Népújság, 1953. június (45-52. szám)
1953-06-28 / 52. szám
7 1953 Június 28. ____________________________________________________________________NE Pü l SAG A propagandisták jó kiválogatásával alapozzuk meg az új oktatási év sikerét Az 1952/53-as pártoktatási ** év befejeződött. Tizenötezer párttag; és pártonkívüli tanulmányozta az SZKP XIX. kongresszusának nagyjelentőségű anyagát, Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című korszakalkotó müvét pedig többszá- zan ismerték meg. Ezrek tanulmányozták példaképünknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetét, az alsófokú párt- oktatás több mint 11 ezer részvevője ismerte meg pártunkat, pártunk Szervezeti Szabályzar tát, Rákosi elvtárs harcos életét, a Tanácsköztársaság dicső történetét, a marxizmus-leniniz- mus tanításainak egyrészét. S zép és nemes munkát vé geztek azok a propagandisták, akik kommunista lelkesedéssel küzdöttek a győzelemért, a párttag és pártonkívüli hallgatók politikai öntudatának emeléséért. Általános tapasztalat, hogy ahol a propagandista jól dolgozott, ott jól fejlődtek a hall- ga'ók, jól ment a tanulás, nem voltak hiányzók és az évvégi vizsgákon a jó munkáról. adtak számot. így volt ez a füzesabonyi járásban, és a megye számos községében, Voltak azonban olyan helyek Is. mint Petőfibányat, ahol műszak előtt, vagy után egy óra alatt ,,csapták össze" az előadást, az anyag megtárgyalását. Természetes, hogy az ilyen helyeken nem tanultak megfelelően, nem gazdagodhatott eléggé politikai tudásuk. M ost, mikor már megkezdődött az 1953/54. oktatási év előkészítése, minden alapszer. vezeti vezetőségi tagnak, minden pártbizottsági titkárnak és munkatársnak látnia kell: a jövőévi pártoktatás sikere a propagandistákon áll, vagy bukik. Akkor érhető csak el a pártoktatás ej: méleti színvonalának jelentős megjavítását ha a párttagok legjobbjai, a marxizmus-leninizrnust legjobban ismerő kommunisták nevelik a hallgatókat. A Politikai Bizottság határozata felhívja a figyelmünket: „Most fokozottan olyan propagandas- tákra van szükségünk, akik alaposan ismerik pártunk politikáját, gazdag tapasztaiatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes elméleti oroblémákai és szilárd meggyőződésre nevetik a hallga. tokait." Amint a PB határozatából " láthatjuk, a propagandisták kiválogatása különösen nagy körültekintést, nagy felel őssé- iget, alapos munkát követel párt- szervezeteinktől. pártbizottságainktól. Az idei oktatás: évben mintegy 1200 propagandistára lesz szükségünk, — ezekre lesz bízva a párttagok és a párton, kívüliek politikai nevelése. A propagandisták kiválogatásában már több helyen tapasztalható lelkiismeretlenség. Olyanokat javasolnak propagandistának, „aki ráér", feltételnek szab. ják meg a „szókincset" s áltar lánosságba.n foglalkoznak a propagandisták kiválogatásával. Ne a ráérést és neosak a szókincset tartsák szem előtt alapszervezeteink vezetői, hanem a fent. idézetí PB határozatot és úgy válogassák ki a, propagandistákat, ahogy, azt a Politikai Bizottság határozata megköveteli. T apasztalható kapkodás, ' opportunizmus és éberte- lenség is munkájukban. Több helyről hallottunk olvan panaszt, hogy nincs megfelelő ember erre a fontos munkára. Ez nem igaz. Ahol ezt mondják, azt is k:- mondták. hogv a vezetőség nem ismeri az embereket, nincs ítélő, képessége. Az elmúlt évben a propagandisták zöme megállta a helyét. Ezeket és a:z egy év alatt pártiskolát. végzett elvtársakat kel! propagandista munkával megbízni. Helytelen lenne azonban, ha a régi propagandistákat anélkül, hogy velük beszéltek volna — újból beosztanák. A pártszervezet veze'őségének minden egyes propagandistával személyesen kell beszélgetnie. Vizsgálják meg közösen, milyen nehézségekkel küzd a propagandista és próbáljanak megoldást keresni azok leküzdésére. A járási pártbizottságok- nak is több gondot kell fordítaniok a propagandisták ki. válogatására. A JB-k munkájára az jellemző, hogy az osztályok nem segítik az agit.-prop. osztályokat, nem ismerik a propagandisták kiválogatásának állá. sát. Tóth elv*ársnak, a pétervá- sári JB titkárának fogalma sincs arról, hol tartanak ebben a munkában. Itt egyetlen osztály sem segít az agit -prop, osztálynak. Másutt nem beszélgetnek azokkal a propagandistákkal, akiket az alapszervezet javasolt, nem nézik meg, hogy megfelelőek-e ezen feladat végrehajtására. A gyöngyösi JB mindössze 10, a hevesi JB pedig csak 30 százalékával beszélt azoknak a propar gandistáknak, akiket elfogadtak. Emberek sorsáról, emberek munkájáról dönteni és velük nem beszélni, — pártszerűtlenség, lebecsülése ez embereknek, kikre ilyen szép munkát bízott a párt. A járási pártbizottságok vegyenek példa‘ a füzesabonyi JB-töl, ahol a javasolt propagandistáknak 90 százalékával beszéltek már az elmúlt héten. A párttagság nevelésének ^ alapvető formája a pártoktatás. A Politikai Bizottság 1951 május 17-i határozata kimondja: ,.A kommunisták nevei léséért, ideológiai fejlődéséért elsősorban a párt alapszervezetei a felelősek. Az alapszervezetek vezetőségének kell a párt tagjait szilárdságra, elvhűségre, fegyelemre nevelni.“ Harcoljanak-e a határozat megvalósításáért pártszervezeteink a propagandisták jó kiválogatásával, és a járási pártbizottságok adjanak ehhez elegendő segítséget. Két DISZ-levél Kormos András egercsehi DISZ alapszervezeti titkár levelében beszámol arról, hogy megjavult a fiatalok munkája. Tanulásban és munkában kialakult ai versenymozjgalom, szép eredményeik vannak. A tanulók közül, akik a szervezetükhöz tartoznak, egy sem bukott meg. Lencsés István kitűnően, Bíró József jelesen vizsgázott. „A jövőben is megálljuk helyünket a feladatoik elvégzésében — írj,a. — Májú® 17-én szavazatunkkal, most (jobb munkával tesztünk hitet boldogabb jövőnk mellett.” ★ Ragó Elemér a besenyőtelki DISZ szervezetről ír. „It? is mint minden faluban vannak lelkes fiatalok, lelkes DISZtagok — szép eredményekről tud beszámolni a besenyőtelki DISZ-szervezet. Az elmúlt nyáron a DISZ fiatalok lelkes munkával segítették az aratás, a begyűjtés munkáját. Most azonban nem folyik munka. A fiatalok még most is ott vannak, de nincs DISZ-élet, mert a pártszervezet vezetősége nem segíti munkájukat. Nincs helyiségük a fiataloknak, nem tartanak taggyűlést, nem fizetik rendszeresen tagdíjukat. „Besenyőtelken nagyok a hibák. Ezeket azonban könnyen ki lehet javítani, ha a besenyőtelki pártszervezet segítj a DISZ-t, ha a pártszervezet vezetősége rendszeresen foglak kazik a fiatalokkal“ — fejezi be levelét. Nem segíti a termelőcsoportokat a füzesabonyi gépállomás Megyénk gépállomásai megkezdték a harcot az aratás gyors elvégzéséért, s már az első napokban jó eredményeket ének el. A 6arudi gépállomás jól kijavított ara-tógépekkel három nap alatt 50 hold gabonát vágott le. Sok gépállomáson azonban nagy a felelőtlenség a gépek kijavítása körül. Jó példa erre a füzesabonyi gépállomás, amely akkor ébredt tel mély álmából, akkor próbálta magát mentegetni, amikor a Szabad Nép rermelőcsoport tagjai szerződésükhöz híven kint várták a földeken, hogy idejében betakarítsák az új kenyeret. Az árpa. aratásra kész, de a gépállomás udvarán berozsdáiva ki- javítatlanul ásítoznak a dolgozó parasztok 6zemefényei, az aratógépek. A csoport tagjai látva a nemtörődömséget, maguk láttak a gépek kijavításához, de nem sok sikerrel. Néhány száz méter után felmondta a szolgálatot. S ami jellemző a ,,rendre" a gépállomáson: egy-egy hiányzó csavart órákig kell keresgélni az ócskavasak között, ahol a szükséges alkatrészeket tárolják. Az új kenyér betakarításáért minden gépállomás felelős. Helyes lenne, ha a füzesabonyi gépállomás vezetősége a legrövidebb időn belül munkához látna és kijavítaná az eddig: súlyos mulasztását. Berscsura Mihály arat Az utolsó sor kukoricát eke- kapázta már Bencsura Mihály, mikor a szökülö búzatáblákat látva eszébejut — meg kellene már nézni, hogy érik az ősziárpa, lehet-e már vágni Végére ér a sornak, befog. A Remény, meg a Bogár biztatás nélkül vág neki a homoki dűlőnek, igyekeznek hazafelé, mert lassan dél lett és jobb a hűvös istállóban. mint itt a tűző napon. Mihály gazda mégis meghúzza a gyeplőt, a két ló engedelmesen megáll. Fürgén ugrik le a kocsiról, kezébe vesz néhány kalászt, szakértő szemmel nézegeti, elég teltek-e már a szemek — a szára még kicsit nedves, de már lehet vágni — állapítja meg. Közben a két [á igyekezik hazafelé, a kis Erzsi már szalad is nyitja a kaput és a fogat szinte nesztelenül fordul be az udvarra. •k Az ebédnél együtt ül a család. Csak a nagyobbik lány hiányzik, a Dohánybeváltónál dolgozik. Az apa hangja tör: meg a csendet: — Délután lehet vágni az árpát a homoki dűlőben, szóljatok Szaiáki sógoroknak, legalább estére végzünk vele. — Engem is kivisznek? — ok- vetetlenkedik a kicsi Erzsi, ö ugyan még csak 12 éves, de már tavaly is segített az aratásnál, terigette a kötelet, de még a a marokszedéssel is megpróbálkozott. Az anyja szeme szeretettel végigsimogatja kis fejecskéjét és nevetve ígéri meg: — Majd kiviszünk téged is, de most más a dolog. Erzsiké duzzogva veszi tudomásul. Már elképzelte magában milyen jó tesz majd kint a vidáman csengő kasza után hajladozni és megmulatni, hogy a k slányak is tudnak ám dolgozni. Na, de majd később. * Eleset pendült a két kivert kasza, mikor leemelték a kocsiderékból. Sziszegve csokoládéik az érdes kaszakővel a két kaszás feszülő izmainak ritmikus mozdulatára. A két asz- szony kézbeveszi a sarlót, minden szem az első kaszavágásra szegeződik, aztán megindul a két ara'ópár, nyomukban a kész markok úgy sorakoznak mint a fekvő katonák. A rend végén felegyenesedik Mihály gazda és kis bajuszát simogatva mondja: — Nagyon eltaláltuk az araCsendélet a füzesabonyi gépállomáson Gépállomás igazgató: Adu ászt... Egy dogozó paraszt: Igazgató elvtársam az volna a jó adu, ha kijavítanák a gépeket, oszt kijönnének már aratni — húszán várjuk magukat reggel négy óra óta. tósí. A mag se pereg, a szalmája se törik. RábóUnianak és indulnak az új renddel, sietni kell. Estére már csak a kopasz tarló, meg a kilenc csomó marad a reggel még lágyan hullámzó árpatábla helyén. — Jól fizet az árpa. Ez a véleménye a sógornak is. Mihály gazda meg azt számolja maga ban, hogy s mint lesz a beadással. — Két mázsa egynéhány kilót kell beadni — tavasziárpával együtt terem 14— 15 mazsa körül, hátha minden jól megy, jut szabadpiacra is. S napbarnított arcán mosoly suhan át. A Bogár nyerítése zavarja meg számvetésében. Nahát evvel megvónánk, s biztatóan mondja a Bogár felé: — Nyughass már, mindjárt indulunk. Pár perc múlva a kátyus dülő- úton döcög a szekér a falu jelé, viszi a jól végzett munka kellemes érzésével lelt embereket, fölöttük egy elkésett pacsirta tr.l- lázta a lenyugvó nap felé szívhez szóló, egyszerű dalát. ★ Az éjszakai eső nyomait lázas igyekezettel tüntette el az ég vándora, meleg sugaraival szá- rítgatta a föld tarkaruhába öltözött lestét. A tegnap aratóit táblán az ekeszarvát fogva Bencsura Mihály ballag két lova után. A frissen szántott barázdákból az eleven föld szaga árad. Mélyen szippant a dús levegőből, bíztatja a lovakat, csak úgy megszokásból, mert a két ló könnyen viszi az ekét. A magány gondolkodásra készteti az embert. Mihály gazda gondolatai haza szálltak, a legutóbbi tanácsülésre gondolt, ahol a minisztertanács határozatáról vo’t szó — milyen derék emberek is a mi vezetőink: az élet szépítéséért, a jóra hoznak határozatot. Itt van ez a darab föld, ha ezt itt hagyom szántatlan. őszre felveri a gaz, ha szárazság lesz össze-vissza repedezik. így meg holnap beültetem uborkával, leszerződök rá, egy évben kétsze• aratok róla. Pénz lesz belőle, u lányoknak szép ruha, a munkásoknak meg több élelem. Az eke után a borona já’ja végig a földet, rögöt széttörve a föld arcán lévő barázdákat le simítja, hogy jó ágya legyen u kicsi magocskáknak, ha holnap beköltöznek életüket adó édesanyjukhoz a földbe, hogy termésükkel szebbé tegyék Bencsura Mihály és az ország életét. KOVÁCS ENDRE ím KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS Így szervezte meg a politikai munkál aratáskor a pavlovszki gépállomás pártszervezete írta : D. A kommunista Fjodor Kraje- voj kombájnja megállás nélkül dolgozott. A nagyszemű, aranyszínű gabona folyamatosan érkezeit a szérűre és onnét mindjárt a ti'sz.ítás után a gabonaraktárba került. A kombájn magtartályát menet közben ürítették. A gépcsoport kollektívája óraütemterv szerint végezte munkáját. A gépészek a munkatermelékenységének fokozására új tartalékokat tárlak fel. A pontosság és nagy termelékenység — a kombájnkezelők kiváló szervező és nevelőmunkájának volt az eredménye. Fjodor Krajevoj gondosan kioktatta őket arra, hogy mindegyikük munkája egy-egy fontos láncszem az araitómunkai folyamatában. Fjodor Krajevoj az aratás új, halaidé eljárásait ismertette. Meggyőzte a többi kombájnvezetőt is az óraütemterv szerinti munka fontosságáról. A gépészek és kolhozparasztok alkotó együttműködésével sztahanovis. na. munka-tervet dolgozott ki a gépek részére. A munka végeztével mindennap rövid termelési értekezleteken beszélték meg a napi eredményeket, feltárták t hibákat és intézkedéseket tettek a kiküszöbölésükre. A gép. és traktorállomás pártszervezete Krajevoj elvtár- sat bízta meg az agitációs munkával és ő -lelkiismeretesen is végezte ezt a pártmunkát.: minden szabad percet kihasznált, hogv a gépcsoport dolgozóinak felolvasást tartson az újságokból és folyóiratokból. Csoporto- és egyéni beszélgetései során beszámolt a bel- és külpolitika legfrisebb eseményeiről Krajevoj elvtárs a szemináriumon páritörténetet tanult és jól elsajátította az anyagot. Ez segítségére volt, hogy eredményes politikai agitációt végezzen. Az egyik legjobb traktorosbrigád vezetője, ugyanabban a Krasznodar-hatiár.erületi „Hrus- esov”-kolhozban, ahol Fjodor Krajevoj kombájnvezető aratott, szintén az élenjáró aratási munkamódszerek beveze ését ismertette és szervezte. Ez a bri* gádvezető a gépészek és a- kolhozparasztok' egyre fokozódó termelési aktivitására támaszkodva, kidolgozta a „Hrus. csov”-kolhoz teljes gépesítésének és a futószalagszerű aratás bevezetésének tervét. A terv lényege az, hogy a nap folyamán kombájnnal learatott gabonát 24 órán belül megtisztítsák, megszárítsák, s a rak-.árba szállítsák. Ugyanakkor a learatott tábla szalmáját s pelyváját kazalba is rakják és elvégezzék a tarlóhántást. A kolhoz hatalmas földkerületének központjában mezei villanytelepet létesítettek. Először Mekszen helyiséget építettek, majd be* szereltek egy 25 lóerős -hajtóművet, összeszerelték a generátort, a dinamót. A négy növény, termelő brigád aratóterületének érintkezési pontjain két gépesített szérűt rendeztek be. Egy- egy szérűn négy elektromos meghajtású osztályozógépből álló gabonatisztííó gépcsopor. iot állítottak fel. Minden osztályozógépnek megvolt a magái villamos motorja. Ugyanott dolgoztaik a villanyerővel megi hajtott „VIM” gabona'tisztító- gépek és a többi gépcsoportok. A teljes gépesítésnek s az aratás futószalagszerű elvégzésének bevezetése lehetővé tette tavaly, hogy a „Hruscsov”-kol- hoz a gabonát időben és folya. matosan szállítsa <az állami be* gyűjtési közpon.ba. Sok más kommunista — így például Anna Volokitytóa 'tagjelölt, kombájnvezető is — je. lentékeny eredményeket ért el az iatra:ásban. Dűlt gabona vágásakor a kombájn vágórészéra kalászemelőket szerelt, nedves gabona aratásakor pedig hozzáértően szabályozta a trakior haladási sebességét, a szelel'5 légáramát és a szailmarázó moz< gását. A pavlovszki gép- és trak- torá-llomás pártszerveze.éhez 17 kommunista tartozik. Nyikolaj Korcsevszkij, a pártszervezet titkára, mint kombájokezelő az élenjáró aratási munkamódszerek bevezetése érdekében mtódén ereiét, tudását és tapasztalatát a megszervezési munkára fordította. Sokat segített a pártszervezetnek -a gép. és trak. torállomás politikai helyettese. Különösen figyelmet fordítottak a kommunisták és az összes gépészkáderek helyes elosztására. A pártgyülés határozatai értelmében a gépállomás igazgatósága Ponszan, Muszienko és Marinkevics elvtársakat, kommunista -kombájnvezetőket, akik a gép. és traktorállomás műhelyében mint lakatosok dolgoztak, a kombájn-gépcsoportokhoz osztotta be. Tizenkét kom. szomoltiag, mután kellő szakmai oktatást kapott, kisegítő kombájnvezető lett. A politikai tömegmunka tervezésében a pavlovszki gép. és traktorállomás pártszervezete nagy figyelmet fordított a mezei szállások agitációs központjainak megerősítésére, ezeknek vezetőit a legjobb agitátorok közül a- taggyűlésen választották ki. Az egyes kombájn- és cséplőgépcsoportokhoz összesen 56 agitátort osztottak be. Az agitációs központok vezetői, továbbá az agitátorok és a faliújsá. gok szerkesztői részére rendszeresen tartottak tájékoztatókat. Az agitációs központok a mezei szállásokon valóságos központjai voltak aratáskor a politikai tömegmunkának. Hazánk ifjúsága lelkesen készül a IV. Világifjúsági és Diák-Béketalálkozóra A IV. Világifjúsági és Diá-k- Béketaláikozó — a népek kulturális és művészi alkotó munkájának seregszemléje lesz. A bukaresti színpadokon a Találkozó folyamán száz és száz nemzeti és nemze.közi bemu:a- tót tartanaik az egyes országok legtehetségesebb fia ,ai énekeseinek, zongora, és hegedűművé. szelnek, legjobb ének- és zenekarainak, legkiválóbb tánccso- portjai-nak részvételével. Harmincöt ország kultúr- és művészegyüttesei lépnek fel a nemzeti műsorok keretében, harminc ország művészei pedig a nemzetközi jellegű rendezvényeken vesznek részt. A műsortervek szerint min'egy 390 nemzeti és 100 nemzetközi jellegű előadásra és 50 hangversenyre kerül sor a találkozó folyamán. A találkozó napjain 15 színházban és 20 szabadtéri színpadon 40—50 előadást mutatnak be. E felejthetetlen napokban a találkozó részvevői egyaránt gyönyörködhetnek majd ai szovjet dalokban, a hinduk énekeiben, a magyar és a svéd tán. cokban. Megtekinthetik a legújabb filmeket, vagy az ifjú művészeknek „A IV. Világifjúsági és Diák-Béketalálkozó kitüntetettjei“ címért folyó lelkes versengését kisérhetik f1 gyeimmel. A művészcsoportok műsor- számain kívül a találkozó kul- túrprogrammia még számos más jellegű kuitúrrendezvényt foglal magában. A tudományos és művészi kérdések iránt érdeklődő ifjak résztvehe.nek a világhírű tudósok és művészek részvételével rendezendő megbeszéléseken és előadásokon. A találkozóra hazánkból érkező különböző foglalkozású ifjak megvitathatják majd a szakmájuk körébe vágó kérdéseket. — A selypi Zsófla-malom dolgozói június 15-től 20-ig béke- műszakot tartottak. A béke- műszak alatt kiváló eredmények születtek, s első féléves tervüket június 22-én reggel hatkor befejezték. — A hatvani vasútállomás dolgozói a tervek határidő etőtti tel ’esítéséért indított munka- verseny nyomán a vonatforgatmi terv teljesítésével első félévi tervüket 25-én reggel részletében tel jesíteték. — Hevesmegyei Kisipari Szövetkezetek második negyedévi tervüket június 23-án estig 103, míg féléves tervüket 100.5 százalékban teljesítették. Az egri női szabó KTSZ már június 10-én 102 százalékban teljesített« féléves tervét