Népújság, 1953. június (45-52. szám)
1953-06-14 / 48. szám
r-'953 JUNIUS 14. N E PUJ SAG Nem foglalkozik a kártérítések eltörlésével a hevesi községi tanács Nagy munka folyik a hevesi községi tanács begyűjtési csoportjánál: most készítik el a hátralékosok k'nuratását. Kiég hosszú és gazdag ez a lajstrom, a beadásra kötelezetteknek több inint fele nem teljesítette esedékes tojás-, egyrésztik baramk- besdási köte'elezettségét. 71 félévi tojásbeadásban például csak 53 százalékon áll a község. Mi a lemaradás oka? Többféle elmélet uralkodik ezzel kapcsolatban a községi tanácson. A legei terjedtebb, hogy egyidőre le volt zárva a község állatbetegség miatt, s ez vetette vissza a begyűjtést. Ez a>z álláspont csak annyiban állja meg a helyét, hogv másíé] hónappal ezelőtt valóban zár alatt volt Heves, de semmiképpen sem igazolja az eltelt idő alatt végzett gyenge munkát. Másutt kell kereskedni, ha az Igazságot kutatjuk. A község dolgozó parasztságának nem is kis része még ma sem ismeri kormányunk rendelkezését a kártérítések eltörléséről — 143 olyan gazda van, akinek még ma sem törölhette a tanács a kivetett kártérí ést. Bárdos Benjámin hét és fél holdas középparaszt é- még jónéhány társa még arról sem tudnak, hogy megjelent egy ilyen rendelet. — Be voltak osztva a népnevelők, az állandó bizottsági tagok — magyarázza Csikós Lajos VB-titkár, s ebben igaza van. De arra már senki sem gondolt, hogy ezek munkáját ellenőrizzék, beszámoltassák a bizottság tagjait végzett munkájukról, a dolgozó parasztság hangulatáról. Természetesen, ahol hiányzik az ellenőrzés, ott nem megy a felvilágosító munka: sem, oit a dolgozó parasztok tájékozatlanok, felülnek az ellenség meséjének, mely most éppen arról ágál, hogy „véglegesen megszűnt a szabadpiac". Vájjon nem érdemes a kártérítési rendelettel agitálni? Vájjon a dolgozó parasztok nem fogadják szívesen államunk nagyszerű gesztusát? A hangos híradó hatására — mely a község főterén van e helyezve —. jó néhánvan lerótták adósságukat a nép államával szemben. Sipeki Gáspár do gozó parasztnak például 1224, Gulyás Ferencnek 1824 forintot törölt a tanács. — de nem mindenki hallgatja a hangos híradót és a begyűjtési állandó bizottság tagjai, a népnevelők nem használják fei agitációs munkájukban ezeket a példákat. De nem is végezhet jó munkát a 15 tagú begyűjtési állandó bizottság, nem is alakulhatott ki helyes módszere, hisz rendszertelenül tartja üléseit, és azokon is jó, ha a tagság fele részívese. Ahol így dolgozik az állandó bizottság, ahol nem ellenőrzik a végzett munkát, nem is lehet más a.z eredmény. — mint eredménytelenség. A nagyjelentőségű rendelet kimondja, hogy aki június 30-ig teljesíti 1952—53. évi bor-, burgonya-, sériés, vágómarha, valamint a félévi tej-, tojás- és baromfibeadását annak m nden kártérítését törölni kell. Ezt magyarázzák meg a begyűjtési állandó bizottság tagjai. Mondják meg, kinek mennyi kártérítést töröltek már el, s végzett munkájukról adjanak rendszeresen számot a tanács vezetőinek. A tanács ped'g ellenőrizze a begyűjtés: állandó bizottság munkáját, frissítse fel tagjait a legjobban teljesítő dolgozó pa. rasztok soraiból, segítse, támogassa minden munkában egyik leghűségesebb fegyvertársát. Segáíse a községi és {járási tanács a tiszanánai Vörös Csiihg szövetkezetét Termeiöszövetkezeteirik döntő többsége megtárgyalta a minisztertanács aratás és csép- lésről szóló határozatát. A ti- szanánaí Vörös Csillag szövetkezet azonban azok közé a kevesek közé tartozik melvek rrem sokat törődtek ezzel a határozattál. s netnhogv a tagok, de még a szövetkezet vezetősége sem ismeri ezt a nagyjelentőségű rendelkezést. Talán nincs aratni és csépelni valóia a szövetkezetnek? Téved, aki ezt hiszi, mert 480 hold őszi és tavaszi kalászos vár learafés- ra, s ennek szem veszteség nélküli betakarítása igen kornolv feladatot jelent. De nem is készülhet jói fel a kenyércsatára a termelőszövetkezet, amikor még a növény ápolással sincsenek rendben, — igen komoly a lemaradás. A 140 hold kukoricából iúnávs 6-ig csak 27 holdat, a maid 70 hold napraforgóból 36 holdat a nyolc hold burgonyáiból semmit sem kapáltak meg, a takarmány és a cukorrépán*! még az egyelést sem végezték el. Egyesek panaszkodnak, hogy kevés a munkaerő. Szabó Ká- rolyné, Gulyás Lajosné, Molnár Istvánná, a szövetkezet legjobb dolgozói kiszámították, hogy 36 nőt lehetne bevonni a munkába, ha elsősorban a vezetőség mulatna itt példát. Az üzemi párbtitlkár lelesége egyáltalán nem dolgozik. Barcsik Imre, Horváth István és a többi igazgatósági tag valamint Sal'ós János és Gulyá-s Zslgmond britatergádvezetök feleségei sem nulták még meg, hogy a meíő&zöveíkezet az övék .is. A szövetkezet munkájának megjavításához az is szükséges, hogy a községi és járási tanács több segítséget adjon. A községi tanács segítsége rendszerint abban nyilvánul meg, hogy telefonon utasítgatja a szövetkezetét a növényápolás „ meggyorsítására" — a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője pedig április óta nem is volt a szövetkezetben. Nagy munka: áll a tiszanánai Vörös Csillag termelőszövetkezet előtt. Csak úgy tudnak helytállni, ha fe'számol- ják a belső szervezetlenséget, ha bevonják a családtagokat a munkába, és ha végül ténylevés segítséget ad számukra a községi és járási tanács. (Visznek község, a kihívó fél lemaradt a versenyben — Tudósitönkiól. — Két héttel ezelőtt hangzott el a viszneki dolgozó parasztok versenykihívásai, s azóta a gyöngyösi járás minden községe csatlakozott már ehhez a nagy- jelentőségű felhíváshoz Tanácsüléseken, kjsgyűiéseken vitatták meg a dolgozó parasztok, a gyöngyöspataíkiak például azzal egészítették ki a visznek!ek vállalását, hogy a szőlőtermesztésben 35 mázsás átlagot érnek el. Az atkáriak elten tervében öt nappal előbbre hozták a határidőket, Szűcsi község ai tiszta- búza aratását öt nap alatt, a haimájugraia'k négy nap alatt végzik el. A községek mellett igen sokan tettek a gazdák közül egyéni vállalást is. A nagyrédei tanácsülésen, ahol több m'nt 200 dolgozó paraszt vetít részt, Erdélyi János kisparaszt párosversenyre hívta kj Nagy András középparasztot a begyűjtés határidő előtti teljesítésére, aki azzal egészítette ki a verseny- pontokat, hogy a sajátján kívül teljesen díjtalanul behord egy hold búzát az egyik airra rászoruló hadiözvegynek. „Nemcsak Vlszneken vannak olyan legények, akik meg tudják állni helyüket a termelésben, hamm Gyöngyöstar iónban rs — mondotta Nagy András középparaszt, a gyöngyöstarjá- ni tanácsülésen. — Mi is tudjuk kötelességünket, s a cséplőgép alól 110 százalékban teszünk ele get beadási kötelezettségünknek" GyéXngyösíialászon Szabó János, a mezőgazdasági átian- dóbizottsáig elnöke szólalt fel es ezeket mondotta: „A visztie- kiek II mázsás tisztabúza termést vállaltak, én ped'g 18 mázsát termelek holdanként. Cukorrépából 200 mázsa elérésére tettek ígéretet, én pedig 300 mázsát termelek A járási tanács Egyetemmel kíséri a kibontakozó versenyt, s az első értékelés szerint Visznek község lemaradt a versenyben, a növényápolásban negyedik, a tojás, tej és baromfi begyűjtésben a kilencedik, aiz adófizetésben pedig a tizennegyedik a járás községei között. Változatlanul a pétervásári járás vezet a begyűjtési versenyben ' Néhány hét választ el bennünket az aratástól. Ezért most a növényápolás: munkák vég- 'zése mellett nagy gondot kell 'fordítani községi tanácsainknak te begyűjtésre, hogy az aratás 'idejére ne kelljen az erőket szétforgácsolni, hanem minden erőt 'a- gvors, szem vesztesé g nélküli ■aratásra lehessen mozgósítani. 'Igen vontatottan halad a széna- 'begyűjtés, ideje, hogy községi 'tanácsaink'nagvobb gondot for- 'diítsanak a szálaslakarmány begyűjtésére. különösen Márkáz 'és Domoszló községben, ahol jmég nem kezdték meg a széna 'begyűjtését. A Bíke-Viiágtanács ülésének •tiszteletére indított verseny navy segítséget ad tanácsaink munkájában. A gyöngyösi járásban '1200 dolgozó paraszt vállalta, hogy félévi vagy egészévi beadását teljesíti a: Béke-Világta- 'nács ütésének tiszteletére. Ter- imelőcsoportjainkiban is folyik a 'békeversenv. Ifi. Ondó M'k'As- né, mezötárkányi MNDSZ- 'asszony vállalta egészévi tojásos b ar o miibe a d ás ár. a k teljesité- tsét és év végére 210 munkaegv- 'séeet ér el. A termelőcsaportok versenyében járási viszonylatban első. medvében harmadik helyet foglalta el a nagyrédei Munka tszcs. A tárásob közötti versenyben 'a megyei tanács június 11-i jelentése szerint: 1. pétervásári 'járás tejből 89, tojásból 74, baromfiból 137 százalékkal, 2. egri ■járás tejből 80, tojásból 64. baromfiból 103.2. 3. hatvani járás tejből 75, tojásból 56, baromfiból 103, 4. gyöngyösi járás tejből 69, 'tojásból 48, baromfiból 100. 5. hevesi járás tejből 62, tojásból 42, baromfiból 79, 6. füzesabonyi járás tejből 61.7, tojásból 07,5. baromfiból 73 százalékkal A növényápolás sikerének legdöntőbb aíapgai Egy kiállíúásról : Eiérkezett a tanév vege. j Minden diák lelkes munka- ; va', készül, hogy megállja : a helyét a vizsgákon és szá- i mot adhasson egészévi mun- • kajáról. A Dobó gimnáziumban : erröi a jó munkáról tesz \ tanúságot a földrajzszakkör \ kiál.ítása. A kiállítás meg- \ ismerteti a szemlélőt a ■ Bükk-hegység növény-, ma- : dór- és állatvilágával, gaz- : daságl értékével és lakóinak kulturális életével. A jó szakköri munka eredménye hogy a kiállításon láthatjuk a Bükk legkülönbözőbb madarait, a kicsi ökörszemtől a hatalmas sasig. Megismerhetjük a Bükk különleges. ritka növényeit, fafajtáit és a fa feldolgozásának módjait. Nagy asztalokon sznes kövek: a Bükk legkülönbözőbb ásványai. Nagyon érdekes a földrajzi szakkörnek a pesköi barlangról készült kis mo- : delije. A kiállítás cél fa, hogy megismertesse a szem. lélöt a Bükk lakóinak életével, kultúrájával, ezt se. gíti, hogy a Bükkben lakók ajkán élő népdalok, népszokások szövegét is kiállították. PLAINER ÁKOS Dobó rru-tázium, 111 XXXXXXDOOOOOCXX)OOOOOOOOOOOCX)OOOOOOtX>OCXXX>OOOOOCOOCXXDOCXX)Oi 250 esztendővel ezelőtt Rákóczi Ferenc vezetésével fegyvert fogott a magyar nép a Habsburg-di- nasztia elnyomó rendszere ellen. Az évforduló alkalmából részletet közlünk Rákóczi Ferenc Vallomásaiból: A KŐVETKEZŐ 1703. év április havai volt folyamatban, amidőn egy vadászatról hazatérve jelentették nekem, hogy két paraszt jött Magyarországból. akik a városban » házakat sorra hejárván, felőlem kérdezősködtek. Első pillanatban ugyan az otthon tartózkodó Bercsényi gróf azt üldözőink cselének véíte, mégis a dolgot jobban meghányva-vetve elhatározta, hogy jővetdük okát jobban megtudakolja; meghagyta tehát lovászának, akj éleseszű ifjú volt, keressen alkalmat arra, hagy velük beszédbe ereszkedhessek. Mikor ez urának megbízatása értelmében a dolgát elvégezte, azt a hírt hozta, hogy az utánam tudakozók beszéde egészen őszinte, arcúk és maguk vlseiete mesterkéletlen A gróf tehát maga elé vezettette őket és én így találtam rájuk, amidőn a vadászatról jövet a szobába: toppantam. Amikor beszédemről reám isA szabadságharc kezdete mertek, könnyező szemmel és ez örömtől zokogó kebellel lábam elé borultak, akadozó nyelven üdvözöltek, baltát kértek és elhasítva, paraszti szokás szerint kezükbe hordott botjukat. előadták a külde‘ésükrő! szóló levelet. Papp Mihály és Bige ‘László parasztruhába öltözött nemesek voltaik ezek, akik a német elnyomás okozta sze- génységlől kényszerítve, már inkább a pórnéphez, mint a nemesek osztályához tartoztak. A levelet jobbágyaink írták, akik meghallván kiszabadulásomat, s a szállongó hirt, hogy Lengyelországban rejtőzöm, könyörögtek nekik, hogy járják keresztüi-kasul az országot mindaddig, mígnem rámakadva, hűségükről és az egész magyar nemzet kedvező hangulatáról biztosítsanak, mely sóhaj- tozásai és végső vonaglása! közben egyedül az én intésemre vár. MIUTÁN tehát felvi’ágos'tást szereztem egyéb dolgok felől 's, elhatároztam, hogy azokat, akik a lovásszal jötlek, ünnepélyes oklevéllel ellátva bocsátom viszsza és végső akaratom és elhatározásom jeléül nevemmel ellátott néhány zászlót adóik nekik, ame'yet rendeleiem vétele után ki kel! tűzni, hogy a nemzet megtudja: ők nem rablás szándékából, hanem parancsomra ragadtak fegyvert.Végiil biz- tosítotlaim őket arról és esküvel megerősítettem, hogy azokat, akik parancsaimnak engedelmeskednek, nem hagyom cserben, hanem addig míg a francia király segítsége megérkezik, » barátaimmal összeszedett haddal á’fok készen a határon. Hozzátehettem azt az akaratomat is, hogy a rájuk bízott zászlókat addig ki ne tűzzék, míg felülről utolsó parancsomat nem veszik, sőt azokat nem a tüstént való hadakozásra adom nekik, hanem, hogy a hordozóinak a félénk nép hitelt adjon. ALIG hordozták meg a nép közölt nyílt levelemet és zászlóimat, a várakozás miatt tflrel- metlenkedök zavarogni kezdtek és a paranccsal ellentétben, a nemesi kúriákat és az utazó nemeseket támadták meg a kibontott zászlóik alatt. Amint ké 6őbb jelentették nekem, ezek köré már mintegy hatezer ember seregi et,t össze. Nevükben Major István jó nemesi családból szármanó íf út küldték hozzám, több más emberrel együtt, hogy a történteket hírü'adjákés jövetelemet sürgessük, ha a: forradalomra vágyó nép kedvező hangulatát fel akarom használ ni. JÜNIUS 9-én indultam meg azzal a szándékkal, hogy lassú léptekkel haladok előre. Két- napi utat tettem meg, amidőn egy városkában ebédelés közben szomorú hírhozó érkezett hozzám, jelentvén a nép teljes szél- veretését. Ezek ugyanis zavarogni kezdtek és fő nélkül dühöngve, zsákmányolva: jöttek e'ém a határszéli hegyvidék felé A zászlók nagyobb része a győzők kezébe esett, a megmaradt }'fvények! alatt alig kétezer ember volt együtt, a köznép szétszóródott. Ezért unszolt az idő, hogy segítségükre meniek és az ingadozó. vagy inkább ha’ódó lelkesedést jelenlétemmel felszítsam. íme ez a kezdete a magvar háborúnak a szikrából élesztett tűznek. Egymással versenyezve nőnek kapásnövényeink, évek óta nem volt ilyen sokat Ígérő a tatár. De kulturnpvényeink „versenyének” komoly és veszélyes vetélytársa is van: a gyom. Kedvező az időjárás, termelő- szövetkezeteink 30—35 mázsás kukoricaátlagról beszélnek, a lüzesabonyi Szabad Nép szövetkezet 50 mázsás termés elérésére tett vállalást. De vájjon ;nnek ellenére is közömbös le- net-e számunkra, hogy a gyomok jóvoltából, méginkább magunk nainyagsága miatt, három-négy mázsával kevesebb legyen a termés? Nyilvánvaló, hogy nem. Mindent el kell követni, hogy a legtöbbet csikarjuk ki a terme» izeitől, — a sovány esztendők után nagyon is hálás ez a feladat. Mégis Heves megye utolsó a növényápolásban, ország, — világelőtt szégyenít meg bennünket az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, községek jórészének földjein vígan virító gyomtenger. Miért van ez a nagy lemaradás? Jogos a kérdés mindenkitől, de alaptalan az olyan felelet, hogy „sok az eső”. 4 Dunántúlon ugyanannyi, vagy még több csapadék hullt, mint nálunk, s csodák, csodája ott mégis elébb járnak, mint mi. Másutt van a kutya eltemetve, mintahogy mondani szokás. A felnémeíi Petőfi, a herédi Micsurin termelőszövetkezet földje minta lehet a megye előtt, de példa a kerekhat aszti határ is. A szövetkezeti községben minden kapásnövényt kétszer megkapáltak, sőt a cukorrépaföldeken harmadszor üzent hadat a kapa mindenféle gyomnak. Nemcsak ez a két példa, egész sor bizonyítja, hogy van egy egyszerű „titka” a növényápolási munkák gyors elvégzésének, s ez: a verseny, valamint a családtagok bevonása. Ez a kettő a kulcs, mellyel kinyithatjuk a bőség ajtaját, ez a kettő legerősebb fegyverünk az aratás, csép- lés nagy munkájára való felkészülésben. S ezzel a két fegyverrel törődnek legkevesebbet ai mező' gazdaság dolgozói, a bő termésért vívott harc irányítói. Heves megyében 103 termelőszövetkezet, 95 község lépett egymással hosszúlejáratú versenyre, versenyeznek egymással a járások is. Szép, de ugyanakkor könnyen félrevezethető számok ezek, — mert legtöbbször nincs mögöttük teljesítés, mert gyatra az ellenőrzés, s jóformán a semmivel egyenlő a verseny értékelése. Egyszóval, a, választási felkészülés után még mindig pang a verseny: számok van nak, csak az eredmények nem kielégítőek. Vájjon a dolgozó parasztok nem akarnak már versenyezni? Hihetetlen naívság volna ezt állítani! Viszneken, Fodor József dolgozó paraszt és 54 társa tett ígéretet, hogy eléri a 200 mázsás cukorrépa termést, Zagyvaszántón 176-an csatla koztak ehhez a mozgalomhoz. Gulyás István a horti gépállomás fiatal traiktoristája 55 vagon cséplésre tett felajánlást. Számtalan az ilyen és ehhez hasonló példa, csak a községi tanácsok, s elsősorban a ME- DOSZ nem népszerűsíti az élenjárókat, nem értékeli ai fogadalmak teljesítését. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy sem a MEDOSZ, sem a DISZ és az MNDSZ megyei titkársága nem tudja, hányán tettek tagjai közül felajánlást, hogyan teljesítik azt, egyáltalán ki ai megye legjobb traktorosa, fejőnője, kapása, vagy éppen sertésgondo- zója. Kicsúszott a felsőbb szervek kezéből a verseny szervezése és nyilvántartása, s emiatt csak pislákolni, és nem lángolni tud az ai nagyszerű tűz, mely győzelemre vitte dolgozó parasztságunkat a választás időszaka alatt, s amely menthetetlenül kiégetné a gyomokat a földből. Nem kevésbbé döntő fontosságú a családtagok bevonása a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Elsősorban a nők azok, akik felbecsülhetetlen segítséget tudnak adni ehhez a munkához. Az a közel másfél- er szövetkezetben dolgozó asszony, aki csatlakozott a 200 munkaegységes mozgalomhoz, nagyszerű példája: helytállásban, munkában méltó versenytársai a férfiaknak. A családtagok bevonása a szövetkezetbe nem egyszerű szervezeti kérdés, hanem politikai munka is, nem az a célja csupán, hogy ne üljenek otthon az asszonyok, hanem az, hogy erősödjön a szövetkezet, következéskép magasabb legyen a jövedelme minden családnak. Ennek ellenére eddig alig 900 családtagot vontak be csak ai munkába, bár a 96 napköziotthon, melynek nagyrésze már a dolgozó paraszlasszonyok rendelkezésére álj, jelentős segítséget nyújt ehhez. A tiszanánai Vörös Csillag, egerszalóki és még egész sor más szövetkezetünkben — annak ellenére, hogy komolyan elmaradtak a munkával, még sem dolgoznak az asszonyok. Nem véletlen ez: hiányzik a vezetők, az elnök, a párttitkár, az igazgatóság tagjainak példamutatása, A tiszanánai Vörös Csillag szövetkezetben, sem a parttitkár, sem az elnök, de jóformán egyetlen igazgatósági tag felesége sem kapcsolódott be a munkába. Dormándon a szövetkezet elnöke a sok munkára, meg a kevés munkáskézre panaszkodik, de felesége mégsem vesz részt a növényápolásban. Lehet-e ezután akár egy percig is csodálkozni, hogy a szövetkezeti tagság, se látja fontosnak, hogy magával vigye családtagjait a földekre? A vezetők példamutatásának hiánya máris sok-sok mázsa termés veszteséget jelent. Mi a feladat tehát a növény- ápolás meggyorsításában? Elsősorban a verseny szervezése és nyilvántartása terén kell javítani a munkán. A MEDOSZ szervezze, értékelje a versenyt, és népszerűsítse a versenyben élenjárókat. Adjon gyakorlati és állandó segítséget az üzemi bizottságok elnökeinek. A DISZ, MNDSZ szervezetek szélesítsék a versenyt, nap mint nap hozzák fel azokat a neveket, akik a mindennapi munka hőseivé nőtték ki magukat. A szemléltető agitáció, a fiatalok példamutatása biztosítása a versenyben —, ez a DISZ egyik legfontosabb feladata. A tanácsok, a mezőgazdasági állandó bizottságok rendszeres kisgyű- lésekkel, jó ellenőrzéssel tegyék elevenné, lendületessé a falu versenymozgalmát. Ami a családtagok bevonását illeti, itt elsősorban a vezetők példamutatásán múlik, hogy a dolgos asszonykezek, a fiatalok ezreit bevonjuk a> növényápolás nagy csatájába. Azok a családtagok, akik rendszeresen résztvesznek a munkában, látogassák meg az elmaradt szövetkezeteket, mondják el, hogy a jól végzett munka egyik alapja éppen a nők, a családtagok bevonása. Néhány nap alatt be kell, és be is lehet hozni súlyos lemaradásunkat, biztosítani lehet az aratásig, megyeszerte befejeződjön a harmadik kapálás. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a kommunisták minden téren élenjárjanak, hogy a párt- szervezetek és pártbizottságok lelkiismeretesen, odaadóan foglalkozzanak ezzel a munkával. Nyújtsanak segítséget a szövetkezeti, állami gazdasági, gépállomási pártszervezeteknek, széleskörű politikai munkával, az ellenség harcos leleplezésével küzdjenek a növényápolás sikeréért. MEGJELENT a „PARTÉPITES” júniusi száma, melynek tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: A Központi Vezetőség határozata a pártbizottságok és párt- szervezetek feladataira a gabonabetakarítás és begyűjtés idején. A Központi Vezetőség határozata az üzemi pártcsoportok munkájának megjavítására. Daczó József: Emeljük magasabb színvonalra pártszervezeteink kádermunkáját Földes István: A pártoktatás magasabb színvonaláért. Kürti András: A választási tapasztalatok alapján erősítsük tovább a párt tömegkapcsolatait. Czecze László: A szocialista munka verseny néhány kérdéséről. Turgonyi Julia: A Béke-Világ- tanács ülése előtt. E cikkek mellett még számos más fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetősége szervező bizottságának kiadásában megjelent folyóirat. . 1