fekélyt. így értük el, hogy júliusi tervünket túlteljesítettük, 237 tonnával több cementet termeltünk. A gyár dolgozói alkotmá­nyunk ünnepét kimagasló telje- ■sítményekkel akarják köszönteni. Példát akarnak mutatni at me­gye, az ország dolgozóinak, hogy az évekig utolsók között kullogó gyár nemcsak teljesí­teni tudja tervét, hanem or­szágra szóló teljesítménnyel is magára hivja a figyelmet. Száz­ötvenhét dolgozónk tett felaján­lást, hogy terven felül 167 ton­na klinkerrel, 550 tonna cement­tel termelünk, többet. Ugyanak­kor 10 százalékkal csökkentjük az önköltséget. Napi tervüket a cementmolná­rok öt, a többi üzemrész dol­gozói két százalékkal teljesítik túl. Dolgozóink vállalásainak értéke 69.900 forint. LEFFELHOLCZ ISTVÁN főmérnök A legjobb oséplogépkezelo továbbra is Stupek Benedek A megyei tanács gépcsoportja jelenti Megyénk gépálomásai az au­gusztus 20 tiszteletére indított versenyben harcolnak a cséplés mielőbbi befejezéséért, a gépek jobb kihasználásáért. A verseny­ben a lőrinci gépállomás került az első helyre, mivel a cséplő- gépenkénti egy dobmilliméterre eső teljesítmény 2.17 mázsa. A gép kihasználásában a második helyet a boconádi gépállomás ér­te cl 1.84, 3. Atkár 1.83, 4. Tar- namlklós 1,66, 5. Detk 1.61, 6. Heves 1.61, 7. Kál 1.41, 8. Hort 1.36, 9. Füzesabony 1.22, 10. Egerfarmos 1.18, 11. Sarud 1.13, 12. Pétervására 1.02 mázsával. A legjobb cséplőgépkezelő to­vábbra is Stupek Benedek, hevesi traktorista, aki 60 vagonos vál­lalását, melyet augusztus 20 tisz­teletére tett, határidő előtt őt nappal teljesítette, 2. Krizsán József boconádi traktorista, aki 1300-as gépével 42 vagonnal csépelt el, 3. Kulacsik Mihály horti traktorlsta 35 vagonos tel­jesítményével, 4. Csörgő Albert egerfarmosi, 1200-as gépével 31 vagonnal csépelt el. Élénkebb a verseny a kisebb kategóriájú, 1070-es gépek között. Itt Szol- csák Benedek atkári traktorista vezet a 38 vagonos teljesítmé­nyével. Boza István detki trak­torista négy vagonnal maradt mögötte, 3. Csordás István lő­rinci traktorista és Szabó József füzesabonyi, egyaránt 30 vago­nos teljesítménnyel. A péter- vásári Fejes József 28 vagon elcséplésével az ötödik helyre került. Az ország legjobb zöldségtermelő gazdaságában Az egri állami gazdaság fel­németi üzemegységében több mint száz holdon termelnek zöldségféléket. A zöldségkerté­szet szélén kanyargó patakon duzzasztógátat építettek és már harmadik esztendeje csörgedező öntözéssel növelik a zöldségfé­lék terméshozamát. A brigád tagjai az öntözés segítségével múlt évben i>s szép eredménye­ket értek el: 10 holdon például közel 1400 mázsa káposztát ta­karítottak be. Jó munkájukat bi­zonyítja az is, hogy elnyerték az „Ország legjobb zöldségter­melő állami gazdasága” címet. A jó hírnévhez méltóan szor­galmas munka folyik az idén is. BÓta Apolló munkacsapata a tervben előirányzott holdan­ként! 120 mázsás őszi káposzta- termés helyett 200 mázsa terme­lésre tett ígéretet. Kemény harc folyik az adott szó valóraváltá- sáért. A 23 hold káposztát már harmadszorra is bekapálták, a tíz holdnyi paprika termésho­zama növelésére pedig újítást alkalmaztak. Az eddigi egy sor palánta helyett ikersorokat ül­tettek, így a 60 centiméteres sortávolságon belül kettő he­lyett négy soron terem paprika. Az újítás nagyszerűen bevált, mert holdanként közel 20 má­zsával termelnek többet. Jó munkájuk eredménye, hogy az országban elsőnek szállítot­tak 200 mázsa húsos paprikát az államnak. Ezt a mennyisé­get újabb szállítmányok követ­ték: Hetenként közel 100 mázsa paprikát szednek le. A gazda­ság dolgozói észszerűen kihasz­nálják a földterületet és a kora! vetemények után késői növénye­ket ültetnek. A 10 holdra elő­irányzott 300 mázsa kalarábé helyett 357 mázsát termeltek és helyére azonnal céklát ültettek. A dolgozók jobb ellátása ér­dekében júliusban 20 holdon csemegekukoricát, 15 holdon őszi karfiolt, 10 holdon pedig kelkáposztát ültettek. A munka­csapat tagjai már harmadszorra kapálják ai szépen fejlődő cse­megekukoricát, .

Next

/
Thumbnails
Contents