Népújság, 1953. május (35-44. szám)

1953-05-31 / 44. szám

2

1953 május SI.

követett hibát és különösen a dolgozó parasztságot, a párt, a népi demokrácia ellen hangolja és mindezzel passzivitásba szorítsa a dolgozókat, mind a terme.és, mind a választás terén. Lényegében ezt szolgálták a rég

nem tapasztalt arányban gyártott és terjesztett különböző rémhíreik is. A választás napjára községeink döntő többségében az ellenség minden rémhírét, minden támadását szétzúztuk.

Az alapszervezetek többségénél és részben a pártbizottságoknál megmutatkozott az önállóllanság

Amikor ennyi jót és pozitívumot állapítunk meg a választási munkában, természetes, hogy rá ke!! mutatni azokra a hibákra, gyengeségekre is, amelyeket helyenként tapasztalhattunk, küiö. nősen a vezetésnél. A legalapvetőbb hiba. amit a választás megmutatott az a'-apszervezetek többségében és részben pártbi. zol súgóinknál is az önáltótlan- ság és a tervszerüdeaség.

Pártbizottságaink, pártszerve, zete'nk sok esetben még nem tudják biztosítani a párt, az állami szervek, a tömegszervezetek előtt átló feladatok összehangolt, tervszerű végrehajtását. Ennek alapvető oka, hogy sok a'lapszervezetünkben a titkár maga dolgozik, a vezetőség többi tagját nem von. ja be a munkába, s nincsen munkatervük. A pétervásárai járás falusi alapiszervezeteinek többségében, de ugyanakkor a többi járás számos alapszervezeténél is — például a hevesi járásban Tarnazsadány, Tarna- szentmiklós, az egri járásban Bekölce. Vernéiét, a hatvani járásban Heréd, Zagyvaszántó, a füzesabonyi járásban Mezőtár- kány. Poroszló, a gyöngyösi já. rásban Adács, Vámosgyörk — ezenkívül számos községben ez a helyzet.

A munka gyengeségének

sokszor az is az oka, hogy

«gyes pártszervezeteik élén

nem megfelelő, vagy ellenséges elem áll.

Tamazsadányban Forgó elvtárs páittifkár, egyben terményfelvá- 6árló, aki 55 mázsa kukoricával nem tid elszámolni. Vámosgvör- kön a párttitkár Fehér Gyula, a műi than szikvízüzemtuiajdonos volt. Számos párthatározat ellenére sok helyen a párttitkár egyben a tanács elnöke, vagy a ta. nács alkalmazottja. így van ez többek között D ormán don,

Nagyrédén és még sok más községben.

Igen komol y tervszerűtlenség mutatkozott meg az ánrilis 26-i választási gyűlések előkészítésénél is. Bár pártbizottságaink a gyűlések szervezéséről jó előre értesülve voltak, azzal az indokkal, hogy azokban a napokban

sok más feladat is voit, ennek a fontos munkának az ellenőrzését és helyszínen való segítését elhanyagolták. Ezzel egyes helyeken — mint Horton, Poroszlón, Recsken, Zaránkon, Novajon kompromittálták a választást.

Minden pártbizottságnak meg volt a terve arra, hogy utolsó szakaszban az egyéni agitációt kell erősíteni. Ennek ellenére szinte valamennyi pártbizottság és alapszervezet csak a megye- bizottság figyelmeztetése után fogott hozzá az egyéni agitáció erősítéséhez. De megimutaíkoz'k ez a választás utáni munkában is. mert annak ellenére, hogy az MB több alkalommal figyelmez- tette a pártbizottságokat, hogy a választás után az agitációs munka lendülete nem csökkenhet, mégis számos pártbizottságnál és aiapszervezetnél — különösen Eger városban, — olyan nézet alakult ki, hogy a választások után meg lehet pihenni.

Pártszervezeteink sok esetben nem tudták biztosítani a tömegszervezetek és az állami szervek együttműködését. Heréden a párttitkár és a tanácselnök állandóan veszekednek, de hasonló a helyzet Kaiban, Szilvásváradon, Horton, Feldebrőn, Sarudon és még sok más helyen.

Jelentős hiba voit az is, különösen a választási munkák kezdetén, hogy számos alapszer- vezetünkné! a párttitkár és a vezetőség lebecsülte a népnevelő- munka szervezettségének biztosítását, a politikai tömeg- munkát. Zagyvaszántón, Tárná lel eszen, Szucson, Andor - naktályán, Demjénen, Mező. szemerén, Egerszójáton, Do- moszlón, a választás előtti napokban sem volt biztosítva a népnevelőknek ai választókhoz való beosztása, számos utcát teljesen kihagytak a népnevelőm unkából , A vezetőségi ta. gok sem tartottak kisgyűléseket. Sarud, Rá!, Ërk, Zàgÿvaszàritô, Pétervására, Demjén, Poroszló községekben pedig még Rákosi elvtárs május 10-i beszédének felhasználását sem vitatták meg népnevelő értekezleten ezzel akadályozták az agitáció hatékonyságát.

Több helyen durván megsértették pártunk parasztpolitikáját

A választási kampánv felszínre hozta, hogy pártbizottságaink pártszervezeteink szeme láttára sértik meg pártunk parasztpolitikáját egyes állami, gazdasági és pártfunkcionáriusok. Ezen a téren sok szervezetnél igen nagyfokú opportunizmus, száj- tátiság tapasztalható. Bekölcén a járási pártbizottság, a járási tanács, sőt a megyei tanács tudtával a hármas típusú tszcs tagsága teljesen felrúgja az alapszabályt, kulákok vannak a cső. poriban, ugyanakkor a tagok többsége a kulákok befolyására egyénileg dolgozik, de a beadását a csoportra megszabott kedvezményes beadás alapján telje, siti. Tiszanánán ai volt tanácselnök Varjú Ferenc — aki a megyei és járási tanács jóvoltából jelenleg még Pélyen tanácselnök — a középparasztokaf formálisan kirúgta a tanácsházáról, akasztófára való csirkefogónak nevezte őket, ugyanakkor nem egytől többszörösen követelte a beadást, mint Molnár Gábor és Gulyás Ferenc dolgozó parasztoktól. Gulyás Ferencet miután a beadását teljesítette még 3350 forint büntetésben részesítette.

Rombolta a párt és a tanács tekintélyét azzal is. hogy a különböző zsíros állásokba saját hozzátartozóit rakta be

Ez a tanácselnök elfelejtette biztosítani a kulákok beadásának teljesítését, s hogy állítólagos jó munkáját igazolja durván bánt a kulákokkal is.

Hasonlóan bánt a dolgozó parasztokkal Poroszlón Lőrinc Imre tanácselnök — aki ugyancsak a megyei és a járási tanács jóvoltából — ma Füzesabonyban tanácselnök. Lőrinc Imrének a munkáját Poroszlón a dolgozó parasztokkal szem. bent durva eljárás, erőszakos, önkényeskedés, visszaélés, korrupció jellemezte. Nem egy esetben megcsinálta, hogy akinek 25 kiló sertést kellett volna beadn a, azzal 125 kilót adatott be. Nem engedte a dolgozó parasztokat sertésbeadásra társulni, de nem engedte azt se, hogy a dolgozó parasztok zsírban, vagy tojásban teljesítsék ai sertésbeadási tervüket. Ugyanekkor a kulákoknak lehetővé tette, hogy pénzben teljesítsék beadási kötelezettségüket, és elnézte, hogy a kulákok túlnyomó többsége nem teljesíti beadását. Személyi bosszúból nem egyszer középparasztot is

— köztük Gacsa Imre 15 holdast

— kuláklistára tett. Ugyanekkor a korrupció, a csa'ás egész sorával lehet itt is találkozni.

De nem egy esetben megsérti a párt parasztpoüfík'áját a Magtermeltető Vállalat, a MÉSZÖV, a Bamevál, a Mezőker is

azzal, hogy különböző szerződéseket erőszakolnak a dolgozó parasztokra és a tszcs-re. Poroszlón a Béke tsz-ben 27 féle növényt termeltetnek, a Magtér, mehető Vállalat indokolatlanul

92.000 forinttal bírságolta a ti- szanánai Petőfi tszcs tagságát. Számos községben előfordult, hogy éppen a választások előtt a földművesszövelkezeíekné! olyan áruból is hiány volt — különböző pénzhiányokra és egyéb okokra hivatkoztak a vezetők — amelyből országosan nincs hiány, s ezzel a rossz árubeszer. zéssel is az ellenség munkáját támogatták.

Mindezeken kívül nem egv esetben a bíróság is megsérti pártunk parasztpolitikáját és helytelen eljárásával zaklatja és az ellenség oldalára taszítja a dolgozó parasztokat. A gyöngyösi járásbíróság nevében Hámori bíró közvetlenül a választás előtti napokban Márkáz községben 60 dolgozó paraszt ellen indított helyszíni tárgyalást Kiss Benedek Aladárral, a szövetkezet ügyészével együtt — azzal a jelszóval, hogy „lesz jó választás Markazon,"

NÉPÚJSÁG

*

Pártszervezeteink nem foglalkoztak és még ma sem foglalkoznak megfelelően a pártépílés kérdéseivel

Elhanyagolták például az egy évnél hosszabb idő óta tagjelöltek ügyének intézését. A választások előtt és a választási kampány ideje alatt több mint, 3000 tagjelölt közül mindössze 1200 ügyében döntöttek. Nem foglalkoztak megfelelően a tagdíjfizetéssel sem. Különösen nagy ai lemaradás e téren a hevesi, hatvani járásban, de nem kielégítő ez a munka a füzesabonyi járásban sem.

Elhanyagolták pártszervezeteink a munkában kitűnt dolgozók pártba való felvételét is és ezzel bűnös módon akadályozták az . egyes gyenge pártszervezeteinknek erősítését, szociális összetételének javítását. Pedig, hogy erre milyen nagy lehetőség van azt fényesen bizonyítja a választási munka. A választási harc során nem kevesebb, mint 6000 pártonkívüli népnevelő dolgozott párt- szervezeteinkben, s ezek közül ha nem is valamennyi, de je. lentős részük alkalmas arra, hogy tagjelöltet neveljünk belőlük.

A választás megmutatta a kádermunkánk gyengeségét is. A választás ideje alatt többszáz olyan káder jött felszínre, akik jó! megáilták helyüket, s ennek ellenére pártbizottságaink mégis azon siránkoznak, hogy n'ncs kikkel betölteni ai különböző hiányos funkc'ókat. Ez nemosa k p ártszer veze leinknél,

hanem tanács- és tömegszerve- zeteinknél is fennáll. Ebben a munkában is opportunizmus tapasztalható, mert arra való hivatkozással, hogy nincs elég kádfer, különböző helyeken ellenséges elemeket is megtűrnek.

Az erők elosztásánál különösen a választási munka kezdetén volt tapasztalható hiányosság. Nem egy olyan eset fordult elő, mint az egri járásban — és a többi járásban is — hogy egy.egy községbe két-három elvtársat is kiküldtek, ugyanakkor más községeket teljesen elhanyagoltak. Előfordult az is, hogy sokszor alkalmatlan egyéneket küldtünk ki fontos feladatok megoldására.

Tanítsuk meg az alapszervezelek titkárait a párta lapszervezetek előtt álló összes feladatok önálló megoldására

Bár a választási békeverseny során üzemekben és falun értünk el eredményeket, az üzemeink többségében, különösen a szénbányák területén lemaradás a jellemző. Falun a begyűjtésben van nagyfokú lemaradás, különösen a kulákok területein. A lemaradás elsősorban a gyenge és nem megfelelő pártellenőrzésből adódik és abból, hogy a választási békeverseny agitáció főleg a választási munka utolsó szakaszában nem volt megfelelő, nem mozgósított eléggé a termelésre. Ugyanakkor pártszervezeteink nem tettek meg mindent azért, hogy a vállalatvezető, műszak: vezetők, biztosítsák a tervek teljesítésének műszaki feltételeit, a munkafegyelem megszilárdítását, a termelékenység fokozását, a<z önköltségcsökkentést.1 E 1 hibáik elsősorban " alzért következtek be, mert

pártbizottságaink, pártszervezeteink nem segítették megfelelően az alulról jövő bírálatot, ők maguk is sokszor elnézték a hibákat, nem bírálták munkájuk fogyatékosságait.

Számos szervezetünknél baj van még az éberséggel is, nem veszik észre az ellenség, a kulákok, a klerikális reakció, a kitelepítettek, a jobboldali szociáldemokraták aknamunkáját. Ezen ai területen különösen fennáll a szájtátiság.

Tőmegszervezeteinkné! és állami szerveinknél is elsősorban ezek az alapvető hiányosságok. A falvak többségében, de egyes üzemi szervezeteinknél is csak papíron vannak a DISZ-nek, az MNDSZ-nek, az MSZT-nek, SZHSZ-nek szervezetei. A meglévő szervezetek munkája is kampányszerű. Nincs DISZ. és MNDSZ-szervezet olvan fontos községben, mint Tarnalelesz, Kápolna, Adács, Vámosgyörk, Tarnaszenimiklós, és nagyon gyengén dolgoznak Heréden, Zagyvaszántón, Zaránkon és sok más községben. i

Mindezeknek a hibáknak ajapTennivalóink a tála

Rákosi elvtárs az I949-es választásokat értékelő beszédében a következőket mondotta: „A

legsürgősebb tennivalónk, hogy fellépjünk minden olyan áramlattal szemben, amely a győzelem hatása alatt azt hiszi, hogy most már pihenni lehet a babérokon, hogy most rnár minden biztosítva van és engedni lehet az eddigi munkatempóból. Az ilyen felfogással szemben teljes erővel fel kell lépni, mert ha ez elterjed, az a veszély fenyeget. hogy eredményeink nagy része elsikkad. Éppen a győzelem és vele kapcsolatban a fokozott felelősség kötelez bennünket arra, hogy az eredményt rögzítsük meg, szervezetileg szilárdítsuk meg és fejlesz- sziik tovább.”

Rákosi elvtársnak ez az útmutatása soha nem volt aktuáli. *abb, mint éppen ma, — annál

vető oka abban van, hogy a megyei pártbizottság nem tanította meg a járási pártbizottságokat arra, hogy az aiapszer- vezetj párüitkárokat képessé tegyék » vezetésre, a politikai tömegmunka irányítására.

Járási pártbizottságaink addig már eljutottak, hogy rendszeresen leviszik az alapszervezetefc- hez a párt előtt álló közvetlen feladatokat, s ebben segítik a titkárt. De elfelejtik megtanítani az alapszervezelek t'tkúrait a pártalapszervezetek előtt álló összes feladatok önálló megoldására. De nem tanították meg őket a pártépítés sokrétű kérdéseinek megoldására, a tömegszervezetek, az állami szervek irányítására, e’lenőrzésére sem.

A megyei pártbizottság munkatársai, járási pártbizottságaink, állami és tömegszervezeteink munkájára jelenleg még az a jellemzői ho'pv ha kimennek az alsóbb szervekhez, azt ugyan megkérdezik, hogy a közvetlen feladatok egyrészének végrehajtása hogyan áll, elmondják » saját reszortjuk feladatait, de nem ellenőrzik a soronlévő ösz- szes feladatok végrehajtását, így nem segítik, nem tanítják, nem lelkesítik megfelelően az alsóbb szerveket, a párttitkárokat, az összes feladatok, a párt- építési munka. a politikai tömeg- munka, az állami tömegszervezetek irányítására, a feladatok végrehajtásának ellenőrzésére. Komoly hiba, hogy a kiszállásokra, az alsóbb szervek brstruálására nem készülnek fel megfelelően, figyelmen kívül hagynak fontos párthatározatokat.

Ez az oka annak, hogy több funkcionárius, alapszervi titkár nem tudja megoldani a feladatát, az ellenség befolyása alá kerül, nem bízik a tömegekben, lemond, vagy el kell távolítani. De ez az oka annak is, hogy járási pártbizottságaink, tömegszervezeteink vezetőségénél még sok a kapkodás, nincs idejük a feladatok alapos kidolgozására, tanulásra, szórakozásra, szabad napra.

ztási győzelem után

is inkább, mert ilyen veszélyek a mj pártbizottságainknál, pártszervezeteinknél máris jelentkeztek, mint ahogy az előbbiekben utaltunk is erre. A legfontosabb feladat a választás után továbbra is a munkásparaszt szövetség megerősítése, amely államrendünk alapja. Kü. lönösen fontos, hogy pártbizottságaink biztosítsák azoknak a h'báknak, túlkapásoknak, önkényeskedéseknek a gyors felszámolását. amelyeket amunkás-pa. raszt szövetség megsértése terén a választási harc felszínre hozott és biztosítsák a hibák elkövetőinek felelősségrevonását, biztosítsák a dolgozó parasztok jogos sérelmeinek orvoslását

Másik ilyen fontos feladatunk, hogy

továbbra is harcoljunk megyénk dolgozói egységének me gszil árdíí ás áért,

azért, hogy a munkások, dolgozó parasztok, értelmiségi dolgozók egységesen harcoljanak pártunk, dolgozó népünk előtt álló feladatok végrehajtásáért.

Pártbizottságaink, pártszervezeteink bátran támaszkodjanak továbbra is a becsületes, hazáját szerelő pártonkivüliek hatalmas seregére, azokra, akik a választási munkában is megmutatták, hogy együtt építik velünk a szocializmust.

A politikai tömegmunkában széleskörűen fel kell használ. nun>k Rákosi elvtárs május 10-i

beszédét. Továbbra is érvényes a KV március 6-i határozata, amely feladatunkká tette elért eredményeink, jövő fejlődésünk konkrét, sokoldalú megmutatását, mai életünknek a muhtal való összehasonlítását, a béke* agitáció fontosságát úgy, hogy mindez a többtermelésre moz. gósitson. Ugyanezekkel az érvekkel kell most mozgósítani az évi feladatok teljesítésére, a népfront programijának megvalósítására.

Biztosítanunk leéli, hogy a pártmunka minden területen tovább javuljon

Biztosítani kell, hogy az agitáció lendülete egyetlen területen se csökkenjen. Fel kell használni a választási politikai munkában szerzett jó tapasztalatokat, állandósítani ke'1 a kisgyű- lések, csoportos beszélgetések, felolvasások tartását, a népnevelők tapasztalatcseréjét; biztosítani kell, hogy a népnevelők továbbra is rendszeresen látogassák a hozzájuk beosztott családokat. Fel kell használni a kulíiúragitációknak a választások idején jól bevált formáit is.

Biztosítanunk kell minden alapszervezetünkben, hogy az oktatást újra beindítsuk, valamennyi népnevelőt bevontuk az oktatásba és sikeresen befejezzük minden oktatási formában, minden alapszervezeiünkben, falun és üzemben egyaránt az ezévi oktatást. Továbbra is biztosítanunk kell, hogy a propagandisták agitációs munkát is végezzenek, hogy az egész propagandamunka segítse a politikád munkát. Ugyanakkor a Központi Vezetőség május 18-i határozata alapján biztosítanunk kell a jövő évi oktatás előkészítését. amelybe ai párt-, állami és tömegszervezeti vezetők mellett teljes számban be kell vonni a megfelelő pártaktívákat, s a népnevelőket is.

Pártbizottságaink sürgősen

vegyék számba a választási

munkában kitűnt legjobb

párttag és pártonkívüli kádereket.

A kitűnt párttagokkal sürgősen erősítsék meg a pártbizottságokat és alapszervi vezetőségeket, ugyanakkor a párttagok mellett bátran állítsák be a tömegszef. vezetékhez és a tanácsokhoz a legjobb pártonkívüli dolgozókat is. Biztosítsák, hogy a Politikai Bizottság 1952 április 10-i határozata alapján a választás során kitűnt legjobb pártonkí- v ül lekkel tovább javítsák pártunk szociális összetételét, — így is növeljék pártunk tekintélyét. A Központi Vezetőség 1953 február 21-í határozata alapján pedig biztosítsák az egy évnél hosszabb idő óta tagjelöltek ügyének rendezését.

Javítani kell a megyebizottság és a JB irányító, ellenőrző, a helyszínen segítő és lelkesítő munkáját. Biztosítani kell, hogy az osztályvezetők és munkatársak minden kiszállásra, :n- struálásra, ellenőrzésre gondos san, a párthatározatok alapján készüljenek fel. Ezt a munkát gondosan végezzék, elsősorban, az alapanyag és az építőipar terén, az állami gazdaságokban, gépállomásokon. szövetkezeti községekben, fontosabb termelő- szövetkezetekben. Ugyanekkor gondosan végezzék ezt azokban a községekben, ahol a választási kampány is figyelmeztetett bennünket az ellenség fokozott tevékenységére.

A tagdíjfizetés terén továbbra is a legfontosabb feladat a Szer* vezőbizottság 1952 április 10-i határozatának maradéktalan végrehajtása, különösen az elmaradt járások igyekezzenek behozni mulasztásukat.

Tömegszervezeteirtk és állami szerveink vonalán legfontosabb feladat az ellensé. ges elemek eltávolítása, és a választási kampány során felszínre került új, becsületes káderekkel való helyettesítése. A DISZ. az MNDSZ, az MSZT, az SZHSZ területén legfontosabb a meglévő szervezetek megszilárdítása, azokban a községekben pedig, .ahol nincsenek szervezeteink, * szervezetek, létrehozása. Mindemellett állami és tömegszervezeteink vezetőinek egyik legfontosabb feladatuk, hogy állandóan és rendszeresen segítsék és tanítsák alsóbb szerveiket a munka jobb és gyorsabb elvégzésére, tagságuk irányítására.

Legfontosabb feladataink az ipar és a mezőgazdaság terén

E téren továbbra is Rákosi és Gero eivtárs 1952 novemberi és decemberi beszédeikben megjelölt feladatok végrehajtásának a biztosítása a legfontosabb. Különösen fontos Petőfi-bánya, Egercsehi bánya, a bélapátfalvi és a selypi cementgyár, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár, és téglagyáraink lemaradásának ebben a félévben való behozása, annak biztosítása, hogy félévi tervét minden üzemünk mara. dék'.alanul_ teljesítse. A szénbányák területén biztosítani kell a KV 1953 január 6-i, április 2-i és április 10-i határozatainak végrehajtását.

Meg kell szilárdítani a választási békeverseny során élért eredményeket és biztosítani kell, hogy a féléves terv teljesítéséért folyó versenyben a dolgozók nagyobb többsége bekapcsolódjék.

Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a verseny kiszélesítésére használjuk fel a Béke-Világtanács budapesti ülését.

■— jún'us 15-e előtt legalább egyhetes békeműszakot szervezzenek a dolgozók.

A mezőgazdaság terén különösen fontos a növényápolási munkák időben való elvégzése, a kukorica első kapálásának gyors elvégzése. Állami gazdaságaink, gépállomásaink, termelőszövetkezeteink pártszerveze ei segítsék elő, hogy mezőgazdaságunk szocialista szektorai e téren is példát mutassanak az egyénileg dolgozó parasztok felé. A növényápolási munka gondos elvégzése mellett biztosítani kell a begyűjtés területén lévő' lemaradásunk azonnali behozását, ugyanakkor a m nisz. ■ertanács május 22-én megje. lent határozata alapján időben és gondosan készüljünk fel az aratásra, cséplésre, tárlóhántás, ra, másodvetésre, és a gyors gabonabeadásra. Mindezt a feladatot csak akkor tudjuk jól megoldani, ha a Központi Vezetőség 1953 május 6-i határozata alap ián biztosi juk a mező- gazdasági munkaverseny széles kibontakozását.

Pártszervezeteink a termelési feladatokat mind az iparban, nrnd a mezőgazdaságban csak úgy tudják megvalósítani, ha tovább javítják a termelés párt- ellenőrzését és az ellenőrzés tapasztalata alapján segítik a gazdasági vezetés, a műszaki ve. rét és munkájúit, biztosítják a kommunisták példamutatását, mozgósítják az összes do’gozó- kát napi feladataik maradék ar lan teljesítésére.

Beszéde befejező részében

Váczj elvtárs idézte Rákos: elv- társnak az 1949-es választások értékelésekor mondott szavait:

„Feladat, kedves elvtársak, van előttünk éppen elég. E feladatok megoldásához most már bátrabban és öntudatosakban foghatunk. A választások megmutatták, hogy dolgozó népünk bízik bennünk és szívesen követi útmutatásainkat. Nem fél az előttünk lévő nehézségektől és szívesen hozza meg azokat az áldozatokat, amelyeket követelünk tőle. Tudja, hogy az áldozatokat önmagáért és önmagának hozza és hogy az áldozatok a fejlődés során bőségesen megtérülnek. Mi pedig, magyar kommunisták, a Magyar Dolgozók Pártjának katonái, most sem szédülünk meg sikereinktől, mint" ahogyan a múltban nem ijedtünk meg a nehézségektől, továbbra is élen akarunk járni a munkában, a pé'damutatás'. ban, áldozathozatalban és vezetni fogjuk dolgozó népünket tovább előre új s'kerek, új győzelmek és a szocializmus felé."

(A választmányi ülésen számos hozzászólás hangzott el, melyek ismertetésére a későbbiekben visszatérünk. Szerk.)