Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-26 / 34. szám

M I NÉPÚJSÁG 1953 április 29. Dohanykertészek ver termésért Megyénk dolgozó parasztsá­ga több mint 2000 holdon ter­mel dohányt. Ez a rendkívül munkaigényes növény akkor ad igazán jő termést, ha a ter­melő a legnagyobb gondosság­gal végzi a palánta nevelését, kiültetését és pontosan betartja az agrotechnika előírásait. Az elmúlt esztendő bebizonyította, ahol az új módszereket alkal­mazták, ott az eredmény sem maradt el. A üszanán-ai Vörös Csillag tszcs nyolc holdon termelt do­hányt, s csak ez közel 30.000 forint jövedelmet biztosított szá­mára. Az idei jó termés is nem kis mértékben azon múlik, hogy a dohánykertészek hogyan al­kalmazzák az új eljárásokat. Gyenes István, a nyírvasvári Uj Világ tszcs dohánykertészeti brigádvezetője a magasabb ter­més érdekében versenyre hívta Lévay Györgyöt, a hevesveze- k-ényi Béke tsz dohánykertésze­ti. brigádvezetőjét. Vállalta, hogy az agrotechnika alkalmazásával holdanként 50 kilóval fokozza a terméshozamot. Lévay György örömmel csatlakozott a ver­senykihíváshoz és vállalta, hogy a sortávolságok pontos betartá­sával május 17-re befejezi a 25 hold dohány paláhfálását és eléri az 50 kiló többlettermést. A brigád már néhány nap múlva megkezdi a kiültetést. Lévay elvtárs ennél a munká­nál is a legnagyobb gondos­sággal jár el, mert tudja, hogy a palántának melegágyból való kiszedése különösen kényes fel­adat. , Palántaszedés előtt jól megöntözik a melegágy föld­jét, hogy szedés idejére felpu­huljon, gyökere ne szakadjon meg. Az ültetésre csak a 10—15 centiméteres, három-rvégylevelű érett palántákat használják. Ügyelnek arra is, hogy a ki-, szedeti palántákról a szikleve­leket (a két alsó levelet) azon­nal eltávolítsák. Könnyű ho­moktalajra a hosszabb palántá­kat ültetik, hogy a gyökér mé­lyebbre kerülve, elérje a talaj vizesebb rétegét. Jól előkészített földbe etőöntözés nélkül, a so­rolás elvégzése után ültetnek, s a locsolást közvetlen az ültetés után végzik, hogy a palánta gyökere jól beiszapolódjon. A jó termés érdekében az ülte­tést kézzel végzik, s ügyelnek arra is, hogy a palánta gyökere függőlegesen kerüljön a földbe. A hevesvezekényi Béke do-, hánytermelőbrigádja lendületes jó munkával harcol a, bő do­hánytermésért. Gond nélkül tanulunk a debreceni egyetemi Orosz Intézetben! A középiskolák érettségiző fiataljai ezekben a hónapokban döntenek a pályaválasztás kér­désében. Sokasn jelentkeznek közülük az Orosz Intézetbe, néhánya-n tétováznak, gyakran talán azért, mert nem ismerik eléggé az Orosz Intézetet. Hadd szóljak hát néhány szót a mi intézetünkről, a debreceni Tn dóm ányegyeíem Orosz Inté­zetéről. Ma gammal kezdem. Munkás- származású vagyok, akinek a felszabadulás adta meg a lehe­tőséget a tanulásra. Ezt azzal hálálom meg, hogy orosz sza­kos hallgatónak jelentkeztem. Felszabadítónk nyelvének, kultú­rájának a minél alaposabb meg­ismerésénél és megismertetésé­nél nincsen megtisztel óbb hiva­tás? Amikor középiskolába jártam (1950-ben érettségiztem), mi még nem tanulhattunk oroszul, mint a mai középiskol ások: nem volt elég oroszszakos közép­iskolai tanár. Az egyetemre ke­rülve teljesen elölről, az ábécé­vel kezdtük a nyelvtanulást. Most harmadévben, már orosz irodalmi művöket, tudományos könyveket olvasunk, szinte szó­tár nélkül. Az Orosz Intézet a nagyer­dei Központi Egyetem épületé­ben van elhelyezve. A hallgatók kis (15—18 főnyi) csoportokra vannak ószíva. Minden csoport­nak külön tanulóhelyisége van, ahol délután is tanulhatunk. Az órák nagy része ilyen kis kö­zösségben folyik le, ami sok­kal elmélyültebbé teszi a tanu­lást. De segíti ebben az Intézet egyre gyarapodó könyvtára is, ahol megtalálhatók a szüksé­ges irodaimi, tudományos mű­vek. Nagyon sokat köszönhetünk az intézet előadóinak, elsősor­ban V. I. Csagisova szovjet professzornak, akinek széles­körű tudása a legtöbbet jelenti számunkra. V. I. Csagisova pro­fesszor minden erejét arra for­dítja, hogy minél többet adjon át tudásából. Államunk, pártunk nrinden támogatást megad, hogy nyu­godtan és zavartalanul tanul­hassunk. A hallgatók legna­gyobb része ösztöndíjban ré­szesül, amelynek nagysága el­sősorban a tanulmányi ered­ménytől függ. A jó tanulmányi eredményt és tudományos ér­deklődést felmutató hallgatók •már egyetemi tanulmányuk ide­je' alatt bekapcsolódhatnak az intézet munkájába, amiért dí­jazást kapnak. Ezenkívül szük­séges tankönyveinket kedvezmé­nyes áron vásárolhatjuk meg. Tehát intézetünk hallgatósága anyagi gondoktól mentesen ta­nulhat. Fokozatosan np az Orosz In­tézet hallgatóinak száma. l-gyre többen értik meg, hogy felsza­badítónk nyelvének a megtanu­lása, egyben politikai állásfogla­lás a Szovjetunió, a béke, a ha­ladás ügye mellett. Jöjjetek minél többen az Orosz Intézetbe, ahol az új em­ber kovácsai formálódnak, ahol újtípusú pedagógusokat képez­nek. Rátok, most végző közép- iskolás fiatalokra' számít álla­munk, pártunk. Vár benneteket az Egyetemi Orosz .Intézet! Paáí László, III. évf, hallgató Kergessenek ki minden ellenséget a csányi állami gazdaságból Az elmúlt esztendőben hanyag munkát végzett a csányi állami gazdaság, — súlyos adóssága van népi államunkkal! szemben. A rossz munkának nem az idö- já.ás, nem a .tárgyi nehézségek voitak okai, az ellenség szabo­tálta tudatosan a munkát, fé­kezte a gazdaság dolgozóinak munkalendüíetét. Zelnik János főagronómus volt az egyik leg­nagyobb gazember a gazdaság­ban. Az ő hanyagsága miatt ' maradt a földben három és fél hold takarmány, valamint öt hold cukorrépa, hat hóid burgo­nya, de szabotálni akarta az őszi kalászosok vetését is. Zelnik János ai múltban a gyulavári szeszgyár vezetője, majd később malom- és szesz­gyár tulajdonos vöit. A felsza­badulás után 100 hold földet béreit Vámosmikoián, saját be­vallása szerint, ezenfelül apjá­val együtt még 24 hold földje is volt. Az egykori gyáros 1951-ben befurakodott a hatva­ni Petőfi tszcs-be, s onnan ke­rült a csányi állami gazdaság­ba. Volt gondja arra, hogy az apja hét hold földjét az állami gazdasággal dolgoztassa meg, — e termés természetesen sa­ját kamrájába vándorolt. Hűséges barátja, Szombati István, kunszentmikiősi 70 hol­das kulák fia. kinek apja hosz- szú időn keresztül el volt zárva szabotálásért. Szombati 'István nem akárki volt a gazdaságban. — mint -főállattenyésztg szabo­tálta állattenyésztési tervünk si­kerét. Mire képes a kulák? — Beszéljenek csak az egyszerű számok. A gazdasás évi sertés­szaporulati terve 1000, — csak 139-et teljesítettek, abból is el­pusztult 96 malac. A 200 szarvasmarhának mindössze ki­lenc volt a szaporulata, a többi üresen állt. A szarvasmarhák annyira leromlottak a keze alatt, hogy lábra se tudtak áll­ni, rüh fertőzte meg az egész állatállományt. A vezetőköny­velő, dr. Molnár József főjegy­ző volt, Gyöngyöspatán. Nagy- bátonyban leventeoktató, fele­sége szívgárdista-egyesület ve­zetője. Mellesleg, testvére még most is a járási tanács pénz­ügyi osztályán dolgozik. Hoz­zátartozott még a díszes galé­riához Zeíéííy* Ida — volt apá­ca, Brozsó László volt nagyke­reskedő, — akiket már eltávo­lítottak ai gazdaságbó.l Tévedés volna azonban azt hinni, hogy maradéktalanul ki­söpörték az ellenséget a csányi állami gazdaságból. Gonda Kálmán vezető főagronómus nem merészkedik visszamenni Viszriekre. A főjegyző urat úgy zavarták el az ottani dolgozó parasztok, mert 82 családot csapott be többezer forinttal. Adóst a gazdaságban a kitele­pítettek. volt népnyúzok útját egyengeti. „Beosztja” őket munkára — s ezzel 1200—1300 forintot keresnek. Ugyanakkor a becsületes dolgozókat 6—700 forintos helyre dugja. Korma- sógorság alapon , tök-buta „szakemberekkel” veszi magát körül. Zsengellér Pál agronómus \ soha életében nem végzett még ' szakmunkát, a napraforgóra azt mondja, hogy facsemete, — azt azonban el kell ismerni, hogy a sikkasztáshoz ért, ezért került el. a hatvani, majd a gyöngyösi hi­telbankból. Gonda Kálmán, Zsengellér Pál, Ruzsás Miklós, s a többiek még mindig szaba­don garázdálkodnak a gazda­ságban. Tűrhetetlen az is, hogy a já­rás területén egyes állami vál­lalatok és szervek újból mene­déket adnak az elzavart ellen­ségnek. Zelnik János a Hatvani Cukorgyárba, Szombati István a Vámosgyörki Juhtenyésztő Vállalathoz került, hogy ott folytassa tovább garázdálkodá­sát. A iárási tanács kísérje éber figyelemmel ezeknek a díszpél­dányoknak az útját, s neve fje éberségre az üzemek, vállalatok vezetőit, kommunistáit. Ülést tartott Heves megye tanácsa Heves megve tanácsa végre­hajtó bizottsága pénteken dél­előtt ülést tartott a megyei ta­nács nagy tanácstermében, me­lyen Pupp József elvtárs, a me­gyei tanács VB-elnöke értékelte az- eiső negyedév munkáját, s megjelölte a tanácsok feladatait a választások előkészületeire. Bevezetőben megyénk fejlődé­séről beszélt, s rámutatott arra, hogy elért eredményeinket a tö­megek aktív támogatásával, pártunk irányításával . értük el. A választási felkészülés leg­fontosabb feladata a tavaszi munka, valamint a begyűjtés sikerrevitele. A tavasziárpá mellett lemaradás tapasztalható a napraforgó, kukorica, burgo­nya ültetésében, a begyűjtés te­rén különösen a tej- és tojás­beadásban. Elsőrendű feladat, hogy azt a versenyszellemet, rrtely a felszabadulási héten ki­tűnő . eredményekre ragadtatta megyénk dolgozó népét, tovább fokozzuk, sikerre vigyük a ta­vaszi munka, a begyűjtés tervét Ehhez feltétlenül az szükséges, hogy a tanácstagok, az állandó bizottságok taMai élen járjanak a munkában, példát mutassanak a falu dolgozó népe előtt. — Tanácstagjaink, tanácsaink pártunk vezetésével vigyék egy­embe r ként harcba a népfront győzelméért dolgozó népünkéi —• mondotta befejezésül Papp elvtárs. A hozzászólásokban Szőke Al­bert Gyöngyösorosziból, községe jó munkájáról számolt be, Bu- jáki Pál Sírokról, Ígéretet tett, hogy az első negyedévben eléri 106 százalékos tojás-, 127 száza­lékos baromfi-, valamint 100 százalékos tejbeadási eredmé­nyüket a második negyedévben túlteljesítik. A hozzászólások el­hangzása után a tanácsülés ha­tározatot fogadott el a munka további megjavítására. J A Hevesmegyei Melléktermék J p és Hulladékgyűjtő V. (Gyön- J p qyös) bekapcsolódott a M. N. J * B. i elszámolási csekkrend- p p szerbe. Értesíti a vállalat a \ P M. N. B.-nál egyszámlával p p rendelkező megrendelőit és p p vevőit, hogy 100 Ft-on felüli p t összegű anyagvásárlásaikat p i április 1-től „Élsz. csekk“-kel p t kötelesek kiegyenlíteni. p A RADIO MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok Kossuth-rádió: 5.00: Hanglemezek. 5.30: Hírek, lapszem; 5.40; Hanglemezek. 6.00: Falurádió. 6.30 Hanglemezek. 6.4»: Híre 7.45: Lapszemle 7.55: Műsorismertetés. 8.0Ö: Hanglemezek. 8.3 Műsorzárás. 12.00: Hangos Újság. 14.00; Időjárás és vízállás jele tés. 16.20: Iskolások rádiója. 17.00; Hírek. 20.00: Hangos Uisá 22.00; Híreik, sport. 24.00: Hírek. Petőfi-rádiő: 6.00; Hanglemezek. 6.35; Termelési hírek. 6A Jó reggelt gyerekek. 7.35; Hanglemezek. 9.20: Iskolások rádió 10.00; Hírek. 11.50: Műsorzárás. 17.30: Hírek. 19.15: Sportnegye Április 27. hétfő. Kossuth-rádió: 11.30: Részle­tek Poldini Csavargó és király­lány c. dalművéből. 12.10: Ka­tonadalok. 12.30: Magyar zene­szerzők kórnsmű veiből. 13.00: A Rádió, népi zenekara játszik. 13.30: Operett- és fi Irodátok. 15.30: Chopin műveiből. 20.10: Csárdások, verbunkosok, népda­lok. 20.30: Szigeti veszedelem. 21,10: Hangverseny a baráti rá- d'iölc műsorából. 22.25; Hang- szerszólők. Petőfi-rádiő: 7.00; Keringők, polkák; 7.35: Vidá|:n dalok. 8.35: Bogácsi népdalok. 9.00: Hang- eizerszólók. 10.10; Szlmfónlkus táncok. 10.50: Énekszámok. 15.00: Akiknek jó üzlet: a halál. Rádió­játék. 15.30: Szimfonikus hang­verseny. 18.45: Szív küldi szív­nek. 19.30: Tánczene. Április 28.. kedd. Kossuth-rádió: 11.50: Székcly- Hamos: Béke-kantáta. 12.10; vi­dám zene. 12.30; A Rádió népi zenekara játszik. 13.00: Szimfó- nijkus táncok. 14.15; Lehár ope­rettjeiből. 16.00: Békeharcos művészek műsorából. 16.20; A Rádió ajánd'ékfnűsora az orosz­lányi általánosiskola tanulóinaik. 20.10: Haydn: Aki hűtlen pórul­jár. 21.40: Tánczene. 22.20: Beethoven: Esz-dur trio. 22.53: Zenekari muzsika. 23.20; Szép esti muzsika., Petőfi-rádió: 7.00: Népi tán­cok és hangszerszőlók. 7.35: Szórakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorából. 8.35: Zenekari muzsika. 10.10: Részletek ína­gyar filmekből. 10.40: Géczy Fazekas Klára zongorázik. 15.00: A Rádió kisegyüttese játszik. 15.40: Népi együttesek műsorá­ból. 16.00; A MÁV-zenekar ját­szik. 17.00: Magyar zeneszerzők dalai. 18.15: Koreai és kínai da­lok 18.45: Szív küldi szívnek. 19.00: Muzsikáról mindenkinek. 19.30: A szovjet zeneszerzők (mü­vei a kommunizmus építkezé­seiről. Április 29., szerda. Kossuth-rádió: 11.30: Malma. 11.45: Keringők. 12.10: Csokonai ö>alok. 12.30: Dalok a békéről. 13.00: Szovjet operettekből. 13.30: Vidám katonadalok. 14.50; Szív küldi szívnek. 15.50: Részlet a Kommunisták c. regénvböl. 16.20: Chicágó 1886. rádiójá­ték. 17.10: Népi demokratikus országok szórakoztató zenéjéből. 17.35: A Rádió népi zenekara játszik. 20.10: Egy falu — egy nóta. 20.40: A távoli kedveshez. 21.10: Uj magyar könnyűzene. 22.25: A Rádió szimfonikus ze­nekara játszik. Petőfi-rádiő: 7.00: Keringők. 7.35: Vidám muzsika. 8.00: Ba- l&ttzene. 9.00: Szórakoztató zene. 11.00: Zenekari muzsika. 15.00; A Rádió kisegyüttese játszik. 15.50: Operarészletek. 16.30: Má­jus 1. az elnyclmás éveiben Ma­gyarországon. 16.45: pVIozart: Esz-dur vonósnégyes. 17.10: a harmadik csodatétel. 17.40: Könnyű zene. 19.00: Dalok, 19.20: Tánczene. Április 30., csütörtök. Kossuth-rádió: 11.30: Dalok. 12.10: Vidám harmoinikaszólók. 12.30: A Rádió népi zenekara játszik. 13.00: Balettzene, 13.30; Magyar zeneszerzőik műveiből. 14.50; Szovjet népi együttesek műsora. 16.00: A SZOT ének- és zenekarának műsora. 16.45: Cho- pin-mazur|kák. 17.35: Jó mun­káért szép {muzsikát! 22.25: Tánczene. 23.0Ö: Zenekari hang. verseny. Petőfi-rádiő^ 7.00: Vidám nép­dalok. 7.35: Békét kíván szi­vünk. 8.20: Orosz és szovjet da­lok. 8.50: Vidám hangszerszólók 9.40: A (kiskunfélegyházi közép­iskola DISZ-énekkara énekel. 10.10: Hangszerszőlók. 10.45: Kovácg Imre és zenekara ját­szik. 15.20: Szív küldi. 16.10: A Rádió kisegyüttese játszik. 18.00; Dvorzsák: Karnevál-nyitány. 19.00: Mai magyar imuzsika. 19.30: Tánczene. NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyei Pártbizott­ságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Felelős szerkesztő; Horváth István Felelős kiadó; Váczl Sándor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Bajcsy Zsilinszky-utca 8. Telefon: Szerkesztőség 284. Kiadóhivatal 123 Postafiók; 23. Egyszám lasztim: 00.878.057—18 Szikra Lapnyomda. József krt 5 Felelős vezető: Kulcsár Mihály Tsz-eink a számok tükrében A Magyar Függetlenségi Nép­front választást felhívása ki­mondja: „A mezőgazdaság szocialista fejlődését továbbra is tel jes erő­vel támogatni fogjuk, segítséget nyújtva a termelőszövetkezetek­nek kezdeti fogyatékosságaik le­küzdésében, a münkafegyelem és az állampolgári fegyelení megszilárdításában, a fejlett tu» dományos termelési módszerek elsajátításában. A mezőgazda­ság szocialista útja a dolgozó parasztság számára a jómód és kultúrált emberi élet útja, egész népünk számára a közellátási kérdések végleges megoldásának útja.” Heves megyében Is évről évre egyre több dolgozó paraszt vá­lasztja a társasgazdálkodás út­ját. Amíg 1949-ben 61 termelő- csoportban 1252 tag volt, addig napjainkba« 195 terme’.őcsoport- ban és szövetkezetben, 13 ter­melőszövetkezeti községben, il­letve városban közel 75 ezer hóid föídiet művel, meg a 12.005 szövetkezeti tag. Fiatal sportolói nk régen és most! Három különböző sportágban szereplő Vasas-fiatal vetélkedik egymással az Egri Lakatosáru- gyárban, a választási békever­seny legjobb eredménye kivívá­sáért. Április 20-ig az ökölvívó Barkóézi István tört az élre 171 százai ékos teljesí tményéve 1, Leszkovszky Zoltán labdarúgó 130 százalékos, Fazekas Gyula asztaliteniszező 130 százalékával szemben. Barkóczi István első­sorban a munkaidő jó kihaszná­lásával törekedett arra, hogy ne maradjon le vetélytársai mögött. A többi fiatal sportoló érdeklőd­ve figyelte hármuk versenyét, majd egyre-másra tették meg vállalásaikat az üzem verseny- feleiősénél, Bodnár Gyula labda­rúgó 140, Bene Sándor labda­rúgó 120 százalékot vállalt. Bod­nár 147, Bene 129 százaléknál tart! A ikeddi edzés után Tóth Jó­zsef és Bene Sándor együtt men­tek ki az öltözőből, s egy ütt in­dultak el hazafelé. Tóth József már régi labdarúgó. A tőkés vi­lágban ismerkedett meg a sport­tal. Mint fiatal labdarúgó elein­te a „nagy” játékosok cipőit tar­totta karban, mert így megtűr­ték az öltözőben. Fát vágott, vi­zet hordott, cigarettáért szalad­gált. Mindezt egy pár szemétre- való futball cipőért — mely csó­naknak is beillett volna; — egy szennyes mezért, és egy selejt- nadrágért. Mert rajongott a lab­darúgásért. A fiatal, egyre fejlő­dő játékostehetséget ózonban nem lehetett véka alá rejteni és hamarosan az első csapat játé­kosa, később annak egyik osz­lopa lett. Még ma is élvonalbeli játékos. — Hasonlítsd össze ezt az éle­tet a tieddel — mondta a né mán ballagó „ifinek” —, is aiz- tán gondolj erre, amikor a leg­közelebbi edzésre jösz. Gondolj erre, amikor tiszta, kifogástalan felszerelésből válogathatsz, ami­kor kényelmes karosszékben ülve öltözhetsz. Melegítőt kapsz, ha hideg az idő. A Ieloosolt pálya azt. bizonyítja, hogy? törődnek egészségeddel is. Sportorvos gyógyítja sérülésedet. Edzők áll­nak rendelkezésedre, akik nem pofonokat osztogatnak jótanács helyett. Edzés után meleg fürdő és bőséges vacsora vár. Ember­nek érzed magad, akit megbe­csülnek társai, vezetői... — Hideg áprilisi szél végig- száguldott az úton. Bene Sándor feltűrte kabátja gallérját. Sokáig szótlanul haladt- Tóth József mellett, majd hirtelen megszó­lalt:. . „Azért jó most fiatalnaik len­ni . ..” Másnap érte el a 129 százalékos teljesítményét.­Hibák és hiányosságok megyénk általános iskoláinak MHK munkájában Április végén va­gyunk, de a tavalyi jó eredményiek után az idén min thai meg­ái 1-t volna isko­láink életében az MHK-munka. A próbára jelentkezés ugyan 128 százalék — ami jónak mond­ható — de a telje­sen lepróbázottak száma a fejlesztési terv mindössze 12.6 százaléka. Ez a szám igen kevés. A 12.6 száz allékból a gyöngyösi I. számú és a. poroszlói álta­lános iskola jó.mun- kája révén 7.2 szá­zalékot foglal le magának. A mara­dék 5.6 százalék pedig inkábba rossz jelentésekből ered. A két jó munkát végző iskola test­nevelői, Köm lei Ká­roly és Farkas Ká­roly megértették az MHK jelentőségét. A tanulók tornai- óráit minden eset­ben az MHK-ra építették fel. Sok hiba van a jel en tések bek ül elé­sénél. A nevelők nagy része ismét abba a hibába esett, hogy az MHK-t idényszerűen, az is­kolai év lejártáig kezeli. Természete­sen ez helytelen. Rohamosain közele­dik az iskolai év vége. Az a fontos feladat vár neve­lőinkre, hogy? az idén végző diáko­kat minél hama­rább lepróbáztas- sák. Örömmel üdvö­zöljük a bekölceí általános iskola ta­nulóinak verseny­kihívását, melyben a megye összes ál­talános iskoláit ver­senyre hívják az LMHK-próbák 100 százalékos teljesí­tésére. Csatlakoz­zon ebhez a kihí­váshoz megyénk minden iskolája, hogy ezzel fis hitet tegyenek a válasz­tási harc sikere mellett. • Gerzovich József A kilencvenötödik találkozó. A vasárnap Budapesten lebo­nyolításra kerülő Magyarország— Ausztria válogatott labdarugó mérkőzés a 95. találkozó a két ország csapata között. Először 1902-ben mérték össze erejüket a két ország legjobb labdarúqói s éltől kezdve 1937-ig minden évben volt eqy-két fnagyar— osztrák mérkőzés. Nyolcéves szünet után 1945- b«n került sor újabb találkozóra. A felszabadulás óta lezajlott ti­zenkét összecsapás közül nyolcat a magyar, négyet pedig az oszt­rák csapat nyert meg. Az eddigi 94 mérkőzés mér­lege a következő: Magyar győzelem* 44. Osztrák győzelem: 30. Döntetlen: 20 Gotarány: 223.200 a magyar válogatott Javára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents