Népújság, 1953. július (53-61. szám)
1953-07-12 / 56. szám
1953 július 12. 3 NÉPÚJSÁG A Petőfibányai fiatalok jobb munkával készülnek a YIT-re Nem kelj szégyenkezniük a Petőfi-bányai fiataloknak, megállják helyüket az „öregek” mellett is. Különösen most lendületes a munka, most lángolt magasra a versenyláz, mikor a világ ifjúságát a bukaresti VIT- re készül. Nem maradhatnak ki ebből a lelkes készülődésből már csak azért sem, hisz soraikból kelten is elmennek a VIT-re. hogy elvigyék a1 Petőfi-bányai, az ország fiataljainak harcos üdvözletét a nagy seregszemlére. Hat ifibrigád dolgozik lelkesen. odaadóan a tervek teljesítéséért. Van új ösztönzöerö is ebben « harcban, a kormány programmja: ennek végrehajtásáért dolgoznak ' nem is eredménytelenül a brigádlagok. Baranya János brigádja 139.2, Sa- .rankó Lászlóé 105.9 százalékos eredményt ért el legutóbb, a Petőfi -el t á ró 50 fiatalja teljesítette jóval 100 százalék felett június havi tervét. S ki is lehetne leglelkesebb ebben a munkában, mint Cseh László csillés, aki alig egy éve dolgozik a bányában. Eddigi eredményeinek elismerése, hogy résztvehet a bukaresti Világifjúsági Találkozón. Most arra •tett ígéretet ország-világ Színe előtt, hogy jútius 20-ig 110 százalékban teljesíti havi tervét. Szívvel-lélekkej dolgozik csapata. egy óra alatt átszerelik a kaparót, $ nem egyszer 10 köbLakaíos István vájár. méter szenet adnak fejenként egy műszak alatt. A másik, akire joggal büszkék a Pelőfi-bányaii fiatalok: Lakatos István vájár a rózsái IX-es aknában. Most 23 éves, de már 1943-ban a bányaépítkezésnél dolgozott — reggel 7-től éjfélig. Megváltozott az élete, megbecsülik . munkája' után, elküldik a VIT-re fiatal társai, mivel is fejezhetné ki legméltóbban háláját: 150 százalékos normateljesítményt vállalt. De nemcsak vállalt, hanem az 5.3 köbméter helyett nem egyszer hat óra alatt 14.2 köbméter szenet termelt. De hogy készülnek a „legifjabb” bányászfiatalok, a vörösmajori vájáriskolások a VIT-re? Szorgos kezek készíthetik a kis elővájási gipszmodelh, ai bányászlámpát a küldöttek számárai Arra tettek ígéretet, hogy iskolájuk tanulmányi átlagát 3.9-re emelik. Smid István 4.8-at ért el legutóbb, a VIT tiszteletére kitűnő eredményt vállalt. Az elsőévesek közül Urbán Miklós tűnik ki, a helyi DlSZ-szer- vezet titkára. Kitűnő tanuló, de ugyanakkor élenjár a gyakorlati munkában is: 127 százalékos átlagot ért e] csapata. Segíti gyengébben tanuló társait, egész sor fiatalt vont be a DlSZ-mun- kába, egész sor fiatalt lelkesített jobb munkára a VIT tiszteletére. A DISZ-fiatalok lelkes, lendületes munkája széles hullámokat vet Petötibányán. Példamutatásuk lenn a fronton éppen- úgy, mint a tanteremben egyre több követőre talál, tömegmozgalommá vált a VIT-re való készülődés. Ott van mindjárt e Petőfi-aitáróban Körmöczi József brigádja. Nemrég ismerkedtek még meg a> bányával, de már júniusi tervüket 97.2 százalékban teljesítették. A vájáriskolában Alatíyányi József, Szécsényi János és Vajjó József vájártanuló javított tanulmányi eredményén, munkáján. ,,Rohamcsapat’’ — megtisztelő cím ez. Ezért harcolnak a Pe- tőfi-bányal fiatalok, ezért tömörítik soraikat zárt egységbe, hogy jó eredménye’kkel, harcos kiállásukkal, megdönthetetlen egységükkel köszöntsék a IV. Vitágifjúsági Találkozók A hatvani vasútállomás gozó: a Szovjetunió hős vasutasaitól átvett módszerek alkalmazásával komoly eredményt értek el második negyedéves tervük teljesítésében. Míg az első negyedéves tervüket 104.3 százalékra, második negyedéves tervüket már 110.6 százalékra teljesítették. Ez a két szám azt mutatja, hogy a dolgozók mun- kalendülete emelkedett a második negyedéves terv teljesítése során. Különösen szép eredményt értek el a 2000 tonnás mozgalomban, amelyben az előző megyedévhez viszonyítva 220 százalékot, míg a túlsúly továbbításánál 772.792 forint megtakarást értek el. A javításra1 szoruló kocsikat a „Scseb!ikin”-módszerre! hozták rendbe, aminek következtében 500.000 forintot takarítottak meg. A szovjet siktola- íási módszerek alkalmazásával 39.032 forint megtakarítást értek el. A Nazarova-mozgalmat is tovább szélesítettük állomásunk területén, melyben a távirá- szok, .váltóőrök és váltótisztítók közel 90 százaléka vett részt. Különösen Zámbá Ferenc gép- kísérő végzett ezen a téren példamutató jó munkát, míg Soós Károly intéző kezdeményezésére az adminisztratív dolgozók 70 százaléka' csatlakozott a Zsanda- rova-mozgalomhoz, hogy udvarias, felvilágosító szolgálattal járulnak hozzá tervük időelőtti teljesítéséhez, az élüzemszint másodszori eléréséhez. Az 500 kilométeres mozgalom felkarolásában és kiszélesítésében vannak még hiányosságok állomásunk területén, mind szervezés, mind a végrehajtás területen. Állomásunk dolgozóinak arra kell törekedniök, hogy ezt a nagyszerű szovjet mozgalmat is tökéletesen megvalósítsák területükön. Eredményeink fokozásához komoly segítséget nyújt az MSZT orosz nyelvtanfolyama melyen az állomás dolgozói, már ezidáig is sikeresen sajátították el a gyönyörű szép nyelvel és így orosz eredetiben olvashatják a szovjet szakemberek munkamódszereit. Pogonyi Lajos levelező A szovjet módszerek alkalmazásával jó eredményeket értek el a hatvani MÁV dolgozói dclA szihalmi Dózsa termelőszövetkezeti csoport 38 mázsa ősziárpával elsők között teljesítette állammal szembeni kötelezett sését. Példás kezdeményezés A csányi állami gazdaság két DISZ munkacsapata röpgyűlé- sen beszélte meg, hogyan lehetne meggyorsítani a növény;- ápolás, az aratás, cséplés nagy munkáját. Gulyás József hattagú munkacsapata, valamint Deák Irén héttagú növénytermesztési csapata elhatározta, hogy mozgalmat indít a heti norma öt nap alatt való teljesítésére. (Kátai Ilona.) BESENYŐTELEK ARAT Gőzerővel folyik az aratás Besenyőtelken is. Különösen a Szabad Föld termelőszövetkezet mutat jó példát a falunak. A tagok behozták családtagjaikat is, egyénekre bontották fel a területet — július 4-én már nemcsak befejezték az ősziárpa aratását és cséplését, de eleget tettek a beadásnak is. Az egyéni gazdák közül Páldi József és Kriston Sán- dorné jár élen — július 6-án teljes egészében végeztek az aratással. Vádnál László -levelező Őrizetbe vett kártevők Nagyrédén Rábaközi Ferenc súlyos demokráciaellenes kijelentéseket tett, ugyanakkor felesége a kommunistákat szidta az utcán, rémhíreket terjesztett és uszított az állam ellen. Cipó György verpeléti kulák a végrehajtókat kaszával támadta meg, szitkokkal árasztotta el őket, mert 36 ezer forintos adótartozását be akarták hajtani. A rendőrség mindkettőjüket őrizetbe vette. Ah fii „wnussstij** rmii ii€*B9igsS€>rt eaiiititnutzsti A füzesabonyi vasútállomás a kormány programmja után Sok a panasz a szerződtető vállalatokra. És ez nem véletlen! Talán sehol sem tenyészik olyan búján a túlkapások, a bürokrácia, a kapkodás vadvirága, mint éppen ezeknél a vállalatoknál, mint többek között a Magtermeltető Vállalatnál. A Magtermeltető is „értékes” munkát végzett az elmúlt időben, hogy jónéhány dolgozó parasztra, mint isten átkát zúdítsa a kötelező szerződtetést, hogy elidegenítse a falut a szerződéses termeléstől. A terv az terv, — hivatkoznak itt is fűre-fára a vezetők, s ezzel a jelszóval nem egy helyen valósággal terrorizálták a becsületes dolgozó parasztokat. Nagy József 13 holdas tarnazsadányi középparaszt például még szerződést sem kötött, mégis a bíróságra hurcolták a „szerződés megszegéséért”. Ugyancsak ebben a községben folytatott valósággal késhegyig menő harcot a vállalat megbízottja, a félkezű, amúgy is öreg id. Kovács Józseffel, mondván — és semmi többet ►— „a terv törvény”. A kömlői termelőszövetkezetekben, a tarnaszentmiklósi I. típusú Rákóczi termelőcsoportban részben a nem megfelelő talaj, részben az erősen csapadékos ősz miatt kipusztult a szerződött olasz perje. A rendeletek értelmében helyükre takarmánynövényt kellett volna vetni, ha ... De a szerződtető vállalat felrúgva a rendeletet, a törvényt, amire annyira szeretnek hivatkozni, teiost már csumizt és szóját rakott a szövetkezet vállára, ismét mondván, a „terv törvény”. Megkérdeztük Eged Lajos igazgatót, miért kellett a fe-i nyegetődzés eszközét használni, miért kellett becitálni a tanácsházára a dolgozó parasztokat a szerződéskötéskor? „Muszáj volt kényszert alkalmazni, nem ment máskép. Sokszor a kutyát uszították ránk a parasztok házánál” — volt a siránkozó válasz. Egyetlen pillanatig sem jutott eszébe Eged Lajos igazgatónak, hogy talán mégis a dolgozó parasztoknak volt igaza, akik nem voltak hajlandók eltűrni, hogy például a hevesi járásban Barna Ilona 70 holdas kulák lánya rángassa be őket a tanácsházára szerződtetni, hogy a legdurvább terrorisztikus eszközökkel, fenyegetésekkel próbálják rávenni őket a szerződés- kötésre. Hogyan is jutott volna eszébe a vállalat lélektelen, bürokratikus vezetőinek, hogy amit tesznek, az a legmélyebben sérti a dolgozó parasztság igazságérzetét s gyengíti államhatalmunk alapját, a munkás-paraszt szövetséget. Mindez nem jutott eszébe Eged Lajos igazgatónak sem és nem is mérte még fel a vállalat munkájában eddig tapasztalt töménytelen hiba, túlkapások súlyát és jelentőségét. Ez nem igen biztató a jövőre nézve. Ajánljuk tanulmányozza át türelmesen és alaposan a kormány programmját, — különösen a törvényesség megszilárdításáról szóló részt ajánljuk a vállalat igazgatója, de minden dolgozója figyelmébe, A füzesabonyi vasútállomás dolgozói a kormány új nagyszerű proigrammjának meghallgatása után elhatározták, hogy ők is jobb munkával járu'nak hozzá a, dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Megszüntetik a vonatok késését és lerövidítik az állomásra irányított kocsik tartózkodási idejét. Az állomási dolgozók röpgyűléseken beszélték meg, hogy azokat a feleket, akiknek áruja érkezik az állomásra', három óra helyett ezután kát és fél óra alatt értesítik ki s ez alatt az idő alatt Égy esztendővel ezelőtt a kiskörei tanács kénytelen volt pótolni a tarnaszentmiklósi gépállomás mulasztását, s a kiküldött cséplőgépekhez a község egyik kisiparosával létrákat készíttetett. A létrák elkészültek — 1200 forintért — a cséplés, de még az őszi mélyszántás is befejeződött, csak a pénzt nem fizette ki a gépállomás. A létrákat készítő kisiparos, aki a faanyagot is adta, többizben sürgette pénzét, de a pénz helyett mindenkor csak tömör választ kapott a gépállomás vezetőségétől: „most ’nincs". kirakásra állítják be a kocsit. A Miskolc—Hatvan—Budapest irányvonalainak mindig szabad utat biztosítanak, a füzesabonyi állomáson egv percig sem késhet egye.len teher- vagy személy vonat sem. Azóta már hozzáláttak a fogadalom va lóra váltásához. Vasárnaptól kezdve már egyetlen vonat sem késett s az állomásra érkezett teherárut nem a vállalt két és fél óra alatt, hanem másfél órai alattf állították he kirakásra. ennvi Idő alatt értesítik a szál lítófeleket. Egy évig húzódott ez így, míg végülis a helyi tanács segítségével győzedelmeskedett az igazság, a" gépállomás kifizetett — ezer fórintot. Több most nincs — tették hozzá alkudozva. Csak egy kérdést a gépállomás vezetőihez. Miért ez az oktalan és jogtalan takarékosság, miért csak a megdolgozott rhunkadíjon takarékoskodnak? ügy véljük, ennek semmi , köze a takarékossághoz, annál több a lelkiismeretlenséghez, a hanyagsághoz. „Takarékossági rendelet“ és ami mögötte van Állami gazdaságainkban komoly harc folyik a tejhozam emeléséért. Segítés helyett azonban a felsőbb szervek néha egészen értelmetlen „takarékossági’’ rendeletekkel fékezik ezt a munkát. Egy példa a sok közül: azoknak a teheneknek, melyeknek tejhozama nem éri el a 10 litert, nem lehet abraktakarmúnyi adni. Első pillanatban helyesnek látszik ez az intézkedés, de csak az első pillanatban. A gyakorlat, az élet mást igazol. A kiskörei állami gazdaságban több mint 20 olyan tehén van, mely 16—18 liter tejet ad naponta, de a téli takarmányszűke miatt a tejhozam 10 liter alá esett. A rendelet az rendelet, — így ezek a tehenek sem kaphatnak abraktakarmányt. Nem emelkedik a tejhozam, naponta másfélszáz literrel fejnek kevesebbet egyedül a kiskörei állami gazdaságban a „takarékossági" rendelet miatt. A LÉTRA AZ MSZT SZEMLÉLTETŐ AGITÁCIÓJÁRÓL Az MSZT agitációs, propagandamunkájában rendkívül jelentős helyét foglal el a szemléltető agitáció, a Szovjetunió ismertetése képes anyagokban, képsorozatok, kiállítások útján. Ma már alig van olyan helység Magyarországon — és így megyénkben is — ahová ne jutnának el az MSZT képes kiadványai, faliújságjai, plakátjai. Hasonló a helyzet a kiállítás területén is. A békehónap alatt 140 képkiállítást szerveztünk, amit 40 ezer ember nézett meg. Kiállításaink megrendezésénél mindig ügyeltünk arra, hogy valamilyen rendezvénnyel összekössük azért, hogy így is biztosítsuk minél nagyobb látogatottságát. A barátsági hónap idején kiállításainkat békehón ap-meg- nyitókon, kultúrhetek keretében egy-egy előadással párhuzamosan mutattuk be. A kiállítás témájának megfelelően, segítséget kaptunk a különböző tömegszervezetektől is. így például a „Boldog gyermekkor” című kiállítást 15 alkalommal azMNDSZ- szel karöltve, a „Sztálingrád, a hős város’’ című kiállítást a'Z MSZHSZ- és DiSZ-szel karöltve húsz alkalommal rendeztük meg. A választásokat megelőzően Egerben megrendezett „Kommunizmus útján" című nagy kiállítást közel tizenötezer ember tekintette meg. Ez a hatalmas szám világosan mutatja a szemléltető agitáció mozgósító hatását, mutatja dolgozóink óriási érdeklődését aziránt, hogy a Szovjetuniót még közelebbről, eredeti képeken keresztül is megismerjék. Szervezeteink megértették, hogy a kisképsorozatok is jelentős segítséget nyújtanak a politikai felvilágosító munkához. Ennek tudható be. hogy nem egy helyen helyes, öntevékeny kezdeményezés született. Vitrinképeinket kirakatokban is elhelyezik, valamint frissítik azokat az Uj Világ, szovjet folyóiratok egy-egy képével (például Hatvanban). Dolgozóink azon túl, hogy azt megnézik, véleményt is nyilvánítanak róla és a látottakat min. riennapi munkájukban hasznosítják is. A felnémeti Petőfi Iszcs- ben a képekről tanult módszerek alapián vezették be a dele'.ön való feiésf, ami hozzávetőlegesen másfél liter tejhozamemelést jelent egy-egy tehén után. A he- vesvezekényi tsz-nek egyik tagja viszont saját példájával bizonyította' be, hogy a szovjet dolgozók üdüléséről szóló képsorozat valóság, mert ma már Magyarországon is ennek példáján sokezer dolgozó részesül üdülésben, az elmúlt évben ő maga is. Az atkári általános iskola igazgatója, Tarnóczi József úgy nyilatkozik, hogy a mindennapi tanítói munkának szinte nélkülözhetetlen részévé váltak a Szovjetunióról szóló képek. A most megjelent „Az első gabonát a hazának” című rajz- sorozatunk is rendkívül népszerű. A képsorozat segítséget nyújt az aratással és beadással kapcsolatos felvilágositó munkához. Ha szervezeteink a képeket nyíl: területen, kirakatokban, táblákon, a cséplőgépek és az állami begyüjtőhelyek közelében helyezik el, ha leleményesek lesznek és a rajzsorozat nyomán helyileg is készítenek hasonló rajzokat, s a képek alatt közölt verseket a rigmusbrigádok megtanulják, s ezek mintájára helyi példákkal rigmusokat írnak — akkor rendkívül nagy segítséget adtunk az aratás, cséplés, begyűjtés kultúragitációjához. Képkiállításainkon, vitrinjeinken túlmenőleg, rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a legfrissebb N. Bredjuk-plakátoknak, ami egyszerű, mindenki számára érthető nyelven magyarázza a Bredjuk-féle gyorscséplés lényegét. Van már példánk az atkári gépállomásnál arra, hogy a gépállomások központi lapjaban megjelent leírás bonyolultsága miatt az óragrafikon elkészítésének módszerét nem értették meg. Ezt a problémát oldotta meg Bredjukcplakátunk, ahol óragrafikon elkészítése is, egyszerűen, szovjet módra van leírva. A felsorolt példák azt bizonyítják, hogy a szemléltető agitáció munkánk komoly emelője, hogy ezen a területen is az előző évekhez viszonyítva komoly eredményeket értünk el. De meg kell állapítanunk e munkánk néhány hiányosságát is. Először is azt, hogy a szemléltető agitációs munkát helytelenül — nem egy esetben a többi feladatoktól külön feladatnak tekintettük. Nem kötöttük össze megfelelően kiállítási munkánkat tagszervezéssel, Uj Világ-előfizetők gyűjtésével stb. .4 „Kommunizmus útján’’ című nagyki- állitás közel tizenötezer látogató, jónál egyetlen tagot sem szerveztünk be az MSZT-be. Másodszor: szervezeteink sok esetben a szemléltető agitációs munkát technikai feladatként kezelik. Nem gondoskodnak például arról, hogy a látogatóinak megmagyarázzák a kiállítás anyagát. Ennek az eredménye, hogy kiállításaink gyakran csak látványosságot nyújtanak, 6 politikai tartalmuk elsikkad. Harmadszor: számos esetben megtaláljuk a kampányszerűség jeleit is. A vitrinek képanyagait rendszerint csak akkor cseréljük ki, ha közeledik valamely nagy történelmi évforduló ünnepe vagy nagyjelentőségű politikai esemény. Például az egri szervezetünk vitrinjében, a Széchenyi- utcán még mindig az Októberi Forradalom évfordulójára kiadott színes képek láthatók. Nem beszélve arról, hogy mennyire elhanyagolt állapotban. A piaciéri vitrinből ’s — ahol naponta többezer ember fordul meg — hiányzik „Az első gabonát « hazának” című képsorozatunk. Beszélnünk kelt még munkánkkal kapcsolatban az éberség hiányáról. Az ellenség ezen a területen is támad, ahol csak teheti, megrongáljál kiállítási anyagainkat, vitrinjeinket. Tudatában kell lennünk annak, hogy az ellenség ismeri szemléltető agitációs munkánk jelentőségét és igyekszik a legalatiomosabb eszközökkel azt gátolni. Ezek a hiányosságok azt bizonyítják, hogy a szemléltető agitáció eszközeit még nem használja fel minden szervezetünk fegyverként. Feladataink: el kell érnünk, hogy ,,Ismerd meg a Szovjetuniót" című előadássorozatunkat minden szervezetünkben kiállítások kísérjék. Kiállításainkon minden esetben folytassunk tag- szervezést, Uj Világ-előfizetők gyűjtését. Kiállításainkat a nyári hónapok alatt főleg falvakba juttassuk el, hogy dolgozó parasztságunk minél jobban megismerkedhessen a Szovjetunió élenjáró mezőgazdaságával. Ahol csak lehetséges, kiállításainkat kul- túrotthonokban rendezzük. Frissítsük fel új, aktuális képanyaggal a vitrineket, fokozottabban vegyük igénybe a kirakatokat azokon a helyeken is, ahol eddig nem éltünk ezzel a lehetőséggel. Éberen védjük szemléltető anyagainkat és ne tűrjük azt, hogy az ellenség megrongáljon olyan'képeket, amelyek hős szovjet embereket ábrázolnak és különös gonddal óvjuk nagy vezetőink képeit. Úgy kezeljük kiállításainkat, mint dolgozó népünk vagyonát. Minden olyan anyagot, amelyeket már egy járás vagy város, vagy község területén bemutattunk, azonnal továbbítsuk olyan helyekre, ahol még azt nem ismerik. Használjuk éles fegyverként a szemléltető agitáció minden eszközét az előttünk álló feladatok elvégzésénél. Nyújtsunk ezáltal is minél nagyobb segítséget szeretett pártunknak, szocializmust építő népünknek. Használjuk fel anyagainkat olyan szeretettel és gondossággal, mint amilyen őszinte szeretettel küldik azt nekünk szovjet elvtársaink. Horváth Nándor MSZT megyei titkár. „SZÁRNYALÓ A miskolci Déryné Színház MSZT-szervezete július 13-án, hétfőn este fél 8 órakor „Szárnyaló dallamok“ címmel vidám operettestet rendez. Fellépnek: Bartha Mária, Görög Mara, Gyulányi Éva, Karácsonyi Magda, Besztercei Pál, Kovács László, Kőváry István, Pagonyi Nándor, Né- methy Ferenc, Vereczkey ZolDALLAMOK" tán, a Déryné Színház művészei. Műsoron: opera-, operettáriák, táncduettek, paródiák, vidám jelenetek. Jegyek a színház pénztáránál válthatók délelőtt 10-ig, délután 5—7-ig. Szeretettel várja Eger város dolgozóit a Déryné Színház MS ZT-szer vezete.
