Népújság, 1953. augusztus (62-70. szám)

1953-08-02 / 62. szám

Î953 »«gusztus 2. NÉPÚJSÁG 3 Egykor „múzeumba való gyár64 — ma élüzem Messzire hallatszik a Selypi Cementgyár gépeinek monoton zúgása. Most egészen más hang­juk vám, másképp dolgoznak ezek a gépek, mint egy félévvel ez­előtt. Augusztus 1. óta a Selypi Cementgyár bejárata felett tün­dököl az élüzem jelvény Büszke erre minden dolgozó, nem kap­ták ingyen ezt a kitüntetést. Szí­vósan, kitartóan dolgoztak, hogy elérjék munkájuk megbecsülé- eének-e jutalmát. Hosszú lenne mind felsorolni, hogyan dolgoztak, de annyit megemlíthetünk, hogy tetemes adósságot hoztak át az előző év­ről, amit ez év első negyedében még növeltek. Döntő változást a felszabadulási hét hozott a gyár dolgozóinak életébe. Ekkor éb­redt fel a pártszervezet, a szak- szervezet, a vállalatvezetés kábu­latából és zúzta szét Nagy Mi­hály, volt művezetőnek azt a té­ves nézetét, „a múzeumba való ez a gyár, nem lehet vele a ter­vet teljesíteni." Bebizonyosodott, hogy lehet a tervet teljesíteni, csak akarni kell. Az akarat pedig Dem hiányzott... Március közepén a párt, ja­vaslatára a szakszervezet és a vállalatvezetés értekezletet tar­tott, melyre meghívták a sztaha­novistákat is. Ezzel első hibáju­kat javították ki. Nem vonták be a dolgozókat azé! őtt a nehézségek feltárásába. Nem kérdezték meg tőlük, hol kel! a legsürgősebben javítani munkájukon, a szűk ke­resztmetszeteken, hol akadályoz­zák legjobban a tervteljesítést. Mindez tisztázódott azon az ér­tekezleten, ahol felmérték erő­forrásaikat, hogy napró:-napra, — a tervteljesítés mellett — mit tudnak behozni a lemaradásból. Nem működött üzembiztosán a kőszállító elevátor, ezért á;sze­relték. Uj kiszállítót építettek, mely nemsokára teljesen kész lesz. Mindezt összegezve: na­gyobb gondot fordítanak a mü- szaki feltételek biztosítására. A párt és szakszervezet ugyan­akkor nem feledkezett meg a népnevelő és felvilágosító munka fokozásáról sem. A párttitkár elvtárs minden héten népnevelő értekezleten, minden két hétben pá'rtcsoportbizalmi értekezleten beszámoltatja a pártcsoportveze­tőket, bizalmikat aiz eredmé­nyekről és hiányosságokról, s megszabja a soronkövetkező fel­adatokat. A szakszervezet, a bi­zalmiakon keresztül jó felvilá­gosító és versenyértékelő mun­kával segítette és segíti elő a terv túlteljesítését. Az üzemi bizottság tagjait munkahelyük szerint osztották be, hogy mun­kaközben is támogatást tudjanak adni a bizalmiaknak. A pártszervezet javaslatára megindították a harcot a napi 19 vagonos klinker termeléséért. Az égetők versenyre keltek egymás­sal a kemencék műszakonkénti 2000-es fordulatszáinának eléré­séért. Az eredményeket minden­nap értékelik. Mikor elérték a napi 19 vagonos ki inker terme­lést, az újabb jelszó aiz lett: emeljük 21 vagonra napi telje­sítményünket. A cél érdekében Liptai Kálmán égető, a II-es kemencével versenyre hívta Ma­yer Károly tatabányai Kossuth- d íj as égetőt. Ért is el eredményt, 110 száza'ékos átlagban teljesí­tette tervét. „A 20 vagont már elértük — mondja Kányik elv­társ, a vállalat igazgatója, — de nem elérhetetlen a 21 vagon sem. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy a szilóban naponta biztosítva legyen az 5—6 mé­ter nyers'iszt, mely 30 vagon künkért biztosit...” —■ Mindez hamarabb is elérhető, — magya­rázza Fazekas Gábor égető — csak a laboratórium minőségi ellenőre, Illés Ferenc nagyobb gondot fordítson a nyersliszt minőségének ellenőrzésére. Ne forduljon elő. hogy a 81 százalé­kos mészkőtartalmú liszt egy­szer 75 százalékos, máskor meg a 85 százalékot is meghaladja. Ha rossz a keverék, kevés kai­éit van a lisztben, össze­olvad, ha sok van benne, nem ég ki. Mind a kettő hátrál­tatja a tervteljesítést. Mi pedig büszkék vagyunk, hogy elértük az élüzem kitüntetést, s továbbra is úgy dolgozunk, hogy meg is tartsuk." A kommunisták, a pártcsoport- bizalmiak és a népnevelők min­dig ott teremnek, ahol h’ba van, vagy akadály, ami gáto!ja a tervteljesítést így volt ez a hét elején is. Nem volt nyersliszt a szilóban, amiért a kemencének le kellett volna állni. A párt- szervezet titkára, Kocsik elvtárs mozgósította az aktívákat és egy méterről hat méterre emelték a sziló tartamát. Mehetett tovább a munka. így tudták elérni, hogy az esedékes havi klinker tervü­ket 104.9 százalékban túlteljesí­tették. A tervet csak úgy lehet telje­síteni, ha a párt, a szakszervezet és a vállalatvejetés szorosan együttdolgozva igyekszik a hibá­kat kijavítani. Ez a titka a Selypi Cementgyár tervteljesíté­sének is. A párt szerve­zése, irányítása, ellenőrzése, a szakszervezet jó versenvértékeiő munkája, a vállalatvezetés részé­ről a műszaki feltételek kellő biztosítása tette lehetővé, hogy lemaradásunkat behozzák. Eddig szép eredményt értek el: cement­ből már a tavalyi adósságból 283. klinker bői pedig 480 tonnát törlesztettek. Csak továbbra is ilyen lendülettel harcoljanak, hogy év végére a még hátralévő adósságot is letörlesszék À bátor kezdeményezés jutalma — győzelem — 3000 tonna túlsúlyú szerelvényt indítottak ' ß a hatvani MAY állomás dolgozói Bebríts miniszter elvtárs a fcasút-üzemértekezleien felhívta » figyelmünket, hogy az előt­tünk álló nagy szállítási felada­tokat csak úgy tudjuk megol­dani, haï ai Szovjetunió hős vas­utasaitól á i vett munkamódsze­reket kiszélesítjük, továbbfej­lesztjük. Nekünk az » feladar tunk —. hangoztat^ — hogy a vonatjaink terhelését fokoz­zuk, s a 2000 tonnás mozgal­mat 3000-re növeljük. Az élenjáró kezdeményezési örömmel fogadták a hatvani vasutasok és hozzá Í6 fogtak a szervezéséhez. A hatvani vas- útnál a vontaíási dolgozók — Felföldi Ferenc mozdonyfelvi­gyázó kezdeményezésére — jú­lius 18-án 11 órára tervezték az első 3000 tonnás szerelvény indítását Miskolcig. Nem könnyű egy 3000 tonnás vonat tovább- indítása. Sok embert kíván a szervezés, végrehajtás területén, s ezért egyembenként támogat­ták a bá;or kezdeményezést a vontatási, forgalmi és pálya­fenntartási dogozók. A forgal­mi dolgozók első dolga az volt, hogy távirati flTon kérték a fe­lettes vezetőség engedélyét a szerelvény összeállításához, el­indításához, amit meg is kap­[Ifopdom a versenykihívást Kedves Herceg elvtárs! — Már régen versenyzőnk egv •mással, s a versenv alatt sok eok tonna tervenfelüli szénnel erősítettük hazánkat. Igazad van. Nekünk ezután még több szenet kel1! adnunk mint eddig, ezt várja tőlünk továbbra is a párt, s minden hazáját, népé szerető dolgozó. Előbb meg­ijedtem a nehézségektől, nerr akartam veled versenyezni. Az­tán rádöbbentem, hogy ez hely­telen lenne. Arrai gondoltam hogy te az előző versenvünl alatt ugvai^lyen nehéz viszo­nyok között dolgoztál, mint én s azért lettem első. Ezekutár úgv határoztam ,hogv elfoga­dom kihívásodat. Ezzel tartozom neked, lelkiismeretemnek, erre kötelez bennünket a sztahano vista1 becsület is. Ezért a har­madik negyedéves terv sikere1 túlteljesítéséért augusztus 20. tiszteletére vállatom: A harmadik negyedéves ter vemet 150 százalékos átlaggal szeptember 10-re befejezem. Augusztus 20-ig terven felül 28 tonna szenet adok népgazdasá­gunknak. Mindezt úgv érem el hogv a műszak 480 percét : termelésre fordítom, s ugyan akkor szaktudásom átadásával' segítek egv 100 százalékon alub társamon, hogy normáját harmadik negyedév végéig 12^ százalékra teljesítse. Biró n. István sztahanovista váiár, Egereseik bányai tak. A kocsivizsgálókkal karölt­ve, a Rákosi-brigád kocs ren dező-osapafa — Hantos József állomásirányító vezetéseve', aki Miskolcig kísérte a szerelvényt — már reggel hét órára befe jezte a vonat összeállítását és műszak: felülvizsgálását. A 90 kocsiból álló szerelvényt ezu'án Kozma Illés DlSZ-tjtkár vonat­kísérő csapata vette át, amely jó munkájával példát mutatott az állomás DlSZ-jiataljainak. Nagy pillanat 'következett: 10 órára a: szerelvény elé érkezett a szépen feldíszített mozdony. A gép homlokán a párt jelvé­nye tündökölt, jelképesen hir­detve, hogy eddigi sikereinket és további eredményeinket a párt előrelátó vezetésének kö­szönhetjük. Az utolsó simításo­kat légfékvizsgáló-iakatosok vé­gezték, nehogy valami hiba tör­ténjen útközben. A megjelent dolgozók jótanácsokkal látták el az útrakelő elvtársaikat, s mi kor a párt- és szakszerveze vezetői megérkeztek, a rövid öt perces kis ünnepség és buzdító szó után a forgalmi szolgálat tevő megadta a jelt: indulás! Sípjelek hangzottak, s a vona tót 11 órakor szép simán meg indította Gócs Bálint mozdony vezető, két fütőtársával, mely rövidesen eliűnt a Miskolc felé vezető sínpáron. Nagy szoron­gással kísérték a „zöld" úton haladó szerelvényt a hatvani vasút dolgozói. Nem is csoda, mivel most indítottak először 3000 tonna túlsúlyos mozdonyt. Bátor kezdeményezés volt, s a jutalma: győzelem. Feloldódott a dolgozók szorongása, mikor megtudták: a 472-es számú első 3000 tonnás vonat — minden baj nélkül — 15 óra 11 píré­kor, a menetrendszerinti érke­zés előtt 24 perccel befutott a miskolci rendezőpályaudvarra. Lelkesen éljeneztek az itthoniak, s elsőnek Varsányi Károly moz­donyvezető jelentette be, hogy a jövő héten egy újabb 3000 tonnás vonat továbbítására tart igényt. Jelentős mozgalom ez. Nemcsak azért, mert 128 szá­zalékra teljesítették tervüket és 72 mázsa szenet takarítottak meg oda és vissza, hanem azért is, mert nagyban meggyorsítja a kocsifordulót is. így harcol­nak a hatvani vasutasok a párt és a kormány célkitűzéseinek megvalósításáért. Pogonyi Lajos tudósító ilugusitus 1-től lehet jelenteim a dolgozóit általánosiskolai tanfolyamaira A dolgozók álfatánosiskotai tanfolyamaira városokban, ipar­vidékeken augusztus 1-től szeptember 15-ig, a mezőgazda- sági vidékeken szeptember 1-től október 15-ig lehet jelentkezni. A dolgozók általánosiskolái- ban munkaidő után, a délutáni órákban folyik a tanítás. Az ál­talánosiskolai tanfolyamra a dolgozó lakásához vagy mun­kahelyéhez legközelebb lévő is­kolában az igaizgatónáMehet je­lentkezni. Hetenként háromszor vagy négyszer tartanak elő­adást. Az A-tagozat az V— VI-, a B-tagozat a VIL, a C-ta- goz-at a VIII. osztály anyagát öleli fel Egv tagozat tanulási ideje 5 hónap. A dolgozók ál- talánosisköláia ingyenes, a ta­nulók csak a tankönyveket és a tanszereket szerzik be saját költségükön, tandíj, vizsgadíj nincs. A dolgozók általánosis­kolájának V—VI, osztálya 25, VII. és VIII. osztálya 15 jelent­kező esetén szervezhető meg, bármelyik általánosiskölábain. (MTI.) Népköztársaságunk alkotmányából 45. § (1). A Magyar Népköztársaság bizlosítja polgára! számára a munkához való jogot... A gyöngyösi lignitbányában Sűrű József, Címer Antal csillé­sek az Ajfai-féle F4 mintájú fejtőgép mellett vizsgálják a lignit minőségét. A gépet Juhász Ferenc csillés kezeli. A Heivesmegyei Gépjavító Vállalat az ötéves terv keretében épült. Képünkön a szerelési csarnok. Gyorsítsuk meg a tarlóhántást és a másodvetést XXJOOCJOOOQOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXlOOOCX XXX»COOOOOOOOOCOCX)COOOCXXX3CXX)COOOCCXX>OOC)OOOOOOOOOOOOC A „semmi ember“ Ki is az a juhász József? Nem nehéz erre a kérdésre feleletet kapni Kömlön. Megmondták a dolgozó parasztok, szépen, ak­kurátusán vagy úgy, hoS/ azt éppen nem illik leírni, van aki csak legyint egyet. — „szóra sem érdemes” — de a higgad- tabbja se veszteget több szót ráta, minthogy „olyan semmi ember." Ez ám aztán a nagy sértés. Ritkán mondanak ilyet falun, de ha valakire rátestál­ták a „semmi ember” titulust, az isten sem mossa le róla. Juhász József, amolyan negy­venes forma ember, széo rőt haja van, s hihetetlen türelme■ Paíó Pál Kömlön — mondhat­nánk nyugodtan, aki minden­kor, mindenre ráér, csak a do- !ogra nem. A Szabadság terme­lőszövetkezet tagja, s egyben szégyene is. A legnagyobb munka idején, az aratáskor, pét- dául az elnöknek kellett el­menni érte, hogy jöjjön fogja meg a kasza végét, mert baj lesz. Jött is, de inkább ma­radt volna. A marokszedök még a napot is Icálkozták mögötte, hisz mire a rend végére ért. a csiga már hatodszor mászta meg a táblát, — keresztbe- hosszába. Ennyiből is kiviláglik már Hogy a rőt Juhász esküdt ellen­sége a munkának vagy ahogy mondani szokás: elmenne a do­log temetésére. Egy-két. ponto­sabban hatvankét munkaegység, azért véletlenül csak akadt a könyvébe, mert két fia — mind­kettő iával innen a húszon — meg a felesége igyekszik vala­mit lemosni a családfő szégye­néből. Haj de nehéz dolog ez! Hisz jól emlékeznek még a fa­luban két ökrös gazda korára, mikor valósággal rátukmálta erre-arra ökreit: „Vigyed ko­mám. Szántsál vele. Ah, nem kell érte semmi. Ámbár nem sértenél meg, ha felszántanád azt a kicsi darabot a kukorica alá.” A régi vér nem válik vízzé! Mert tisztesség ne essék, más tekintetben is kiugrott a sűrű vér, teszem azt a szomszédok­nál. Soha se volt jó az a szom­széd. ahol öreg volt az asszony.-. Volt? Ma is lesik a szövetkezet- beliek; „né. megy már megint háztájit kapálni a Pestánéval!” — sa kapálni szót úgy ejtik ki, hogy a szemérmesebbre belepi­rul. Azt is tudják Kömlön, hogy ez a léhütö hihetetlen szorgalmat, tettre készséget árul el, ha va­lahol csalási lehetőség nyílik. Úgy felfrissül, mint a kutyatej- virág hajnalban, bólogat, cifráz­za a lépést, a szót, mint nem is olyan régen, talán még két nya­ra sincs. Csépelt Juhász József s egy mázsa terményt el aka't sikkasztani az eredménylapról, hadd jusson már valami a fe­ketepiacra is. Soha egy szál gyufát nem adna senkinek, de akkor literszámra ígérgette a bort az ellenőrnek. Természete­sen az nem állt kötélnek. Térült, fordult Juhász, s már meg azt akarta, hogy írja szét a ter­mést két fiára, mert úgy keve­sebb a beadás. Még a templom­ba sem jutott volna eszébe, hogy ha sikerül a csalás, akkor a hiányt becsületes egyéni gazdatársainak kellett volna pótolni. Az eb bánja. — • még azt a tanácsot is adta, hogy semmisítse meg az ellenőr a cséplési lapokat, ki veszi azt észre. Na, de ha panaszkodni keit. akkor egyenesen más ember lesz, akkor mutatja meg igazán nagy képességeit. Hogy így. meg úgy, meg kell már éhen halni, már a nadrág alá sem tud mit felhúzni, hogy a ter­melőszövetkezet nem iö dolog. De nem ám. -annak, akinek 62 munkaegysége van egy eszten­dőben. Ez a „semmi ember", ez a Juhász József most már meg arról is beszél, hogy ki kell lép­ni a csoportból, akinek esze van — amennyi neki — az vele- tart. Jó közmondás: bolond lyukból, bolond szél juj (Gy—ó) A minisztertanács határoza­ta érteimében a tarlóhántást egy_egy tábla learatása után legkésőbb nyolc napon beiül, a másodvetést hat napon belül kell elvégezni. Meg kell álla­pítani azonban, hogy megyénk­ben igen sok helyen nem tart­ják be a minisztertanács ha­tározatát, a legutóbbi napokig a learatott területnek csak mint­egy 10 százalékán végeztek tarlóhántást. Még a „legjobb” eredményt elérő hevesi járás is csak 15 százalékot ért el, mig az egri, pétervásári já­rásban és Eger’ városában a július 25-i jelentés szerint jó­formán egyetlen holdat sem szántottak meg. Nem különb a helyzet a má­sodvetésben sem, ahol az első helyen álló gyöngyösi járás is csak 20.4, s a füzesabonyi já- ás 17.5 százalékot ért el, míg a pétervásárj járás és Eger város teljesítménye százalé­kokban ki sem fejezhető. A tarlóhántás és másodve­tés elvégzésében komoly fel­adat hárul gépállomásainkra. Ezt értette meg a tarnaszent- mlklósi járás, amelynek bár nem volt tarlóhántási terve, mégis 688 holdat szántott fel, az at- kári gépállomás pedig 121 szá­zalékban teljesítette előirány­zatát. Ezek a példák azonban nem általánosak, legtöbb gép­állomásainkon jóformán sem­mit sem törődnek ezzel a fel­becsülhetetlen értékű agrotech­nikai eljárás elvégzésével. A káli gépállomás július 26-ig mindössze 75 holdon végzett tarlóhántást, 24 százalékban eljesíti a tervét. Arra hivat­koznak itt a vezetők, hogy a ‘érv szerint éjjel is csépelni kell — mondani sem kell, hogy ez „terv”, de nem valóság. A boconádi gépállomáson a vezető mezőgazdász olyan ki­jelentéseket tesz, hogy most :sak a cséplés fontos. S ehhez a szerencsétlen elvhez csökö­nyösen ragaszkodik, még akkor :s, mikor a boconádi Petőfi tér­iméi őszövetkezet heteken keresz­tül azért rimánkodott, hogy 20 hoidnyi másodvetése alá szánt­ják fe! a tarlót. De van enné! még-cifrább eset is. A maklár- tályai községi tanács elnöke Tóth Jánosné arra kérte a pusztaszikszói gépállomás igaz­gatóját, Kopesnyi Mihályt, hogy adjon gépet a tarlóhántáshoz. A válasz: „ne tartson itt ne­kem szemináriumot". A Béke csoport tagjai a gépál­lomás szégyenére kényte­lenek voltak «aj át erejükből fogatokkal elvégezni 15 holdon a tarióhántást é6 a másodve­tést. Helytelen volna azonban azt állítani, hogy csak a gépállo­másoknál van a hiba, községi tanácsaink is igen sok helyen mega!kúsznak a nehézségekkel. Kifogás az van mindenütt bő­ven: a csányi és a horti tanács­elnök azt tartja védőpajzsul maga elé, hogy azért nem megy a tarlóhántás, mert most a hordást, azután pedig a zöld­ségszállítást kell elvégezni Viszonylag legjobb munkát termelőszövetkezeteink végez­nek. A kerekharaszti Béke, a füzesabonyi Petőfi, a halmaj- ug-rai Kossuth szövetkezetek már másodszor kapálják a má­sodvetésű 'kukoricát, a 'komlói Kossuth termelőszövetkezet 100 holdon végzett másodvetést, s csak ezzel biztosítani tudja a téli takarmányszükséglet 25 szá­zalékát. Itt is van azonban baj. A gyöngyösha'ászi Kossuth ter­melőszövetkezet ugyan behord- ta és elcsépelte a gabonát, azonban a tarlóhántásról és másodvetésről egyszerűen meg­feledkezett. Ebben a termelő- szövetkezetben nem lehet még a fogathiányra sem hivatkozni — ha nem végzi a gépállomás, végezzék e! a tagok maguk, de a legsürgősebben. A munka megjavítása meg­követeli. hogv végre megszűn­jön elsősorban a megyei tanács, de a járási tanácsok futólagos el'enőrzése is. A hevesi járást tanács föagronómusa, Szekeres Dénes egy nap hat-hét községet is végignyargal, s ígv. hogy is venné észre, hogy Atányban például a „járás legrosszabb községe” szégyentábla a ta­nácsházán van eldugva. Jobb, következetesebb ellenőrzést a tanácsoknál! Két műszakot, é'jeü tarlóhántást a gépállo­másoknál. széleskörű fe’vüágo- sítő munkát — ezek a legsür­gősebb tennivalók a miniszter- tanács határozatának végre­hajtásában, a bőséges takar­mányalap, a jövőévi termés biztosításában. Kovács Ferenc agropropagaíidista 1

Next

/
Thumbnails
Contents