Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-09 / 55. szám

1953 Július 9­5 Párosversenyben Vámosgyörk és Gyöngyöshalász Vámosgvörk és Gyöngyös- halász község dolgozó paraszt­jai régi veVélytársai egymásnak-. 'Most az aratás, cséptés idősza­kában is párosversenyre iépíek, hogy ki takarítja be előbb a bő­séges termést, ki adja az első gabonát a hazának. A két község tanácselnökének szobájában naponia berreg a te­lefon, egymás munkája után ér­deklődnek, mert egyik se sze­retne lemaradni a nemes ver­senyben. Hetenként személyesen is átmegy egy-egy küldöttség, s a saját szemükkel is meggyő­ződnek versenytársuk munkájá­ról. Gyöngyöshalász kissé partos ha"árában szorgalmasan dolgoz­nak az emberek, a* kaszások után könnyedén hajladoznak a marokszedők. A dolgozó parasz­tok vasárnapra befejezték az ősziárpa aratását. A kaszások nyomában dolgoznak a trakto­rok, végzik a tarióhántást. A Rákosi ter,merőcsoport tíz hold földjén már zöldéi a másod- vetésű köles. A község dolgozó parasztságának szinte szárnya­kat adott a kormány programja, mely a szebb, boldogabb életü­ket biztosítja. Vasárnap már kint voit a falu apraja, nagyja, a határban és ezen a napon több mint 50 hold búzát vágtak le. Szerdán már megkezdték a kövér árpakalászok cséplését, amely átlagosan 16 mázsát ígér holdanként. Az egyénileg dol­gozó parasztok közül Szabó Já­nos ö.holdas gazda válik ki jó munkájával, aki az elsők között aratta, le két és félhold búzáját és a frissen szántott tarlóba másodnövényt vetett. Vámosgyörk község határában az elmúlt héten vontatottan ment a munka. Ennek egyik oka az volt, hogy a mélyen fekvő területeket elöntötte a víz. De része volt1 benne az at kari gép­állomásnak is, mely rosszul ja­vított aratógépet küldött dol­gozni. Az aratógép mindössze két hold gabonát vágott le és három napjai kijavítana,nu! he­ver a gabonatáblák mellett. Az új kormányprogramm megjelenése új lendületet adott a falunak. A dolgozó parasztok ásót, kapát fogtak a kezükbe és levezették földjeikről a vizet. Vasárnap már 100 aratópár lá­tott munkához, 100 hold ősziár- pát és búzát vágtak le. Még ezen a napon tíz •hold rövid te­nyészidejű kukoricát és csato­rnádét vetettek el. Az egyéni gazdák közül Tóth Lászlóné négy és fél hold búzáját egy nap alatt learatta és egy hold földbe csalamádét vetett. Gvöngvöshalász és Vámos­györk község dolgozói látják, hogy kormányunk minden segít­séget megad munkájukhoz, a szerető gondoskodás viszonzá­sául elhatározták, hogy vasár­napra befejezik a:z aratást és a cséplőgép alól maradéktalanul teljesítik az állammal szembeni kötelezettségüket. Jobb imáival válaszolnak a kormány programmjára a EÉkhegyséjji Ásványbánya dolgozói A Bükkhegységi Ásványbánya dolgozói hétfőn reggel a szo­kottnál korábban gyülekeztek a munkahelyen, ahol élénken tár­gyalták az új kormány pro- grammját. Valamennyien he­lyeselték az új gazdaság-politi­kát, melynek célja a lakosság, elsősorban az ipari munkás­ság életszínvonalának emelése, anyagi és kulturális, szociális helyzetének állandó javítása. A bányászok figyelmét Nagy Imre elv.árs beszédéből legjobban az a rész ragad’a meg, amikor ezeket mondotta: „A kormány elhatározott szándéka, hogy le- küzdi a drágaságot" — de meg­értették azt is, hogy az árcsök­kenéshez és a reálbérek emelé­séhez szükséges, hogy ezután is becsülettel teljesítsék a ter­vet. A kormány újabb gondosko­dására hamar megszüle.ett az elhatározás. A Bükhegységi Ás­ványbánya dolgozói megfogad­ták, hogy a termelés emelésével fik is hozzásegít k kormányun­kat programmjának megvalósí­tásához. A fogadalmat mára az első órákban tettek követték A fel- németi fehér mészkőüzem bá­nyászai közül Csányi Mihály, Farkas b. József és Sikes Si­mon, akik mindig példát mutat­tak a termelésben, s a'kik évi tervük megvalósí.ásában már augusztus végén járnak, hétfőn délig egésznapi előirányzatukat teljesítették. Példájukat még számos dolgozó követte. Az üzem bányászai közül, akik a felszíni bányában hősies mun­kát folytatni!; a terv teljesíté­séért. nem találni százszázalé­kon aluli teljesítőt. Ennek ered­ménye, hogy féléves tervükön felül több mint 7500 tonna mész­követ termeltek. A nemrégen feltárt borsod- nádasdi bányában hazánk leg­jobb öntödei homokját állítják elő, melyet eddig külföldről importáltunk. A bánya dolgozói eddig 787 tonna homokot adtak népgazdaságunknak, mellyel több mint 33.000 forintot jaka- rVoitak meg. Most megfogad­ták, hogy az ország összes ko­hóit ellátják a jó minőségű anyaggal és a kormány pro­grammjának megvalósulását azzal segítik elő, hogy még több valutát takarítanak meg népgazdaságunk számára. A Bükkhegységi Ásványbánya dolgozói, akik edd:g is a tervek teljesí ésével segí.e’ték pártunk és kormányunk politikáját, is­mét bebizonyították, hogy egy- emberként támogatják az új kormány programmját. Hétfő délig 110 százalékra teljesí­tették előirányzatukat. __________N ÉPÚJSÁG — MWTi 11 ni «■»in i'ii I hí i — A legyei Tanács gépcsoportja jelenti: Megyénk gépállomásai egyre gyorsabb ü.emben végzik az aratást. A boconádi gépállomás 109 holdat aratott le, tervét 36 százalékra teljesítette. A sarud! gépállomás 129 hold Maratásá­val került a második helyre. Aratási tervét 17 százalékra* tel­jesítette. A horti és a füzes­abonyi gépállomás egyaránt 15 százalékot ért el terve teljesíté­sében. Szégyenletesen lemaradt az aratásban a detki gépállomás, amely 300 hold előirányzatból mindössze tíz holdat teljesíteti. Gyengén dolgozik a hevesi, a káli és a pétervásári gépállo­más, mert mindössze 6.6 száza­lékra teljesítették előirányzatu­kat'. Az aratással egyidejűiéig meg­kezdték gépállomásaink a tarló­hántást is. Ebben a munkában lemaradás tapasztalható, mert még az „élenjáró” pétervásári gépállomás is csak tíz száza­lékra teljesítette íarlóhántási előirányzatát. A hevesi, káli, lőrinci gépállomás még nem adott jelentést a tarlóbántásról. A csépiési munkálatokban e’ső helvet ért e! a boconádi gépállo­más. mely a kenyérért' folytatott harcban 1600 mázsa gabona el­csép'.ésével segítette a falut. Nem sokkal maradt le a tárná- szentmiklósL gépállomás 1473 mázsás teljesítésével. Igen ke­veset csépelt el az atkári és a detki gépállomás, a lőrinci és a hon’ gépállomás pedig hozzá sem kezdett a csép'éshez. A traktoristák között indul; aratási versenyben Fülöp Lajos boconádi traktorista vezet, aki 60 hold aratásával segítette a környék termelőcsoporotjait. Ba­logh Sándor füzesabonyi trakto­rista 34 holdas teljesítményével a második helyre került A har­madik helyet Pető M'hálv horti traktorista tartja 30 hold aratá­sával. A női traktoristák 6zépen megáll iák. helyüket a cséplésben is. Májer Erzsébet tarnaszent- mik'ósi trak'.orista 400 mázsa gabonát csépelt el eddig és ezzel az eredményével Krizsán József boconádi traktorista után a második helyet érte el megyei viszonyla ban. Krizsán József 540 mázsa gabona elcsépléséve! került' az első helvre és ezzel megmutat'a. traiktorista társai­nak az időben kezdett munkával szép eredményeket lehet elérni. Cazáag termést csépel a besenyőtelki Szabad Föld szövetkezet Virrad. A nap vörös fejét álmosan dugja ki a láthatáron, s lassan elindul megszokott út­ján. A faluhoz közel eső tanyán, a besenyőtelki Szabad Föld tszcs tagsága két munkacsapat­ra osztva munkához lát. Bocs: Imre serényen adogatja a súlyos kévéket, a cséplőgép éhes szája mohón nyeli d őket. A zsákok­ba ömlik a kövér mag, mely a mázsáról egyenesen a vára­kozó kocsira kerül Két feldíszí­tett kocsi hordja a szérűről az államnak járó gabonát. Az első szállítmányt kora reggel be- vitr.e Csapó Sándor kocsis, és ahogy haladt a oséplés, úgy sza­porodott az átvevőheiven a be­adott árpa halmazai. Délre már beadták az államnak járó 83 mázsát. Könnyen tehették, hi­szen a 13 mázsás átlagtermés a beadáson felül is biztosított a taigok részére több mint 100 mázsát. Ha ehhez hozzászámít­juk még a lábon lévő tavaszi­árpát, bátran elmondhatjuk, hogy a jó munka;, eredménye­ként bőven el tudják látni abrak­kal jószágállományukat, és bő­ven jut a munkaegységre is. Alig kétszáz méterrel arrébb másik cséplőgép mormolása hangzik. Az egvik munkacsapat a borsó: csépeli ott. Gyorsan haled a munka*. Igyekeznek a* tagok, mert sürgpt az idő. Itt a búza aratásának az ideje, ezért határozták el, egy nap alatt befejezik a csép'ést, és utána újra az aratáshoz látnak. A cséplőgépből szinte ömlik a nagy, szépszemű borsó. Alig győzik cserélni a zsákokat. Nyo’c ho'd területükről több mint 80 mázsa termést várnak, ebből beadják a kötelezettségüket, még akkor is marad 40 mázsái körül a sertések részére. Miért nsm hasznátják ki Petőfihányéi ez F4-es fejtőgépet? Petőfibánva Közép-Európa egyik legjobban felszerelt, gé­pesített bányaüzeme. Itt is be­bizonyosodott, hogy a* ma bá­nyászatában nélkülözhetetlen a gép. Éppen ezért, a legnagyobb csodálkozással figyeljük, hogv Petőfibányán nem használják ki az F 4-es fejtőgépet. Két esetet említünk meg a sok közül, mindkettő hűen tük­rözi, hogv mennyire lebecsülik a* bányaüzem vezetői a gépeket. A 45-ös F 4.es géptől a csapato­kat hónap közben áthelyezték másik üzembe. A feitőgéo az­után hosszú ideig kihasználat’ai- nul pihent habárain üzemképes állapotban. A 31-es F 4-es fej- tőgép után Kovács Gusztáv üzemvezetőhelyettes 27 méteres g: miszalagot szerelt be a fo­lyamatos szállítás biztosítására. A kis gumiszalag alváza sínen csúszva lábakon vontatható elő­re. A sok láb nagy súrlódási felületet ad, s ezzel igen nehéz az előrehúzása, sok időveszte­séget okoz. Nem beszélve arról, hogy az egész alkotmány bako­kon áll. Ha megakad a gumi- «zalag, akkor egymás után ki­dőlnek alóla, 4- ismét rengeteg az időveszteség. Az ilyen szál­lítási biztosítás aztán azt ered­ményezi, hogv a fejtőgéppel nem lehet beállni a vágat kö­zepére. lia az eltér az iránytól. Meglehetne szüntetni ezt a hibát, ha a lábak helvett gör­gőket tennének a* gumiszalag alváza alá. Mindezt Kovács elv­társ is tudja, mégsem tett sem­mit a hiba felszámolása érdeké­ben. Bányagépalkalmazási Kísérleti és Kutatóintézet kirendeltsé. gének dolgozói Számos kérdés érkezett szer­kesztőségünkhöz pártszerveze­tektől, népnevelőktől, egyszerű dolgozó emberektől, hogy ez új gazda s áigpo'l it lka végreh ajtásá­ban ind a szerepe a Máknak. ★ Naigy Imre elvtárs az ország­gyűlés előtt ismertette az új kor­mány programmját. „A kor­mány rendkívül nagy súlyt helyez arra. hogy a parasztság­hoz va'ó viszony a munkás­paraszt szövetség szilárd gazda­sági és politikai alapjára helyez­ze, hogy he'yreállítsa a paraszt­ságnak a jogrendbe és törvé­nyességbe vetett bizalmát, ami­nek megrendülésében nem kis része volt az úgynevezett knlák- listának — mondotta többek között. — Amellett, hogy ez a lista a kutáksáíg e’len admi­nisztratív intézkedésekre és sú­lyos visszaélésekhez vezeted, hozzájárult az -állam és a dol­gozó parasztság, főképpen a középparasziság közötti jó vi­szony és tartós szövetség meg- lazulásához is. Nyilvánvaló, hogyha a falun meg akarjuk szüntetni a törvénytelenségekéi, ha helyre akarjuk állítani a jog- biztonságot, a középparasztság­gal való tartós szövetséget, már pedig ezt feltétlenül meg kell valósítani, úgy a kuláklistát meg kell szüntetni, fenntartva a kizsákmányoló kuláekok korlá­tozására irányuló gazdasági rendszabályokat’'. A kormánynak ez » pro- grammja ezt a bizonytalanságot akarja felszámolni, melyet a középparaszíság'bao éppen a> kuláklista kel leit fel. Gyakran előfordul, hogy becsületes közép­pé rasztakat egyszerűen ráí ettek a bul áld istára, azután lekerültek róla, majd megint Máiknak minősítették, miközben gyakran éppen a Mákok maradtak le a listáiról. Ezért szűnt meg a ku- láikllisía, a túlkapások, s a kö­zép par as ztok zaklatásának for­rása. A falusi osztályellenség mellénye most egy arasznyival nőtt. Azt képzelik azok, akik v:! ágéi elükben a dolgozó népet nvúzták, hogy „eljött az 5 ide­jük" — igyekszenek kihasználni partszervezete'nk, kommunis­táink tétovázását ezen a téren. TarnaszeRtmiklóson azok meré­szelték követelni a tanácstól, hogy mentesítsék őket a- kulák- meghatározás alól, aki'k évtize­deken keresztül cselédeik sanyar­gatásáról voltak híresek. Uszták Gáigor tannal el esizi nagygazda, aki világéletében harácsolásáról volt híres, arcátlan szemtelen­séggel nekitáimadt a tanács- elnöíkhelyettesnek és felelősségre vonta a Mákok korlátozásáért. Miért van most il ven nagy hangjai a falusi osztályellenség­nek? Egyszerű a magyarázat, egyes pártszervezetek, funkcio­náriusok nem láttak tisztán az osztályharc kérdésében, azt vé­lik, hogy a kulákl'sta és az osz­tályharc elválaszthatatlan egy­mástól. Megfeledkeznek ezek az elvtársak arról, hogv 1950—51- ben nem volt kuláklista, mégis keményen harcoltunk az osztály­ellenség ellen, minden téren érvényre juttattuk a korlátozás politikáját A kulákság, nrnt kizsák­mányoló osztályellenség elleni harc konkrét intézkedései, a ké­sőbbiekben fognak megjelenni. De azt látnunk kell, hogy a mi parasztpolitikánk a lenni hár­mas jelszóra épül. Támaszkodj a szegénypar'asztra, egyezz meg a középpairaszttal és folytass kíméletlen harcot a kuláksággal szemben. Ezután is le kell lep­lezni, sőt az új gazdasági poli­tika sikere érdekében sokkal fo­kozottabban, sóikkal éberebben, minden Mákmesíerkedést, min­den szabotázst. Most látható igazán a kuláik alias szem­forgató arca. Na.gyrédén teg­nap még a legcsöndesebb, leg­szerényebb Mákok teli torokkal kiabá'iák, ne felietek, holnapra átvesszük a hatalmat. Minden vezetőnek, minden kommun i st ánafc, népnevei őnek t'sztán kell látnia, ho*gy a szo­cializmus. építése elválaszthatat­lan az osztályharcitól, és mi most éppen a szocializmus építését segítjük elő Az új gazdiasáig- po'ifikával, következéskép fo­kozni kell a harcot B, falusi osz­tályellenséggel szemben, Leplezzük le az ellenséget Megyénk dolgozói lelkesedés­sel hallgatták és megelégedet­ten vették tudomásul Nagy Imre elvtárs beszédét, az új kormány programmját. Az eltelt napok­ban egy fejjel nőtték megyénk dolgozói, felszabadultabbak let­tek, s most őszintén, segíteni akaróan tárják fel hiányossá­gainkat, hogv ezeket közösen kijavítva, nagyobb léptekkel ha­ladjunk a felemelkedés útján. Ez tükröződik az arcokról, ezt érezni a beszédekben, ezt mutat­ják a dolgozók levelei, nyilatko­zatai. Megállapíthatjuk tehát: dol­gozóink között megelégedést, jó hangulatot váltott ki a kormány nyilatkozata. Az osztályellenség azonban most is, mint építésünk során mindig megpróbál örö- rünkbe ürömöt csöpögtetni. S meg kell mondanunk, hogy egyes vezetők szájtátisága miatt néhol sikerrel jár az ellenség aknamunkája. Alig hangzott el a , beszéd, alig száradt meg a nyomdafes­ték az újságokban megjelent nyilatkozaton — az ellenség máris rákapcsol, s „értékelve” az úi lehetőségeket', boszorkány- konyhájából máris új készítmé- nyű kotyvalékokkal árasztotta el a megyét, rövid egy-két nap alatt újabb rémhírek születtek, s a tájékozatlan dolgozók végül is nem tudják hányadán állnak. A vezetők és népnevelők feladata most a rémhírek valótlanságá­ról lerántani a lepiet, megma­gyarázni az ellenség aljas cél­ját és módszerét. Ha valaha, úgy most a leg­nagyobb bűn a szájtátiság, a* passzív szemlélődő magatartás. Lelkiismeretlen árulás most a dolgozókat magukra hagyni. Annál is inkább, mert az ellen­ség mindent „meg akar magya­rázni”. E magatartás következ­tében egyes községeinkben az ellenség valósággal tort ül. Sut­ler Ignác dem;én községben a dolgozó parasztokat arra szer­vezve. hogv nála hallgassák meg Európa hangját, mert az mond igazat. Nagvréden a MEZÖKER könyvel ője a*zt mondta: „végre a k'Ommt’cVák felkelnek az asz­tal mellő!“ és átadják a helye: ne­künk, a szakembereknek”. Egyes kitelepítettek és kulákok pima­szul fenyegetni merészelik az ál­lam és a Párt funkcionáriusait. Füzesabonyban Kapott András volt csendőr bement a tanács­házára és egyszerűen utasítani próbálta a tanácstitkárr, hogy neki a régi jogait adják vissza, ezt üzeni Hanuszkának. a párt- titkárnak és Nagynénak, a volt tanácselnöknek. De az ellenség most egyönte­tűen elsősorban a termelés vo­nalán támad. — Ne siess az ara­tással, hátha* az ősszel forrada­lom lesz — duruzsolja a dol­gozó parasztok fülébe. — Ne szakítsd meg magad a munká­val — hisz a kormány anélkül is jólétet Ígért — mondja* az üzemekben egy oktávval maga­sabb hangon, mint tegnap merte volna*. És a kommunisták, veze­tőink egy része ezt tűri — talán ők is azt hiszik, hogy a kor­mány, az új kormány egymaga majd mindent elintéz? A kormány programmjának alappillére valóban a dolgozó nép életszínvonalának emelése. De vaksággal van megverve az a* vezető, aki nem* látja, ennek egyedüli kulcsa üzemekben a tervek teljesítése, falun az ara­tás, cséplés gyors, szemveszte- ség nélküli elvégzése. Most ér­demes igazán lelkesedni és lel­kesíteni. Vegyék észre vezetőink, soha* még programmot ilyen lel­kesedéssel nem fogadott a dol­gozó nép. Meniünk közé’ük. be­szélgessünk velük. Hallgassuk meg problémáikat, kételyeiket, s magyarázzuk meg nekik, hogy a.z életszínvonal emelkedése el­sősorban a mi munkánktól függ. De magyarázzuk meg azt is, kormányunk vallóban a humani­tás, a megbocsátás szellemében kívánja vezetni az országot — megszilárdítja az alkotmányos jogrendet, de mi az ellenséget továbbra is ellenségként kezel- iük. S ha a. dolgozó nép érdekei ellen tör, kíméletlenül eljárunk vele szemben. Az ellenség kor­mányunk egyes intézkedéseit gyengeségünk jelének vette, s most azt hiszi, eljött az ő ideje. Mint már annyiszor, most is el­számította magát. Soha még ilyen erősek nem voltunk, s ezt éppen a jogrend megszilárdí­tása. bizonyítia* fényesen. Náiunx a főszereplő a nép — 5 érette történik minden, s aki ezt veszélvezteti, magára vessen! Csinálja ezt, az állítólag gyenigeséglből f akadó balpol i tikit utánunk Amerika vagy bárme­lyik kapitalista ország. Oszlas­sák fel ők az internálótáborokat, ad’anak a* békeharcosoknak am­nesztiát. De nem merik, mert félnek a néptől. Nem csinálhat­ják utánunk, mert ők gyengék, s kormányzásuk gépfegyverek­kel, nem pedto a nép szereteté- vel van alátámasztva. Ezt kell megmagyaráznunk! Mos: közömbösnek lenni egyenlő a dolgozó nép elárulásával. Most keli igazán kommunistá­nak, Vezetőnek lenni, amikor nem egyszerűen adminisztratív eszközökkel, utasításokkal, de a dolgozó nén szere'e'éfő! áshatva, biztos ügyünk igazában beszél­jük meg hazánk vezetését, sor­sának további jobbrafordulását, az arra ieghivatottabbakkal: a néppel. Negyven kiló árpa: 1693 forint a betolakodott bürokraták szerint (Tudósítónktól) Sokat írtunk, beszéltünk már a bürokráciáról, mely nemcsak megkeseríti a dolgozó nép éle­tét, de nem egyszer az osz- tályelienesség szekerét tolja előre. A gyöngyösi járásbíróság a közelmúltban „nagyszerű” bürokratikus fegyvertényt haj­tott végre, melynek szenvedő alanya Kocsis István, a kará- csondi vasútállomás dolgozója, „hőse” Bíró István karácsondi kulák volt. Mj is történt? Kocsis Istvánnak 500 négy­szögöl földje van, boldogtalan­ságára éppen Biró István ka­rácsondi kulákcsemete szom­szédságában így esett meg, hogy a kulák tavasszal, merő véletlenségbő! felszántotta és bevetette árpával földjét. Ko­csis István visszakövetelte jo­gos tulajdonát, a kulák haj­landó lett’ volna visszaadni', mondván „kérem azonnal a 40 kiló vetőmagot”. De éppen ak­kor nem volt. A kulák perelt, a járásbíróság intézkedett: „ ... Megjelentem a helyszí­nen, ahol a végrehajtást szenve­dő távollétében feleségét hivtam fel, 40 kilogramm árpa kiadá­sára, aki kijelentette, hogy az árpa nincs a birtokában, azt ki­adni nem tudja. Az új termésből ezen mennyiséget hajlandó ki­adni. Ezekután a Vght. 217. §-a alapján lefoglalva: 1 db veres­tarka üszőborjú 300 forint, —, 1 db verestarka bikaborjú 250 forint, — 1 db jármas szekér használaton kívül 600 forint. Letiltva a végrehajtást szen­vedőnek a MÁV vámosgyörki állomásfőnökségétől járó fizeté­sének a 33 százaléka, oly mó­don, hogy a végrehajtást szenve­dőnek havi 300 forint mentesen maradjon a 4.250/1949 M. T. sz. rendelet alapján 500 forint ere­jéig. Ezzel az eljárás 1953 május 18. napján délután 1 órakor be­fejeztetvén, felolvastatott, meg­magyarázta tott és helybenha- gyatott, jegyzőkönyv lezáratott és aláíratott.’1 Ócska! László s. k.- jb. végrehajtó. ... Es hozzátehetjük a bürok­rácia elkövettetett A végrehaj­tás során természetesen más költség is merült fel, mint a végrehajtó napidija, az eljárás költsége, ai nyomtatványok díja, — amelyet Kocsis István fize­tett meg. Kovács István már annak rendje-módja szerint két részletet le is fizetett a letiltás­ból, kifizette a kuláknak az ár­pa hatósági árát. Egyszóval, mert visszakövetelte jogos föld­jét Biró István Máktól kereken 1 693 forint 50 fillérre büntették. Mindez nem 1890-ben, vagy 1935-ben történt, hanem mint a jegyzőkönyv dátuma is bizo­nyítja, 1953 májusában, de ga­rantáljuk, — a dolgozó nép ezt tovább nem tűri. A kulákság elleni harc új feladatai

Next

/
Thumbnails
Contents