Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-26 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ HDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 JÚLIUS 26. Népnevelőink nagy feladata Irta : Takács Kálmán M. B. agit. prop, titkár Több mint három hete hangzott el — pártunk köz­ponti vezetőségének javaslata alapján — a kidolgozott, né­pünk jólétének gyorsabb emel­kedését biztosító kormány­programon. Azóta szerte a me­gyében — mint az egész or­szágban — ezt a nagyszerű programmot és Rákosi elv­társ július 11-i beszédét vitat­ják, tárgyalják az emberek. De az a tény, hogy a dolgo­zók helyeslik és szinte soha nem látott érdeklődéssel vi­tatják, magyarázzák a pro­grammot — mind a városban, mind a falun — egyáltalán nem jelenti azt, hogy fiépneve- lőink, a „párt politikájának zászlóvivői“ most hallgathat­nak. Nem! Éppen ellenkezőleg. Most van igazán szükség a népnevelők meggyőző, tanító, messzire hangzó szavaira. Népnevelőinknek most az a legfontosabb feladatuk, hogy minden dolgozóval, minden részletében megértessék és el­fogadtassák ezt a programmot. Erre annál inkább szükség van, mert sokan még nem is­merik, nem tanulmányozták Rákosi és Nagy Imre elvtár­sak beszédeit. De különösen szükség van erre azért, mert számos helyen azok, akiknek nem tetszik ez a népünk jó­létének útját mutató Pro­gramm, nagyon aktívan igye­keznek ezt félremagyarázni. Alanyon és Kálban például a kulákok arra igyekeztek rá­beszélni a becsületes dolgozó parasztokat, hogy ne teljesít­sék állam iránti kötelezettsé­güket. Atkáron a különböző ellenséges elemek, a termelő- szövetkezetekben most a nyá­ri munkák kellős közepén, amikor minden késlekedés, té­továzás a tagság egészévi fá­radságos munkáját veszélyez­teti, arra uszítottak, hogy ne dolgozzanak a tagok, lépjenek ki a csoportból, mert — mint híresztelték — később majd nem lehet. Az Egri Magasépítő Vállalatnál és több más üze­münkben fegyelmezetlenségre, a munkahely önkényes elha­gyására bujtogattak a volt jobboldali szociáldemokraták és más olyan elemek, akiknek fáj, hogy a dolgozók többsége máris tetteivel állt ki a párt és a kormány programmja mellé. Ez a sok közül kiraga­dott néhány példa is mu­tatja, hogy az ellenség nem alszik, hanem minden téren igyekszik gátolni a Programm megvalósulását. Éppen ezéi't a vezetőknek, kisgy üléselő­adóinknak, népnevelőinknek mind az üzemekben, mind a falun most a dolgozók között a helye. Most igazán szükség van arra, hogy fáradhatatlanul magyarázzák a párt politiká­ját és sehol ne engedjék, hogy az ellenség magyarázza azt félrç. Falusi népnevelőink a cséplő­gépeknél, a kisgyüléseken, egyéni beszélgetések során, a termelőszövetkezetek tagjai­nak és az egyénileg dolgozó parasztoknak egyaránt ma­gyarázzák meg, hogy népünk növekvő jólétének megterem­tése csak úgy valósítható meg, ha a falu dolgozói is időben és maradéktalanul teljesítik állam iránti kötelességüket. Ezzel segítik népünk jobb el­látását, de egyúttal biztosít­ják maguknak és községüknek a szabad piacot.) Ez csak úgy valósítható meg, ha minden dolgozó paraszt többet termel, ha most a kalászosok betaka­rítása után a kapások gyom­talanításával, a kukorica és a napraforgó pótbeporzásával, a tarlóhántással és a minél na­gyobb területen végzett má­sodvetéssel maga is igyek­szik megsokszorozni saját jö­vedelmét és egyúttal elősegí­teni az egész nemzet javát. Magyarázzák meg, hogy a kormány legutóbbi intézkedé­sei; a begyűjtési hátralékok miatt kivetett kártérítések tel­jes eltörlése, az ingyenes ál­latorvosi szolgáltatás beveze­tése, a jég- és esökársujtotta termelők beadásának mérsék­lése, a beadási hátralékok el­engedése (azoknak, akik idei beadásukat időben és mara­déktalanul teljesítik), a terme­lőszövetkezetek beadási köte­lezettségének a 10°’o-os csök­kentése, adósságaik egy ré­szének az elengedése, az idénycikkek árának csökken­tése, milyen nagy segítséget jelent máris dolgozó paraszt­ságunknak. Ez a segítség to­vábbra sem fog elmaradni. A közeljövőben megjelenő intéz­kedések; a tartalékföldek öt­éves haszonbérletérői, a mű­trágyaellátás javításáról, a gépállomások fokozott segítsé­géről és az általuk végzett munka pénzbeli díjazásáról, a szerződéses termelés előnyö­sebbé tételéről, a beadási kö­telezettség több évre való megszabásáról, szintén nagy mértékben fogja növelni a falu dolgozóinak jövedelmét. Ugyanakkor népnevelőink magyarázzák meg azt is, hogy a párt és a kormány az egyé­nileg dolgozó parasztoknak nyújtott segítség fokozása mellett még jobban segíti a termelőszövetkezeteket, mert a nagyüzemi társasgazdálkodásra való áttéréssel lehet csak vég­érvényesen biztosítani dolgozó népünk zavartalan ellátását, a dolgozó parasztság egészének a biztos jólét útjára való veze­tését. Kilépni a termelőszö­vetkezetből nem érdemes, de aki még nincs meggyőződve arról, hogy helyes úton jár, kiléphet — de csak a gazda­sági év végén. Népnevelőink magyarázzák meg, hogy az, aki a termelőszövetkezetből való kilépésre bujtogat és ez­zel zavarja a termelőszövetke­zet becsületes, dolgos tagjai­nak a munkáját, az a termelő­szövetkezeti tagok károsodását akarja. Üzemeinkben a népnevelők­nek szintén azt kell megér­tetni a dolgozókkal, hogy a tervek teljesítése, az önköltség csökkentése nélkül nem lehet­séges az életszínvonal eme­lése. Éppen az öntudatos üzemi dolgozóknak kell elsősorban megérteniük, hogy többterme­lés nélkül a nép jólétének fo­kozása csak ábránd. Azok, akik az üzemekben lógnak, se- lejtet gyártanak, akik csak a saját pillanatnyi érdekeikkel törődnek és méginkább azok. akik erre bujtogatnak, dolgozó népünk érdekei ellen cselek­szenek. Népnevelőinknek úgy kell tehát megértetni ezt a pro­grammot, hogy minden dolgozó magáénak érezze és a maga munkakörében tettekkel, szív- vel-lélekkel harcoljon meg­valósításáért. Természetesen ezt a feladatot népnevelőink csak akkor tudják jól megol­dani. ha alaposan ismerik a programmot. a kormány intéz­kedéseit és példamutató tettek­kel is harcolnak érte. Megyénk üzemeiben, falvaiban számos példa van már arra, hogy nép­nevelőink így dolgoznak. A Selypi Cementgyár, a Porosz­lói Állami Gazdaság dolgozói, a sarudi „Kossuth“ tsz tagjai, Boconád, Poroszló község dol­gozó parasztjai azért is járnak élen a munkában, a beadási kötelezettség teljesítésében, mert népnevelőink helyesen magyarázták a párt, a kor­mány programmj át, mert az itteni dolgozók megértették, hogy jobb munkájukkal most igazán a saját jólétük megvaló­sulását segítik elő. A boconádi Bukarest, a VIT-városa. Képünkön a Césmigni-park egyik legszel* — része. ----­j obb munkával augusztus 20 tiszteletére Vándorzászló az aug uszfus 20. tiszteletére indult verseny győztesének A megyei tanács és a szak- szervezetek megyei tanácsa vándorzászlóval jutalmazza az augusztus 20 tiszteletére indult munkaverseny győzteseit. Az SZMT vándorzászlaját a leg­jobb eredményt elérő üzem, a megyei tanács zászlaját a leg­jobb munkát végző járás, köz­ség", termelőcsoport nyeri el. Az üzemek és falvak dolgo­zói harcoljanak a megtisztelő első helyért, küzdjenek a ván­dorzászló elnyeréséért. Kedves Biró elvtárs régi versenytársam Égy gondolom — s azt hi­szem, te is így látod — hogy kormányunk programmnyilatko- zata és Rákosi elvtárs beszéde újabb tetteket vár tőlünk. Ez kötelességünk. Kötelez bennün­ket, dolgozó népünk kitüntetése, a sztahanovista becsület, s köte­lez bennünket pártunk, dolgozó népünk bizalma. Tudom, hogy munkakörülmé­nyeid nehezek, de nálunk sem könnyebb, hisz bányászok va­gyunk, s a földalatt bizony ne­héz a munka. Most, amikor pár­tunk, kormányunk még fokozot­tabban gondoskodik rólunk, ezt nekünk további jó munkánkkal kell viszonozni. Rákosi elvtárs újra felidézett szavai még most is a fülemben csengenek: „Ter­melj többet, jobban élsz”. Igen, én többet akarok termelni. Ezért hívlak ki újra párosversenyre alkotmányunk ünnepének tiszte­letére. Munkakörülményemet figyelembevéve, vállalom, hogy tervemen felül 41 köbméterrel több szenet adok népgazdasá­gunknak augusztus 20-ig. Ha m u n k ak őr ülm é ny em me g v á 11 o­zik, erről értesíteni foglak, s ennek megfelelően, a harmadik negyedév végéig újra megte­szem vállalásomat. Az idő sürget. Közeledik augusztus 20., népünk nagy ün­nepe. Remélem kihívásom elfo­gadod. Válaszodat várom, hogy minél hamarabb hozzáfogjunk a versenyhez, a többtermelésért, boldogabb jövőnkért, életszín­vonalunk fokozott biztosításáért. Herceg Lajos Petőfi-altáró sztahanovista vájár 1320 család egész évi tüzeiősziikségleténck megfelelő mennyiségű lignitet takarítunk meg Mi, a Mátravidéki Erőmű vállalat dolgozói alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére csatlakozunk a selypi Cement­gyár versenyfelhívásához és tervünk teljesítése, illetve túl­teljesítése, tehát kormányunk gazdaságpolitikájának támo­gatása érdekében megszüntet­jük eddigi hiányosságainkat, megjavítjuk munkánk minő­ségét és hozzájárulunk ahhoz, hogy az ország villamosener­giával való ellátása üzembizto­sán és gazdaságosan történ­jék. Ennek érdekében elhatároz­tuk, hogy augusztus 20-ig éves tervünkhöz viszonyítva egy­millió hatszázezer KW órával termelünk többet, ami ezen idő alatt egész Nagy-Budapest közvilágítási szükségleteit fe­dezi. 1320 család egészévi tüzelőszükségletének megfelelő mennyiségű lignitet takarítunk meg, s az F.römű saját villa- mosenergia-fogyasztását há­rom százalékkal csökkentjük. Mi, a Mátravidéki Erőmű dol­gozói, vállaljnk. hogy a kar­bantartási időt 50 nappal csökkentjük és augusztus 20 tiszteletére 95 százalékban fel­ajánlásokat teszünk. A késé­sekből és hiányzásokból szár­mazó munkaórakiesést 50, a balesetekből kieseti munka­órák számát pedig 20 száza­lékkal csökkentjük. így készülünk mi a Mátra­vidéki Erőmű dolgozói szo­cialista alkotmányunk méltó megünneplésére, mert tudjuk, hogy kormányunk gazdaság- politikájának sikeres meg­valósítása rajtunk, a mi mun­kánkon is múlik. Geszti Pál, igazgató h., Miklódi Géza, főmérnök, Horváth László, párttitkár, Kapuvári Tibor, Ü. B. elnök. Megyénkben közel 30Q0 dolgozóparaszt teljesítette már állampolgári kötelességét Egyes helyeken még, főleg a megye északi részén folyik az aratás, de a község ké­péhez már szorosan hozzátar­tozik a cséplőcsapatok szorgos munkája, s ezzel egyidőben Lelkesen csépelnek a dolgozó parasztok Egerben a baktai-úii közösszérűn. megélénkült a munka a ter­ményraktárakban is. A feldí­szített első szekereket követ­ték a többiek. Megyénkben csaknem 3000 dolgozó paraszt teljesítette már állampolgári kötelezettségét, s vitte gaboná­ját a begy üj tőhelyre. A begyűjtési verseny alkot­mányunk ünnepe tiszteletére még nagyobb lendületet ka­pott. Dolgozó parasztok, ter­melőcsoportok egymással ve­télkedve adják be termelvé- nyeiket, hogy minél előbb megvalósíthassa kormányunk a nép jólétét biztosító pro- grammját. A járások között élénk verseny folyik az első helyért. A kenyérgabonabeadásban a megyei tanács július 22-i jelentése szerint: 1. Eger vá­ros 15, 2. gyöngyösi járás 8, 3. hevesi járás 6, 4. füzes­abonyi járás 3.3, 5. hatvani járás 2.7, 6. egri járás 1.8, 7. pétervásári járás 1.5 száza­lékkal. Sokkal jobb eredményt ér­tek el a járások a takarmány- gabona begyűjtésében. Eger város 30 százalékos teljesít­ményével szerezte meg az első helyet. 2. hevesi járás 20, 3. egri járás 13.8, 4. pétervásári járás 13.85, 5. füzesabonyi já­rás 13.72, 6. gyöngyösi járás 9.2, 7. hatvani járás 2.6 szá­zalékos teljesítményével. népnevelők a gabona gyors beadása érdekében saját példa- mutatásukkal kezdeményezték a dolgozó parasztok közötti kölcsönös segítséget. Most, amikor népünk kenyeréről van szó, nem lehet késlekedni a munkával, segítsünk egymás­nak — mondják a népnevelők — és a boconádi dolgozó pa­rasztok — élükön a népneve­lőkkel, — az iganélkülieken is segítve, a járás községei közül a legiobban állnak a behoi-dás- sal, a csépléssel és a beadás­sal. Néhány pártbizottság is kez- deményezően segíti a népneve­lők munkáját. A hevesi járási pártbizottság például feldol­gozta. hogy a járás területén a hátralékok miatt kivetett kártérítés eltörlése 113.529 Ft, a termelőszövetkezetek 10 szá­zalékos beadási kedvezménye 160 vagon gabona többletjöve­delemhez juttatja a járás dol­gozó parasztjait. Egyedül csak a komlói „Kossuth” termelő­szövetkezetnek közel 3 vagon többletjövedelmet jelent a 10 százalékos kedvezmény. Ha a járás dolgozó parasztjai mara­déktalanul elvégeznék a kuko­rica pótbeporzását (csak 2 má­zsa többletet számítva holdan­ként) 26 ezer mázsa kukoricá­val jelentene több termést és 7000-rel jelentene több hízott sertést a járás, de egyben az egész ország dolgozóinak. A füzesabonyi járási pártbizott­ság összevont népnevelő érte­kezletet szervez, ahol p párt- bizottság titkára és osztályve­zetői magyarázzák meg a nép­nevelőknek, hogy milyen mó­don ismertessék a programmot, Rákosi és Nagy Imre elvtárs beszédeit. De népnevelőink nagyobb része még nem így dolgozik. Sok helyen olyan hangulat ala­kult ki, hogy „most sok a munka, azért nem lehet nép­nevelő munkát végezni“. Egye­sek azt hangoztatják, hogy „Rákosi elvtárs mindent érthe­tően magyarázott, nincs szük­ség népnevelő munkára“. A pártbizottságok és az alapszer­vezetek többségében a vezetők sem mutatnak példát. A hevesi járási pártbizottság tagjai kö­zül az elmúlt héten csak há­rom elvtárs tartott kisgyűlést. A gyöngyösi, az egri, a péter­vásári pártbizottságoknál még rosszabb a helyzet. Sok párt- szervezetünk nem tart rend­szeresen népnevelő értekezle­teket, nem hívja össze a kis- gvűléselőadókat, a vezetőségek nem gondolkoznak azon, ho­gyan adhatnának nagyobb se­gítséget a népnevelőknek. Min­den járásban csökkent a kis- gyűlések száma, s a legtöbb községben jóval kevesebb nép­nevelő dolgozik, mint a vá­lasztások idején. Néhány köz­ségben pedig, mint Novajon, a pártszervezet vezetősége fél a dolgozók őszinte hangjától, bí­rálatától, és ahelyett, hogy meghallgatnák a dolgozók vé­leményét, javaslatait, letorkol­ják őket. Itt az ideje, hogy pártbizott­ságaink. pártszervezeteink, népnevelőink megértsék, hogy az, aki ilyen nagy munka ide­jén, ilyen nagy feladatok vég­rehajtása közben elhanyagolja, mellékes kérdésnek tekinti az emberek meggyőzését, az a leg­nagyobb harc idején enged sza­bad utat az ellenségnek, a leg­fontosabb csatában teszi le a fegyvert. A népnevelőmunka gyors megjavításának a legdöntőbb feltétele most, hogy pártbizott­ságaink, pártszervezeteink ve­zetői maguk is példát mutas­sanak a programm helyes is­mertetésében, a dolgozók meg­győzésében, kisgyűlések tartá­sában, de különösképpen ab­ban, hogy a népnevelőket gon­dosan készítsék fel és állan­dóan segítsék ennek a nagy feladatnak a végrehajtásában. 4 á

Next

/
Thumbnails
Contents