Népújság, 1953. május (35-44. szám)

1953-05-21 / 41. szám

7 1953 május 21. NÉPÚJSÁG A választási munka eredménye még jobb munkára Eeikesíti az egri II. körzet népnevelőit Az egri II. körzet népnevelői megálltaik helyüket a választási nagy munkában. A kommun lista és nem 'kommunista népnevelők a dolgozó parasztok ezernyi kérdésére adtak pontos, kielé­gítő választ, megmagyarázták hata'mas célkitűzéseinket, ne- hézisége'níkeit és segítettek a dol­gozóknak problémáik megoldá­sában, A népnevelők szavai nyo­mán egyre több dolgozó paraszt értette meg, mii az ő kötelessége hazánk felemelkedése érdekében s meglátta azt is, hogy nemcsak a szavazói appat, hanem a jobb munkával a beadás példás tel­jesítésével is szava zni ok kelt a békére, a jólétire, e felemelke­désre. Több mint 100 dolgozó paraszt teljesítette a körzetben a választás napjáig egészévi be­adását, March Ignác évi beadá­sának 220, Bodó Ignác és Szarvas János 120 százalékos teljesítésével ünnepelie a vá­lasztás napját. A dolgozókkal való rendsze­res foglalkozás eredményeként ma már a népnevelők minden háznál, minden csatádnál szíve­sen látott vendégek — a dolgo­zók segítőjüket, jóakarójukat látják bennük. Elmondják pa naszaikat, problémáikat, mert a népnevelők bebizonyították, hogy segítenek a panaszok orvoslá­sában. A Meikcsei úti dolgozók többször panaszkodtak, hogy messziről kelt hordamiok a vizet nincs kút. Ez voit ai panasz a Kertész-utcában is. A népneve­lőik jelentése nyomán a párt- szervezet segítségével ma már a Mekcsei-utcában kút. a Kertész- utcában vízvezeték van. A Mak- csei-úti dolgozó pairaszitok el­küldték képviselőjüket a nép- nevelőéríékezietre, itt mondtak köszönetét a nép ne velőiknek^ a pártszervezetnek, kérelmük elin­tézéséért. A rendszeres, jó felvi'ágosító- munka, a dolgozók ügyeivel való törődés eredményeként a körzet­ben jelentősen megnőtt a párt tekintélye a dolgozók előtt és követték a népnevelőket a vá­lasztás napján is. Elsőnek sza­va..' ak le a város körzetei közül A választási munkával elért sikerek még jobb munkára ser­kentik a körzet kommunistáit, népnevelőit és a jövőben még jobban akarnak harcolni a- párt előtt álló feladatok megvalósítá­sáért. Most legfontosabb felada­tuknak tartják, hogy a válasz­tási munka jó 'tapasztalatainak felhasználásával mozgósítsák a dolgozókat a növényápolásra, az állampolgári kötelezettség telje­sítésére. Ennek érdekében vala­mennyi népnevelő átadja egy­másnak tapasztalatát, módsze­rét, segítik egymás fejlődését, biztosítják a politikai oktatás si­kerét, bírálatukkal még job­bá, még eredményesebbé te­szik munkájukat. A népnevelők továbbra is fon­tos feladatuknak tartják a nem­zetközi helyzet ismertetését, mert a választási agitációban meggyőződtek arról, hogy a dolgozó parasztok érdeklődnek a külpolitika, a béke ügyének állása iránt és a dolgozó pa­rasztokat nagy mértékben lelke­síti a jobb munkára a béketábor egy-egy győzelme. Jó módszernek bizonyult a vá­lasztási munkában az is, hogy a pártcsoportbizalméak amellett, hogy a csoportjukhoz tartozó kommunistákat nevelik egy-egy utca, vagy utcarész népnevelőit is patronálják, segítik. A választási munkában szá­mos pártonkívüli bizonyította be, hogy szívesen segíti a kom­munistákat nagy munkájukban, a párt előtt álló feladatok meg­valósításában. A pártszervezet vezetősége, a pártcsoportbizail- m'iak, a népnevelők most nagy gondot fordítanak ezek nevelé­sére, hogy tagjelöltté, taggá ne­veljék őket, hogy becsületes, a munkában és a kötelességteljesí­tésben élenjáró dolgozó parasz­tokkal erősítsék soraikat. A népnevelők és minden egyes kommunista' meggyőződött arról, hogy úgy érhetnek csak el ered­ményeket, ha állandóan harcol­nak az ellenség ellen, mely a miaga oldalára akarja megnyer­ni a dolgozókat, hogy ezáltal! nehezítse a szocializmus építé­sét, a népfront programmjának megvalósítását. Az ellenség a választási munkák idején aizért harcolt, hogy a dolgozók ne szavazzanak a népfrontra, ne szavazzanak a jövő nagyszerű programmjára, — a dolgozók egysége ellen harcolt, a klérus, a kulák egyaránt A népnevelők kisgyűléseken és egyéni agitá- ciójukban leleplezték ezt az al­jas munkát, megmutatták a dol­gozóknak az ellenség igaizi cél­ját. Az ellenség elleni harc, azonban sokszor általános volt, nem mutatták meg szernél ysze- rint az ellenséget. A II. körzet kommunistái, népnevelői csak ú“V maradhatnak méltóak eddig elért eredményeikhez, úgy fo­kozhatják tovább eredményei­ket. ha szeméiyszerint is meg­mutatják ki az, aki népünk bé­kéje, felemelkedése ellen tör. Tervszerű, fegyelmezett munkát az Egercsehi bányában A Beniczky földbirtokosok vi­lága volt a múltban Egercsehi bánya, s e világ számkivetettjei: az egercsehi bányászok. Gép he­lyett ember —, mert ez olcsó: ez volt a> bánya uralnak jelsza­va; s ennek a jelszónak köszön­heti sokszáz bányász ídőelőttj rokkantságát, korai halálát. Ter­vünk előírja, hogy az egykor: elmaradott bányákból korszerű, modern bányatelepet kell léte­síteni. A beruházásra kerülő ke­reken 300 millió forint, az új munkáslakás, a gépesítés kiter­jesztése, a szállítás nagy prob­lémáját véglegesen megoldó kö­zel 15 kilométeres vasútvonal méltán avatja az egész ország büszkeségévé majd a> régi, kis- kapacitású bányát. Az egercsehi bányászok is számot vetettek ezzel, megvál­tozott életükkel, érezték, hogy hálával, odaadó munkával tar­toznak a nép államának. Ezt a hálát tükrözi, hogy a bánya áp­rilisi tervét 104 százalékra tel­jesítette, hogy a dolgozók igen nagy százaléka rendszeresen túlteljesíti előirányzatát. Bíró n. István II., aki már 1955- k évi terve végefelé tart és társai, igazi bányászbecsülettel harcol­tak a választási békeverseny időszakában, a jó! végzett mun­ka megnyugtató tudatával lép­tek az urnák elé. Joggal el lehet tehát várni, hogy a május 16-j 119.3 száza­lékos napi tervteljesítés nem marad ,,pusztába kiáltott szó” hogy a választást követő napok­ban a bányászok hozzálátnak az általuk is jóváhagyott Pro­gramm, a „széntermelés, min1- egy 40—50 millió tonnára” való emelésének végrehajtásához. Nem így történt! A nagyszerű lendület porába hamvadt, s má­jus 18-án hétfőn — leírni is szé­gyen — 71.8 százalékban telje­sítették csak napi tervüket. A lemaradás nem a becsüle­tes dolgozók hibája, a felelős­ség elsősorban a műszaki veze­tőket terheli, akik ön teltek lettek az elért eredményektől, békés pi­henőre hajtották fejüket a válasz­tási békeverseny győztes napja] után. S amíg a műszaki veze­tők „pihenéssel” vagy éppen személyi vitával töjtötték az időt, addig a 20-as sikló egyik front szárny óban, ahol egyfor­mán rossz a levegő és az anyag­ellátás, ahol a légvágat jó 100 méterrel elmaradt a fronttól, egyetlen nap alatt kilencszer szakadt el a kaparó'ánc, hat óra esett ki a termelésből. A dolgozók panaszai, gyakori értékes javaslatai legtöbbször süket fülekre találtak, emiatt az elmúlt hónapban 50 ezer fo­rint eltérés eolt az elszámolás és a do’gőzök tényleges kere­sete között, egyedül Suszter Jó­zsef vájárnak 720 forinttal szá­moltak kevesebbet, mint amenv- nyit valóban megkeresett. Igen sok szoknak a száma is, akiktől levonták a gyermektelenek adó­ját, bár két-három, vagy ennél is több gyermekük van. Előfor­dult olyan eset is, hogy Székely Lajos aknász önhatalmúlag ide- od.a helyezte a már beosztott bányászokat, s mikor azok szót emeltek ezért, egyszerűen ki­zavarta őket a bányából. Ezek a tények azt is igazolják hogy a bánya igazgatójának kezéből is kicsúszott a vezetés és az irányítás. Kummer elvtárs, aki minden héten két-három napot távol tölt a bányától, nem vesz annyi fáradságot, hogy rendet teremtsen saját portáján. A műszaki vezetők gyen­ge munkájáért, a lemaradásért, a szakszervezeten túl elsősorban a bánya pártszervezetét terheli komoly felelősség. A pártszer­vezet nem, vagy csak felülete­sen szerzett érvényt a dolgozók jogos panaszainak is. Szecskó eivtárs, a pártszervezet titkára elhanyagolta a műszakiakkal va­ló foglalkozást A választási békeverseny mindenféle objektív okról lerán­totta a leplet. Nem kifogásokra, hanem tervszerű, fegyelmezett munkára van szükség. Ébredje­nek fel a műszaki vezetők, har­coljanak következetesen, pilla­natnyi megtorpanás nélkül az üzemzavarok, az anyagelilátás nehézségeinek félsz ámol á s á é r t, segítsék, hallgassák meg a dol­gozókat. Az üzemi pártszervezet pedig az eddiginél sokkal foko­zottabban ellenőrizze a műsza­kiak munkáját, dicsérje, de ne feledkezzen meg a felelősségre- vonásról sem. : Békevonatot indítottak ♦ • | az egri vasutasok ♦ A választás nagy napjának • | reggelén feldíszített teher- : í vonat gördült ki az egri va- : l sútállomásról. A mozdonyon ; ♦ hatalmas tábla hirdette: „A • ♦ Bélapátfalvái Cementgyár j ! dolgozó nak küldeménye a : ♦ földalatti vasút építkezésé- • ♦ nek.” A békevonatot, mely ; ♦ 1807 tonna cementet vitt : ♦ magával, Ale István és Si- j { peki János mozdonyvezetők : | vezették, mindketten 140— • ♦ 150 százalékos teljesítményt • j értek el a választási béke- | J versenyben. A vasutasok : J nagyszerű kezdeményezésé- j ♦ nek az adott különös jelen- • ♦ tőséget, hogy a vonat azzal : í a szénnel indult célja felé, ; | melyet az állomás hős dolgo- ; ♦ zói, a választási békeversenv • \ Műszakában takarítottak | ♦ meg. A békevonatot a városi • : pártbizottság nevében Né- • : meth Tibor elvtárs indította : j útjára. — Május 17-én reggel 7.10 perckor megjelent az egri 2. választási körzet szavazóhelyi­ségében dr. Czapik Gyula érsek, leadta szavazatát. Néhány perc­cel később Patócs József érseki helynők szavaizott ugyanabban a szavazókörzetben. A KÉSZÜLŐ EGRI STADION A MÚLT ÉS A MÉN TÜKRÉBEN Eger, 1932. Ez a templomok­ká. és papokkal telerakott vá­ros, az akkori legtöbb vidéki vá­rost jellemző „bóbiskolásban’’ él, litániákba és tömjénfüstbe takarva a város szociális problé­máit, a néptömegeket a földi sze­rénységre oktatva, a másvilági beteljesedést ígérve a papok ré­széről. A városban az érsek és a kanonokok az urak, minden úgy történik, ahogy ők akarják. Ezek a viszonyok természete­sen a sportra is kihatottak, hát­ráltatták fejlődését. Már 1932- ben megindult a kezdeményezés néhány lelkes ember részéről, egy megfelelő sportpálya építé­sére. A gyönyörű fekvésű ,,érsek- kert" nyugati oldalában elterülő hatalmas 220—120 méteres te­rületet szemelték ki erre a cél­ra, (a mai készülő stadion he­lyét], amely akkoriban mocsa­ras, békakuruttyolástól hangos terület volt, de a nagysága és fekvése ideálisnak Ígérkezett. A terület az érsekségé volt — mint majdnem minden a város­ban és városon kívül. Elmen­tek tehát az érsekségre ahol a követkéz" választ kapták: „han­gos sportot nem lehel űzni za­varja az Érsek-kertben sétálók ny .„almát, de, hrjgy lássák az érsekség ,.jóindulatát" a kert te­rülete helyett adnak egy terüle­tet a várostól három kilométer­re lévő vincellér-iskola mellett homokos, kopár legelőn, réten, ami nem fogja zavarni a város csendjét..." A küldöttség meg­köszönte a „jóindulatot” és fel­kereste Trak Géza polgármestert kérelmével, de ez a paplakáj a leg,merevebben elutasította a ké­relmet. Okolicsányii alispán is egy húron pendült ebben a kérdésben a papokkal és így a kezdeményezés valóraváltása elől el lett zárva minden út. Dehát az élet néha közbe­szól. A munkanélküliség tetőfo­kára hágott. Tenni kellett vala­mit, mert lehetetlen volt már to­vább az éhező embereket csak „lelki malaszttal” táplálni. Így jött létre 1932—36-os időkben, a téli h'napok alatt, a jelenlegi stadion területének inségmunká- vai! való dolgoztatása. Mini egy másfél méter magasságot töltöt­tek fel a terület keleti oldalának hosszában és az észak-déli ol­dalon 180 méter területen kő­falat húztak. Természetesen ez nem sportpálya építése volt, ha­nem inségmunka meghatározat­lan célzatból.. Le kellett ve­zetni a munkanélküliséget. 1936- ban elkészült a sportpálya ter­ve. A nagyfejüek látszólag en­gedtek a merevségükből és — szintén inségmunkákban — el­készült a jövőbeni sportpálya — „maratoni kapuja” rövid kőkerí­tés szegéllyel, 1936-ban elkészült a kapu és a felszabadulásig csu­pán „tárgyalások” folytak a sportpálya tovább] építésére. A felszabadulás hozta meg Eger számárai is a nagy válto­zást, atz emberibb életet. A nyolcvanezer holdat átadták jo­gos tulajdonosának, a népnek. Egerből pezsdiilő életű, iparo­sodó város lett. A város sport­kultúrája gyors, rohamos fejlő­désnek indult, amelynek nyo­mán előtérbe került egy közpon­ti, nagy sporttelep építése. Az ötéves terv keretében, 1951-ben indult meg az egri staidion épí­tése, másfélmiilliós beruházási összegből. 1951—52-ben 300.000 forintot fordított, 1953-ban 600 ezer forintot fordít népköztársa­ságunk az egri stadion épí­tésére Az egykori álmokból valóság lelt. Eger korszerű, az ország egyik legszebb stadion­ját kapja, amelynek nyomán a mai 6000-es nézőszám tízezer fölé fog növekedni és a város négyezer sportolója méltó ott­honban sportolhat. A stadion­ban 110x67 méteres labdarúgó- pálya (füvesített) 400 méteres futópálya (hat futópályával, a célegyenesben hét pályával), az észak-déli oldalon, a labdarúgó­kapuk háta mögött a dobópá- h'ák lesznek. A nyugati oldalon 8000 nézőt befogadó be Ionkor­lépcső készül, a keleti oldalon kb. 3000 nézőnek lesz hely! Az észak-déli oldalon is lesz még néhányszáz embernek helye, így 12.000 néző fér maid el az egri stadionban. Ez évben a nyugati lelátó kör­lépcsőjéből 60 méter hosszú mező épül meg, mintegy 2000 néző számúra. A nyugati olda­lon lévő természetes dombot fel­használta; a tervezés, így a le­látóépítése is meggyorsult. A pálya mocsaras területének víz­telenítése nem kis feladat volt, a földalatti szivárgók készítésé­vel ezúton ezt is megoldották. A stadion labdarúgópálya terü­letének humuszolásai teljesen be­fejeződött. A pálya vízvezeték­csöveinek lerakásához az árkok nagyrésze már ki van ásva, a csövek ai helyszínen vannak, a futópálya salakja a futópálya szélén áll nagy halmokban. A város társadalma megmozdult az önkéntes munkára. Néhány hét és az egykori mocsaras te­rületen zöld gyep zsendül ki, s p:ros salaik övezi, amelyen spor­toló atléták, izmos, erős fiatal teste szakítja el a célszalagot! Még néhány hónap és a meg­ér óödött gyepen be'erúgnak az első labdarúgómérkőzés labdá­jába s ezer, meg ezer torokból fog hangzani a lelkes biztatás. Lovcsányi Jenő ÉPÜLŐ KOMMUMMS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS A villanymotorral hajtott motorcsónak A „Dvínoiszplav“ törszt sipi- cini központi műhelyeiben ere­deti szerkesztésű, sekély-járatú motorcsónak gyártásai folyik. E motorcsónakok merülése teljes terhelés mellett sem baladja meg a 15 centimétert. A csóna­kok számára különleges kanalas lapáttípusú propellert szerkesz­tettek. J. P. Varipajev, ai műhely főnöke magyarázza: — A kommunizmus - nagy építkezése 'nek körzetében egy­re bővül az öntözőcsatornák há­lózata. E csatornákat közleke­désre is fel lehet használni. Vál­lalatunknál született meg a gondolat, hogy olyan típusú ha­jókat gyártsunk, amelyeket az öntözött kerületeken teherszál­lítási és személyszállítási cé­lokra is felhasználhatunk. A műhelyek dolgozói » mo­torcsónak gyártásánál felhasz­nálják az északi kis folyókon használt hasonló típusú hajók gyártásánál szerzett tapasztala­tokat. A múlt esztendőiben már több 25 centiméter merülésű ki­sebb teher- és személyszállító' motorcsónakot gyártottak. Erek a motorcsónakok a teherszállí­táson. kívül kisebb uszályok és tutajok vontatására is alkalma­sak. A Sipicinben épülő hajók kö­zött még egy újdonság van — a villanymotorra! hajtott motor­csónak. Ez a „motoros” nem­csak mint teherszállító hajó használ ható, hanem mi nt úszó villanytelep gépesíti a tutajozás­sal kapcsolatos munkákat. Varsó új közlekedési ütőere Készül Varsó legújabb 65 méter széles sugárútja, amelyet a Lengyel Munkáspárt első fő­titkáráról Marcel Nowotki-ról neveztek el, A „Nowotki-sélány" körül korszerű lakónegyedet építenek. Az új lakóházakban több mint 10.000 varsói dolgozó kap la­kást. Itt építik fel a lengyel fő­város legkorszerűbb, 1200 sze­mélyes mozgóképszínházát is. Az új útvonalat gyepszőnyeg és virágágy választja ketté, két oldalát széles járda szegélyezi. A „varsói tempóban" dolgozó építők megfogadták, hogy még a hatéves terv befejezése előtt átadják a forgalomnak a kapi­talista Varsó egykori el!hányái" golt nyomornegyede helyén hú­zódó pompás sugáruta.t. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Örómtelen tavasz Vigasztalan tavasz elé néz­nek a jugoszláv dolgozók. Az aránytalan fegyverkezési kiadá­sok felemésztik a köJ tségvetés több mint 78 százalékát. Emiatt szakadatlanul emelkednek az árak, növekednek az adóterhek. A békés iparágak elsorvasztása és a fai! u tönkretétele következ­tében szaporodik a munkanél­küliek hadserege, s már elérte az 500.000 főt. A ti tóista vezetők márciusban 36 dinárról 46 dinárra, vagyis 28 százalékkal emelték a ke­nyér árát, a tisztét pedig tíz di­nárral. Ez maga után vonta va­lamennyi sütőipari cikk árának felugrását. A többi élelmiszer is megdrágult. Még az „Ekonomiska Politr ha” című belgrádi folyóirat szé­pített adata« szerint is 1953 már­ciusában 19.6 százalékkal drá­gábbak voltak az élelmiszerek, mint ai múlt év márciusában. Az ipar- és dohámycikkek árai is emelkedtek. A gabona és a Liszt megdrá­gulása és az élelmiszerhiány kö­vetkeztében magasra csapott a spekuláció hulláma. A ti tói st aj hatóságok ráadásul április 19- vel a zsír és ai növényi olaj árát 40 dinárral, azaz 21—22 száza­lékkal emelték. Ez annak örve alatt történt, hogy „e cikkek ára ninns összhangban a többi ha­sonló cikk (friss sertéshús, kol­bászféleségekt stb.) árával”. Át* látszó ürügy! Nem lett volna egyszerűbb, ha az árak „össz­hangba” hozására leszállítják a sertéshús és kolbász árát?.,. Éhínség Dél-Koreában ...Szöul. Egy kisfiú alamizs­nát kér. Félve pislog az „úrra”, mert aprópénz helyett gyakran kapott .már botot. Egy másik ko­reai kisfiú pár garasért (ezért ugyan alig tud venni valamit!) amerikai katonák bakancsát tisztítja. A gyerekek kénytelenek maguk megkeresni kenyerüket. Szüleik meghaltak. örömtélen, keserű az életük ezeknek a gyermekeknek. Dél- Koreában éhínség dühöng. Egy liszinmanista „miniszter” beis­merése szerint Észak- és Dé'l- Csojla tartományokban a pa­rasztok fő tápláléka ,,levesre csak egészen halványan emlé­keztető zavaros víz”. az élelmiszerhiányt. A parasz­tok elhagyták faivalkat, hogy munka és élelem után nézzenek. Kenszau tartomány encsoui járá­sából a parasztok 80 százaléka vándorolt el munkát keresni. A délkoreai városok munká­sainak és k ish i v a t alnokai n a k helyzete sem jobb. A „kormány* által magánszemélyek élelmei- zésére kiutalt rizs ára arány­talanul magas. De még így is csaik úgy kaphat rizst az alkal­mazott, ha a rizs árán felül a különféle „adókat” és „járulé­kokat” (falu közösségi járulék, tűzoltósági járulék, éjjeliőrség- költségek, rizstisztítási adó, 6t'b.) is kifizeti. A „Nodon színműn1’ című lap közli, hogy Dél-Koreában az idén még hétmillió szék (1 szek=143 kg.) rizsre volnai szükség ® la­kosság ellátásának biztosításá­hoz. Ennek a rizsmennyiségnek megvásárlására 200 millió dol­lár kellene. A liszinmanista „kormánynak" azonban nincs pénze a nép számára. Már ősz­szel, közvetlenül a termés be­takarítása után, érezni lehetett A liszinmanista klikk kihasz­nálja a dél koreai lakosság nyer morúságos helyzetét. A „kor­mány” rendeletileg több mint ötszörösére emelte a rizs árát- Li Szin Man szekértolói ilyen rabló áron adják el a parasztok­tól még 1951-ben elvett rizst. Egyedül ezen a „műveleten** több mint 130 milliárd von kész­pénzt kerestek. A hatvani MÁV állomás dolgozói nem pihennek meg bahéraikon A felszabadulási héten elért szép eredmények nem tették el- bizakodottá a hatvani állomás dolgozóit. Népnevelőink felvilá­gosították a dolgozókat, hogy megnövekedett feladatokat kell végrehajtanak ez idő alatt. így egyre jobban elmélyült a do'gozókban az a tudat, hogy a népfront jelöltjeire leadott sza­vazatok csak akkor lesznek érté­kesek hr helytállnak a munka- frontján és tervüket maradékta­lanul teljesítik. Április és május első felében végzett jó munkán­kért elnyertük ai büszke élüzem kitüntetést, de nem pihentünk meg: tovább harcolunk a mi­nisztertanács vándorzászlajának elnyeréséért, a második negyed­évi tervünk határidő előtti tel­jesítéséért. Az utóbbi napokban különösen jó eredmények szü­létek. Zsákai Ernő sztahano­vista szolgálattevő és brigádja, amely hónapok óta az első he­lyen áll, az érkező mozdonyok gőztarlási tervét 188, az induló gépek gőztartási tervét 145, a tehervonatok menetrendszerű közlekedését 219 és a túlsúlyos vonatindítási tervüket 146 szá­zalékra teljesítették. Voltak azonban olyanok is, ak'k hátráltatni próbálták a' dol­gozókat munkájukban. Zsákaf Kálmán rakszeriakafos, mint a klérus beépített embere fertőzni próbálta 0 becsületes dolgozó­kat. Lazított ai munkafegyeie 11 ellen, lenézte a fiatalabb dolgo­zókat, szolgálati feljebbvalóival szemben fegyelemsértően visel­kedett. a társadalmi munkát végző dolgozókat gúnvolta. becsmérelte, kisebbíteni próbába népi demokráciánk eredményeit. A dolgozók lelop'ez tők Zsáka i Kálmánt és izzó' hangú üzemi gyűlésen távolították el soraik közül a beépült ellenséget. Pogonyl Lajos levelező /

Next

/
Thumbnails
Contents