Népújság, 1953. május (35-44. szám)

1953-05-21 / 41. szám

7

1953 május 21.

NÉPÚJSÁG

A választási munka eredménye még jobb munkára Eeikesíti az egri II. körzet népnevelőit

Az egri II. körzet népnevelői megálltaik helyüket a választási nagy munkában. A kommun lista és nem 'kommunista népnevelők a dolgozó parasztok ezernyi kérdésére adtak pontos, kielégítő választ, megmagyarázták hata'mas célkitűzéseinket, ne- hézisége'níkeit és segítettek a dolgozóknak problémáik megoldásában, A népnevelők szavai nyomán egyre több dolgozó paraszt értette meg, mii az ő kötelessége hazánk felemelkedése érdekében s meglátta azt is, hogy nemcsak a szavazói appat, hanem a jobb munkával a beadás példás teljesítésével is szava zni ok kelt a békére, a jólétire, e felemelkedésre. Több mint 100 dolgozó paraszt teljesítette a körzetben a választás napjáig egészévi beadását, March Ignác évi beadásának 220, Bodó Ignác és Szarvas János 120 százalékos teljesítésével ünnepelie a választás napját.

A dolgozókkal való rendszeres foglalkozás eredményeként ma már a népnevelők minden háznál, minden csatádnál szívesen látott vendégek — a dolgozók segítőjüket, jóakarójukat látják bennük. Elmondják pa naszaikat, problémáikat, mert a népnevelők bebizonyították, hogy

segítenek a panaszok orvoslásában. A Meikcsei úti dolgozók többször panaszkodtak, hogy messziről kelt hordamiok a vizet nincs kút. Ez voit ai panasz a Kertész-utcában is. A népnevelőik jelentése nyomán a párt- szervezet segítségével ma már a Mekcsei-utcában kút. a Kertész- utcában vízvezeték van. A Mak- csei-úti dolgozó pairaszitok elküldték képviselőjüket a nép- nevelőéríékezietre, itt mondtak köszönetét a nép ne velőiknek^ a pártszervezetnek, kérelmük elintézéséért.

A rendszeres, jó felvi'ágosító- munka, a dolgozók ügyeivel való törődés eredményeként a körzetben jelentősen megnőtt a párt tekintélye a dolgozók előtt és követték a népnevelőket a választás napján is. Elsőnek szava..' ak le a város körzetei közül A választási munkával elért sikerek még jobb munkára serkentik a körzet kommunistáit, népnevelőit és a jövőben még jobban akarnak harcolni a- párt előtt álló feladatok megvalósításáért. Most legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a választási munka jó 'tapasztalatainak felhasználásával mozgósítsák a dolgozókat a növényápolásra, az állampolgári kötelezettség teljesítésére. Ennek érdekében valamennyi népnevelő átadja egymásnak tapasztalatát, módszerét, segítik egymás fejlődését, biztosítják a politikai oktatás sikerét, bírálatukkal még jobbá, még eredményesebbé teszik munkájukat.

A népnevelők továbbra is fontos feladatuknak tartják a nemzetközi helyzet ismertetését, mert a választási agitációban meggyőződtek arról, hogy a dolgozó parasztok érdeklődnek a külpolitika, a béke ügyének állása iránt és a dolgozó parasztokat nagy mértékben lelkesíti a jobb munkára a béketábor egy-egy győzelme.

Jó módszernek bizonyult a választási munkában az is, hogy a pártcsoportbizalméak amellett, hogy a csoportjukhoz tartozó kommunistákat nevelik egy-egy utca, vagy utcarész népnevelőit is patronálják, segítik.

A választási munkában számos pártonkívüli bizonyította be, hogy szívesen segíti a kommunistákat nagy munkájukban, a párt előtt álló feladatok megvalósításában. A pártszervezet vezetősége, a pártcsoportbizail- m'iak, a népnevelők most nagy gondot fordítanak ezek nevelésére, hogy tagjelöltté, taggá neveljék őket, hogy becsületes, a munkában és a kötelességteljesítésben élenjáró dolgozó parasztokkal erősítsék soraikat.

A népnevelők és minden egyes kommunista' meggyőződött arról, hogy úgy érhetnek csak el eredményeket, ha állandóan harcolnak az ellenség ellen, mely a miaga oldalára akarja megnyerni a dolgozókat, hogy ezáltal! nehezítse a szocializmus építését, a népfront programmjának megvalósítását. Az ellenség a választási munkák idején aizért harcolt, hogy a dolgozók ne szavazzanak a népfrontra, ne szavazzanak a jövő nagyszerű programmjára, — a dolgozók egysége ellen harcolt, a klérus, a kulák egyaránt A népnevelők kisgyűléseken és egyéni agitá- ciójukban leleplezték ezt az aljas munkát, megmutatták a dolgozóknak az ellenség igaizi célját. Az ellenség elleni harc, azonban sokszor általános volt, nem mutatták meg szernél ysze- rint az ellenséget. A II. körzet kommunistái, népnevelői csak ú“V maradhatnak méltóak eddig elért eredményeikhez, úgy fokozhatják tovább eredményeiket. ha szeméiyszerint is megmutatják ki az, aki népünk békéje, felemelkedése ellen tör.

Tervszerű, fegyelmezett munkát az Egercsehi bányában

A Beniczky földbirtokosok világa volt a múltban Egercsehi bánya, s e világ számkivetettjei: az egercsehi bányászok. Gép helyett ember —, mert ez olcsó: ez volt a> bánya uralnak jelszava; s ennek a jelszónak köszönheti sokszáz bányász ídőelőttj rokkantságát, korai halálát. Tervünk előírja, hogy az egykor: elmaradott bányákból korszerű, modern bányatelepet kell létesíteni. A beruházásra kerülő kereken 300 millió forint, az új munkáslakás, a gépesítés kiterjesztése, a szállítás nagy problémáját véglegesen megoldó közel 15 kilométeres vasútvonal méltán avatja az egész ország büszkeségévé majd a> régi, kis- kapacitású bányát.

Az egercsehi bányászok is számot vetettek ezzel, megváltozott életükkel, érezték, hogy hálával, odaadó munkával tartoznak a nép államának. Ezt a hálát tükrözi, hogy a bánya áprilisi tervét 104 százalékra teljesítette, hogy a dolgozók igen nagy százaléka rendszeresen túlteljesíti előirányzatát. Bíró n. István II., aki már 1955- k évi terve végefelé tart és társai, igazi bányászbecsülettel harcoltak a választási békeverseny időszakában, a jó! végzett munka megnyugtató tudatával léptek az urnák elé.

Joggal el lehet tehát várni, hogy a május 16-j 119.3 százalékos napi tervteljesítés nem marad ,,pusztába kiáltott szó” hogy a választást követő napokban a bányászok hozzálátnak az

általuk is jóváhagyott Programm, a „széntermelés, min1- egy 40—50 millió tonnára” való emelésének végrehajtásához. Nem így történt! A nagyszerű lendület porába hamvadt, s május 18-án hétfőn — leírni is szégyen — 71.8 százalékban teljesítették csak napi tervüket.

A lemaradás nem a becsületes dolgozók hibája, a felelősség elsősorban a műszaki vezetőket terheli, akik ön teltek lettek az elért eredményektől, békés pihenőre hajtották fejüket a választási békeverseny győztes napja] után. S amíg a műszaki vezetők „pihenéssel” vagy éppen személyi vitával töjtötték az időt, addig a 20-as sikló egyik front szárny óban, ahol egyformán rossz a levegő és az anyagellátás, ahol a légvágat jó 100 méterrel elmaradt a fronttól, egyetlen nap alatt kilencszer szakadt el a kaparó'ánc, hat óra esett ki a termelésből.

A dolgozók panaszai, gyakori értékes javaslatai legtöbbször süket fülekre találtak, emiatt az elmúlt hónapban 50 ezer forint eltérés eolt az elszámolás és a do’gőzök tényleges keresete között, egyedül Suszter József vájárnak 720 forinttal számoltak kevesebbet, mint amenv- nyit valóban megkeresett. Igen sok szoknak a száma is, akiktől levonták a gyermektelenek adóját, bár két-három, vagy ennél is több gyermekük van. Előfordult olyan eset is, hogy Székely Lajos aknász önhatalmúlag ide- od.a helyezte a már beosztott

bányászokat, s mikor azok szót emeltek ezért, egyszerűen kizavarta őket a bányából. Ezek a tények azt is igazolják hogy a bánya igazgatójának kezéből is kicsúszott a vezetés és az irányítás. Kummer elvtárs, aki minden héten két-három napot távol tölt a bányától, nem vesz annyi fáradságot, hogy rendet teremtsen saját portáján.

A műszaki vezetők gyenge munkájáért, a lemaradásért, a szakszervezeten túl elsősorban a bánya pártszervezetét terheli komoly felelősség. A pártszervezet nem, vagy csak felületesen szerzett érvényt a dolgozók jogos panaszainak is. Szecskó eivtárs, a pártszervezet titkára elhanyagolta a műszakiakkal való foglalkozást

A választási békeverseny mindenféle objektív okról lerántotta a leplet. Nem kifogásokra, hanem tervszerű, fegyelmezett munkára van szükség. Ébredjenek fel a műszaki vezetők, harcoljanak következetesen, pillanatnyi megtorpanás nélkül az üzemzavarok, az anyagelilátás nehézségeinek félsz ámol á s á é r t,

segítsék, hallgassák meg a dolgozókat. Az üzemi pártszervezet pedig az eddiginél sokkal fokozottabban ellenőrizze a műszakiak munkáját, dicsérje, de ne feledkezzen meg a felelősségre- vonásról sem.

: Békevonatot indítottak

♦ •

| az egri vasutasok

♦ A választás nagy napjának • | reggelén feldíszített teher- : í vonat gördült ki az egri va- : l sútállomásról. A mozdonyon ;

♦ hatalmas tábla hirdette: „A •

♦ Bélapátfalvái Cementgyár j ! dolgozó nak küldeménye a :

♦ földalatti vasút építkezésé- •

♦ nek.” A békevonatot, mely ;

♦ 1807 tonna cementet vitt :

♦ magával, Ale István és Si- j { peki János mozdonyvezetők : | vezették, mindketten 140— •

♦ 150 százalékos teljesítményt • j értek el a választási béke- | J versenyben. A vasutasok : J nagyszerű kezdeményezésé- j

♦ nek az adott különös jelen- •

♦ tőséget, hogy a vonat azzal : í a szénnel indult célja felé, ; | melyet az állomás hős dolgo- ;

♦ zói, a választási békeversenv • \ Műszakában takarítottak |

♦ meg. A békevonatot a városi • : pártbizottság nevében Né- • : meth Tibor elvtárs indította : j útjára.

— Május 17-én reggel 7.10 perckor megjelent az egri 2.

választási körzet szavazóhelyiségében dr. Czapik Gyula érsek, leadta szavazatát. Néhány perccel később Patócs József érseki helynők szavaizott ugyanabban a szavazókörzetben.

A KÉSZÜLŐ EGRI STADION A MÚLT ÉS A MÉN TÜKRÉBEN

Eger, 1932. Ez a templomokká. és papokkal telerakott város, az akkori legtöbb vidéki várost jellemző „bóbiskolásban’’ él, litániákba és tömjénfüstbe takarva a város szociális problémáit, a néptömegeket a földi szerénységre oktatva, a másvilági beteljesedést ígérve a papok részéről. A városban az érsek és a kanonokok az urak, minden úgy történik, ahogy ők akarják.

Ezek a viszonyok természetesen a sportra is kihatottak, hátráltatták fejlődését. Már 1932- ben megindult a kezdeményezés néhány lelkes ember részéről, egy megfelelő sportpálya építésére. A gyönyörű fekvésű ,,érsek- kert" nyugati oldalában elterülő hatalmas 220—120 méteres területet szemelték ki erre a célra, (a mai készülő stadion helyét], amely akkoriban mocsaras, békakuruttyolástól hangos terület volt, de a nagysága és fekvése ideálisnak Ígérkezett. A terület az érsekségé volt — mint majdnem minden a városban és városon kívül. Elmentek tehát az érsekségre ahol a követkéz" választ kapták: „hangos sportot nem lehel űzni zavarja az Érsek-kertben sétálók ny .„almát, de, hrjgy lássák az érsekség ,.jóindulatát" a kert területe helyett adnak egy területet a várostól három kilométerre lévő vincellér-iskola mellett homokos, kopár legelőn, réten, ami nem fogja zavarni a város csendjét..." A küldöttség megköszönte a „jóindulatot” és felkereste Trak Géza polgármestert kérelmével, de ez a paplakáj a leg,merevebben elutasította a kérelmet. Okolicsányii alispán is egy húron pendült ebben a kérdésben a papokkal és így a kezdeményezés valóraváltása elől el lett zárva minden út.

Dehát az élet néha közbeszól. A munkanélküliség tetőfokára hágott. Tenni kellett valamit, mert lehetetlen volt már tovább az éhező embereket csak „lelki malaszttal” táplálni. Így jött létre 1932—36-os időkben, a téli h'napok alatt, a jelenlegi stadion területének inségmunká- vai! való dolgoztatása. Mini egy másfél méter magasságot töltöttek fel a terület keleti oldalának hosszában és az észak-déli oldalon 180 méter területen kőfalat húztak. Természetesen ez nem sportpálya építése volt, hanem inségmunka meghatározatlan célzatból.. Le kellett vezetni a munkanélküliséget. 1936- ban elkészült a sportpálya terve. A nagyfejüek látszólag engedtek a merevségükből és — szintén inségmunkákban — elkészült a jövőbeni sportpálya — „maratoni kapuja” rövid kőkerítés szegéllyel, 1936-ban elkészült a kapu és a felszabadulásig csupán „tárgyalások” folytak a sportpálya tovább] építésére.

A felszabadulás hozta meg Eger számárai is a nagy változást, atz emberibb életet. A nyolcvanezer holdat átadták jogos tulajdonosának, a népnek.

Egerből pezsdiilő életű, iparosodó város lett. A város sportkultúrája gyors, rohamos fejlődésnek indult, amelynek nyomán előtérbe került egy központi, nagy sporttelep építése. Az ötéves terv keretében, 1951-ben indult meg az egri staidion építése, másfélmiilliós beruházási összegből. 1951—52-ben 300.000 forintot fordított, 1953-ban 600 ezer forintot fordít népköztársaságunk az egri stadion építésére Az egykori álmokból valóság lelt. Eger korszerű, az ország egyik legszebb stadionját kapja, amelynek nyomán a mai 6000-es nézőszám tízezer fölé fog növekedni és a város négyezer sportolója méltó otthonban sportolhat. A stadionban 110x67 méteres labdarúgó- pálya (füvesített) 400 méteres futópálya (hat futópályával, a célegyenesben hét pályával), az észak-déli oldalon, a labdarúgókapuk háta mögött a dobópá- h'ák lesznek. A nyugati oldalon 8000 nézőt befogadó be Ionkorlépcső készül, a keleti oldalon kb. 3000 nézőnek lesz hely! Az észak-déli oldalon is lesz még néhányszáz embernek helye, így

12.000 néző fér maid el az egri stadionban.

Ez évben a nyugati lelátó körlépcsőjéből 60 méter hosszú mező épül meg, mintegy 2000 néző számúra. A nyugati oldalon lévő természetes dombot felhasználta; a tervezés, így a lelátóépítése is meggyorsult. A pálya mocsaras területének víztelenítése nem kis feladat volt, a földalatti szivárgók készítésével ezúton ezt is megoldották. A stadion labdarúgópálya területének humuszolásai teljesen befejeződött. A pálya vízvezetékcsöveinek lerakásához az árkok nagyrésze már ki van ásva, a csövek ai helyszínen vannak, a futópálya salakja a futópálya szélén áll nagy halmokban. A város társadalma megmozdult az önkéntes munkára. Néhány hét és az egykori mocsaras területen zöld gyep zsendül ki, s p:ros salaik övezi, amelyen sportoló atléták, izmos, erős fiatal teste szakítja el a célszalagot! Még néhány hónap és a megér óödött gyepen be'erúgnak az első labdarúgómérkőzés labdájába s ezer, meg ezer torokból fog hangzani a lelkes biztatás.

Lovcsányi Jenő

ÉPÜLŐ KOMMUMMS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS

A villanymotorral hajtott motorcsónak

A „Dvínoiszplav“ törszt sipi- cini központi műhelyeiben eredeti szerkesztésű, sekély-járatú motorcsónak gyártásai folyik. E motorcsónakok merülése teljes terhelés mellett sem baladja meg a 15 centimétert. A csónakok számára különleges kanalas lapáttípusú propellert szerkesztettek. J. P. Varipajev, ai műhely főnöke magyarázza:

— A kommunizmus - nagy építkezése 'nek körzetében egyre bővül az öntözőcsatornák hálózata. E csatornákat közlekedésre is fel lehet használni. Vállalatunknál született meg a gondolat, hogy olyan típusú hajókat gyártsunk, amelyeket az öntözött kerületeken teherszállítási és személyszállítási célokra is felhasználhatunk.

A műhelyek dolgozói » motorcsónak gyártásánál felhasználják az északi kis folyókon használt hasonló típusú hajók gyártásánál szerzett tapasztalatokat. A múlt esztendőiben már több 25 centiméter merülésű kisebb teher- és személyszállító' motorcsónakot gyártottak. Erek a motorcsónakok a teherszállításon. kívül kisebb uszályok és tutajok vontatására is alkalmasak.

A Sipicinben épülő hajók között még egy újdonság van — a villanymotorra! hajtott motorcsónak. Ez a „motoros” nemcsak mint teherszállító hajó használ ható, hanem mi nt úszó villanytelep gépesíti a tutajozással kapcsolatos munkákat.

Varsó új közlekedési ütőere

Készül Varsó legújabb 65 méter széles sugárútja, amelyet a Lengyel Munkáspárt első főtitkáráról Marcel Nowotki-ról neveztek el,

A „Nowotki-sélány" körül korszerű lakónegyedet építenek. Az új lakóházakban több mint

10.000 varsói dolgozó kap lakást. Itt építik fel a lengyel főváros legkorszerűbb, 1200 személyes mozgóképszínházát is.

Az új útvonalat gyepszőnyeg és virágágy választja ketté, két oldalát széles járda szegélyezi.

A „varsói tempóban" dolgozó építők megfogadták, hogy még a hatéves terv befejezése előtt átadják a forgalomnak a kapitalista Varsó egykori el!hányái" golt nyomornegyede helyén húzódó pompás sugáruta.t.

KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK

Örómtelen tavasz

Vigasztalan tavasz elé néznek a jugoszláv dolgozók. Az aránytalan fegyverkezési kiadások felemésztik a köJ tségvetés több mint 78 százalékát. Emiatt szakadatlanul emelkednek az árak, növekednek az adóterhek. A békés iparágak elsorvasztása és a fai! u tönkretétele következtében szaporodik a munkanélküliek hadserege, s már elérte az 500.000 főt.

A ti tóista vezetők márciusban 36 dinárról 46 dinárra, vagyis 28 százalékkal emelték a kenyér árát, a tisztét pedig tíz dinárral. Ez maga után vonta valamennyi sütőipari cikk árának felugrását. A többi élelmiszer is megdrágult.

Még az „Ekonomiska Politr ha” című belgrádi folyóirat szépített adata« szerint is 1953 márciusában 19.6 százalékkal drágábbak voltak az élelmiszerek, mint ai múlt év márciusában. Az ipar- és dohámycikkek árai is emelkedtek.

A gabona és a Liszt megdrágulása és az élelmiszerhiány következtében magasra csapott a spekuláció hulláma. A ti tói st aj hatóságok ráadásul április 19- vel a zsír és ai növényi olaj árát 40 dinárral, azaz 21—22 százalékkal emelték. Ez annak örve alatt történt, hogy „e cikkek ára ninns összhangban a többi hasonló cikk (friss sertéshús, kolbászféleségekt stb.) árával”. Át* látszó ürügy! Nem lett volna egyszerűbb, ha az árak „összhangba” hozására leszállítják a sertéshús és kolbász árát?.,.

Éhínség Dél-Koreában

...Szöul. Egy kisfiú alamizsnát kér. Félve pislog az „úrra”, mert aprópénz helyett gyakran kapott .már botot. Egy másik koreai kisfiú pár garasért (ezért ugyan alig tud venni valamit!) amerikai katonák bakancsát tisztítja. A gyerekek kénytelenek maguk megkeresni kenyerüket. Szüleik meghaltak.

örömtélen, keserű az életük ezeknek a gyermekeknek. Dél- Koreában éhínség dühöng. Egy liszinmanista „miniszter” beismerése szerint Észak- és Dé'l- Csojla tartományokban a parasztok fő tápláléka ,,levesre csak egészen halványan emlékeztető zavaros víz”.

az élelmiszerhiányt. A parasztok elhagyták faivalkat, hogy munka és élelem után nézzenek. Kenszau tartomány encsoui járásából a parasztok 80 százaléka vándorolt el munkát keresni.

A délkoreai városok munkásainak és k ish i v a t alnokai n a k

helyzete sem jobb. A „kormány* által magánszemélyek élelmei- zésére kiutalt rizs ára aránytalanul magas. De még így is csaik úgy kaphat rizst az alkalmazott, ha a rizs árán felül a különféle „adókat” és „járulékokat” (falu közösségi járulék, tűzoltósági járulék, éjjeliőrség- költségek, rizstisztítási adó, 6t'b.) is kifizeti.

A „Nodon színműn1’ című lap közli, hogy Dél-Koreában az idén még hétmillió szék (1 szek=143 kg.) rizsre volnai szükség ® lakosság ellátásának biztosításához. Ennek a rizsmennyiségnek megvásárlására 200 millió dollár kellene. A liszinmanista „kormánynak" azonban nincs pénze a nép számára. Már őszszel, közvetlenül a termés betakarítása után, érezni lehetett

A liszinmanista klikk kihasználja a dél koreai lakosság nyer morúságos helyzetét. A „kormány” rendeletileg több mint ötszörösére emelte a rizs árát- Li Szin Man szekértolói ilyen rabló áron adják el a parasztoktól még 1951-ben elvett rizst. Egyedül ezen a „műveleten** több mint 130 milliárd von készpénzt kerestek.

A hatvani MÁV állomás dolgozói nem pihennek meg bahéraikon

A felszabadulási héten elért szép eredmények nem tették el- bizakodottá a hatvani állomás dolgozóit. Népnevelőink felvilágosították a dolgozókat, hogy megnövekedett feladatokat kell végrehajtanak ez idő alatt. így egyre jobban elmélyült a do'gozókban az a tudat, hogy a népfront jelöltjeire leadott szavazatok csak akkor lesznek értékesek hr helytállnak a munka- frontján és tervüket maradéktalanul teljesítik. Április és május első felében végzett jó munkánkért elnyertük ai büszke élüzem kitüntetést, de nem pihentünk meg: tovább harcolunk a minisztertanács vándorzászlajának elnyeréséért, a második negyedévi tervünk határidő előtti teljesítéséért. Az utóbbi napokban különösen jó eredmények szülétek. Zsákai Ernő sztahanovista szolgálattevő és brigádja, amely hónapok óta az első helyen áll, az érkező mozdonyok gőztarlási tervét 188, az induló gépek gőztartási tervét 145, a tehervonatok menetrendszerű közlekedését 219 és a túlsúlyos vonatindítási tervüket 146 százalékra teljesítették.

Voltak azonban olyanok is, ak'k hátráltatni próbálták a' dolgozókat munkájukban. Zsákaf Kálmán rakszeriakafos, mint a klérus beépített embere fertőzni próbálta 0 becsületes dolgozókat. Lazított ai munkafegyeie 11 ellen, lenézte a fiatalabb dolgozókat, szolgálati feljebbvalóival szemben fegyelemsértően viselkedett. a társadalmi munkát végző dolgozókat gúnvolta. becsmérelte, kisebbíteni próbába népi demokráciánk eredményeit. A dolgozók lelop'ez tők Zsáka i Kálmánt és izzó' hangú üzemi gyűlésen távolították el soraik közül a beépült ellenséget.

Pogonyl Lajos levelező

/