Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-26 / 60. szám

1953 július 26. 3 N E PUJ SAG Harcban a kormányprogramm megvalósításáért A poroszlói pártszervezet a vállalás teljesítéséért A községi pártszervezet kibő ■Vitett vezetőségi ülésen — a tömegszervezetek vezetőivel kö- zösen — tárgyalta meg a dolgozó parasztjaink által tett verseny­vállalást, amely a Népújság va­sárnapi számában is megjelent, A vezetőségi ülésen elhatároz­tuk. a versenyt azzal tesszük élővé, hogy a pártvezetésig minden egyes tagja, utcakörze­tek patronálását vállalja, ál­landó segítséget ad a népneve­lőknek, hogy minél szélesebb körben tudatosítsák a versenyt, és ne legyen egyetlen olyan dolgozó 6em, aki ne ismerné a versenyvállalást, és ne harcolna annak teljesítéséért. A pártvezetőség minden egyes tagja és a tömegszervezeti veze­tők is elhatározták: úgy dolgoz­nak, hogy a versenyben előirt pontokat négy nappal a határ­idő előtt teljesítsük. Ennek érde­kében a párttagság és a tömeg- szervezetek tagságát serkentjük a példamutatásra, elsősorban a párttagok példamutatását biz­tosítjuk. A népnevelők minden héten kétszer kisgyüléseket tar­tanak, emellett egyéni agltációt Is végeznek. Serkentik a lema­radókat, tudatosítják a község eddig elért eredményeit, nép­szerűsítik az élenjárókat, s el mondják azt is, kik azok, akik a község vállalásának teljesíté­sét hátráltatják. Dolgozó parasztjaink már ed dig is számosán bebizonyították hogy megértik az állam Iránti kötelezettség teljesítésének je lentöségét. Keddig búzából 347 mázsát csépeltek el, ebből 150 mázsát adtak az államnak, ár­pából 833 mázsát csépellek el és 230 mázsát adtak be. 353 hol don elvégezték a tarlóhántást, 36 holdon a másodvetést, és két nap alatt 769 holdról hordtak be. Példát mutatott a dolgozó pa­rasztok közül Riczkó György, Nagy Lajos, Czövek János és még több dolgozó paraszt. A népnevelők máris lelkesen végzik munkájukat, a kulákság azonban-igyekszik különböző hí­rekkel és bujtogatássa! nehezí­teni a munkát, Kristóf Sándor kulákcsemete, Cs. Kiss Imre Ambruzs Ervin kulákok arra biztatják a többieket, hogy ne hordják be terményeiket, inkább pusztítsák el. A népnevelők leleplezik a kulikokat, ezzel is segítik a vállalás teljesítését. Nagy László MDP egységes falusi vezetőség titkára Kerek János kőfejtő brigádja 230 százalékos átlaggal tartja az első helyet A Mátrai Ásványbánya dol­f ozói első féléves tervüket 32.1 százalékra teljesítették. A kormány programmja és a bu­dapesti aktívaértekezlet után valamennyien elhatározták, ez­után még többet, még jobbat termelnek, hogy így segítsék plő a kormány törekvéseit. Megértették, hogy a dolgozók életszínvonalának állandó eme­léséhez a terv maradéktalan teljesítése szükséges. A fegyel­mezett, lendületes munka a harmadik negyedévben már eddig is szép eredményeket ho­zott. A bányavállalat kishegyi terméskő üzeme július második harmadában 101.4 százalékos tervteljesítést ért el, ma reg­gelig esedékes havi tervét 102 százalékra teljesítette. Az isten- mezejei nyers betonitbánya dolgozói azonban túlszárnyal­ták a kishegyieket, mivel má­sodik dekádtervüket 112 száza­lékra, esedékes havi tervüket pedig kedd reggelig 120 száza­lékra teljesítették. A kishegyi terméskőbánya dolgozói, mivel megelőzték az istenmezejei betonitbányászok, elhatározták, hogy augusztus 20 tiszteletére 10 százalékkal túlteljesítik tervüket, megelő­zik versenytársukat. Ennek ér­dekében a brigádok is ver­senyre keltek egymással: 230 százalékos átlaggal Kerek Já­nos kőfejtóbrigádja lett az első, míg Nagy László brigádja 219 százalékra teljesítette tervét. A kishegyi terméskőbánya és az istenmezejei betonitbánya dolgozóinak az a törekvése, hogy napról napra jobb mun­kával segítsék a kormány Pro­gramm jának megvalósulását. \ füzesabonyi Petőfi tsz-nél már SO holdon zöldéi a másodvetés A füzesabonyi Petőfi terme­lőszövetkezetben gyorsan, szer­vezetten megy a munka. A fér­fiak a cséplőgép körül szor­goskodnak, a családtagok ka­pálnak és az öntözéses konyha­kertészetben dolgoznak, Egy pillanatig sem szünetel a munka. Behordás után nyomban fel­dübörögtek a traktorok és szántották a tarlót, Már elve­tették a másodnövényt is. Ma már 50 holdon zöldéi a siló- kukorica, a borsó és az egyéb takarmánynak való. A négy holdon vetett silókukorica plyan szépen fejlődik, hogy előreláthatólag felül lesz a ter­més 400 mázsán. A két hold lövid tenyészidejű kukoricát már egyszer megkapálták. Eb­ből legalább 40 mázsás termést várunk — mondja Barta And­rás tsz elnök. Beadási kötele­zettségünk nincs utána, tehát szabadon rendelkezünk vele. Ebből a kukoricából 10 sertést hizlalunk a szabadpiacra, amely 30.000 forint körül „hoz a házhoz“. A szövetkezet tag­jai a másodnövényekből egész évre biztosítják a jószágállo­mány takarmányellátását, A jó takarmánytermésből bőségesen jut a szövetkezet tagjainak. Bocsi János például már közel négy mázsa takarmányt vitt haza, de a másodnövény beta­karítása után legalább még 17 mázsára számít, Kétszáz mázsát csépelnek el naponta a csányi DISZ-brigád tagjai a VIT tiszteletére Hat napja folyamatosan csépel a DISZ-brigád a csányi állami gazdaságban. A brigád vezetője, Kepes János elvtárs, mielőtt megkezdték volna a munkát, a kővetkezőket mondta a brigád tagjainak: „Azon az úton indu­lunk el, melyet Rákosi és Nagy elvtársak beszédükben megmu­lattak. Minden tudásunk és erőnk latbavetésével harcolunk a minél kevesebb szemveszte­ségért, azért, hogy a cséplést határidő előtt befejezzük." Kepes elvtárs állja a szavát. A hajnali órák csendjét e’sőnek veri fel a DISZ cséplő-brigád gépének zaja és este legtovább ennek a hangja hallatszik. Az eredmények nem is maradnak el. A brigád !4-én 196, !5-én 212 mázsát csépelt el. Ehhez az eredményhez járul az a sze­rény és öntudatos munka, me­lyet Sinka István cséplőgép kezelő végez. Sinka elvtárs alig 18 éves, de DISZ-fiatalhoz mél tóan helytáll a legkevesebb szemveszteségért folyó harcban. Gépét lelkiismeretesen kezeli eddig egyetlen üzemzavar sem hátrálta'.ta a munkát. Győri Jú­lia és Tart Irén DISZ-tag kéve vágók is úgy dolgoznak, hogy a gép alig bírja nyelni a dús ka- lászú kévéket. De van dolguk zsáktöltögető és a zsákhordó elvtársaknak is, alig győzik a zsákokat a gép alá rakni, olyan gyorsan megy a munka. Ezután még lelkesebben dol­goznak a fiatalok, mert a brr gád valamennyi tagja megfő gadta, hogy a VIT tiszteletére egyetlen nap se csépelnek 200 mázsán alul. Csáky Mihály, DISZ MB poi. munkatársa \ Hatvani Cukorgyár dolgozói gépeik rendbehozásával készülnek a nagy munkára Az idén nemcsak gaboná­ból, de cukorrépából is or­szágszerte rekordtermés lesz. A cukorgyárak dolgozóinak ezért nagyobb körültekintés­sel kell gépeiket kijavítaniuk. Ennek megfelelően készülnek fel a Hatvani Cukorgyárban is. Az üzem fennállása óta 1951-ben dolgozott fel először 26.000 vagon répát. Az idén több mint 30.000 vagon cu­korrépa feldolgozáséra szá­mítanak. A gyár dolgozói el­határozták, hogy szeptember 24 helyett már 18-án befeje­zik a gépegységek szakszerű kijavítását, hogy a termelés beindulása után cukorbőséggel árasszák el a dolgozókat. A cukorgyár gépeinek kijavító sán kívül a konzervgyártó üzemrész karbantartására is nagy gondot fordítanak, hogy az idei bő paradicsomtermést zökkenésmentesen feldolgoz hassák. Ez szükséges is, mi­vel 2000 vagonnál több para­dicsom feldolgozására számít­hatnak. A Hatvani Cukorgyár dolgozói mindezt a gépek lel­kiismeretes kijavításával se­gítik elő, hogy az idei bő ter­més feldolgozásával minél több cukor és paradicsom jus­son a dolgozók asztalára. Cseh László, Petőfibánya VIT-küldötte július 17-én 101 százalékra teljesítette augusztus 20-ra tett felajánlását Petőfibánya' DISZ-fiatalja! a bukaresti Világifjúsági Talál­kozóra Cseh László ifjúmunkást jelölték. Nagy megtiszteltetés ez egy fiatal -számára. Figyelték is minden mozdulatát, hogyan dolgozik, hogyan teljesíti adott szavát. A Xí-es frontra betört a víz, mely komolyan gátolta az ott dolgozó if!»munkások terv- teljesítését. Be kellett fejezniük munkát. — A XHI-as fronton jobb szénbe kerültünk — mond­ja Cseh László, — de még így is keményen kellett dolgozni, hogy adott szavamat valóra váltsam. Ifi-társaim is segítettek ebben azzal, hogy próbára tettek: elég kemény fiú vagyok-e? Torják Kálmán kétszeres szta­hanovista vájár kihívta verseny­re, a többíermelés nemes vetél­kedésére. Már az első nap ko­ri egy moly eredmény született: és_fölköbméter helyett 11,2 köb­méterre teljesítette normáját, míg _ vetélytársa, Torják, 9.7 köbméterre. A következő nap már 17,3 köbmétert ért el Cseh László, de egy félfejjel lema­radt Torják Kálmán mellett, aki 1.4 köbméterrel több szenet ter­melt. Ilyen váltakozó eredmény­nyel folyt a verseny... — De célunkat elértük. Teljesítettem adott szavamat. S a VIT tisz­teletére tett felajánlásomat jú­lius 20 helyett 17-én 101 szá­zalékra teljesítettem. Nagyon várom már júiius 25-ét, mivel akkor indulunk Egerből Budapestre, s onnan Bukarestbe, a világ békeszeretö fiataljainak nagy találkozójára, ahová elviszem Petőfibánya fia­taljainak üdvözletét. A visontai Petőfi tszcs tagjai több csemegeszőlővel segítik kormányprogramm megvalósítását Visonta község határában végelláthatatlan sorokban zöl­déinek a súlyos fürtökkel teli szőlőtőkék. A többszáz hold közül is kiválik a Petőfi-tszcs A Szakszervezetek Megyei Tanácsa: jelenti: A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa értékelése alapján július hónap második dekádjában me­gyénk üzemei az alábbi eredmé­nyeket érték el: 1. Selypi Cu­korgyár 172, 2. Selypi Cement­gyár, klinkerböl 99.1, cementből 115.2, 3. Egri Dohánygyár 105.8, 4. Egri Lakatosárugyár 102.6, 5. Mátravidéki Erőmű 102,4, 6. Hatvani Cukorgyár 132.7, 7. Egercsehi Bánya 85.7, 8, Recski Ércbánya 82.7, 9. Gyöngyös­orosz! Ércbánya 80.3, ló, Rózsa- szentmárton. IX-es akna 80, 11, Petőfi altáró 79.8, 12. Gyöngyös. XU-es akna, 77.1 (Petőfibánya Vállalat 79.3), 13. Téglagyári Egyesülés nyerstéglából 65, ége­tett téglából 74, 14. Hatvani Kon­zervgyár 22,6, 15. Bélapátfalvi Cementgyár klinkerböl 68, ce­mentből 74.1, 16. Egri Bútorgyár 29.2, 17. Gyöngyösi Váltó- és KP'ró'gyár 17.3 százalék. Ezen értékelés alapján a Bél­apátfalvi Cementgyár a 15. he­lyet foglalja el, az augusztus 20 tiszteletére rendezett verseny­ben, Mi ennek az oka? Minden hónapnak van olyan szakasza — egy-két bét — amikor lema­radnak tervük teljesítésével, A lemaradást ezután rohammun­kával igyekeznek pótolni. Így történt ez július első felében Is, amikor dekádtervüket klinkerböl 108.9 százalékra teljesítették. Az eredmény azóta szégyenletesen visszaesett, a második dekád alatt: klinkerböl 68, cementből 74.5 százalékra teljesítették ter­vüket, A termelés nagy hullám­zásának oka, hogy elhanyagol­ják az. előzetes gondos karban­tartást. A kisebb hibákat nem javítják ki Időben, menetközben, hanem megvárják míg nagyobb lesz belőle, hogy „érdemes” le­gyen hozzáfogni. Ezt bizonyítja a szénőrlő- malom is, melyet ha naponta rendszeresen karbantartanak, ele­gendő szénport biztosit a négy kemencének. Most viszont csak a hó első tíz napjában fordítot­tak erre gondot, s nem is volt hiba. Klinkerböl túlteljesítették tervüket. A második dekádban mindezt elhanyagolták, nem volt szénpor, le kellett állni a kemen­cékkel, ami megmutatkozott a termelésben, nem teljesítették klinkertervüket. E hó első har­madában pedig bebizonyosodott, hogy nemcsak teljesíteni, hanem tál is tudták teljesíteni tervüket, ha gondosan karban tudják /ár­tani a gépeket. Ehhez azonban sokkal nagyobb gondosság, kö­rültekintés és lelkiismeretes munka szükséges. Ez pedig hi­ányzik a Bélapátfalvi Cement­gyár műszaki vezetőinél, de nagyon sok dolgozójánál is,' A kis hibákat takargatják, míg nagyobb nem lesz belőle. De a műszakiak lelkiismeretén szárad az is, hogy a cement- malmok nem kapnak kellő meny nyiségű künkért. Itt a rázö- csuzdát és a felhordó elevá­tort okolják, s gyakran hivat­koznak arra, hogy nincs kohó­salak. Borzasztó megoldhatatlan problémának látszik ez! Megha­ladja minden műszaki vezető ké­pességét?! Mindezt nem hisszük el. Csak egy kis előrelátás szük­séges, hogyha az egyik gyártól nem kapnak kohósalakot, akkor kerítsenek a másiktól. Ez nem hátráltathatja a cementterv tel­jesítését! Ugyanakkor a gépek lelkiismeretes gondozásával, a megelőző karbantartások szigorú betartásával, a kisebb hibák menetközben! kijavításával el­kerülhetik a gyakori leállást, s tervüket teljesíteni fogják: szőlője. A tagok a tavasz kez­detén elhatározták, hogy fel­osztják és egyénileg művelik meg szőlőjüket. Egy tagra 3000 négyszögöl jutott, A helyes munkaszervezés meghozta gyümölcsét. Pár napon belül már kint szorgoskodtak a csa­ládtagok is. Zavarkó István fe­leségét hívta segítségül, az öreg Berzseni bácsi három uno­kájával dolgozott és a gond­jaikra* bízott területen az elsők között végezték el a kapálást és a permetezést. De a csoport többi szorgalmas tagja is há­romszor horolta, négyszer eke- kapázta, háromszor permetez­te. kétszer rézmészporozta a szőlőjét. Igen szép jövedelemre szá­mítanak. A csemegeszőlőből 20.000 forint készpénz várható a borszőlőből pedig előrelátha­tólag meglesz a 400 hektós termés. Rákosi elvtárs beszéde után Szabó András elnök papírt, ce­ruzát vett a kezébe és kiszámí­totta, hogy a 10 százalékos kedvezmény után, amit kor­mányunk nyújt a tszcs-nek. még legalább két liter borral tudnak többet adni egy munka­egységre. A csoport tagjai több cse­megeszőlővel, borral segítik a kormányprogramm megvaló­sulását, amely a dolgozó pa­rasztok szebb, boldogabb éle­tét jelenti, A minisztertanács határozata a munkavédelmi és szociális célokat szolgáié beruházási összegek felemeléséről A minisztertanács a dolgo­zók munkakörülményeinek megjavítása érdekében munka- védelmi és üzemi szociális be­ruházásokra a költségvetésben előirányzott beruházási össze­geken felül 60 millió forintot bocsátott a minisztériumok rendelkezésére. E hatvanmillió forintos beruházással kívánja biztosítani a minisztertanács a nehéz- és könnyűipar, az élel­miszeripar, a vasúti közleke­dés, a mezőgazdaság, a bel- és külkereskedelem dolgozói mun­kavédelmének és üzemi szo­ciális ellátásának további je­lentős mértékű megjavítását. A beruházási összegek meg­oszlása a minisztériumok kö­zött: Kohó- és gépipart miniszté­rium 16 millió forint, nehéz­ipari minisztérium 14 millió forint, földművelésügyi mi­nisztérium nyolcmillió forint, könnyűipari minisztérium hat­millió forint, élelmiszeripari minisztérium hatmillió forint, bel- es külkereskedelmi mi­nisztérium hárommillió forint, közlekedés- és postaügyi mi­nisztérium négymillió forint, építésügyi minisztérium három­millió forint. A tcrvenfelüli beruházási ke­retből a Lenin Kohászati Mű­vek 2.2 millió forintot, az ózdi Kohászati Üzemek 1.5 millió forintot, a szénbányászat üze­mei közül Tatabánya kétmillió forintot, Dorog egymillió forin­tot, Pécs kétmillió forintot, Komló egymillió forintot kap. Kultúragitációs munkával a cséplés sikeréért Kultúragitációs brigádjaink az aratás ideje a ladt nem tud­tak olyan átütő erejű segítsé­get nyújtani ennek a nagy munkának, mint a választás idején, a népfront progra.mmjá- nak. Természetesen a szétszór­tan dolgozó araitóbrigádok kö­szöntése sokkal nagyobb nehéz­séget jelentett a rlgmusbrlgá- doknak, mint gondoltuk. Azokon a helyeken azonban, ahol a pártszervezet és a tanács szív­ügyének tekintette a kultáragi- tációt, még ■a nehéz körülmé­nyek között is kimagaslóan szép eredmények születtek, Tarnamérán például á rajzos híradó naponként működik ki­váló eredménnyel. Tiszanánán, Karácsondon, kultúragitációs brigádok, szemléltető agitáció, általában a kultúra minden ága segíti a munkát. Az utóbbi időben Hatvanban is jól meg­szervezték a kultúragitációs munkát. Igen sok helyen azon­ban a tanácsnak kisebb gondja s nagyobb annál, hogy ai kul- túragítációval törődjön. Kálba-n értelmetlen vita folyik a párt- szervezet és a kultúrotthon igazgatója között. Kápolnán majdnem hasonló a helyzet. Mezőszemerén teljesen magára hagyja a tanács a kultúrmun- kát, pedig fontos volna, hogy a pártszervezetek ezeken, és a többi meg nem említett hasonló helyen is erős kézzé] fogják a tanácsokat, mert Heves megyé­ben is beigazolódott tény az, hogy ahol jó a kultúragitációs munka, ott nincs arra szükség, hogy adminisztratív eszközök­kel hajszolják a falu dolgozóit a munkák elvégzésére, a be­adásra, vagy adófizetésre. Vég­rehajtók helyett inkább kultúr­agitációs brigádokat küldjünk a dolgozó parasztokhoz. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy » kultúragitációs csoportokkal való törődés min­dennapi munkánk fontos részé­vé váljon. Azt a kis fáradsá­got, hogy a párttitkár legalább hetenként ellenőrzi a kultúrott­hon igazgatójának, vagy a nép­művelési ügyvezetőnek ilyen Irányú munkáját, gazdagon visszafizetik a jó] működő bri­gádok. Alszik a munka Egerben is, a megye székhelyén, ahol pe­dig a városi tanács azzal az indokkal nem engedte el a népművelési előadót négyhetes tanfolyamra, hogy a kultúragi- tácló elengedhetetlen fegyver népünk kenyerének biztosításá­ban, s nem nélkülözhetik az előadót. Már mindenütt megkezdték a cséplést. A cséplőgépek jobban helyhez kötik a dolgozókat, te­hát bizonyos mértékig köny* nyebbé válik a kultúragitációs munka is. A pártszervezetek, a helyi tanácsok jól használják fel a cséplés időszakát ezen a téren Is. A jó kultúragitációs munkát mázsákban lehet le­mérni a cséplés ideje alatt. Az a cséplőbrigád, amely minden­nap versben, rajzban, vagy egyéb módon kapja meg dicsé­retét, vagy bírálatát, nyilván­való, hogy eredményesebb mun­kát végez, mint az a brigád, ahol ügyetlen rendelkezéseken kívül semmi egyebet nem kap­nak. Feladatunk, hogy azokon a helyeken is azonnal megszer­vezzük a kultúragitációs brigá­dokait, ahol azok még nem mű­ködnek. Bőven találunk ilyen községeket Heves megyében: Tarnalelesz, Monosbél, Dor- mánd, Noszvaj stb. A kultúr- agitációs brigádok mindennap köszöntsék a cséplőbrigádokat. Minden cséplőgépnél helyezze­nek el faliújságot és kis könyv­tárat, melyből az ebédszünet vagy munkaszünetek alatt a népkönyvtárak kultúraktivái S vasasokat tartanak. Éke- k rajzokkal a faliújságot, Vetítsenek a község mozigépé­vel oktató, hangos filmeket a szabadtéren, ahol erre mód van a közös szérűnél — a MOKÈP erre megfelelő filme­ket ad ott, ahol azt kérik. Te­gyenek meg mindent azért, hogy a megyében működő kö­zel 400 kultúragitációs brigád tánccsoportok, zenekarok és művészegyüttesek minden ere­jükkel, tudásukkal, művészetük­kel a cséplést, a beliordást, népünk kenyerének biztosítását és ezen keresztül gazdaság- politikánk, magasabb életszín­vonalunk elérését segítsék, A kultúragitáció legyen » párt- szervezetek, helyi tanácsok egyik legfontosabb fegyvere, módszere, legyen a termelő- munka motorja! Szőllősi Gyula népművelési osztályvezető Levél a szerkesztőséghez Horváth Sándor sztahanovis­ta csillés, a recski Ércbánya dolgozója ez év június 6-án el- ndította bányájukban is az or­szágszerte ismert „péntek-moz­galmat". Az üzemvezetőség mű­szaki támogatásának hiányában azonban a> helyes és jó kezde­ményezés kudarcba fulladt. Ennek történetéről írt levelet szerkesztőségünknek Horváth Sándor elvtárs. Az első héten csapatom öt nap alatt 678 százalékot, a máso­dik héten 666, a harmadikon 671 százalékot ért el. Ezzel be >s fejeződött a .péntek-mozgalom". Ennek oka az, hogy a megígért műszaki feltételeket nem biztosították, sőt egyenesen gátolták vezetőink. Kezdetben nem kaptunk üres csilléket, majd a soroza­tos áramkiesések jelentettek nagy hiányt. Ma már ott tartok, hogy sztahanovista csillés létemre a ll-es ereszkei csallóhelyen dolgozom, ahol műszakonként 10—15 csil­lét akasztok a szállitókötélre. Ebből látható, hogy vezetőségünk nem tudja, vagy ami még valószínűbb, nem akarja értékelni sztahanovistáink munkáját. A ll-es ereszkei kapcsos helyét nem­csak sztahanovista tudja betölteni, de az üzem leggyengébb dol­gozója is. Azzal, hogy engem állítottak erre a munkahelyre, egész csapatomat kivonták az effektiv termelésből. De nem elé­gedtek meg ennyivel! Július hónapban a IX-es ereszkei fejtéshez helyeztek. Mindaddig azonban csapatomat nem telepítették fej­tésre, mert a délelőttös és délutánt műszakokban mindig más más csapatokat helyeztek oda. Talán az én csapatom nem jelelne meg olt? Hogyan adjam át akkor munkamódszeremet más csillés­nek, ha csatlós helyen kell dolgoznom? HORVATH SÁNDOR »ztahanovisla csillés

Next

/
Thumbnails
Contents