Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-26 / 34. szám

1933 április 26. 3 NÉPÚJSÁG Minden lehetőségünk megvan a terv teljesítéséhez - közös értekezletet tartottak megyénk üzemeinek vezetői A Magyar Dolgozók Pártja heves-megyei pártbizottsága ér­tekezletet tartott az egri Szak- szervezeti Székházban, megyénk üzemi párttitkárai, ÜB-elnökei és vállalatvezetői részére. Az értekezleten részvevők Laciké András elvtárs. a megyei párt- bizottság ipari osztály vezetőjé­nek megnyitó szavai után be­számoltad a választási béj<e- veirseny eddigi eredményei­ről, a párt és szakszervezet, va­lamint a DISZ-szervezetek. s a váltalatvezetősée munkájáról. Csömör József elvtárs a Bélapátfalvi Cementgyár pártbi­zottságának titkára elmondotta, hogy az'első negyedévet részle­teiben is teljesítették, a felsza­badulási hét után azonban visz- szaesett a termelés, elbizakod­tak az üzem vezetői, kommu­nistái, népnevelői. Lemaradás van még a második harmadban is. Most újra megbeszélték a- soronkővetkező feladatokat, s alkalmazzák a felszabadulási héten jól bevált agitációs mód­szereket: az április 4-i fogadal­mak valóraváltásában felbe­csülhetetlen segítséget jelen­tettek például azok a levelek, melyeket a jól teljesítő, vala­mint lemaradók családtagjaihoz írtak az- isk-ol á s gyem letek. A Selypi Cementgyár igazga­tója' airról beszélt, hogy a fel- szabadulási hét szétrombolta — mondotta többek között. Azon muük. hogyan kezdenek a mun­kához, hogyan harcolnak a ter­vek teljesítéséért. Sok esetben az igazgatók maguk akarnak min­dent elvégezni, ahelyett, hogy ellenőriznék, irányítanák a re- szortfeielősöket. Minden üzem­ben az igazgatónak kell magá­val ragadni a műszakiakat a terv maradéktalan teljesítésére, nekik kell irányítani a főmérnö­kök -munkáját is. Beszélt ezután a párt, az If­júsági szervezet, valamint a szakszervezet szerepéről. A versenyzők nyilvántartása nem­csak a szakszervezet feladata, hanem tartsa ezt nyilván a párt és a DISZ is. Nézzék meg milyen a kommunis'ák és DISZ fiatalok példamutatása, népsze­rűsítsék ők maguk is az élen­járókat, de bírálják is azokat, a>kik nem állnak helyt a terv teljesítéséért vívott hareban. azt az állításit, hogy a gyár el­avult gépeivel nem lehet termel­ni. Most a nagyjavításod ideje alatt' az állásidő lerövidítéséért harcolnak. Minden üzemrész Ígéretet tett, hogy a nagyiavi­tást két nappal a kitűzött határ­idő előtt elvégzi. Elhatározták azt is, hogv második negyed­évi tervüket 2095 fonna klln- kerrel, valamint 5203 topna ce­menttel teljesítik túl-. Az élen­járó. dolgozók neveit az üzem minden frontján hatalmas pla­kátokon népszerűsítik, de ko­moly hiányosság az, hogy a népnevelők maguk nem népsze­rűsítik az üzent legjobb mun­kásait. SzeoskcS Kálmán elvtáns, Egeresein' bánya p árt bízol t sú­gónak titkára arról beszélt, hogy a vezetők nem szívlelték meg Rákosi és Gerő elvtárs felhívá­sát, nem biztosították előre a megfelelő feltárásokat sem. A felszabadulási hét lendületét ed­dig nem sikerült átvinni a vá­lasztási békeversenu időszakára, az utóbbi időben azonban a munka jobb megszervezése, a szállítások megjavítása, s nem utolsó sorban a kommunisták példamutatása' nyomán emelke­dik a termelés. Havi termük­ben 100.6 százalékra 'állnak. Felszólalt az értekezleten Vá- czi Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is. Végezetül Váczl elvlárs a hibák gyors felszámolására hívta fel az értekezlet részvevőit, hogy ebben a negyedévben minden üzem maradéktalanul teljesítse tervét. Baják elvtárs, PetŐfibánya Vállalat igazgatója arról be­szélt, hogv megvalósították a hazafelé való fejtést, az üzemet körletekre osztották, s a végzett munkáról mindennap beszámol­tatják a művezetőket. A. felsza­badulási hét után Petőfibányán is visszaesés tapasztalható, gyengült e szemléltető agitáció, nem népszerűsítik megfelelően az élenjáró dolgozókat. Az el­múlt napokban azonban fellen­dülés tapasztalható, Petőfi alté* rón 12, ai rozsai IX-es aknában pedig három frontszárny -ál! egymással párosversenyben. ígé­retet tett Baják elvtárs, hogy a bányavállalat a héten 110 szá­zalékban teljesíti tervét, ugyan­csak 100 százalékra teljesíti havi tervelőirányzatát is. A 21/3. Magasépítő Vállalat, a Bükkbegységi Ásványbánya Vállalat, a Mátravldékj Erőmű képviselőinek hozzászólása után Takács Kálmán elvtárs. me­gyei pártbizottság ágit. prop. titkára foglalkozott a verseny^ szervezés politikai munkájával. Rámutatott arra, hogy kevés szó esett az értekezleten arról, hogyan biztosítja a terv teljesítéséért folyó harcot « ver­seny lendületét jó politikai munkával az üzemi pártszerve­zet. A versenyagitáció nagyon sok üzemiben nemcsak a szem­léltető agitáción múlik, hanem azon is, hogy a népnevelők, bi­zalmiak megmagyarázzák a dől- soroknak, mit kell tennlők a- ter­melés fokozása érdekében. Sok­helyütt ezt hangoztatják, hogy ai választás elsősorban a te­rületen kíván fokozott munkát, s emiatt elhanyagolják az. üzem­ben folyó agitácíót. A má­sodik negyedév sikeres terv- teljesítése megköveteli tőlünk. hogy a népnevelők, pártcsoport- bizaimiak fokozott munkát vé­gezzenek. ismerjék, kik tartoz­nak hozzájuk, legyenek felelősek a hozzájuk beosztott dolgozók munkájáért, tervteljesítéséért. A nagyjelentőségű értekezlet Lackó András elvtárs zárósza- vaiva! ért véget, ai részvevők kivétel nélkül ígéretet tettek, hogv fokozott munkával harcol­nak ai választási békeverseny si­keréért*, » második negyedévi terv túlteljesítéséért. Ez az ígéret azonban csak ak­kor hozhatja meg valóban az eredményt, ha a pártszerveze­tek, a népnevelők harcba Indul­nak a megelégedettség, a meg­nyugvással szemben, ha harcos politikai légkört, forró választási versenyhangulatot alakítanak ki minden üzemben. A választás egész népünk vizsgája, de külö­nösen fontos próbája a kommu­nistáknak. Adjon tanúbizonysá­got- most pártunk minden egyes tagja harcos helytállásáról, tán­toríthatatlan hűségéről pártunk és a Szovjetunió iránt, ragadja magával az tizem, a bánya minden dolgozóját, hogy május 17-ét. a munka győzelmével is ünnepel jük. Május 17-re elkészül az egri stadion futópályája ISgw város sportolói délutá­nonként lelkes társadalmi mun­kával építik az új stadiont. Mé­száros János elvlárs építésvezető mérnök az alábbiakban nyilat­kozik erről: — ürülök, hogy Eger várói sportszerető közönségének húsz. éves álma valósul meq a stadion felépítésével. A múlt urai csak ígérgetek a stadiont, bekér,ék a terveket, de a terv mindig csak terv maradt. Népi államunk valóraváltja a stadion tervét, bár ez év első negyedében különböző nehézsé­gek miatt vontatottan fnent a munka, ma már minden lehe ő- ség megvan arra, hogy meg­gyorsítsuk a munkálatokat. Ennek felté'ele, hogy az MTSB Jobban szervezze meg a társa­dalmi munkát napi harminc főt kérünk délután 4—7 órálq. Szerszámot, munkaeszközö/keí biztosítunk és a munka kezde­tére ott lesz egy megbízottunk a pályán. én a tr>a<jam és a stadion dol­gozói nevében felajánlom, hogy a stadion futópályája május 17-re, a választások napjára el­készül. Ehhez a felajánláshoz csatlakozzanak Eger város sport- szerető dolgozói, s akkor május 17-én együtt gyönyörködhetünk a legjobb magyar atlé ák (olim­pikonok) oqrl stadionbeli szerep­lésében. Nem lehet kétséges, hogy váro­sunk dolgozói csatlakoznak ehhez a felajánláshoz, hogy az MTSB jól szervezi a társadalmi mun­kások beosztását és- közös erővel biztosítjuk a stadion mielőbbi felépítését. Kormányunk/ ehhez minden támogatást megad. ÚTTÖRŐK ÍRJÁK Sorra érkeztek a leveleik megyénk úttörőitől, kik lelkes hangon számolnak be arról, ho­gyan készülnek ők maguk, is­kolájuk, községük, május 17-re, aiz országgyűlési választásokra. Bekötőéről Hamar Mária, a terv új létesítményeiről. Ko­vács Piroska Mátrai ü red rój, Ki­rály Lajos Vécsről, Rékás-i Má­riái Kere-kharasztról, megválto­zóin új életéről, községe fejlődé­séről számol be. A zár ári-lei út­törők, mint Sik Sándorné igaz­gató beszámol, rigmusbrigádo­kat szerveztek és ezek kö­szöntötték a jó beadókat. Az úttörők kezdeményezésének eredménye, hogy három hónap alatt 3240 tojást gyűjtöttekősz- sze. Vincze Ödön, Felesik Ve­ronika, Őszi Anna, Hidvégi Ro­zália, Kerekharasztról írt leve­let. Nyerges József Egeresed­ből, Bartai Endre Vécsről, Vin­cze Géza, Irgovics Juliska, Molnár Amália-, Tóth Erzsébet, Vincze Gy. Katalin Fedémesről, Vas Brigitta, Veres Béla, Nagy József, Csáti András és Antal Erzsébet Kömlőről számod1 be a község lelkes munkájáról, a falu megváltozott életéről. Minden lehetőség megvan a terv teljesítéséhez, Bugyonnij marsall hetven éves Tegnap ünnepeltük meg Szemjon Mihajlovic* Bugyonnij. • Szovjetunió marsalljúfiak 70. születésnapját. Nevétől elvi|ila**thatat- lan a szovjet lovasság megszervezésének, hard tevékenységének, győzelmeinek története. Bugyonnij elvtárs forradalmi tevékenysége 1917-ben, a Wb­ruári forradalom után kezdődik, s később ott találiw mindenütt a szovjet hatalomért folytatott harcokban. A forradalom titán, a Don mentén, a szovjethatalom megszervezésében vesz részt 1918-ban egy kisebb lovascsapat vezetőjeként küzd az interven­ciósok és fchérgárdlsták ellen, de lovasseregét hamarosan dar» dárrá, hadosztállyá, hadtestté fejleszti. Cáricinnél Krasznov elten, majd a déli fronton és az Azóvl-tenger partján Gyenylkin ellen arat hatalmas győzelmet. A harcok idején mindenkor maga ált seregei élén. 1932-ben Bugyonnij elvtárs elvégzi a katonai akadé­miát és az elsők között van, akiket a Szovjetunió marcalijává léptetnek elő. A Nagy Honvédő Háború Idején minden erejével, tudásával a haza védelmét, a német fasiszták .szétzúzását szol­gálja. Hetvenedik születésnapján népünk, Ifjúságunk szeretettel köszöntötte Bugyonnij marsallt, a szovjet nép kiváló fiát. NÉPNEVELŐK SEC ÍTSÉGÉHK így dolgozik Kocsis Sándor népnevelő A Mátraderec.skei Téglagyár öreg dolgozói Salamon András, Fónad fuka József és a többiek a 18 évesekkel együtt, Fónad Elekkel, Kiss Imre Andrással és a többiekkel, akik most szavaz­nak először, őrömmel készülnek az or-szággyűlési választásokra. Kocsis Sándor elvtár-s, a he­vesmegyei Téglagyári Egyesülés dolgozója kiszállásai alkalmával mint népnevelő rendszeresen foglalkozik a dolgozókkal. Leg­utóbb azt tapasztalta, hogy bár lelkesek az üzem dolgozói, örömmel készülnek a választá­sokra — a tervfeljesítésben ko­moly lemaradás van. Kocsis elvtárs segítséget adott az üzem vezetőségének, de nem elégedett meg ezzel, hanem kü- !ön-külön is beszélt az üzem dolgozóival, emlékeztette őket arra, hogy mit köszönhetnek a felszabadulásnak. Elmondotta, hogy a téglagyár hatalmas új égetőkemencét ka­pott és a legkorszerűbb cserép­szárítót építették a kemence fölé. A gépesítés könnyebbé teszi a munkát és jóformán alig ér emberi kéz a cseréphez egé­szen a kemencébe való bera­kásig. A villamosítás is folya­matban van, ezenkívül több új gépet és présházat kapnak a közeljövőben. Amíg a múltban piszkosan, porosán kellett a munkásoknak rozoga Lakásaikba hazatérni, ma fürdő áll rendelkezésükre, a kö­zeljövőben pedig munkásöllőzőt és új kutakat kapnak. Csak -a 26 családos munkáslakás építésére közel két milliót fordított álla­munk. A dolgozók közül a múlt éra- ben öten gyönyörű üdülőkben töltötték szabadságukat, eddig heten lettek jelvényes .sztahano­visták. Amíg ta múltban » leg­elmaradottabb viszonyok között dolgoztak, a kultúráról, a mű-. velődésről nem is álmodhattak, ma tanulnak, képezik magukat Kiss r. István azelőtt mint fizi­kai dolgozó gürcölt ebben az. üzemben, ma osztályvezető a minisztériumban. Kocsa Imre gyárvezető, Kocsa zsák István április 4-én kapta meg az „Epl-. tőanyagipar kiváló dolgozója* kitüntetést. Kovács n. k. Imre kiváló égető fia a néphadsereg giink tisztje. A múltban nem becsülték meg a nagycsaládos dolgozókat. Cudar Mihályné férje az impe^ r-iatiista háborúban esett el, s ha nem jött volna a felszabadulás, még a rozoga- viskóból is az utcára került volna. Népi álla­munk napfényes, fürdőszobás lakást bocsátott rendelkezésére, Kocsis elvlárs elmondja, hogy nemcsak a mátraderecskei üzem, hanem az egész ország így épül ma. Es amikor » népfront felhívásáról beszél, arra is rá­mutat, hogy nem elég csak a puszta lelkesedés, tettekkel kelI bizonyítani, hogy szeretjük né pilnket, hogy akarjuk a Dunát Vízierőmüvet a reálbérek 50 szá» zolékos emelését, a szocialistái M agyar őrs zágot. A beszélgetés tftán ígéretei tettek a dolgozók, hogy ha az üzem vezetősége biztosítja s munka előfeltételeit, nem les? hiány helytállásból, tudják, mi a kötelességük. Meredeken szökken magasba a Bélkő. Tövében játékszernek látszik a hatalmas Cementgyár. A hegy oldalait sárga foltok borítják: itt termelik ki, a szinte voltak építkezései, s nem utolsó sorban a cement mennyiségének növekedésével fordított arány­ban csökkent az ára. A „világ hiúsága” megvetésé­meríthetetíen mennyiségű mészkövet, már-gát, a cement és mészgyártás nélkülözhetetlen alapanyagát. Negyvenegy esztendeje vias­kodik itt az ember a- természet­tel. Negyvenegy esztendeje fut­nak a kötélpályán a kővel ra­kott csillék, de csak nyolc'esz­tendeje mondhatja magáénak a Bélkő minden kínosét, a Bél­apátfalvi Cementgyárat dolgozó népünk. ★ Megállás nélkül mint valami őri as pipából sűrűn bod-orog a fehéres, sárga füst. • Sietős a dolga, sok-sok évet kell behoz- riiai. A múltban hat hónapig, gyakran még tovább, üres gyo­morral aludtak a kazánok, üres gyomorral ásított- az égre a gyár hatalmas kéménye, s üres gyomorra! kergették az alkalmi munkát a gvár idénymunkása'! is. A belga tőkés érdekeltség­nek, késeibb a ciszterci-rendinek nem állt érdekében, hogy egész fcvben termeljen a gyár: nem n-ek hirdetői, nagyon is tisztel­ték az üzleti világ, a pénzszer­zés törvényeit. Ezeknek a tör­vényeknek kellett érvényt sze­reznie a gyáron belül Bunde Vilmos igazgatónak, aki u-gv-an egy kukkot sem tudott magya­rul, — becsületesen beszélni, — de a munkást nyúzni, szidni, remekül megtanult — jobban, mint németül. Ma i.s átkozódva emlegetik nevét, az öregebb munkások, hisz hihetetlen kevés bérért reggel hattól, es-te hatig kellett robotolni, a minden egészségügyi felszerelést nélkü­löző, poros, piszkos üzemben. A lakatosok heti'23 pengőt ke­restek, — papíron. A betegse­gélyező fele a Horthy Miklós alap, a legkülönbözőbb féle bün­tetések 17—18 pengőre faragták le az amúgyis nyomorúságos bért. Kormos József segédmun­kás volt, tíz pengőt keresett nyolcadmagára. Földalatti odú­ban 1-akott, ahová még .a Nap is undorodott benézni. Kormos Jó­zsef, most saját házában lakik, r jóval ezer forint felett van a keresete — ma i,s segédmunkás. Köteteket lehetne megtölteni a gyér múltjával, a sok szenve­déssel. De i'gen -kevés helyet foglalna el a feljegyzés: mit bő­vült az üzem, az elmúlt rend­szer hairminc éve alatt. Tőke László csoportvezető, aki 1928-ban került ai gyárba, egy kézen megszámolja: „Egy kemence, meg egy... kettő .. három... ruléttmalom ... Semmi többi” ★ Miég űjdonságíze van a> ce­mentgyári dolgozók számára is, a nemrég épült mészműnek. Ez az impozáns, negyven méter ma­gas, négy kemencés mész-mű, nemcsak a gyár, de az egész ország büszkesége.. Emberi kéz érintése* nélkül generátorgázzal, ezer-ezerkétszáz fokon alakítja át a mészkövet égetett mésszé. Liften járják a- dolgozók ai ki­lenc emeletet, műszerekkel el­lenőrzik a mészkő égését: na­ponta 20 vagon a mészmű tel­jesítménye. Az új üzemrész fel­építése több mint 15 millió fo­rintba került népi államunknak. A részszerelések még hátra vannak, teljes befejezése után a 98 százalékban automatizált üzemhez mindössze hatvan em­ber munkája szükséges. ★ • „ A cement ler^ohtcisaibíb alap­anyaga a ki inker, mel ynek ége­téséhez hal almas mennyiségű finomra őrölt szénre van szük­sége az üzemnek Az évtizedek­kel ezelőtt énült tíz rulett, vala­mint egy cső és egy verőlaoáios malom őrölte hosszú idő óta a szükséges szénmennyiséget: na­ponta összesen 20—22 vagon­nal. A gyár növekvő termelése megkövetelte, hogy a ks ikapa­ditásnS malmok helyetti új nagyteljesítményű» őrlők áll­janak munkába. Nemrégen kezdődött meg s a közeljövőiben már be is fejeződik a három Loesche-szónőrlőmaion épí­tése. Az új malmok egyenként 24, összesen 72 vagon szén fel­dolgozására képesek. A három új gép, háromszor annyit állít elő, mint a régi tizenkét ma­lom. Egy Loesche-malom teljes felszerelése ötmillió forint. ★ Két nagyobb alkotás csak ez a gyáron belül. Hol van még az új cementmalon, a salakszállító alagút, ai bányához ' vezető új makadámút, melyen autóbuszok szállítják a munkahelyre a kő- bányászokat, a huszonnégy há- ■ romszobás, összkomfortos mun­káslakás, az 50 ember munká­ját pótoló csillerakodó, s a terv többi kisébb-nagyobb beruhá­zása. Csak ötéves tervünk károm esztendeje alatt, közel 40 millió forintot kapott a gyár, kaptak a dolgozók népi államunktól. A múltban harminc év alatt két millió. — most három év alatt húszszor több. ★ Minden munkása a gyárnak, büszke, munkahelyére,* hálás szívvel gondol a pártra, mely­nek emberi életét, ragyogó jö­vőjét köszönheti. S ez nem akármilyen hála. hősi tettekben jut kifejezésre. Abban, hogy a bányában, szakaidó esőben, tér­dig vízben sem állt meg a munka, abban, hogy a Bikki- brigád az ország legjobb égető brigádja lett. Se szeri, se száma a dolgozók hősi tetteinek. Hadd álljon egy mégis példának a sok közül. Nemrég történt A hatalmas, íöbbs-zázifokos hővel 'dolgozó ki inker kemencének meglazult a bélése, — levált három tűzálló tégla. Azonnal meg kell állni, mert a lehullott tégla helyén veszteség. Bebújtak a kemen­cébe, amely éppen csak, hogy hűlni kezdett, hősies erőfeszí­téssel egy-kettőre befalazták a három tűzálló téglát. kiég a vas-köpeny. A leállástól az újra indulásig 16 óra is el­telik, ez tíz va-gon künkért, tizenegy vagon cementet jelent: ennyi a veszteség. Kovács And­rás kőműves, 6 két társa fel­mérte magában, mit jelent ez a Három tégla, de ez is a szo­cializmus építését jelenti. A ce­mentgyári dolgozók tudják m!- vel tartoznak pártunknak, dol­gozó népünknek, mikor mos. a választási békeverseny sikeréért indüMak harcba. I Bélapátfalvi Cementgyár

Next

/
Thumbnails
Contents