Népújság, 1953. május (35-44. szám)
1953-05-14 / 39. szám
1953 május 14. 3 NEPÜJSAG »Éljen Rákosi elvtárs! Éljen a párt!” — kiáltják lelkesen a nagygyűlés részvevői Dolgozóink Rákosi elvtárs beszédéről Boldog vagyok, hogy építhetem az ifjúság boldog, szocialista jövőjét Eger legöregebb, ma is dolgozó kőművese Bata András, aki közel 60 évvé] ezelőtt sajátította el a szakmáját. — ... Nem vagyok mai gyerek, a 71. életévemet taposom, de újult erővel, fiatalos lendülettel fogtam munkához Rákosi elvtárs választási beszédének meghallgatása után — mondja —, amikor meghallottam, hogy milyen hatalmas eredményeket értünk el az eltelt négy év alatt és mit kell még elérnünk az építés terén. Idős korom ellenére is dolgozhatok, megbecsülik // A főiskota második emeletén folynak a kémiaórák. Figyelő szemek hajolnak a mikroszkópok, a lombikok fölé Maró sa- uak szaga árad szét a teremben és behatol az adjunktus Török Lajos szobájába is. Nagy munkára készül Török Lajos. Uj szérummal kísérletezik, hogy dolgozó emberiségünk tízezreinek menthesse meg életét. Apja még Erdély vaskohóinál dolgozott és ő mint „ingyenes'* tanult a kolozsvári református gimnáziumban. Mikor 1946-ban elvégezte az egyetemet, még kilátástalannak, értelmetlennek vélte az életet, nem tudta meg fogja-e találni a helyét ebben az új világban, vájjon megbecsülik-e munkáját? — Mintha egyenesen - hozzám szőtt volna Rákosi elvtárs — mondja — én is, mint sok más értelmiségi meggyőződtem arról, hogy kétségeim alaptalanok. Évről évre változott körülöttem a világ, kutatómunkámhoz egyre több és több segítséget kaptam. Mikor az egri főiskolához kerül, tem, fokozódott az örömöm, hisz kutatómunkám mellett taníthattam a fiatalokat és velem taníthatott feleségem is. Sok csillogó szem fordul felém naponta, sok kérdés hangzik el és milyen nagyszerű érzés felelni ezekre a kérdésekre, tanítani, nevelni, segíteni az új, növekvő értelmiségünket — Tanítás után a kórház laboratóriumában elmélyedhetek Mintha egyenesen hozzám szólt volna Rákosi elvtárs" Népünk szilárd egységét hirdették a vasárnapi választói nagygyűlések Letették az esküt a szavazatszedő bizottságok tagjai Megyénkben lelkes hangulatban zajlottak le a szavazatszedő bizottságok alakuló gyűlései — lelkes hangu'at tükrözi azt, hogy a szavazatszedő bizottságok tagjai mindent el fognak követni a szavazás zökkenőmentes és zavartalan lebonyolításai érdekében. Egerben a városi tanács nagytermében gyűltek össze a szavazatszedő bizottságok tagjai. Nagy Sándor tanácselnök előtt letették az esküt arra, hogy biztosítják a választás törvényességét. Az eslkü elhangzása után Dr. Rózsa Sándor ismertette a szavazatszedő bizottságok feladatát, majd szemléltetően megmutatta a választási munkához szükséges nyomtatványok használatát. A szavazatszedő bizottságok tagjai megválasztották az elnökeiket, s közösen megbeszélték a' szavazással kapcsolatos feladatokat. A választás során nagy munka vár a szavazatszedö bizottságokra, ezért kell felkészülni a bizottság tagjainak, hogy biztosítani tudják a választás tisztaságát és törvényességét. Lendületes harc folyik a felajánlások teljesítéséért megyénk bányaüzemeiben Örömmel fogadom, hogy a beadást több évre előre állapítják meg lük a versenyt, s rendszeresen 110—130 százalékos teljesít* ményt érek el, keresetem pedig — 260 forint nyugdíj mellett — eléri az 1300 forintot is. Nem tudok munka nélkül élni, dolgozom is míg a kezem fel bírom emelni és szaktudásom, élet- tapasztalatom átadásával segítem a fiatal szaktársalmat, hogy a szocializmus építését, azt a hatalmas építkezési tervet, melyet Rákosi elvtárs választási beszédében elénk tárt, minél hamarabb, sikeresen megvalósítsuk. ,,A béke megvédésének nálunk mindenki közvetlenül harcosa, aki jól végzi munkáját" — így mondta Rákosi elvtárs és mi így is akarunk cselekedni. A csengő éles hangja kettévágja a beszélgetésünket. Török Lajos adjunktus felveszi fehér köpönyegét, órára indul. utasították el a Szovjetuniónak azt a megegyezésre törekvő javaslatát, hogy a felvételre jelentkező valamennyi országot, köztük hazánkat is, felveteyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ezért mi e téren is ahhoz a magyar közmondáshoz tartjuk magunkat, hogy „az ígéret szép szó. ha megtartják, úgy jó“. (A tömegben új jelszó születik: „Népfrontra szavazunk — ez lesz a mi válaszunk!" — kiáltják.) Az elnök beszédében úgy áhította be a fegyverkezési versenyt, mintha az Egyesült Államok vezetői fájlalnák legjobban, hogy iskolák, kórházak *s l,lak. helyett bombázókat és hadihajókat kell gyártaniok. Nagyobb nyomaték kedvéért fe.soroita, hogy egy-egy ilyen gyilkoló eszközből mi mindent lehetne a polgári lakosság számára készíteni A hiba csak ott van, hogy az amerikai tőkések — és a tőkések általában — nem azt termelik elsősorban, amire a dolgozó tömegeknek legjobban szükségük van, hanem azt, ami a legnagyobb, a maximális hasznot biztosítja számukra. A legnagyobb hasznot pedig a hadiszállítások adják. Emiatt a háborúk, benne a hidegháború is, a hadiszállítók,^ a haiálgyárosok számára valóságos aranyesőt jelentenek. A napokban olvastam egy amerikai egyetemi tanár cikkét, aki rámutat arra, hogy a koreai háborút követő két év alatt, a legfontosabb 100 amerikai nagy- vállalat 44 milliárd dollár értékű katonai megrendelést kapott. E hatalmas vállalatok, melyeknek vezetői ma miniszterek az amerikai kormányban, sokmilliárdos jövedelmük kétharmadrészét e háborús megrendelésekből szerzik. Hogy ez mennyire köztudomású. arra idézem Hughes angol országgyűlési képviselő cikkét, aki két héttel ezélőtt a következőket írta: „Bármit mondjon vagy tegyen is a Szovjetunió a béke érdekében ... a hadügyi tárcák miniszterei mindig készen tartják emlékirataikat .és szakértői véleményeiket, amelyekkel bizonyítgatják, hogy a Nyugatnak folytatnia kell a fegyverkezést. Elvégre az ő kenyerük a háborús híresztelésektől függ. Ugyanez áll a fegyverkezési iparokra is. Azok a cégek, amelyek zsíros megrendeléseket kaptak drága, új fegyverek gyártására, nem szeretnék, ha ezek a tervek megváltoznának. Mind az Egyesült Államokban, mind más nyugati országokban is bizonyos üzleti körök kész szerencsétlenségnek ■ tekintik a nemzetközi helyzet bárminő javulását”. Ezekután érthető, hogy t Szovjetunió komoly békelépéseire a newvorki tőzsdén két nap alatt hatmiHiárd dollárral esett a részvények értéke. Az amerikai tőkés lapok valóságos „békepánikról” írtak. „Mi lesz, ha kitör a béke”, ilyen címmel cikkeznek a lapok. (Nagy derültség.) A halálgyárosok a béke létrejöttét ugyanolyan szerencsétlenségnek tartják, mint munkásember a háború kitörését. A tények tehát azt mutatják, hogy a tőkés országok gazdasági vezetői nem nagyon óhajtanak békés fogyasztási cikkeket gyártani gyilkos hadiszerszámok helyett. Ellenkezőleg. Megvannak rettenve, hogy a koreai béke létrejötte leapasztja jövedelmük véres forrását. Eisenhower beszéde óta az Egyesült Államok egyikmásik politikusa új. uszító, kardcsörtető szónoklatot tartott, ami arrai mutat, hogy nem akar számolni a nép és az egész világ békevágyával. Nem kétséges viszont, hogy maga az amerikai nép zöme a koreai háború békés befejezését követeli. Az angol tőkések folyóirata, az „Economist” ez év május má- sodikl számában például megállapítja, hogv az amerikai közvélemény soha még nem várta úgy a koreai fegyverszüneti tárgyalások békés és sikeres befejezését, mint ma. A népek békevágvának növekedését mutatja, hogv ma már a tőkés országok lapjainak hasábjain is egyre gyakrabban olvashatunk olyan kijelentéseket, amelyeket egy-két hónappal ezelőtt hiába kerestünk _ volna Anglia legnagyobb polgári lap ja, » négymilliós példányban megjelenő „Daily Express”, a „Pravda” vezércikkével kapcsolatban például azt írta: „Minden nép szenvedélyesen áhítja a békét, de állandóan növekednek a kételyek, vájjon a nyugati, főként az amerikai politikusok viselkedése és beszéde a Szovjetunióval való ellentétek elhárításához vezetnek-e. Állandóan erősödik az a félelem, hogy ezek a politikusok nem ápolták, hanem földbe tiporják a béke zsenge hajtását". Sokasodnak tehát a jeliek, melyek mutatják, hogy egyre nehezebb folytatni azt a régi imperialista taktikát, amely békéről beszél, de háborút készít elő. Egyre szaporodnak a tőkés országokban is azok a hangok, amelyek vezetőiktől „ügyes fogások”, „sikerült trükkök” helyett tetteket várnak a béke kérdésében. Egy sor választás, amely az utóbbi hetekben zajlott le, ugyancsak azt mutatja, hogy a tömegek békevágya fokozódott. Japánban a választásokon megbukott az a kormány, amely a felfegyverzést képviselte. Dániában kisebbségbe került az a kormány, amely az amerikai bombázók számára repülőtereket akart 'engedélyezni. A francia községi választásokból a kommunista párt került ki győztesen (Nagy taps. „Éljen Thor ez!”-kiáltások), s ő most Franciaország első pártja: azok a pártok, amelyek a felfegyverzést hirdették, vesztettek. Az a hosszú huzavona, amely Nyugat-Npmetországban a felfegyverzés kérdésében tapasztalható, ugyancsak a nyugatnémet tömegek növekvő békevágyára és ellenállására mutat. összefoglalva megállapítható, hogy a béke híveinek tábora az utolsó hetekben, hála a Szovjetunió szívós, következetes, fáradhatatlan béketörekvéseinek, megerősödött. Erősödött az a remény is. hogv a békét köve telő százmilliók nyomása visz- sza tudja szorítani azokat, akik a hidegháborút szítják vagy új háborúra spekulálnak. Mit tehetünk mi, magyar dolgozók a béke megvédésének ügyéért, a béketábor erejének további növeléséért? Hogyan járulhatunk legjobban hozzá, hogy a béke táborának reánkbízott szakaszát legeredményesebben megőrizhessük? A béke megvédésének nálunk mindenki közvetlenül harcosa, aki jól végzi munkáját. A május 1-i felvonulásokon ezrével vittek dolgozóink ilyen feliratú táblákat: „150 százalékos teljesítményemmel védem a békét!”. „220 százalékos teljesítménnyel harcolok a békéért!”. E feliratok mutatják, hogy dolgozó népünk tudja, hogy jó munkává! nemcsak a saját életszínvonalát emeli, nemcsak hazájának fejlődését és jólétét mozdítja elő, de egyben erőteljesen támogatja a béke frontját. Mint minden jó ügynél, a béke megvédésénél is egybeesik az égvén érdeke és a haza, az emberiség haladásának nagv kérdése. Mindnyájan aktív harcosaivá válunk békénk megvédésének, amikor a magunk helyén, a magunk posztján jól végezzük munkánkat, teljesítjük és túlteljesítjük hazánk szocialista építésének tervét, éberek vagyunk és határozottan, keményen fellépünk a háborús uszítok ügynökeinek minden megnyilvánulásával szemben. A béke nagy ügyéért dolgozunk, amikor őrködünk a népi demokrácia minden vívmánya felett, amikor küzdünk a fegyelmezetlenség, a pazarlás ellen, a száj- tátiság megnyilvánulásaival szemben. Harcolunk a békéért, amikor még szorosabbra vonjuk az őszinte, baráti viszonyt felszabadítónkkal, a hatalmas Szovjetunióval, a testvéri népi demokráciák országaival, az egész világot átfogó sok-százmilliós béketábor minden hű katonájával. A népfrontválasztás is a békeharc nagy csatája. E választáson nemcsak a hazánk további felemelkedését és felvirágzását célzó nagy alkotások, a második ötéves terv hatalmas célkitűzései melléjt állunk ki. A választás egyben népszavazás is a legfontosabb célkitűzés, a béke megvédése mellett. Ezért a május 17-i választás nemcsak a dolgozó magyar nép belső ügye, de rendkívül nagy nemzetközi jelentősége is van, elsősorban a béketábor megerősödése szempontjából. Az ellenség a legnagyobb figyelemmel, árgus szemmel kísérte eddig is ennek a választásnak előkészületeit. Még jobban figyeli magát a választást, és a szavazás menetéből, számaiból mint nyitott könyvből fog olvasni. Ha dolgozó népünk zárt sorokban, lelkesen vonul fel a függetlenségi népfront zászlaja alatt, ha egy- emberként szavaz le jobb, szocialista jövőnk és a béke megvédésének nagy ügye mellett, úgy ez újabb győzelmünket és az ellenség súlyos vereségét jelenti. (Felkiáltások: „Békét akarunk — Rákosira szavazunk!"). E győzelem új erőt ad a béketábor katonáinak itthon és szerte a világon. A magyar nép a választás napján ezt is tartsa szem előtt, Erre gondoljanak a magyar anyák, a magyar nők, béketáborunk e hű, lelkes katonái, akik annyit szenvedtek a háborútól s minden áldozatra készek a béke megvédéséért. A mi elemünk a teremtő béke! (Nagy taps.) A mi hazánk a béke országai A magvar nép a béke népe! („Harcolunk a békéért”, „Békét akarunk — a népfrontra szavazunk”-kiáltások.) Ezért nyilvánítsa ki szavazatával egységesen, elszántan az egész nemzet azt az akaratát, hogy tántorítha'.atlanul halad tovább a béke megvédésének, jobb jö- vőnbnek szocialista útján. Azon az úton, melyet eddig is követett és amelynek annyi eredményét köszönheti. Legyen e választás békés, szocialista feilő désünk új határköve, új gvőze! mek úi sikerek, új virágzás forrása! (Percekig tartó vthat « taps. Zúg végig a Kossuth-íren a kiáltás: ..Békét akarunk — a népfrontra szavazunk!”. „Hurrá! Hurrát”, „E'jen Rákos’! E'jrn Rákosi! Hurrá! Hurrá!”). Komoly adóssággal indultak a választási békeversenybe a petőfibányai bányászok. Fogadalmat tettek, hogy a választás napjáig elérik a 100 százalékos teljesítményt. A dolgozók fogadalmát tettek követték, olyanok jártak élen ebben a harcban, mint Hercegh Lajos sztahanovista vájár, aki legutóbb is 140 százalék felett teljesítette normáját. Május 9-én a rózsái bányászok 106 százalékban teljesítették tervüket. A munka lendületét tovább fokozták, s másnap, május 10-én, már 129.5 százamunkámat, szaktudásomat, s boldog vagyok, hogy építhetem az országot, az ifjúság boldog, szocialistái jövőjét. — ...Ha nem hozzák el számunkra a Szovjet Hadsereg katonái a szabadságot, kilátástalan lett volna az életem. Öreg koromra a nyomor, nélkülözés lett voinai az osztályrészem, hisz még a fiataloknak sem tudtak elég munkát adni a múltban. Ma más a helyzet: sohasem volt annyi munkám, mint most. Még most is az ifjak brigádjában dolgozom, de felveszem vekutató munkámban, hogy az emberek millióinak segítségére lehessek. Azt hiszem, ezt várja tőlünk Rákosi elvtárs, mikor hozzánk, értelmiségiekhez is beszélt, mikor elmondotta: mit jelent az értelmiség munkája az ország építésének szempontjából. Csanádi Ignác egri egyénileg dolgozó paraszt: — Vasárnap este az utcabeli dolgozó parasztok velem együtt a vezetékes rádión hallgatták Rákosi elvtárs beszédét. Feleségemmel együtt alig vártuk a nyolc órát, mert tudtuk, hogy Rákosi elvtárs nem feledkezik meg rólunk, hozzánk is lesz szava. Rákosi elvtárs beszélt arról, hogy mennyi mindent építettünk fel négy év alatt. Itt Egerben is mindenfelé látszanak az új épületek. Mégis legjobban akkor figyeltem, mikor Rákosi elvtárs az egyénileg dolgozó parasztokról beszélt, mert rólam is szólt, mikor azt mondta, nagyot változott a dolgozó parasztság és, hogy mennyi dolgozó paraszt került az üzemek élére, az államigazgatásba, a néphadsereg tisztikarába!. Az én fiam is az államvédelmi szerveknél teljesít szolgálatot. A múltban munkanélküli, esetleg napszámos lehetett volna. Helyesen mondta Rákosi elvlékos ragyogó termelési eredményt értek el. Ezen a napon kitettek magukért a gyöngyösi XII-es akna dolgozói is. A sok szégyenkezés és lemaradás után 125.4 százalékos eredményt értek el. A Petőfi altáró teljesítménye volt ekkor a „leggyengébb”, — 115 százalékban teljesítette napi tervelőirányzatát. Megyénk másik bányaüzemében is lelkes harc folyik a május 17-i fogadalmak valóratárs, hogy a tanácsokban még most is van megbújva egy-két gazember. Bizony sokszor előfordult, hogy feleslegesen zaklattak — vontak el a munkától. Rákosi elvtárs szava biztosíték arra, hogy megszüntetik ezeket a visszaéléseket és nem nehezítik többé a dolgozó parasztok munkáját. örömmel fogadtam Rákosi elvtárs bejelentését, hogy a beadást több évre előre állapítják meg, mert ezzel megszabadítanak bennünket ai bizonytalanságtól. így számíthatunk arra, miből mennyit vessünk, hogy a beadás teljesítése mellett jusson a szabad piacra is. Jól mondta Rákosi elvtárs, hogy ez fokozza jövedelmünket és serkent a többtermelésre. Én már eddig is nagy gondot fordítottam a tavaszi munkák elvégzésére és félévi beadásomat is teljesítettem. Most Rákosi elvtárs szavai nyomán minden erőmmel azon dolgozom, hogy minél nagyobb termést érjek el. váltásáért. Ennek a harcnak volt egyik kimagasló állomása a május 10-i nap, amikor 107.1 százalékban teljesítették a csehi bányászok napi tervüket. A hátralévő, jóformán órákkal mérhető idő, a nagy tettek ideje. Megyénk minden bányászai, minden műszaki vezetője szálljon harcba, hogy május 17-én a szavazócéduia mellett ragyogó termelési eredményeinkkel is köszöntsük a választás ünnepnapját. Az elmúlt vasárnap megyénk számos községében választási nagygyűléseket tartottak. Hevesen Molnár Erik elvtárs külügyminiszter, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja beszélt a több- ezeríőnyi részvevő előtt eddig elért eredményeinkről, az új ötéves terv nagyszerű távlatairól. Füzesabonyban Úszta Gyula elvtárs, néphadseregünk vezérőrnagya mondott választói beszéA belügyminisztérium utasítása A belügyminiszter, az ország- gyűlési képviselőválasztásokra vonatkozó utasítása lehetővé teszi, hogy azok a választó- jogosultak, akik május 17-én, a választás napján nem tartózkodnak állandó lakóhelyükön, választói névjegyzék-kivonatta! tartózkodási helyükön szavazhatnak. A névjegyzék-kivonatra minden olyan választó jogosult, aki a választás napján előreláthatólag nem tartózkodik állandó lakhelyén, személyesen, igazolt meghatalmazottja útján, vagy levélben kérheti az állandó det. Poroszlón köze! 2000 ember hallgatta meg Váczi Sándor elvtá-rsat, a hevesmegyei párt. bizottság titkárát, aki rámutatott arra, hogy eddigi eredményeink megszilárdítása, az előttünk álló feladatok sikeres meg- oldása fokozott helytállást köve- te| megyénk minden dolgozójától. A vasárnapi választói nagygyűlések népünk szilárd egységének fényes tanúbizonyságai voltak. lakóhely szerint illetékes tanáé* végrehajtó bizottságától. A meghatalmazást, illetve a levelet a tartózkodási hely végrehajtó bizottságával láttamoztatni kell. — A GYŐR—SOPRON MEGYEI képzőművészeti munka- csoport május 21 és 30 között cserekiállítás keretében az egri Szakszervezeti Székház földszinti helyiségében tart kép- ki á: i ít ást. Megtekinthető délelőtt 9-től 1-ig és délután 3-tói este 7 óráig.
