Népújság, 1953. április (27-34. szám)
1953-04-16 / 31. szám
NÉPÚJSÁG 1953 április t«. AMIT VÁLLALTUNK,... MA VALÓSÁG Gőzgép helyett villanymotorok — modem üzemmé válik a Selypi Cementgyár A felszabadulási héten vívta ki becsületét a Selypi Cementgyár: az ország cementgyárié üzemei közül az első helyre tört fel. A munka üteme továbbra sem csökkent — április havi tervüket cementből már 165 százalékra teljesítették, előrelátható- iag még 80 vagon cementet tér* mernek ebben a hónapban terven felül. A íjó teljesítményekkel, a több és jobb cementtel megváltozott élelüket köszönik meg a gyár dolgozói. Van mit köszönniük! A régi, elavult, korszerűtlen gyárból ötéves tervünk formál egyre modernebb, egyre nagyobb kapacitású üzemet. Közel félévszázados múltra tekinthet visz- sza a gyár. Létrejöttét annak köszönheti, hogy egyes lökés érdekeltségek a cementeladás jogár csak akkor kaphatták meg ezen a területein, ha itt gyártják ezt a fontos alapanyagot. A Magyar Aszfalt RT nagyhatalmú urai nem sokat rágták a tollszár végét, 27 kilométerre a mészkő lelőhelytől, egyszerűen megépítették a gyárat, a-nrsiy egy-két hónapot dolgozott csak ■egy esztendőben, a több idő alatt állt. Száz munkás dolgozott az üzemben,, de csak a gyártási időszak alatt, utána vehették a vándorbotot és kereshettek más munkahelyet. Hihetetlen nehéz és embertelen körülmények kö- zöi'Molyt itt a munka. Valósa' gos szíj-pókháló övezte körül a gyár belső részéi: kötélmeghajtás, gőzgép, meredek és tűzveszélyes fa lépcső tetie nemcsak nehézzé, de veszélyessé is az emberek munkáját. Zselezsnik Antal nővérét megölte a meghajtókötél, a 13 éves Molnár Jánosnak — mert' gyermekek is dolgoztuk szép számmal itt — a karját szakította le a transzmisszió, Az embertelen munkáért nevetségesen csekély volt a bér. 1926-tól 1930-ig 41 filléres órabérrel dolgoztak az égetők és csak 1932-ben emelték fel órabérüket — egy fillérrel. A cemenfmolnároknak még kevesebb, 35 filléres volt az órabérük. Ötéves tervünk elmúlt három esztendeje alatt valósággal újjá- született a gyár. Vashegyi János, aki 1921-től dolgozik itt, egye'len esetre emlékszik csak vissza, amikor valami „beruházást" eszközöltek a gyár kiszipolyozol, Most, a 11 hónapig dolgozó üzemben egész sor új gép, egyéb védelmi berendezés segíti a munkát, emeli a termelést. Motorizálták már majdnem az egész üzemet, kőszárít'ó, por- talanító berendezés, modern szénörlő Loesche-malom, 42 mé teres új k! inker-lkam en ce, nyers- Ksz.'önőmalom, s emellett le gényszállás, hat összkomfortos munkás!akiás épült fel. A közeljövőben fejezik be a vagonfordító és buktató berendezés építését. Eddig a szénnel és kővet megrakott vagonokat kézzé! pakolták ki: 22 vagont 24 óra alatt. Most a vagonból egyenesen az úgynevezett surran tóba fordul a kő és ondan emberi kéz érintése né'kül kerül a gépekhez'. A 22 vagon „kipakolása’' mindössze három órát vesz igénybe. A tervek szerint a terv hátralévő éveiben tovább motorizálják az üzemet, véglegesen a „múzeumba” kerül a gőzgép, minden kisebb gépegységet kiszolgáló. berendezéssel szerelnek fel. További tíz új összkomfortos munkásnak ás, korszerű fürdő és öltöző, a gyár területén betonút, irodaház, korszerű kultúrotthon épül- Az üzem összesen majd 24 millió forint beruházásban részesül a tervidőszak alatt, megyénk egyik nagyjelentőségű alkotása lesz. Vidám ifjúság ts Hatvány bárók hajdúul hiredAában Kora reggel van. Az élszakai eső puhára áztatta a földet, a most bontakozó faleveleken még csillognak az esőcseppek, Már élénkülnek az utcák, kezdődik az élet, munkába sietnek az emberek. Nagv, kérges tenyerekbe apró kezek simulnak. Apák, anyák, nagymamák igyekeznek az új napközi-bölcsőde felé. Hosszú sorokban állnak már a gyerekkocsik a bölcsőde ajtaja előtt. Most adiák át a kicsiket Farkas Ibolya gondozónőnek, aki napközben, vigyáz rájuk. Apró .szőke és barna gyerekek lubickolnak a meleg fürdőben, némelyiknek a haja még olyan, mint a most kikelt kiscsibének a tolla, Fürdő után jön a reggeli. A „nagyobbak", másfélévesek, nagy bögre kávét kapnak, míg szuszogva isszák, csak csillogó szemük látszik a, bögre fölött. Gyönyörű ez a bölcsőde, világos, tágas, minden új, minden csillog benne. Látszik, hogy szeretettel készítették. Kormányunk minden gondoskodása visszatükröződik benne, az apró zöld székek, ágyacskák, a fürdőszoba, a konyha, ahol most Püspöki néni az úr. C már tudja, hogy ai kis Tibinek föles tej kell, Magduska megissza a kávét, de Fábián Dezsőké inkább a mézeskenyeret szereti. A nagyobbik szobában játszanak. Sok-sok baba, kocka, mackó és kiskacsa sorakozik a fal mellett, apró szekereket húzogatnak. Egy íejfeiszőke hajú kislány babát takargat, ö a mamája. Igv játszanak napközben a kicsinyek, akiknek szülei a közeli üzemekben és termelőszövetkezetben dolgoznak. A két apró Berénvi-gyerek szülei cukorgyár! dolgozók, Berényiné nyugodtan végzi munkáját napközben, nem fél attól, hoigy baja eshetik a kicsinyeknek. A csecsemők szobájában apró kis ágyakban, rózsaszín takarók alatt alusznak a legkisebbek. A nyugodt álomtól az arcuk a takarónál is rózsá&abb. A nagy, tágas, nyitott ablakokon friss tavaszi levegő és az óvodások ének- hangia árad be. A bölcsőde mellett van a nagyobbak otthona, az óvoda. A régi, rozoga óvodából alakították át 80.000 forintos költséggel. Mikor kész volt. akkor a szülők Megyénk az ország egyik legjelentősebb szőlő- és gyümölcstermelő vidéke. A gyümölcsösökbe, szőlőkbe is bevonult a gép, hogy könnyebbé, eredményesebbé tegye dolgozó parasztságunk munkáját. Az elmúlt évben 5145 gyermek született Heves megyében. A legkisebb községünkben is ma már gondos kezek ügyelnek drága kincsünk, a gyermek egészséges fejlődésére. siettek segíteni gyermekeik második otthonán. Meseiképek ka- rültek a falra, rádió a szobákba, sok-sok hal az akváriumba, körülötte virágok, a kicsik gondoz- zák, öntözgetik, ápolgatják. A ragyogó napsütésben kint játszanak a gyerekek, szavalnak, énekelnek, táncolnak. Köztük van Kovács Annuska is. Szőke copfocskája röpköd, mikor a fiúk előtt szalad. Nagyon szeret óvodába jármi hiszen itt ûgÿ érzi magát, miiit egy nagy családban, a többi óvodások a testvérei. Édesanyja a Dózsa termelő- szövetkezetnek az elnöke, Voj- voda Sanyi édesanyja gépállo máson dolgozik, Sanyi is ismeri már a traktorosokat és felcsillanó szemmel meséli, hogy belőle olyan ‘ traktorista lesz, akinek csillagot is tűznek a mellére. Mozsár Pista szülei a cukorgyárban dolgoznak, ö katona lesz, már most is vezényelgeti az apró pajtásait. így él 100 apró kis hatvani gverek az úi óvodában, bölcsödében, s míg szüleik dolgoznak szebb életükért, addig szerető kezek gondoskodnak róluk. Hatvanban, ahol azelőtt báró Hatvanv Endre voit a mindenható úr. s ő képviselte az országgyűlés színe előtt a többi bárókat, 1930-ban a megyegyűlés költségvetési vitájában mérsékelni kívánta a népművelésre és a testnevelésre felvett összegeket. Kérte a tanulmányi alapok elejtését, ugyanakkor átalakíttatta hatvani kastélyának északi szárnyát, hogy a körvadászaton arrtj járó Bethlen István grófot méltóan fogadhassa. Ugyanakkor mondotta: ezt báró Hatvány, mikor Toldi Mihályné, a mostani Dózsa termelőszövetkezet tagja magával v1'*-' gyerekeit az aratásba, al Wj/erti őket az eső, sütötte a nap — mert otthon nem merte őkel hagyni, hogy magukra ne gyújtsák a házat. Uj Hatvan épült. A Hatvány bárók hajdani kastélyában vidám ifjúság tanul, új bölcsődékben és napközikben vigyáznak a dolgozó nép gyermekeire, hogy erős. szabad embereket nevelhessenek belőlük. Törös Kdrolyné Lélektclcnül, bürokratikusán bánik a tagjelöltekkel a gyöngyöspatai községi pártszervezet Pártunk erejének és növekedésének egyik fontos feltétele, hogy a termelésben és a kötelességteljesítésben példát mutató legjobb dolgozókkal erősítjük sorait. Olyan munkásokkal és dolgozó parasztokkal, akik nem sajnálják az áldozatot, a párt politikájának megvalósításáért folyó harcban, akik a párt, a nép legodaadóbb, legigazibb harcosai. Pártunk helyes politikájával nap mint nap neveli az ilven harcosokat és ezek kérik felvételüket a: munkásosztály élcsapatába. „üj párttagot — írja elő szervezeti szabályzatunk — általában csakis a tagjelöltek soraiból lehet felvenni, mégpedig olyat, aki legalább hat hónapja tagjelölt, s ezalatt munkáiéval méltónak bizonyult arra, hogy a párt tagja legyen." Az, hogy a tagjelölt mennyi idő alatt bizonyul méltónak a párttagságra, nem kis mértékben a pártszervezet vezetőségétől függ. Ahol a tagjelöltség valóban a párttagság elöiskolájává válik, ahol a p á r t ve ze t ü sé g kötelességének tartja a tagjelöltek nevelését, a tagjelöltek még inkább megszeretik pártunkat, s jobb munkájukkal méltókká válnak a párttagságra. OH pedig, ahol uz alapszervezet vezetősége nem tartja elsőfokú kő!élességének a tagjelöltek nevelését, a tagjelöltség elveszti jelentőségét, a tagjelöltek taggá való felvétele elhúzódik — bürokratikussá, formálissá válik. Ilyen bürokratikusam, lélektelenüí bánik a tag- jeiöltekkel a gyöngyöspatai köz ségi pártszervezet. A pártszervezet 19 tagjelöltet tart nyitván A 19 tagjelölt közül hármat a tag-felülvizsgálat ideién minősítettek vissza, öten 1949-ben, négyen 1950-ben, heten pedig 1951—52-ben lettek , tagjelöltek, túlnyomórésze egyénileg dolgozó paraszt, egyes típusú tszcs-tag. A 19 eivtárs az elmúlt éveik alatt aizért nem lett tagjelöltből párttag, mert a pártszervezet nem foglalkozott velük, elhanyagolta őket. Egyetlen alkalommal nem tartott a pártvezetőség a tagjelölteknek értekezletet, nem bírálták, nem segítették munkájukat, senki nem magyarázta meg nekik, mi a feladatuk, mit kell lenniük, hogy méltók legyenek a párttagságra. Nem bízták meg valamennyi ükét pártmun- kával — nom törődtek politikai nevelésükkel. Sztonáik elvtárs az egységes pártvezetőség titkára bizonyítja, hogy minden tagjelölt népnevelőmunkát végez és politikai iskolára jár. A valóságban az a helyzet, hogy a tagielöltek egv része semmiféle pártmunkát nem végez és nem is tanul. Kecskés Irén 1951-től tagjelölt, politikai iskolán ezldái.g nem vett részt, nem járt rendszeresen taggyűlésre, nem ismeri a többi tagjelöltet sem. Sztonáik elvtár® azzal takaródzik, hogy Kecskés elvtársnő nem volt idehaza, a szomszéd községben dolgozott. De Szúrnák elvtárs elfelejti, hogy Kecskés elvtársnő, ez idő alatt is a gyöngyöspatai községi pártszervezethez tartozott, tehát az ottani pártszervezetnek kellett volna vele foglalkoznia. Az ő alaipszervt'zeiük felelős munkájáért, neveléséért. Szadal György szintén 1951 tavaszától tagjelölt, politikai Iskolára nem jár, e mini ahogy elmondja, „velem a pártszervezet soha nem foglalkozott'', A tagjelöltek elhanyagolásának „eredménye", hogy vannak olyan tagjelöltek, akik ahelyett, hogy példát mutatnának, még kötelességüket sem teljesítik. Nagy fejű Andrásnak még a múlt évről ís van hátraléka — április 1-ig semmit nem adott be és ugyancsak elmulasztotta kötelessége teljesítését fiái int József tagjelölt is Lévai Ferenc, Tábi István, Tóth Pál, Illés Miklós tagjelöltek, színtén, tartoznak az államnak. Ha az alapszervezet vezetősége foglalkozott volna velük, ha rámutatott volna hibáikra, nem fordult volna ez elő. Példaként kellett volna eléjük állítani Tábi Lajost, Varga Istvánt, Hegedűs Istvánt és a többi tagjelöltet — akkor a mulasztók is megértették volna, mi a kötelességük. Mulasztás-terheli a gyöngyösi járási pártbizottságot is, mert nem- nevették az alapsze-rvezet vezetőségét a tagjelöltekkel való helyes foglalkozásra. Előfordult a JB részéről olyan hanyagság i®, hogv a tagjelölt taggá való kérelmét — a taggyűlés jóváhagyását — hét hónap után- utasította vissza, addig a kérelmi ív a JB valamelyik íróasztalában porosodott. De megtörtént az is, hogy a JB ugyanazzal az indoklással utasította el a tag-kérelmet, amellyé! aiz al apiszervezeti taggyűlés javasolta:. A JB hanyag, bürokratikus módszerét aztán átvette az alapszervezet is, A március. 28-i taggyűlésen két tagjelöltet felvett tagnak a párttagság, de április 9-ig a járási bizottság nyilvántartója' még nem kapta meg jóváhagyásra. Fokozottal) munkával kel! nevelnie, tanítania a tagjelölteket. Bízzák meg őket párlmunkávaj és tagjelölt-értekezleteken értékeljék azt. Foglalkozzanak egyénileg is minden egyes tagjelölttel, Így jobban megismerik ' problémájukat. Alaposan mérlegeljék a tagjelöltek munkáját, s ha: úgy látják, hogy méltóak a párttagságra, vigyék taggyűlés elé kérelmüket és a- párttagok döntsenek: mél- tók-e a párttagságra. Alaposan pártszerüen vizsgálják a tagjelölt munkáját, a falu minden egyes kommunistája tartsa szívügyének, a tagjelöltekkel való foglalkozást, hogy igazi harcosaivá válhassanak pártunknak. Mindezekhez a járási pártbizottságnak sokkal több segítséget kell adnia, mint eddig. HÍREK a megyéből — AZ ATKARI MICSURIN termelőszövetkezet első negyedévi baromfibeadását 126, tojás- beadását 107 százalékban teljesítetne. A szövetkezet tagjai ígéretet tettek, hogy félévi kötelezettségüknek határidőre 105 százalékban tesznek eleget.-ERDŐTELEK község dolgozó parasztjai már félévi ba- romifibeadásukat teljesítették, 100 százalékra állnak a tojás- beadással }s. Jó példával jártak elöl a begyűjtési állandóbizottság tagjai, akik túlteljesítették előirányzatukat. (Susz- ták Márkus.) 1 ‘ — AZ EGRI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT hulladék- gyűjtő brigádja május /• tiszteletére vállalta, hogy 25 mázsa gépöntvényt, egy mázsa memes fémhulladékot, öt mázsa egyéb hulladékanyagot gyűjt össze. A hattagú brigád az első napokban már 10 mázsa gépönl- vényt, 35 kiló fémhulladékot és egy mázsa egyéb hulladék- anyagot gyűjtött össze. — A HATVANI MÜIMALMOT öt éves tervünk kei"*: ében korszerűsítették, a közelmúltban kaptak ecjy 100 lóerős villanymotort, mellyel lényegesen meggyorsult a munka. — „ÉPÍTSD, szépítsd a NÉPKERTET"-rnozgulom keretében bz egri általános iskolások 341, a városi tanács dolgozói 177, a József Attila leányotthon fiataljai 181 munkaórát fordítottak a város közkedvelt parkjának rendbehozatalára. KÜLPOLITIKA! JEGYZETEK A magyar-csehszlovák barátság A pagvar és cseh®ilovak dolgozó nép április 16-án ünnepli a népi demokratikus Magyarország és ai népi demokratikus Csehszlovákia között megkötött barátsági és kölcsönös segély- nyújtási egyezmény* aláírásának negyedük évfordulóját, Ez a szerződés kifejezője a régi köteléknek, amely Magyarország és Csehszlovákia népeit egybekötötte a szabadságért vívott küzdelmeikben, kifejezőié az új útnak, amelyre a hitlerista fasizmusnak a Szovjet Hadsereg által történt szétzúzása után mindkét ország lépett, fontos határköve' a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének. A harci barátság kapcsol ait a, amely a magyar és a csehszlovák népet egybeköti, már régen, a múltban ikovácsolódott, A szegény magyar földművesek a XV, században aktív segítségeit nyújtottak » huszita harcosoknak az úri önkény ellen vívott hősi küzdelmükben. A demokratikus mozgalom leg- kiválóbb képviselői az 1848. évi forradalmi küzdelmek során mindkét országban törekedtek a szoros együttműködés megterem, tésére. A magyar és csehszlovák proletariátus szolidaritása harci értelemben jutott kifejezésre a Magyar Tanácsköztársaság hősi küzdelmének idején. A csehszlovák burzsoázia, amely beavatkozást szervezett a magyar prolíT- tárköztársaság ellen, a csehszlovák munkásság határozott ellenállásába ütközött és a szlovák proletariátus a magyar forradalom közvetlen hatása alatt Pre- sovban kikiáltotta saját Tanácsköz társaságát. A fasiszta terror idején a csehszlovák dolgozók mély együttérzéssel kísérték figyelemmel a magyar proletariátus nehéz harcát a Horthy-uralom ellen és a Rá,kosi-per után hatalmas mozgalmat indítottak Rákosi kiszabadítása érdekében. E harcias testvériség kialakulásával egyfősben, amelv a két népet egybekapcsolta, minőikét ország reakciós nacionalista burzsoáziája arra törekedett, hogy Magyar- ország és Csehszlovákia nemzetei között ellenségeskedést váltson ki. A sovinizmus és gyűlölői kölcsönös légkörét alakítsa ki és ebből a légkörből hasznot húzzon a, nép elleni küzdelemben. Csak Magyarországnak és Csehszlovákiának a dicső Szovjet Hadsereg által történt, felszabadítása teremtette meg annak előfeltételeit, hogy a dolgozó nép kölcsönös barátságának hagyományát a jelenben szilárd szövetséggé kovácsolódjanak a boldog szocialistái jövőért vívott küzdelemben. A nép győzelme ás a népi demokrácia megszilárdulása mindkét országban meghiúsították a reakció bűnös terveit és megteremtették a tartós bizalom kialakulásának előfeltételeit, amelynek eredményeképpen a magyar-csehszlovák barátsági és kölcsönös segély-nyújtási szerződést 1949 április 16-án aláírták. A szerződés aláírásának pillanatától a két ország közötti baráti kapcsolatok szakadatlanul fejlődnek. Ezek a kapcsolatok az egyenjogúság, a bizalom é® a legnagyobb kölcsönös jólét, elvén épülnék és mindkét országnak nagy segítséget nyújtanak a szocializmus fele vezető úton. A Magyarország és Csehszlovákia közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának negyedik évforduló- iát mindkét ország dolgozó nép« további építő siketekkel ünnepli, A dolgozók mindkét országban tudatában vannak, hogy az egyik ország népének sikerei a másik ország népének sikereit y jelentik a szocializmusért, a bé' kéért vívott közös és, győztél harcban.
