Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-04 / 28. szám

1953 április 4. 3 NÉPÚJSÁG Békeőrséget állnak a Mátravidéki Erőmű dolgozói és csatlakozásra hívták fel megyénk minden üzemét Büszkén tekintenek megyénk dolgozói a Mátravidéki Erőmű­re. A hatalmas alkotás hazánk egyik legnagyobb energiaszol­gáltató üzeme, dolgozói lendü­letes munkával harcolnak a kö­zelmúltban elnyert élüzem cím megtartásáért. Ennek a harcnak eredményét mi sem igazolja jobban, mint az, hogy márciusi tervüket 103.3 százalékban tel­jesítették, A kazánjavitó MS.ZT- brigád, melyben két sztahano­vista és három tanácstag dol­gozik 133.4 százalékban telje­sítette márciusi tervét, de a többi üzemrész is a ragyogó helytállás példáját mutatta meg a felszabadulási héten. Az április 4-i fogadalom tel­jesítése után töretlen lendület­tel harcolnak tovább a dolgo­zóik az évi terv sikeréért. En­nek a lendületnek fényes bizo­nyítéka az a békeőrségre szóló versenykihívás, mellyel az Erő­mű dolgozói tovább akarják fo­kozni eredményeiket, mellyel még keményebben akarnak helytállni a békeharcban. „Mi, Mátravidéki Erőmű vállalat dolgozói tovább ia erősí­teni akarjuk eredményeinkkel a szocializmus építését, tántorit- hatatlanul akarunk harcolni a szovjet nép oldalán a békéért. Ezért felhívással, s egyben versenykihívással fordulunk Heves megye összes üzemeihez, megyénk minden dolgozójához az 1953. év második negyedévének túlteljesítésére. 1. Vállaljuk, hogy íz év második negyedévében harmad havi és negyedévi átlagban elérjük és tartjuk a 103 százalékos terv­teljesítési üzemkészséget. 2. Vállaljuk, hogy 1953 április 1 és július t között az el­múlt év azonos negyedévéhez képest — a nagy létszámemelke­dés ellenére — 50 százalékkal csökkentjük az igazolatlan műsza­kok számát. 3. A balesetelhárítás további fokozása céljából vállaljuk, hogy az elmúlt év azonos negyedéhez képest havonkénti és ne­gyedévi átlagban 20 százalékkal csökkentjük a baleseti okból ki­esó' napok számát. 4. Vállaljuk, hogy a második negyedévben a szénnormához képest 4.500 tonna 1700 kalóriás lignitet fogunk megtakarítani, & ezzel a fajlagos kcal/kwó kiadott felhasználásunkat 50 kalóriá­val csökkentjük.’* Példás munkával a bő termésért Üzemi dolgozóink lelkes, lendületes munkája nyomán megyénk falvaiban is mind szélesebben bontakozik ki a verseny és ennek nyomán egyre szebb eredmények születnek a minisztertanács határozatáért foltjó harcban. Igen sok azoknak a községeknek a Száma, melyek a tavaszi ka­lászosok vetése mellett megkezdték és jó ered­ménnyel végzik a kapások ültetését is, A demjéni dolgozó parasztok március 31-ig a burgonyának már 35 százalékát ültették el. Noszvajon is közel áll a napraforgó ültetésé­nek befejezése. A hátralévő napokat maradék­talanul ki kell használni, hogy földbe kerüljön minden tavaszi kalászos, s különösen meg kell gyorsítani most már a cukorrépa, kukorica, burgonya ültetését. A községi tanácsoknak se­gíteni, ösztönöznie kell a dolgozó parasztok versenyét. Népszerűsítsék az élenjárókat, és szégyeníisék meg az egész falu elölt azokat, akik hallgatnak az ellenségre, késlekednek a tavaszi munka nagy csatájában. A fel németi Petőfi tsz befejezte a cukorrépa ültetését Az egri járás szá­mos községében és termel »szövetkeze­tében igen jó ütem­ben folyik a tava­sziak vetése, ülteté­se. A felnémeti Petőfi termelőcsoport már­cius 31-én teljesí­tette Rákosi elvtárs­nak tolt fogadalmát és a kalászosok mel­lett cukorrépáját és napraforgóját is el­vetette. A demjéni December 21 terme­lőcsoport a tavaszi kalászosok vetéster­vét túlteljesítve, 30 százalékkal több cu­korrépát vetett. Jó munkát végeznek a noszvaji dolgozó pa­rasztok is, a lucerna, napraforgó zab- és árpavetés mellett megkezdték a bur­gonya ültetését is. A jártás községi tanácsai megfeled­keztek azonban az ellen, igről. A kulá­kok számos, közsé­günkben arcátlanul szabotálják a tavaszi munkákat: Demjén­be>n a kulákok mind­össze 50 százalékát teljesítették a zab vetéstervének, cukor­répából, burgonyából egyetlen holdat sem vetettek. Minden esz­közzel rá kell szorí­tani az osztályellen­séget, hogy mara­déktalanul teljesítse vetéstervét. Kisfüzes a megye legjobb begyűjtő községe A megyei tanács begyűjtési osztálya értékelte a járások be­gyűjtési munkáját. Hízott ser­tés-, tej-, tojás-, baromfibe- gyüjtésének összesített ered­ménye alapján első a pétervásári járás 1545, második hatvani já­rás 1502, harmadik egri járás 1414, negyedik hevesi 1148, ötödik gyöngyösi járás 1129, hatodik füzesabonyi járás 968 ponttal. A községeik versenyében Kis­füzes a megye legjobb begyűjtő községe, nem sokkal marad mö­götte Mátrabal'a, Bodony, Monosbéi és Bélapátfalva. A boconádi gépállomás egész évi versenyre hívta ki a detki traktoristákat Egészévi párosversenyre hív­ták ki a boconádi trakftoristák- a detki gépállomás dolgozóit. Vállalták, hogy évi tervüket 120 százalékban teljesítik, ugyan­akkor az üzemanyagfogyasztás 2, a<z anyag- és alka trészek fel - használását 10 százalékkal csökkentik. A cséplőgépek ki­javítását jó minőséggel május 25-re befejezik. A termelőszö­vetkezeti csoportoknál az ara­tást gabonanemenkint határidő előtt két nappal szem veszteség nélkül végzik el, a csép’.ést augusztus 20 helyett, egy száza­lékos szemveszteségcsökkentés- sel. augusztus 13-ra befejezik. A tarlóhánfást az aratással egy- időben végzik el. az őszi szán­tást és vetést három, a mély­szántást, pedig négy nappal a határidő előtt végzik el. HÍREK a megyéből — A MÁTRAVIDÉKI ERŐ­MŰ dolgozói március havi tervüket 103.3 százalékban teljesítették. A HORTI GÉPÁLLOMÁSON Győri Mihály traktoros kezde­ményezésére békeműszakot szerveztek. Győri Mihály elv­társ az egy műszakra eső 5.1 normálholdas előirányzata he­lyett 15 normálholdat végzett. Kulacsik Mihály, Magyar Dá­vid csatlakoztak- az 1700 nor­málholdas mozgalomhoz. — A TÖDEBROI ÜJ ELET termelőszövetkezet befejezte a szőlő- és szántóföldi tavaszi munkákat. Ugyanakkor sertés­éi baromfibeadásukat 100, tej­beadásukat 400, tojásbeadásu­kat 130 százalékra teljesítet­ték. — PATAKI ILONA BESE- NYÖTELKI TEJKEZELÖ két éven keresztül meglopta a dolgozó parasztokat, ugyan­akkor a lopott tej egyrészét a kulákok tejbeszolgáltatásá­nak javára írta. Az egri me­gyei bíróság kétévi börtönbün- teésre, feltalálható vagyona negyedrészének elkobzására és a közügyek gyakorlásától való háromévi eltiltásra ítélte. SZTÁLIN A gyermekévek em­lékei szokatlan éles színekben bukkannak fel gondolataidban. Emlékszel arra, hogy kora reggel hogyan lo- pódzott be az ablak üvegén át szobádba a • napfény és kirajzolta a falra a függöny min­táit. Amit láttál, vagy tanultál, örökre beléd vésődött. Mamlakat Nakango- va a távoli faluban, Hanman-Szurban volt iskolásleány. Tizen­négy éve már, hogy ez az esemény meg­történt vele, de soha nem fogja elfelejteni. A tadzsikisztáni kol­hozparasztok Moszk­vába utaztak, maguk­kal vitték a kis Marn- lakat-ot is. A Kremlben talál­kozott Sztálinnal. Bátran megszólította és átadta neki az aján­dékot: a „Lenin, ahogy Sztálin látta” című könyv . tadzsiknyelvű példányát. Sztálin megsimogat­ta a gyermek barna fejecskéjét. Érdeklő­dött, mit tanul az is­kolában és mert Mam­lakat nemcsak jó ta­nuló volt, hanem élen járt a gyapotszedés­AJÁNDÉKA ben is, megkérdezte: hogyan tud annyi gya­potot gyűjteni? — Várj csak! — mondta Sztálin. íróasztala fiókjából kivett egy arany kar­órát és rácsatolta a leányka karjára. Mamlakat akkoriban csak tadzsikul beszélt. A tolmács hűen adta vissza szavait Sztálin­nak és segített abban, hogy Mamlakat is megértse, amit a nép forrón szeretett vezére mond, bár sokkal töb­bet jelentett ennél Sztálin kedves, szív­hez szóló szarvának zengése. Azután bejött a fényképész és Sztálin odavonta maga mellé Mamlakatot az íróasz­talhoz, együtt lefény- képeztette magát vele. — Most már elen­gedlek — mondta mo­solyogva. A kislány a boldog­ságtól ragyogva, szin­te nem is a földön jár­va ment kifelé, majd a küszöbön megállt, hirtelen megfordult és visszaszaladt az író­asztalhoz. Az imént ajándékozott könyv után nyúlt, amelyet Sztálin lapozgatva tartott a kezében. Meg­indult hangon, tadzsik nyelven mondott vala­mit és húzta maga felé a könyvet, Sztálin pedig kissé értetlenül, csodálkozva enge'dte át. Mamlakat szívéhez szorította a könyvet, majd bátran felragad­ta az egyik tollat az íróasztalról és néhány sort írt be a címoldal fehér szegélyére. Meg­fogadta e sorokban, hogy példásan tanul majd, igyekszik kiváló emberré válni, öröm­től sugárzó arccal ad­ta vissza a könyvet ennek a rendkívüli, igen nagy és jó em­bernek, aki mosolyog­va tekintett le reá. A Lenin-rendjellel tért vissza a kolhoz­ba. Sztálin ajándéka, az arany karóra fény­lett csuklóján, Moszk­vában járt, beszélt a vezérrel. Még csak gyermek volt, de ami vele tör­tént, elég lett volna ahhoz, hogy egy fel­nőttet is varázslatos magasságokba emel­jen. Káprázatos fényű dicsőség a nagy Sztálin személyes ven­dégének lenni! De Mamlakat megmutatta, hogy nagy és nemes lelke van, méltó Sztálin ajándékára. Megmaradt egysze­rűnek. A dicsőség nem tette hiúvá. Szíve meg­maradt iránytűnek: mutatta az utat, ame­lyen járnia kell. Visz- szatért az iskolába és nem látszott rajta sem gőg, sem fontoskodás. Ma már teljes egé­szében felmérhetjük annak az erkölcsi pró­batételnek egész mély­ségét, amelyen a fia­tal leány átment. Mam­lakat a gyapotföldeken is megmaradt annak, aki volt. Tanít gáttá társait, hogyan szedi két kézzel a gyapotot. Munkamódszere las­san tért hódított. Ma már százan és :százan tudják két kézzel szed­ni a gyapotot — Mam­lakat teljesítménye nem csoda többé. Bi­zonyos értelemben a háttérbe szorult és ez volt a második próba­tétel számára. Becsü­lettel állta ki ezt is. Az újságok beszá­moltak az új tehetsé­gekről, az új szovjet munkahősökről, akik­nek nevét az egész ország megtanulta. Mamlakat soha nem irigykedett ezekre. Szorgalmasan tanult: irodalmat, földrajzot, számtant. Az óra — Sztálin ajándékp — halk, finom hangon ketyegett a csuklóján. Ez a hang, amely más volt, mint a többi — Sztálin ajándéka, nem hagyta el soha. Az órából, lüktető, szünte­lenül élő szerkezetéből gyöngéd és egyenletes erő áradását érezte. Nem sokkal a Nagy Honvédő Háború kez­dete elölt, Mamlakat ismét résztvett a Kremlben egy fogadá­son. Szinte elveszett a sok vendég között. Már nem volt gyer­mek — komoly, sudár­termetű diáklánnyá nőtt, de Sztálin fel­ismerte, emlékezett a napra is, amikor elő­ször látta a Kremlben, de még a szavakra is emlékezett, amelyeket akkor mondott. Mosolyogva kérdez­te: megvan-e még az óra? Mamlakat, arcán mélységes komolyság­gal nyújtotta oda neki csuklóját, amelyen ott fénylett Sztálin aján­déka. Tatjana Toss Éljen függetlenségünk, szabadságunk, békénk erős KÉT LEVÉL, KÉT KIVÁLÓ BÉKEHARCOSHOZ Kedves Jessie Mary, hős békeharcos! Engedje meg, hogy e pár soros levelemmel felkeressem és elmondjam, hogyan éltem a múltban s milyen változáson ment keresztül életem a felszabadulás után. . Szüléimét nem is ismertem, még 1913-ban kivándoroltak Amerikába, hisz itt nem volt biztosítva megélhetésük. Nevelő­apám pék volt, de többet volt otthon, mint munkában... így 13 éves koromban már summús voltam gr. Andrássy birtokán... Tíz­napra vittek bennünket, de egy hónapig dolgoztattak, mégis mire letelt az idő feiényi bért kaptunk, mint amit a szerződés tíz nap­ra előírt. Birkahodályban aludtunk. Egyik oldalon a férfiak, másik oldalon a nők, majd megfagytunk a hidegben. Ma már ez a múlté... A lányom Szilvia, most 15 éves. Budapesten van a posta inüszerésztanfoiyamán, ahol műszerész segéd lesz. Tiszta, rendes szobában lakhak $ ellátásuk olyan bőséges, hagy legutóbbi leve­lében azt írta haza ... „nem is tudom hogyan háláljam meg _ ezt a sok pt. Köszönetemet úgy fejezem ki Rákosi elvtársnak és a békéért harcoló millióknak, hogy a legjobb tudásom szerint tanu­lok.” A 19 éves Béla fiam Sztálinvárosban vízvezetékszerelő, a legidősebb fiam a Dohánygyárban dolgozik, mint adminisztrátor. Négy kisebb gyermekemre az üzem napköziotthonában vigyáz­nak, hogy nyugodtan végezhessem munkámat. Dolgozó népünk állama nagy gondot fordít a sokgyermekes családanyára. Addig míg a múltban öt pengő családi segélyt kaptam egy hónapra — ma 350 Ft-ot kapok és a napköziotthonban 125 Ft-ot fizetek négy gyermekem után. Az egri Dohánygyárban 25 éve dolgozom, s egy éve vagyok minőségi ellenőr. A háborús gyújtogatok mesterkedé­seire azzal válaszolok, hogy jó felvilágosító munkámmal buzdítom munkatársaimat a selejt fokozott csökkentésére. így tudták elérni) hogy a felszabadulási kél előtti egy műszak nyolc-kilencszáz da­rab szivarka selejtje, 60-ra estikként, — de három műszak alatt. Ha valamenyik dolgozó nem érti hogyan kell csinálni a szivarkát) megmutatom neki, — értek a szakmához, 24 évig csináltam. Némsokára új választás lesz hazánkban. Tudom, hogy szava­zatommal a dolgozók legjobbjait választom vezetőinknek, akik a következő ötéves tervet az országgyűlésen tárgyalják majd meg ée ezt a mi szavazatunkkal hagyjuk majd jóvá. Az új ötéves terv még boldogabb jövőt biztosít számomra és minden magyar dol­gozó számára. Kedves Jessie Mary. Levelemből láthatja, mennyire megvál­tozott az életem a sok-sok ezer magyar anya életével együtt. Arra kérem, hogy még jobban harcoljon a békéért, hogy Ausztráliában is ilyen jó életük legyen a dolgozóknak. Kiss Lászlóné dohánygyári do'gozó Kedves Laurent Casanova! Gondolatban magával vagyok és őszinte, szívből jövő levelemet fogadja olyan szeretettel, mint ahogy azt én írtam. Tudom, hogy hazájában, Franciaországban nagyon nehéz a dolgozóknak a helyzete, amilyen nehéz voit nekünk a felszabadulás előtt. A múlt­ban üldöztek bennünket, lenézett cigányok voltunk, mivel barnább volt a bőrünk,, mint a többi dolgozóknak. A férjemet internálták, de négy hónapi rabság után megszökött a fasiszták karmai kö­zül. A Szovjet Hadsereg hozta vissza életünket_ és békénket. Férjem hatodmagával megalakította a Szabók Szövetkezetét. A szövetkezet dolgozói még most i© szeretettel gondolnak vissza, rá. Békés, építő munkánkat azzal erősítem, hogy a felszabadu­lási héten 121 százalékos átlagteljesítményemet 138 százalékra emeltem, mivel tudom, hogy .munkámmal a. békét szilárdítom meg. Gyermekeim még iskolába járnak, a legidősebb 12 éves az ő és az egész világ dolgozóinak boldogabb, békés jövőjéért is dolgozom. A múlt rendszerben még ócska cipőt sem tudtam gyer­mekeim számára venni, — most újban já,r valamennyi... Szava­zati jog. ilyet nem is ismertem: hisz a nők nem .voltak egyenjo­gúak a. féirfiakkal, de még a férfiak nagyobb részét sem engedték szavazni, mert „csak” dolgozók vo-tak. Május 17-én választás lesz nálunk s most már én is leadhatom szavazatomat népünk kép­viselőire, hisz ők irányítják boldog és egyre fejlődő életünket. Kedves Laurent Casanova! Azt üzenem meleg, asszonyi szí­vemmel magának, küzdjön úgy a francia nép ellenségei — az imperialisták, fasiszták ellen, hogy a dolgozók legszélesebb réte­gét világítsa fel a fasizmus embertelenségéről, akik nem vettek emberszámba: megszámoztak bennünket, mint a barmokat. Úgy do!gőzm továbbra is, hogy a béke tartósan fennmarad­jon, .mert csak így tudjuk újabb ötéves tervünket felépíteni, amely életünk további boldog felemelkedéséhez vezet. özv. Suha Sándorné egri Lakatosárugyár dolgozója Úttörők köszöntik április 4-ét Egyre nő azoknak a levelek­nek a száma, amelyet úttörő paj­tások küldenek hozzánk, hogy elmondják az egész megyének, az egész országnak, mit .jelent számukra, szabad országban tanulni és élni. A hála és öröm szavai fűtik a leveleket. Kovács Piroska a mátrafüredi iskola legjobb tanulója — levelében arról számol be, minden n.ap jobb tanulással hálálják meg azt. hogy a Szovjet Hadsereg elhozta számukra is, a szabadu­lás óráját és ezzel, együtt a fényt, örömet, boldogságot. Az egész iskola lázasan készül a felszabadulás nyolcadik év­fordulójának megünneplésére. Az úttörők segítik a gyengébb tanulókat, hogv április 4-re ők is javíthassanak eredményeiken. Ebben a munkában naov segít­séget nyújtanak a nevelők és a szülők. Megfogadtuk csapat- vezetőnk felhívását — fejezi be levelét Kovács Piroska — szer­vezett úttörőmunkával harco­lunk az egyes, kettes osztályza­tok kijavításáért és a fegyelem megszilárdításáért. Horváth Rózsa, nyolcadik osztályos tanuló virágokkal dí­szíti levelét. Megírja, hogy édesapja milyen sokat szenve­dett a felszabadulás előtt, mennyit kellett nélkülözniök. Ma pedig vezető, irányító mun­kás és mindnyájan boldogan, megelégedetten élnek. Ezt a boldog életet a szovjet népnek köszönhetik, amely áldozatot nem kímélve harcol a bélapát­falvi és az ország összes gyer­mekeinek boldogabb jövőjéért. Felajánlotta, hogy ennek tiszte­letére megtanulja az orosz nyel­vet. Varró k. Zsuzsanna kis verssel kezdi levelét. A versnek tartal­ma az, hogy a Bükk-hegység tövében egy kis faluban milyen hálásan gondolnak az úttörők a nagy Szovjetunióra. „Gondo­latban messze repülők. át a ha­talmas hegyeken, városokon, és elérek egy csodás városba, Moszkvába, ahonnan elindult az a hatalmas hadsereg, amelyik felszabadította országunkat. Mi, itt' mindnyájan jótanulással há­láljuk meg azt a sok-sok vért, amit érettünk ontottak." Sok úttörő küldte el hozzánk levelében köszönetét és háláját. Mindnyájan megfogadták, hog\! széft életüket, jow> . tanulássaí köszönik meg. a magyar néphadsereg!

Next

/
Thumbnails
Contents