Népújság, 1953. június (45-52. szám)

1953-06-28 / 52. szám

7 1953 Június 28. ____________________________________________________________________NE Pü l SAG A propagandisták jó kiválogatásával alapozzuk meg az új oktatási év sikerét Az 1952/53-as pártoktatási ** év befejeződött. Tizenöt­ezer párttag; és pártonkívüli ta­nulmányozta az SZKP XIX. kon­gresszusának nagyjelentőségű anyagát, Sztálin elvtárs „A szo­cializmus közgazdasági problé­mái a Szovjetunióban" című kor­szakalkotó müvét pedig többszá- zan ismerték meg. Ezrek tanul­mányozták példaképünknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak történetét, az alsófokú párt- oktatás több mint 11 ezer rész­vevője ismerte meg pártunkat, pártunk Szervezeti Szabályzar tát, Rákosi elvtárs harcos éle­tét, a Tanácsköztársaság dicső történetét, a marxizmus-leniniz- mus tanításainak egyrészét. S zép és nemes munkát vé geztek azok a propagan­disták, akik kommunista lelkese­déssel küzdöttek a győzelemért, a párttag és pártonkívüli hallga­tók politikai öntudatának eme­léséért. Általános tapasztalat, hogy ahol a propagandista jól dolgozott, ott jól fejlődtek a hall- ga'ók, jól ment a tanulás, nem voltak hiányzók és az évvégi vizsgákon a jó munkáról. adtak számot. így volt ez a füzesabo­nyi járásban, és a megye számos községében, Voltak azonban olyan helyek Is. mint Petőfibányat, ahol mű­szak előtt, vagy után egy óra alatt ,,csapták össze" az elő­adást, az anyag megtárgyalá­sát. Természetes, hogy az ilyen helyeken nem tanultak megfele­lően, nem gazdagodhatott eléggé politikai tudásuk. M ost, mikor már megkezdő­dött az 1953/54. oktatási év előkészítése, minden alapszer. vezeti vezetőségi tagnak, minden pártbizottsági titkárnak és mun­katársnak látnia kell: a jövőévi pártoktatás sikere a propagan­distákon áll, vagy bukik. Akkor érhető csak el a pártoktatás ej: méleti színvonalának jelentős megjavítását ha a párttagok leg­jobbjai, a marxizmus-lenin­izrnust legjobban ismerő kom­munisták nevelik a hallgatókat. A Politikai Bizottság határozata felhívja a figyelmünket: „Most fokozottan olyan propagandas- tákra van szükségünk, akik ala­posan ismerik pártunk politiká­ját, gazdag tapasztaiatokkal ren­delkeznek a gyakorlati munká­ban, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben — választ tudnak ad­ni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes el­méleti oroblémákai és szilárd meggyőződésre nevetik a hallga. tokait." Amint a PB határozatából " láthatjuk, a propagandis­ták kiválogatása különösen nagy körültekintést, nagy felel őssé- iget, alapos munkát követel párt- szervezeteinktől. pártbizottsága­inktól. Az idei oktatás: évben mintegy 1200 propagandistára lesz szükségünk, — ezekre lesz bízva a párttagok és a párton, kívüliek politikai nevelése. A propagandisták kiválogatá­sában már több helyen tapasztal­ható lelkiismeretlenség. Olyano­kat javasolnak propagandistá­nak, „aki ráér", feltételnek szab. ják meg a „szókincset" s áltar lánosságba.n foglalkoznak a pro­pagandisták kiválogatásával. Ne a ráérést és neosak a szókin­cset tartsák szem előtt alapszer­vezeteink vezetői, hanem a fent. idézetí PB határozatot és úgy válogassák ki a, propagandistá­kat, ahogy, azt a Politikai Bi­zottság határozata megköveteli. T apasztalható kapkodás, ' opportunizmus és éberte- lenség is munkájukban. Több helyről hallottunk olvan panaszt, hogy nincs megfelelő ember erre a fontos munkára. Ez nem igaz. Ahol ezt mondják, azt is k:- mondták. hogv a vezetőség nem ismeri az embereket, nincs ítélő, képessége. Az elmúlt évben a propagandisták zöme megállta a helyét. Ezeket és a:z egy év alatt pártiskolát. végzett elvtár­sakat kel! propagandista munká­val megbízni. Helytelen lenne azonban, ha a régi propagandistákat anélkül, hogy velük beszéltek volna — újból beosztanák. A pártszerve­zet veze'őségének minden egyes propagandistával személyesen kell beszélgetnie. Vizsgálják meg közösen, milyen nehézségekkel küzd a propagandista és próbál­janak megoldást keresni azok leküzdésére. A járási pártbizottságok- nak is több gondot kell fordítaniok a propagandisták ki. válogatására. A JB-k munkájára az jellemző, hogy az osztályok nem segítik az agit.-prop. osz­tályokat, nem ismerik a propa­gandisták kiválogatásának állá. sát. Tóth elv*ársnak, a pétervá- sári JB titkárának fogalma sincs arról, hol tartanak ebben a mun­kában. Itt egyetlen osztály sem segít az agit -prop, osztálynak. Másutt nem beszélgetnek azok­kal a propagandistákkal, akiket az alapszervezet javasolt, nem nézik meg, hogy megfelelőek-e ezen feladat végrehajtására. A gyöngyösi JB mindössze 10, a hevesi JB pedig csak 30 százalé­kával beszélt azoknak a propar gandistáknak, akiket elfogadtak. Emberek sorsáról, emberek mun­kájáról dönteni és velük nem be­szélni, — pártszerűtlenség, lebe­csülése ez embereknek, kikre ilyen szép munkát bízott a párt. A járási pártbizottságok vegye­nek példa‘ a füzesabonyi JB-töl, ahol a javasolt propagandisták­nak 90 százalékával beszéltek már az elmúlt héten. A párttagság nevelésének ^ alapvető formája a párt­oktatás. A Politikai Bizottság 1951 május 17-i határozata ki­mondja: ,.A kommunisták nevei léséért, ideológiai fejlődéséért el­sősorban a párt alapszervezetei a felelősek. Az alapszervezetek vezetőségének kell a párt tagjait szilárdságra, elvhűségre, fegye­lemre nevelni.“ Harcoljanak-e a határozat megvalósításáért pártszervezeteink a propagandis­ták jó kiválogatásával, és a já­rási pártbizottságok adjanak eh­hez elegendő segítséget. Két DISZ-levél Kormos András egercsehi DISZ alapszervezeti titkár le­velében beszámol arról, hogy megjavult a fiatalok munkája. Tanulásban és munkában ki­alakult ai versenymozjgalom, szép eredményeik vannak. A tanulók közül, akik a szerve­zetükhöz tartoznak, egy sem bukott meg. Lencsés István ki­tűnően, Bíró József jelesen vizsgázott. „A jövőben is meg­álljuk helyünket a felada­toik elvégzésében — írj,a. — Májú® 17-én szavazatunkkal, most (jobb munkával tesztünk hitet boldogabb jövőnk mel­lett.” ★ Ragó Elemér a besenyőtel­ki DISZ szervezetről ír. „It? is mint minden faluban van­nak lelkes fiatalok, lelkes DISZ­tagok — szép eredményekről tud beszámolni a besenyőtelki DISZ-szervezet. Az elmúlt nyá­ron a DISZ fiatalok lelkes munkával segítették az ara­tás, a begyűjtés munkáját. Most azonban nem folyik mun­ka. A fiatalok még most is ott vannak, de nincs DISZ-élet, mert a pártszervezet vezetősége nem segíti munkájukat. Nincs helyiségük a fiataloknak, nem tartanak taggyűlést, nem fize­tik rendszeresen tagdíjukat. „Besenyőtelken nagyok a hi­bák. Ezeket azonban könnyen ki lehet javítani, ha a bese­nyőtelki pártszervezet segítj a DISZ-t, ha a pártszervezet ve­zetősége rendszeresen foglak kazik a fiatalokkal“ — fejezi be levelét. Nem segíti a termelőcsoportokat a füzesabonyi gépállomás Megyénk gépállomásai megkezdték a harcot az aratás gyors elvégzéséért, s már az első napokban jó eredményeket ének el. A 6arudi gépállomás jól kijavított ara-tógépekkel három nap alatt 50 hold gabonát vágott le. Sok gépállomáson azonban nagy a felelőtlenség a gépek kija­vítása körül. Jó példa erre a füzesabonyi gépállomás, amely akkor ébredt tel mély álmából, akkor próbálta magát mentegetni, ami­kor a Szabad Nép rermelőcsoport tagjai szerződésükhöz híven kint várták a földeken, hogy idejében betakarítsák az új kenyeret. Az árpa. aratásra kész, de a gépállomás udvarán berozsdáiva ki- javítatlanul ásítoznak a dolgozó parasztok 6zemefényei, az ara­tógépek. A csoport tagjai látva a nemtörődömséget, maguk láttak a gépek kijavításához, de nem sok sikerrel. Néhány száz méter után felmondta a szolgálatot. S ami jellemző a ,,rendre" a gépál­lomáson: egy-egy hiányzó csavart órákig kell keresgélni az ócs­kavasak között, ahol a szükséges alkatrészeket tárolják. Az új kenyér betakarításáért minden gépállomás felelős. He­lyes lenne, ha a füzesabonyi gépállomás vezetősége a legrövidebb időn belül munkához látna és kijavítaná az eddig: súlyos mulasz­tását. Berscsura Mihály arat Az utolsó sor kukoricát eke- kapázta már Bencsura Mihály, mikor a szökülö búzatáblákat látva eszébejut — meg kellene már nézni, hogy érik az őszi­árpa, lehet-e már vágni Végére ér a sornak, befog. A Remény, meg a Bogár biztatás nélkül vág neki a homoki dűlőnek, igyekeznek hazafelé, mert las­san dél lett és jobb a hűvös is­tállóban. mint itt a tűző napon. Mihály gazda mégis meghúzza a gyeplőt, a két ló engedelme­sen megáll. Fürgén ugrik le a kocsiról, kezébe vesz néhány ka­lászt, szakértő szemmel néze­geti, elég teltek-e már a szemek — a szára még kicsit nedves, de már lehet vágni — állapítja meg. Közben a két [á igyekezik hazafelé, a kis Erzsi már szalad is nyitja a kaput és a fogat szinte nesztelenül fordul be az udvarra. •k Az ebédnél együtt ül a csa­lád. Csak a nagyobbik lány hiányzik, a Dohánybeváltónál dolgozik. Az apa hangja tör: meg a csendet: — Délután lehet vágni az ár­pát a homoki dűlőben, szólja­tok Szaiáki sógoroknak, leg­alább estére végzünk vele. — Engem is kivisznek? — ok- vetetlenkedik a kicsi Erzsi, ö ugyan még csak 12 éves, de már tavaly is segített az aratás­nál, terigette a kötelet, de még a a marokszedéssel is megpróbál­kozott. Az anyja szeme szere­tettel végigsimogatja kis fe­jecskéjét és nevetve ígéri meg: — Majd kiviszünk téged is, de most más a dolog. Erzsiké duzzogva veszi tudo­másul. Már elképzelte magá­ban milyen jó tesz majd kint a vidáman csengő kasza után haj­ladozni és megmulatni, hogy a k slányak is tudnak ám dolgoz­ni. Na, de majd később. * Eleset pendült a két kivert kasza, mikor leemelték a ko­csiderékból. Sziszegve csokolád­éik az érdes kaszakővel a két kaszás feszülő izmainak rit­mikus mozdulatára. A két asz- szony kézbeveszi a sarlót, min­den szem az első kaszavágásra szegeződik, aztán megindul a két ara'ópár, nyomukban a kész markok úgy sorakoznak mint a fekvő katonák. A rend végén felegyenesedik Mihály gazda és kis bajuszát simogatva mondja: — Nagyon eltaláltuk az ara­Csendélet a füzesabonyi gépállomáson Gépállomás igazgató: Adu ászt... Egy dogozó paraszt: Igazgató elvtársam az volna a jó adu, ha kijavítanák a gépeket, oszt kijönnének már aratni — húszán vár­juk magukat reggel négy óra óta. tósí. A mag se pereg, a szalmá­ja se törik. RábóUnianak és indulnak az új renddel, sietni kell. Estére már csak a kopasz tarló, meg a kilenc csomó marad a reggel még lágyan hullámzó árpatábla he­lyén. — Jól fizet az árpa. Ez a vé­leménye a sógornak is. Mihály gazda meg azt számolja maga ban, hogy s mint lesz a be­adással. — Két mázsa egy­néhány kilót kell beadni — ta­vasziárpával együtt terem 14— 15 mazsa körül, hátha minden jól megy, jut szabadpiacra is. S napbarnított arcán mosoly su­han át. A Bogár nyerítése za­varja meg számvetésében. Na­hát evvel megvónánk, s bizta­tóan mondja a Bogár felé: — Nyughass már, mindjárt indulunk. Pár perc múlva a kátyus dülő- úton döcög a szekér a falu jelé, viszi a jól végzett munka kelle­mes érzésével lelt embereket, fö­löttük egy elkésett pacsirta tr.l- lázta a lenyugvó nap felé szív­hez szóló, egyszerű dalát. ★ Az éjszakai eső nyomait lázas igyekezettel tüntette el az ég vándora, meleg sugaraival szá- rítgatta a föld tarkaruhába öl­tözött lestét. A tegnap aratóit táblán az ekeszarvát fogva Ben­csura Mihály ballag két lova után. A frissen szántott baráz­dákból az eleven föld szaga árad. Mélyen szippant a dús le­vegőből, bíztatja a lovakat, csak úgy megszokásból, mert a két ló könnyen viszi az ekét. A ma­gány gondolkodásra készteti az embert. Mihály gazda gondola­tai haza szálltak, a legutóbbi tanácsülésre gondolt, ahol a mi­nisztertanács határozatáról vo’t szó — milyen derék emberek is a mi vezetőink: az élet szépíté­séért, a jóra hoznak határoza­tot. Itt van ez a darab föld, ha ezt itt hagyom szántatlan. őszre felveri a gaz, ha szárazság lesz össze-vissza repedezik. így meg holnap beültetem uborkával, le­szerződök rá, egy évben kétsze• aratok róla. Pénz lesz belőle, u lányoknak szép ruha, a munká­soknak meg több élelem. Az eke után a borona já’ja végig a földet, rögöt széttörve a föld arcán lévő barázdákat le simítja, hogy jó ágya legyen u kicsi magocskáknak, ha holnap beköltöznek életüket adó édes­anyjukhoz a földbe, hogy ter­mésükkel szebbé tegyék Ben­csura Mihály és az ország éle­tét. KOVÁCS ENDRE ím KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS Így szervezte meg a politikai munkál aratáskor a pavlovszki gépállomás pártszervezete írta : D. A kommunista Fjodor Kraje- voj kombájnja megállás nélkül dolgozott. A nagyszemű, arany­színű gabona folyamatosan ér­kezeit a szérűre és onnét mind­járt a ti'sz.ítás után a gabona­raktárba került. A kombájn magtartályát menet közben ürí­tették. A gépcsoport kollektívája óra­ütemterv szerint végezte mun­káját. A gépészek a munkater­melékenységének fokozására új tartalékokat tárlak fel. A pontosság és nagy terme­lékenység — a kombájnkezelők kiváló szervező és nevelőmun­kájának volt az eredménye. Fjodor Krajevoj gondosan ki­oktatta őket arra, hogy minde­gyikük munkája egy-egy fontos láncszem az araitómunkai folya­matában. Fjodor Krajevoj az aratás új, halaidé eljárásait ismertette. Meggyőzte a többi kombájnve­zetőt is az óraütemterv szerinti munka fontosságáról. A gépé­szek és kolhozparasztok alkotó együttműködésével sztahanovis. na. munka-tervet dolgozott ki a gépek részére. A munka végez­tével mindennap rövid terme­lési értekezleteken beszélték meg a napi eredményeket, feltárták t hibákat és intézkedéseket tet­tek a kiküszöbölésükre. A gép. és traktorállomás pártszervezete Krajevoj elvtár- sat bízta meg az agitációs munkával és ő -lelkiismeretesen is végezte ezt a pártmunkát.: minden szabad percet kihasz­nált, hogv a gépcsoport dolgo­zóinak felolvasást tartson az újságokból és folyóiratokból. Csoporto- és egyéni beszélgeté­sei során beszámolt a bel- és külpolitika legfrisebb eseményei­ről Krajevoj elvtárs a szeminá­riumon páritörténetet tanult és jól elsajátította az anyagot. Ez segítségére volt, hogy eredmé­nyes politikai agitációt végez­zen. Az egyik legjobb traktoros­brigád vezetője, ugyanabban a Krasznodar-hatiár.erületi „Hrus- esov”-kolhozban, ahol Fjodor Krajevoj kombájnvezető aratott, szintén az élenjáró aratási munkamódszerek beveze ését is­mertette és szervezte. Ez a bri* gádvezető a gépészek és a- kol­hozparasztok' egyre fokozódó termelési aktivitására támasz­kodva, kidolgozta a „Hrus. csov”-kolhoz teljes gépesítésé­nek és a futószalagszerű aratás bevezetésének tervét. A terv lényege az, hogy a nap folya­mán kombájnnal learatott gabo­nát 24 órán belül megtisztítsák, megszárítsák, s a rak-.árba szál­lítsák. Ugyanakkor a learatott tábla szalmáját s pelyváját ka­zalba is rakják és elvégezzék a tarlóhántást. A kolhoz hatalmas földkerü­letének központjában mezei vil­lanytelepet létesítettek. Először Mekszen helyiséget építettek, majd be* szereltek egy 25 lóerős -hajtó­művet, összeszerelték a generá­tort, a dinamót. A négy növény, termelő brigád aratóterületének érintkezési pontjain két gépesí­tett szérűt rendeztek be. Egy- egy szérűn négy elektromos meghajtású osztályozógépből álló gabonatisztííó gépcsopor. iot állítottak fel. Minden osz­tályozógépnek megvolt a ma­gái villamos motorja. Ugyanott dolgoztaik a villanyerővel megi hajtott „VIM” gabona'tisztító- gépek és a többi gépcsoportok. A teljes gépesítésnek s az aratás futószalagszerű elvégzé­sének bevezetése lehetővé tette tavaly, hogy a „Hruscsov”-kol- hoz a gabonát időben és folya. matosan szállítsa <az állami be* gyűjtési közpon.ba. Sok más kommunista — így például Anna Volokitytóa 'tag­jelölt, kombájnvezető is — je. lentékeny eredményeket ért el az iatra:ásban. Dűlt gabona vá­gásakor a kombájn vágórészéra kalászemelőket szerelt, nedves gabona aratásakor pedig hoz­záértően szabályozta a trakior haladási sebességét, a szelel'5 légáramát és a szailmarázó moz< gását. A pavlovszki gép- és trak- torá-llomás pártszerveze.éhez 17 kommunista tartozik. Nyikolaj Korcsevszkij, a pártszervezet titkára, mint kombájokezelő az élenjáró aratási munkamódsze­rek bevezetése érdekében mtó­dén ereiét, tudását és tapasz­talatát a megszervezési munká­ra fordította. Sokat segített a pártszervezetnek -a gép. és trak. torállomás politikai helyettese. Különösen figyelmet fordítottak a kommunisták és az összes gépészkáderek helyes elosztá­sára. A pártgyülés határozatai értelmében a gépállomás igaz­gatósága Ponszan, Muszienko és Marinkevics elvtársakat, kom­munista -kombájnvezetőket, akik a gép. és traktorállomás műhe­lyében mint lakatosok dolgoz­tak, a kombájn-gépcsoportok­hoz osztotta be. Tizenkét kom. szomoltiag, mután kellő szak­mai oktatást kapott, kisegítő kombájnvezető lett. A politikai tömegmunka ter­vezésében a pavlovszki gép. és traktorállomás pártszervezete nagy figyelmet fordított a mezei szállások agitációs központjai­nak megerősítésére, ezeknek ve­zetőit a legjobb agitátorok kö­zül a- taggyűlésen választották ki. Az egyes kombájn- és csép­lőgépcsoportokhoz összesen 56 agitátort osztottak be. Az agi­tációs központok vezetői, továb­bá az agitátorok és a faliújsá. gok szerkesztői részére rend­szeresen tartottak tájékoztató­kat. Az agitációs központok a mezei szállásokon valóságos központjai voltak aratáskor a politikai tömegmunkának. Hazánk ifjúsága lelkesen készül a IV. Világifjúsági és Diák-Béketalálkozóra A IV. Világifjúsági és Diá-k- Béketaláikozó — a népek kul­turális és művészi alkotó mun­kájának seregszemléje lesz. A bukaresti színpadokon a Találkozó folyamán száz és száz nemzeti és nemze.közi bemu:a- tót tartanaik az egyes országok legtehetségesebb fia ,ai énekesei­nek, zongora, és hegedűművé. szelnek, legjobb ének- és zene­karainak, legkiválóbb tánccso- portjai-nak részvételével. Har­mincöt ország kultúr- és mű­vészegyüttesei lépnek fel a nem­zeti műsorok keretében, har­minc ország művészei pedig a nemzetközi jellegű rendezvénye­ken vesznek részt. A műsorter­vek szerint min'egy 390 nemzeti és 100 nemzetközi jellegű elő­adásra és 50 hangversenyre ke­rül sor a találkozó folyamán. A találkozó napjain 15 szín­házban és 20 szabadtéri szín­padon 40—50 előadást mutat­nak be. E felejthetetlen napokban a találkozó részvevői egyaránt gyönyörködhetnek majd ai szov­jet dalokban, a hinduk énekei­ben, a magyar és a svéd tán. cokban. Megtekinthetik a leg­újabb filmeket, vagy az ifjú művészeknek „A IV. Világifjú­sági és Diák-Béketalálkozó ki­tüntetettjei“ címért folyó lelkes versengését kisérhetik f1 gyeim­mel. A művészcsoportok műsor- számain kívül a találkozó kul- túrprogrammia még számos más jellegű kuitúrrendezvényt fog­lal magában. A tudományos és művészi kérdések iránt érdeklődő ifjak résztvehe.nek a világhírű tudó­sok és művészek részvételével rendezendő megbeszéléseken és előadásokon. A találkozóra ha­zánkból érkező különböző foglal­kozású ifjak megvitathatják majd a szakmájuk körébe vágó kérdéseket. — A selypi Zsófla-malom dol­gozói június 15-től 20-ig béke- műszakot tartottak. A béke- műszak alatt kiváló eredmények születtek, s első féléves tervü­ket június 22-én reggel hatkor befejezték. — A hatvani vasútállomás dol­gozói a tervek határidő etőtti tel ’esítéséért indított munka- verseny nyomán a vonatforgatmi terv teljesítésével első félévi ter­vüket 25-én reggel részletében tel jesíteték. — Hevesmegyei Kisipari Szö­vetkezetek második negyedévi tervüket június 23-án estig 103, míg féléves tervüket 100.5 szá­zalékban teljesítették. Az egri női szabó KTSZ már június 10-én 102 százalékban teljesített« féléves tervét

Next

/
Thumbnails
Contents