Népújság, 1953. június (45-52. szám)

1953-06-25 / 51. szám

N E PUJ SAT, 1953 Június 25. A bélapátfalvi Cementgyár pártbizottságának tömegszmezetet irányító munkájáról Sztálin elvtárs emelőknek, hajtószíjaknak nevezi a tömeg- szervezeteket, melyek nélkül a munkásosztály előtt álló felada­tok megvalósítása: lehetetlen. y.Ezek a hajtószíjak, emelők és az irányító erő a nroletariátus. /iák azért szükségesek, — ta­nítja Sztálin elvtárs — mert nél­külük a győzelemért vívott har­cában fegyvertelen hadseregként állna a szervezett és felfegyver­zett tőkével szemben. Ezek a szervezetek a proleiáriátusnak azért szükségesek, mert nélkü­lük múlhatatlanul vereséget szenvedne a burzsoáziái meg­döntéséért folyó harcában, saját hatalma megszilárdításáért folyó harcában, a szocializmus építéséért folyó harcában.” Hatalmas jelentősége van te­hát ia tömegszervezeteknek — építésünk, jövőnk, békénk függ a velük való helyes foglalkozás­tól. Hogyan végzi a bélapátfalvi Cementgyár pántbizottsàca 'azt a rendkívül fontos munkát, ho­gyan -irányítja, segíti az üzemben lévő tömegszervezete­ket, hogy azok -betölthessék hi­vatásukat? A Cementgyár pártbizott­ságának ülésein rendszeresen résztvesz a DISZ tiiikár és a szakszervezeti elnök. A DISZ szervezet munkáját egy hónap­pal ezelőtt értékelték. A fiatalok nem éltek szervezeti életet, nem harcoltak ai rohamcsapat cím elnyeréséért, a DISZ mun­ka kulíúrelőadásokra, táncmulat­ságok rendezésére korlátozódott. Az utóbbi időben — az értékelés eredményeként mutatkozik fejlő­dés iaz ifjúság munkájában, de az még mindig nem kielégítő. A pártbizottság tagjainak főleg szervezni kell megtanítani a DISZ vezetőséget, kevés még aiz olyan fiatal, — -alig 15—20, — aki DISZ munkát végez, ke­vés azoknak ai -száma is, ak k ro-hamcsapiat tagjaként dolgoz­nak. A -legnagyobb hiba pedig méo- most is az, hogy hiányzik a lelkesedés, a fiatalos lendü­let a diszistá'k munkájából.. A Szakszervezet munká:át ez évben két esetben tűzték napirendre. A Szakszervezet vezetői elhanyagolták ai ver­senyszervezést, nem népszerűsí­tették á: jó eredményt elérőket, nem bírálták a hátul kullogó- ka-t, nem törődtek eléggé a dol­gozók érdekvédelmével, a bale­setvédelmi intézkedések betar­tásával. A Szakszervezet mun­kájának értékelése -időszerű volt, a- munka megjavításához vezetett. Az üzemben dolgozó több mint 900 szakszervezeti taggal való foglalkozás főleg a 46 bizalmán keresztül — azt eredményezte, hogy most csak­nem 600 dolgozó versenyezik állandóan. Javiit ai verseny nyilvánossága, naponként érté­kelik a versenyt, állandóan is­mertetik a dolgozókkal az új eredményeket. Külön értékelik az üzemrészek a brigádok, a műszakiak versenyét, így állan­dóan látják, hogy meluik üzem­rész, brigád, műszaki áll az élen, hol kell jobban igyekezni, „hol szorít a cipő”. A pártbizottság amellett, hogy értékeli és ülésein segíti, irányítja a tömegszervezeteik munkáját, a helyszínen- is se­gítséget ad azzal, hogy tagjai résztvesznek a tömegsizerveze- tek vezetőségi ülésein és tag­gyűlésein, közvetlenül is foglal­koznak a dolgozókkal. A veze­tőségi üléseken segítséget ad­nak egyes feladatok gyakorlati megvalósításához, a káderekkel v-aló helyes foglalkozáshoz. A pártbizottság javaslatára a szak- szervezet a választás után 14 új kádert állított be munkára. Mindez a segítség nem sokat érne, ha- a pártbizottság nem el­lenőrizné a feladatok végrehaj­tása közben is a tömegszerveze­tek vezetőinek munkáját. Az el­lenőrzés növeli a felelősségérze­tet a munka iránt s akinek a munkáját ellenőrzik, látja mun­kájának szükségességét, fontos­ságát. A bélapátfalvi üzemben a határozatok elvégzésének el­lenőrzésével a munkafcözben adott segítséggel sikerült elérni, hogy egyre ritkább az olyan ha­tározat, amelyet nem valósítottak meg. S ha ez mégis előfordul, felelősségre vonják -a -mulasz­tót. Vitányi Imre elvtárs nem hajtotta végre a- pártbizottság határozatát — nem szervezte meg a DISZ brigádokat — ezért, párt-bizottsági üléseken keményen megdorgálták. A birálat mindinkább érvé­nyesül a munkában. Nemcsak Csömör elvtárs, a pártbizott­ság titkára birál már — mint eleinte — hanem minden- egyes elvtárs, s -nem egy esetben a párttitkárnak is bátran meg­mondják ha hibát, mulasztást követ el. A bírálatnál azonban jobban 'kell még vigyázni a pártszerűségre, az alaposságra. Vitányi elvtáns elmondja, hogy sokszor olyan dolgokért is bí­rálják őket, melyről nem tehet­nek, mely rajtuk kívül áll. Ez nem helyes. Az ilyen -bírálat csökkenti a kritika jelentőségét és kedvtelenn-é teszi az embere­ket. Pártbizottság tehát ért el eredményeket a tömegszerveze­tekkel való foglalkozás terén. Ez azonban nem jogosíthatja megelégedésre a pártbizottság tagjait. Van még tennivaló s főleg azon a téren, hogy ne csak a pártbizottság titkára se­gítsen a tömegszervezetek veze­tőinek, hanem valamennyi tagja is. Egv hónapnál ezelőtt Dem- csi-k Géza és Barta József elv- társakat a pártbizottság a tö­megszervezetek patroná-lásával biztai -meg. Azóta Barta elvtárs egyszer, Demcsiik elvtárs egy­szer sem volt a szakszervezet­nél. Meg -kell szüntetni az olyan segítséget is, mint amilyet Mikó elvtárs agit. prop, titkár adott a DISZ-nek. Mikó elv társ ahe­lyett. hogy segített volna a DISZ titkárnak a taggyűlési be­számoló elkészítéséhez, megtar­totta helyette a taggyűlést. Ez a könnyebbik oldala a segítségnek s azt bizonyítja, hogy az elv társak -nem látják eléggé, hogy a vezetők is ai feladatok végre­hajtása -közben fejlődnek, neve­lődnek. Általában nagyobb tü­relemmel és több szeretettel kel! foglalkozni a fiatalokkal. Eszé­be kell juttatnunk a pártbizott­ság tagjainak újból azt a sokat, de nem e'-éeszer kimondott szót, hovy a DISZ a párt aranytar­taléka, — az ifjúság a jövő. Ha mi nem úgy neveljük ifjúsá­gunkat, hogy azok megállják he­lyüket napjainkban mint -a ro­hamcsapat tagjai és a jövőben mint a vezetők legjobbjai — akikor alap nélkül építkezünk. Hiba az is, hogy a pártbi­zottság tagjai főleg a szakszer­vezettel foglalkoznak, — a DISZ és az MSZT rovására. S annak ellenére, hogy a szakszervezet, tel viszonylag többet törődnek, — mert közelebb van ez a pártbizottsághoz — mégis hosz- szú időn át elnézték, hogy a ÍPiiLÓ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS szakszervezet elhanyagolja csak­nem 280 női dolgozóval való foglalkozást s most is miután három héttel ezelőtt megválasz­tották a nőbizottság vezetősé­gét, azóta sem dolgozik. Ma sem törődik eléggé a szakszer­vezet a nők védelmével, még mindig vannak olyanok, akik lebecsülik a női dolgozókat és sokszor durván, helytelenül bán­nak velük. V-an még mit tennie a Szakszervezetnek a munka­védelem, az egészségvédelem terén i's, többhelyütt egészség­telen. poros a levegő s bár a dolgozók többször kérték, hogy ezt szüntessék meg, igen keve­set, — mondhatnánk semmit sem tettek en-nek érdekében. Ja­vasoljuk a pártbizottságnak és a szakszervezetnek, valamint a vállalatvezetőségnek. hogy a Szabad Név vasárnapi vezér­cikke alapján nézzenek szét az üzemükben — tatáinak javítani­valót. Az MSZT-né! is sürgős ren­det -kell teremteni. Gyűlés olyan régen volt, hogv nem is emlé­keznek rá. MSZT aktíva érte­kezletet' többi mint két hónap­pal ezelőtt tartottak. — és Csö­mör elvárs az MSZT elnöke! Az MSZT nem ismerteti az üzem­ben a szovjet módszereket, nem népszerűsíti a Szovjetuniót, a S zov jetu ni ó békepol itiiká j á t, káosz van a nyilvántartásban, és nincs titkár. Hogy mennyire szüksé­ges a tömegszervezetekkel való fokozottabb foglalkozás, azt bi­zonyítják a tervteliesítés szám­adatai is. Június 21-ig a-z üzem 809 tonna cementet és 31.300 papirzsákot adott terven felül, de adós maradt 3700 tonna mészkővel, 1453 tonna ki inker- rel és 878 tonna m-ésszel. A -le­maradást sürgősen be kell hoz­ni. Fokozni kell a- felvilágosító munkát, ai tömegsz-ervezetek- nek jobban kell mozgósítaniok tagjaikat. Az utóbbi napokban 16 kétlaki dolgozó hagyta el önkényesen az üzemet — felvilágosító mun­kával azt is megelőzhették vol­na-. A pártbizottság a tömeg­szervezetek még gondosabb irányításával, fokozottabb segít­ségével érje el. hogy az üzem teljesítse tervét és úgv járuljon hozzá a szocializmus építéséhez ahogy azt népünk elvárja. Falusi levelezőink megtisztelő feladata Megkezdődött az aratás. El­érkeztünk a mezőgazdasági -munka legfontosabb és egyben legnehezebb szakaszához: a bő­séges gabonatermés betakarítá­sához. Falusi dolgozóink felké­szültek erre -a nagy munkára, meggyorsítják a- növény ápolási ■munkákat, gépek, kombájnok -ki­javítva várnak az aratás zömé­nek megkezdésére. Ebben a nagy harcban fontos feladat vár falusi levelezőinkre is, akik eddig is számtalanszor bebizonyították, hogy termelő- munkájukon fúl leveleikkel is hasznos segítőivé válhatnak országunk építésének. Levele- izőinknek -látni kell, *hogy a le­velek jelentősége elsősorban ab­ban áll, hogy bemutatja a kö­zösség problémáját, tolmácsolja véleményét a dolgozó nép felé. A mindennapi élet legfontosabb kérdéseiről kell irniu-k és egy pillanatig sem szabad megtor­panni ebben a munkában. Külö­nösen az olyan fontos idősza­kokban, mint a növényápolás, az aratás, csép'l'és és begyűjtés. Számos levelezőnk ismerte fel, hogy munkája milyen nagy se­gítséget jelent, de igen sok községi levelező éppen eb-ben az időszakbán- hagyta abba a leve­lezésit. Vájjon gondolnak-e arra ezek a levelezők, hogyhai nem -közük tapasztalataikat a párt lapjával, ha nem ismertetik az újonnan születő jó eredménye­ket, ha> nem harcolnak mindaz ellen, ami káros és rossz, ha -nem semmisítik meg idejében az ellenséget, amely mind fokozot­tabban támad, különösen eb­ben az időszakban, -akkor hátrál­tatják a községük munkáját is. Legyenek harcosabbak levele­zőink, nézzenek jobban körül munkaterületükön, terjesszék el széles körben a jó példákat, harcoljanak fokozottabban a ha­nyagság, a nemtörődömség, ai kulak és a klerikális reakció el­len. Legyenek tudatában annak, hogy levelezőnek lenni — bár nagy feladat — megtisztelő. Végezzenek olyan munkát, mint Tóth László Hevesvezekényről, aki hétről hét-re beszámol az eredményekről, de egy pilla­natra sem feledkezik meg arról, hogy rámutasson a rosszra, a -kijavítani valóra. Közöljék úgy -a versenyek eredményét, m'nt a horti és hevesi gépállomások po- l.it'kai helyettesei, vagy a po­roszlói és nagygombosi állami gazdaságok levelezői. Számolja­nak be a növényápolásban, az aratásban, csépiéiben, és be­gyűjtésben élenjárókról. írják meg, hogyan vonták be a nőket, a fiatalokat a munkába és akkor elmondhatják magukról, hogy ők valóban taz ország szeme', fülei, akik segítik a pártot, se­gítik az országot abban, hogy minél hamarabb elérhesse cél - ját. a szocializmus győzelmét­Segítse jobban a gyöngyösi kultúrház az aratási és cséplési munkát Az egész megyében lelkes és lázas munka folyi-k a gazdag termés betaka.w ásáért. Minden­ki arra törekszik, hogv minden­nap' munkájával nőnél több se­gítséget nyúj.son népünk kenye­rének biztosi ;ásához. Kulturális intézményeinknek és elsősorban kultúrházainkoak pedig, szinte egyetlen döntő fel­adata most az aratás és cséplés m'nden eszközzel való segítése. Kul.úrházaink kiállításokat ren­deznek. clihol képeken keresztül mutatják be például a Bredjuk- féle cséplési módszer néhány legjellemzőbb mozzanatát. Nép­könyvtárak szemléltetéseket, bib­liográfiákat készítenek 'az ara­tással és csépléssel foglalkozó kiváló szovjet regényekből, hogy azokat déli ebéd szünetben a brigádoknak felolvassák. Kultúr- brigádok százai készü'nek arra, hogy az arató brigádok, vagy majd cséplő brigádok teljesítését nap mint nap rig-muso-kban di­csérjék vagy bírálják, ha azok lemaradnak. Nem így van ez Gyöngyösön. Kényelmesen, mintha éppen ed­digi fáradslmaikiat pihennék, az aratásról és cséplésrő-1 mit sem íu^'va — élik' kis-« polgári módon — életüket ai járási kul- túrház dolgozói a várési és járási népművelés' appará'us. Aj, elmúlt hét végén voltunk Gyöngyösön s kérdésünkre, -hogyan készül a járás az ara­tásra és cséplésre, Túri elvtárs, a járási népművelési előadó semmit sem tudott válaszolni. De nem tudta azt sem, hogy mit csinálnak jelenleg járásá­ban a kuli úrotthonok, hogy me­lyik község van elmaradva, me­lyik jár élen. Nem ismerte a Mnisztertanács aratás, cséplés­sel kapcsolatos határozatát. Gyöngyösön hét függetlenített kulturális alkalmazott van. A hét' ember közül egyetlen egy sem vett részt annak idején a mostani munkára, felkészítő ér­tekezleten. Túri elvtárs azzal vé­dekezett, hogy fontos dolga volt. Ugylátszik Gyöngyösön — egye­dül a megyében — jelenleg az aratásnál, cséplésnél, népünk kenyerének biztosításánál, van fontosabb munka is. Helyes volna h-a a gyöngyösi járási tanács, a városi tanács és különösen a gyöngyösi iàràs-i kultúrház — melynek Lalán még ma is e válasz- tát;i agitáció képei és p’akátjai függnek, az a-ratás és cséplés szemléltető képei helyet: — nép­művelési dolgozói megváltoztat­nák edd'gi munkamódszerüket s a hátralévő időben minden erőt legfontosabb feladatunk se­gítésére fordítanának. Több odaadást, lelkesedést, hívatás-tuda'ot és ebből követ­kezően, több áldozatkészséget várunk Gvönpvöstől is. SZÖLLÖSI GYULA MT. népműv. oszt. vez. Évvégi vizsgák a Pedagógiai Főiskolán Javában folynak a vizsgák az egri Pedagógiai Főiskolán. Tö-bbszáz munkás és paraszt­fiatal készül itt a nevelői pályá­ra, hogy a vizsgán elért jó eredményekkel is bebizonyítsák: méltók népi államunk bizalmá­ra, támogatásiéra. Tavalyi ered­ményüket 3.82-röl 3.85 százalék­ra emelték, az elégtelen hallga­tók száma ebben az évben több mint a felére csökkent. A hallgatók hangula'a biza kodó. vidám, hiszen mindnyájan tudják, milyen megbecsülésben részesülnek ma a pedagógusok. Semmi sem bizonyítja jobban, az egri Pedagógia« Főiskola hallgatóinak a jövőbe vetett ren­díthetetlen hité*, mint az, hogy három hónia-o alatt több mint hú szán kötötte-k házasságot és mint ifjú házasok kezdik el munkájukat új állomáshelyeiken. Moszkva 1953. évi város A moszkvai városi szovjet második ülésszaka egyhangú­lag jóváhagyta a Szovjetunió fővárosának 1953. évi város­gazdaságfejlesztési tervét. A fejlesztési tervet a szov­jet főváros általános újjáépí­tési tervével teljes összhang­ban alkották meg. Az általá­nos terv, amelyet J. V. Sztá­lin kezdeményezésére dolgoz­tak ki, az 1951—1960-ig ter­jedő időre szól. E tíz év alatt Moszkvában 10 millió négyzet- méter lakóteret kell építeni, 400 iskolaépületet, összesen 26.000 ágy befogadására alkal­mas kórházat, több filmszín­házat, összesen 25.000 férő­hellyel, több nagy szállodát, összesen 4000 szobával stb. Ugyanez a terv foglalkozik Moszkva városgazdasága va­lamennyi ága továbbfejleszté­sével. Moszkva általános újjáépí­tési tervét sikeresen hajtják végre. 1951—1952-ben például a Szovjetunió fővárosában több mint 1,500.000 négyzet- méter lakótér épült. Az 1953. évi terv szerint a szovjet fő­városban 800.000 négyzetméter új lakóteret építenek, két és félszer többet, mint 1940-ben. A legközelebbi években pedig évente egymillió négyzetméter területen épült új lakást ad­nak át rendeltetésének. 1953-ban a főváros újjáépí­tésére 5 milliárd 227 millió rubelt fordítanak ebből kö­rülbelül kétmilliárd rubelt irányoztak elő lakóházépítés­re. Ebben az évben be­fejeződik a moszkvai egyetem, a Dorogomilovszkája-rakpar- ton és a Kalencsevszkája-ut- cában épülő szállodák és ma­gasépületek építkezései. Foly­tatják a zárjegyei magasépület építését. A lakóházak túlnyo­mórésze a főútvonalakon, a folyópartokon és tereken épült. Az utóbbi években különö­sen gyors ütemben folynak a gázvezeték-szerelési munkála­tok. Moszkva lakosságának 90 Nyári vidám vásár Gyöngyösön Nyári vidám vásár lesz az állami és szövetkezeti kiske reskedelem rendezésében Gyöngyösön június 27-én és 28-án. A vásáron ruházati cik­kek, vas és műszaki áruk. me­zőgazdasági gépek és felszere lések, háztartási cikkek, sport és játék, valamint üvegáruk bútorok várják a vásárló kö­zönséget. A nyári vidám vásár mindkét napján állatvásár is lesz. ahol az Állat és Zsírbe gyűjtő Vállalat a felvásárolt állatok vételárát azonnal kifi­zeti. Mindkét nap ruhabemu­tatón vonultatják fel az állami és szövetkezeti kereskedelem legújabb és legszebb modell­jeit. A vidékiek részére ked­vezményes vasút- és autóbusz- közlekedés, a belépés díj­talan, gazdaságfejlesztési terve százaléka veszi igénybe a gáz-* szolgáltatást. Az 1953. évi gáz­ellátási tervre 65 millió rubelt irányoztak elő. Moszkva olyan gázforrásokkal rendelkezik, amelyek a lakások ellátása mellett lehetővé teszik a köz­üzemek, a kulturális és köz­étkeztető intézmények teljes gázellátását. Kibővül a távfű­tés hálózata is. Csupán idén 16 és fél kilométer új távfűté­si hálózat épül. Továbbfejlesztik a főváros közlekedésének valamennyi új ágát. A moszkvaiak joggal büszkék Metrójukra, amely szépség, kényelem és bizton­ság tekintetében felülmúlja mindazt, amit eddig a metró­építés világviszonylatban al­kotott. A moszkvai utcák és terek alatt több mint 100 ki­lométer hosszúságban húzód­nak a Metro alagútjai. Nem­rég helyezték üzembe a For­radalom-tértől a kievi pálya­udvarig terjedő új földalatti főútvonalat három állomással. Még ebben az évben átadják a forgalomnak a Metro Nagy­gyűrűjének a Bjelorussz-pá- lyaudvartól a Központi .Kul­túr- és Üdülőparkig terjedő utolsó szakaszát. A közlekedés fejlesztését szolgáló alapvető munkálatok­ra csupán a moszkvai szovjet költségvetési kerete körülbelül 100 millió rubelt irányzott elő, Ebből az összegből egész sor villamos- és trolibuszvonalat építenek. A főváros kocsipark­ja idén 70 új metrovagonnal, számos trolibusszal, 330 autó­busszal és taxival gyarapodik, Jelentősen kibővül a posta-, út- és hír-, valamint a keres­kedelmi hálózat is. Moszkva arculata a felis- merhetetlenségig megváltozott. a szovjet hatalom évei alatt, A városrendezés színvonalát, a lakóházak és kulturális in­tézmények építésének terje­delmét és minőségét tekintve Moszkva példaképe a világ fő­városainak. Mi történt Berlinben A berlini rendzavarások közvetlen okai a Német De­mokratikus Köztársaságban lezajlott események legutóbbi fejleményeivel függenek ösz- sze. A Német Demokratikus Köztársaság nyugatnémetor­szági ellenségei látják, hogy a párt és kormány új irányvo­nalának — a széles tömegek életszínvonalának gyors eme­lését és a jogi biztonság meg­szilárdítását célzó irányvonal­nak — gyakorlati megvalósí­tása súlyos csapásokat mér rá­juk és katasztrófát jelent szá­mukra. Ezt ők maguk is be­ismerték, amikor leírták azt a pánikot, amely Bonnban tá­madt az új intézkedések miatt. Az új intézkedések már né­hány órával a közlemények nyilvánosságra hozása után eredményhez vezettek. A szö­kések száma csökkent, a la­kosság legszélesebb rétege, fő­képpen az értelmiség és kö­zéposztály új lelkesedéssel lá­tott munkához. Mindez aggo­dalommal töltötte el a nyugat- németországi és nyugatberlini háborús gyujtogatókat és arra mozgósította őket, hogy előre kitervezett, széleskörű provo­kációt hajtsanak végre. A provokátorok éppen akkor kezdték meg a provokációikat, miután a Német Demokrati­kus Köztársaság kormánya olyan intézkedéseket hozott, amely kielégítően rendezte a normák kérdését, s megköny- nyítette az övezetek közötti forgalmat, támogatta a ma­gánvállalatokat és magánke­reskedelmet, visszahelyezte az elmenekült jómódú paraszto­kat gazdaságaikba. A nyugati ügynökségek igyekeznek megakadályozni a Német Demokratikus Köztár­saságban folyó nagyszabású építkezéseket, amelyek az egész lakosság részvételével folynak. Ezért akarják meg­hiúsítani a német egységet, ezért akarják mindenáron fenntartani Adenauer és az amerikai háborús gyújtogatok irányvonalát. Ezért akarnak orvul csapást mérni a német nép és az összes népek érde­keire. Ezzel a céllal jelentek meg a provokátorok a Leipzi­ger-Strassen és az Unter den Lindenen. Ezért jelentek meg a demo­kratikus övezetben amerikai tisztek, akik a tüntetés kellős közepén irányították a fasisz­ta csoportokat, a lakosság fel- lázítására. Ezért jelentek meg amerikai gépkocsik bömbölő hangszóróikkal, amelyek uta­sításokat adtak a fasiszta cso­portoknak. Ezért jelentek meg az amerikai repülőgépek, ame- j lyek a sztrájk folytatására felszólító röplapokat szórtak le a demokratikus övezet fe­lett. A provokáció megbukott. A nyugati ügynökségek bár­mennyire rikácsolnak, ezt a tényt nem kenhetik el, nem sikerült az általános sztrájk — amelyre a berlini munká- 1 sokat uszítani akarták — nem sikerült és nem is sikerülhe­tett, mivel igen ostoba az az elgondolás, hogy a német munkások az amerikai és né­met monopoltőkések utasítá­sára általános sztrájkba lépje­nek saját érdekeik és saját kormányuk ellen. Sikerült zavart kelteni néhány órára, de a lakosság túlnyomó több­sége nem engedett a provoká­ciónak, sőt elleneszegült. A la­kosság túlnyomó többsége megértette, hogy itt azok a sötét erők működnek, amelyek már kétízben döntötték ka­tasztrófába a német népet és most is az a céljuk, hogy a harmadszori katasztrófát elő- ’ idézzék. A provokáció megbukott, mert a béke erői nem engedik meg, hogy a népeket újból a háború útjára sodoriák. (A „Neues Deutschland" ve­zércikkéből.) Az egri I. postahivatal a hírlapterjesztésért Az egri I. számú postahivatal dolgozói június 18-án hírlap!er- 1 melési értekezletet tartottak, aho) megbeszélték a párt határozatát, amelynek értelmében a h’rlandí lakat az előfizetéstől, az előző hó nap 26-ig kell beszedni. Az értekezleten csatlakoztak a kisújszállási versenyfelhíváshoz é vállalásokat tettek, hogy ered# ményesen ^végrehajtják a párl határozatát. Vállalásuk pontjai* ban a példányszámok emelése. 4 saltólevelezési hálózat kiszélesi* rése. a hirl and íjak pontos besze dése szerepel. t I

Next

/
Thumbnails
Contents