Népújság, 1953. július (53-61. szám)
1953-07-05 / 54. szám
1953 július 5. NEPÖJSAG 3 Tanuljon az elmúlt félév tapasztalataiból Eger cseh i-bánya műszaki vezetősége SZÉN AZ IPAR KENYERE, legfontosabb alapanyagunk Nagyobb kincs számunkra, minden drágakőnél, — a szén a mi igazi gyémántunk, melyért minden; lehet kapni: villamosenergiát, vasait a mozdonyhoz, jó közlekedést, kátrányt, egy fél világot. Bányász dolgozóink túlnyomó többsége megértette, hogy igaizi front az, ahol dolgozik, ezrekre megy azoknak a száma, akik nap, mint nap túlteljesítik tervüket. így van ez Egercsehi bányában is. Az öntudatos dolgozók döntő többsége becsülettel helytáll a munkában, igyekszik több szenet adni a hazának. Igyekszik, — de nem mindenkor sikerrel. Egercsehi bánya első féléves tervét 86.2, második negyedéves tervét 95.1, míg havi tervét 92.8 százalékban teljesítette. Mit jelentenek ezek a százalékok? Pontosan: 1113.8 vagon szénadósságot, 1743 család egész évi tüzelőszükségletét. Súlyos ez a lemaradás, különösen akkor, amikor az egész ország, fejlődő szocialista iparunk és közlekedésünk úgy kívánja a szenet, mint éhes ember a kenyeret. MI VOLT AZ OKA A LEMARADÁSNAK? Beszéljenek ismét a számok. Az év januárjában elsüllyedt a szállítást biztosító lejtősakna teteje, majd egy hétig állt a termelés. Június 19-én ugyancsak a lejtősaknában elszakadt a szállító- kötél; 38 órát állt e szállítás. Június 26-án ismét a lejtösakmaii üzemzavar miatt 32 óra esett ki a termelésből. Három adat ez csak a félévről, de 214 munkaórát jelent. Ennyi idő alatt 749 vagon szén hagyja el más esetben a bányát. Az érem másik oldala: januártól június 30-ig 2967 igazolatlan müszakmulasztás történt, szénre lefordítva 178 vagonnal volt kevesebb a termelés. Ha csak ezt a két számot összeadjuk — 927 vagon — máris nyilvánvaló, hogy a súlyos lemaradás oka a műszaki feltételek hiánya, a munkafegyelem lazasága volt. A vállalat műszaki vezetői — elsősorban az azóta már leváltott Kummer Ferenc igazgató — a felelősek ezért a lemaradásért, akik úgy körülbástyázták magukat az „objektív okok" spanyolfalával, hogy mindent láttak, csak a termelést gátló körülményeket nem. Hiába figyelmeztették többízben a műszakiakat például arra, hogy a lejtősaknában elrohadt az ácsolat, sürgősen ki kell cserélni, csak akkor hallották meg, amikor már valóban cserélni kellett: összeszakadt az akna. Nem harcoltak kellően a fegyelem megszilárdításáért, a munkaerő, a munkásvédelem biztosításáért sem. Ötvenforintos pénzbüntetésekkel akarták csak megszilárdítani a fegyelmet, — mondanunk sem kell, hogy vajmi kevés eredménnyel. AZ ADOTT SZÓ VALORAVALTASA sem tartozik - egyes, műszaki -vezető kincsestárába. Lohrmann Keresztély főmérnök régen, nagyon régen ígéretet tett arra: hogy május 17-re szállítóképessé teszi az I-es keiesztvágatot s ezzel tehermentesíti a lejtősaknát. Azóta már június 17-e is elmúlt, de a keresztvágat még most sem szállítóképes, következés-kép i-gen sok fennakadás van a kitermelt szén elszállításában* a faanyag utánpótlásában. # üj félévbe léptünk! Mit szándékozik tenni a műszaki vezetés a terv teljesítése, az adósság lerovása érdekében? Elkészült a júliusi ciklusgrafikon, mely meglévő hibái ellenére (nem tudott megoldást találni például az ütemes, körzetenkénti szállításra) képes biztosítani a terv túlteljesítését is. De volt eddig is ciklus, igaz, hogy éppen a műszaki feltételek tarthatatlansága miatt felborult. Lohrmann Keresztély főmérnök véleménye szer'nt a lemaradás egyetlen oka: kevés a munkaerő a fenntartásra, ez elő- vájásra. Csodák csodája* mégis a szenelési tervben volt a súlyos lemaradás. Olcsó, vásári kifogás ez, azt bizonyítja, hogy a vezetők egyrésze még most sem mérte fel felelősségét. A kölcsönkért tízforintot azonnal megadnák — bár most- már ez is kétséges — de az államnak járó szénadósságról nem szeretnek beszélni Egercsehi bányán. A CIKLUS NEM „CSODAFEGYVER”, Szilárd fegyelmet, szervezettséget követel. Az új félév, az új hónap küszöbén állunk, vonják te az elmúlt időszak nagyon is tanulságos tapasztalatait a műszaki vezetők. Ne a munakerő hiányában, a különféle tárgyi nehézségekben keressék a terv lemaradás felszámolásának okát; hanem elsősorban saját magukban. Hozzák rendbe az I-es keresztvágatot, javítsák tovább az anyagellátást, s biztosítsák megelőző intézkedésekkel a lejtős aknai üzemképességét, fordítsanak fokozottabb gondot az emberre, a munkásvédelemre. Ugyanakkor a munkafegyelem megszilárdításában elért kezdeti eredményeket foko-zzák tovább, végezzenek maguk is széleskörű meggyőiző munkát ezen a téren. Naív dolog volna osak a műszakiakra hárítani ennek a nagy feladatnak megoldását. A súlyos lemaradásért, a műszaki vezetők mellett egyetemlegesen felelős a pártbizottság és a szakszervezet is, mely nem harcolt kellő eréty- 1 yel a párt- és kormányhatározatok végrehajtásáért, a dolgozók javaslatainak végrehajtásáért, jogos követeléseik megvalósításáért. A lemaradás felszámolásáért, a tervek teljesítéséért is induljanak „egyetemlegesen” küzdelembe. A kommunisták, a szakszervezeti bizalmiak járjanak élen. a versenyben és harcoljanak a hibák feltárásáért és azok sürgős kijavításáért. A pártbizottság a termelés pártellenőrzésén, a szak- szervezet a verseny szervezése s nyilvántartása, a műszakiak versenyének értékelése terén javítson elsősorban a munkán. Ezek a legdöntőbb- feladatok a júliusi, az első negyedévi terv teljesítése érdekében. Túlteljesítette az új félév elsőnapi tervét a Selypi Cementgyár A Selypi Cementgvár dolgozói ez év első negyedében súlyosan lemaradtak a tervtől, több mint 2500 tonna cement-adóssággal ’éptek a második negyedévbe. A cementgyáriak azonban nem adták fel a harcot, megértették, hogyha nem törlesztik le adósságukat, hatalmas békeműveink építését hátráltatják, veszélyeztetik ötéves tervünk sikerét. Minden tudásukat, minden erejüket latba ve tették, hogy kiköszörüljék a csorbát * maradéktalanul teljesítsék féléves tervüket. A versenymozgalom fellendülése. a tervszerű megelőző kair- bantartás. általában a jó műszaki feltételek biztosítása meghozta a maga eredményét és a gyár dolgozói júniusban letörlesztették az adósságot, becsülettel teljesítették félévi tervüket. Elsőnek teljesítették második negyedévi klinkarégelési tervüket is. Az égetőbrigádok országos versenyének májusi győztese, a Il-es kemence brigádja, ismét élenjárt: havi előirányzatát 117.4 százalékra teljesítette. Maga az üzem az országos verseny élére került. Nagy az öröm a gyárban. De nincs elbizakodottság, adósság nélkül indulnak a harmadik negyedévnek, meg akarják szerezni az élüzemielvényt. Mindjárt aiz első nap azonban nehézségek merültek fel. A Il-es kemence erősen megrongálódott falazatát sürgősen ki kellett javítani. Javítás időtartamára, egy egész napra meg kellett tehát állni a kemencével. A lelkes kőművesbrigád azonban nem várta meg a kemence teljes kihűlését. hanem 50—60 fokos melegben, példás kitartással, feleidő alatt javította meg a megrongálódott falakat. A kemence, amely június 30-án délelőtt tíz órakor állt meg, július 1-én reggel hat órakor már megkezdte a harmadik negyedéves terv teljesítését. A jó munka eredménye, hogy az új félév első napján, a klin- kerégetők 12, a cementőrlők óidig hét tonnával szárnyalták túl előirányzatukat, A cementgyáriak azt üzenik a tatabányaiaknak, hogy már megkezdhetik az é! üzem jel vény leszerelését. mert eredményeik fokozásával megtartják elsőségüket, s már ők maguk készítik a gyár homlokzatán az élüzemjel- vény helyét. MEZÍTLÁBAS GYEREKEK ■t Harminc évvel ezelőtt halt meg a nagy bolgár költő, Hriszto Szmirnenszki. Fiatalon halt meg. alig 24 éves korában vált áldozatává a nyomornak. éhségnek. Proletárfiú volt. Halványarcú, csendes, szellemes ember, aki megismertette a pro- letárifjúságot mindazzal, amit Nyekraszov csodaszépnek, jónak és öröknek nevezett. Költeményeiben és írásaiban a nép öröméii, bánatát, saját örömeként és bánataként gyűjtötte és ezért önthette őket olyan erőteljes szavakba, amelyekben az élet diadalmaskodik. Innen származik ereje. • Esteledik. Lassan, szinte titkon liláskék sötét árnyak szállnak a hegyekre. Arany és vérpiros folyóban fürdik a hatalmas napkorong. Az országút, mint döglött szürke kígyó fekszik az elcsendesült földek között. Es itt vannak a mezít!ába>sok. Három, négy hat. Fával, gallyal rakott talicskákkal gürcölnek fiatal testük minden izma megfeszül, ahogy húzzák a terhet. Letépett eüenzqjű sapkák, sötét foltok a szürke nadrágokon: kemény spárga módiára meg- feszíi'ő erek. teríték önri’k a homlokokon. Pedig milyen messze még a város. Kicsi rabszolgák. ősi nyomor jármába fogva. Gyerekek: szemükben öregek gondja ég. Messze a város, messze... Sok-sok elégedett ember megv még el mel'et- teíek. Sok autó száguldozik az utón, s a bennük ülők még soha nem kóstolták a nyomor keserű italát. Mit tudnak azok a nyomorról? Csamkorija fürdő vendéglőiben zene szól, a villákban kellemes, gondtalan az élet. Odáig nem ér el az éhség sötét árnyéka. Ott ismeretlen ? nvo- mor súlyos bilincse, nem látták fö-nlöcének rácsait melv''1,- mögül nehéz a szabadulás. Mit tudnak azok rólatok? — Mama, miért vannak befogva ezek a gyerekek? — kér dezi egy apró. elégedett emberke az autóban. — Fát hordanak télire. — Es nem nehéz nekik? — Nem drágám, megszokták már. A mezítlábasok nehéz sóhajjal állnak meg, fáradt, irigy tekintetet vetnek az autó felé s vonszolják tovább a talicskát. Kezük fejével megtörlik izzadt NE ti A NTSD A FÁT! Megkezdte munkáját az új országgyűlés homlokukat, fekete nyak: kon újra megfeszülnek az erek. újra elindulnak. Porfelhő temeti be őket, szürke és fojtogató, akár az élet. A második talicskán kislányka ül ai fa tetején. Lábán sötétvörös alvadt vérszalag ktovó- ziik. De ő az eget nézi, a földeket s mosolyog. Min mosolyogsz drága aranyom, kis rabszolgám? A nyomoron, a kínon? Saját hótiszta gyermeklelked'bő! fakad ai moholy. Puha selymes telkedből a fiatalság ragyog. És holnap? Holnap az étet szürke ária elsodorja fiatalságodat, nevetésedet. Es talicskát vonszolva. izzadtam, porosán meglátod itt a fekete kínt, amott meg az ürességet és örök dőosölést: igen, te sem fogsz mindig nevetni. Gvermekarcocskádra rátelepednek az árnvak. könnyes szemedben gyűlölet csillan és kis fekete össizekarmolt kezed összefonódik a többi kitagadottéval, rabszolgatestvéreid kezével. Két világ! egyiknek pusztul-] nia kell! A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa július 2. napiján tartott ülésén az alkotmányos elveknek megfelelően el- határofcta lemondását. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa » minisztertanács lemondását tudomásulvette és az új minisztertanács megválasztásáig az ügyek ideiglenes vitelével a most lemondott miniszter- tanácsot bíztia meg. Az új minisztertanácsot az 1953 júli: s 3. naipiára összehívott úi ország- gyűlés választja meg. Az országgyűlés elnöki tisztségére Rónai Sándor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Dobi István, elnökhelyettesének Révai József és Nagy Dániel képviselőket választották. Megválasztotta az új országgyűlés az országgyűlés alelnökeit, jegyzőit, valamint ax Elnöki Tanács titkárát és tagjait is. A kollektív szerződés negyedéves beszámolója az üzem munkájának mérlege Országszerte nagy lendütettei folyik ai fásítás, hogy városainkban, falvainkban szebbé tegyük a dolgozók lakóhelyeinek környezetét. Minden fáradozás hiábavaló és minden fásításra költött forint kidobott pénz, ha nem szüntetik meg azt a vandál pusztítást, amely Egerben elburjánzott, Ha végigmegy az ember a Népkertben, a Táncsics-úton, vagy a villanytelep melletti Bajza-utcán és még számtalan úton, elszorul a szíve a látottak miatt. Az utak mellé ültetett hársfák úgy meredeznek az ég felé, mintha szörnyű vihar pusztított volna ezeken az utakon. A hársfavirág tudjuk, jó gyógyszer. Ez azonban nem hatalmaz fel senkit arra, hogy barbár módon összetördelje és elcsúfítsa az útmenti fákat. Egy fa máról-holnapra nem nő meg és vájjon jövőre már nem kell a hársfavirág? A mellékelt fénykép a Tá>n- csics-úton a strandfürdővel szemben készült és megmutatja a csúnyán megcsonkított fák egyikét. Az Északmagyarországi Áramszolgáltató dolgozói Kétszeresére emelkedett a forgalom az egri Állami Áruházban Nagy a sürgés-forgás az egri Állami Áruházban. Hetipiai van, ez azonban nem ad elég magyarázatot a nagy forgalomra. A kifelő jövők kézé. ben cipősdobozok, bent alig fér a sok vásárló. Különösen naigy az érdeklődés a szandálok, cipők iránt, melynek a napokban jelentősen csökkent az ára. Az ei'zdók alig győzik kiszolgálni a rengeteg vásárlót „Egy számmal kisebbéi kérek.” — „Fehéret tegyen szíves” — hangzik innen is, onnan is. Ko-, vács Jánosné dolgozó parasztasszony most vásárolt a leányának egy antilop szandált, örömmel mondja: A múlt héten akartam venni, de most jobban járok vele, mert 105 forintról 83 forintra csökkent az ára, így még az autóbusz költséget ,is kifizethetem a pénzből. Nemcsak Kovácsné, hanem a többi vásárló is ezt a szandál fajtát szereti legjobban, ebből fogv el a legtöbb. A többi cipőfélékre sincs panasz, az árleszállítás óta kétszeres mennyiséget adnak el az Állami Áruházban. Csütörtökön 135 pár cipő és szandál cseréit gazdát. Három hónapja, hogy üzemeink megkötötték az 1953-as évi kollektiv szerződést. Hatalmas lépést jelent ez népünK életében, még jobban bizonyítja, hogy hazánkban a dolgozó nép, a munkásosztály ax üzeni gazdája. A kollektív szerződéseknek felbecsülhetetlen jelentő ségük van, mert a kétoldali vállalás az üzem tervteljesítését segíti elő, biztosítja a dolgozók bevonását a vezetésbe, a közügyek intézésébe és ellenőrzésébe. A kollektív szerződésben is kifejezésre jut, hogy népi demokráciánkban az egyes dolgozók, és a közösség az állam érdeke egymástól elválaszthatatlan. Az üzem alkotmánya — így is nevezhetjük a szerződést, melynek végrehajtását pártunk és kormányunk kötelezőnek tartja a vezető, s a beosztott számára egyaránt. Az Egri Útfenntartó Vállalatnál megértették ezt, s nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták vállait kötelezettségeiket. A vállalás végrehajtásának döntő alapja volt, hogy a szerződést az aláírás után megküldték minden munkahelyre, hogy a dolgozöx közösen, vagy egyénenként is tanulmányozhassák. A szerződés betartására határidős kivonatot készítettek, s a végrehajtást naponta ellenőrzik. Az igazgató, a műszaki értekezleteken beszámoltatta a műszakiakat a szerződés végrehajtásáról, s megszabta a feladatot az elkövetkezendő határidőkre is. Ezek biztosították, hogy 52 százalék helyett 80 százalék a versenyben részvevő dolgozók száma, hogy a május havi tervet 1H£ százalékban teljesítették. Ehhez hasonló eredmény tapasztalható a Selypi Cementgyárban is, ahol még az elmúlt évben súlyos lemaradás volt a kollektív szerződés végrehajtásában. Éppen ez volt az oka annak, hogy elmúlt évi tervét csak 93.6 százalékban teljesítette. A szakszervezet támogatásával Kányik elvtárs, a vállalat igazgatója naponta értékeli a szerződés végrehajtását, megjelölt a végrehajtott pontokat, s így az üzem dolgozói Í6 látják, hogy a vezetőség is szívügyének tekinti a vállalás teljesítését. Ennek köszönhető, hogy a gyár második negyedéves tervét június 23-ával' befejezte. Vannak azonban üzemek, ahol csak puszta jelszó, hogy a kollektív szerződés az üzem alkotmánya. Petőfibányán az 1952-es évi kollektiv szerződésben vállalt 228 ezer forint munkavédelmi beruházásból csak 220 ezret használtak fel annak ellenére, hogy a pénz rendelkezésre állt. Súlyos lAaradás van az 1953-as évi slirződés megvalósításában is, az eddigi határidős vállalásoknak csak mintegy 80 százaléka van végrehajtva. Petőfibányán nem vonják be a dolgozókat a kollektív szerződés ellenőrzésébe, de a dolgozók maguk sem ismerik ezt a szerződést és a szakszervezet 6em követeli annak végrehajtását. Még súlyosabb a helyzet a Bélapátfalvi Cementgyárban, ahol az 1953. évi kollektív szerződés csak mintegy 70 százalékban van betartva. Különösen súlyos a lemaradás a munka- védelmi beruházásokban — még most sem készült el a védöhid, pedig hiánya veszélyezteti a dolgozók testi épségét. A mostani negyedéves beszámolóknak biztosítani kell ezeknek a hiányosságoknak a felszámolását. A beszámolók tárják fel a dolgozók előtt az elért eredményéket, hogy a kollektív szerződéseket milyen fontos kérdések megvalósítását segítették elő. Hogyan segítik a beruházások a termelés emelését, a balesetelhárítást, a, dolgozók kulturális igényeinek kielégítését. De mutassanak rá azokra a súlyos hibákra is, amely nem egy helyen megmutatkozik a szerződések végrehajtásában, s kérjék a dolgozók segítségét azok megszüntetésére.. A szakszervezeteknek különö-i sen fontos feladatuk van az értekezletek előkészítésében. Biztosítani kell, hogy minél többen vegyenek részt ezen, hogy ellenőrizhessék saját és vezetőik munkáját. Az értekezletek előtt tartsanak megbeszélést az aktívákkal, tárgyalják meg a szerződésekkel kapcsolatos kérdéseket és az aktívák pedig egyéni agitáción keresztül magyarázzák meg a dolgozóknak a szerződés jelentőségét és mozgósítsák őket a beszámolókon való részvéteire. A jól megszervezett, negyedéves beszámoló komoly mértékben segíti a III. negyedéves terv sikerét, előkészíti dolgozóinkat az alkotmány, augusztus 20 méltó megünneplésére. Mudriczki János SZMT-szervezőtitkár^ Egy nap alatt learatta 30 hold árpáját a boconádí Petőfi termelőcsoport A boconádi Petőfi tszcs tagsága megértette pártunk, államunk felhívását, hogy harcoljanak a szemveszteség nélküli gyors aratásért. Harminc hold ősziárpájukat egy nap alatt le. aratták, ,gy akadályozták meg a szemek pergését. Az aratás után nem késlekedtek a behor- dással, csépléssel sem. Az állammal szembeni kötelezettségüknek száz százalékig eleget ettek így mutattak példát az egyénileg dolgozó parasztok között. A növényápolás, s az aratás fontos munkája mellett nem feledkeztek meg az állató’ takarmányozásáról sem, 140 köbméter silót készítettek már el. Termelőcsoport példáját látva, az egyénileg dolgozó parasztok is munkához láttak. Pár map alatt befejezték az ősziái-pa aratását, már csépelnek, a dús kalászokból szinte ömlik az árpa. Simon István négyholdas dolgo. zó paraszt 600 ölről nyolc mázsa 43 kiló árpát takarított be. Nem késlekedett a beadással sem, becsülettel teljesítette kötelezettségét. Szépen halad a másodnövények vetése is. Si. mon Ferenc 800 öl csumiszt, 800 öl uborkát, Szabó Bálint 1200 öl kukoricát ültetett el, a többi dolgozó paraszt sem akar szégyenben maradni, ők is igye. keznek, hogy minél több földterületet beültessenek másod- növénnyel. Juhász István levelező
