Népújság, 1953. július (53-61. szám)
1953-07-23 / 59. szám
p 1953 JÖTIt* 23. _ , m rm N EPUJSAG 3 Foglalkozzanak nagyobb szeretettel a fiatalokkal az Egri Lakatosárugyárban ’ Még fülünkbe csengenek iRákosi elvtárs nemrégen, elhangzott szavai: ,.az elmúlt két iesztendőben kissé szemelől tévesztettük azt a fontos kommunista megállapítást, hogy legfőbb érték az ember”. így történt az az Egri Latka- íosárugyárban is. Szemelől tévesztik azt a legfontosabbat, hogy a munkásosztály életszínvonalának javulásában érvényre kell jutni a jelszónak: „legfőbb érték az ember”. Vájjon értékként kezelték-e eddig a- dolgozókat? Vájjon emberként beszélgetnek-e velük, meghallgatták-e javaslataikat, panaszaikat, bírálataikat? Felületes szemlélő azt mondaná: igen. Hiszen a Lakatosárugyárban jól megy a munka, mindig időben teljesíti a tervét, vannak kiváló sztahanovistáik, utóbbi időben csökkentették a selejtet. De ha beszélgetünk az ott dolgozó fiatalokkal, a jövő szakmunkás- ígéreteivel. mindjárt rájövünk arra, hogy mégsincs minden trendben az üzemben. 1 Sok szeretettel, reménykedéssel indultak ai fiatalok az MTH- iskolákból az üzemekbe. Sokan kerültek a Labatosárugyárba is, ahol jó munkájuk nyomán képlett szakmunkásokká* lettek. És tnégis mi történt Korozs Károllyal, Gál Andrással. Erdélvi Gyulával. Szilágyi Andorral és la többivel? A gyakorlati munka titán, amit a 6zerszámműhely- ben töltöttek el, ahol meg is állták a helyüket — egyik napról a másikra., anélkül, hogy megkérdezték volna őket, van-e hozzá kedvük, különböző üzemirészekre helyezték át őket. Itt nem végeztek szakmunkát, hanem segédmunkásként foglalkoztatták őket. Korozs Károly már volt a lemezelőben, dolgozott minit kőműves. Szilágyi Andornak volt egy újítása, ezzel szeretett volna foglalkozni továbbra is, de más munkással csináltatták, aki még nem értett hozzá és ez a hozzá nem értés balesetet is okozott. Gál András csak azért került visz- sza a 6zerszámműhe!ybe. mert beteg és nem bírj a a lemezeket cipelni. A fiatalok mégis ijó munkát végeznek, annak ellenére, hogy olyan munkakörbe helyezték őket. mely nem felel meg tudásuknak: DISZ-áŰaguk 150 százalék. Mindnyájan azt mondják, hogyha azon a helyen dolgoznának, amely szakmájukhoz tartozik, sokkal magasabb eredményeket tudnának elérni. A személyzeti felelős szerint sok baj van a fiatalokkal. Mindig csinálnak valami zavart, ezért jó helyen vannak ott, ahol vannak. „Hadd tanuljanak meg minden munkát.” Arra nem is gondol, hogv ezzel kedvét szegi a fiataloknak. Az üzemi bizottság elnöke beláti-a, hogv helytelen ez a>z üzemen belüli mun* kaerővándorlás, de a belátáson túl nem tesz semmit, hogy ezt megszüntesse. A vállalatvezető a dolgozók szerint naponta háromszor i« ellenőrzi az üzemet, megáll a "épek mellett — de ez minden. Nem hallgatja meg a dolgozók javaslatait, panaszait, pedig a fiatalok ezelőtt sokszor felkeresték, tanácsot kértek tőle, de előfordult, hogv ivén szavakkal utasította el őket: .,eleget beszéltél, most már leléphetsz”. Kedvét szegi a fiataloknak, elveszi bátorságukat és most már nem merik felkeresni sem őt, sem a többi vezetőt. A vállalatvezető behunyt szemmel megy él az olyan dolgok mellett, amelyek nem kellemesek számára. Tudia azt, hogv a Lakatosárugyárban még most is sok a hiány az egész fiégvédeiemben. Nincs megfelelő 'mosdóhelyiség és WC. Az Üzemélelmezési Vállalat hiányosságaival szemben sem lépett fel kellő eréllvel, pedig a dolgozók tőle váriák a segítséget. Azt hisszük, hogv a Laka tosárugvárnak is figyelmeztetés lesz, amit Nagy Imre elvtárs mondott a. budapesti pártaktíva- értekezleten: „a szocialista iparosítás út ián úgy haladiunk előre a szocializmus felé. hogy a dolgozó nép, elsősorban a szocialista építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának szüntelen javulásával jár- ion, valóban érvényre kell jusson az a jelszó, legfőbb érték az ember". Vájjon nehéz elérni ezt? Nem! Ha a Lakatosárugyárban nemcsak a termelőmunkást látják. hanem az embert, ha meghallgatják a dolgozók javaslatait és ai legiobbakat meg is valósítják, ha elősegítik az alulról iövő bírálatot, ha többet törődnek a. fiatal szakmunkásokkal, szeretettel nevelik őket és hibáikat nem egv kézlegyintéssel intézik et, máris elérték ezt. Dg'' kell bánni a dolgozókkal az Egri Lakatosárugyárban is. hogy érezzék: az. üzemvezetőség. vállalatvezetőség minden kérdésben mellettük áll és előhhresegftí őket a munkában. Augusztus 20 tiszteletére — az első gabonát a hazának ’ Még be sem fejezték az aratást Tárnáméra község dolgozó parasztjai, mikor hozzáfogtak a termés behordásához. Több mint 110 fogat kezdte meg a hordást A községben több mint 50 dolgozó paraszt hordta be gaboná jáf, hogy a gépállomás ötcsép tógépje segítségével a cséplést •is Ugyanúgy mint az aratást, el sőnek befejezhessék a hevesi járás községei között. '< Augusztus 20 tiszteletére az első gabonát a hazának! — ezzel « jelszóval tettek eleget állam polgári kötelezettségüknek Kovács János, ifj. Tari József, Papp András dolgozó parasztok, akik az előcséptésbő! teljesítették be adási kötelezettségüket. Ezekről vesz példát a község minden doh goző parasztja, és veri szét azt az aljas kulákhiresztelést, hogy ez évi beadási kötelezettségnek felét kell csak teljesíteni, a másik felét úgy is elengedik. A dől gozó parasztok nem ülnek lel ezeknek a rémhíreknek, hanem példamutató beadással tesznek hitet a kormány programm ja mellett, mely komoly segítséget ad dolgozó parasztságunk számára. Kovács Ferenc A bélapátfalviak példájából merítsenek erőt Eger járás községei Maklártálya és Egerszalók "dolgozó parasztja; versenyre hívták Bélapátfalva községet a minisztertanács határozatának maradéktalan végrehajtására. Alkotmányunk ünnepének tiszteletére tett versenykihívás ma már valószínűleg igen komoly gondot okoz Maklártálya és Egerszalók községeknek, mert a verseny, akkor igazán verseny, ha a kihívó fél igyekszik megszerezni ma.gána.k az első helyet. Igen jó lenne, ha ezt ők is Így gondolnák — mert az első helyet számukra versenytársuk Bélapátfalva bizony komolyan veszélyezteti. A bélapátfalviak járási viszonylatban első helyre kerültek a növényápolási munkálatokban, a kaszálást is határidőre befejezték. Beadási kötelezettségüket szántóföldi szálastakarmányból 233 százalékra, réti szénából pedig 111 százalékra teljesítették. Bélapátfalván 102 dolgozó paraszt áll párosversenyben, ezek beadási kötelezettségüket maradéktalanul teljesítették. A szálastakarmány beadásán kívül nem maradt el a község a tej-, a tojás- és baromfibeadásban sem. A július hónapra előirányzott szarvasmarhabeadási tervet 's már a hó első napján 130 százalékra teljesítették. Olyan kiváló dolgozó parasztok vannak Bél apátfalván, mint Mikó b József, Barta n János, Ferenc Győző, tag y Bársony Alajos, akik beadási kötelezettségüknek 200 százalékon felül tettek eleget. Élenjárnak ezek a dolgozók — de nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész falu, az aratásban is. Vállalták, hogy határidő előtt két nappal befejezik az aratást. A község remekül megállta helyét ebben a felajánlásban is, mert július 13-tól, 18-ig befejezték az Öszibúza, őszi, tavaszi árpa és rozs aratását. Mi vájjon a bélapátfalvi sikerek titka? A párt és a tanács szoros kapcsolata a tömegekkel, melyen keresztül mozgósítani tudták az egész lakosságot a munka gyors elvégzésére. A bélapátfalvi példából merítsenek erőt, lendületet a további versenyhez Makláriálya és Eger- szailók dolgozó parasztjai, mutassák meg, hogy el tudják ragadni a győzelmi zászlót alkot mányunk ünnepére a bélapátfalvi a kíól. Bé!a.pátifa!va pedig ne eléged jen meg eddigi eredményeivé., harcoljon tovább a cséplés, a behordás, begyűjtés, tarlóhántás. másodvetés mielőbbi kivaló elvégzéséért. Előre Bélapátfalva, haladj továbbra is az élen a községek közötti versenyben! így válik ez a verseny igazán szocialista versennyé, melyben mindhárom község — bármelyik kerül is az első helyre — na gyon-nagyon sokat nyer! Vágó Dezső levelező Erdőköves Jen gondoskodtak a tűzvédelemről Erdőkövesd dolgozó parasztjai a zab kivételével végeztek az aratással és lendületesen folyik a behordás, tarlóhántás és másodvetés is. Egyelőre még csak egy géppel csépelnek, de a járási tanács mezőgazdasági osztálya megígérte, még egy gépet küld segítségükre. Ha a mező- gazdasági osztály teljesíti Ígéretét, ak1<or Erdőkövesd dolgozó parasztjai augusztus 10-re végeznek a csépléssel. A íalu nem hanyagol;» el a. tűzvédelmet sem. Minden gazda négy hektó vizet tárol udvarán, ezenkívül ahol csépelnek, mé" egy hat- hektós vízhordós kocsit is készenlétbe állítanak. Dolgozó parasztságunk jó munkával és gépalóli beadással válaszol kormányunk gondoskodására. Domány K. István, György István, Kovács B. Imre dolgozó parasztok a gép alól teljesítették búza-, árpa-, rozsbeadásukat. Példájukat a.z egész falu követi. Suszták Márkus levelező Lelkiismeretesen gondoskodjanak a dolgozók egészségéről a Bélapátfalvi Cementüzemnél is TVépi demokratikus rendünk megszilárdulása után pártunk és kormányunk szerető gondoskodással fogott a dolgozók munka'- és egészségvédelmének megjavításához. Ez nem ment máról holnapra. A kapitalista rendszer hosszú évtizedes, bűnös mulasztását, hanyagságát kellett e téren pótolni. így volt ez a Bélapátfalvi Cementgyárban is, de azóta sokat változott a dolgozók helyzete. A vidékről bejáró dolgozók, fiatalok és öregek egyaránt kényelmes, tiszta, világos és ízlésesen berendezett szállókban nyernek elhelyezést. A dolgozóknak azonban nemcsak pihenési igényük van, hanem szórakozási és kultúrigényük is. A szak- szervezet és a vállalatvezető nem gondoskodott arról, hogy a dolgozóknak megfelelő szépirodalmi, szakmai és poétikai könyvek álljanak rendelkezésükre. Hazánknak pedig sok, művelt, szakmailag jól képzett, politikailag fejlett emberre van szüksége. A dolgozók szeretik a rendet, tisztaságot, a jó és ízletes ételeket. Az ízletes étel az megvan, de nem elég bőséges, nagyon sok dolgozó igényét nem elégíti ki. Nem beszélve az étkezők elhanyagoltságáról, ami több esetben kiváltotta a dolgozók jogos felháborodását, mivel az étkezők asztalait a piszoktól szennyes ruhával törölgetik le. 17 zek — „csekélységek”. Sokkal több javítanivaló van az üzemben. Itt még mindig tűrhetetlen állapotok uralkodnak. Vegyük sorba. Kívülről az egész üzem udvara úgy néz ki, mint valami óriási szemétdombra épült gyár. Az iszap silót körül az iszaphegy eltemetéssel fenyegeti. Vashulladékok szana-széjjel az üzem minden pontján találhatók. — Biztosan a fémgyüjtő hónap elkerülte a Cementgyárat! A dolgozók élete sincs biztonságban: a kőosztályozó és a kőpad között még mindig nem csinálták meg az 1952-ben esedékes védőhidat. A minisztérium még csak most „gondolt" rá, hogy a harmadik- negyedévre biztosítsa a felépítéséhez szükséges keretet. A z üzemen belül sem rózsás a helyzet. Védőberendezések ugyan minden gépen láthatók. Annál több javítanivaló van azon, hogy az egész üzemben jó és egészséges levegőben dolgozzanak a munkások. Különösen a kemencénél és a szénörlőnél szenvednek sokat a dolgozók. Szel lözőberendezés nincs — 1954-re van beütemezve az elkészítése. Elég távoli határidő! Sok port kell addig lenyelni a dolgozóknak. Alkotmányunk biztosítja a dolgozók joga.it, egészséigvédel- mét, s kimondja: „Nálunk legfőbb érték az ember" Az utóbbi évek alatt nagyon sok vállalat megfeledkezett erről, köztük a Bélapátfalvi Cementgyár is. A termelés, a terv teljesítése mellett arról me|ffeledkeztek, hogy a tervet a dolgozók telje-síit’k. * ott megv jól a munka., ahol az egészségvédelem biztosítva van, ahol törődnek a dolgozókkal. 17 zt kell szem előtt tartania J-J a vállalatvezetőnek és a szakszervezetnek, s a legsürgősebben meg kel! javítani a dolgozók egészségtelen munkakörülményeit. Fokozottabban biztosítsák, hogy minden dolgozó megkapja mindazt, ami neki jár, ami egészségét védi. De ne úgy, mint a mészüzemben. ahol jíjlius 10-én meg kellett volna kanni a ruhát — de későn rendelték meg, s lehet; hogy csak a télen vagy jövőre érkezik meg. A vállalatigazgató, a szakszervezet a jövőben gondoskodjék a dolgozók jobb munkafeltételei- rőt. teremtsék meg a munka les?- te'iesebb biztonságát! Ugyanakkor a pártszervezet fokozottabban ellenőrizze, hogv mindazt. ami a dolgozóknak iár, meg is kapják. MUNKAVEDELEM A SELYPI ZSÓFIA-MALOMBAN Az elmúlt években nem törődtek kellőképpen azokkal a dolgokkal, melyek a dolgozók épségét, egészségét szolgálják. Minden gyűlésen felmerültek ugyan ezek a kérdések, de mélyebben nem foglalkoztak vele, mert voltak pillanatnyilag nagyobb, fontosabb problémák is. Azóta jelentősen megváltozott a helyzet. Minden helyrejött és ma már megkaptuk azokat a berendezéseket, melyek szükségesek ahhoz, hogy megvédjék a dolgozók egészségét. Ilyen fontos létesítmény malmunkban a fürdőberendezés. Most kaptak dolgozóink védőruhákat is és ez évben elkészítették házilag a vagonvontatót. Később gabona- kihúzót is kaptunk, mely 28—30 perc alatt 150 mázsa gabonát húz ki egy ember kezelésével. Ezzel négy munkaerőt szabadítottunk fel. Azonban vannak még hiányosságok is. Például az üzemben még nincs öltözőszekrény. Dolgozóink azonban ígéretet kaptak arra, hogy ezt a kívánságukat is hamarosan teljesítik, mert a szép, egészséges öltözőszekrények beszerzése folyamatban van. A balesetek elhárítása érdekében megalakult a balesetvédel* mi bizottság, melv minden hónapban felülvizsgálja az üzemrészeket. Ennek köszönhető, hogy munkaterületeinken nem fordul elő baleset. Az olyan üzemben, ahol min-1 den intézkedés megtörténik arra, hogy a dolgozók biztonságban érezzék egészségüket* sokkal jobban megy a munka* mert a figyelem csak erre irányul, Talkács Éva levelező „A VEZETŐK ÁLLANDÓ KÖTELESSÉGE. HOGY GONDOSKODJANAK A DOLGOZÓKRÓL” A Szabad Nép cikke meghatározta: „A vezetők állandó kötelessége, hogy gondoskodjanak a dolgozókról.” Ez azonban csak akkor érvényesülhet teljesen, ha valamennyi vezetőt az emberről való gondoskodás szelleme hatja át. Ezek a megállapítások a gépállomásokra is vonatkoznak. Az atkári gépállomáson Kiss János kombájnista már 200 kh holdai aratott le és ezzel már tervét túlteljesítette. Szol- csák Benedek sem maradt le, napi tervét állandóan 150 százalékra teljesíti. Eredménveik elérésében nagy szerepük van a vezetők gondoskodásának, akik biztosítják részükre a napi háromszori melegételt, naponként meglátogatják őket, problémáik megoldásában segítenek. Az ilyen, vagy ehhez hasonló gondoskodás hozzájárul ahhoz, hogy a tervteljesltésben élenjárhassanak. Nem minden gépállomáson van ez így. A sa.rudi gépállomáson Pechnyó János kombájnos, aki korábban kezdett dolgozni', mint Kiss elvtárs, még mindig csak 80 kh holdat aratott le. Ez annak az eredménye. hogy a vezetőség magára- ha.gyta, nem segítette, nem ellenőrizte. A dolgozókkal való foglalkozás megmutatkozik a cséplésben is. Atkáron Szo.csák Benedek, Dudás Ferenc eivtársak naipi cséplési tervüket állati, dóan túlteljesítik. Ellenben a füzesabonyi gépállomáson, — ahol lebecsülik a dolgozók eredményeit, nem jelentik naponként, nem népszerűsítik az élenjáró dolgozókat, — gyenge a munka is. Nem különb a. helyzet a lőrinci gépállomáson sem. Foglalkozzanak a vezetők a dolgozók életbevágó, sokszor jelentéktelennek látszó ügyeivel. A legkisebb panasz is megérdemli, hogy gyorsan kivizsgálják és megfelelő intézkedéseket tegyenek. UJJ LAJOS Eger észak legszebb, legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa. 1552-ben itt á ldotta meg Dobó és az egri hősök vitézsége az európai kultúrát fenyegető imperialista török uralmat. Itt töltötte életének egyrészét egyik legnagyobb magyar költőnk, Balassi Bálint. Majd a század elején itt újította fel Gárdonyi Géza nagyszerű müveivel az egri név világhírét. Ezek a gondolatok jutnak az eszébe az idegennek, aki a kerecsendi partról megpillantja Bükkbe ékelt festői szépségű városunkat. Az igaz, hogy Eger az ország egyik legszebb városa. de szépsége mel ett találhatók hibák is. A Sztálin-ülon haladva az idegennek fe'tünik, hogy a nagy meleg ellenére egyetlen locsoló-autó sem működik. Úgy látszik, elromlott. A parkokat sem gondozzák, pedig azokra is ráférne. Az utca e éjén a parkírozott területen csak itt- ott van egy-egy tönkrement virágágy. Almát eszegetve haladunk a város szíve jelé A csutkákat a markunkban szorongatjuk, de csak nem találunk szemétkosarat, amibe tehetnénk. El kell dobnunk, más is ezt csiná ja. Legalább is erre lehet következtetni a gualogjáró szélén heverő csutkákról, papírdarabokról. Közben a színházhoz érünk. Eger rendjéről\ tisztaságáról Csendélet a Marx Károly-utcában. Szép épület, de csökkenti értékéi a mellette álló kis ülött- kcpott ócska bódé. A színház körül a park is igen elhanyagolt, felverte a gaz. A nagy me egben betérünk egy pohár sörre az Utasellátó Vállalat büjféjébe, jó pincehideg sört mérnek itt. csak ne lenne az épület olyan visszataszító, vakolatlan és piszkos. Az autóbuszmegálló körül igen sokan ácsorognak Azt hinné az ember, hogy pihentek, azért nem ülnek le, de ha jól körülnézünk, Iá juk, hogy n:ncs is hová. Egy kis körültekintő sétára indulunk a városban. Megnézzük Eger nevezetességeit. A Dobó István múzeum igen megnyerte idegen barátunk tetszését, a vele szemben álló üvegezetten templom, amelynek udvarán derékig áll a gaz, már kevésbbé. Fe.megyünk a várba is, hogy megnézzük Gárdonyi sírját. A síron békésen legelésznek a kecskék. Kiábrándító látvány. Pedig még azt nem is vette észre, hogy a Népkert söröző kertlie'yisége inkább egy rendezetlen csűrhöz, minf szórakozóhelyhez hasonló. A Marx-utcában térd g járnak a dolgozók a szamában, az Alkotmány-utcában időnként förtelmes égett zsírszag terjeng, a megyei TBC gondozó udvarán a voit halasmedencében ott poshad az esővíz és a Sztálin-úton egyet'en ép pad sincsen. Sorolhatnánk hosszú ideig. Városunknak igen nagy az idegenforgalma. Ezeket a hiányosságokat nem egy, de ezer, meg ezer fővárosi és vidéki dolgozó látja meg — csak mi nem. Ne tűrje a városi tanács és az illetékes szervek, de mi magunk, a lakosság se, hogy városunk szemetessé, piszkossá váljék. A -jó házigazda rendben tartja portáját Legyen a városi tanács jó gazdája Egernek. Könnyű kijavítani ezeket a kis hibákat, melyek önmagukban nem jelentősek, de együttvéve elegendők ahhoz, hogy bőm’asszák Eger hírnevét. Ne hagyjuk cserben városunkat, ne hozzunk szégyent dicső múltúnkra! Ruby István.
