Népújság, 1953. április (27-34. szám)
1953-04-04 / 28. szám
4 1953 áprWs 4. NÍPÜJSAG Saját hátán tanult Bekëke s túlteljesítette begyűjtési tervét VILLÁM Megdicsérjük Egercsehi bányászait, akik napról-napra egyenletesen emelik teljesítményüket# a demjéni December 21 és a fel- németi Petőfi termelőcsoport tagságát, mely példamutató lendülettel végzi a tavaszi kapások ültetését. Füzesabonyi járási tanács. A járás majdnem minden begyűjtési ágban irtchó a megyében. Mi a vé'eménye erről a járás vezetőinek, amikor fogadalmakat tettek a lemaradás behozására? ★ Megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője! A maklár- tályi do'gozópcrasztok kérdezik: valóban annyi ráérő ideje sincs, hogy elolvassa a hozzá személyesen bevitt panaszos leveleket? ELSŐ FECSKÉK Bekölce község dolgozó parasztsága az elmúlt esztendőben példásan teljesítette a hazafias kötelezettségét. Kormányzatunk jó munkájukért jutalomban részesítette a községet, hangos híradót kapott, s a dolgozó parasztok szabadon értékesíthették az eladásra szánt gabonájukat. Ez eV elején, azonban visszaéltek a bizalommal, csúfosan lemaradt a község a tej-, baromfi-, s főleg a tojásbeadásban. A kulakok, Holló József és társai igyekeztek hatalmukba keríteni a becsületes dolgozó parasztokat, s lebeszélni a beadás teljesítéséről. A tanács, a pártszervezet szájtátísága miatt részben elkerült is ez, „ráérünk később is a beadással, minek sien-iuik” vélemény alakult ki a dolgozó parasztok között. Nem mutatott példát a tanácstagok többsége sem. Az eredmény az lett, hogy megközelítőleg sem teljesítették tervüket. Januárban például a tojásbegyüjtésben mindössze 0.8 százalékot értek el. A községi tanács csak akkor ébredt fel mély álmából, amikor a község bejáratainál megjelent a szégyenteljes fekete táblai a felírással: „Ez » község a szabadpiacból kizárva.” A ’dolgozó parasztok is szívták a fogukat, hiszen sóiénak lett Volna piacra való tojása, barom- fia, de az állam iránti kötelezettség teljesítése az első. Dor- kó p Gyula a Haladó tszcs tagja az elsők között teljesítette első megyidévi beadását. — Nem vlsemetiük mi ezt' a szégyent — mondottá, mikór begyűjtésről esett szó. En magam határidő előtt teljesítettem beadásomat, mert a feleslegemet értékesíteni alkarom. Dónké p Gyula azóta is éberen figyeli, hogy ki van még hátralékban, s azokkal beszélget a gyors beadás fontosságáról. A községi tanács a példákból okulva nagy gondot fordított arra, hogy elsősorban a tanács tagjai teljesítsék beadásukat, amely alapja a további munkának. Ma már egyetlen hátralékos tanácstag sincs a községben. A begyűjtési állandó bizottság tagjai, a népnevelők is minden alkalmait felhasználtak arra hogy a felszabadulási héten behozzák a lemaradást, s egzel is megmutassák szeretetüket és hálájukat felszabadítónk, a nagy Szovjetunió iránt. A népnevelők kis- gyülésaken, házi agitációkon beszélgettek a> dolgozó parasztokkal. Elmondják, hogy egynapos késedelem is hátráltatja ötéves tervünk építését. A beadás teljesítése nemcsak állami, hanem egyéni érdek is. Az a termelő, aki késlekedik a beadással kártérítést köteles fizetni, tehát saját magáinak az ellensége. Fokozott gondot fordítottak az élenjárók népszerűsítésére, a lemaradók kipellengérezésére is. Hangos híradón napjában többször köszöntik az élenjárókat, de keményen megbírálják a lemaradókat is. A népbolt dolgozói ötletes „zacskó agitációval" segítik a terv teljesítését. A lisztes- és egyéb papírzsákokra jegyzik fel a jól és a rosszul- teijesítők neveit. A község dolgozó parasztjai a szabadpiac elvesztésének példáján- okulva márciusban már versenyben harcollak a beadás teljesítéséért. A versenynek lendületet adott a felszabadulási hét, -minden dolgozó paraszt jó beadásával ünnepli felszabadulásunk évfordulóját. A község április 4-re begyűjtési tervét tojásból 100, tejből 112. baromfiból 212 százalékra teljesítette. Egy dunántúli porcelángyár életéről, dolgozóinak problémájáról, Patak Pista és Fitos Juli szerelméről szól legújabb filmünk. A nagysikerű filmalkotás az egri Vörös Csillag Filmszínházban kerül bemutatásra április 9—15-ig. A SZENT TEHENEK Egerben az érseki tehenek . nem .valami közönséges vágóim árit áí< .voltak. De , nem ám! Igaz. nem templomban laktak, mint az egyiptomi szent tehenek, hanem azért az istállójuk mégsem valami közönséges építmény voit: az egri főpapi 'tehéncsorda az érseki rezidencia' palota istállójában nyert elhelyezést, főutcai ablakkal! Estédként a legelőről hazajövet a „pasa” és ijól kitűzőit „háreme” ugyanott körzó- zort, ahol a város „előkelőségei”, s ba történetesen a teheneknek kedvük s-zoty tyarit leadni névjegyüket, ebbe senumjikép sem veszélyeztették magúkat Az Egri Újság annakidején többízben foglalkozott a főutcai istái lóbűzzel, még árról is írt, hogy a tehenek „«sértenek a közszemérem ellen”. A klérus. azonban minden válasz néiiküi eleresztette a füle mellett. Az egri helyőrség az ezredalapítás 100. évfordulója alkalmából nagyszabású zászió- szenteiési ünnepséget rendezett. József főherceg személyesen vett részt ezen és a vasúttól az egyik kanonok társaságában kocsizott be a városba. Szépnek találta Egert, dicsérte, a kanonok szerényen hallgatott. De ahogv beértek a rezidenoához, önkéntelenül is az istálló felé bökött: — Hát ez a ronda- ság micsoda? — Az érseki istálló,' fenséges uram — válaszol amaz. —Nem mondjuk róla, hogv rondaság, elvégre, mint minden egyéb a világon ez is isten nagyobb dicsőségére szolgái. Isten dicsősége ide, isten dicsősége oda — ezt a megszégyenítést a város vezetősége nem vágta csak úgv egyszerűen zsebre. A képviselőtestület 1899 január 19. küzgyülésén új építési szabályrendeletet fogadott el, melynek 18. <$-a szerint tilos istállót építeni az utcák vonalára, a már meglévők többé nem használhatók ilyen célokra. Az érsekudvar felhorkant. Mi ez? Lázadás az isteni rend ellen?, A tekintély elve ellen? Szabad egy városnak megzavarni a szent tehenek angyali kérődzését! Száz szó mint egy: az érseki jószágkormányzó megfelíebezte a szó- banforgó paragrafust a vármegye törvényhatósági bizottságánál. Az eset nagy port vert fel, vájjon mi lesz most? Egyesek úgv vélték, hogy a klérus csak azért is keresztül viszi a 18. § kihagyását, utána azonban önként kitelepíti a szent marhákat a rezidenciáról — az istálló helyére pedig szoba-komyhás lakásokat épített, a Rác- templom alatti és a szaiabelí pirjcelakök részére. Utóvégre ezekért U meghalt Jézus! Mások szerint a klérus azért sem szünteti meg az istállót, sőt istálló-, vá alakíttatja át a kegyes alapítványok irodahelyiségeit is. Se ez, se az nem következett be. A mewe hallgatott, a hárem élte világát. A városi elöljáróságra azonban ráiárt a rúd hamarosan — az udvar a vízvezetékekkel kapcsolatban úgy megleckéztette, hogy évtizedekig ezen koldult. Kolacsovszky Lajős ÚJ KÖNYVEKRŐL RÖVIDEN .. Morgyinov: Kikelet: A hatalmas regény a Távol-Keleten játszódik és egy jakut fiú életén keresztül mutatja be a j-a'kuit népnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtti sanyarú életét, majd a forradalom után bekövetkezett« mélyreható változást és fejlődést. A regény vezérmotívuma a falusi szegénység harca a kulákok ellen. Bril: Pirkad Zabolotye felett. A Sztálin-díjas mű címadó elbeszélése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Lengyelországhoz csatolt Bjelorusz- sziában játszódik. Bemutatja, milyes keserves volt a paraszti sors a lengyel pánok uralma alatt, hogyan harcoltak a bjelo- russz partizánok a német megszállók ellen. Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös, Mikszáth e derűs, kedves kisregényében azt írja meg, milyen furfangokkal igyekeztek a török hódoltság alatt élő magyarok szabadulni a török mar- talócok sarcolásaitól. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok Kossuttí-ráöló: 5.00: Hanglemezek. 5.30: Hírek, lapszemle. 3- Hanglemezek, 6.00; Falurádió. 6-30 Hanglemezek. 6,45: Hírek. ;■ Lapszemle 7.55: Műsorismertetés. 8.00: Hanglemezek. 8.o0; sorzárás. 12.Ó0: Hangos Újság. 14.00: Időjárás és vízállás jeten- 16.20: Iskolások rádiója. 17.00: Hírek. 20.00: Hangos Újság 30; Hírek, sport. 24.00: Hírek. Petöfi.rádió: 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hírek. 6,45; reggelt gyerekek. 7.35; Hanglemezek. 9.20: Iskolások rádiója- 00; Hírek. 11.50: Műsorzárás. 17.30: Hírek. 19.15; Sportnegyedóra. ÁPRILIS 6, HÉTFŐ Kossuth rádió; 11.39: Jó üzlet a halál. Rádiójáték. — 12.10: Indulók. — 12.50: Román népi muzsika, — 13.30; Szovjet zeneszerzők. körusmű veiből. — 15.30: Hangszerszólók. — 15.50; A rádió kisegyüttese játszik. — 17.00; Üzemek közötti együttműködés. — 17.30: tlj vallomás. Juhász Gyula emlékezete. — 18.00: Jó ►mmkáért szép jhiuzsikát. — 20.10: A vashuta emberei. Drámai költemény. — 21.27: Tánczene. — 22.25: Közvetítés a zeneművészeti főiskola nagyterméből . Petőfi-rádió: 7.00: ODerettrész- letek. — 7.35; Szórakoztató zene. — 8.35: Táncdalok. — 9.09: Gyermekzene. — 9.40: A román rádió műsorából. — 10.10; Ope- hettmuzsika. — 15.00: Magyar f.eaetkarí muzsika. — 16.30: Dallal, tánccal. — 17,39: Glier; A ironzlovás. — 18.90: Gaái Jenő: Verbunkos fantázia. — 18.45: Szív küldi szívnek. — 19.00: Beethoven müveiből. — 19.30: Táncze.ne. ÁPRILIS 7, KEDD Kossuth-rádiő: 11.30; Női szemmel. — 12.10; Vidám zene. — 12.30: Magyar zeneszerzők kórusmüveiből. — 13.00; Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. — 15.30: Operakórusok. — 15.50: Ambrózy Béla zongorázik. — 17.10; Egy falu — égy nóta. — 18.00; Dalolj velünkl — 20.10: Mese Törökországról. — 23.30: Esti hangverseny Petőfi-rádió: 7.00: Filmzene. — 7.35: Vidám magyar népdalok. — 8.39: Reggeli hangverseny. — 9.40: A szovjet zeneiskolák " anyagéból. — 10.25: Szendrey László gitározik. — 10.40: Délelőtti hangverseny. — 15.35: A rádió kisegyüttese játszik. — 16.104 Zenekari hangverseny. — 17.10: Hangszierszólók népi zenekari kísérettel. — 18.15: Kórusok. — 18.45: Szív küldi. — 19.33: Vidám esti muzsika. ÁPRILIS 8, SZERDA Kossuth-rádió: 11.30; A Versailles! kertész. Elbeszélés. —11.40: Bach: brandenburgi verseny. — 12.10: Népda'feldolgozások. — 12.30: A makói népi zenekar játszik. — 12.46: Dvorziíák: cigánydalok — 13.00: Saljapin énekel. — 13.30: A népek harcolnak a békéért. — 14.35: Tartini: G-dur szonáta. — 15.30: A béke dalai. — 16.00: A „Szabadság árnyéka-, bpn” c. regényből. — 17.10: Szórakoztató zene. — 17.45; Szív kft'dl. — 20.10: Egy falu — egy nóta. — 21.00; Liszt Ferenc műveiből. — 22.25; A rádió népi zenekara játszik. — 23.10: Magyar kalmar.azene. — 23.41 : Szórakoztató zene. Petőfi-rádió: 7.00: Szovjet ke- ringők. — 8.00: Reggeli hangverseny. — 11.00: Az Ürali. és Voronyezsi Együttes (műsorából. — 15.00: A rádió kisegyüttese .iát- sízik. — 15.50; Részletek a Pillangókisasszony c. operából- — 16.45; Fábrj Edit énekel. — 17.30: Népzene. — 18.00: Könnyű zene. — 18.45: Operettdalak. — 19.00: A Rádió szimfonikus zenekarának és énekkarának műsora. — 19.29: Tánczene. ÁPRILIS 9, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 12.10: Magyar Filmzene. — 12.3Q: A béke katonái. — 13.00: Szórakoztató zene. — 14.50: Szovjet népdalok. — 15.30: „Az írott szó erejével...” — 16.00: Szovjet népek zenéje. — 15.45: Vidám hanglemezek. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 20.10: Verdi; Rigoletto. — 22.35: Balettzene a moszkvai rádió műsorából. — 23.22; Szórakoztató zene. Petőfi-rádió: 7.00: Vidám kö- rusművek. — 7.35: Hangszerszólók. — 9.40: Szórakoztató zenekari muzsika. — 9.40: A cinkotai Tanítóképző Intézet kórusa énekel. — 10.10: Magyar zenekari muzsika. — 10.50: Horváth Ele- Vnér és zenekara, játszik. — 15.20: Varjas Anna zongorázik. —15.40: A rádió népi zenekara játszik. — 16.10; A rádió kisegyüttese játszik. — 18.45: Szív küldi szívnek szívesen. — 19.00: A rádió szimfonikus zenekara játszik. — 19.30: Tánczene. NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyei Pártbizottságának la.pja. Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Felelős szerkesztő: Horváth István Felelős kiadó: Váczl Sándor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. 8ajcsy Zsllinszky-utca 8. Telefon: Szerkesztőség 284. Kiadóhivatal 123 Postafiók: 23. Egyszamiaszám: 00.878 057—18 Szikra Lapnyomda Jözsef-krt 5 Felelős vezető- Kulcsár Mihály. Óvjuk meg a sportol a formalizmustól Az edzéseken arra törekszünk, hogy a legjobb, leghasznosabb mozgásra tanítsuk meg versenyzőinket, , olyanokra. amelynek birtokában jó eredményeket érhetnek el. Ez a mozgás nem egyszerű, hanem valamely sportág vagy versenyszám összetett, sokszor igen bonyolult mozgássorozata. A formális tanítási módszer felbontja a mozgássort részleteire, megtanítja az egyes elemeket, aztán összekapcsolva gyakoroltatja addig, amíg az edző véleménye szerint helyessé nem válik. Az ilyen gyakoroltatástól azonban nem várhatunk sokat, mert a legjobbnak vélt mozgásformával csupán külsődleges feltételeket, formákat akarunk adni. melyből a tartalom hiányzik. Sohase válasszuk el a formától a tartalmat! Ne feledjük, hogy egy távolabbi nagy és egy közelebbi kisebb cél felé törekszünk. A távolabbi cél: a haza védelmére alkalmas ember nevelése. A közelebbi cél: a sport- feladat legészszerűbb megoldása. A célhoz vezető út nem a formák megtanításán keresztül vezet. Az eredményesség oka nem a sportmozgások formája. Az eredményesség a helyes, célratörő nevelés következménye. Nem szabad sportolóink figyelmét a mozgás egyes részeire irányítanunk azzal, hogy „lábad tartása rossz”! Azt kell megnézni, hogy mi okozza a rosvz lábtartást. Az okot meg kell szüntetni, különben a hiba okát megtartjuk és tanítványunk legfeljebb megtanul valami természetellenes mozdulatot. Formálissá, üressé válik tehát a sportoktatásunk ha tanításunk középpontjába valamely mozgás formájának megtanítását helyezzük, kiszakítva a sport egész rendszeréből. Nem érünk el eredményt ha elszakadunk az eredeti céltól és a forma beidegzését tesszük feladattá. Akkor tanítunk helyesen, ha végső célunkat sohasem tévesztjük szemünk elöl. ha a testi- szellemi képességeket arányosan fejlesztve jutunk el a kitűzött feladat megoldásához, miközben nevelésünk eredményeként kialakul a mozgás helyes formája is. A csiszolás csak ezután következhet. de akkor is mindig a hibák okát keli keresni és felszámolni. nem pedig egyedül a hibákat jelző jelenségeket eltüntetni Falusi szpártákiádok sikeréért A községek sportkedvelő dolgozóinak és fiataljainak jelentős eseménye volt az 1952. évi falusi dolgozók második szpártá- kiádja. Már az első versenyeken. amelyet először 1951-ben írt ki az OTSB-hatalmas tömegek vettek részt. Heves megyéből 30 parasztfiatal jutott fel az országos döntőbe. Majlák Mária az egerfarmosi gépállomásról, Lakatos László és Tóth Ida poroszlói dolgozó paraszlfiatalok érték el a legjobb eredményeket. A falusi dolgozóik 1953-as szpártákiádjára azonban sokkal jobban fel kell készülni a sportköröknek. Elsőrendű feladatuk, hogy minél több fiatalt vonjanak be a verseny számaiba. Kérjék ehhez a helyi tömegszervezetek segítségét. Különösen a DISZ-aiapszervezeteknek kell komoly segítséget nyújtania a szpártákiádok megszervezéséhez. A szpártákiádok versenyszáma: 100 m. futás férfi, női: 1000 m. futás férfi; 500 m. futás női; gyaloglás férfiaknál 8 kilométer, nőknél öt: magasugrás női, férfi; távolugrás női. férfi gránátdobás férfiaknak (50 deka), nőknek (30 deka); súlylökés férfiaknál 7,25, nőknél 4 kilós súllyal: Tornában: MHK I. szabadgyakorlat, kézenáliás társ segítségével. Ezenkívül kerékpár férfi 20 kilométer, női 10 kilométer (köz- használati kerékpárral) és röplabda női. férfi. A falust szpártáldád' részvevői egyben megszerezhetik az MHK- jelvényt is, az MHK-jelvényesek ismétlő próbát tehetnek. A versenyszámok több fordulóban is megrendezhetők. VARALJAI ISTVÁN megyei MHK előadó A vasárnapi Szolnoki Dózsa— Egrj Fáklya vízilabdamérkőzésen miközben azt néztem, hogy a vízilabdajátékosnak nevelt fiatal Brindza az egri csapat egyik legjobbja volt, elgondolkoztam az egri vízilalxlö-spprp'ól. Heti sportlevekiaiben megírom, hogyan látom ennek a fontos sportágnak fejlődéséi Egerben nem tud megfelelően fejlődni a vízilabdasport, mert kevés az olyan fiatal, aki a vxzílab- dázást választja. Az úszóik „vízilabdáznak is”, de felkészülésükben a fő feladatuknak az úszást tekintik. Ezen az állapoton úgy lehet segíteni, ha jónéhány fiatalt speciálisan vizilabdajátékos. nak nevelnek, ami persze nem zárja ki, hogy úszással is foglalkozzanak. Az ifjúság azért tódul az úszás felé, mert ott rövid időn belül alkalom nyílik a versenyzésre. Meg kell teremteni ezt a lehetőséget a vízilabdában. is! flieg kell szervezni az egrj középiskoláik vízilabdacsapatait s megoldható az is, hogy a fejlettebb fizikumú, és már régebben úszó általános iskolások részére kiírják az úttörő-bajnokságot. A Fáklya mellett igen szerepe lehet az Egri •MTSK-nak a vízilabdasport >neg- teremtésében. A labdarúgás „vízi ikertestvérének" bizonyára nagy sikere lenne az ipari tanulók körében is, ha módot, lehetőséget nyújtanák a rendszeres edzésrë, és mérkőzésekre. A megyei társadalmi üskószö- vetség tűzze napirendre a vízi- labdasport utánpótlás problémáit, hívja össze az iskolák vezetőit, az MTH sporttanárait, a Ha. ladás úszószakosztályának vezetőjét és beszéljék meg velük, hogyan lehetne a vízilabdasportot is tömegsporttá fejleszteni. Eger kitűnő talaj az úszásra, miért ne lenne jó vízilabdájáté- kosok nevelésére is. Nagy nép- szerűségnek örvend városunkban a vízilabda, — 1500—2000 ember megy ki egy-egy nagyobb tnérkőzésre. A vízilabdában visz- szaszereztük világelsőségünket a helsinki olimpián. Ez kötelez arra, hogy Egerben, a magyar úszósport fellegvárában az úszás mellett erős, fejlett, tömegekre támaszkodó vízilabdasport is ki- alakuljon. Lovcsányi Jenő tudósító. Gondolatok a vasárnapi vizílabdamérkőzésen nagy „Április 4" tiszteletére Az Egri Fáklya labdarúgó- csapata felajánlást tett április 4 tiszteletére az MHK valamennyi Ismétlöpróba számának letételére. A csapat teljesítette felajánlását és valamennyi tagja sikerrel végezte el az 1953. évre előirt is- métlöpróbázást. Különösen kitűntek a Fáklya labdarúgói a 3000 méteres mezei futásban, amelyben Fenyvesi Ferenc érte ei az ismétlöpróbázók között a legjobb. 15 perces időt. Kiváló eredmény Bóta János és Szentmarjay Tibor 11:17 perces ideje is. Jóval a szinten belül futottak: Nagy Frigyes 11:25. Pusztai, Hődör, Kovács, Dobos, Nyáry II. ll:40-es időt elérve. Nagy András edző sem vallott szégyent „fiai" között, mert ll:40-es kitűnő eredményt futott! A legjobb 3000 méteres futónak azonban Nagv. marosi Ferenc bizonyult, aki 10:57 perces idejével első helyen végzett a csapatban. (Nagymarosi Ferenc nem ismétiőpró- bá.zó, hanetm új jelentkező, akinek próbál igy több hónapra vannak elosztva.) A Fáklya labdarúgócsapatának sikerült tehát teljesítenie az április 4 tiszteletére tett vállalását, amellyel példát mutattak Eger és a megye többi sportkörei számára is. Külön örvendetes tény az, hogy amig az elmúlt évben a Fáklya labdarúgócsapata egyike volt azoknak a csapatoknak, akik nem végezlek kielégítő MHK-munkát, most az élre- tört és a sikeres próbázás után továbbra is edzéseiknek alapjai képezi az MHK. SPORT SOROKBAN Megyej labdarúgómérkőzések táblázata a 3. forduló után: 1. Hatv. Lak. 3 3 _ _ 13:2 6 2. Hatv. Kinizsi 3 3 — — 9:4 6 3". Egri Honv. 3 2 1 — 8:3 5 4. Rózsaszínt. 3 2 — 1 8:3 4 5. Apci Petőfi 3 1 2 — 7:3 4 6. Egri Vasas 3 2 — 1 8:4 4 7. Petöfibánya 3 2 — 1 10.-6 4 8. Selyp! K. 3 1 1 1 5:4 3 9. Gyöngy, B. 3 1 1 1 5;8 3 10. Hév. Traktor 3 1 1 1 5:10 3 11. Verpelét 3 1 1 1 9:11 3 12. Recskj B. 3 1 2 5:9 1 13. Balaton 3 1 2 2:6 1 14. Egepc*ehi B. 3 1 2 2:8 1 15. Egri F. II. 3 3 5:12 — 16. Gyö. Ép. 11. 3 3 0:10 A Hatvani Kinizsi—Balaton mérkőzés 0;0 gólaránnyal a Hatvani Kinizsi javára igazolva. Kosárlabdát* Megyei bajnokság. Eredmények: férfi: Egri Kinizsi— 212 SK 54:19, Hatvani Kinizsi- Hatvani Lokomotiv 86;56; Haladás SK—Haladás Testnevelés 79;62; Egri MTH—Egri 212 SK 122:63: Egri Dózsa— Egri Haladás női 29:17; Egri Dózsa II.— Egri Kinizsi 40;21: Gyöngyösi Kinizsi—Lőr inci Vasas ' 32:30; Hatvani Kinizsi—Hatvani Loko. motív 43:24; Egri Építők—Bélapátfalvi építőik 117:10. ökölvívás: Vasárnap Nagybá- tonyban rendezték meg ’ az MTSE körzeti ökölvívó bajnokságát. Nagybátony. Gyöngyös, Salgótarján Petöfibánya. Zagvva- pálfalva, Eger ökölvívói részvételével Bajnokságban Eger ökölvívói szerepeitek a . legjobban. Nyolc bajnokságot és egy második helyezetet értek pl. ’ HIRDETÉSEK Üzemképes „Sachs” 2500 fo- rintért. Pétervására, Oktatási Csoport. Telefon 1. Közöljük fogyasztóinkkal, hogy jéggyáriásunkat meg. kezdtük. Jég megrendelhető: Egri Vízmű iroda jában.