Népújság, 1953. augusztus (62-70. szám)
1953-08-09 / 64. szám
1953 augusztus 9. N ÉPÚJSÁG 5 Helytállnak a munkában az Egri Gyermekkocsigyár asszonyai Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek." így rögzíti alkotmányunk 50. §-a a nők és a férfiak közötti újszerű munkaviszonyt, melynek egyik legtipikusabb példáját az Egri Gyermekkocsigyárban szemlélhetjük Kezdetben itt is voltak olyan férfiak, akik lenézték, magukban talán ki is nevették a dolgozó nőket. Később azonban akadtak olyan asszonyok, akik mind a minőségi, mind a menv- nyiségi munka területén túlszárnyalták a férfiak teljesítményét,, bebizonyítva ezzel alkotmányunk 50. pontjának realitását. Az Egri Gyermekkocsigyár lakatos-részlegén Vigh Sán- domé igen komolyan veszélyezteti a férfiak munkatekintélvét. A májusi verseny hajrájában betegsége ellenére is olyan lendülettel dolgozott, hogy méltán kiérdemelte munkatársai megbecsülését. Azóta már csak a férfi- lelkek legtitkosabb rejtekében él egy kis lebecsülés, de ezt is elrejtik jó gondosan, olyan mélyre, hogy a végén ők maguk sem akadnak rá ... Nem is lehet másképpen, hiszen Vighné olyan kiválóan dolgozik, hogy minőségben és keresetben is túlszárnyalja férfi munkatársait, örül munkájának, de a fizetési többletnek is, hiszen amíg bejárónő volt, kom- menciós munkán tengette életét, a betevő falatot is alig tudta előteremteni. Most pedig már nemcsak magárai számít, 10 éves kislányát, Marikát is el kell látni mindennel. Meg is érdemli Mária édesanyja szerető gondoskodását — ötös tanuló az iskolában. — Bizony jó tanu’ő a kislányom — mondja büszkén anyai mosollyal, — és olyan örömmel tölt el az a tudat, hogy gyermekem már nem fog nyomorogni, mások előtt megalázkodni, mint én tettem valamikor, hanem tanítónő lesz, a kicsiny gyermekek nevelője, talán azoké, akiknek ezek a kocsik készü'nek. Követve Vighné tekintetét, végignézünk a sok-sok fehér és halványkék babakocsin, a félkész árúkon, melyekből a kárpitosok csinálnak csinos, mély és sportkocsikat. Itt dolgozik Bóta Miklósné és Guba Andrásáé is, akik messze elhagyva a gvakorfott Gelb Hermant — 1045 forintot keresnek. Élenjárnak a nők a minőségért folytatott küzdelemben is. A fiatal, 19 éves Szabó Kati keményen a sarkára áll ám, amikor felejtet lát, ő tanítja minőségi munkára az új csiszolókat! Vagy ki ne ismerné az ifjú görög asszonyt, Palaska Máriát, aki kiváló munkájával, és — bár még tört magyarsággal beszól* — szavakban is oly 6okat hangozhatja az anyagtakarékosság fontosságát. Igen, mai már a nők is tudnak küzdeni, nemcsak a főzőkanállal, hanem kenjény, férfias munkával a jobb munkafeltételekért, anyagért, minőségért, tehát, ami ezzel egyet jelent gyermekük boldogabb jövőjéért... Ma már cselekvő részesei ennek a harcnak, s munkájuk jutalma egyre szépülő, gazdagodó életünk. A gyöngyöshalászi Kossuth termelőcsoportban (Tudősílónktól.) Gyöngyöshalászon már a negyedik esztendeje dolgozik közösen a Kossuth tszcs-tagsága. Ez a négy esztendő úgy összeforrasztott bennünket — mondja Hornyák Lászlóné,_ hogy szét se tudnának zavarni bennünket Gyöngyöshalászon éppenúgy, mint sok más községben, jóval fölötte áll a tszcs-tagok jövedelme az egyéni dolgozókénak. Itt például négy mázsával ért el a csoport magasabb háldankénti átlagot búzából, mint az egyéniek. De nemcsak búzában, hanem árpában, zabban, borsóban is jóval többet takarított be a csoport. A Kossuth tagjai igen büszkék arra, hogy a megyében elsőnek fejezték be az aratást. Munkájukhoz, ahogyan mondják, pártunk és kormányunk adta meg a lendületet. A gyors szemveszteségnélkfili aratásnál nem álltak meg a tagok, harcba mentek a begyűjtési elsőbbségért is, és ahogyan az eredmény mutatja nem is csalódtunk szorgalmukban. mert szintén elsőnek teljesíteta megyében az 'állam iránti kötelezettségüket is, -és már július 25-én megszerezték a szabadpiaci értékesítés Jogát. Előlegként félkiió árpát osz- Joűak munkaegységenként. Kenyérgabonából csaknem őt kiló fut. Hornyák Lászlóné négy' gyermeke mellett is 210 munka- tgységet teljesített idáig és 15 jnázsa búzát vitt haza. Tehene, jnyakocája is van nyolc malaccal, mindez azóta, mióta tszos- tag. Komjáti Józsefnek sem volt çlvan jövedelme, mint most, csak búzából 20 mázsán felül kapott munkaegységeire. Most miután meg van a szabadpiac, örömmel értékesíti feleslegét. A kormányprogramul értelmében a tszcs-ket 10 százalék beadási kedvezmény illeti meg. Számolja is a könyvelő azt a mennyiséget, amit ennek keretében engedtek el a csoportnak. Ez nem kevesebb, mint 50 mázsa vegyestermény. Ha ezt a mcny- nyiséget számbavesszük, kitűnik, hogy egy nyolctagú család évi kenyerét biztosítaná, ezenkívül megfelelő takarmányozás mellett több sertés meghízlalását jelentené. Az évi jövedelem azonban csak Alkotmányunk leszögezi: ..Legfőbb érték az ember." Ezt azonban kevesen ismerik a nagygombosi tangazdaságban, ahol tűrhetetlen állapot uralkodik a dolgozók egészségvéde'mének területén. A legtöbb baj az üzemi konyha, raktár és étkező helyiség tisztaságával van. Hogy tűrhetik meg az ott do’gozók, a zsír tetején az egérpiszkot, a dolgozók asztalára lávaként zúduló légvlömeget. a padláson romló és bűzt okádó romlott csonthal- mazí? Felelősség terheli nrndezekért a dolgozókon kívül a tangazdaság igazgatóját, aki keveset foglalkozik a dolgozók egészségvédelmével. Elhanyagolja a kollektív szerződés ismertetését is- így történhet meg, hogy a konyhai alkalmazottak között senki egy részét teszi ki annak, amivel már a csoport tagsága rendelkezik. Juhász István például az őszön saját házába akar költözködni. Kovács Istvánná is most készül házának felépítésére. A háztáji állatok sokasága is azt bizonyítja, hogy a csoportban minden becsületes dolgozó paraszt megtalálja számítását, boldog életét. A Kossuth tszcs-ben Î3 családnak van háztáji tehene, még többnek anyakocája, valamennyi családnak hizónakvalója, nagyszámú baromfiállománya. Többen vásároltak kerékpárt és rádiót, amióta a csoportban dolgoznak. Ezek az eredmények szépek és nem ismeri a szerződés pontjait. Nem elég az, hogy az igazgatóság egy gyűlésen felolvassa a szerződést, melyen ai dolgozóknak csak 50—60 százaléka van jelen. Komolyabb, alaposabb munkára főként az emberek iránt érzett nagyobb felelősség- érzetre van szükség. Ha az igazgató így nézi majd ezeket a kérdéseket, nem fog megtörténi,, hogy a dolgozók 12—16 órát is dolgoznak; megszűnik a Kintner Ferenc durvasága is, aki Tó’h Kálmánnét nem engedle elmenni az orvoshoz, mivel ..az aratás ideie a’att. nem érünk rá betegeskedni" Kintner konyhafeletős nemcsak durva, munkájában is sok mulasztás található. Igv történik meg, hogy a dolgozók gyakran csak két-három óra tálban kaonem maguktól hulltak a tagság ölébe. Szorgalmas munka és pártunk szerető gondoskodása kellett ahhoz. Elsősorban az állami kötelezettség maradéktalan teljesítésével akarják meghálálni pártunk és kormányunk újabb segítségét. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy a gyöngyöshalászi Kossuth tszcs-ben véglegesen gyökeret vert a nagyüzemi gazdálkodás gondolata. Tudják és lépten-nyo- mon bebizonyítják tetteikkel is, hogy ez az egyedüli helyes út a parasztság számára. nak ebédet Jobban meg kell szerveznie Kintner Ferencnek a munkát, hogy megszűnjön a dolgozók kései ebéddel való ellátása. Többet foglalkozzon »dolgozók egészségével a 14 szakszervezeti bizalmi is. Munkájuk ne csak abból álljon, hogy a tagdíjat minden hónapban beszedik. Követeljék az igazgatótól, a betegszoba. orvosi rendelő napközi- otthon üzembehelyezését, versenytábla felállítását, ez életveszélyes szennygödör befedését. Törődjenek azzal, hogy minden dolgozó teljesítse a kollektív szerződésben lefektetett kötelességét, de megkapja ai jogos jut- t ások at is. Fekete József leve'ező Tűrhetetlen állapotok a nagygombosi tangazdaságban A Magyar Népköztársaság alkotmányából: 50. § (1) A Magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek Kiváló munkát végeznek az Egri Dohánygyár dolgozó asszonyai ,H ..nem aggasztja őket, hogy ms van gyermekeikkel. A megye legkorszerűbb bölcsődéjében gondos kezek vigyáznak rájuk Az apci Béke szövetkezet legöregebb kaszása Szk enár András az apci Béke tszcs legöregebb kaszása, aki az aratási . munkában a 'legtöbb munkaegységet szerezte, most is kiválóan dolgozik. Soha nem hiányzik a munkából, 63 éves kora ellenére vidámabb a fiataloknál. Nagy Imre és Rákosi elvtárs beszéde után mondotta: termelőszövetkezetben lenni régen is érdemes volt, de most, amikor mégjobban gondoskodnak rólunk, minden épeszű ember közénk áll. Dolgoztam én a múltban is háromszor, négyszer annyit, mint most, mégsem volt’ egyebem a betevő falatnál, hat- hónapi nehéz munkáért a szenté iváni uradalomban négy-öt mázsa búzát kaptam. Most a beadás teljesítése után szabadon rendel- kezek munkám gyümölcsével. Nem vagyok fiatal, de vígan nézek a jövő felé. Ilyen és ehhez hasonló dolgozókra van szüksége a hazának s akkor még magasabb színvonalra emelkedhetnek termelőszövetkezeteink. Zenik Pál, fszcs-elnök. Sok szó esik mostanában » ciklusos fejtési módszerről és gyakran még a sajtó is úgy állítja be ezt a rendszert, mintha a c-'klus (körfolyamat) valami ördöngős, nehezen érthető, bonyolult dolog lenne, amely csak fejlett gépesítés és magasszínvonalú technika mellett valósítható meg. E felfogásnak _ legdöntőbb okát abban látjuk, hogy sokan nem ismerik, mit értünk lényegébenvéve ciklusos munkaszervezési módszeren. 1953 június 2-án a Magyar- Szovjet Társaság megyei aktívája ezen a téren sok eddig tisztázatlan problémát megoldott. Az aktívaértekezlet tapasztalata ösztönöz bennünket arra, hogy minden lehetőséget felhasználjunk a ciklusos munka- szervezési módszer ismertetésére. Mit értünk a bányászatban ciklus (munkaciklus) fogaima alatt? „Ciklus alatt értjük valamely munkahely rendszeresen megismétlődő, műszakilag szükséges, egymást előre meghatározott sorrendben követő munkafolyamatainak összességét, amelynek elvégzése egyenként és összességükben előre meghatározott időtartamokat igényel mindaddig, míg a munkafeltételek a munkahelyen lényegesen meg nem változnak.” A ciklusos munkaszervezési rendszer 6e nem fejtési, se nem munkamódszer, hanem mint a neve is világosan mutatja, munkaszervezési módszer, mely alkalmazható mind a fejtési, mind az elővájási- és feltárási munkahelyeken, teljesen függetlenül attól, hogy az adott munkahelyet miilyen fejtési, vagy elővájási és feltárási rendszerrel telepítették, függetlenül attól, hogy milyen a munkahely gé- fesítettségi foka. A ciklusos munkaszervezési ‘■»ndszer alapfeltétele, hogy a munkahely adottságait, a már elért eredményeket figyelembe vegve, tervszerűsítse a munkafolyamatokat, szigorúan meghatározza azok sorrendjét, felszámolja a lazaságokat mind a munkaidő kihasználása, mind a dolgozók létszáma tekintetében, lehetővé tegye a tartalékok felszabadítását és állandóan lehetőséget nyújtson a dolgozók és a műszaki vezetés számára, hogy a munkaszervezés megjavításának eredményeként kisebb erőfeszítéssel, nagyobb termelést érjenek el. Ezeknek alapján mondhatjuk tehát, hogy a ciklusban a munkafolyamatok egymást előre meghatározott, műszakilag szükséges és legelőnyösebb sorrendben követik, elvégzésük előre meghatározott időhöz és létszámhoz van kötve mindaddig, míg a munkaviszonyok az adott munkahelyen lényegesen meg nem változnak. Mire ügyeljünk a ciklusos munkaszervezési módszer bevezetésénél és alkalmazásánál? A ciklusban aiz egyes munka- folyamatok kivitelezésénél időtartamát és létszámát úgy kell megtervezni, hogy a haladó technikai normák teljesítése és túlteljesítése biztosítva legyen. Ez azt jelenti, hogy a ciklus létszámát tudatosan úgv kell megállapítani, hogy a ciklus teljesítése esetén minden dolgozó a normáját 10—15 százalékkal túlteljesítse. A cikluskrafikon az adott munkahelyen addig mairad érvényben, amíg a munkahely műszaki adottságai lényegesen meg nem változnak. Abban az esetben, ha a műszaki adottságok megváltoztak. a munkahelyen át kell dolgozni a ciklusgrafikont az új viszonyoknak megfelelően. Ügyelni kell arra, hogy a munkahely, amely egyszer már ciklusos munkaszervezési grafikon alapján dolgozott, soha ne maradjon grafikon nélkül, vagy ne A ciklusos munkaszervezési módszer néhány kérdéséről dolgozzon elavult grafikon alapján, mert ez visszalöki a' dolgozókat is, meg a műszaki vezetőket is a megszokottá ág kátyújába. Téves az a felfogás, hogy a cikiusgrafikonokat túl lehet és túl is kell teljesíteni. A oiklusgraíikon az adott munkahely menetrendje, éppen ezért azt sem túlteljesíteni, sem nem teljesíteni nem szabad, mert mindkét esetben zavarok állnak be, ami végeredményben a termelés csökkenését, a terv- szerűség felborulását és a munkafegyelem lazulását vonja maga után. Ha olyan helyzet következnék be. hogy a ciklusgra- fiikont állandóan túlteljesítik, akkor az abban a ciklusban dolgozók létszámát kell csökkenteni, olyan mértékig, hogy a grafikon teljesítése biztosított legyen a következő hónapra, pedig új grafikont kell kidolgozni az elért eredmények figyelembevételével A grafikon nem teljesítése esetén viszont növelni kell a ciklusban dolgozók létszámát, de azonnal meg kell vizsgálni, mi okozza a lemaradást és a hibát menetközben fel kell számolni. A legtöbb esetben a grafikon nem teljesítését a szállítás rossz munkája idézi elő, tehát ai ciklusgrafikon kidolgozásánál gondosan meg kell szervezni a szállítást a munkahelyen és az egész bányában. Rendkívül fontos, hogy a ciklusos munkaszervezési módszer bevezetése előtt ne csak a felsőbb műszaki vezetők, hanem az aknászok és a dolgozók is jól ismerjék az összes grafikonokat, mert akármilyen jó grai- fikont dolgoztak is ki a műszakiak, ha azt a munkások nem értik meg, ha n^m fogják sem a sorrendet, sem az időt betartani, ha igazolatlanul kimaradoznak, nem tudják teljesíteni a grafikont, ez pedig tervszerűtlen munkát eredményez. Az aknász- és munkáskádere- ket úgy kell kiválasztani az első ciklusos alapon megszervezett munkahely telepítésénél, hogy azok meg legyenek győződve a grafikonok helyességéről, tehát velük alaposan át kell dolgozni az egész komplexumot. Csak olyanokat 6zabaid az első ciklusos munkahelyen alkalmazni, akik lelkesednek ezért a munka- szervezési módszerért, régi helyükön is jól dolgoztak, igazolatlan mulasztásuk nincsen, fegyelmezett, a termelésben élenjáró munkások. Nem ajánlatos egyetlen egy bányában sem egyszerre több ciklusos munkahelyet bevezetni, mert ez szétforgácsolja a figyelmet, lehetetlenné teszi, hogy a legjobb kádereket válasszuk ki, és így nem leszünk képesek egyik munkahelyen sem teljesen megszervezni ai ciklusos munkát. Ha azonban lépésről-tépésre megyünk, jó kádereket képezünk ki és a már jól dolgozó ciklusos munkahely például szolgál, úgy végeredményben gyorsabban honosodik meg a ciklusos munka, mintha egyszerre sokat akarunk markolni, csak azért, hogy hangzatos jelentést tehessünk, de . közben rosszul és hanyagul végezzük a szervezés munkáját. Miért nincs ciklusos munka- szervezési módszer Petőfi-bá- nyán? Mindezek után nem nehéz levonni a következtetést, mj az oka annak, hogy Petőfibányán, ahol már korábban kísérleteztek a ciklusos munkaszervezési módszer meghonosításával, ma ezen a téren csak papírmunka van. Petőfibánya Vállalat altárőS és rózsaszentmártoni üzemében az egyenletes termelés biztosítása és a teljesítmények növelése céljából másfélévvel ezelőtt bevezették a ciklusos munkaszervezési módszert. Kezdetben egy frontot indítottak meg, helyesen tartva magukat az előíráshoz. Helyes volt az is, hogy a módszer lényegét előadásokban, s brosúrák segítségével iparkodtak megértetni a dolgozókkal, mert ez is, mint a fentiekből kitűnik, igen fontos előfeltételül szolgál a módszer megvalósításához. Az eredmény kezdetben nem is maradt et. Az altárói üzemben és Észak 2/1. fronton a ciklusos munka bevezetése után a front előrehaladási sebessége a következőképpen alakult: 1952 III. hóban a front 26.4 m-t halad előre, a IV. hóiban 32.6 m-t, V. hóban 45.4 m-t, VI. hóban 47.7 m-t, VII. hóban 58 métert. A Rózsai üzem III. DISZ-frontján 1952 II. hóban a front előrehaladása' 46 m, majd 52, 46, 48 és 54 méter volt. A fronton egyéni bérezés volt bevezetve. Természetesen amint nőtt a havonként lefejtett fronthosszúság, úgy nőtt a dolgozók keresete is. A ciklusos munkaszervezési módszer bevezetésére a legjobb frontokat választották ki, hogy a lehető legkönnyebben valósítsák meg a ciklust és egyúttal megfelelő tapasztalatokat is szerezzenek a módszer továbbfejlesztésére. A frontok előrehaladásával viszont megnőttek a szállító-távolságok, zavarok mutatkoztak a szállító- berendezésekben és a faellátásban. A kezdetben helyes indulást az első zökkenők megzavarták. Nem elégedtek meg két front ciklusos munkaszervezésével, sokat akartak egyszerre, a több front beállításával viszont a létszám felhígult, vájárok ro-> vására tapasztalatlan dolgozók kerültek a frontra és így egyes fülkékben főteomlások keletkeztek, melyek rendbehozatala sokszor egy egész műszakot vett igénybe. Ezalatt természetesen termelni nem lehetett. Hiába voltak a jó grafikonok* a dolgozók meggyőződése a ciklusos munkaszervezési módszer előnyéről nem volt párhuzamos a grafikonok előkészítésével. Nem volt természetesen jó a dolgozók megválogatása sem. Olyan dolgozókkal, akik igazolatlanul kimaradoznak, nem lehet cikiu- sos grafikont jól teljesíteni. 1952-ben a ciklus bevezetésének évében Petőfibánya az igazolatlan mulasztások terén első volt az egész bányászati iparban. Az igazolatlan hiányzás azt eredményezte, hogy egyes termelő munkahelyeken a lálszam állandóan cserélődött, a dolgozók nem ismerték a munkahelyi viszonyokat, 6ok esetben még egymást 6em, és nem voltak képesek /á kollektív munkát kifejteni. Már. pedig a ciklusos munkaszervezési módszer egyik legdöntőbb előfeltétele a kollektív munkaviszony. A ciklusos munkaiszervezési módszer bevezetésénél a műszakiak magukra maradtak, nem kérték megfelelően a különböző tömegszervezetek segítségét, hogy e nagyszerű kezdeményezés a dolgozók széles támogatására találjon. Ez természetes kétoldalú dolog, amennyiben a tömegszervezetek sem siettek a műszakiak támogatására. Petőfibánya dolgozói éppen úgy, mint Egercsehi dolgozói termelni akarnak, meg kell te' hát teremteni a feltételeket az adott szó valóraiváltásához a műszakiaknak a párt irány'tását val, valamennyi tőmegszervezeí tek támogatásával és nem anél* kül. Horváth Nándor; MSZT megyei titkár.
