Népújság, 1953. július (53-61. szám)
1953-07-09 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉP UJSA 6 AZ MDP Hl EVESMEl ."f-" r'A v; • ' v• SYEI PÁRTBIZOTT! SÁG ÍÁN ÁK LAPJA 1 IX. ÉVFOLYAM. 55. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 JULIUS 9 ELŐRE ÚJ GAZDASÁ GPOUTIKÁNK SIKERÉÉRT ! A kormány munkájának középpontjában népünk jólétének, életszínvonalának állandó emelése áll Nagy Imre, a minisztertanács elnökének programmbeszéde Az országgyűlés szombat délelőtt folytatta munkáját. Tiz órakor elfoglalták helyüket az országgyűlés tagjai, majd néhány pe(rc múlva bevonultak az ülésterembe az ügyek ideiglenes vitelével megbízott miniszter- tanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést. Megnyitó szavai után az országgyűlés megkezdte az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Nánási László, a jogi bizottság előadója ismertette. — Az alkotmány értelmében a minisztertanácsnak egy vagy több elnökhelyettese van, ugyanekkor az alkotmány nem tartalmaz intézkedést arranézve, hogy a minisztertanács elnökét akadályoztatása esetében melyik elnökhelyettes helyettesítse — mondotta. — Ezt a hiányt pótolja a javasolt módosítás, amely ebből a célból a minisztertanács elnökhelyettese, illetve elnökhelyettesei mellett megszervezi a minisztertanács első elnökhelyettesének, illetve első elnökhelyetteseinek állását. Továbbá a módosítás értelmében a minisztertanács kiegészül az Országos Tervhivatal elnökével. Ezt indokolja a tervgazdálkodás alapvető jelentősége ' népgazdasági életünkben, aminek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy az Országos Tervhivatal elnöke az államigazgatás legfelsőbb szervében, a minisztertanácsban is részt vegyen. — Az alkotmányt módosító egyéb intézkedések egyes minisztériumok összevonására vonatkoznak. — A gyakorlati tapasztalatok bebizonyították, hogy nem volt helyes a minisztériumi ügykörök messzemenő feldarabolása. Ezáltal az államigazgatás egyes, szorosan összefüggő ágai elszakadtak egymástól, afni hátrányosan befolyásolta az ügyek intézését. Emellett a minisztériumok számának növelése következtében a minisztertanács túl nagyszámú testület lett ahhoz, hogy munkáját símán lebonyolíthassa. A minisztériumok Szünet után Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa javaslatot nyújtott be a miniszter- tanács összetételére vonatkozólag. Az Elnöki Tanács javaslata alapján a minisztertanács elnökévé Nagy Imre, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben belügyminiszterré Gerti Ernő, a minisztertanács első elnökhelyettesévé és egyben földművelésügyi miniszterré Hegedűs András, külügyminiszterré Boldoczki János, honvédelmi miniszterré Bata István, pénzügyminiszterré Olt Károly, igazságügyminiszterré Erdei Ferenc, kohó- és gépipari miniszterré Zsofinyecz Mihály, nehézipari miniszterré Hidas István, könnyűipari miniszterré Kiss Árpád, bel- és külkereskedelmi miniszterré Bogtéár József, élelmiszeripari miniszterré Altomáré Iván, begyűjtési miniszterré Tisza József, építésügyi miniszterré Szijjártó Lajos, közlekedés- és postaügyi miniszterré Bebrits javasolt egybevonása ezen a nehézségen is segít, amennyiben a minisztérumok számát leszállítja és így a minisztertanácsnak — mint tanácskozó és határozó testületnek — a munkáját megkönnyíti. A törvény- javaslatot a jogi, bizottság letárgyalta és elfogadta. Végül kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Az előadó beszéde után az országgyűlés egyhangúlag elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot, majd az elnök szünetet rendelt el. Lajos, népművelési miniszterré Darvas József, oktatásügyi miniszterré Erdey-Grúz Tibor, egészségügyi miniszterré dr. Zsoldos Sándor, az Országos Tervhivatal elnökévé Szalai Béla képviselőket az országgyűlés egyhangúlag megválasztotta. Az országgyűlés ezután az alkotmány 43. §-ának első bekezdése értelmében a népköz- társaság legfőbb ügyészét választotta meg hatévi időtartamra. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatára a népköz társaság legfőbb ügyészévé egyhangúlag Czakó Kálmánt választották meg. Ezután szünet következett, maiid Rónai Sándor elnök újból megnyitotta az ülést. A képviselők tapsa közben vonultak be Nagy Imre vezetésével a megválasztott minisztertanács tagjai. Rónai Sándor elnök be jel en- ■ tette, hogy a minisztertanács I elnöke kíván szólni. Az új kormány Nagy Imre elvtárs beszéde Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke a következő beszédet mondotta: Tisztelt országgyűlés! — Amidőn hazánk felszabadulása után a hatalmat a dolgozó nép vette kezébe az országban, a demokratikus nép- képviselet alapján az ország- gyűlés jelentősége lényegesen megnövekedett. Magyarország demokratikus újjászületésével a történelem viharában örökre alámerült *a régi. földesúri- burzsoá parlament, mely az alkotmány sáncain kívül rekesz- tette a dolgozó népet, a munkásosztályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elmaradt, gazdaságilag fejletten országot, szabadságától és jogaitól megfosztott népet hagyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a népjogot, magát a dolgozó magyar népet tették meg a törvényhozás fundamentumává, megkezdődött a gyümölcsöző, törvényhozó munka, kibontakozott a nép alkotó kezdeményezése. Az előző országgyűlés jelentős alkotásokkal gazdagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos területén. A szocializmus alapjainak lerakása. i. ^gazdaságunk fejlesztése terén elért eredmények, mindenekfelett na^vszerü munkásosztályunk öntudatos helytállását és áldozatkészségét dicséri. A magyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus előharcosa és főeréje országunkban, méltónak bizonyul', a ráháruló történelmi feladatokra és a szotíaUznv? sorsáért érzett felelősséggel, minden nehézség megpróbáltatás, ellenséges kísértés és aknamunka ellenére, szilárdan helytáll és megingathatatlan talpköve épülő szocialista hazánknak. — Eredményeink megteremtéséből méltóan kivette részét szorgalmas, dolgos parasztságunk, amely elemi csapással, károkkal és bajokkal küszködve bár, minden nehézség ellenére hűséggel kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve. a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most verej- tékes munkájának dús gyümölcsét. Munkásosztályunk és parasztságunk a ’ haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elismerésünket érdemli ki. Eredményeink és sikereink kivívása pártunk, a Magyar Dolgozók Pártjának érdeme, amely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének széles útjára. — Eredményeink forrása legdrágább kincsünk, szabadságunk. Munkásosztályunk és parasztságunk ennek birtokában vált képessé történelmi feladatok megoldására, hazánk százados elmaradottságának behozására., a kizsákmányoló régi úrirend megszüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szocializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotóerejét, amely történelmünk legnagyszerűbb alkotásaival gazdagítja hazánkat. Ezt a szabadságot a szovjet nép fiainak vérehullá- sával hozta meg nekünk azért hogy szabad és független országot. dolgozó népünk számára pedig jómódú, boldog életet teremtsünk. Igv lett minden sikerünk és eredményünk forrása a Szovjetunió, a kis népek önzetlen barátja, a béke és szabadság bástyája. A felszabadulással megnyílt előttünk az országépítés, a fel- emelkedés, a szocialista jövő nagyszerű perspektívája. De elvégezni a hatalmas munkát a saját erőnkből és anyagi forrásunkból nem tudtuk volna a Szovjetunió mindenirányú és hathatós támogatása nélkül. A kölcsönös gazdasági együttműködés keretében felbecsülhetetlen segítséget nyújtott és biztosan továbbra is nyújtani fog a szocializmus építésének, dolgozó népünk anyagi helyzete megjavításának nagy munkájához, Eredményeinkről szólva ezért fordulunk e napon is őszinte köszönetünk kifejezésével a. Szovjetunió népei és kormánya felé. (Hosszantartó, nagy taps.) Alkotmányos életünkben, a népi demokrácia fejlődésében, egy-egy új országgyűlési ciklus határkő volt a régi rendszer gazdasági és politikai alapjainak felszámolása, valamint az újjáépítés, a felemelkedés, az ország békéjének és függetlenségének biztosítása terén. A május 17-én választott országgyűlésben a megelőző parlamentnél jobban és mélyebben tükröződik az igaz« népképviselet demokratikus elve, szilárdabb alapokon nyugszik a. dolgozó néppel, a hatalom letéte- ftnényesével való eltéphetetlen kapcsolat, amely az országgyűlés feladatainak és szellemének, továbbá alkotmányos életünkben betöltött szerepének új, népi tartalmat ad. Bizton mondhat- iuk, hogy a most összeült országgyűléssel fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét, amelyben fokozottabban kifejezésre kell jutni a nép-szuverenítás- n-ak, a parlament nagyobb szerepének az állami élet törvényes .irányításában, a felelős kormányzás alapelveinek és célkitűzéseinek meghatározásában, valamint az országgyűlés alkotmányos jogainak gyakorlásában. A kormány feladatai ellátásában fokozottabban az országgyűlésre kíván támaszkodni, amelynek bizalmából az országot vezeti és amelynek a korTisztelt országgyűlés! Áttérve a gazdaságpolitika kérdéseire, hangsúlyozni kívánom, hogy a kormány, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége új irányelveinek reális célkitűzései és javaslatai atapján folytatja gazdaságpolitikáját. Ez azt jelenti, hogy népgazdaságunk fejlesztése terén feltétlenül számol az ország gazdasági erőforrásaival, hogy nem tűz maga elé olyan feladatokat, amelyeknek megvalósításához hiányzanak a szükséges feltételek, akár nyersanyagbázisról, akár az ország erejét' és teljesítőképességét meghaladó, vagy túlzottan igénybevevő beruházásokról, akár a lakosság életszínvonalának rovására menő egyéb túlzott gazdasági feladatokról van szó. A kormány a gazdaságpolitika terén az a közmondást tartja szem előtt, hogy addig nyújtózkodjunk. ameddig a takaró ér. Márpedig látnunk kell, és ezt az ország színe előtt őszintén meg kell mondani, a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket, megvalósításuk túlzottan igénybeveszi erőforrásainkat, hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapodását, sőt az utóbbi időben az életszínvonal romlását vonta maga után. Nyilvánvaló, hogy ebben a tekintetben lényeges módosításra van szükség. A szocialista nehézipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demokrácia útján, a szocialista, iparosítás útján úgy kell előrehaladnunk a szocializmus felé, hogy az a dolgozó nép, elsősorban a szocialista 'építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének szüntelen javulásával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kormány gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata: népgazdaságunk fejlesztése ütemének és a beruházásoknak általános és jelentős csökkentése az orszácr teherbiróképességének megfelelően. Ebből a szempontból a kormány mind a termelés. m.ind a beruházások terén felülvizsgálja a. népgazdasági tervet és javaslatot fog tenni megfelelő csökkentésére. Módosítani kell a népgazdaság fejlesztésének irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott iparosítási, és ipari autarchíára való törekvést, különösen, ha nem rendelkezünk hozzá a szükséges alapanyagbázissal. Az autarchia amellett, hogy gazdasági elzárkózást jelent és túlzottan igénybeveszi az ország teljesítőképességét, eleve lemondást jelent olyan kedvező lehetőségekről, ame'yek a nemzetközi áruforgalomba való fokozottabb bekapcsolódásból, a kapitalista országokkal való kereskedelmi forgalomból, de minde- nekeiőtt és főképpen a Szovjet unióval és a népi demokratikus országokkal. ■ a'aminl a népi Kínával fennálló kölcsönös gazdasági segítségből ésegyüttmíímányzás terén kifejtett tevékenységéért, a haza jó vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásáért, teljes felelősséggel tartozik. Ugyanakkor biztosítani kívánjál, hogy a minisztertanács. a törvényhozásra támaszkodva, az államügyek intézésének teljesjogú szerve legyen. amelv a minisztériumok szélesebb hatáskörén és a miniszterek nagyobb felelősségén nyugszik. Ezzel lényegében további lépést teszünk előre állam! ködösből adódnak. Ezzel az erőforrással a kormány fokozottabban számolni fog gazdaságpolitikájában, amivel tehermentasí- leni kívánja népgazdaságunkat. Gazdaságpolitikánkban irányt kell változtatni abban a tekintetben is, hogy a termelési eszközöket gyártó nehézipar fejlesztésének ütemét jelentősen lassítva, az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükségleti cikkeket gyártóköny- nyűiparra és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségleteinek mind nagyobbmérvű kielégítését. Meg kell változtatni a gazdaságpolitika irányát a népgazdaság két alapvető ága — az ipar és a mezőgazdaság tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképpen a nehézipar túlgyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruházások mellett az ország anyagi erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság fejlesztésére. Ennek következtében az ipar, de elsősorban, sőt csaknem kizárólag a nehézipar túlzottan gyorsütemü fejlődése mellett a mezőgazdasági termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének nyersanyagszükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari munkásság és általában a lakosság növekvő élelmiszerszükségletének kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökkentésével egyidejűleg lényegesen megemelje a mezőgazdasági beruházásokat, a — Tisztelt országgyűlés! — Népgazdaságunk másik fő ága, amelynek terén a kormány előtt új feladatok állanak, a mezőgazdaság. A már említett alacsony és az összes beruházásokhoz képest az utóbbi években viszonylag csökkent beruházások miatt, az egyéni gazdálkodók megsegítésének elhanyagolása miatt, a termelőszövetkezetek sem gazdaságilag, sem politikailag eléggé alá nem támasztott, túlgyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gazdálkodását bizonytalanná tetie, a mezőgazdasági termelés fejlődése megakadt s az utóbbi években lényegében egyhelyben áiit Ebben nagy része volt a gyakori és nagyarányú tagosításoknak is, amelyek során sok visz- szaéiés, erőszakoskodás fordult slő, ami joggal sérthette parasztságunk igazságérzetét, amellett, hogy komoly gazdasági károkat Is okozott neki. Ismeretes, hogy mezőgazdasági termelésünk dön- tőén az egyéni gazdaságokon nyugszik, melyeknek, termelését az ország nemcsak, hogy nem nélkülözheti, ellenkezőleg, or szagos érdek termelésük fejlesztése úgy a földművelés, mint az állattenyésztés terén. A kormány elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdaságok termelésének felkarolását, termetermelés minél gyorsabb és nagyobbarányú fellendítése érdekében. Népgazdasági terveinkben végrehajtandó gyökeres változásokkal, . ami alapjában a szocialista iparosítás túlzott ütemének csökkentésében és a. mező- gazdaság fokozottabb fejlesztésében domborodik ki, kirajzoló-, dik ai kormány gazdaságpolitikájának célkitűzése: a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának állandó emelése. Az ipari termelés és a vele kapcsolatos beruházások átütemezése és átcsoportosítása, az új termelési és beruházási tervek kidolgozása., nagyon körül-' tekintő, alapos munkát igénye!. Az Országos Tervhivatal központi feladata, a. kormány által megadott irányelvek alapján ezt a munkát minél előbb úgy elvégezni, hogy népgazdaságunkat és elsősorban iparunkat zökkenő nélkül átállíthassuk és a termelés 'folyamatosságát, a tervek teljesítését öntudatos, fegyelmezett munkával addig is biztosíthassuk. Iparunk termelési terveinek teljesítése ugyanis nélkülözhetetlen feltétele mindazoknak a rendszabályoknak, amelyeket a kormány a gazdaságpolitikai és az életszínvonal emelése terén megvalósítani kíván. A mező- gazdasági termelés fejlesztése sem lehetséges az ipari termelési tervek hiánytalan teljesítése nélkül. A kormány célkitűzései sikeres megvalósításának kulcsa tellát munkásosztályunk kezében van Ez kétféle kötelezettséget jelent, egyrészt arra kötelezi a kormányt, hogy a rendszabályok kidolgozásánál a lehető legnagyobb figyelmet fordítsa a munkásosztály életszínvonala emelésének, továbbá anyagi, szociális és kulturális szükségletei maximális kielégítésének. A kormány ezt vállalja és végre is fogja hajtani. Másrészt arra kötelezi a munkás- osztályt, hogy a munkafegyelem megszilárdításával határidőre biztosítsa a termelési tervek végrehajtását. Ezt ipari munkásságunknak kell vállalnia és betartania. Meg vagyok róla győződve, hogy meg is fogja tenni becsülettel, odaadással. Ifei és munkaeszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, nemesített vetőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel vaió megsegítését — A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát. Ennek érdekében már az idén megtiltja a szokásos őszi tagosítást, amely az önkényes földbirtokcserével akadályozta a föld gondos művelését és csökkentette a gazdák termelési kedvét. — A mezőgazdasági termelés kedvezőtlen alakulásához kétségtelenül hozzájárult a túlhajtott termelőszövetkezeti mozgalom, a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének e - sietett üteme, ami odavezetett, hqgy a megalakult termelőszövetkezetek egy része, a szükséges feltételek hiánya miatt, nem tudott gazdaságilag és szervezetileg megerősödni. A termelőszövetkezeti mozgalom elsietett kifejlesztésének legsúlyosabb következménye azonban az volt, hogy a dolgozó parasztság körében különösen az előfordult túlkapások, az önkéntesség elvének megsértése komoly nyugtalanságot keltett, zavarta a nyugodt termelőmunkát és a gazdálkodás fejlesztéséhez szükeietúnk demokratizálása terén. A szocializmus építése eredményezze a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kulturális helyzetének sz üntelen javulását A kormány minden eszközzel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulajdon biztonságát
