Népújság, 1953. május (35-44. szám)
1953-05-01 / 35-36. szám
A Magyar Függetlenségi Arpfroiií választási felhívásából: „Négy esztendő alatt megváltozott az ország, megváltozott a nép“ RÖPTEBEN HAZÁNK FELETT MÁTR AVEDÉKI ERŐMŰ Gyertek velem — üljünk repülőgépre, csodálatos lesz az utunk. Beszáguldjuk az országot, épülő, szépülő gyönyörű hazánkat, meglátjuk majd, hogy az ember teremtő ereje hogyan varázsol a pusztaságból virágzó várost, a nyomorból, gazdagságot. Vegyük kezünkbe a függetlenségi népfront felhívását, ez lesz Útikalauzunk: ,Megépül országunk büszkesége, az új, szocialista Sztálinváros, az új, nagy bányászváros, a szocialista Komló", ★ A Duna kanyargó csíkja felett suhan gépünk. Az egyik oldalon végtelenbe nyúló szántó-' földek, a másik oldalon?... alig néhány éve nyomorúságos kis falu. Ma már messziről elénktárul a gyönyörű térkép, a kialakuló szocialista város nyílegyenes utcái, a Vasmű épülő hatalmas csarnokai. Játékszernek látszanak a parkok közepén a házak, keskeny ösvénynek a 150 hold hosszú. 800 méter széles most létesült erdősáv. A nagy alkotás a szovjet nép önzetlen segítségével épül, s 1954- re készül el teljesen, négymil- liárd forint értékben. Már eddig 75 millió téglát építettünk be, amit ha egy négyzetméter alapon felraknánk, nem tudna repülőgépünk elszállni felette — 15.000 méter magas torony épülne belőle. Még mögöttünk van Sztálinváros, még talán csak egy szempillantás telt el, máris új kép bontakozik ki alattunk. Az erre járó repülőgépek utasai néhány esztendővel ezelőtt aligha vették észre a dombok között csendesen meghúzódó négyezer lakosú bányászfalut: Komlót. Most? — az építkezések gigászi nagysága szinte megállásra készteti a száguldó gépet. A közeljövőben 35—40 ezer lakosú várossá fejlődő Komló, mely szénnel látja el Sztálin Vasmű hatalmas kohóit, az egész ország büszkesége. Jól látni az újonnan épített lakóházak sorát, a parkokban játszadozó gyermekeket, kik vidáman integetnek a száguldó gépnek. Ha egy év múlva jövünk erre, megláthatjuk az új szénosztály- zót is. a vagonok hosszú sorát, melyekbe a legmodernebb gépekkel kibányászott szenet, szinte emberi kéz érintése nélkül pakolják a gépek. S ha este jövünk erre repülőgépen, fénylő, csillogó tengert látunk majd csak alattunk, a Komlói Erőmű villamosenergiája küldi sok-sok ezer apró üdvözletét a magasba. Éleset fordul a gép, fel észak felé. Alattunk falvak suhannak el, a földeken traktorok dübörögnek, új vonatok suhannak alattunk, új emberekkel. A végtelen Hortobágy — erre húzódik már a hatalmas öntözőosa- torna, újból városok és falvak, s máris a Sajó völgye felett suhanunk. A hegyek és dombok között, mint ezernyi hangya, emberek nyüzsögnek, teherautó- teherautót ér, vékony pálcáknak látszanak a hatalmas vasbetonpillérek: épül a borsodi iparvidék szénbányászata és ezzel összefüggő szénfeldolgozó ipar dolgozói számára új szocialista városunk — Kazincbarcika. Az első ötéves tervben előreláthatólag négyezer új lakás épül fel — igen sok, mint láthatjuk is, készen áll belőle. A város felépítése után 40.000 ember lakik majd itt, számukra épül a tejüzem, a kenyérgyár, az étel- előkészítőüzem, az ezer személy befogadóképességű teremmel tervezett kultűrház, Száguldjunk tovább. Az ott nem felhő, a November 7 Erőmű már üzemben lévő gépegységei hatalmas kazánjainak füstje. Várpalota — az ott van, kissé odébb — lignitjéből itt lesz áram a Dunántúl ipari központjai, falvai számára. Nyolc emelet magas kazánok dolgoznak itt, annyi energiát termelnek, mint amennyi t az ország valamennyi felnőti dolgozója fizikai munkával lenne képes elvégezi. Egy esztendővel rövidítettük meg az építkezést — ezt jelentette a szovjet nép segítsége, de azt is, hogy három kis községből új, szocialista város születik az inotai kombinát szomszédságában. Nézzük csak, mennyi új ház hirdeti már tervünk dicsőségét: 500 lakás készült már el eddig. Ott! — ezt nevezik óvárosnak — az új vájáriskola. egy kicsivel odébb az SZTK-rendelő. Az meg, ami ott épül, a kultúrház, a várpalotaiak régi vágya, kívánsága. Gimnázium, szálloda, 800 személyes mozi, áruház, trolibuszközlekedés — ki tudja mind felsorolni, amit tervünktől kap a majdani 40.000 lakosú új, szocialista város. * Nem tettünk meg időben hosszú utat. Csak egy része volt alkotásainknak, amit láttunk. Hol van még az a sokezer lakóház, bölcsőde és kultúrotthon, az a sokszáz gyár és üzem, amely még szerte az országban épül. Útikalauzunkat most otthon lapozzuk tovább, olvassuk és véssük szívünkbe a gyönyörű út után a népfront felhívását: „Kis nép vagyunk, de nagy teltekkel tudunk hozzájárulni és járulunk is hozzá, saját hazánk hűséges szolgálata révén az emberi haladás ügyéLőrincin, az egykori kukoricás helyen hazánk egyik legszebb alkotása, a Máitravidéki Erőmű termeli az áramot, adja az energiát többszáz üzemnek a gépek meghajtásához, többmillió munkáslakás megvilágításához. Az Erőmű építésére több mint 500 millió forintot fordítottunk. Korszerű gépek, szovjet módszerek segítik itt a dolgozókat. Az üzem hét kazánja és öt gép- egysége állandóan dolgozik, szakadatlanul fut az áram a hatalmas vezetékeken, hogy könnyebbé tegye az üzemben a dolgozók munkáját, kultúrát, fejlődést vigyen a legkisebb faluba is. Az üzem mellett terül el a lakótelep. Több mint 34, emeletes, modern munkáslakás nyújt kényelmet a dolgozóknak, csaknem minden házban rádió szól, számos helyén villanytűzfaély segíti az asszonyok munkáját. Szép itt a: gyermekek élete is. Bölcsődékben, napköziben, modern -iskolákban gondoskodnak nevelésükről. A del goz'clk -közt élénk sport- és kultúráiét folyik — lehetővé tette ezt a modern sportpálya, a korszerű kultúrház. ■ Az üzem. a telep népnevelői gyakran előveszik a Magyar Eü-ggetlenségi Népfront felhívását és idézik a dolgozóknak: „a tegnap még gondoktól űzött magyar nép nem reszket többé a betevő falatért, nem ismeri többé a félelmet a bizonytalan jövőtől, nyugodtan néz a holnap elé”. S a dolgozók itt is, mint szerte az országban, jobb mun kával köszönik meg megváltó- zoft életüket. A választási béke- versenyben olyan eredményt ért el az üzem, hogy ezzel nemcs-ak az ország, han-em egész Közép- Európa legnagyobb termelésű erőművévé vált. Huszonharma- diká-n, huszonnegyedikén egyetlen óra alatt annyi áramot adtak a hazának, hogy egy családi házban 340 évig éghetne belőle négy . darab hatvanas égő. Az Erőmű 26-án havi tervének esedékes részét 106.5 százalékban teljesítette. Takács József sztahanovista esztergályos 140.4, Bakos Tibor villanyszerelő 148, Cseke István lakatos 129.4. Regős János 152 százalékos teljesítménnyel készül a választásokra.; hez... DIÁKÉLE T A MÚLTBAN ÉS MA A múlt életkörül mén vei és a .hihetetlen nvomor miatt igén kevés munkás, vagy paraszt- fiatal juthatott tovább ai négy, va°v hat eleminél. Azok, akik tovább jutottak, olyan sanyarú helyzetbe kerültek, mint hazánk legnagyobb proletárköltője, József Attila-, akit egyetemista korában a nélkülözés arra kény- szerített, hogv az Országos Magvar Dliáknyomor-e-nyhítő Akcióhoz folyamodjon kölcsönért. Kérését azzal indokolta, hogy mindössze tizennégy fillérje van. s másfél hónapja nines lakása. Az egyetemi és főiskolai hallgatóik ha túljutottak a diákévek nélkülözésein, két lehetőség állt előttük: vagy k'szolgálták a Horfhy-rendszert, vagy gyarapították az állástalan diplomások népes táborát. Nem csoda hát, ha 1930-ban 22-en pályáztak a három egri tanítói állásra. Megdöbentő képet tár elénk dr. Földes Ferenc: „Munkásság és parasztság kulturális helyzete Magyarországon" című 1941-ben megjelent könyve. „1930—31 évben 844 szegényparaszt gyermek járt középiskolába. Ez a középiskolai tanuló ifjúság 1.3 százaléka s a 40 magyar főiskolán 256 szegényparaszt fiú a főiskolai tanuló ifjúság 1.5 százalékát” tette ki. Még 1937—38- ban is „a boldog békeidő alatt" csak 4 százalék munkás — és dolgozó paraszt gyermeket bocsátott be az úri osztály a középiskolákba. A munkás és parasztfiataloknak 2—3 év'g kellett várni —.a főiskolai, egyetemi végzettség után — s csalt ezután kérhették elheh-ezésükét „a nagyméltóságú ikultusz-mi- niszter úrtól” valamely iskolában segédtanítói, vagy gyakorló mérnöki állásba. A letűnt világban az járta, hogv ,.a suszter maradjon a kaptafánál". Ez a múltéi Amit ígértünk, teljesítettük: megszüntettük a kiváltságos osztályok műveltségi monopóliumát! Ma már megyénk általános iskoláiban 39.520 fiatal tanul, 2.920 középiskolai hallgatónknak 78 százaléka munkás és parasztszármazású. A Pedagógiai Főiskolán 720 fiatal, -t- 70 százaléka munkás és'paraszt — akik minden támogatást megkapva készülnek a nemes hivatás rat a legnagyobb érték, ifjúságunk, az ember nevelésére. Havonta 260.000 forint ösztöndíjat, s az 1952—53-as tanévre 18.000 forint tanisizer-segélyt és 20.600 forint ruhasegélyt oszlottak szét a hallgatók között. Három hallgatójuk a legmagasabb kitüntetésben részesült: jó tanulásukért 820 forintos Rákosi ösztönül" alt kapnak. Forgács Béla a Pedagógiiiai Főiskola orosz tanszékének má sodéves hallgatója nagyon nehéz körülmények között élt a múltban, kilencen voltak testvérek. Minden nyáron dolgozott a szünetben, hogv tovább tanulhasson. A felszabadul ’ után tudott leérettségizni, 1951-ben, mert tanulmányi ösztöndíjat kapott. Ezután került a Főiskolára, ahol szorgalmasan tanult: első évben jó. jeles, most kitűnő eredményt ért el, s a 420 forintos ösztöndíjon kívül 50 forint tanulmányi prémiumot is kap. „Én vagyak a nyolcadik, de nem utolsó gyermeke szüleimnek da minden testvérem rendes állásban vám. A legidősebb bátvám a budapesti kenyérovár- ban pék. a következő rendőr,... a legfiatalabb Ded'- a Gyöngyösi Váltó és Kitérőgyárban ip-aritanuló.” Nemsokára én is kikerülök tanítani, s részt vehetek a nevelés alkotó munkájában. Várnak bennünket a falusi-városi iskolák gyermekei, hogy szocialista hazánk aktív, harcos, építő tagjává neveljük őket. Mint oroszszakos tanár legfontosabb feladatomnak tartom, hogy a világbéke legszilárdabb őre és legha- ladottabb kultúrával rendelkező szovjet nép nyelvét — már az iskola oadiaibam — népünk leg szélesebb rétegeivel megismertessem . Eresei Csaba a Dobó IsPván gimnázium IV. osztályának ha liga tója. Édesapja nyugdíjas tanító. fizetése nagyon kevés volt hat gyermek felneveléséhez. Mai három gyermeke jár iskolába: Attila, másodéves építészmérnök hallgató, ösztöndíjat kap. hoo-v zavartalanul tanulhasson, Csaba a Dobó István gimnázium utol solves kitűnő tanulója, amiért tandíjmentesen tanulhat, Erzsébet’ pedig a közgazdaság gimnázium második osztályának a hallgatója. Erősei Csaba orvos lesz. A debreceni Tudomány Egyetem orvoskarán folytatja tanulmányait. Gyermekkora óta orvosnak vágyott. „Édesanyám sokat beteweskedeít — mondja — s ez ébresztette fel benem az embertársaim iránti szereteket, hogy elmélyült tudományos munkával felkészülve enyhítsem, tanulmányaim befejezése után a dolgozók millióinak fájdalmát, szenvedését. libben az évben itetteffri 19 éves, most szavazhatok először. Boldog vagyok, mert a fiatalság a szocializmus építésének ro- bamcsapata, saját boldog jövőnket építjük, s erre szavazunk. 'tokezer proletárgyerek életével együtt megváltozott Bóta Ferenc élete is, aki jelenleg a ’köz- gazdasági gimnázium utolsóéves hallgatója. „Nem a Iegrózsásabb volt az életünk a múltban, apám a Borsodnádasdi Lemezgyárban dolgozott, de 1933-tól 44:ig tizenegyszer hívták be katonának. Alig tudjunk ötről hatra haladni. A hosszú katonáskodás, s a műit rendszer embertelen robot- ia teljesen tönkretette. Egyedüli gyermek vagyok, nincs több testvérem, de mégsem tudtak volna tovább taníttatni, ha nem hozzák el számunkra a szabadságot a szovjet hadsereg hős katonái.” A közgazdasági gimnáziumba 1949-ben került, s mint kitűnő tanuló, tandíjmentességet és ingyenes diákotthoni ellátást kap. „Ebben az évben végzek, a továbbtanulás tehetősége biztosítva van. A miskolci Rákosi Mátyás Műszaki Egyetemre szeretnék menni, de a közgazdasági egyelem, a Külügyi Főiskola aj- tajajs nyitva áll előttem. Május 17-én választjuk meg az országgyűlési képviselőinket, akik az új ötéves tervet fogják jóváhagyni. Mint mérnök, a hosszú tanulás után én is dolgozni, alkotni akarok a második ötéves tervben, s -még nagyobb szorgalommal leszek azon, hogy a tanultakat, a tudásom -javát adjam szocialista hazánk -mielőbbi felépítéséért, egész népünk boldogabb jövőjéért. A rendkívüli kedvező időjárás nyomán a füzesabonyi Petőfi termelőcsoportban is lendületesen folyik a tavaszi mezőgazdasági munka-. A gazdasági udvar. az épületek szinte visszhangzanak az ürességtől, csak az istállókban tartózkodnak emberek, akik féltő gonddal vigyáznak a közös jószágállományra, harcolnak a kétéves állattenyésztési terv sikeres végrehajtásáért. Hídvégi Péter, a csoport öreg, de örökké jo kedvű fejőse is ott tevékenykedik a jó állapotban lévő tehenek között, s szinte gyermek módjára ápolgatja, dédelgeti azokat. T Az utóbbi hetekben különös odaadással végzi munkáját, mert csatlakozott a kemenes- szentmártoni Úttörő termelő szövetkezet fejőseinek verseny- kihívásához, s a jó hírnév megőrzése nem közömbös számára. 1 Vállalta többek között, hogy május 17-re az 5.8 literes istállóátlagot nyolc literre emeli. Ennek sikere érdekében nagyobb gondot fordít a tehenek érdem- szerinti takarmányozására. Április 25-től a zöld futószalag biztosításával fokozatosan áttér a zöldíakarmány etetésére. Ezenfelül Ígéretet tett arra is, hogv a magasabb tejhozam érdekében naponta háromszor eteti és itatja a jószágokat, valamint minden tehénnél alkalmazza a háromszori fej-est, a tőgymas-z- százst és az utócsepegtetést. A fejest mindig az etetés előtt végzi, hogy a tehenek figyelnie a 'tejleadásra összpontosuljon. Elkészítette a tavaszi intálló- rendet, a tehenek takarmányozási normáját, amely ott függ az istálló falán, hogy mindig szem előtt legyen. Az istálló- rend a kővetkező: reggel négytől hat őrá'g trágyakihordás, já- szőitakarítás, tisztogatás, feiés, borjűitaiás. 6-tól 6.30-ig az álla tok itatása, 6.30-tól 7.30-ig istállőtakaritás, trágyáéi ter eget és a telepen, 11-től 12 óráig déh etetés, fejes, borjúitatás, 12-től 17.30- ig az állatok legeltetése, 17.30- tól 18-ig az állatok itatása, 18-tól 19-ig istállátakari- tás, trágyakihordás, elteregetés. Az elmúlt, aszályos esztendő megnehezítette a Petőfi termelőcsoportnál az állatok téli takarmányellátását. Az elegendő mennyiségű siló mellett Hídvégi elvtárs lelkes odaadó munkája biztosította, hogy a tehén- állományt nem érte kár. A zöldtakarmány segítségével, szovjet módszerek alkalmazásával most már -azért harcol, hogy napról napra fokozza a hozamot. s -még több tej jusson a dolgozók asztalára-. Tizennégy fejőstehene van a csoportnak, s ebből négy szárazon áll. Amikor csatlakozott a versenykihíváshoz, 5.8 liter volt az istálló- átlag, s április 25-re már elérte a kilencliieres átlagot. 4 > ■ EGY KIVÁLÓ FEJŐS MUNKAMÓDSZERE
