Népújság, 1953. május (35-44. szám)

1953-05-28 / 43. szám

2 N É PÚJ SÀG 1953 május 78. Jobb pártépítési munkát a gyöngyösi 63/4 Építőipari Vállalatnál A választásra való felkészülés során párttagjaink, tagje'ölt- jeink mellett, a pártonklvüliek- nek jelentős része is nap, mint nap ott küzdött a harc első vo­nalában, s a versenyben vetél­kedett a kommunistákkal, jó ha­zafihoz méltóan kivette részét a felvilágosító munkából is. Párt- szervezeteinknek most a válasz­tások után méf sokkal fokozot­tabban kell fogtaIkozniok mind a tagjelöltekkel, mind a párton-kí- vüliek legjobbjaival. Úgy, hogy mielőbb párttagok illetve tag­jelöltek lehessenek. A gyöngyösi 63/4. Építőipari Vállalat pártszervezete ebben az évben öt tagjelöltet vett fel tag­nak. s ezek mellett hét tagielölt felvétele van folyamatban. Hiba; azonban, hogy elmulasztotta a pártszervezet a pártonkívüliek- kel való foglalkozást, s nem tö­rekedett arrai, hogy a legjobb párton kívüli ékből tagjelölteket neveljen. Ebben az évben mind össze eigy dolgozót „találtak" méltónak arra, hogy elnyerje a párttag, illetve tagjelölt meg­tisztelő címét. A pártszervezetnél vannak még olyan tagié! elöl tek, akik nem kérték tagfelvételüket. Váj­jon mi az oka ennek? Elsősor­ban az, hagy ezekkel az utóbbi időben nem foglalkozik a párt- szervezet. Mi sem igazolja ezt jobban mint az, hogy Tiszóczki János elvtárs a pártszervezet titkára, még azt sem tudja, hogy ezek az elvtársak résztvesznek-e a pártoktatásban. Ha a titkár elvtárs így foglal­kozik ai tagjelöltekkel — akkor a vezetőség tagjaitól; vagy a pártcsoportbizaimiaktól sem várhatunk többet. Juhász József vasbetonszerelő 1950. december óta tagjelölt, s csak azért nem párttag még, mert m ndig kü­lönböző munkahelyekre osztották be. Februárban 2Ó0, márciusban 197, áprilisban 169 százalékot ért e] a verpeléti építkezésen. Helytállása tehát példamutató. Politikai képzettsége azonban hiányos, mert nem fogla kozik vele senki. Pártcsoporfjábao vannak párttagok és tagjelöl­ték, a pártcsoportbizalmi mégis tagjelölt — annak ellenére, hogy neki ’kei nevelni nemcsak a tag­jelölteket, hanem még a hozzá­tartozó párttagokat is. Még súlyosabb mulasztások vannak a pártonkívüliek nevelé­sében. mert .a pártszervezet ve­zetősége nem arányosan osz­totta el a kommunistákat a mun­kahelyeken. A kékesi építkezésen egyetlen párttag sincs, a parád- sasvári úttörő üdülőház építésé­nél nincs pártélet. Kiváló dolgo­zói, kiváló brigádjai vannak a vállalatnak, de a pártszervezet nem fordított és nem is fordít arra gondot, hogy ezeket tag­jelöltté nevelje. Valaska János és Bernât Bertalan kőműves brigádja állandóan 170 százalék körül teljesít. Holló József ku­bikos-brigádja, mely 1950-től dolgozik a vállalatnál, mindig száz százalékon feiül teljesített, a múltévá átlaga 143 százalék volt, most 170—180 százalék között teljesíti tervét. A párt­szervezet nem foglalkozik ve­lük, nem igyekszik tagjelöl­tet, párttagot nevelni belőlük. Különösen fontos volna már csak azért is hogy a termelésben élenjárókkal erősítené a párt- szervezet sorait, mert a párt" tagoknak csak 30—35 százaléka dolgozik közvetlenül a termelés­ben s az élenjáró dolgozók sze­retnének » párt soraiban har­colni a szociaiizmus építéséért. A pártszervezet előtt ez a legfontosabb feladat most, hogy a félévi terv teljesítéséért folyó harcban erősítse meg a párt so­rait. A választási munka bebi­zonyította, hogy egy-eigv ilyen nagy harc. feladat igen alkalmas arra, hogy megismerjük a dol­gozók képességét, hajlamát és számotvessünk azzal, méltók-e a tagjelöltségre, a párttagságra, képesek-e megoldani azokat a feladatokat, melyet a párt elvár tőlük. A pártszervezet foglal­kozzon azokkal a dolgozókkal, akik példát mutatnak pártonkí- vitli társuknak, figyeljék fejlő­désüket, munkájukat, dicsérjék, buzdítsák őket, bízzák meg őket pártmunkával, acélosodjanak munkában olyanná, hogy méltók lehessenek a tagjelöltségre. Ezt csak úgy tudja biztosítani a pártszervezet, ha minden munkahelyre küld kommunistát, akiknek példáját a pártonkívü­liek követhetik, akik úgy dolgoz­nak. hogy m nden pártonkívüli, közül magasan kiemelkedjenek. A pártszervezetnek nem köny- nyű a munkája, hiszen a párt­tagok távol vannak egymástól, nehéz összefogni, Irán vit ami őket. A pártszervezet vezetősége úgy tudja megjavítani, úgy tudja eredményesebbé tenni munkáéi, ha a1 vezetőség tagjai között fel­osztják a területet és minden eg vés veze ősiégi tagot felei! őssé tesznek egy-egy munkahely kommunistáinak, dolgozóinak neveléséért. A káderfej’.esztési terv hasznos és jó dolog — de nem elég. A pártszervezetnek nem a számokat kell néznie, ha­nem az embereket. Azt kell lát- n:a és kommunista szemmel ér­tékein fa, hogy melyik dolgozó érdemelte ki munkájával, hogy a párt soraiba tartozzon, s ezeket nem kell „ütemezni" sem hó­napokra, sem negyedévekre, ha­nem fel kell venni tagjelöltnek s úgy kell őket nevelni, hogy minél előbb kiérdemeljék a párt­tag megtisztelő címét. A kommunisták példamutatása segíti a tarnaszentmiklósi Petőfi szövetkezet munkáját Szépen zöldéi a tamaiszent- miklósi határ. Az aranyat érő májusi eső szárba 6zökkentetíe a kalászokat s egyre izmo­sabbak, terebélyesebbek az ide­jében elvetett, gondosan ápolt kapásnövények. A Petőfi ter- meiőcsoport földje azonban a többi közül is kiválik, egy gon- dolattal magasabbak a kalászok, fejlettebb a cukorrépa, kukorica — a gépi erő, ai műtrágya, a 48 ember lelkes, odaadó mun­ka ia az egyénieknél jobb, gazda­gabb termést ígér. Napjaink­ban, amikor a növényápolás gyors elvégzéséért folvik a harc. a csoport tagjai mutatnak pél­dát a falunak. Ebből a munká­ból már kiveszik részüket a családtagok, különösen ai nők. A Isoraregigeli óráiktól már kint szorgoskodik a lelkes asszonv- sereg s míg csak le nem bukik a n;.p, fürgén, fiatalos lendület­tel dolgoznak. A három növénytermesztési brigád versenyében jó példát mutat a Béke női brigád, mely­nek tagjai fegyelmezetten, ön­tudatosan dolgoznak. A nemes versengés eredménye tettekben mutatkozik meg: május 23-ra végeztek a cukorrépa sa rabolá­sával, egyelésével s •közel 20 holdon befejezték a cukorrépa, napraforgó első kapálását. A rizs hosszú évtizedeken ke­resztül ismeretlen volt a falu lakóinak többsége előtt. Ma a csoport 40 holdon termeli ezt a rendkívüli értékes növényt. Az asszonyok ai rizsgát építésénél is megmutatták hősiességüket, hazafias helytállásukat. Az em­berek azt mondták: ,,nem tudjuk mi ezt a saját erőnkből meg­csinálni” — vontatottan is ha­ladt a munka. Az asszonyok a tön baji özv. Garancz Lajcsiié párttitkár irányításával 16 tagú női brigádot szerveztek, s ke­mény, megfeszített munkával a 40 holdas gátnak közel felét el­készítették. Ma már ezüstösen csillog a T’sza- vize az elárasz­tott zöldelő rizsföldön. A csoport tagjai becsülettel teljesítették az állam iránti kötelezettségüket is. A választás tiszteletére ígéretet tettek, hogy teljesítik félévi, illetve egész évi beadásukat. K’ss Lajos egész évi tojásbeadási kötelezettségét 200, Nagy Józsefné, Nagy Ben­jáminná egész évi tojáselőirány- zaitát teljesítette. A pártszervezet a munka dan­dárjában fokozott gondot fordít a termelés lendítőjére. a kom­munisták példamutatására, a népnevelőmunkára. Nincs olyan párttag, aki hiányozna a munká­ból. Kiss István például már 300 munkaegységet téliesített, Tóth Istvánná két gyermeke mellett is 170 munkaegységet dolgozott ebben az esztendőben. A népnevelőket is harcra moz­gósították, s úgy osztották be, hogy minden brigádban, munka­csapatban legyen egy. aki nem­csak ai földeken, hanem a mun­ka után. lakásukon is felkere­si a dolgozókat és beszélget velük. A csoport tagjai a koniimunis- tiák vezetésével eltávolították a sora’k közé befurakodott Csirke László 40 holdas, Kállai Endre cséplőgéptuJ a jdonos km! ákokat, akik rombolták a> szövetkezet egységét. Az idén már szilárd egységben, kéz a kézben dolgoz­nak, s harcolnak a szebb, a bol­dogabb életért. Most, amikor megjelent a minisztertanács ha­tározata, a.z aratás, a> cséplés és betakarításról, csoportosiam vi­tatlak meg, hogy mindenki meg- ismerie és idejében jól fel tud­jon készülni az egész évi mun­ka gyümölcsének a betakarítá­sára, a dolgozó nép kenyerének a biztosítására. : Elfogadom a verseny. • kihívást : : : Olvastam a Népújságban • J Dienes elvtárs hozzám in- • • tézett felhívását. A Kole- : : szov módszer segítségével, • • a választási békeverseny : j időszakában én is jóval 300 ! • százalék felett teljesítettem. • : s ezt a tempót nem akarom j • csökkenteni a továbbiakban ; • sem. Elfogadom a verseny- ; J kihívást, elfogadom a kihí- • | • vas pontjait, s azon igyek- : I : szem, hogy megelőzzem j t Dienes elvtársat, • MAJOR OTTÓ : i • „ *1 Petőfi-bánya : ! * • A kit kiváló eszterga yos • i • vetélkedése azon is múlik, : • • ! ! hogyan segítik őket a mű- : : szakiak. Az Egri Autó- ; : javító Vállalat példát mutat • • ezen a téren Pe.öfibányá- • : na.k, csak arra van szükség. ! ; hogy a példa követésre is : { • találjon. ; I KÜLPOLITIKAUÍG Az angol békekongresszus Mancheserben május 17-én tartották meg az egynapos Angi ai Országos Békekongresz- szast. Az Angol Békebizottsiág kez­deményezésére összehívott kon­gresszus az angol nép országos szószéke volt. Míg a megelőző évi angol békekonferenciákon 500—600 küldött gyűlt össze, a szélesebb alapokon összehívott békekongresszus munkájában több mint 1000 küldött vett részt. A küldöttek az ország minden részéből érkeztek, 712 szerveze­tet, köztük 250 szakszervezetet képviseltek. A küldöttek közt ott voltak a Labour Party és a szö­vetkezeti mozgaom tagjai, az üzleti körök képvise’ői, ve Mák farmerek, háziasszonyok, lelké­szek, a rw!- és ifjúsági szerveze­tek küldöttei, különböző politi­kai és vallási meggyőződésű emberek. A kongresszus munká­jában tevékenyen részt vett D. N. Pritt, a neves angol haladó jo­gász, Berna! kiváló angol tudós, Gordon Shaffer hatadó újságíró, „A népek közötti barátság meg- sz’l árai fásáért” Nemzetközi Sztálin-díjja! kitüntetett Monica Felton és mások. A kongresszuson a fő beszá- mo'ót D. N. Pritt tartotta. .Ki­jelentette, hogy Ang'iában egyre terjed a békemozgalom, egyre hangosabban követel'k. hogy a nagyhatalmak nézeteltéréseit tár­Üröm az — Bármennyire szeretünk is benneteket, amerikaiakat, kana­daiak akarunk maradni! E szavak Saint Laurent, kana­dai miniszterelnöktől származ­nak. Mi késztethette arra, hogy az Egyesült A'lamok iránti ro- konszenvének ilyen sajátos mó­don adjon kifejezést? Az idei év rendkívül súlyos­nak mutatkozik a kanadai kül­kereskedelemre nézve. Ennek oka az, hogy a kanadai kivitel egvcHalúan az Egyesült A'la­mok felé irányút Az amerikai monope Lökések félnek a kon- kurrendátó1 és minden eszközzel megakadályozzák a kanadai áruk bevitelét. Wash'ngton má­jus elején újból korlátozta a Ka- n-Jából jövő mezőgazdasági ter­mékek importját. Ez a hír fe'háborodást ke'tett a.z árue'helyezési válságba ke­rült kanadai üzletemberek köré­ben. Az újságokban „megtorló kereskedelmi intézkedésekre" irá­nyuló felhívások tűntek fe'. Má­jus 6-án a kanadai képv'selőház egyhangúlag határozatot ho­zott. arnelv fe'h;vja a kormányt, hogy t'ltakozzék erélyesen az Egyesült Államok import-korlá­tozása ellen. Saint Laurent mi- nisztere'nök e harcias határozat­tal felfegyverkezve Washington­ba repült, hogy tárgyaljon az amerikai kormánnvai. Nem vet­gyalások útján rendezzék. D. N. Pritt) ame'iett foglalt állást, hogy az ange! kormány hala- d'ktalanu! javas© jón tárgyalá­sokat a n gyhatalmaklkail. A vitában fe szólaló összes szónokok egyhangúlag kifejez­ték a tartós békére irányuló tö­rekvésüket. KöveteLék, hogy haladék lalanul kössenek békét Koreában, szüntessék be a há­borút Vietnamban és Maláj- földön, vessenek véget a „hideg­háborúnak". A kongresszus deklarációt fo­gadott el, amely az összes an­golokat politikai és vallási meg­győződésüktől függetlenül arra hívja fel, hogy „kitartóan töre­kedjenek a koreai háború haja- dékta'an beszüntetésére és béke­tárgyalások lefolytatására, har­coljanak e célért minden le­hetséges eszközzel, a szakszer­vezetekben és szövetkezeti szer­zetekben. a politikai pártokban, egyházakban^ üzemeikben, intéz­ményekben. bányákban, városok­ban és falvakban, hogy a kor­mány és minden vezető ember megtudja, hogy ez a nép aka­rata és hogy a békéért véghez­vitt minden őszinte cselekede­tük a nép támogatásával talál­kozik’’. A kongresszus megjelelte az angliai békebarc megszervezésé­nek gyakorlati útjait és eszkö­zeit. örömben ték e! bátorságát az amerikai sajtóban megjelent szkeptikus megjegyzések, amelyek kétség­bevonták látogatásának célsze­rűségét. Milyen eredménnyel jártak a tárgyalások? Kanadára nézve teljes kudarccal. A zárójelen’és- ben teljesen megkerülték a fő­ké, dést: az import-korlátozások hatálytalanításának kérdését. Az egyetlen, amit a kanadai minisz­terelnök elért, az amerikai kor­mánynak az a ködös ígére'e, hogy majd javaslatot tesz a kon­gresszusnak ..a vámrendszer bi­zonyos • egyszerűsítésére*1 vo­natkozói a g. Az amerikai-kanadai tárgya’á- sok kudarca arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok nem mond le a kereskede’mi korláto­zások politikájáról, amely a nemzetközi kereskedelem meg­bontására vezet. Ami az ameri­kai-kanadai néze’eltéréscket il­leti, ezekről eszünkbe jut az a Kanadában is jólismert angol közmondás: „To go for Wool and come home shorn", — „Gyapjúért menni és megnyírva hazaérkez­ni" Ügy bizony. Samt Laurent úr az amerikai oFőktól megnvír- báltan került haza. Ez ny’lván némi ürömöt csöpögtef Amerika iránti rokonszenve örömének mézébe. E hó 25-től 30-ig tartja Aka­démiánk ezévi nagygyűlését. A felszabadulás elölt is voltak aka­démiai gyűlések, ezekről a gyű­lésekről azonban csak kevesen, a beavatottak, a közvetlenül ér­dekeltek szűk köre tudbtt. Ezek nek az üléseknek a tárgya — az idealisia világnézettől fertőzött s csak önmagukért művelt tu­domány — olyan idegen volt a dolgozó tömegek érdeklődésétől és munkájától, mintha egy más bolygóról lett volna szó. Ma, megújult Akadémiánk nagygyűlése évről évre nagyobb tömegek érdeklődésének köz­pontjában all. S ez nem vélet­len. Több oka közül elég ha megemlítem, hogy ma már — épp ellentétben a múlttal — az igazi tudományra nem az a jel­lemző, hogy távoltartja magát a való élettől, hanem az, hogy „éberen figyel a gyakorlat, a tapasztalat szavára” (Sztálin), így a gyakorlat emberei, a dói gozók érzik a tudomány közvet­len segítségét munkájukban, s élénk érdeklődéssel fordulnak feléje. De abban, hogy az Aka­démia kiemelkedett régi elszige­teltségéből, jelentős szerepet játszott két mozzanat; az egyik, hogy a legalapvetőbb tudomány, a marxizmus-leninizmus bevo­nulhatott 'falai közé, másik pe­dig, hogy elfoglalták őket meg­illető méltó helyüket e falak között a természeti és technikai tudományok is. .Mindezeket a dolgokat híven tükrözi a nagygyűlés pro- grammja. E programúinak egyik legjelentősebb előadásso­A Magyar Tudományos Akadémia 1953. évi nagygyűlése rozata az elmúlt év legkiemel­kedőbb tudományos munkájával, Sztálin elvtárs utolsó, közgazda­sági művével foglalkozik. Fo- garasi Béla, Molnár Erik, Nagy Imre tartanak előadásokat ez­zel kapcsolatban, s a hozzá­szólók között szerepelnek a tu­domány szinte minden területé­ről a legkiválóbb szakemberek: fizikus, matematikus, biológus, történész és » többi. A Tár­sadalom és Történeti Tudomá­nyok Osztályának ezek az elő­adásai az új sztálini megállapí­tásoknak hazai viszonyainkra való alkalmazását kívánják szol­gálni. A nagygyűlésnek hármas cél­ja: beszámoló minden területen az elmúlt évben tett előrehala­dásról; néhány, népgazdaiságunk és kulturális építésünk szem­pontjából nagyjelentőségű tudo­mányos kérdés megvitatása; vé­gül: második ötéves tervünk előkészítésével az előttünk álló fő feladatok kitűzése. A tudományoknak a gyakor­lattal való szoros kapcsolata természetesen nem az elméleti kutatások elhanyagolását, lebe­csülését jelenti. À természet mé­lyebb megismerésére iránvuló elméleti kutatások rendkívül nagy' jelentőségűek: ezen a té­ren igen namv érdeklődés előzi meg két kiváló Kosstrib-díjas fizikusunk. Jánossv Lajos és Gombás Pál előadását. A tudomány és gyakorlat kap­csolata igen szépen nyilvánul meg az Alkalmazott MatemaU- kai Intézet munkájában. Ez az intézmény és általában ez a tu­dományterület a felszabadulás előtt nálunk teljesen ismeretlen volt. Az elmúlt két és fél ev alatt — am óta működik — 300 megbízást kapott az ipar, a termelés területéről, s ezek megoldásával kimagasló segí sé­get nyújtott hazánk építésében Tájékoztatásul felsorolok az intézet munkatársai által meg­oldott néhány problémát: gép­ipari üzemek elektromos ener­giaszükségletének és egyidejűdé- gi, illetve szükségleti tényező­jének valószíníiségszámífási meghatározása; — szövőgépek legmegfeleO őbb fordul Ms zárná - nak valószínűségszárnítási ala­pon való meghatározása, több- gépes rendszer ecetén; — az ipa­ri minőségellenőrzés statiszti­kai módszere’: — egv pálvanro- bléma daruval történő tehereme lésnél. A Műszaki Tudománvok Osz- tá'va szocialista építésünk há­rom legnagyobb jelentőségű problémájával foglalkozik a nagygyűlésen: a szénnel, mint energia- és vegyiparunk egyik legfontosabb alapanyagával (Szádeczky-Kardoss Elemér, Schlattner Jenő előadásai) az országos energiagazdálkodás (vízierőművek, országos koope­rációs hálózat) kérdéseivel (Ko­vács Károly Pál, Lévai András, •Szendy Károly előadásai) és a nyersvas- és acéltermelés pro­blémáival (Visnyovszky László; Giileinot László, Verő József előadásai). Nem kisebb jelentő­ségűek az orvosi tudományok, kémiai tudományok, agrártudo­mányok, nyelv- és irodalomtu­dományok osztályainak előadá­sai sem. A nagygyűlésnek már a kitű­7.ött programmja is arról tanús­kodni hogy a felszabadult, a népért dolgozó magyar tudo­mány ebben az utolsó évben is mind mennyiségi, mind minőség; tekintetben igen nagy lépést tett. Régebben működő tudó­saink alkotóereje és alkotókész­sége évről évre szinte ugrás­szerűen növekszik, s évről évre nagyszámú fiatal tehetség kap­csolódik be ebbe a szép mun­kába: Az élenjáró szovjet tudó mánytól kapott szakmai és mód­szerbeli segítség, továbbá dol­gozó népünk tudomány és tu­dós fe’é irányuló szeretete és megbecsülése, párosulva tudó­saink tehetségével és alkotó­kész sé gével, vil á cryjis zop y 1 a tba n is nagyjelentőségű tudományos felfedezésekei hozott létre a fel- szabadulás óta. Ma már nincs okunk szé­gyenkezni, sőt: büszkén nézhe­tünk egy-egy ilyen seregszemle elé, mint ez az akadémiai nagy­gyűlés is. ma már a tudo­mányok szinte minden vónalán felzárkóztunk az élenjárók mellé. Darvas Andor P EL DÁK EP UN K ÍRJA : flácsziilet Kínában a pártoktatás új tanévére Peking, május 5. Április vé­gén jelent meg a „Zsernn’nzsi- bao"-ban a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának ha­tározata a pártkáderek 1953—54 év-i elméleti akt a. ásónak meg­szervezéséről. Azóta az összes pártszerveze­tekben felkészültek a július 1-én kezdődő tanévre. Különösen nagy gondot fordítottak a pro­pagandisták előkészítésére. A városokban és falvakban már folynak az ideológiai fron; mun­kásainak értekezletei, megszer­vezték a lektorok és inestrubtorok szemináriumait is. A Kínai Kommunista Párt északkmai irodája már 75. az északkeled pedig 150 instruktort képzet) k;­Az ország minden járásában jelentősen kisaéíesíte iák a párt- iskolák hálózatát. Eszaknyugat­Kínában például 25 új pártisko­lát, Uhanban az eddig. 16 esti párí’skolán kívül még 31-et lé­tesítettek. Megkezdődtek az előadások a központ; bizottság kelet'kfnai iro­dájának pártiskolájában is, ahol 500 fe'sőfokú oktatásvezető előadót képeznek ki. A központi déli járás esti iskoláján 400 pro­pagandista) tanul. Több, mint ezer ember hallgatja' a pekingi város’ pártbizottság propaganda és agitációs osztályának in­struktiv előadássorozatát. Serény munka folyik a tanesz­közök előkészítése terén is. A „Zsenmincsubjmse” kiadó 3 kö­tetben készíti kiadásra a Kínai Kommunista Párt központi bi­zottsága által ajánlott összes irodalma' a Bolsevik Párt Tör­ténete röv'd tanfolyamának ta­nulmányozásához. fönyv jelent meg a Szovjet Hadsereg világraszóló győzelmeiről A Szikra kiadásában megje­lent Sz. GoMkov „A Szovjet Hadsereg világraszóló győzel­mei « Nagy Honvédő Háború­ban” című könyve. A szerző művében népszerű formában történe'mi áttekintést, nyújt azokról a dicső harcokról, amelyeket a Szovjet Hadsereg és » szovjet nép vívott a nagy Sztálin vezetésével a fasiszta- inrnerial’sta hordák ellen. A mű bemutatja Sztálin elv­tár-. irányító és vezető szerepét, a Bolsevik Párt mozgósító sze­repét, a Szovjet Hadsereg foko* zatos fejlődését, a szovjet har* cosok önfeláldozó hazaszerete- tét. párthüségét és páratlan hőstetteit. Az egyes hadművele­tek leírását térképek egészíti!) ki és magyarázzák.

Next

/
Thumbnails
Contents