Népújság, 1953. június (45-52. szám)

1953-06-25 / 51. szám

Í9S3 jűníus 25. NÉPÜJSXg 3 Tervismertető értekezletek elé A dolgozók többsége mindjob­ban bekapcsolódik a tervek elké­szítésébe és megvitatásába. A becsületes dolgozók érzik, hogy felelősséggel tartoznak a tervek végrehajtásáért, amelyekbe az ő javaslataik is be varrnak építve. A műszaki vezetők jelentős része érzi, nagy segítség az ő számukra is, hogy a dolgozók javaslataikkal segítik elő a ter­vek helyes végrehajtását. Pártunk Központi Vezetősé­gének javaslata alapján június 25-e és július elseje között min­den üzemben tervismertető érte­kezleteket keli tartani, melyeknek az a célja, hogy a dolgozók meg­ismerjék az üzem 1953-as 111. negyedéves tervét és elkészítsék ellentervüket a III. negyedéves terv teljesítésére, illetve túltelje­sítésére. A tervismentető értekez­letek jó előkészítésében nagy feladat hárul a műszaki dolgo­zókra, mert nekik kell biztosí­tani, hogy a tervek lebontása megtörténjen (üzemrészekre, hó­napokra, napoíkra, brigádokra és minden dolgozóra). Az eddigi tervismentető értekezleteken több esetben előfordult az a hiba. hogy a műszaki dolgozók csak az üzem tervszámait ismertet­ték, de az egyénekre való fel­bontás és ismertetése nem tör­téni meg. Ezt a hibát a mostani tervismertető értekezleteknél fel keli! számolni. Az értekezleteknek az ad na­gyobb jelentőséget, hogy a Szov­jetunió tapasztalatai alapján most térünk át a havi munkaver­seny megszervezésére. A havi tervismertétő értekezleteken ép­pen ezért meg kell ismertetni a dolgozókkal az üzem negyed­éves felajánlását, melyet az üzem vezetői a pártszervezettel, DISZ-szervezettel és a szakszer­vezettel közösen dolgoznak ki, hogy a dolgozók ilyen irányban tudják megtenni felajánlásaikat. Ezt a tervezetet az üzem vezető­ségének legkésőbb július else­jéig el kell készíteni. Ennek alapján kell az üzemi bizottság­nak, a szakszervezeti aktívák­nak július 1-e és 5-e között meg­szervezni a dolgozók havi fel­ajánlásait. Ezért igen fontos, hogy az üzemi bizottságok jó! előkészítsék a tervismertető ér­tekezleteket, hogy a dolgozók tel­jes számban részt vegyenek, s megtegyék a felajánlásaikat. A szakszervezet feladata, hogy a műszaki dolgozók között is szervezze meg a versenyvál­lalást, s ezt rendszeresen, ha­vonta értékelje. A műszakiak versenyvállalása is eltér az üzemvezetőség ver- senyvállalásaitól, olyan formá­ban, hogy az üzemvezetőség a negyedéves vállalásait megteszi, ezen belül meghatározza, hogy augusztus 20-ra a vállalásból mennyit fognak teljesíteni. A mű­szaki dolgozók a fizikai dolgo­zókkal karöltve havonta, minden hó elseje és ötödiké között teszik meg vállalásaikat és a vállalá­sok teljesítését a szakszervezeti szerveknek rendszeresen érté­kelni kell. Ehhez a területi bi­zottságoknak kell fokozottabb segítséget adni, hogy az üzemi bizottságaink helyesen tudják megszervezni és értékelni a havi munkaverseny-felajánlásokat. Harcolni kell üzemi bizottsá­gainknak azért is, hogy a fel­ajánlások teljesítve legyenek, el kell mélyíteni miniden dolgozó­ban a kötelességérzetet az adott szó valóraváttásáért. Biztosítani kell üzemi bizottságainknak, hogy azokban az üzemekben, ahol lemaradás volt a második negyedéves terv időszaka alatt, harcra mozgósítsák a dolgozó­kat a lemaradás behozásáért. Azt a szellemet kell kialakítani a dolgozók között, hogy szégyen legyen adóssággal átmenni a ne­gyedik negyedéves terv idősza­kára. Ehhez a munkához az üzemi bizottságok kérjenek fokozottabb segítséget a pártszervezetektől, kérni kell a pártosoportbizail- miak s a népnevelők segítségét is. A pártszervezetek irányításá­val harcoljanak az üzemi bizott­ságok a lemaradások behozá­sáért, a harmadik negyedéves terv teljesítéséért, illetve túl­teljesítéséért. Furucz János SZMT-eilnök Készül a csúcsforgalomra a hatvani vasút Selypi Cementgyár a megye üzemeinek élén A' hatvani vasút dolgozói len­dületes munkával harcolnak ter­vük teljesítéséért. Erről szá­molt be levelében hatvani leve­lezőnk: „A hatvani fűtőház dolgozói 'a Béke-Világtanács ülésének tiszteletére tartott békeműszak alatt kiváló eredményt értek el. A fűtőház mozdonykilométer ter­vét 116, 100 elegytonna kilomé­tertervét 135 százalékra teljesí­tette és három százalékos szén- ímegtakarítást ért el. A Szovjet­uniótól átvett 2000 tonnás moz­galom keretében a vállalt 2600 tonna helyett 3567 tonna túl­súlyt továbbított. Ez a kiváló eredmény annak tulajdonítható, hogy a fűtőház és az állomás dolgozói között jó volt az együttműködés.^ Ahol gyenge volt az együttműködés, mint az 500 kilométeres mozga­lomnál, ott gyenge az eredmény is. Fűtőházunk a> tervezett napi 190 kilométer helyett csak 170 kilométert tudott teljesíteni. Bár a békeműszak alatt ez a moz­galom is szépen fejlődött', mert a,z elmúlt dekád alatt a napi át­lagunk csak 128 kilométer volt. Itt kell elmélyíteni elsősorban a kapcsolatot az állomással. Az állomás dolgozói is tegyék ma­gukévá az 500 kilométeres moz­galmat, biztosítsák az 500-as mozdonyaink részére a menet­rendszerinti közlekedést, hogy a mozdonyok minél előbb vissza­térhessenek a fűtőházba. A minisztertanács vándor­zászlajáért folyó versenyben fűtőházunk az első egy hónap át­lageredménye alapján még min­dig tart je második helyét a Fe­rencvárosi fűtőház mögött. Eb­ben a versenyben kiváló egyéni eredmények is születtek. Dávid Béia sztahanovista, eléjehúzó normáját átlagban 165 száza­lékban teljesíti. Nagy Mihály mozdonyvezető és Szentgyörgyi Lajos fűtő a szénmegtakarítás- ból, a javítási költség csökken­téséből, a késésnélküli vonat to­vábbításból 307 pontszámot ért el. K'váló munkát végzett még Nagy József kocsivizsgáló, Fel­földi Ferenc mozdonyfelvigyázó, Békési Mihály műszaki felügye­lő jó munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a hatvani fűteház biztosan tartja a második helyév a versenyben.” Komáromi Károly levelező Lassú döcögéssel kapaszko­dik felfelé a két girhes lótól vonszolt szekér a végetérni nem akaró hegyen. A kocsin ülő fiatalok lábukat a vendég­oldalról lecsüngetve a haza­térés boldog izgalmában is az intézőktől kapott pofonokra, a keserves, verejtékben gaz­dag nyárra gondolnak. A kocsiderékban ládák, zsákok: egy csomó fiatal évi keresete. Kevés avasszalonna, ocsús- búza, elnyűtt ruhák. A kocsis mellett ülő lány, hogy elüsse az időt, nótáragyujt. „Lencse­leves, döglött ökör jár a szá­munkra, ne csodálják, ha el­vagyunk sárgulva“ — száll a sóhajokra röppentő ajkakról a bús summásnóta. A faluban körülfogják a szekereket az asszonyok, ezernyi kérdésére válaszolnak elcsigázott fiatal lányok, fiúk. A történetek nagyon hasonlítanak egymás­ra: verés, férges hús, avassza­lonna, az intéző sétabotja, a summásgazda ragadós keze. így ment ez évről évre, ez volt a sorsa a fedémesi és a többi magyar falvak sokezer­nyi nincstelenlének. * Eljött a virradat, s elűzte a múlt sötétségét, az emberek arcát mosolygósra varázsolta. A fedémesi fiatalok is álla­munk megbecsült embereivé váltak, bányászok, földműve­sek — nem a más lábakap- cái. A falu közepén hívogató- lag tárja feléjük ajtaját a szép kultúrház, a munkás­szállító autók zúgása pedig úgy hozzátartozik a község életéhez, mint a kútgémek nyikorgása, vagy a szekerek zörgése. Az egykori summá- sok unokái szervezett életet élnek. A DISZ-ben tanulnak szórakoznak, a múlt keserveit Fedémesi csak az idősek elbeszéléséből ismerik. Este hét óra. A DISZ vezető­sége igen fontos megbeszélés­re gyűlt össze a kultúrotthon- ban. Elhatározták a fiatalok, hogy kiveszik a részüket a be­gyűjtés sikeréért folyó agitá- ciós munkából, segítenek a pártnak az emberek nevelésé­ben. Gál István DISZ-titkár szólal meg — nekünk van mit köszönni pártunknak — s a tekintetek önkéntelenül is az ablakra esnek, melyen ke­resztül láthatók a villany- és telefonvezetéket tartó sudár oszlopok. „Ezért gondoltam, hogy a fiatalok közül a leg­jobbak segítenek a begyűjtés­nél, mert ezzel honvédségünk, ipari dolgozóink ellátásához, tanulóink élelmezéséhez járu­lunk hozzá. Most pedig hadd lássuk, kik érdemesek arra, hogy az ifjúságot képviseljék a párt katonái között.“ Élénk vita kezdődik, sorban röpen- nek a nevek: Tóth Kázmér, Szabó Mária, Molnár Margit, mégis megállapodnak a leg- jobbaknál és a petróleum- lámpa halvány fényénél nézik a tervet, melyet valóra akar­nak váltani. * f..és elindultak. • Porfelhő kavarog az utcán. Most végzik a hétvégi takarí­tást az utca lakói. Ifjabb Szabó Károly kedvetlenül bal­lag a porlepte úton, bosszant­ja a por, mely vastagon rako­dik le ruhájára, hajára. Egy közmondás jut eszébe: „Min­denki a maga háza előtt söpör­jön.“ Érdekes — tűnődik ma­gában, mintha hallottam volna ezt valahol, A DISZ—ben — A Szakszervezetek Megyei Tanácsa jelentése megyénk tize. meinek versenyállásáról, június második dekádja teljesítése alap­ján: 1. Selypi Cementgyár Winker, bői 115.4, cementből 149.3. 2. Egri Lakaíosárugyár 118.1, 3. Rózsaszentmártoni IX-es akna 106.1, 4. Recski Ércbánya 105.5, 5. Selypi Cukorgyár 103.3, 6. Gyöngyösi XII-es akna 101, 7. Egri Dohánygyár 100, 8. Bélapátíalvaj Cementgyár klin- kerből 86, cementből 126.5, 9. Egercsehi Bánya 92.9, 10. Petőfi altáró 83.6, 11. Téglagyári Egyesülés 71.4, 12. Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár 50 százalék. A SZOT Megyei Tanácsa a Mátravidéki Erőmű és a Gyön- gyösoroszi Ércbánya dekádtelje- sítéséről nem adott jelentést. Az üzemek második dekádjá- nak eredményei azt mutatják, hogy a harmadik dekádban fo kozni kell a lendületet, hogy a második negyedéves tervet ezen beiül a havi tervet teljesí­teni tudják. Különösen nagy fel­adat hárul azokra az üzemekre, melyek a második negyedévi terv túlteljesítésére tettek válla­lást. A Petőfi bányavállalat 2000 tonna, egercsehi bánya 2500 tonna szén túlteljesítésére tett fiatalok döbben rá — persze a titkár mondta a begyűjtésről, hogy előbb mindenki a saját háza- táján nézzen szét, sokkal könnyebb lesz az agitáció. Szaporázza a lépést, egy-kettő­re hazaél* Otthon együtt van a család, már csak ő hiány­zott a vacsorától. Vacsora köz­ben eszébe jut a város, a diákok, akiknek a kenyeréről, vacsorájáról nekik is kell gondoskodni. Alig nyeli le az utolsó falatot, máris a beadási könyv után néz. Eddig nem sokat törődött vele, közömbö­sen rakta odább, ha útjába ke­rült, de most gondosan meg­nézte. Nézi a teljesítés rova­tot, bizony az tiszta, nincs be­adva egy tojás sem, gondolko­dik a módján, hogy kellene ezen segíteni, mikor megszó­lítja az apja: — No, mit látsz abban a könyvben, hékás? A fiú kezében forgatja a könyvet, úgy válaszol: — Hát azt látom, hogy még nincs beadva semmi. — Nem a te gondod az, kü­lönben is hol van még június vége, van még addig idő, ráér az a tojás. — Legalább addig is tojnak a tyúkok — szól közbe Var- gáné. Rövid gondolkodás után megszólal a fiú is: — Júniusig is enni kell a munkásoknak, mert hiába ad­juk oda nekik egyszerre, ha addig meg éheznek. Meg aztán a községünket sem akarnánk az utolsó helyen látni, pedig ha így gondolkodnak, meg­kapjuk a szégyentáblát. Én azt mondom, legjobb minél előbb teljesíteni, mert akkor nem ígéretet, hogy ezzel törlesszen az első negyedév lemaradásából Egercsehi azonban nemhogy törlesztette volna, hanem a má. sodik dekádban még növelte ezt az adósságot. A Bélapátfalvi Cementgyár versenyre hívta megyénk többi üzemeit, és arra tett vállalást, hogy második negyedéves tervét 2700 tonna cementtel túlteljesíti, úgyhogy az első negyedévről lemaradt 250 tonna adósságát is behozza. Eddig azonban csak 779 tonnát törlesztett. Komoly erőfeszítése­ket keil tenni a Gyöngyösi Váltó- és Kiíérőgyárnak, amely azt ígérte, hogy négy nappal a határidő előtt befejezi tervét. A Váitógvár azonban májusban is csak_ 90 százalékra teljesítette terviét, _s most ^ június második dekádjában is súlyosan lemaradt. A vállalatok vezetői, a mű­szakiak elfelejtik, hogy az adott szó kötelezettséget is jelent. Most, ^ a második negyedév hátralévő napjaiban, a munka jobb megszervezésével, a dolgo­zók versenyvállalásainak telje­sítéséhez szükséges műszaki fel­tételek biztosításával, ai szak- szervezet, a, versenylendület fo­kozásával biztosítsa, hogy min­den üzem adósság nélkül lépjen át a harmadik negyedévre. lesz rá gond, nem kell attól félni, hogy közben beleesik a dög a tyúkokba és nem lesz mivel teljesíteni, legalább nem mondják ránk, mi va­gyunk a falu szégyene, miat­tunk maradt le a község. Hallgatnak az öregek, végül is megtörik a csend: — No majd meglássuk — szól az öreg, csak azért, ne­hogy elbízza magát a fiú. Eb­ből a „meglássukból“ az lett, hogy másnap a baromfibe- gyüjtő ezt jegyezte fel: Varga Istvánná tojásbeadási kötele­zettsége 6.25, teljesített 7.67 kiló. Vargáné büszke mosoly- lyal mondja: — Hadd legyen bőven a munkásoknak. • Sarat fröccsentve száguld a munkásautó, hozza haza a fia­tal bányászokat. Egy óra múl­va Gál Istvánt és fiatal tár­sait már elmélyült munkában találjuk, a dolgozó parasztok­nak mondják el, miért kell előbb teljesíteni beadásukat. A község egyetlen utcáján esténként gyakran lehetett látni a fiatal népnevelőket, amint fáradhatatlanul járták a dolgozó parasztok házait. A fiatalos lendület, a győzniaka- rás meghozta gyümölcsét. Bátran nézhetnek a verseny­táblára, nem kell mellette szégyenkezve, lehajtott fővel elsompolyogni. A kis falu la­kói jóleső érzéssel nézik a versenytáblát, mely azt mu­tatja, hogy Fedémes község félévi beadását tejből 81, to­jásból 115, baromfiból 181 százalékra teljesítette. A fedé­mesi fiatalok így hálálták meg államunk gondoskodását. Kovács Endre Az 1952-53. tanév befejezésének mérlege, s az iskolák feladatai az új tanév előkészítésében Az 1952/53. tanév befejező­dött, véget értek a vizsgák. A tanév befejezésének eredményei újabb sikeres lépést jelentenek a közoktatási, az iskolai oktató­nevelő munka fejlődésének út­ján. Ifjúságunkban megnőtt a tanulási kedv. Pártunkra, a Ma­gyar Függetlenségi Népfrontra leadott ötös feleleteiket jó bizo­nyítványra váltották. Tanulóink és nevelőink évvégi munkalen­dületét fokozták azok a nagy­szerű eredmények, amelyeket munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk a népgazdasági tervek teljesítésében elért. Az évvégi vizsgák eredményei azt bizonyítják, hogy ifjúságunk tárgyi tudásban, tudományos is­meretekben jelentős mértékben gyarapodott. Megszilárdult ma­terialista világnézetük, sokat fej­lődött logikus gondolkodásuk. Az egri II. sz. általános iskola VIII osztályának magyar nyeivi vizsga eredményei megközelítik a középiskolák I. osztályainak követelményeit. A karácsondi és felnémeti általános iskolák VI. osztályainak biológiai eredmé­nyei szilárd, tudományos isme­retekről tanúskodnak. Iskoláinkban végbement fejlő­dést pártunknak és kormá­nyunknak köszönhetjük. Szerető gondoskodásuk tette lehetővé, hogy az iskolai év során isko­láinkat egymillió forint értékben fizikai és kém'ai felszerelésekkel láthattuk el, s ezzel megvethet­tük a tudományos oktatás alap­jait. Megyénkben korszerűen fel­szerelt iskolák, diákotthonok, ta­nulószobák és a munkában be­csületesen helytálló pedagógu­sok 6egítet''ék és segítik ifjúsá­gunkat, a tudás várának bevé­telében. A tanév során nagymértékben fejlődött tanulóifjúságunk erköl­csi-politikai eszmeisége is. Az egri tanítóképző fiataljai „Az in­tézet legjobb tanítója" címért indítottak versenyt. Fellendült a tanulók között a nevelői munka iránti érdeklődés, s ennek nyo­mán jelentősen emelkedett a ta­nulmányi színvonal s javult a pedagógusmunka megszereííe- tése az if júság között. A munkához, a tanuláshoz va­ló új viszony kialakulását mu­tatják az iskoláztatás, a tovább­tanulás minőségi eredményei is. A középiskolák I. osztályaiban jelentkezett tanulók 78 százalé­ka munkás és dolgozó paraszt szá.mazású. Valósággá vált, a kiadott jelszó: „Tanulj jobban, hogy tovább tanulhass!” Soha annyi kitűnő és jeles tanulót nem kaptak középiskoláink, mint az új tanévre. Az egri Tanító­képző 120 éves történetében még nem volt példa arra, hogy any- nyi kitűnő és jeles tanuló ke­rült volna be az iskolába mint az idén. Iiyen nagyszerű ered­ményeket csak a szocialista tár­sadalomban lehet elérni, ahol a munka a tanulás, becsület és dicsőség dolga, ahol dolgozni és művelődni envet jelent. A tanév sikeres befejezésének eredményei dolgozó népünk újabb győzelmét jelenti, a tu­datlanság, a sötétség erői elleni harcban. Csapást jelentenek a béke külső és belső ellenségeire egyaránt. A tanév pedagógusainak fejlő­désében is lemérhető, szemmel látható eredményt hozott. Neve­lőink nagy többsége eredmé­nyesen vette ki részét az ideoló­giai és szaikimai továbbképzés­ből, Belső szükségből öntudato­san készültek a továbbképzési rendezvényekre és konferenciák­ra, mert tudják és tudjuk, hogy csak a marxizmus-ieninizmus és a tudományos szakmai anyag birtokában képesek meg­állni helyüket a megnövekedett feladatok végrehajtásában. Jesenfős eredmény, hogy peda- gógusaink mind nagyobb szám­ban alkalmazták az egyéni ta­nulás során szerzett ismereteket az cktató-nevelőmunkában. A gyakorlat bebizonyította, hogy azok érték el a legjobb eredmé­nyeket a tanulmányi színvonal emelésében, akik maguk is, egész esztendőben szorgalmasan tanultak, mint Gábor Katalin, technikumi igazgató Gyöngyö­sön. Némedi Lajosné, középisko­lai tanár Egerben, Topcsiov Lászlóné tanítónő Bükkszéken. Hosszan lehetne még sorolni azoknak neveit és érdemeit, akik szorgalmas tanulásukkal hozzá­járultak iskoláink tanulmányi színvonalának emeléséhez. Eredményeink mellett azon­ban felszínre kerültek meglévő hibáink, hiányosságaink is. Mosr nam az a feladatunk, hogy meg’ nyugodjunk, hanem az, hogy feltárjuk a hibákat, s az új tan­év előkészítésében erőinket, a hibák felszámolására csoporto- s..suk. Nevelőink munkája nem független tanácsszerveink mun­kájától. A hibák fetszámoiását elsősorban tehát tanácsaink munkájánál kell megkezdenünk. Fel kell számolnunk azt at laza­ságot, amely az oktatási csopor­tok és a tömegek között megmu­tatkozik. Oktatási csoportjaink­nak nagyobb gonddal, több fe­lelősséggel kell irányíianiok és ellenőrizniök a pedagógusok munkáját. A fő figyelmet a mun­kások és dolgozó parasztok gyermekeivel való foglalkozásra kell irányíianiok. Kíméiettén harcot kell folytatnunk isko- Iáinkban és a pedagógusok fe­jében még meglévő burzsoá pedagógiai maradványok ellen. A tanév befejezésének sikere még jobb, még odaadóbb mun­kára kell serkentse nevelőin­ket, tanulóifjúságunkat. Most a tanév befejezése után iskoláink­nak önbírálattat keit értékelniük munkájukat, az eredményeket és hiányosságokat. Meg kel] álla- pítaniok, hogy az eredményes gyakorlattól mit kell előtérbe helyezni és megerősíteni a kö­vetkező év munkájában és hogy milyen hiányosságokat kell fel-- számoiniok. Ettől függ az isko­la munkájának sikere az új tan­évben. A feladat oroszlánrésze igaz­gatóinkra hárul, mint az isko­lák egyszemélyi felelős vezetői­re. ök az iskolák gazdái, nekik kell e munkákban élenjárniok. ,,A káderek döntenek et min­dent” — mondotta Sztálin elv­társ. Az iskolai oktaíó-nevelő- munka megszervezése, a pe­dagógusok kijelölésével és helyes beosztásával keadődik. Mindenek előtt tehát, gon­doskodni kell a nevelők ősz- tál y okba való beosztásáról, fi- gyelembevéve a tanulócsopor­tok általános állapotát és a nevelők egyéni tulajdonságait. Nagv gonddal kell kiválasztani a munkaközösségek vezetőit és a szakkörök vezetőit is. Gondoskodni kell az iskola épületének kijavításáról, s a tantermek szocialista' megőrzés­re való átadásáról. Ki keil ja­vítani a régi bútorokat és be kel) szerezni az újakat. Meg kell szervezni az elégtelen osztály­zatot nyert tanulók felkészítéséi az őszi javítóvizsgákra, s * nyári szünidőben ezekke! a ta­nulókkal nevelőinknek rendsze­resen kell foglal koz niok. A nyári időszakot arra kel! felhasználnunk, hogy tanulóifjú­ságunk hasznosan töltse el sza­badidejét. Ennek érdekében min­den iskolában meg kell szervez­nünk az úttörőtáborozást, a tu­rista kirándulásokat, « meg kel! szervezni ai tanulók nyári ter­melőmunkáját az iparban és mezőgazdaságban. A továbbkép­zésben részvevő valamennyi nevelőnknek gondosan fel kell készülniök az ideológiai és szak­mai vizsgákra. A vizsgák ered­ményes letétele ad majd alapot az új tanév jobb munkájához. Megyénk m:nden pedagógusa, egész tanulói jóságunk az új tanév előkészítésének feladatait tekintse harci feladatnak. Ezt várja pártunk, népi államunk minden pedagógustól, minden tanulótól. Az 1952/53. tanév eredményei és a hibák őszinte feltárása serkentsen pedagógust és tanulót egyaránt még jobb, mé^ odadóbb munkára. Az úi tanév alapos előkészí­tése szilárd, alapját veti meg a következő évi munkának, csapás békénk és biztonságunk ellensé­geire, s újabb lépés a közokfa- tásüor” szocialista fejlődésében. Csenke László M. T. okt. osztályvezető Értesítés A Megyei DISZ-Bizottság értesíti azokat a középiskolás DISZ-fiatalokat, akik Sztálin- városba jelentkeztek önkéntes munkára, hogy az indulás jú­nius 27-én lesz Füzesabonyból a reggeli 8 órai gyorsvonattal. Az egri és egerkörnyéki fiata­lok Egerből 7 óra 15 perckor indulnak, a többiek Füzes­abony, Kál, Vámosgyörk és Hatvan állomásokon csatla­koznak.

Next

/
Thumbnails
Contents