Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-09 / 55. szám

2 N F. PU I 1953 iûlius 9. séges befektetések nagyarányú csökkenéséhez vezetett. — A kufákok ellen általános­sá vált túlzó rendszabályok is elősegítették, hogy az á.lainnak évről évre mind nagyobb gon­dot okozott az úgynevezett tar­talékföldek hasznosítása, ame­lyek a gazdálkodás bizonytalan­sága és a nehéz termelési vi­szonyok következtében művelet­lenül maradtak. — Mindezek alapján a kor­mány elsőrendű és sürgős fel­adatának tekinti a mezőgazda- sági termelés biztonságának megteremtését. Annak érdeké­ben, hogy dolgozó parasztsá­gunk számára biztosítsa a nyu­godt munka minden lehetősé­gét, hogy eloszlassa kételyeit a parasztgazdaságoknak termelő- szövetkezetekbe való kényszerí­tése tekintetében, a kormány he­lyesnek és szükségesnek tartja a termelőszövetkezeti mozgalom lassítását, és az önkéntesség szigorú betartása érdekében le­hetővé fogja tenni, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vissza akarnak térnj az egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni boldogulásukat, a gazdasági év végén kiléphesse­nek a termelőszövetkezetből. Ezen túlmenően engedélyezni fogja olyan termelőszövetkeze­tek feloszlását ahol a tagság többsége azt kívánja. Ugyan­akkor a kormány továbbra is messzemenő támogatásban ré­szesíti a termelőszövetkezeteket, kölcsönökkel és beruházásokkal hozzájárul gazdálkodásuk fej­lesztéséhez, tagjainak boldogu­lásához, mert meggyőződése, hogy a parasztság felemelkedé­sének ez a legjárhatóbb útja. A kormány engedélyezni kí­vánja a földek szabad bérbeadá­sát és bérbevételét is. Azok pe­dig, akik az államnak korábban felajánlott és most tartaléktőid­ként kezelt ingatlanaikat mű­velésre saját kezelésbe kívánják venni, földjüket visszakaphatják és megműveléséhez veíömagköl­csönt és gépi munkát is biztosit az állam. Azoknak, akik tarta­lékföldet kívánnak bérelni, ked­vezményes feltételek mellett, a mostani egv év helyett ötévi időtartamra adja haszonbérbe az állam. A kormány tervezett intézke­dései alkalmasak arra, hogy si­keresen megvalósítsuk gazda­ságpolitikánk egyik legfonto­sabb célkitűzését, mezőgaz­dasági termelésünk felvirágoz­tatását. Meggyőződésem, hogy őszinte törekvésünk a paraszt­ság legmesszebbmenő helyeslé­sével és támogatásával találko­zik. A kormány, amely nem ha­bozik levonni a múlt hibáinak tanulságait és bátran felszá­molja azokat, messzemenően fel­karolva parasztságunk ügyét, erre joggal számít is. Gazdasági életünk más terü­letén is szüksége mutatkozik annak, hogy a kormány változ­tasson az eddigi gazdaságpoli­tikán. Az utóbbi évek során az állam olyan területekre is ki­terjesztette a maga gazdasági tevékenységét, ahol a magán­kezdeményezésnek és vállalko­zásnak még komoly szerepe le- ht‘ és elősegítheti a lakosság szükségleteinek fokozottabb ki­elégítését. Ez a terület a kis­kereskedelem és a kisipar. Bár a kisipari szövetkezetek komoly fejlődésről tesznek tanúságot, mégsem tudják pótolni a kis­ipari termelés terén mutatkozó hiányt. Ez arra készteti a kor­mányt, hogy helyt adjon a ma­gánvállalkozásnak és lehetővé tegye az arra jogosultaknak a törvényes e'öírások alapján iparengedélyek kiadását, ugyan­akkor biztosítsa számukra az iparűzéshez szükséges feltétele­ket, az áruellátást, hitelt, stb. Feltétlenül fejleszteni, élénkíteni kel! a falu és a város közötti áruforgalmat, amihez egyrészt nagy mennyiségű iparcikk, más­részt a bő termés következté­ben jelentékeny terményfelesle­gek állnak majd rendelkezésre. Üj gazdaságpolitikánk alapelve: a lakosság életszínvonalának állandó emelése Tisztelt országgyűlés! Uj gazdaságpolitikánk alap­elve: a lakosság életszínvonalá­nak állandó emelése. Népgazdaságunk fejlesztésé­nek, terveink teljesítésének ez a legfőbb, a legmagasztosabb cél­ja. A szocializmus építésének egyetlen helyes, a dolgozó nép 6zámára elfogadható és járható Útja — a lakosság, elsősorban az ipari munkásság életszínvo­nalának emelése, anyagi, kultu­rális és szociális helyzetének állandó javítása. Ezt kell ten­nünk egész népgazdasági terJ vezésünk és fejlesztésünk köz­ponti kérdésévé. E téren komoly mulasztásokat kell pótolni, első. sorban az ipari munkásság te­kintetében. Ez4 célozzák a terve­zett rendszabályok, amelyek a kormány számára biztosítják azokat az eszközöket, amelyek­nek segítségével gondoskodni lehet arról, hogy a munkásosz- tálv és a lakosság fogyasztása elsőrendű élelmiszerekben és iparcikkekben emelkedjék. A bő termés nagyszerű kilátásai messzemenően elősegítik ezt és a kormány számára megkönnyí­tik a feladat megvalósítását, a bőségesebb élelmiszerellátást és rajta keresztül a munkások és alkalmazottak, általában » bér­ből és fizetésből élők reálbéré­nek emelését. — A kormány elhatározott szándéka, hogy leküzdi a drá­gaságot. A gazdag termés be­takarításával. az ipari termelé­si tervek maradéktalan teljesíté­se révén, az árukészletek növe­kedésével lehetőség nyílik majd az egyes élelmezési és iparcikkek ma még magas árai csökkentésére. E téren ai kor­mányzat nem késlekedik. Szá­mos idénycikk árát máris az 1951. évi árszint alá szorítot­tuk- Biztosítottuk, hogy a leg­fontosabb élelmiszerekből, liszt­ből, cukorból, húsból, zsírból az új termés betakarításáig is nagyobb mennyiségek kerülje­nek forgalomba. A nagyobb- mérvfi javulás és árcsökkenés a termés betakarítása nyomán az őszi hónapokban fog bekö­vetkezni. De számos iparcikk árát, mint ismeretes, már július elsejével 15—30 százalékkal csökkentettük és gondoskodtunk róla, hogy nagy választékban, bőségesen álljanak a lakosság rendelkezésére — Ezek és hasonló intézkedé­sek mutatják, hogy a kormány a lakosság ellátásának megja­vítására határozta el magát és hogy nem áll meg az Ígéretnél. Hisz máris hozzáfogott azok megvalósításához. Fokozni fog­juk a lakosság fogyasztását szolgáló ioari termékekés élelmi­szerek gyártását is. Az év hátra­lévő részében 60 millió forint­tal fogjuk növelni az üzemi élel­mezési, valamint egészségügyi föltételek megjavítására fordí­tott összegeket. Felül fogjuk vizsgálni a Munka Törvény- könyvének egyes intézkedéseit, el kell törölni a pénzbüntetést, mint a munkásokkal és alkal­mazottakkal szemben használt fegyelmezési eszközt. — Feltétlenül érvényt szer­zünk a .Munka Törvénykönyv munkavédelemre vonatkozó elő­írásainak. a törvényesen előírt védőberendezések biztosításá­nak és a védőételek, védőruhá­zat feltétlen kiszolgáltatásának- Felelősségre kell vonni és szi­gorúan büntetni kell azokat, akik a dolgozók egészségvédel­mére előirányzott összegeket nem ai rendeltetésüknek megfele­lően használják fel. A dolgozók munkaerejének fokozottabb meg­óvása érdekében csökkenteni fogjuk az indokolatlan és hely­telen túlóráztatást, valamint a vasárnapi munkát. A rendszeres heti pihenőnap mellett meg­felelő intézkedésekkel biztosí­tani fogjuk a dolgozók számára munkautáni szabadidejük ki­használását. Jelentékeny beruházásokkal lényegesen javítani kívánjuk a városok és falvak kommunális szolgáltatását. Jelentős állami eszközökkel, részben állami tá­mogatással 1954-ben az 1953. évi 23.000 új lakással szemben 40.000 új lakást fogunk építeni. Állami támogatással fejleszteni kislakásépítési akciót. Budapes­ten, elsősorban a munkáskerüle- fekben, két év alatt ki kell ta­tarozni valamennyi közületi lakóházat és gondoskodni kell a házak folyamatos karbantartá­sáról. A lakóházak és lakások tatarozásának meggyorsítása érdekében a lakbérekből befolyt összegnek 40 százalékát kell felhasználni, ami kétszerannyi mint 1952-ben volt. Folytathat­nám a megvalósítandó intézke­dések hosszú sorát, amik a vá­rosi lakosság, elsősorban az ipari munkásság élet. és mun­kaviszonyainak megjavítását eredményezik. A falusi lakosság életviszo­nyain is messzemenően könnyí­teni fogunk. A már említett nagyarányú termelési segítsé­gen túlmenően, az állategész­ségügy megjavítására ingyenes­sé tesszük az állatorvosi szol­gáltatást, ami a jelentékeny anyagi megtakarítás mellett — amit ez a parasztságnak -jelent — az állattenyésztés fejleszté­sére is serkentőleg hat. Nem is kétséges, hogy ezt az intézke­dést parasztságunk örömmel üd­vözli. Megszüntetjük a szerző­déses termeltetés kötelező, vagy kényszer jellegét és jelentős kedvezményekkel, nagyobb mennyiségű ipari termék jutta­tásával olyan feltételeket állapi, tunk,meg, amelyek parasztsá­gunk számára vonzóvá és elő­nyössé teszik a szerződéses ter­meltetést. A falu áruellátásá­nak, a növekvő szükségletek minél jobb kielégítésének bizto­sítása érdekében a SZÖVOSZ- nak jelentősen növelni kell a földművesszövetkezetek áruellá­tását, a parasz'ság ízlésének és igényeinek megfelelő választék­ban és minőségben, — Felül fogjuk vizsgálni a termelőszövetkezeteknek az ál­lammal szemben fennálló lejárt tartozását és annak jelentős ré­szét, valamint a beadási kö'ele- zettség nem teljesítése miatt az egyéni gazdálkodókra és terme­lőszövetkezetekre nem mindig Igazságosan kivetett kártérítés összegét, együttesen mintegy 600 millió forintot el fogjuk en­gedni. — A begyűjtési rendszert egy­szerűsíteni lógjuk. Amit a Ma­gyar Függetlenségi Népfront választási felhívása megígért, valóra váltjuk. Az új begyűj­tési rendszerben, amely a jövő évtől lép majd hatályba, a kive­téseket több évre állapítjuk meg, hogy a dolgozó paraszt­ság biztonságosan gazdálkod­hasson, pontosan és jó előre is­merje kötelezeitségét, feleslegét pedig szabadon értékesíthesse. . — Egyéni parasztságunk és termelőszövetkezeteink hathatós megsegítése, valamint a tavalyi súlyos aszály okozta nehézségek mielőbbi sikeres leküzdése ér­dekében a kormány törölni fogja azoknak a begyűjtési hátralékát, akik folyó évi kenyér- és takar­mánygabona beadási kötelezett­ségüknek határidőre eleget tesz­nek. Tisztelt országgyűlési — Az említett intézkedések világosan bizonyítják, hogy a kormány nem szűkkeblű, hogy segítőkészsége a legmessze­menőbb. Alihoz sem fér kétség, hogy mindez nem marad üres szó, hanem az ország színe előtt vállalt feladatokat ponto­san és maradéktalanul végre­hajtjuk, ígéreteinket valóra vált­juk, amiről a magyar nép az el­múlt évek során annyiszor meg­győződhetett. Ez a tiszta lelki­ismeret jogosítja fel a kormányt arra, hogy a parasztságtól, egyéni és szövetkezeti termelők­től egyaránt elvárja, sőt meg­követelje, hogy az állammal szemben fennálló begyűjtési és adókötelezettségeiknek pontosan és teljes mértékben eleget te­gyenek. Ennek tudatában kell egyéni gazdáknak és termelő- szövetkezeteknek állampolgári kötelességüket teljesíteni. Erre kötelezi őket a törvény is, amely­nek betartásán a kormány őrköd­ni fog. Magára vessen az, aki a kormány jóakaratára és mesz- szemenő segítségére az állam, az ország érdekének semmibeve­vésével, a törvények megszegé­sével válaszolna. A törvényes­ség betartása, amire a kormány hatékony intézkedéseket fogana­tosít, nemcsak azt jelenti, hogy az állam éberen őrködjön azon, hogy csorba ne essen a paraszt­ság jogain, hanem azt is, hogy a parasztság is teljesítse az ál­lammal szemben fennálló köte­lezettségeit úgy a begyűjtés, mint az adófizetés terén. Aki viszont beadási kötelezettségé­nek becsülettel eleget tett, sem­miféle pótkivetéssel nem terhel­hető Ez törvény, és aki ez ellen vét. aki a parasztságra törvé­nyes kötelezettségein túlmenő terheket ró, a legszigorúbban büntetni fogjuk. Az értelmiségieknek el kell foglalniuk a képességeiknek megfelelő helyeket Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk két fő ter­melési ága, az ipar és a mező- gazdaság mellé, amely az or­szág két nagy, egymással szo­rosan együttműködő osztályá­nak, a munkásságnak és a pa­rasztságnak tevékenységi terü­lete, csatlakozik értelmiségünk, az ország szellemi és kulturális életében betöltött nagy szerepé­vel. Sajnos még mindig elő­fordul. de a kormány elhatáro­zása ^ezen gyökeresen változ­tatni, hogy a szellemi munka és általában az értelmiség, külö­nösen a régi értelmiség nem részesül kellő megbecsülésben. Gyakran a bizalmatlanság lég­köre veszi körül, aminek az­után mellőzés a vége ugyan­akkor, amikor gazdasági, kul­turális és tudományos életünk majd minden területén hiány van tapasztalt, felkészült értel­miségiekben. Népgazdaságunk szocialista fejlődése tevékenysé­güknek rendkívül széles lehető­ségeit teremtette meg. Ennek ellenére bizalmatlanság alap­ján vagy indokolatlan tisztoga tások során, nem egyszer a népi demokráciához méltatlan módon bánnak jószándékú ér­telmiségiekkel. megfosztják őket annak lehetőségétől, hogy tudá­sukat a maguk szakterületén hasznosítsák az ország javára. A kormány erős kézzel végetvet az ilyenfajta helytelen és meg­engedhetetlen eljárásnak és el­tökélt szándéka a jogos sérel­meket orvosolni. Az értelmisé­gieknek népi demokráciánk meg­becsült tagjainak kell lenniök és el kell foglalniok képességeik­nek megfelelő megtisztelő helyü­ket tevékenységük területén, le­gyenek tanárok, mérnökök, ’ jo­Tisztelt országgyűlés! — A kormány egész tevé­kenységében az alkotmányban lerögzített jogrend és törvé­nyességalapján áll. Népi demo­kratikus állami berendezkedé­sünk, gazdasági és társadalmi életünk alapja a szocialista tör­vényesség, az alkotmányban le­fektetett állampolgári jogoknak és kötelességeknek, népköztár­saságunk törvényeinek szigorú betartása. A kormányra a múlt­ban elkövetett súlyos hibák helyrehozása, a jogrend meg­szilárdítása és a törvényesség biztosítása terén is nagy és felelősségteljes feladatok vár­nak. Államhatalmi szerveink feladata és kötelessége őrködni gászok, orvosok, agronóinusok, vagy mások. Mindenkinek tudo­másul kell vennie, hogy a népi demokráciában a képzettségnek, a tudásnak nagyobb megbecsü­lés jár ki, mint bármikor a régi úri világban. Ennek a megbe­csülésnek széles munkalehető­ségben és anyagi elismerésben is kifejezésre kell jutni. ^A fiatal, új értelmiség képzé­se terén, oktatási rendszerünk­ben is megtalálható a túlzás. Óriási áldozatokkal, valósággal erőszakoltuk a főiskolai okta­tást. Most ezen a téren is sok­kal szerényebbeknek kell len­nünk. Ne építsünk légvárakat. Ugyanakkor az eddiginél jóval nagyobb gondot kell fordítani a népiskolákra, fokozni kell beru­házásaikat, szaporítani kell az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb felté­teleket biztosítsunk a jövő re­ménysége. a kis magyarok ele­mi oktatásának, amit eddig, — meg kell mondani, a főiskolai oktatás eltúlzása miatt nagyon elhanyagoltunk. Több figyelmet, több gondot és több anyagi esz­közt a tanyai, falusi, a munkás- negyedek iskoláinak. Ez sokkal demokratikusabb iskolapolitika lesz. — Nagyobb türelmességet kell tanúsítani vallási kérdésekben. Megengedhetetlen e téren ad­minisztratív eszközök alkalma­zása, ami eddig bizony néha előfordult. A kormány ebben a kérdésben a türelmesség alap­ján áll, melynek a felvilágosí­tás és a meggyőzés az eszkö­ze. Adminisztratív, vagy más kényszerítő eszközök alkalma­zását a kormány elítéli és nem fogja tűrni. dolgozó népünk jogainak bizto­sításán és sérthetetlenségén. Ezekre a szervekre nemcsak az a feladat hárul, hogy biztosítsák a dolgozó nép kötelezettségei­nek teljesítését, hanem az is, hogy a haza minden polgára szabadon élhessen törvényben biztosított jogaival. Dolgozó né­pünk ezt méltán elvárhatja sa­ját államától. De igazságügyi és rendőrségi szerveink, va'a- mint helyi tanácsaink munkájá­ban gyakran nem irtott kellően érvényre a népi demokratikus áüamélet és kormányzás alap­elve — a törvényesség. Ezek a szervek nemcsak az állami, gazdasági és társadalmi élet különböző területén, hanem a saját állami tevékenységük te­rén és hatáskörében sem tud­ták úgy biztosítani a törvényes­ség szigorú betartását, ahogyan azt a■ népi demokratikus állam és a nép érdekei feltétlenül megkövetelik. — A bírósági és kihágási el­járások nagy száma, a széles körben alkalmazott adminisztra­tív módszerek, a begyűjtés, az adóbehajtás, a kuláklista, a tagosítások terén elkövetett tö­meges túlkapások és visszaélé­sek. valamint egyéb zaklatások, sértették a lakosság igazság­érzetét. megrendítették a törvé­nyességbe vetett hitét, meglazí­tották a dolgozó nép és állami szerveink, valamint helyi taná­csaink kapcsolatát. — Súlyos és jogos kifogás alá esik a hivatalainkban és közintézményeinkben tűrhetet­len. durva, rideg és lelketlen magatartás, ahogyan ügyes-, baios dolgaikat intéző egyszerű polgárokkal egyes bürokraták bánnak. Ezek még a különben helves, igazságé« és törvényes intézkedéseket is úgy hajtják végre, hogy megkeserítik vele a nép életét. Elfelejtik, hogv ők vannak a népért és nem meg­fordítva és hogv a szerénység, a figyelmesség és az embersége« magatartás olyan erények, ami­ket közhivatalainkban minden­kitől joggal megkövetel bármely polgár üs, de a kormány is. A törvényesség megszilárdí­tása a kormány egyik legsürgő­sebb feladata. Szigorú intézke­désekkel, s ha nem használ, sú­lyos büntetéssel. a hbák és la­zaságok kiküszöbölésével, rövid időn belül el kell érni, hogy igazságügyi és rendőrségi szer­veink, valamint helyi tanácsaink a nén államának, a törvényes­ségnek, a jogrendnek szilárd támaszai és egyben biztosítékai legyenek. Fokozottabban védel­mezzék dolgozó népünk érdekeit, éberebben őrködjenek államunk biztonsága felett és a néppel összeforrva, erőteljesebben har­coljanak demokratikus rendünk megátalkodott ellenséget ellen, akikkel szemben a törvények teljes szigorát kell alkalmazni. Az ellenségnek, amely elért eredményeinkre. függetlensé­günkre és szabadságunkra tör, talpalatnyi helyet. egyetlen percnyi lélekzetvételf 6em en­gedhetünk. Tudjuk azonban, hogy van­nak megtévelyedettek, akiket ki- sebb-nagyobb bűneikén utolért az igazságszolgáltatás keze, vannak, akiken sérelem esett, akiket talán _ igazságtalanság ért, mert hatóságaink gyakran nem tartották be az alkotmá­nyos szabályokat, amelyek vé­dik az állampolgárok jogait, személyes szabadságát és biz­tonságát. Maga az internálás intézménye is hozzájárult ahhoz, hogy a törvényességen csorba essen. Mindebben kétségtelenül szerepe volt annak is, hogy nem tettünk eleget a népköztár­saság alkotmánya előírásainak és nem hoztuk létre a legfelső államügyészség intézményét, amely a jogrend és törvényes­ség legfőbb alkotmányos őre. Ennek a kötelességünknek ma tettünk eleget. — Mindebből kiindulva, a megbocsátás szellemében, a meg­nyugvás és jogos sérelmek gyö­keres orvoslása érdekében, a kor­mány törvénvjavas'atot terjeszt az országgyűlés elé, amelynek alapján szabadon kell bocsá­tani mindazokat, akiknek bűne nem olyan súlyos, hogy szabad­lábra helyezésük az állam biz­tonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztetheti. Egyidejűleg megszünteti az interná'ás intéz­ményét, az internálótáborokat pedig feloszlatja. Ezzel a kor­mány lehetővé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben része­sülők és internáltak visszatér­hessenek otthonaikba, család­jukhoz. a társadalomba, hogy munkájukkal annak hasznos tag­jává legyenek. Rendezni kívánja a kormány a kitelepítettek hely­zetét is, lehetővé téve számukra, hogy az összes állampolgárokra kötelező jogszabályok figyelem­bevételével választhassák meg ietelepedési helyüket. Összeegyeztethetetlen a népi demokratikus igazságszolgálta­tás alapelveive! a rendőrbírás­kodás, ami lényegében azt je­lenti, hogy a nyomozó 6zerv maga bíráskodik is. A kormány a régi rendszernek ezt az átörök­lött maradványát törvényhozási úton meg fogja szüntetni. A kormány rendkívül nagy súlyt helyez arra. hogy a pai- rasztsághoz való viszonyt a munkás-paraszt szövetség szilárd gazdasági és politikai alapjára helyezze, hogy helyreállítsa a parasztságnak a jogrendbe és törvényességbe vetett bizalmát, aminek megrendülésében nem kis része volt az úgynevezett kuláklistának. Amellett, hogy ez a Esta a kulákság elleni adminisztratív intézkedésekre és súlyos visszaélésekre vezetett, hozzájárult az állam és a dol­gozó parasztság, főképpen a középpairasztság közötti jóvi­szony és tarlós szövetség meg- lazulásához is. Nyilvánvaló, hogy ha a falun meg akarjuk szüntetni a törvénvte'enségeket, ha helyre akarjuk állítani 3' jog­biztonságot, a középparasztság­gal való tartós szövetséget, már pedig ezt feltétlenül meg kell valósítanunk, úgy a kuláklistát meg kell szűntetni, fenntartva a ^zsákmányoló kulákok korláto­zására irányuló gazdasági rend­szabályokat. A siker legfőbb biztosítéka a széles néptömegek aktív részvételében van Tisztelt országgyűlés! Azok a nagyhorderejű rendel*, kezések, amelyeket a népgazda­ság átállítása és a jogrend meg­szilárdítása, valamint az élet- színvonal emelése terén teszünk, az a nagy fordulat, ami az álla­mi és gazdasági élet számos te­rületén előttünk áll és megvaló­sításra vár, nagy feladatokat ró a törvényhozásra, a kormányra és az egész államapparátusra. Pedig ezek a rendszabályok tá­volról sem merítik ki mindazo­kat a tennivalókat, amiket a kormánynak az ország életének szerteágazó területén el kell végezni. Részletkérdésekbe nem kívánok bocsátkozni. Az érintett fő kérdések világosan mutatják a gazdaságpolitika új útját, ame­lyen a kormány haladni kíván: szélesebb alapokon, az egész néppé! együtt, kezdetben talán lassabban, de annál biztosabban ugyanazon cél — a szocializmus felé. — Azok a javaslatok, ame­lyeket a Magyar Dolgozók Párt­jának Központi Vezetősége a kormánynak tett, a legszélesebb nemzeti egység programmja, amellyel minden teremtő erőt és alkotó képességet hazánk felvi­rágzásának, népünk növekvő jó­létének szolgálatába állíthatunk. Olyan célkitűzések, amelyek al­kalmasak arra. hogy dolgozó népünket szorosabban, mint va­laha, kormánya köré tömörít- sék. Ebben van a kormány mun- kaprogrammjának nagy ereje, melynek birtokában sokkal na­gyobb és felelősségteljesebb fel­adatok megoldására vállalkoz­hatunk, mint azt a választások idején a Magyar Függetlenségi Népfront felhívásában ígértük. Mindazok a célok és feladatok, amelyeknek megvalósítását ma­gunk elé tűztük, népünk, hazánk javát szolgálják. Kétségtelen, hogy az ország lakossága ezt örömmel és megkönnyebbüléssel fogadja. A kormány feladata gondoskodni róla, hogy jóté­kony hatását és kézzelfogható eredményeit dolgozó népünk mi­nél előbb tapasztalhassa életkö­rülményeinek megjavulásában. Munkásosztályunknak, paraszt­ságunknak, értelmiségünknek, az egész országnak látnia és érez­nie keli, hogy helyzetében mély­reható változásokat hoznak a kormány intézkedései és rend­szabályai, amelyeknek sikeres megvalósításával az utóbbi évek legsúlyosabb csapását mérjük népünk ellenségeire. Nyilvánvaló, tisztelt ország­gyűlés, hogy a feladatok meg­valósítása nem lesz könnyű, mégkevésbbé megy önmagától. Látni kell, hogy a siker legfőbb biztosítéka a széles néptömegek aktív részvételében van. De látni kell azt is, hogy lesznek olyanok, akik nem tudják vagy nem akarják az önkényeskedés, a túlkapások népellenes szelle­mét és módszereit felszámolni, akik nem akarnak lemondani az adminisztratív eszközök alkal­mazásáról és így vagy amúgy gátolni igyekeznek majd a nép­tömegek javát szolgáló intézke­dések gyors és sikeres lebonyo­lítását. A kormány éberen őr­ködik és az államapparátus ere­iével és tekintélyével résen áll az ilyenfajta törekvések vagy zavartkebő kísérle'ek erélyes és gyors felszámolására. — Az ellenség úi gazdaság- politikánkat és a belőle folyó rendszabályokat hamis, megté­vesztő hírveréssel igyekszik majd félremagyarázni és a la­kosságot megtéveszteni. Egyel azonban nem tud elvitatni, azj i t A törvenyesseg megszilárdítása a kormány egyik legsürgősebb feladata

Next

/
Thumbnails
Contents