Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-04 / 28. szám

4 1953 áprWs 4. NÍPÜJSAG Saját hátán tanult Bekëke s túlteljesítette begyűjtési tervét VILLÁM Megdicsérjük Egercsehi bányászait, akik napról-napra egyen­letesen emelik teljesítményüket# a demjéni December 21 és a fel- németi Petőfi termelőcsoport tagságát, mely példamutató lendü­lettel végzi a tavaszi kapások ültetését. Füzesabonyi járási tanács. A járás majdnem minden begyűj­tési ágban irtchó a megyében. Mi a vé'eménye erről a járás veze­tőinek, amikor fogadalmakat tettek a lemaradás behozására? ★ Megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője! A maklár- tályi do'gozópcrasztok kérdezik: valóban annyi ráérő ideje sincs, hogy elolvassa a hozzá személyesen bevitt panaszos leveleket? ELSŐ FECSKÉK Bekölce község dolgozó pa­rasztsága az elmúlt esztendőben példásan teljesítette a hazafias kötelezettségét. Kormányzatunk jó munkájukért jutalomban ré­szesítette a községet, hangos híradót kapott, s a dolgozó pa­rasztok szabadon értékesíthették az eladásra szánt gabonájukat. Ez eV elején, azonban vissza­éltek a bizalommal, csúfosan le­maradt a község a tej-, baromfi-, s főleg a tojásbeadásban. A kulakok, Holló József és társai igyekeztek hatalmukba keríteni a becsületes dolgozó paraszto­kat, s lebeszélni a beadás telje­sítéséről. A tanács, a pártszer­vezet szájtátísága miatt részben elkerült is ez, „ráérünk később is a beadással, minek sien-iuik” vélemény alakult ki a dolgozó parasztok között. Nem mutatott példát a tanácstagok többsége sem. Az eredmény az lett, hogy megközelítőleg sem teljesítették tervüket. Januárban például a tojásbegyüjtésben mindössze 0.8 százalékot értek el. A községi tanács csak akkor ébredt fel mély álmából, ami­kor a község bejáratainál meg­jelent a szégyenteljes fekete táblai a felírással: „Ez » község a szabadpiac­ból kizárva.” A ’dolgozó parasztok is szívták a fogukat, hiszen sóiénak lett Volna piacra való tojása, barom- fia, de az állam iránti kötele­zettség teljesítése az első. Dor- kó p Gyula a Haladó tszcs tagja az elsők között teljesítette első megyidévi beadását. — Nem vlsemetiük mi ezt' a szégyent — mondottá, mikór begyűjtésről esett szó. En magam határidő előtt teljesítettem beadásomat, mert a feleslegemet értékesíteni alkarom. Dónké p Gyula azóta is éberen figyeli, hogy ki van még hátralékban, s azokkal beszél­get a gyors beadás fontossá­gáról. A községi tanács a példákból okulva nagy gondot fordított arra, hogy elsősorban a tanács tagjai teljesítsék beadásukat, amely alapja a további munká­nak. Ma már egyetlen hátra­lékos tanácstag sincs a község­ben. A begyűjtési állandó bi­zottság tagjai, a népnevelők is minden alkalmait felhasznál­tak arra hogy a felszaba­dulási héten behozzák a lemaradást, s egzel is megmu­tassák szeretetüket és hálájukat felszabadítónk, a nagy Szovjet­unió iránt. A népnevelők kis- gyülésaken, házi agitációkon beszélgettek a> dolgozó parasz­tokkal. Elmondják, hogy egy­napos késedelem is hátráltatja ötéves tervünk építését. A be­adás teljesítése nemcsak állami, hanem egyéni érdek is. Az a termelő, aki késlekedik a be­adással kártérítést köteles fi­zetni, tehát saját magáinak az ellensége. Fokozott gondot fordítottak az élenjárók népszerűsítésére, a lemaradók kipellengérezésére is. Hangos híradón napjában több­ször köszöntik az élenjárókat, de keményen megbírálják a le­maradókat is. A népbolt dolgo­zói ötletes „zacskó agitációval" segítik a terv teljesítését. A lisztes- és egyéb papírzsákokra jegyzik fel a jól és a rosszul- teijesítők neveit. A község dolgozó parasztjai a szabadpiac elvesztésének pél­dáján- okulva márciusban már versenyben harcollak a beadás teljesítéséért. A versenynek len­dületet adott a felszabadulási hét, -minden dolgozó paraszt jó beadásával ünnepli felszabadu­lásunk évfordulóját. A község április 4-re begyűjtési tervét tojásból 100, tejből 112. ba­romfiból 212 százalékra teljesí­tette. Egy dunántúli porcelángyár életéről, dolgozóinak problémá­járól, Patak Pista és Fitos Juli szerelméről szól legújabb fil­münk. A nagysikerű filmalkotás az egri Vörös Csillag Filmszínház­ban kerül bemutatásra április 9—15-ig. A SZENT TEHENEK Egerben az érseki tehenek . nem .valami közönséges vágóim ár­it áí< .voltak. De , nem ám! Igaz. nem tem­plomban laktak, mint az egyiptomi szent te­henek, hanem azért az istállójuk mégsem va­lami közönséges épít­mény voit: az egri fő­papi 'tehéncsorda az érseki rezidencia' pa­lota istállójában nyert elhelyezést, fő­utcai ablakkal! Estédként a legelő­ről hazajövet a „pasa” és ijól kitűzőit „háre­me” ugyanott körzó- zort, ahol a város „előkelőségei”, s ba történetesen a tehe­neknek kedvük s-zoty tyarit leadni névjegyü­ket, ebbe senumjikép sem veszélyeztették magúkat Az Egri Újság an­nakidején többízben foglalkozott a főutcai istái lóbűzzel, még ár­ról is írt, hogy a te­henek „«sértenek a közszemérem ellen”. A klérus. azonban min­den válasz néiiküi el­eresztette a füle mel­lett. Az egri helyőrség az ezredalapítás 100. év­fordulója alkalmából nagyszabású zászió- szenteiési ünnepséget rendezett. József fő­herceg személyesen vett részt ezen és a vasúttól az egyik ka­nonok társaságában kocsizott be a város­ba. Szépnek találta Egert, dicsérte, a ka­nonok szerényen hall­gatott. De ahogv be­értek a rezidenoához, önkéntelenül is az is­tálló felé bökött: — Hát ez a ronda- ság micsoda? — Az érseki istálló,' fenséges uram — vá­laszol amaz. —Nem mondjuk róla, hogv rondaság, elvégre, mint minden egyéb a világon ez is isten nagyobb dicsőségére szolgái. Isten dicsősége ide, isten dicsősége oda — ezt a megszégyenítést a város vezetősége nem vágta csak úgv egyszerűen zsebre. A képviselőtestület 1899 január 19. küzgyülé­sén új építési szabály­rendeletet fogadott el, melynek 18. <$-a sze­rint tilos istállót épí­teni az utcák vonalá­ra, a már meglévők többé nem használha­tók ilyen célokra. Az érsekudvar fel­horkant. Mi ez? Láza­dás az isteni rend el­len?, A tekintély elve ellen? Szabad egy városnak megzavarni a szent tehenek an­gyali kérődzését! Száz szó mint egy: az ér­seki jószágkormányzó megfelíebezte a szó- banforgó paragrafust a vármegye törvény­hatósági bizottságá­nál. Az eset nagy port vert fel, vájjon mi lesz most? Egyesek úgv vélték, hogy a klérus csak azért is keresztül viszi a 18. § kihagyását, utána azonban önként kite­lepíti a szent marhá­kat a rezidenciáról — az istálló helyére pe­dig szoba-komyhás la­kásokat épített, a Rác- templom alatti és a szaiabelí pirjcelakök részére. Utóvégre eze­kért U meghalt Jézus! Mások szerint a klérus azért sem szünteti meg az istállót, sőt istálló-, vá alakíttatja át a ke­gyes alapítványok iro­dahelyiségeit is. Se ez, se az nem kö­vetkezett be. A mewe hallgatott, a hárem élte világát. A városi elöljáróságra azonban ráiárt a rúd hamaro­san — az udvar a vízvezetékekkel kap­csolatban úgy meglec­kéztette, hogy évtize­dekig ezen koldult. Kolacsovszky Lajős ÚJ KÖNYVEKRŐL RÖVIDEN .. Morgyinov: Kikelet: A hatal­mas regény a Távol-Keleten játszódik és egy jakut fiú életén keresztül mutatja be a j-a'kuit népnek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előtti sa­nyarú életét, majd a forradalom után bekövetkezett« mélyreható változást és fejlődést. A regény vezérmotívuma a falusi szegény­ség harca a kulákok ellen. Bril: Pirkad Zabolotye felett. A Sztálin-díjas mű címadó el­beszélése a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után Len­gyelországhoz csatolt Bjelorusz- sziában játszódik. Bemutatja, milyes keserves volt a paraszti sors a lengyel pánok uralma alatt, hogyan harcoltak a bjelo- russz partizánok a német meg­szállók ellen. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös, Mikszáth e derűs, ked­ves kisregényében azt írja meg, milyen furfangokkal igyekeztek a török hódoltság alatt élő ma­gyarok szabadulni a török mar- talócok sarcolásaitól. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok Kossuttí-ráöló: 5.00: Hanglemezek. 5.30: Hírek, lapszemle. 3- Hanglemezek, 6.00; Falurádió. 6-30 Hanglemezek. 6,45: Hírek. ;■ Lapszemle 7.55: Műsorismertetés. 8.00: Hanglemezek. 8.o0; sorzárás. 12.Ó0: Hangos Újság. 14.00: Időjárás és vízállás jeten- 16.20: Iskolások rádiója. 17.00: Hírek. 20.00: Hangos Újság 30; Hírek, sport. 24.00: Hírek. Petöfi.rádió: 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6,45; reggelt gyerekek. 7.35; Hanglemezek. 9.20: Iskolások rádiója- 00; Hírek. 11.50: Műsorzárás. 17.30: Hírek. 19.15; Sportnegyed­óra. ÁPRILIS 6, HÉTFŐ Kossuth rádió; 11.39: Jó üzlet a halál. Rádiójáték. — 12.10: In­dulók. — 12.50: Román népi muzsika, — 13.30; Szovjet zene­szerzők. körusmű veiből. — 15.30: Hangszerszólók. — 15.50; A rádió kisegyüttese játszik. — 17.00; Üzemek közötti együttműködés. — 17.30: tlj vallomás. Juhász Gyula emlékezete. — 18.00: Jó ►mmkáért szép jhiuzsikát. — 20.10: A vashuta emberei. Drá­mai költemény. — 21.27: Tánc­zene. — 22.25: Közvetítés a ze­neművészeti főiskola nagytermé­ből . Petőfi-rádió: 7.00: ODerettrész- letek. — 7.35; Szórakoztató ze­ne. — 8.35: Táncdalok. — 9.09: Gyermekzene. — 9.40: A román rádió műsorából. — 10.10; Ope- hettmuzsika. — 15.00: Magyar f.eaetkarí muzsika. — 16.30: Dal­lal, tánccal. — 17,39: Glier; A ironzlovás. — 18.90: Gaái Jenő: Verbunkos fantázia. — 18.45: Szív küldi szívnek. — 19.00: Beethoven müveiből. — 19.30: Táncze.ne. ÁPRILIS 7, KEDD Kossuth-rádiő: 11.30; Női szemmel. — 12.10; Vidám zene. — 12.30: Magyar zeneszerzők kó­rusmüveiből. — 13.00; Szórakoz­tató zene a moszkvai rádió mű­sorából. — 15.30: Operakórusok. — 15.50: Ambrózy Béla zongo­rázik. — 17.10; Egy falu — égy nóta. — 18.00; Dalolj velünkl — 20.10: Mese Törökországról. — 23.30: Esti hangverseny Petőfi-rádió: 7.00: Filmzene. — 7.35: Vidám magyar népda­lok. — 8.39: Reggeli hangver­seny. — 9.40: A szovjet zeneisko­lák " anyagéból. — 10.25: Szendrey László gitározik. — 10.40: Dél­előtti hangverseny. — 15.35: A rádió kisegyüttese játszik. — 16.104 Zenekari hangverseny. — 17.10: Hangszierszólók népi zene­kari kísérettel. — 18.15: Kóru­sok. — 18.45: Szív küldi. — 19.33: Vidám esti muzsika. ÁPRILIS 8, SZERDA Kossuth-rádió: 11.30; A Versa­illes! kertész. Elbeszélés. —11.40: Bach: brandenburgi verseny. — 12.10: Népda'feldolgozások. — 12.30: A makói népi zenekar ját­szik. — 12.46: Dvorziíák: cigány­dalok — 13.00: Saljapin énekel. — 13.30: A népek harcolnak a békéért. — 14.35: Tartini: G-dur szonáta. — 15.30: A béke dalai. — 16.00: A „Szabadság árnyéka-, bpn” c. regényből. — 17.10: Szó­rakoztató zene. — 17.45; Szív kft'dl. — 20.10: Egy falu — egy nóta. — 21.00; Liszt Ferenc mű­veiből. — 22.25; A rádió népi ze­nekara játszik. — 23.10: Magyar kalmar.azene. — 23.41 : Szórakoz­tató zene. Petőfi-rádió: 7.00: Szovjet ke- ringők. — 8.00: Reggeli hangver­seny. — 11.00: Az Ürali. és Voro­nyezsi Együttes (műsorából. — 15.00: A rádió kisegyüttese .iát- sízik. — 15.50; Részletek a Pil­langókisasszony c. operából- — 16.45; Fábrj Edit énekel. — 17.30: Népzene. — 18.00: Könnyű zene. — 18.45: Operettdalak. — 19.00: A Rádió szimfonikus zenekará­nak és énekkarának műsora. — 19.29: Tánczene. ÁPRILIS 9, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 12.10: Magyar Filmzene. — 12.3Q: A béke kato­nái. — 13.00: Szórakoztató zene. — 14.50: Szovjet népdalok. — 15.30: „Az írott szó erejével...” — 16.00: Szovjet népek zenéje. — 15.45: Vidám hanglemezek. — 17.35: Jó munkáért szép muzsi­kát. — 20.10: Verdi; Rigoletto. — 22.35: Balettzene a moszkvai rádió műsorából. — 23.22; Szóra­koztató zene. Petőfi-rádió: 7.00: Vidám kö- rusművek. — 7.35: Hangszerszó­lók. — 9.40: Szórakoztató zene­kari muzsika. — 9.40: A cinkotai Tanítóképző Intézet kórusa éne­kel. — 10.10: Magyar zenekari muzsika. — 10.50: Horváth Ele- Vnér és zenekara, játszik. — 15.20: Varjas Anna zongorázik. —15.40: A rádió népi zenekara játszik. — 16.10; A rádió kisegyüttese ját­szik. — 18.45: Szív küldi szív­nek szívesen. — 19.00: A rádió szimfonikus zenekara játszik. — 19.30: Tánczene. NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyei Pártbizott­ságának la.pja. Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Felelős szerkesztő: Horváth István Felelős kiadó: Váczl Sándor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. 8ajcsy Zsllinszky-utca 8. Telefon: Szerkesztőség 284. Kiadóhivatal 123 Postafiók: 23. Egyszamiaszám: 00.878 057—18 Szikra Lapnyomda Jözsef-krt 5 Felelős vezető- Kulcsár Mihály. Óvjuk meg a sportol a formalizmustól Az edzéseken arra törekszünk, hogy a legjobb, leghasznosabb mozgásra tanítsuk meg verseny­zőinket, , olyanokra. amelynek birtokában jó eredményeket ér­hetnek el. Ez a mozgás nem egyszerű, hanem valamely sport­ág vagy versenyszám összetett, sokszor igen bonyolult mozgás­sorozata. A formális tanítási módszer felbontja a mozgássort részletei­re, megtanítja az egyes eleme­ket, aztán összekapcsolva gya­koroltatja addig, amíg az edző véleménye szerint helyessé nem válik. Az ilyen gyakoroltatástól azonban nem várhatunk sokat, mert a legjobbnak vélt mozgás­formával csupán külsődleges feltételeket, formákat akarunk adni. melyből a tartalom hiány­zik. Sohase válasszuk el a formá­tól a tartalmat! Ne feledjük, hogy egy távolabbi nagy és egy közelebbi kisebb cél felé törek­szünk. A távolabbi cél: a haza védelmére alkalmas ember neve­lése. A közelebbi cél: a sport- feladat legészszerűbb megoldása. A célhoz vezető út nem a for­mák megtanításán keresztül ve­zet. Az eredményesség oka nem a sportmozgások formája. Az eredményesség a helyes, célra­törő nevelés következménye. Nem szabad sportolóink figyel­mét a mozgás egyes részeire irányítanunk azzal, hogy „lábad tartása rossz”! Azt kell meg­nézni, hogy mi okozza a rosvz lábtartást. Az okot meg kell szüntetni, különben a hiba okát megtartjuk és tanítványunk leg­feljebb megtanul valami termé­szetellenes mozdulatot. Formálissá, üressé válik tehát a sportoktatásunk ha tanításunk középpontjába valamely mozgás formájának megtanítását helyez­zük, kiszakítva a sport egész rendszeréből. Nem érünk el eredményt ha elszakadunk az eredeti céltól és a forma be­idegzését tesszük feladattá. Akkor tanítunk helyesen, ha végső célunkat sohasem téveszt­jük szemünk elöl. ha a testi- szellemi képességeket arányosan fejlesztve jutunk el a kitűzött feladat megoldásához, miközben nevelésünk eredményeként ki­alakul a mozgás helyes formája is. A csiszolás csak ezután kö­vetkezhet. de akkor is mindig a hibák okát keli keresni és fel­számolni. nem pedig egyedül a hibákat jelző jelenségeket el­tüntetni Falusi szpártákiádok sikeréért A községek sportkedvelő dol­gozóinak és fiataljainak jelentős eseménye volt az 1952. évi fa­lusi dolgozók második szpártá- kiádja. Már az első versenye­ken. amelyet először 1951-ben írt ki az OTSB-hatalmas töme­gek vettek részt. Heves megyé­ből 30 parasztfiatal jutott fel az országos döntőbe. Majlák Mária az egerfarmosi gépállomásról, Lakatos László és Tóth Ida po­roszlói dolgozó paraszlfiatalok érték el a legjobb eredményeket. A falusi dolgozóik 1953-as szpártákiádjára azonban sok­kal jobban fel kell készülni a sportköröknek. Elsőrendű fel­adatuk, hogy minél több fiatalt vonjanak be a verseny számai­ba. Kérjék ehhez a helyi tömeg­szervezetek segítségét. Különö­sen a DISZ-aiapszervezeteknek kell komoly segítséget nyújtania a szpártákiádok megszervezésé­hez. A szpártákiádok versenyszáma: 100 m. futás férfi, női: 1000 m. futás férfi; 500 m. futás női; gyaloglás férfiaknál 8 kilométer, nőknél öt: magasugrás női, férfi; távolugrás női. férfi gránátdo­bás férfiaknak (50 deka), nőknek (30 deka); súlylökés férfiaknál 7,25, nőknél 4 kilós súllyal: Tor­nában: MHK I. szabadgyakorlat, kézenáliás társ segítségével. Ezenkívül kerékpár férfi 20 ki­lométer, női 10 kilométer (köz- használati kerékpárral) és röp­labda női. férfi. A falust szpártáldád' részvevői egyben megszerezhetik az MHK- jelvényt is, az MHK-jelvényesek ismétlő próbát tehetnek. A ver­senyszámok több fordulóban is megrendezhetők. VARALJAI ISTVÁN megyei MHK előadó A vasárnapi Szolnoki Dózsa— Egrj Fáklya vízilabdamérkőzésen miközben azt néztem, hogy a ví­zilabdajátékosnak nevelt fiatal Brindza az egri csapat egyik leg­jobbja volt, elgondolkoztam az egri vízilalxlö-spprp'ól. Heti sportlevekiaiben megírom, ho­gyan látom ennek a fontos sport­ágnak fejlődéséi Egerben nem tud megfelelően fejlődni a vízilabdasport, mert ke­vés az olyan fiatal, aki a vxzílab- dázást választja. Az úszóik „vízi­labdáznak is”, de felkészülésük­ben a fő feladatuknak az úszást tekintik. Ezen az állapoton úgy lehet segíteni, ha jónéhány fia­talt speciálisan vizilabdajátékos. nak nevelnek, ami persze nem zárja ki, hogy úszással is fog­lalkozzanak. Az ifjúság azért tó­dul az úszás felé, mert ott rö­vid időn belül alkalom nyílik a versenyzésre. Meg kell teremte­ni ezt a lehetőséget a vízilabdá­ban. is! flieg kell szervezni az egrj középiskoláik vízilabdacsa­patait s megoldható az is, hogy a fejlettebb fizikumú, és már ré­gebben úszó általános iskolások részére kiírják az úttörő-bajnok­ságot. A Fáklya mellett igen szerepe lehet az Egri •MTSK-nak a vízilabdasport >neg- teremtésében. A labdarúgás „vízi ikertestvérének" bizonyára nagy sikere lenne az ipari tanulók kö­rében is, ha módot, lehetőséget nyújtanák a rendszeres edzésrë, és mérkőzésekre. A megyei társadalmi üskószö- vetség tűzze napirendre a vízi- labdasport utánpótlás problémá­it, hívja össze az iskolák veze­tőit, az MTH sporttanárait, a Ha. ladás úszószakosztályának veze­tőjét és beszéljék meg velük, hogyan lehetne a vízilabdaspor­tot is tömegsporttá fejleszteni. Eger kitűnő talaj az úszásra, miért ne lenne jó vízilabdájáté- kosok nevelésére is. Nagy nép- szerűségnek örvend városunk­ban a vízilabda, — 1500—2000 ember megy ki egy-egy nagyobb tnérkőzésre. A vízilabdában visz- szaszereztük világelsőségünket a helsinki olimpián. Ez kötelez arra, hogy Egerben, a magyar úszósport fellegvárában az úszás mellett erős, fejlett, tömegekre támaszkodó vízilabdasport is ki- alakuljon. Lovcsányi Jenő tudósító. Gondolatok a vasárnapi vizílabdamérkőzésen nagy „Április 4" tiszteletére Az Egri Fáklya labdarúgó- csapata felajánlást tett április 4 tiszteletére az MHK valamennyi Ismétlöpróba számának letételére. A csapat teljesítette felajánlását és valamennyi tagja sikerrel vé­gezte el az 1953. évre előirt is- métlöpróbázást. Különösen ki­tűntek a Fáklya labdarúgói a 3000 méteres mezei futásban, amely­ben Fenyvesi Ferenc érte ei az ismétlöpróbázók között a legjobb. 15 perces időt. Kiváló eredmény Bóta János és Szentmarjay Tibor 11:17 perces ideje is. Jóval a szinten belül futottak: Nagy Fri­gyes 11:25. Pusztai, Hődör, Ko­vács, Dobos, Nyáry II. ll:40-es időt elérve. Nagy András edző sem vallott szégyent „fiai" kö­zött, mert ll:40-es kitűnő ered­ményt futott! A legjobb 3000 méteres futónak azonban Nagv. marosi Ferenc bizonyult, aki 10:57 perces idejével első he­lyen végzett a csapatban. (Nagy­marosi Ferenc nem ismétiőpró- bá.zó, hanetm új jelentkező, aki­nek próbál igy több hónapra vannak elosztva.) A Fáklya labdarúgócsapatá­nak sikerült tehát teljesítenie az április 4 tiszteletére tett vállalá­sát, amellyel példát mutattak Eger és a megye többi sportkö­rei számára is. Külön örvendetes tény az, hogy amig az elmúlt év­ben a Fáklya labdarúgócsapata egyike volt azoknak a csapatok­nak, akik nem végezlek kielé­gítő MHK-munkát, most az élre- tört és a sikeres próbázás után továbbra is edzéseiknek alapjai képezi az MHK. SPORT SOROKBAN Megyej labdarúgómérkőzések táblázata a 3. forduló után: 1. Hatv. Lak. 3 3 _ _ 13:2 6 2. Hatv. Kinizsi 3 3 — — 9:4 6 3". Egri Honv. 3 2 1 — 8:3 5 4. Rózsaszínt. 3 2 — 1 8:3 4 5. Apci Petőfi 3 1 2 — 7:3 4 6. Egri Vasas 3 2 — 1 8:4 4 7. Petöfibánya 3 2 — 1 10.-6 4 8. Selyp! K. 3 1 1 1 5:4 3 9. Gyöngy, B. 3 1 1 1 5;8 3 10. Hév. Traktor 3 1 1 1 5:10 3 11. Verpelét 3 1 1 1 9:11 3 12. Recskj B. 3 1 2 5:9 1 13. Balaton 3 1 2 2:6 1 14. Egepc*ehi B. 3 1 2 2:8 1 15. Egri F. II. 3 3 5:12 — 16. Gyö. Ép. 11. 3 3 0:10 A Hatvani Kinizsi—Balaton mérkőzés 0;0 gólaránnyal a Hat­vani Kinizsi javára igazolva. Kosárlabdát* Megyei bajnokság. Eredmények: férfi: Egri Kinizsi— 212 SK 54:19, Hatvani Kinizsi- Hatvani Lokomotiv 86;56; Hala­dás SK—Haladás Testnevelés 79;62; Egri MTH—Egri 212 SK 122:63: Egri Dózsa— Egri Hala­dás női 29:17; Egri Dózsa II.— Egri Kinizsi 40;21: Gyöngyösi Kinizsi—Lőr inci Vasas ' 32:30; Hatvani Kinizsi—Hatvani Loko. motív 43:24; Egri Építők—Béla­pátfalvi építőik 117:10. ökölvívás: Vasárnap Nagybá- tonyban rendezték meg ’ az MTSE körzeti ökölvívó bajnoksá­gát. Nagybátony. Gyöngyös, Sal­gótarján Petöfibánya. Zagvva- pálfalva, Eger ökölvívói részvé­telével Bajnokságban Eger ököl­vívói szerepeitek a . legjobban. Nyolc bajnokságot és egy má­sodik helyezetet értek pl. ’ HIRDETÉSEK Üzemképes „Sachs” 2500 fo- rintért. Pétervására, Oktatási Csoport. Telefon 1. Közöljük fogyasztóinkkal, hogy jéggyáriásunkat meg. kezdtük. Jég megrendel­hető: Egri Vízmű iroda jában.

Next

/
Thumbnails
Contents