Népújság, 1953. május (35-44. szám)

1953-05-01 / 35-36. szám

2 1953 május î. N É PUJ SAG válasza a népek bákekongresszusának! Beszélt Molnár e.vtárs az ifjúság, a nők, az értelmiségiek megváltozót: életéről, s rámuta tott arra, hogy milyen fejlődé­sen ment keresztül megyénk is az elmúlt néhány év alatt. Rá mutatott arrai, hogy Petőfibánya, ez újonnan épült Váltó- és K!- té.őgyár, Bélapátfalva, jelentős mértékben járulnak hozzá me­gyénk iparosításához. — Vannak, akiknek nem tet­szenek a mi választásaink — mondotta, Ezek azt suttogják az emberek fülébe: micsoda vá­lasztás az ilyen, ahol nincsen ellenzék. Nos hát, felteszem a kérdést: akadhat-e egyetlen ér­telmes dolgozó ember, aki ellen­zékben volna a saját uralmával, a dolgozók hatalmával szemben? Akadhat-e egyetlen értelmes dol­gozó aki ellenzi azt, ami ebben az országban az ö javára tör­tént és történik, aki ellenzi azt, hogy az élet egyre szebb és jobb lesz, aki visszasírja a 80 filléres napszámot, a munkanél­küliséget, az árveréseket? Vilá­gos, hogy ’ilyesmit csak egy örült tehet. A mi népünk tisz­tán látja, hogy mire megy ki ez a játék. A mi ellenségeinknek, akik a -magyar nép ellenségei, nem az fáj, hogy ma nincs el­lenzék. Amikor ők voltak hatal­mon, csendőrcsizmával taposta! - tak el minden ellenzéki neg- mozdulást. Az fáj nekik, hogy a nép lerázta őket a nyakáról, az fáj nekik, hogy vége a kizsák­mányolok és elnyomók arany- korszakának, az fáj nekik, hogy a dolgozó nép urai lett saját sor­sának és nem nekik verejtékezik, hanem magának építi az orszá­got, a hazát magának rendezi be. Pétervásárán a házakat fello- bogózták, s homlokukon messze- látszó belük hirdették: „Egyem- berként állunk a népfront mögé, minden földet bevetünk május 1-ig.” A község és a járás vá­lasztó! meleg szeretette! várták Usztai Gyula elvtárs vezérörna gyot, a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének tag­ját. A gyűlés délelőtt 10 órára volt hirdetve, de már 8 órakor megindultak a választók a Sza­badság-téren felállított szónoki emelvény felé. Zárt sorokban, vörös és nenzeti színű zászlók­kal, ai választási nagygyűlést üdvözlő táblákkal, vonult a többezres tömeg, hogy meghall­gassa a nép képviselőit. Úszta Gyula elvtársat az úttörők után Kovács Antal négyholdas dolgo­zó paraszt üdvözölte. Fogadal­mat tett, hogy nemcsak maga. de a:z az utca is ahol lakik, má­jus 17-re teljesíti félévi adóbe­A szép selypi sportpályán a Szovjetunió ötödik ötéves "ter­vének nagyszerű távlatait mu­tatják be a kiállított képek. Ze­ne és énekszóval vonulnak a különböző üzemek dolgozói, vö- rösnyakkendős úttörők, egyen­ruhás vájárok, vájártanulók, di- szisták foglalják el helyüket a szépen díszített emelvénnyel szemben. Tíz óra után Szabó Ferenc a cukorgyár titká’a üdvözli a népfrontbizottság nevében a nagygyűlésen megjelenteket és javaslatot tesz a díszelnökség tagjaira. A díszelnökség megvá­lasztása után úttörő szavasa: hangzik el, majd Váczi Sándor elvlárs a megyei pártbizottság titkára Heves megye képviselő­jelöltje tartja meg ünnepi'be­szédét. Váczi elvtárs beszéde elején ismertette a nemzetközi hely­zetet a második világháború után egészen napjainkig, hogy lássák ai dolgozók, „milyen nemzetközi helyzetben dönt dol­gozó népünk afelett,''hogy kit küld az országgyűlésbe, kit állít ügyének önzetlen szolgálatába." Beszélt az imperialista Hábo­rúra törekvő Egyesült Államok agresszív politikájáról, prcfit- hajhászásáról, a korea1 nép hősi harcáról és ismertette azt a nagyjelentőségű nemzetközi vál­tozást, melyet a Szovjetunió kezdeményezésére értek el a vi­lág békéért harcoló népei. Utalt Malenkov, Molotov, Csou En Laj, Kim ír Szén elvtárs javaslatára, melyek nagyban elősegítették a feszült nemzetközi helyzet vi­szonylagos enyhülését. Ezután népünk békeakaratá­ról, a Szovjetunió és a népi demokráciák segítségéről be­szélt. A Magyar Függetlenségi Népfront felhívásának tükrében A továbbiakban arról beszélt, hogy mit jelent az ország, me­gyénk dolgozó népének a:z öt­éves terv hátralévő része, nrt hoz az új ötéves terv városaink­nak, községeinknek. Elmondotta, hogv csak Petőfibánya fejleszté­sére 35 millió forint. Hat­vanban az új pályaudvar mellett transzformátorgyár építésére ICO miliő for'ntot fordít kormányzatunk. Az egri új csavargyár 100 mil­lió. Egercsehi szénbénya fejlesz­tése 300 millió' forintba kerül népi álla Ttunknak. Rámutatott arra, hogy ezeknek az eredmé­nyeknek eléréséhez - fokozott munka, a békéért folyó harcban való helytállás szükséges. Beszélt a tanácsok munkájá­ról, az ellenség mesterkedésé­ről, s rámutatott arrai, hogy a mi népi demokráciánk erős, s el tud bánni ellenségeivel. A to­vábbiakban hangoztatta, hogy új feladatunk megvalósításához az szükséges, hogy azt a béke- harcot, melyet a világ dolgozói a Szovjetunió vezetése alatt vívnak, győzelemre vigyük. A Sztálint békepolitikának úja.ob jelentős eredményei vannak: a koreai hadszíntéren a hadifog­lyok kicserélése, a fegyverszü­neti tárgyalások újrafelvétele. A Magyar Népköztársaság kormánya is napról napra tanúságát adja békepoliti­kájának Célunk aiz, hogy gazdasági és kulturális kapcsolatainkat kiépít­sük minden országgal, a kapi­talista országokkal is, s így ki­adási kötelezettségét. Ezután lé­pett a mikrofon elé Úszta Gyula vezérőrnagy. Bevezetőben ismertette az el­múlt választások óta elért ered­ményeinket, s hangsúlyozta hogy amit pártunk és kormá­nyunk ígért, azt maradék­talanul valóra is váltotta. Hevesmegye a múltban szegény, elmaradott mezőgazdasági me­gye volt, a kizsákmányolok szó­rakozóhelye. Ma fejlett ipari me­gye lett és Kékesen, Mátrahá­zán, Galyatetőn-és Párádon, a megye, valamint az ország leg­szebb üdülőiben nem a kapita­listák, hane,m a dolgozók leg­jobbjai üdülnek, szórakoznak. Nincs többé nyomor, nincs töb bé munkanélküli a mi hazánk­ban — mondotta Úszta elvtárs Az új országgyűlés feladata lesz ötéves tervünk hátralévő részének megvalósítása, vala­mint a második ötéves terv mutatta meg, hogyan változott meg megyénk dolgozóinak éle­te is. „Megyénk számára is so­kait jelent a szovjet nép testvéri segítsége — mondotta Váczi elvtárs. Azt jelenti, hogy a fel- szabadulás előtti 16 ipar: üzem­mel szemben ma már 26 nagy­ipari üzem dolgozik. Azt jelenti, hogv üzemeinkben 1531 he'yetl 23.288 ipari munkás dolgozik. A bányászatban 2146 helyett 9.282 bányász dolgozik. Azt jelenti, hogy megyénkben is véglegesen és önökre megszűnt a munka- nélküliség. Dolgozó parasztsá­gunk számára azt jelenti, hogy a felszabadulás után 66.000 dol­gozó paraszt jutott fö’dhöz. Ér­telmiségünknek azt jelenti, hogy megbecsült tagjai lettek a tár­sadalomnak, tehát megbecsülést és munkalehetőséget kaptak.” A továbbiakban a Szovjetunió segítségéről, pártunk gondosko­dásáról és népünk áldozatválla­lásáról beszélt Váczi elvtárs, melyek elősegítették és ai jövő­ben is biztosítják építésünket, fejlődésünket. Beszélt a dolgozó parasztság új szerepéről, meg­változott életéről, melyet pár­tunknak, a munkás-paraszt szö­vetségnek köszönhet és ismer­tette a népfront felhívásának azokat a pontjait, melyek a jö­vőben méginkább könnyebbé, gondtalanabbá teszik dolgozó parasztjaink életét. Kihangsúlyozta: a Szövet­unió baráti segítsége mellett minden- eredményünket, vívmá­nyainkat a dolgozó tömegek lel­kes, nehézségeken, akadályokon áttörő munkája hozta létre. A tervek, a számok, melyek ai népfront felhívásában szerepel­nek, csak a feladatokat szabják meg. A tervek megvalósítását a munkások, parasztok és ér­fejlesszük a békés nemzetközi együttműködést. Befejezőben a következőket mondottá: — Ezért mi nemcsak azt kér­jük dolgozó népünktől, hogy áll­jon ki mellénk szavazatával. Azt is kérjük, hogy álljon ki tel­teivel is a mi ügyünk, a saját ügye mellé. Mutassa meg a vá­lasztási békeversenyben elért te!■'eseményeivel, hogy akar és kéoes nagyot cselekedni, hogy vállalja a munkát a szocializ­mus felépítéséért. A bányászok, az üzemi munkások mutassák meg, hogv képeseik a felszabadu­lási munkaversenv ered nényeit is túlszárnyalni. A parasztok, dolgozzanak termelőszövetke­zetekben. vagy egyénileg, vé­geznék el példásan a mezőgazda- sági munkákat és te!-'esítsék a legpontosabban az állam iránti •kötelességeiket. Az érteVnisé- giek segítsenek munkádnak, pa­rasztnak, hogy könnyebben o'd- hassák meg a vállalt feladato­kat. Munkás-, paraszt és értel­miségi tet‘e:ve! mutassa meg, hogy megértette Rákosi Mátyás pártjának céljait, mutassa meg. hogy magáévá teszi ezeket a cé­lokat. hogy vállalja az eszközt és vállalta a célt, az erőfeszítést a boldog, szabad, szocialista Magyarországért, Molnár Erik elvtárs szavalt kitörő lelkesedéssel ' fogadták Gyöngyös város dolgozói. Lel­kesen éltették a pártot, Rákosi elvtársat, ai magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátsá gát, egységesen tettek hitet a Magyar Függetlenségi'Népfront mellett. törvénybeiktatása,, melyben ha­zánkban is felépítjük a szocia lizmust. Példákkal támasztotta alá, hogy mit jelent ötéves ter­vünk hátralévő időszaka, az új ötéves terv megyénk, a járás számára. Parádsusváron új üveggyár és úttörőtábor épül, Péter­vásárán 25.000 forintos költ­séggel új sportpáya, szülő­otthon létesül. Villany, mozi, kultúrotthon, könyvtár lesz minden község­ben. Az új ötéves terv, az elöl­tünk álló feladatok: végrehajtá­sa jobb munkát, a békeharcban való fokozott helytállási követel meg a járás minden dolgozójá­tól. Hosszain zúgott a taps Úszta elvtárs beszámolója után lelke­sen éltették a részvevők győzel­meink szervezőjét a pártot, né­pünk szereted vezérét, első kép­viselőjelöltjét, Rákosi Mátyás elvtorsat. telmiségiek miliői váltják valóra. A dolgozók keze nyomán lesz a tervből valóság, a számokból acél, vas, szén, gépek, új házak, gyárak, iskolák, új városok, több kenyér, több hús, több ruha. Most, amikor dolgozó né­pünk hitet tesz szavazatával népi demokratikus rendszerünk elért vívmányai mellett, a béke ügye mellett, további gyors üte­mű fejlődésünk mellett tettekkel adja meg szavazata aranyalap­ját. A bányák, az üzemek, a mezőgazdasági dolgozók szárnyalják túl teljesítményük­kel a felszabadulásunk tisztele­tére kibontakozott munkaver­seny nagyszerű eredményéit. A Magyar Függetlenségi Népfront programmja: béke, munka, jóiét, felemelkedés. Min­den dolgozónak kötelessége, hogy ennek megvalósulását se­gítse. A választások napján so­rakozzunk fel egyemberként a Magyar Függetlenségi Népfront zászlaja alá és kövessük egyemberként a Magyar Dol­gozók Pártját, népünk sze­retett vezérét. Rákosi elv- kársat. A hazáért, az ötéves tervért, nagy békealkotásainkért szavazzunk a népfrontra — fe­jezte be beszédét Váczi elvtáre. Váczi elvtárs beszámolóját többször szakította félbe a vá­lasztási nagygyűlés részvevőinek lelkes tapsa. Éltették a pártot éltették Rákosi elvtársat, éltet­ték a Szovjetuniót, melynek fel- emelkedésünket, megváltozott életünket köszönhetjük. A be­számoló után a 6eíypi úttörők és a selypi cukorgyár kultúr- csoportja szórakoztatta a jelen­lévőket, majd zárt sorokban fegy Imezetten vonult fel a lel­kes. ünneplő tömeg. A szovjet kormány V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere április 27-én elküldötte Párizsba a szovjet kormány válaszát a népek béke- kongresszusa bizottságának. Is­meretes, hogy ez a bizottság ja­vasolta a Szovjetunió, az Ame­rikát Egyesült Államok, a Kínai Képköztársaság, Nagy-Britannia és Franciaország kormányának, hogy az öt nagyhatalom kö­zötti békeegyezmény megkötése céljából kezdjenek tárgyaláso­kat A szovjet kormány válaszá­nak szövege a következő­Tisztelt Uraim' A szovjet kormány megkapta ez év március 27-i, a népek A francia dolgozók, mind fo­kozottabb erővel harcolnak köz- vet.en követeléseikért, a bérek emeléséért, a demokratikus sza­badságjogokért, a törvényelle­nesen bebörtönözött hazafiak ki­szabadításáért. A legfontosabb akc'ó közt említjük meg a touloni. mar- seille-i, toulouse-i, lyoni, renne- si közlekedési alkalmazottak újabb sztrájkjait (Teutonban például 10 nap alatt négy sztrájk volt), valamint a gáz­gyárak és vilianyíelepek dol­gozóinak röv debb munkabe­szüntetéseit. Sok ilyen munka­beszüntetés után április 16-án a hadianyaggyárakban és a haditengerészeti min:sztérium üzeme ben „akcióriapot” tartot­tak. A CGT és a „Force Ouv­rière” felhívására a Párizs egyik külvárosában lévő „Ber- nard-Moteurs’‘-gyáir kohászai egy hét alatt háromszor szün­tették be a munkát. Sztrájkok voltak a marseitle-i hajójavító üzemekben is. A dolgozók szá­mos gvárban komoly sikereket értek el. Igen figyelemreméltó, hogy a dolgozók egyre erősebben küz­denek az akcióegvségért. A Renault-gvárban néhány napja sz'ntén voítak sztrájkok, s a CGT, a „Force Ouvrière”, a Keresztény Dolgozók Francia- országi Szövetsége és a Füg­getlen Szakszervezeti Szövetség megállapodott a közvetlen kö­vetelések programmja tekinteté­ben. A párizsi kerület e fon­tos üzemének 40.000 dolgozójá­hoz körkérdést intéztek a köve­teléseikért vívott harc formái­ról. Másik fontos példája az ak­cióegységért folyó mozgalom­nak a vasutasok (a javító- műhelyek, a fűt'öházi és a for­galmi dolgozók) országos érte­kezlete, amelyen a CGT küldöt­teivel egvü't rászívott a Ke­resztény Dolgozók Franciaor­szági Szövetsége, a „Force Ogvriere“ és a szervezetlen dol­gozók több mint 200 küldötte is. Az értekezlet úgy határozott, békekongresszusának felhívását tartalmazó táviratukat, amelyet n bizottság megbízásából dr Josef Wirth, Pietro Kenni es Frédéric Joliot-Curie irt alá. E felhívás javasolja, hogy a Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok, a Kínai Népköz- társaság, Nagy-Britannia és Franciaország kössön béke­egyezményt. A Szovjetunió kormánya — a békét és a népek közötti együtt­működést szolgáló politikáját követve — egyetért a népek békekongresszusának felhívá­sával és az abban foglalt ja­vaslattal. A szovjet kormánynak meg­hogy ápril's 20-a és 27-e közt országszerte „harci hetet" tar­tanak a közvetlen követelése­kért és a demokratikus szabad- ságiogokért. A francia dolgozók a CGT felhívására úgv ünnepük meg május elsejét, mint a közvetlen követelésekért és a békéért, a A kapitalista országok dol­gozói népgyűlése'kkel, összejö­vetelekkel, tüntetésekkel Ünnep- Ék meg május elsejét. Belgium Kommunista Pártja országszerte május elsejei tün­tetéseket szervez. Máris közzé­tette május elsejei jelszavait. Ezek a jelszavak lelkes vissz­hangra találtak a dolgozók kö­rében. A forresti Demoor-gyár dolgozóinak határozata felszó­lítja a jobboldali szocialista vezetés alatt működő Belga Dolgozók Általános Szövetsé­gét, hogy szervezzenek közös tüntetést a békéért, s a szo­ciális hanyatlás ellen. A „Független Spanyolország” illegális rádióállomás felolvas­ta Spanyolország Kommunista Pártja köziponti bizottságának május elsejei fölhívását. Most, amikor a fas szta terror ország­szerte borzalmasan fokozódik, amikor az ország amerikai gyarmattá vált, Spanyolország Kommunista Pártja a legel- száníabban harcol a demokrati­kus köztársaságért. A párt föl­hívja a munkásokat, a parasz­tokat, az értelmiségieket, a kis­iparosokat, a kiskereskedőket lógjanak össze a Franco-ellenes nemzeti frontba, indítsanak har- rot a Franco fasiszta kormány- -ma ellen, s tömörüljenek a- iobboldali szocialista vezérek támogatta monarchia-visszaállí­tó kísérleteivel szemben. A kom- mun’sta oárt fölhívja a népet, hogv harcoljon a nemzeti füg­getlenségért és a szuvereni­tásért. a demokratikus rendszer helyreállításáért, a nemzeti front gyözödése. hogy nincsen olyan vitás vagy megoldatlan kér­dés, amelyet ne lehetne az ér­dekelt országok közötti megálla­podással békés úton rendezni. A szovjet kormány ennek meg­felelően kijelenti, hogy mindig kész más államok kormányai­val együttműködni az egyetemes béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása magasztos cél­jainak érdekében. A szovjet kormány megbízá­sából: V. MOLOTOV, a Szovjetunió külügyminisztere reakció és a fasizmus ellen, a bebörtönzött francia hazafiak kiszabadításáért folyó harc és az egység napját. Számos tünte­tést tartanak mind Párizsban, mind a vidéken. Sok helység­ben a különböző irányzatú szervezetek közös május elsejei jelszavakat adtak ki. kormányáért, a politikai foglyok kiszabadításáért a demokratikus szabadságjogokért, a munkások, parasztok és az értelmiségiek közvetlen követeléseiért, s az amerikai imperialisták kiszolgá­lásai ellen. Japán dolgozói nehéz viszo­nyok közt készülnek máius else­jére, a reakció kegyetlen had­járatot indított életszínvonaluk és demokratikus iogaik ellen. A dolgozók a kommunista párt­nak és a japán szakszervezetek általános tanácsának jelszavai­val készülnek a tüntetésekre. TITO A MINDENES" Jugoszláviában sok munkás, paraszt, értelmiségi, minden becsületes ember készül a nem­zetközi ünnepre. Ezekben a na­pokban a Tifo-banda újabb fa­siszta önkényre vetemedett, a nép május elsejei tüntetése va­lójában tilos. A Belgrádban ren­dezendő úgynevezett „díszszem­lén” csak katonai egységek, ai Rankovics-féie UDB-titkosrend- őrség és a titóisták dédelgetett mi! itarizált „sportszervezetei“ vesznek részú MÚLT ÉS JÖVŐ Igen, nem tudjátok ti, hogy milyen az éle­tetek. A saját életeteket nem ismeritek, azt hiszitek, mindig így volt. Hogyne! Majd a tőkés ruhát adott, meg könyvet, meg enni­valót — még a tudást is el kellett lopni. Ahogy mondom, ellopni. Erre nem volt sem­miféle tízparancsolat. Samu János és Vígh Gyula zavartan meg- húzogatja fekete ipariskolás egyenruháját. Május elején tesznek szakvizsgát, s így dél- utánonkint az öreg Győrfi Gábor géplakatos tanít gat ja őket. Sehogy sem akarja, hogy szégyenbe kerüljön a Mátravidéki Erőmű, lelkiismeretes tanítónak bizonyul, már vagy húsz fiatal szabadult fel keze alatt. Most ez a kettő a szívügye. — En nem tanultam elméletet, nekem nem voltak könyveim, csak könnyeim, de az az­tán sok. Még talán apátok is pelenkába járt, mikor én özv. Trinka Ferencné debreceni gép- és kazánjavítóműhelyébe kerültem inas­nak. Nagy utánjárásba került ám az is apámnak. Január l én szerződtettek, s az öreg inasok egyből felkötöttek a nagy ke­rékre, jó megforgattak, hogy kijött belőlem minden. Ez volt az avatás. Vertek azután is jónéhányszor, mert ez volt az akkori neve­lés alapja. Szakmaelsajátítás? Hát idefigyeljetek. Már negyedéves inas voltam, mikor meg­tanultam menetet vágni. Úgy féltették tö­lünk a tudást, mint fösvény az aranyát. Úgy bizony. Hogy mit csináltunk reggel 6 órá­tól este 9-ig? — vasat hordtunk, takarítot­tunk, meg a jó ég tudja, mit még, csak ép­pen nem tanultunk. Persze fizetés se volt, meg koszt se. Nem úgy mint most. Bizony ti 1400 forintba kerültök havonta az államnak, ma azért fizetnek, hogy tanuljatok, mi meg anakidején azért fizettünk, hogy tanuljunk, — mégse lehetett. Hogy foci? De jó nektek! El se tudjátok már képzelni, milyen volt az inasélet. Még talán a labdát se ismertük. Hát mikor spor­toltunk volna? — este kilenc után, mint egy darab fa, sokszor mosdatlanul zuhan­tunk az ágyra. Könyv, művelődés nem az inasnak való — így tartották. Az inasok túl­nyomó része még azt se tudta, mennyi a kétszerkettő. Nyomorult, buta emberek vol­tunk, azt tettek velünk fiatalokkal, amit akartak. Becsüljétek meg nagyon magatokat, tanul­jatok, mert én egy életet adtam volna a jó szóért, az oktatásért. Úgy bizony... Győrfi bácsi megdörzsöli szemüvegét, s ráhajol a munkadarabra. —• No, nézzétek, itt a táblázat.... s a két fiatal ipari tanuló feszült figyelemmel hall­gatja az öreg szakmunkás magyarázatát. Megfogadják, ott belül, a szivükben, hogy nem hoznak szégyent oktatójukra, az Erő­műre, jó vizsgával hálálják meg a népnek, a pártnak, szép életüket. (.gy—6) Amit pártunk és kormányunk ígért, azt maradéktalanul valóra is váltotta A Magyar Függetlenségi Népfront programmja a béke, a munka, a jólét és a felemelkedés Egyre lendületesebben harcolnak a francia dolgozók a kenyérért és a demokratikus szabadságjogokért Május 1-i tüntetések a kapitalista országokban

Next

/
Thumbnails
Contents