Népújság, 1953. július (53-61. szám)
1953-07-19 / 58. szám
v ítío.i juitus iy. NÉPÚJSÁG 3 Jobb murikat, szervezettebb irányítást Egercsehi műszaki vezetőitől AZ EGERCSEHI BÁNYÁSZOK szép eredményekre tekinthetnek vissza a szocializmus építésében. Ez évben azonban szégyenkeznünk kell — csak áprilisban teljesítettük tervünket, sokezer tonna szénnel vagyunk adósai népgazdaságunknak. Ezért az adósságért elsősorban üzemünk műszaki vezetői a felelősek és a jövőben tervünk teljesítése érdekében jobb munkát kérünk tőlük. Ne esek ígéreteket és fogadalmakat hangoztassanak műszaki vezetőink, hanem cselekedjenek is. Az üzemvezetőség július 1-i határidőre fogadalmat tett az új III-as keresztvágati front zavartalan beindítására és az I-es keresztvágaton keresztül a Beniczky-akna. felé történő szállítás biztosítására. A határidőn jóval túl vagyunk, de a szállítás körüli jejetlenség most is akadályozza a tervteljesítést. Ezért a felelősség elsősorban Nagy János üzemvezető mérnököt terheli, aki hangoskodva frázisokat pufogtat és nem cselekszik. Nem végzi kedvvel munkáját, nem érez felelősséget a tervért. Mikor az üzemhez került, megcsillogtatta tudását, kiváló szervezőképességét, de úgylátszik a siker, a dicsőség a fejébe szállt. Vagy az ai könnyelműség ragadt rá is, mely Egercsehi műszaki vezetői között tíz hónap:a uralkodik? RÁKOSI ELVTÁRS a kormány programmjá- «51 szóló beszédében a budapesti aktívaértekezleten világosan megmutatta azokat a íeiadaío★ MEGJEGYZÉS: Szecskó elvtárs bíráltával a szerkesztőség nem ért teljes egészében egyet. A szerkesztőség munkatársai ismerik az egercsehi problémák nagyrészét és nem igaz az, hogy az ottani állapotért, a lemaradásén csak a műszaki vezetők a hibásak. (Ehhez lapunkon keresztül szóljanak hozzá a műszakiak.) De még ha így volna, akkor is a pártbizottságot terheli nagyobb felelősség, mert elhanyagolták a műszakiakkal való foglalkozást. És még most sem ír Szecskó elvtárs arról, hogy a felelősségkat, amelyek a szénbányászat előtt állnak. Ezt minden műszaki vezetőnek ismernie kell és ezt egy percig sem téveszthetik szem elől. A mi műszaki vezetőink, úgylátszik, nem értették meg Rákosi elvtárs beszédét, vagy úgy értelmezték talán, hogy most már lassíthatjuk a tempót? A hibák elkövetésében nagy része van Lohr- mann Keresztéig főmérnöknek is, aki elsiklik a hibák, a hiányosságok jeleit. De ez vonatkozik összes műszaki vezetőinkre. Nem törődnek a dolgozók kezdeményezésével, nem karolják fel az. egészséges javaslatokat, nem törődnek az alulróljövő bírálattal. Mindezekért felelősség terheli a pártbizottságot is, mert eltűri a lazaságokat, nem vonja felelősségre kellően a'Z üzem vezetőségét, a műszakiakat. Lovat adott alájuk, dédelgette őket — és visszaéltek a pártbizottság bizalmával. A JÖVŐBEN FEL KELL SZÁMOLNI minden lazaságot, nemtörődömséget, — a párt- bizottság nem tűri tovább ezt a hanyag, lélektelen munkát. Műszaki vezetőink olvassák el újból a kormány programmját. Rákosi és Nagy elvtárs beszédét és minden tudásukkal, minden erejükkel legyenek azon, hogy tervünket 100 százalékra teljesítsük és minél előbb behozhassuk szégyenteljes lemaradásunkat. Szecskó Kálmán PB titkára * revonáson túl a pártbizottság milyen segítséget ad a műszakiaknak. Azt javasoljuk az egercsehi pártbizottságnak, hogy ne merevséggel, hanem felvilágosító szóval forduljon a műszakiak, de a bánya minedn dolgozója felé és a kormány programmját ismertetve, érje el, hogy a bánya minden dolgozója — műszaki és fizikai egyaránt — küzdjön a programm megvalósításáért. Szerkesztőbizottság Lelkiismeretlenség... Heves megye április hó végén egy 80 lóerős Sztálinyec traktort kapott a Szovjetuniótól. Az ajándékot a tarna- miklósi gépállomás kapta. Azt gondolhatnánk, hogy a gépet ünnepélyesen átvették, s amint lehetőség nyílt rá, munkába állították. Azonban nem teljesen így történt. A traktor vasúti kocsiban érkezett, végkirakodó hiánya miatt csupán Ludason tudták levenni. Innen Detkre szállították és ott áll már több mint két hónapja. A detki gépállomás nem használhatja, a tarnamiklósi viszont nem törődik vele. Ügylátszik a főgépésznek nem jutott eszébe hazaviteíni, vagy azt gondolja, akkor sem vész teljesen kárba, ha az úttörők elviszik a MËH-nek. HÍR Bródy Sándor élettörténetevei kapcsolatban kutatómunka folyik. Bródy Sándor Egerben született a Kacsaparton, de hogy melyik házban, azt nem sikerült kideríteni. Bródy András budapesti lakos (VI. kér. Csengeri-utca 84.), aki a kutatómunkát végzi, kéri azokat az egri lakosokat, akik tudják hogy Bródy Sándor melyik házban született a Kacsaparton, ezt vele közöljék. Azonkívül szívesen venue azt is, ha Bródy Sándor egri életéről ismeretlen epizódokat kapna. Kérjük ehír olvasóit, hogy bármilyen ilyenfajta közleményt címére, Budapestre küldjenek eh A detki Szabadság tsz is „objektív" okokra hivatkozik — Tudósítónktól — Pártunk és kormányunk pro- grammja után megélénkült az aratás. A termelőszövetkezetek mellett az egyénileg gazdálkodó parasztok is azt a feladatot tűzték ki célul, hogy az idei gazdag aratást a lehető legkisebb szenr veszteség nélkül végezzék el. A detki Szabadság tsz-ben azonban ennek éppen aiz ellenkezőjét csinálják. Az Egér-Gyöngyösi műút mellett terült el egy 37 holdas búzatábla. Az aratást már július 11-én befejezték. A tarló felgerebjézésérő! azonban elfeledkeztek. A tarlón szinte marékszámra lehet találni a ka- parékot. Ez persze nem igen izgatja a csoporttagokat, ahelyett, hogy nekikezdenének, különböző objektiv okokra hivatkoznak. Kiss Gizella elnökhelyettes azzal védekezik, hogy csak egy lógereblyével rendelkeznek, azzal pedig nem sokra mennek. A többi lovak a behordásná! dolgoznak. Az igaz, hogy a behor- dás egyik legfontosabb feladat, de' ez nem jelenti azt, hogy a szerény becslés szerint is 12 mázsára tehető gabonát otthagyják a tarlón. Ennyi gabonával Kiss elvtársnő négy évig élhetne. A gereblyézés elmulasztásának más hátránya is van. Nem lehet tarlóthántani, mert kint van a kaparás. Nem lehet másodnövényt vetni, mert a tarló szántatlan. De vájjon mit kezdenek akkor a harminc hold másodvetéshez szükséges vetőmaggal? Igaz, jó lesz az egereknek. így aiz egerek híznak majd, a tsz állatállománya pedig éhezni fog. A csoportban fennálló hiányosságokért a gépállomás is felelős. Joó Miklós vezető mezőgazdásznak nem szívügye a csoport. Nem törődik vele, hogy kaparat- lan a táblai, hogy nem folyik a tarlóhántás és a másodvetés. Az aratás idején sem nyújtott semmi segítséget, mindössze három holdat arattak le aratógéppel. A naigyfügeli Dózsában is állanak a gépállomás aratógépei. A detki dolgozók önfeláldozó munkája eredményeként az aratás már befejezéshez közeledik, de a gépállomás a cséplésré sem készült fel jót. Rosszak a traktorok, rosszak a cséplők. Ha a vezető mezőgazdász jobban végezné munkáját, ma már többszáz mázsa gabonacséplése- vel lennénk előbbre. A hibák megtörténtek, de ez ne csüggessze el a detkieket. Az elkövetkező időkben az legyen a feladatuk, hogy fáradságos munkájuk gyümölcsét a lehétő legkisebb szemveszteséggel takarítsák be. Ha nehézségük támad, forduljanak bátran a gépái’.omáshoz, hiszen segítségnyújtásra kötelezi őket a szerződés. Joó Miklós mezőgazdász pedig többet tartózkodjon a földeken. A mezőgazdászoknak nem az a feladatuk, hogy az irodából irányítsanak, hanem az, hogy mindenütt ott legyenek, ahol útmutatásukra szükség van. Javítsa meg Joó elvtárs munkáját, legyen azon, hogy minden szem gabona a dolgozók asztalára kerülhessen. Horváth és Birinyi gépkezelők példát mutatnak a segítségadásban A poroszlói állami gazdaságban lendületesen folyik az aratás. Az őszi- és tavasziárpa aratásával már végeztek, sőt az ősziárpának a felét el is csépelték. Nem maradnak el a búza aratásával sem, július 13-igmintegy 200 holdat arattak le. Az aratás sikere elsősorban a párt. szervezet és a népnevelők jé munkájának köszönhető. A versenymozgalmat is a kommunisták lendítették fel. Ifj. Horváth István kombájnvezető versenyre hívta Horváth Imrét, hogy 3500 mázsa helyett érjék el a 4000 mázsát. A két kombájnos közt élénk verseny folyik. Birinyi Lajos, Zetoros- Knotek aratógépéve! július 13-ig 130 katasztráÜs holdat aratott le. A poroszlói állami gazdaság kom- bájnosai és aratógépesei felajánlást tettek, hogy a megyében az állami gazdaságok között elsőnek aratnak !e. A munkát előreláthatólag 19-re befejezik. Horváth Imre és Birinyi János elvtársak azért is igyekeznek a munkával, hogy segítséget nyújthassanak a pusztaszik- szói és erdőteieki állami gazdaságnak. Horváih és Birinyi gépkezelők az elvtársi segítségnyújtásban méltó példát mutatnak. Bak Jenő levelező A Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés mátraderecskei telepén a dolgozók féléves tervüket globálisan 85 százalékra teljesítették. Június hónapiban a nyersgyártás tervének teljesítése 61 százalék, az égetésnél 73 százalék. Kell-e kommentárt fűzni ehhez, hiszen maguk a számok beszélnek! Beszélnek, az igaz, de nem mondanak el mindent. Hallgatnak arról, hogy a Mátraderecskei Téglagyárban még mindig nem tudnak kikászolódni a dolgozók a régi vezetőség lelkiismeretlen munkájának sarából! Tény az, hogy Faragó József igazgató, Szálai Mihály gyárvezető és néhány, talán itt-ott még most is bújkálva tevékenykedő bürokratatársa juttatta idáig a téglagyárait, de meg lehet és meg szabad-e nyugodnunk ebben? Hiszen Faragót és társait már régen leváltották, a termelés még sem tud előre lendülni, sőt egvhelvben topo», vagv éppen csúszik visszafelé. Most már joggal kérdezhetjük, ki tehát a hibás mindebben? Faragó ügve ma már a múlté — a jelenben ke!' keresnünk azokat, akik szándékos bőm! ászt ássa!. Vagy kellemesen megszokott tespeteg bürokráciával akadályozzák, hocry Mátradereeskén szárító éoüljön. vary idejében kijavítsák a gépeket. A szárító Igen, ez minden téglagyári dolgozó szívfájdalma, keserűsé ne Mátradereeskén. Í logyne fájna már a szive ^trónén dolgozónak, Benkő JózsejMá tra derecskéi nének éppen úgy, mint Horváth Matyinak, a kitűnő ifi fékesnek, ha a gonddal, fáradsággal elkészített téglát tönkreázni látják a nyári zivatarban? Mindenkinek fáj, ha feleslegesen dolgozik. Hát még akkor, ha a kár ráadásul még külön munkát jelent! Az elázott, sárrá lett mintegy másfélmillió téglát et is kell hordani és ez a munka sokkal több időt és erőt vesz igénybe mint ugyanennyi tégla előállítása. Ezért fáj annyira a derecskéinknek. ho*zy csupán jövőre rakhatják tégláikat a megígért szárító alá. de sajnos, bárhogy is számolunk, add'g még 365 nap van hátra, és legalább száz alkalommal van kilátás csapadékra! Érdekes, hogy nem gondoltak erre azok az emberek, akilk úgy rendelkeztek, hogy el kell szállítani és más cé'ra kell felhasználni az eredetileg szárítóra szánt faanyagot Zuhog, szakad az eső, mintha dézsából öntötték volna. Ázik a tégla Derecskén, nvúlós. tapadós sár lesz belőle, melv elvegyül a talaj iszapos vizével. Az emberek csün"re',ten. a lemondás csendes dühével arcukon, figyelik a* áldást, számukra azonban átkot öntő eget. Máltán ül arcukon e keserű düh. h'szeri teljesen ki vannak szolgáltatva a természet önkényének, mely úgyszólván naponta elmossa keresetük jelentős részét Mert biTcglagyárban zony a mátradereoskei téglagyári dolgozók keveset keresnek. Nem, mintha elhanyagolnák munkájukat, vagy kedvetlenül, rosszul dolgoznának! Szó sem lehet erről! A mátraderecskei dolgozók sokat és jól dolgoznak, olyan kiválóan teljesítő sztahanovisták is vannak közöttük, mint például Kovács T. József behordó, vagy Kocsa Zs. István kemencerakó, akinek teljesítménye 150 százalék fölött van. Kell-e mást említenünk, mint a téglagyári bányászbriigádot, ahol a ! 19 százalékot teljesítő Zám Ferenc do'gozik? A kemény, férf-'as erőt igénylő munkát nyolc ember helyett hatan vég zik el, mégsem keresnek eleget a gyár általános lemaradása miatt. Nem a dolgozókban, másutt keli keresni a hibát! Azoknál az embereknél, akik megakadályozzák, hogy a szárító épüljön Mátradereeskén, akik nem adn.ak elegendő anyagot a gépek karbantartására. Vájjon miért dvan sok a géphiba a sárkészítőben, vagv kinek a hibájából nem tudnak ió! és gyorsan égetni, mert hiányzik a megfelelő mennyiségű pernye a téglából? Egyéb h'ba is van még — ezek csupán a főbbek. Van ege1 különös eset. mely nemcsak bosszantja a téglagyári dolgozókat, de hazafias érzésüket is felháborítja. Ez pedig nem más mint az a sajnálatos és szomorú tény, hogy üzemük csakhamar be.e.iul a szénbe. Ugye, te is csodálkozol kedves olvasó? Igen, én magam sem akartam hinni a szememnek, amikor láttam a hatalmas, hosszú szenszerel- vényt, amely a gyár számára érkezett akkor, amikor a raktárak teltek és zsúfoltak. Érdekes, hogy éppen Mátraderecskét akarják szénbe fojtani, amikor népgazdaságunk számos területén olyan hőn óhajtják e fontos iparanyagot. A nehéz, kemény kitartást igénylő, sok-sok kudarc és bürokrácia szülte igazságta'anság ellenére is a mátraderecskei munkások remekül dolgoznak. Nem rajtuk múlik, hogy eddig nem sikerült felszámolni az üzem elmaradását. Pedig az idő sürget. Mátradereeskén műiden ember kész arra, hogy több téglát adjon országunknak, a jövőben felépülő szép, új mun- káslakások számára, de előbb száritót kell építeni, tervszerűbben kell szállítani a szenet, mely hátráltatja a termelést, meg kell szervezni a gép karbantartását. — Akkor kell megnézni ezt a kis mátraa’ji üzemet! Nézzünk a jövőbe, csak egy pillanatra! A Mátra csodaszép lankái között a bogárhátú, csinos parasztházakná! messziről p'rosi'k a győzelmi jelentés: „A Hevesmegyei Téglagyári Egyesülés mátraderecskei telepén a dolgozók havi tervüket globálisan 150 százalékban teljesítették!" Veres Anna Megszívleltük a Szabad Nép bírálatát A füzesabonyi járás területén a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok jól felkészülték az aratás-csépiés mun. kéj árai Különösképpen Rákosi és Nagy Imre elvtársik beszéde után lendült fel a munka. Dor- mándon, ahol tavaly keményen kellett harcolni az aratás elvégzéséért, ma az elsők között fejezték ezt be a dolgozó parasztok. A termelőszövetkezeti tagok példamutatása nyomán, akik az aratást két nap alatt fejezték be, az egyéni dolgozók is komoly, lendületes munkával láttak a munkához. Poroszló község a múlt évben szintén az utolsóik között kullogott. Ma a tanácstagok és az állandó bizottságok jó mozgósító és felvilágosító n,unkája következtében a dolgozó parasztok, élen a termelőszövetkezettel, olyan eredményes munkát végeztek, hogy a 2500 holdra tehető gabonaterü. lef learatásáf előreláthatólag július 18-ra befejezik. Nagyuton a dolgozó parasztok az aratás után a behordás- ban is kölcsönösen segítik egymást. Lelkesíti őket Rákosi és Nagy Imre elvtárs beszéde, mely szerint a jövőben még több támogatást, még több műtrágyát, gépierőt kapnak karmányunk- (<51. A nagyuti dolgozó parasztok különös megnyugvással vették tudomásul, mikor Rákosi elvtárs határozottan leszögezte: „a ku- lák az kulák marad“. Nagyuton éppenúgv. mint más községben tapasztalható volt, hogy a kulákokr.ak nagyon kinyílt a szeme. Búzás Márton kulák például felelősségre akarta vonni a tanácse'nököt azért, hogy beadási könyve rendben van-e. Azt hitte, hogy a kormány humánus politikája abban rejlik, hogy most már elnézéssel leszünk az osztályellenség aknamunkájával szemben. Ez a kulák is tévedett. Dolgozó népünk ökle könyörtelenül lesújt mindazokra. akik szocializmust építő munkánkat gátolják, szabotálják. Miért tűri a nagyuti tanács, hogy Búzás Márton kulák hosz- szú idő óta szabotálja a beadást? ösziárpáját elcsépelte már, de beadási kötelezettségének teljesítésére „nem jutott ideje", Mezőtárkány községben Ragó Antal, az Uj Élet termelőszövetkezet tagja hallgatott a kulá- kokra: gyűlésre sohsem jár, hanem ehelyett Amerika Hangját hallgatja, Felhasználja ezt a megtévesztett dolgozó parasztot az osztályellenség arra is. hogy bomlassza a termelőszövetkezetet. Házról házra jár, agitál a kollektív gazdálkodás ellen. Aláírásokat gyűjt a megtévesztett tagoktól a termelőszövetkezetből való kilépésre. Az aláírás, hoz tollat, tintát is visz magával, sőt annyira „teljes értékű ember”, hogy még két forintot is beszed személyenként, amelyen aztán Budapestre szándékszik felutazni a feloszlási engedélyért. Ragó Antal és a kulákság ellenséges működéséről rántsa le a leplet a mezőtárkányi tanács. Ne hagyja, hogy hazug Beszédével megtévessze a becsületes dolgozó parasztokat. Az ellenség ellenség marad, akár kulák, akár tsz-tag formájában támad. A füzesabonyi járás területéit az egerfarmosi Üj Barázda termelőszövetkezet áll a leggyengébb lábon. A községi pártszer. vezet és a helyi tanács nem foglalkozott megfelelően a szövetkezeti tagok nevelésével. Ezeknek a szerveknek tudatosí. tani ket'ett volna a szövetkezet tagjai közt azoknak a kedvez, ménveknek a jelentőségét, amelyekben a tszcs-k e kormány programmjában részesülnek. Ezekért a hiányosságokért elsősorban a járási tanács a felelős. A járás gyenge munkája nagyban hozzájárult községi ta. nácsa ink, termelőszövetkezeteink egyrésze elmaradásához. A Szabad Nép július 10-i számában rámutatott arra a döntő hiányosságra, amely a végrehajtó bizottság munkájában volt. A' végrehajtó bizottság tagjai, a hivatali apoarátus sokkal iobban támaszkodik majd a dolgoz« narasztok kezdeményezésére, az állandó bizottságok javaslataira. Élővé tesszük a versenyt járásunk területén. Élünk pártunk fegyverével, a bírálattal és ön- bírálattal. Világosan látjuk, hoov napjaink legfontosabb feladata az aratás-csépiés időben? elvégzése, hogy ezzel már a kormány programul iának megfelelően, dolgozó népünk életszínvonalát emeljük. A párt és a kormány határozatainak végrehajtását az ellenőrzés módszereinek megjavításával, a községek tervszerű segítésével kívánjuk biztosítani, Détár István. Járási tanács v. b. elnöke. Két műszakban végzik a tarlóhántást a csányi állami gazdaságban A csányi állami gazdaság dolgozói fáradságot nem ismerve, harcolnak a gyors és szem veszteségmentes aratásért. A jó munkaszervezéssel szép eredményeket értek ei. ősziárpa és rozs aratását 100 százalékra teljesítették. őszi- és tavaszibúza aratását 15-ig 65 százalékban elvégezték. Az állami gazdaság brigádjai versenyben vannak. A versenyben a Petőfi-brigád vezet, az aratási munkák mellett a gyors beadáshoz szükséges kenyérgabona cséplését is biztosították. A Petőfi-brigádon belül kiemelkedő eredményeket értek el ara- tógépeikkel Gulyás József DlSZ-títkár. Bartók Mihály traktorvezető, továbbá Kátai János segédvezetők. A Rákóczi-brigád sem akar elmaradni a versenyben. Tagjai közül Varhai János kombájnvezető. Török Miklós segédvezető, Sinka István, Deák Irén, Hegedűs Erzsébet ért el kiváló eredményt. Az állattenyésztés vezetője Pittner Sándor az á'lattenyésztéshez beosztott dolgozókkal egyetértésben a kenyérgabona szemveszteségnél- küíi betakarítása érdekében elvállalta, hogy a rendes napi munkája mellett az aratásban is résztvesznek. A gazdaság gépcsoportjának tagjai a niunka időbeni elvégzése érdekében két műszakba^ végzik a tarlóhántást és száff* tástKormos Ferenc pel. szerv. A gyöngyösi nepiurUö
