Népújság, 1953. május (35-44. szám)

1953-05-10 / 38. szám

fílAG PROLETÁRJAI E G \ES ÜLJETEK! NÉP UJSA G AZ MDP HÉV ESMEI 3YE( PÁRTBIZO ITT JA SÁGA '■* . A«-»- ■ ■ ■ r..'fï NAK LAPJA I; XI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM. Ara 50 fillér 1353 MÁJUS 10. Éljen a munkásság, parasztság, értelmiség testvéri szövetsége: a Magyar Függetlenségi Népfront! A politikai tömegmunka megjavításával a választások jó előkészítéséért! Ahogy közeledik a választás napja, úgy fokozódik, napról napra megyénk dolgozóinak lel­kesedése. Bányászaink, épí­tőink, dolgozó parasztságunk egyre jobban megérti az ese­mény hatalmas jelentőségét. Ünnepi érzéssel várják a napot, amikor, az urnákhoz járulhat­nak és szavazatukkal állástfog- la Ihatnak a békés, szép jövő még gyorsabb építése mellett. Ezrek és ezrek már most tettekre vált­ják szent elhatározásukat. s új munkahőítetiekkel erősítik meg szavukat. Lenn a bányák mélyén, a ke­mencék mellett és a tavaszi me- . zokon ez & lelkesedés állítja csatasorba a dolgozókat. Olyan, mindenki elsodró, tüntetésre készülnek dolgozóink népi rendszerünk és szeretett vezérünk, Rákosi elvtárs mel­lett, mint még'sohasem. Ez a lelkesedés, a tömegek napról napra fokozódó aktivitá­sa azt jelenti, hogy sokkal ked­vezőbb körülmények között, je­lentősen nagyobb ere .'.menyek tudatában kérheti népi kormá­nyunk a dolgozók bizalmát, m'nt bármikor azelőtt. De a kedvező körülmények semmi­képpen nem jelenthetik azt, hogy nincs szükség a választás alapos, gondos előkészítésére, a politikai tömegmnnkára. Nem­csak erre van szükség, hanem arra, hogy szakadatlanul javít­suk felvilágosító agitációs mun­kánkat, lankadatlanul folytassuk a dolgozó tömegek mozgósítá­sát. A választásig hátralévő na­pok minden percét ki kell hasz­nálni, annak érdekében, hogy d mondhassuk: jó munkát végez­tünk. Megtisztelő és hatalmas jelen­tőségű feladat vár párt- és tö­megszervezeteinkre, hogy tel­jessé tegyék népünk egységét, felkészítsék az új győzelmekre. A pártszervezetek és népfront­bizottságok — a szakszervezetek és a népfrontbizottságok — a szakszervezetek, a DISZ és az MNDSZ-szervezatek — becsü­letbeli kötelessége, hogy minden erejükkel kivegyék részüket a választás előkészítéséből. Ne le­gyen egyetlen párttag és párton- kívüli aktivista sem, aki ne kap­csolódna. be az előkészítés poli­tikai tömegmunkájába. El kell érniök, hogy a választás nap­jáig minden egyes aktívájuk ki­vegye részét az agitációs mun­kából, a tömegek mozgósításá­ból. Úgy kell dolgoztok, hogy a népjront elmélyítse kapcsola­tait a dolgozókkal, a párt még szorosabbra fűzze köteléked a tömegekkel Kötelességük, hogy magasra emeljék a népfront vá­lasztási zászlaját, ismertessék az új, ragyogó távlatokat nyitó választási felhívást, a népfront programmját. Széleskörű, minden egyes dol­gozót érintő felvilágosító mun­kát kell folytatni népnevelőink­nek. Minél gyakrabban fel kell keresniök a választópolgárokat, s elmagyarázni nekik szavazá­suk hatalmas jelentőségét. El kell mondaniok, hogy a szava­zás, a választáson való részvé­tel bezárás kötelesség. Rajta kell tenniök, hogy minden vá­lasztópolgár eleget tegyen ennek a kötelességének — éljen az őt megillető választójoggal. A pártszervezetek elsőrendű köte­lessége, hogy a népnevelők ez- lei keressék tel napról napra a dolgozókat. Pártszervezeteink és nípFront- bizottságaink nagvr* máris szép eredményeket mutathat fel. Jói dolgoznak a csányj nép nevelők, akik •minden dolgozót személyesen felkeresnek, el­mondják mit fejlődött községük a felszabadulás óta, hogy ma 10 fiatal egyetemre jár, nyolc ipari tanuló, hét néphadsere günk tisztje, illetve tiszthelyet­tese a községből. Jó munkájuk eredménye, hogy Csány tavaszi vetéstervét határidő előtt teíjesí- tette, s a tojáson kívül begyüj tési tervét is mindenből teljesí­tette. Nem mondhatnánk ezt el a kei 1 népnevelőkről, akik sorra- járják ugyan a házakat, de csak a sajátmaguk igazolására. Pél­da erre az április 23-i esti „fel­világosító munka", amikor két népneveiő bekopogtatott a Rákosi Mátyás-utca 12. szám alá, s az ablakon szóltak csak be ,.ha valaki érdeklődik mond­ják azt, hogy itt voltunk” ezzel tovább álltak. Nem az egyedüli eset ez. Ha nem is ilyen durva, de kisebb-nagyobb hibák min­den községben, minden pártszer­vezetünknél találhatók még. Ezeket mindenütt ki kell javí­tani és arra kell törekedni, hogy a népnevelők a választásokig még többször is beszéljenek min­den hozzájuk beosztott dolgozó­val, hogy szívvel, lélekkel, leg­jobb tudásuk szerint végezzék az agitációt. Pártszervezeteinknek nem szabad csak a látszateredmé­nyekre támaszkodniok. önelégül­ten, felületesen végezni a poli­tikai munkát. Azt kell elősegí­teniük, hogy a népnevelők szo­ros kapcsolatot teremtsenek a népfront-bizottságokkal, s úgy kell megszervezniük a választás előkészítését, hogy a dolgozók teljesszámban a népfront zász­laja alá tömörüljenek. Révai elvtárs szegedi beszé­dében hangoztatta: „Számunkra nemcsak a szavazás puszta té­nye a fontos, hanem az, hogy a- politikai életben, a közügyekben való tudatos részvétel szüksé­gességét értessük meg minden egyes dolgozóval. Ezért kei 1 harcolnunk minden egyes ember, minden egyes szavazópolgár lei­kéért, meggyőződéséért, szava­zatáért. Minden egyes ember munkája fontos az építésben, te­hát minden egyes ember szava­zata fontos a választáson." Dolgozó népünk leírhatatlan lelkesedéssel áll a népfront, a szeretett Rákosi elvtárs zász­laja alá és nemcsak szavazatá­val, hanem tetteivel, nagyszerű termelési győzelmekkel ált ki a népfront programmjának meg­valósítása, az ötéves terv mie­lőbbi sikeres befejezése mellett. A kommunistákra hárul — ez­úttal fokozottan az a kötelezett­ség, hogy példát mutassanak az agitációs, feivilágosító munká­ban, mind ped g a termelésben. Fontos feladata ezekben a na­pokban pártszervezeteinknek, hogy minden erejükkel támogas­sák a dolgozó tömegek odaadó, mélységes szeretetének -tettekre válását, s a kommunistákkal az élen magasra emeljék a nép­front, Rákosi elvtárs dicső zász­laját. A választásig hátralévő időben tovább kell fokozni az agitációt, pótolni kell a mulasz- tottakat. Minden pártszerveze­tünknek és aktívájának fel kell ismernie, hegy a választások jó előkészítése nagy és dicsőséges erőpróba m ndan-nyiok számára, amelynek eredménye napról napra kézzelfogható tettekben, termelési győzeimekben mutat­kozik meg. A MI KÉPVISELŐINK Molnár Erik elvtárs pártunk Központi Vezetőségének tagja, népköz t á rs a s a gu-n k kü 1 ügy m i - nisztere Újvidéken született 1894-ben. Apja, aki kereskedelmi iskolai tanár volt, tevékenyen résztvett a munkásmozgalom­ban, az ő vezetésével csatlako­zott 1919-ben a fiumei szociál­demokrata baloldal, a Kom­munista Inlernacionáiéhoz. Mol­nár _Er k elvtárs már otthon csaladja körében megismer­kedett a munkásmozgalom­mal. S amikor az első vi­lágháború idején orosz fogság­ba _ esett, 1917-től kezdve köz­vet.énül láthatta a szovjet nép hatalmas világot átformáló küz­delmét. Hazatérése után elvé­gezte jogi tanulmányait, majd ügyvédi gyakorlatot folytatott Kecskeméten. 1929-ben belépett az illegális kommunis.a pártba és a párt illegális folyóiratának állandó munkatársaként dolgo­zott. A felszabadulás után 1944 decemberétől 1947 szemtembe- réig, mint népjóléti miniszter dolgozott és nagy része volt ab­ban, hogy újjáépült, majd pedig jelentős mértékben kiszélesedett a magyar egészségügyi hálózat. Váczi Sándor elvtárs a me­gyei pártbizottság titkára 1920- ban született a csongrádmegyei Szegváron. Gyermek és ifjú ko­rát abban az időben töltötte el, mikor még nem a becsület, a munkai különböztette meg az embereket, hanem a bölcső, melyben ringott, a családfa', a származás, ai vagyon, a rang. Nekik se címűk, se vagyonuk, se rangjuk nem volt. Apja egy­szerű kubikos földmunkás voit — szegények voltak és becsüle­tesek, mint sok száz és millió dolgozó. Életük harcban telt el a min- dennapi kenyérért. A fiatal Vá­czi Sándort nem az iskolák, az egyetemek padjai várták, mint a mi ifjúságunkat, nem válogat­hatott a különböző szakmák kö­zött — a jövő semmi jót nem ígért. Korán kezdte a nehéz, ke­serves életet. Nyolcéves korá­ban már cselédeskedni kénysze­rült, 18 éves sem volt, követte apja és a család mesterségét — kubikos lett. Három évig végez­te az Alföld szegényeinek nehéz munkáját, ekkor behívták kato­nának. Itt érte a felszabadulás — ő megelőzte egész népünk felszabadulását — 1944 októbe­rében átment a szovjet csapa­tokhoz és a felszabadítókkal együtt — a III. Ukrán Hadse­reg hős harcosai között— űzte, verte az ellenséget, még Auszt­riában is. Molnár Erik elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, a Magyar Népköztársaság kül­ügyminisztere 1947 szeptemberében népköztár­saságunk kormánya külügymi­niszterré, egy év múlva pedig kormányunk moszkvai nagykö­vetének nevezte ki. Váczi Sándor elvtárs, az MDP hevestn egyel párib izot t-s ágának titkára. 1945-ben az elsők köző:t lé­pett a Magyar Kommunista Pártba, abba a pártba, melyről mindig azt hallottal, hogy a né­pek, a dolgozók boldog életéért, felemelkedéséért harcol. Váczi elvtárs ezt akarta és ezt akar­ja,. Tanult éjt nappalá téve — a párt a becsületes megélhetés melleit ezt is biztosította. 1946- ban elvégezte ai kéthónapos pártiskoiát, községi függetlení­tett titkár lelt, szorgalmas, lelki- ismeretes munkájával a párt Molnár Erik elvíárs jelentős széleskörű tudományos munkát végzett fontos beosztásai idején is. A történettudomány és filo­zófia területén több tudományos művet írt és közvetlenül is ..ki­vette részét az ifjúság marxisba oktatásából: 1949 és 1951 között a budapesti Tudományegyetem nyilvános, rendes tanáraként középkori. magyar történetet adott elő, 1949 októberé.ői pe­dig a Történettudományi Intézet vezetője, tagja a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnökségé­nek, termesze tudomány: mun­kásságáért népünk. Kossutírdíj- jai tüntette ki. Molnár Erik elvtárs .1650 nya­ra óta ismét az ország kor­mányzásának munkájában vepz részt, 1950-ben igazságügy mi­niszterré, 1952 novemberében pedig külügyminiszterré nevez­ték ki, s e fontos beosztásban dolgozik ma is. A nemzetgyűlésnek, illetve az országgyűlésnek 1944 óta tagja Molnár Erik elvtárs. Dolgozó népünk kiemelkedő, politikai és tudományos munkásságáért, va­lamint a békéért vívott harcáért ismét képviselőül jelöli. előtt álló feladatok megoldásáért vívott következetes harcával, a dolgozók .megbecsülésével kiér­demelte, hogy egy év után a csongrádmégyei pártbizottságon dolgozhatott, elősegí.ette 5 is a Viharsarok 4kommunistáinak jó munkáját — ' 1950-ben pedig kétéves pártfőiskolára küldte el a párt. Váczi elvtársait eddig végzett ”) munkájáért dolgozó népünk Népköztársasági Érdemrend .7 .fokozatával és a Népköztár- : .’.sági Érdemérem aranyfoko- •zatáva! tüntette ki. 1950-ben pedig abban a> nagy megtisztel­tetésben részesült, hogy a szo­cializmus országába, a Szovjet­unióba lá.ogathatoít, láthatta a szovjet emberek boldog életé­nek tükrében népünk boldog, ragyogó jövőjét is. Váczi Sándor elvtárs az el­múlt év augusztusai óta megyénk pártbizottságának élén dolgozik, népünk felemelkedéséért, a szo­cializmusért. Nagy mértékben az 5 jó munkáján múlott, hogy megyénkben javult a politikai munka — ennek eredménye megmutatkozik a terme'és növe­kedésében, az állampolgári kö­telezettség teljesítésében. Váczi eivtársat megyeszerte lelkes je- lölögyüléseken javasolták a dol­gozók: képviselje az országgyű­lésben is a megye dolgozóit, hal­lassa ott is szavát egész népünk boldog jövője érdekében. Rákosi elvtárs beszédének meghallgatására lelkesen készülnek a dolgozók Eger város dolgozói lelkesen készülnek Rákosi elvtárs beszé­dének meghallgatására. A kör­zeti pártszervezetek kisgyűié- seket szerveztek, mélyeket ott tartják meg, ahol rádió van. A városi pártbizottság arról is gondoskodott, hogy a vár:}6 minden dolgozójához e'jusson Rákosi eivtárs szava, s ezért a körzetekben tíz hangszórót sze­reltek fel. Az üzemek dolgozói szervezetlen hallgatják meg Rákosi elvtárs beszédét, A Dohánygyár szivarka elő­készítési osztályának dolgozói vasárnap nyolc órakor miodany- nyian meghallgatják Rákosi e'vtárs beszédét. Holló Józsefné, szivarkafonónő, amikor meghal­lotta a hírt, vállalást tett, hogy mint népnevelő olyan felvilágo­sító munkát fog végezni a IV-es körzetben, hogy minden hozzá beosztott dolgozó paraszt a nép­frontra, a nép jelöltjeire szavaz­zon. Az Egri Lakatosárugyárban röpgyűlésen ismertették a dol­gozókkal, hogy Rákosi elvtárs választási nagygyűlést tart. Minden üzemrészben a nép­nevelők külön megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy mit jelent számunkra Rákosi eívtárs beszéde. • Tóth Lajos szellőző­berendezést gyártó részleg két­szeres sztahanovistája meg­fogadja, hogy munkáját az el­következendő időben még lelki- ismeretesebben fogja végezni.. Kifüggesztették a választási bizottságok választási hirdetményeit A választási bizottságok — a törvényes előírásoknak megfele­lően — választási hirdetményt tettek közzé. A választási hir­detmény két iía!ragaszból áll, amelyek közül az egyik a sza- vaaókörökre, illetve a szavazó, helyiségekre vonatkozó adatokat tartalmazza, a másik pedig a képviselőjelölteket tünteti fel. A választási hirdetményben közlik a választási bizottságok, hogy az egyes utcák, háztömbök ;akói, melyik szavazóhelyiségben szavazhatnak. Felhívják a lakos­ság figyelmét arra, hogy a. sza­vazás alkalmával személyazo­nosságukat — ha csak a sza­vazatszedő bizottság tagjai vagy a bizalmi egyének személyesen nem ismerik őket — rendőr: be­jelentőlappal, arcképes hivatali igazolvánnyal, vagy más arra< alkalmas íratta.] igazolniok kell. MAISOM KÖZSÉG EGY EEETE ANnOnNOKTÁI.VA Jó] emlékeznek még az andor- noktá-Iyaiaik Zsóri Lajos főszol­gabíróra, a legendás hírűéin Ha­zudó képviselőre. A választások előtt ígérgetett fűt-fát, elsősor­ban villanyt és artézi kutat, sőt szakértőket is küldött ai kút he- Ivének megállapítására. Azóta sem látták Zsóri Lajost a köz­ségben. A felszabadulás után három esztendővel kigyuít a villany a községben s ma már 111 házban olvasnak újságot esténként villanyfény mellett. A falu há- romnen-'ed része azelőtt évrőj évre hat-hét hónapra vándor botot vett a kezébe s ment mun ka után. Nem gond a kenyér- kereiseit már, iparosodik a megye, az e<m ércbánya, Eger és kor­nyéke üzemei e^vre több és több dolgozónak adnak kenyeret. A munka lehetősége, a szorgalom az életszínvonal _ emelkedésében is megmutatkozik Ai tg néhány év alatt 64 új ház épült s csak egével kevesebb ai rádiók, száma. 350 házban van kerékpár. VEIKPELÉT Mindenütt dús szölőfürlök s a szőlőhegyek aljában nyomorúsá­gos viskók, nyomorultul élő em­berek — -ilyen volt Verpelét a múltban. Pá’kovács János, Sze pesi Miklós és a többiek aligha bondolták, hogy ilyen nagyot változik a község élete. Két híd. új tari ácsháza. óvoda, bölcsőde, egészségház, orvosi rendelő, modern áruház, mezőgazdasági szakiskola, négykemencés pék­üzem, ki győzné mindazt fel­sorolni, amit ötéves tervünk adott a községnek. Építkeztek a dolgozó parasztok is 150 új ház hirdeti, hogyan emelkedik a jó­lét ebben a faluban is. De van erre más szám is: 1950-ben a földművesszövetkezeti bolt for­galma 1.493.660 forint volt. 1952-ben közel öfmMKó forintra emelkedett a forgalom — ennyi ruhát, cipőt, rádiót, ipari és élelmicikket vásároltak a köz­ségben. Mindig újat talál a messzi­ről jövő. Pálkovács János egye­temen tanuló fia. Szepesi Miklós két katonatiszt fia. meg a többi egyetemen, főiskolán tanuló, néphadseregünkben szolgálatot tevő fiatal tudja talán legjobban megmondani, hogyan változik meg a község képé, de hogyan változnak meg benne az embe­rek is. PÉLY Nemcsak a szik, de sokkal in­kább a falu kizsákmányoló pió­cái. a kú.ákok sanyargatták a község dolgozó naraszt'aih Élt a falu évről évre, évtizedről évtizedre a maga megszokott tompaságában, melyben csak egy.-e-— verekedés, csendőrtől kapott pofon hozott némi válto­zatosságot Ma zaíjlik az élet a faluban. Az újonnan épült kis­vasútón jönnék-mennek aiz em­berek, zsúfolásig van az új áru­ház, zeng a hangoshiraidó. reg­gelenként siető anyák viszik ervermekeiket a bölcsödébe, óvo­dába. Esténként kocsma helyeit monha járnak a fiatalok s mi­kor hazafelé tartanak, jólesően tekintenek az új kéttantermes iskolára, a péküzemre, az újon­nan épült házaikra, mindarra, amit közvetve, vagy közvetlenül a- tervdől kaptak. Azelőtt évekre szóló szenzáció volt, ha valamelyik dolgozó paraszt gyermeke felsőbb isko­lára került. Most Tgza Sándor a Szovjetunióban tanúi. Pirók József Festömüvészeti Főisko­lán. így változott meg a megye, az ország minden községének élete, ezért hészülnek dolgozó parasz'jaink olyan lelkesen, olyan lendületes jó munkával az országgyűlési választásokra, ezért fo­gant meg ezer és ezer szívben az elhatározás: a népfrontra adott szavazattal teszem még szebbé életem. ê

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents