Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM. Ära 50 fillér LAPJA 1953 JÚLIUS 5. À tanácsok feladata az aratás meggyorsításában A kolhozföl de ken, mezőkön, állatten y észtó'tel epeken a kolhoz- parasztok munkáját megkönnyítő különböző gépek dolgoznak. A képen: őszibúza betakarítása a dnyepropetrovszki területen lévő „Engels“-kolhozban. Egy hete már elmúlt, hogy megyénkben is megkezdtük az ősziárpa aratását, s ezt gyorsan követi a búza, a rozs aratása is. Az aratás üteme azonban nem folyik olyan mértékben, mint ahogy azt a minisztertanács határozata előírja — nem kielégítő a harc a szempergés csökkentése ér­dekében. Már az ősziárpa ara­tásánál, most kezdetben, le­maradás van nemcsak az egyénieknél és termelőszövet­kezeteknél, de még tangazda­ságainkban is. Az erzsébettéri állami gazdaságban közel 60 hold ősziárpa várja az aratást, melynél már szemveszteség is észlelhető. Márpedig mi a példamutatást elsősorban az állami gazdaságoktól várjuk. Jellemző, hogy a szomszédos Detk község határában is túl- érésben van az ősziárpa, s már nyugodtan lehetne aratni a búzát is. A községi tanács maga sem használta fel jól az aratásra való felkészülési időt, rosszul szervezte meg a figyelőszolgálatot — igen sok helyen már túlérésben is van a búza. Más területen is találkoz­hatunk mulasztással. A hat­vani járásban általában jóval előbb érik be a gabona, mint megyénk más területén, mint például a pétervásári járás­ban. És mégis, ha megnézzük Hatvan termelőszövetkezeti város területét, meg kell álla­pítani, hogy komoly a hiba, túlérett a rozs. A csányi úton, de más homokos részen is, már beérett a rozs, a dolgozó parasztok saját magukat és az államot károsítják meg késle­kedésükkel. Ne várja a hatvani Dózsa termelőszövetkezet a sült ga­lambot. Adjon a horti gép­állomás aratógépeihez kisegí­tőket, hogy a 90 hold őszi­árpa után, a gépállomás két műszakban tudja vágni a tiszta búzát is. A helyi tanács se nézze tétlenül a többi cso­port munkáját. A szövetkeze­tek segítése azonban semmi­esetre sem mehet odáig, mint a járási tanácsnál, ahol a mezőgazdasági osztály istruk- tora azt meri mondani a szö­vetkezeti brigádvezetőnek, hogy hajtsa a csoporttagokat, mint a kutyákat. A legkemé­nyebben fel kell lépni az ilyen és ehhez hasonló megnyilvá­nulások ellen. Segítsenek ta­nácsaink, bíráljanak, de párto­san, emberhez méltón. Megállapíthatjuk, hogy me­gyénknek nincsen olyan terü­lete, ahol ne kellene fokozni az aratás ütemét. Komoly a lemaradás, igen nagy lehet a szemveszteség, éppen az erő­sen csapadékos időjárás miatt is. A késlekedés állami gazda­ságaink, termelőszövetkeze­teink és egyénileg gazdálkodó parasztjaink áldozatkész, fá­radságos munkáját veszélyez­teti. A községi tanácsok első­rendű feladata, hogy a tanács­tagokat, az állandó bizottsá­gokat és az érésfigyelőket fokozottabb munkára serkent­se. Járjon élen maga a ta­nácselnök, hívja ő fel el­sősorban a dolgozó pa­rasztokat, a szövetkezete­ket a gyors aratási mun­kára, a betakarításra, a minisztertanács határozatának végrehajtására. Nem szabad félmunkát végezni! Az ara­tással párhuzamosan biztosí­tani kell, hogy azonnal el-, végezzék a tarlóhántást és a másodvetést. Magyarázzák meg széleskörben a termelő- szövetkezeteknek, az egyéni gazdáknak, hogy a másod­vetés gyors elvégzése több jövedelmet biztosít számukra, már csak azért is, mert a másodvetés után nincs be­adás. A községi tanácsoknak ko­moly segítséget kell adnia a megyei tanácsnak, de a járási tanácsoknak is. Ellenőrizzék, segítsék munkájukat, kísérjék figyelemmel az aratás, be­takarítás ütemét. Komoly tennivalóik vannak gépállo­másainknak is. Biztosítaniok kell, hogy az aratógépek két műszakban dolgozzanak, hogy minden cséplőgép kiálljon rendeltetési helyére és addig, amíg nem csépel, a traktor végezze a tarlóhántást. A má­sodvetésnél a vetőgépekkel siessen a falu segítségére min­den gépállomásunk, hogy ezen a téren se legyen lemaradás. A gyors aratáson keresztül biztosítsák községi tanácsaink a cséplés gyors megkezdését is. Ahol nehézségek tapasz­talhatók a dolgozó parasztok­nál, a törvény lehetőségei sze­rint, adjanak előcséplési en­gedélyt. Ismertessék a dolgozó parasztokkal, termelőszövetke­zetekkel, hogy pártunk és államunk újabb segítsége: el­törölte a multévi kenyér- és takarmánygabona hátralékot, és csak az erre az évre előír­takat szabad begyűjteni. Is­mertessék ezt mindenkivel, használják fel agitációjukban a békearatás, betakarítás, cséplés, valamint a tarló­hántás, másodvetés és gabona- begyűjtés sikere érdekében. Papp József megyei tanács elnöke Üzemeink túlteljesítette Megyénk üzemeinek döntő többsége túlteljesítette június havi tervét, különösen a selypi és hatvani cukorgyár, valamint a Selypi Cementgyár. Néhány üzemünk azonban elmaradt a terv teljesítésétől, különösen a bányák azok, ahol jelentősebb a lemaradás. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa jelentése szerint a jú­nius havi tervét a Bélapátfal­vái Cementgyár klinkerből 83, cementből 103.4, zsákból 100, mészből 63 százalékban teljesí­tette. A Selypi Cukorgyár 131.5, az egri Dohánygyár 100.3. többsége júniusi tervét a Hatvani Cukorgyár 119.4, a Gyöngyösi Váltó és Kitérőgyár 110, a Mátravidéki Erőmű 113.1, a Recski Ércbánya 105.5, a Gyöngyösoroszi Ércbánya 100.8, a Selypi Cementgyár klinker­ből 110, cementből 146 százalé­kot ért el. A bányák közül viszonylag Egercsehi ért el legjobb ered­ményt, itt 93.8 százalék a terv­teljesítés. Petőfi altáró 19, ró­zsái IX-es akna 89.3, gyön­gyösi X ll es- akna 80.5, a Pe- tőfibánya vállalat 81.1 száza­lékban teljesítette az első félév utolsó hónapjának tervét. ELŐRE A BÉKEARATÁS GYŐZELMÉÉRT! Kombájn arat Pusztaszikszón Befejezte az ősziárpa aratását a poroszlói állami gazdaság Kora reggel. A nap tüze las­sanként megvilágítja a zöldelő határt és a reggeli csendben zakatoló, mély zúgás veri fel a pacsirták nyugalmát. A hatal­mas gép, amely megindult az egyik üzemegységben, megza­varta az alvó munkások nyugal­mát. Az álmot, mely talán szép volt, üde munkakedv váltotta fel. Az ébredők a távoli tájra fi­gyelve örömrivaígásban törtek ki. Nyeste Erzsébet és sok ba­rátnője nézte a közeledő kom­bájnt, a hatalmas mozgó test lassanként fokozta sebességét, lendületesen vágta a szép szőke árpát. A hosszú táblán egyet ke­rülve, a kövér magok szorgal­masan és frissen hullottak a zsákokba — bő termés mutatko­zik. Huszonkét mázsát adott holdanként az árpa, állapítja meg Frisch agronómus elvtárs — szükségünk is van rá, jegy­zi meg Kamik elvtárs UB-elnök — sok állat várja a gazdag ter­mést, mely hús- és zsírellátá­sunk javulását biztosítja. Három napja folyik az arat íás. A kombájnvezetők fáradsá­got nem ismerve küzdenek min­den szem -magért. A négy kom­bájnvezető nagy szaktudással mozgatja gépét a ringó árpatáb­lákon. Barta István és Nagy László kambájnvezetök páros- versenyben állnak egymással. A nemes vetélkedésben Nagy László vezet. Eddig öt holddal előzte meg versenytársát. Czakó és Nagy elvtársak vigyáznak arra is, hogy a gép kellően le­gyen -gondozva. Kint a földön mozgóműhely van és a kisebb hibákat azonnal kijavítják. — Eddig nem is volt kiesés, azon iparkodunk, hogy ne is le­gyen — ígéri Kiss elvtárs gép- teohnikus. A gép lassan mozogva a föld végére ér, az ott kapáló dolgo­zók .körülfogják és kiváncsiad szemlélgetik. Poporka János mégegyszer körülnézi, ezután beszélni kezd. — Sok nehéz munkától szabadított meg ez a két gépóriás. Emlékszem rá, mikor két héten át arattunk, a legtöbb betegség akkor volt. Ilyen gépek váltanak fel min­ket' a nehéz munkától az öt­éves tervben. Lassan esteledik, jön a vál­tás a kombájlhoz. Éjjeli műszak kezdődik. A nap tüze hosszú su­garaival mégegyszer megvilá­gítja a pihenni vágyó határt. Nyolcra jár az idő. Â munkából hazatérő dolgozók ajkáról fel- felhangzík a nóta egy-egy rit­musai. A gép zúgó hangja, c traktorok mormolása messzin üzente a dolgozók százainak: Fel a munkára, itt a várvav. boldog aratás. Máté János levelező A poroszlói állami gazdaság­ban befelezték az ősziárpa ara­tását. Birinyi János és váltótár­sa, Nagy Ferenc, Zetor-traktor- iukkal 70 holdat arattak le. A kornbái nosok közül ifjú Horváth István három óra alatt 52 má­zsát aratott és csépelt el — ez volt a próbaút. ígéretet tett, hogy 3500 mázsa termést arat le ebben az esztendőben. Az airatás mellett lendületesen Gépállomásainkon az arató, gépek tucatjai várták az aratás megkezdését. A gépek azért vannak, hogy dolgozó paraszt­ságunkat felmentsék ettől a sok verejtéket, fizikai erőt követelő munkától. Egyes gépállomáson ennek ellenére mégsem kezdték meg a munkát, mint például a detiki, pétervásári, lőrinci és a hevesi gépállomásokon. Pedig van lehetőség az aratásra. Ezt bizonyítja! a horii, a boconádi, sarudi, tarnaszentmiklósi gép­állomás példája, melyek élen járnak a kenyérért folytatott folyik a munka a növényápolás­ban is. Különösen ió munkát vé­gez Varga Borbála munkacsa­pata:. mely a cukorrépakapálás­ban 192 százalékot ért el. Ösz- szegvűlt már 30 vagon széna is, a kaszálásban Kalló Mátyás munkacsapata végezte a legjobb munkát: a vállalt 1550 négyszög­öli helvett 1687 négyszögöd szé­nát vágott le. küzdelemben. Pető Mihály horti traktorista 30 holdon végezte el az aratást. Ezzel az eredmé­nyével az első helyre került a megyében. Ifjabb és idősebb Gulyás István ugyancsak horti traiktoristák 47 hold leapadásá­val segítették a környék tér­in élcsoportjait Itt az ideje, hogy a késlekedő gépállomások megszívleljék a bírálatot és az objektív okokra való hivatkozás helyett kezdjék meg az aratást és ne a gépszínben üdültessék az aratógépeket Ne az íróasztal meliol irányítsa az aratást a vécsi tanács elnöke (Tudósítónktól) Az aratás nehéz munka-, köz­ségi tanácsainknak komoly se­gítséget kell adni az évi ke­nyérért harcoló parasztságnak. Az abasári tanács érvényt szer­zett a minisztertanács határo­zatának, mely kimondja, hogy a búzát viaszérésben kel] arat­ni. Ennek köszönhető, hogy szerda estig az abasári dolgozó parasztok több mint 100 hold búzát vágtak te. Aba-sáron nem az irodában állapítják meg, hogy érett-e már a búza, ha­nem kimennek a területre és a helyszíni meggyőződés után nyomban értesítik az érett ga­bona tulajdonosát az aratás megkezdésére. Vannak azonban kényelmes- kedö, Pató Pál módjára dolgo­zó tanácselnökök is. Ezek közé tartozik a vécsi tanács elnöke, aki az íróasztal mellől igyek­szik megállapítani a gabona éré­sét. Amikor a járási tanács ki­küldötte és néhány viécsi dol­gozó paraszt a tanácselnökkel a helyszínen állapították meg, hogy lehet a tiszta búzát arat­ni, a tanácselnök csodálkozott a legjobban. Gyóngyösh-al ászon szerdáig csak két hold búzát arattak le. pedig az elmúlt év­ben ez a község fejezte be el­sőnek az aratást. A lemaradás­nak egyik oka, hogy a mező- gazdasági előadó elfelejti kiér­tesíteni azokat a dolgozó pa­rasztokat, aikiknek beérett a búzája. Ez a felelőtlenség azt eredményezi, hogy a gyorsan érő búzánál 6ok lesz a szem­veszteség. Az abasári tanács példája arra mutat, hogy ahol a vezetők kezükbe veszik az aratás irányítását, ott napról napra jó eredmények születnek Védjék a közös vagyont a detki tsz tagjai Mindenütt a megyében kissé irigykedve, ugyanakkor elgon­dolkodva nézik az egyénileg dolgozó parasztok a termelő- szövetkezetek sokatígérő gabo­na-, kukorica-tábláit. Detken azonban, bár a gabona: bőséges termést ígér, az egyénileg gaz­dálkodó parasztok mégsincse- nek valami jó véleménnyel a Szabadság termelőszövetkezet tagjairól. S ez nem véletlen! Égy-két nap s a szövetkezet 115 holdnyi gabonatábláján ki­vétel nélkül mindenütt megkez­dődik az aratás. Nagy munka ez, a legszebb, de a legnehe­zebb munkai A szövetkezet tag­jai azonban* nem készültek fel kellően erre, nem szervezték meg a brigádokat, aratópáro­kat, nincs elvégezve a növény- ápolás sem. Nyolcholdnyi kuko­rica s ötholdnyi takarmányrépa még egyszer sem látott kapát. Nincs munkaerő — panaszol­ják faluhosszat. Valóban nincs? A szövetkezetnek 18 család a tagja, legszerényebb számítás szerint is 25 munkaképes em­bert lehetett volna mozgósítani a növényápolásra, aratásra. De Odor Imrének, a szövetkezet elnökhelyettesének lánya inkább Tóth Boldizsár kulákhoz jár napszámba, minthogy a szövet­kezetnek segítene. Molnár Mi- hályné, a Megyei Tanács tagja — férje szövetkezeti tag — mégis inkább otthon támogatja a kapufélfát, ahelyett, hogy be­kapcsolódna a munkába. A szövetkezet vezetőinek mé­lyen elítélendő magatartása az­tán odavezet, hogy például Nagy Ferenc kereken kijelen­tette: az ö felesége be nem te­szi a lábát a szövetkezetbe. Nem érzik magukénak a kö­zös vagyont — ez az igazság. A szövetkezet kommunistái ahelyett, hogy összefognának, széleskörű agitációt végeznének a belső megszilárdítás érdeké­ben — lemondóan legyintenek egyet. Ez a legyintés az évvégi osztozkodáskor éreztetni fogja hatását. A községi pártszervezet, a he^yi tanács nyújtson segítséget különösen a nevelőmunkában a Szabadság termelőszövetkezet­nek. Harcoljanak a kommunis­ták a családtagok bevonásáért, s elsősorban ők maguk mutas­sanak példát ezen a téren. Segítsék gépállomásaink az aratást ÁTADTA AZ ELSŐ GABONÁT A HAZÁNAK A KÁPOLNAI MÁJUS 1 TERMELŐCSOPORT Mint mikor az egészséges test kidobja magából a szálkát, úgy tisztult meg- a kápolnai Május 1 tszcs is a lustáktól, a hanya­goktól, a kerékkötőktől. Szám- szerint nem sokan maradtak, de tudták: sajátmaguk kovácsolják jövőjüket. Igv indultak neki az 1953-as évnek, hogy bebizonyítsák, mit tud elérni egy kis csoport, ha szivvel-lélekkel dolgozik az új tennelési módszerekkel. Ez az év volt a csoport életének legszebb fejezete. Minden tavaszi munkát ideiében elvégeztek, másfél hold kertészetükből került ki a leg­első újdonság a piacokra. Az egyéniek csodálkozva mennek el a csoport gyönyörű tavaszibúzá- ia mellett. Az egyénekre fél­osztott terület még jobb munká­ra ösztönözte a csoporttagokat. Az asszonyok már 120 munka­egységnél tartanak, a jérfiak kö­zel állnak a 300 munkaegység­hez. Segítettek a családtagok is' Domoszlai Erzsébet, a kis Far­kas Feri. aki 10 éves létére fá­radhatatlan lóvezető. Domoszlai Ferencné íérie . ipari dolgozó, munka után mégis segít a cso­portnak. Szép terméskilátásaik vannak. Óvatos becsléseik sze­rint ;s elérik a búzáb'ót a jó 10 mázsás átlagot. Ez évben mun­kaegységenként máris 10 forint előleget kaptak, mely szintén nem lebecsülendő eredmény. Most megyeszerte híre járt a csoportnak, 9k kezdték meg el­sőnek az ősziárpa aratását, a tavalyi példából okiul va nem en­gedjék nyakukra égni a munkát, amint az idő megengedte, hoz­zákezdtek az aratáshoz. A falu is más szemmel nézi már a cso­port munkáját. Szalóki László szabadságop lévő honvéd, ön­kén! ment aratni a tszcs-nek, s a család tagolt sem maradtak el. Az aratás után már a tarlón pöf- fögött a gépállomás traktora, utána: pedig Lipkovics János vetette a száznapos kukoricát, hogy ez évben kétszeres bevételt biztosítsanak földterületükről. A többi ment gyorsan. Behordjak és aimi még ritkán fordult elő, júniusiban elcsépeltek. Ott, a’ cséplőgép mellett határozta el a csoport tagsága, hogyha elsők voltak az aratásban, a csépiéi­ben. elsők lesznek a beadásiban !s. Elhatározásukat rövidesen valóra váltották, szinte pillana­tok alatt díszítették fel a két kocsit, mely a megye első ter­ményét vitte a káli átvevőhelyre. Az első kocsin vidáman lenget­te a szél a feliratot: „Az első gabonát a hazának adjuk!" A csoport tagsága elkísérte az első szállítmányt, melyet ünnepélye­sen vettek át Kaiban. A község dolgozói lelkesen ünnepelték a példamutató termelőcsoportotj ők pedig megilletődötten álltak az embergyűfű közepén.

Next

/
Thumbnails
Contents