Népújság, 1953. július (53-61. szám)
1953-07-26 / 60. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ HDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 JÚLIUS 26. Népnevelőink nagy feladata Irta : Takács Kálmán M. B. agit. prop, titkár Több mint három hete hangzott el — pártunk központi vezetőségének javaslata alapján — a kidolgozott, népünk jólétének gyorsabb emelkedését biztosító kormányprogramon. Azóta szerte a megyében — mint az egész országban — ezt a nagyszerű programmot és Rákosi elvtárs július 11-i beszédét vitatják, tárgyalják az emberek. De az a tény, hogy a dolgozók helyeslik és szinte soha nem látott érdeklődéssel vitatják, magyarázzák a programmot — mind a városban, mind a falun — egyáltalán nem jelenti azt, hogy fiépneve- lőink, a „párt politikájának zászlóvivői“ most hallgathatnak. Nem! Éppen ellenkezőleg. Most van igazán szükség a népnevelők meggyőző, tanító, messzire hangzó szavaira. Népnevelőinknek most az a legfontosabb feladatuk, hogy minden dolgozóval, minden részletében megértessék és elfogadtassák ezt a programmot. Erre annál inkább szükség van, mert sokan még nem ismerik, nem tanulmányozták Rákosi és Nagy Imre elvtársak beszédeit. De különösen szükség van erre azért, mert számos helyen azok, akiknek nem tetszik ez a népünk jólétének útját mutató Programm, nagyon aktívan igyekeznek ezt félremagyarázni. Alanyon és Kálban például a kulákok arra igyekeztek rábeszélni a becsületes dolgozó parasztokat, hogy ne teljesítsék állam iránti kötelezettségüket. Atkáron a különböző ellenséges elemek, a termelő- szövetkezetekben most a nyári munkák kellős közepén, amikor minden késlekedés, tétovázás a tagság egészévi fáradságos munkáját veszélyezteti, arra uszítottak, hogy ne dolgozzanak a tagok, lépjenek ki a csoportból, mert — mint híresztelték — később majd nem lehet. Az Egri Magasépítő Vállalatnál és több más üzemünkben fegyelmezetlenségre, a munkahely önkényes elhagyására bujtogattak a volt jobboldali szociáldemokraták és más olyan elemek, akiknek fáj, hogy a dolgozók többsége máris tetteivel állt ki a párt és a kormány programmja mellé. Ez a sok közül kiragadott néhány példa is mutatja, hogy az ellenség nem alszik, hanem minden téren igyekszik gátolni a Programm megvalósulását. Éppen ezéi't a vezetőknek, kisgy üléselőadóinknak, népnevelőinknek mind az üzemekben, mind a falun most a dolgozók között a helye. Most igazán szükség van arra, hogy fáradhatatlanul magyarázzák a párt politikáját és sehol ne engedjék, hogy az ellenség magyarázza azt félrç. Falusi népnevelőink a cséplőgépeknél, a kisgyüléseken, egyéni beszélgetések során, a termelőszövetkezetek tagjainak és az egyénileg dolgozó parasztoknak egyaránt magyarázzák meg, hogy népünk növekvő jólétének megteremtése csak úgy valósítható meg, ha a falu dolgozói is időben és maradéktalanul teljesítik állam iránti kötelességüket. Ezzel segítik népünk jobb ellátását, de egyúttal biztosítják maguknak és községüknek a szabad piacot.) Ez csak úgy valósítható meg, ha minden dolgozó paraszt többet termel, ha most a kalászosok betakarítása után a kapások gyomtalanításával, a kukorica és a napraforgó pótbeporzásával, a tarlóhántással és a minél nagyobb területen végzett másodvetéssel maga is igyekszik megsokszorozni saját jövedelmét és egyúttal elősegíteni az egész nemzet javát. Magyarázzák meg, hogy a kormány legutóbbi intézkedései; a begyűjtési hátralékok miatt kivetett kártérítések teljes eltörlése, az ingyenes állatorvosi szolgáltatás bevezetése, a jég- és esökársujtotta termelők beadásának mérséklése, a beadási hátralékok elengedése (azoknak, akik idei beadásukat időben és maradéktalanul teljesítik), a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének a 10°’o-os csökkentése, adósságaik egy részének az elengedése, az idénycikkek árának csökkentése, milyen nagy segítséget jelent máris dolgozó parasztságunknak. Ez a segítség továbbra sem fog elmaradni. A közeljövőben megjelenő intézkedések; a tartalékföldek ötéves haszonbérletérői, a műtrágyaellátás javításáról, a gépállomások fokozott segítségéről és az általuk végzett munka pénzbeli díjazásáról, a szerződéses termelés előnyösebbé tételéről, a beadási kötelezettség több évre való megszabásáról, szintén nagy mértékben fogja növelni a falu dolgozóinak jövedelmét. Ugyanakkor népnevelőink magyarázzák meg azt is, hogy a párt és a kormány az egyénileg dolgozó parasztoknak nyújtott segítség fokozása mellett még jobban segíti a termelőszövetkezeteket, mert a nagyüzemi társasgazdálkodásra való áttéréssel lehet csak végérvényesen biztosítani dolgozó népünk zavartalan ellátását, a dolgozó parasztság egészének a biztos jólét útjára való vezetését. Kilépni a termelőszövetkezetből nem érdemes, de aki még nincs meggyőződve arról, hogy helyes úton jár, kiléphet — de csak a gazdasági év végén. Népnevelőink magyarázzák meg, hogy az, aki a termelőszövetkezetből való kilépésre bujtogat és ezzel zavarja a termelőszövetkezet becsületes, dolgos tagjainak a munkáját, az a termelőszövetkezeti tagok károsodását akarja. Üzemeinkben a népnevelőknek szintén azt kell megértetni a dolgozókkal, hogy a tervek teljesítése, az önköltség csökkentése nélkül nem lehetséges az életszínvonal emelése. Éppen az öntudatos üzemi dolgozóknak kell elsősorban megérteniük, hogy többtermelés nélkül a nép jólétének fokozása csak ábránd. Azok, akik az üzemekben lógnak, se- lejtet gyártanak, akik csak a saját pillanatnyi érdekeikkel törődnek és méginkább azok. akik erre bujtogatnak, dolgozó népünk érdekei ellen cselekszenek. Népnevelőinknek úgy kell tehát megértetni ezt a programmot, hogy minden dolgozó magáénak érezze és a maga munkakörében tettekkel, szív- vel-lélekkel harcoljon megvalósításáért. Természetesen ezt a feladatot népnevelőink csak akkor tudják jól megoldani. ha alaposan ismerik a programmot. a kormány intézkedéseit és példamutató tettekkel is harcolnak érte. Megyénk üzemeiben, falvaiban számos példa van már arra, hogy népnevelőink így dolgoznak. A Selypi Cementgyár, a Poroszlói Állami Gazdaság dolgozói, a sarudi „Kossuth“ tsz tagjai, Boconád, Poroszló község dolgozó parasztjai azért is járnak élen a munkában, a beadási kötelezettség teljesítésében, mert népnevelőink helyesen magyarázták a párt, a kormány programmj át, mert az itteni dolgozók megértették, hogy jobb munkájukkal most igazán a saját jólétük megvalósulását segítik elő. A boconádi Bukarest, a VIT-városa. Képünkön a Césmigni-park egyik legszel* — része. ----j obb munkával augusztus 20 tiszteletére Vándorzászló az aug uszfus 20. tiszteletére indult verseny győztesének A megyei tanács és a szak- szervezetek megyei tanácsa vándorzászlóval jutalmazza az augusztus 20 tiszteletére indult munkaverseny győzteseit. Az SZMT vándorzászlaját a legjobb eredményt elérő üzem, a megyei tanács zászlaját a legjobb munkát végző járás, község", termelőcsoport nyeri el. Az üzemek és falvak dolgozói harcoljanak a megtisztelő első helyért, küzdjenek a vándorzászló elnyeréséért. Kedves Biró elvtárs régi versenytársam Égy gondolom — s azt hiszem, te is így látod — hogy kormányunk programmnyilatko- zata és Rákosi elvtárs beszéde újabb tetteket vár tőlünk. Ez kötelességünk. Kötelez bennünket, dolgozó népünk kitüntetése, a sztahanovista becsület, s kötelez bennünket pártunk, dolgozó népünk bizalma. Tudom, hogy munkakörülményeid nehezek, de nálunk sem könnyebb, hisz bányászok vagyunk, s a földalatt bizony nehéz a munka. Most, amikor pártunk, kormányunk még fokozottabban gondoskodik rólunk, ezt nekünk további jó munkánkkal kell viszonozni. Rákosi elvtárs újra felidézett szavai még most is a fülemben csengenek: „Termelj többet, jobban élsz”. Igen, én többet akarok termelni. Ezért hívlak ki újra párosversenyre alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Munkakörülményemet figyelembevéve, vállalom, hogy tervemen felül 41 köbméterrel több szenet adok népgazdaságunknak augusztus 20-ig. Ha m u n k ak őr ülm é ny em me g v á 11 ozik, erről értesíteni foglak, s ennek megfelelően, a harmadik negyedév végéig újra megteszem vállalásomat. Az idő sürget. Közeledik augusztus 20., népünk nagy ünnepe. Remélem kihívásom elfogadod. Válaszodat várom, hogy minél hamarabb hozzáfogjunk a versenyhez, a többtermelésért, boldogabb jövőnkért, életszínvonalunk fokozott biztosításáért. Herceg Lajos Petőfi-altáró sztahanovista vájár 1320 család egész évi tüzeiősziikségleténck megfelelő mennyiségű lignitet takarítunk meg Mi, a Mátravidéki Erőmű vállalat dolgozói alkotmányunk ünnepének tiszteletére csatlakozunk a selypi Cementgyár versenyfelhívásához és tervünk teljesítése, illetve túlteljesítése, tehát kormányunk gazdaságpolitikájának támogatása érdekében megszüntetjük eddigi hiányosságainkat, megjavítjuk munkánk minőségét és hozzájárulunk ahhoz, hogy az ország villamosenergiával való ellátása üzembiztosán és gazdaságosan történjék. Ennek érdekében elhatároztuk, hogy augusztus 20-ig éves tervünkhöz viszonyítva egymillió hatszázezer KW órával termelünk többet, ami ezen idő alatt egész Nagy-Budapest közvilágítási szükségleteit fedezi. 1320 család egészévi tüzelőszükségletének megfelelő mennyiségű lignitet takarítunk meg, s az F.römű saját villa- mosenergia-fogyasztását három százalékkal csökkentjük. Mi, a Mátravidéki Erőmű dolgozói, vállaljnk. hogy a karbantartási időt 50 nappal csökkentjük és augusztus 20 tiszteletére 95 százalékban felajánlásokat teszünk. A késésekből és hiányzásokból származó munkaórakiesést 50, a balesetekből kieseti munkaórák számát pedig 20 százalékkal csökkentjük. így készülünk mi a Mátravidéki Erőmű dolgozói szocialista alkotmányunk méltó megünneplésére, mert tudjuk, hogy kormányunk gazdaság- politikájának sikeres megvalósítása rajtunk, a mi munkánkon is múlik. Geszti Pál, igazgató h., Miklódi Géza, főmérnök, Horváth László, párttitkár, Kapuvári Tibor, Ü. B. elnök. Megyénkben közel 30Q0 dolgozóparaszt teljesítette már állampolgári kötelességét Egyes helyeken még, főleg a megye északi részén folyik az aratás, de a község képéhez már szorosan hozzátartozik a cséplőcsapatok szorgos munkája, s ezzel egyidőben Lelkesen csépelnek a dolgozó parasztok Egerben a baktai-úii közösszérűn. megélénkült a munka a terményraktárakban is. A feldíszített első szekereket követték a többiek. Megyénkben csaknem 3000 dolgozó paraszt teljesítette már állampolgári kötelezettségét, s vitte gabonáját a begy üj tőhelyre. A begyűjtési verseny alkotmányunk ünnepe tiszteletére még nagyobb lendületet kapott. Dolgozó parasztok, termelőcsoportok egymással vetélkedve adják be termelvé- nyeiket, hogy minél előbb megvalósíthassa kormányunk a nép jólétét biztosító pro- grammját. A járások között élénk verseny folyik az első helyért. A kenyérgabonabeadásban a megyei tanács július 22-i jelentése szerint: 1. Eger város 15, 2. gyöngyösi járás 8, 3. hevesi járás 6, 4. füzesabonyi járás 3.3, 5. hatvani járás 2.7, 6. egri járás 1.8, 7. pétervásári járás 1.5 százalékkal. Sokkal jobb eredményt értek el a járások a takarmány- gabona begyűjtésében. Eger város 30 százalékos teljesítményével szerezte meg az első helyet. 2. hevesi járás 20, 3. egri járás 13.8, 4. pétervásári járás 13.85, 5. füzesabonyi járás 13.72, 6. gyöngyösi járás 9.2, 7. hatvani járás 2.6 százalékos teljesítményével. népnevelők a gabona gyors beadása érdekében saját példa- mutatásukkal kezdeményezték a dolgozó parasztok közötti kölcsönös segítséget. Most, amikor népünk kenyeréről van szó, nem lehet késlekedni a munkával, segítsünk egymásnak — mondják a népnevelők — és a boconádi dolgozó parasztok — élükön a népnevelőkkel, — az iganélkülieken is segítve, a járás községei közül a legiobban állnak a behoi-dás- sal, a csépléssel és a beadással. Néhány pártbizottság is kez- deményezően segíti a népnevelők munkáját. A hevesi járási pártbizottság például feldolgozta. hogy a járás területén a hátralékok miatt kivetett kártérítés eltörlése 113.529 Ft, a termelőszövetkezetek 10 százalékos beadási kedvezménye 160 vagon gabona többletjövedelemhez juttatja a járás dolgozó parasztjait. Egyedül csak a komlói „Kossuth” termelőszövetkezetnek közel 3 vagon többletjövedelmet jelent a 10 százalékos kedvezmény. Ha a járás dolgozó parasztjai maradéktalanul elvégeznék a kukorica pótbeporzását (csak 2 mázsa többletet számítva holdanként) 26 ezer mázsa kukoricával jelentene több termést és 7000-rel jelentene több hízott sertést a járás, de egyben az egész ország dolgozóinak. A füzesabonyi járási pártbizottság összevont népnevelő értekezletet szervez, ahol p párt- bizottság titkára és osztályvezetői magyarázzák meg a népnevelőknek, hogy milyen módon ismertessék a programmot, Rákosi és Nagy Imre elvtárs beszédeit. De népnevelőink nagyobb része még nem így dolgozik. Sok helyen olyan hangulat alakult ki, hogy „most sok a munka, azért nem lehet népnevelő munkát végezni“. Egyesek azt hangoztatják, hogy „Rákosi elvtárs mindent érthetően magyarázott, nincs szükség népnevelő munkára“. A pártbizottságok és az alapszervezetek többségében a vezetők sem mutatnak példát. A hevesi járási pártbizottság tagjai közül az elmúlt héten csak három elvtárs tartott kisgyűlést. A gyöngyösi, az egri, a pétervásári pártbizottságoknál még rosszabb a helyzet. Sok párt- szervezetünk nem tart rendszeresen népnevelő értekezleteket, nem hívja össze a kis- gvűléselőadókat, a vezetőségek nem gondolkoznak azon, hogyan adhatnának nagyobb segítséget a népnevelőknek. Minden járásban csökkent a kis- gyűlések száma, s a legtöbb községben jóval kevesebb népnevelő dolgozik, mint a választások idején. Néhány községben pedig, mint Novajon, a pártszervezet vezetősége fél a dolgozók őszinte hangjától, bírálatától, és ahelyett, hogy meghallgatnák a dolgozók véleményét, javaslatait, letorkolják őket. Itt az ideje, hogy pártbizottságaink. pártszervezeteink, népnevelőink megértsék, hogy az, aki ilyen nagy munka idején, ilyen nagy feladatok végrehajtása közben elhanyagolja, mellékes kérdésnek tekinti az emberek meggyőzését, az a legnagyobb harc idején enged szabad utat az ellenségnek, a legfontosabb csatában teszi le a fegyvert. A népnevelőmunka gyors megjavításának a legdöntőbb feltétele most, hogy pártbizottságaink, pártszervezeteink vezetői maguk is példát mutassanak a programm helyes ismertetésében, a dolgozók meggyőzésében, kisgyűlések tartásában, de különösképpen abban, hogy a népnevelőket gondosan készítsék fel és állandóan segítsék ennek a nagy feladatnak a végrehajtásában. 4 á