Népújság, 1953. április (27-34. szám)

1953-04-12 / 30. szám

í

NÉPÚJSÁG

1953 április' 1%

AZ ATKÁRI KOMMUNISTÁK HARCA A VÁLASZTÁS GYŐZELMÉÉRT

■ A dolgozó nép győzelmei szervezőjének nevezte el pártunkat. A nép szava mindig bölcs, a nép mindig azt rnházza fel a legszebb, legnagyobb jelzőkkel, akinek, vagy aminek a legtöbbet köszönhet. Népünk száján is azért születhetett meg ez a megbecsült, sokat kifejező jei'zö, Inert minden eredményét, megváltozott életének. minden' szépségét pártunknak köszönheti. Most, mikor népünk a választásokra készül, minden kommunista, minden becsületes dolgozó mérlegeli hazánk és saját- hiaga mulíbani és jelenlegi életét és pártunkra gondolva, még jnagyobb bizalommal tekint a fel dog jövő elé.

Ezt teszik az atkári kommunisták, az atkári dolgozók is. Ezekben a napokban újból félthető! a múltnak minden le- Serve^ mikor még dőritamások, fgyulák veríték korbáccsal a többszáz holdjukon gürcölő cselédeket. A volt cselédek őkölbe- szofult kézzel gondolnak a csendőrökre, akik pusikaíussal hajtották Skirt az 1000 holdakra 80 filléres napszámért hajnaltól t..éső éjszakáig gürcölni.

S mikor ezekre gondolnak, mint a ködből a naipfény, úgy tor elő a keserves múltból a boldog jelen, melv pártunk eredményeinek fényében tündököl. A pártra gondol az a 300 volt nincstelen, aki 1550 holdon osztozkodott, a felszabadulás cián. A pártot dicsérik, miikor a villanyhálózat bővítéséről, az <ij hidakról, az egészségházról, a íailtúroitihonról, az úi mozi- gépről és a két és fél kilométeres járdáról beszélnek. Szó esik arról is. hogy a községben e felszabadul ás előtt 120 kerékpár volt, ma 530 van. Motor- kerékpárja csak Dóri föidbirto- f«ss fiának volt, ma 11 dolgozó panaszt gyereke nyergeli a csépelt, közte Mizsák István, Szabó István tszcs-ta.gok is. Rádiót hallgat ma nyolcvan dolgozó paraszt, szabadságra 11 dolgozó paraszthoz megy haza katonatiszt fia — Virág Gergely középparaszt fia hadnagy. Dobi István volt napszámos fia főhadnagy.

Mikor á gépállomás mellett elmennek, szeretettel gondolnak pártunkra, mely a szocializmus bázisát teremtette meg falujukban és tisztelettel néznek a fiatal traktorosokra, akik elől járnak a dolgozó parasztság fel- emelkedéséért vívott harcban. A gépállomás segítette a község dolgozóit, hogy valamennyien a szövetkezés út iára léphessenek, hogy a hat termelőcsoport dolgozói bő termést takaríthassanak be — csak a múlt évben 8504 normálhold megmunkálásával segítették őket. A gépállomás léte is hozzájárult, hogy özvegy Csuzdi Jánosné Búzás István, Molnár lózsef osoporttagok új házba költözhettek.

A falu kommunistáinak jó munkáját dicséri, hogy községük az elmúlt év májusa óta a járás legjobb községe. A kom- mumsfa példamutatás ragadta .magával a oártonfcívüü dolgozókat a múlt évben, az állammal szembeni kötelezettség teljesítésében, ezért nyerték el et- sőnek megyénkben a szabad piacot, ezért teljesítették túl évi beadásukat. A békekölcsönjegy- zésnél minden kommunista segítette forintjaival államunkat. Ezek a forintok is hozzájárultak hazánk és falunk felemelkedéséhez. Ez évben első negyedévi baromfi- és tojásbeadásukat túltel jesítetfék. egyetlen párttagnak sincs hátraléka. A ter- melőcsooortok és egyénileg dolgozók április 1-re befejezték a tavaszi vetést, a falaimen- munkálásí, rég megkezdték már

a kukoricái és a burgonya ültetését. Most a választások sikeréért folyik a harc.

A községben 60 népnevelő végzi fáradhatatlanul a népnevelőmunkát, nincs olyan párttag — a be.egeken és a nagyon öregeken kívül — aki ne végezne munkát a választás sikeréért Az agitációs tanfolyamokon a népnevelők 90 százaléka jelenik meg, itt tanulmányozzák az or 6zágos és helyi érveket, s azokat a módszereket, mellyel minden dolgozóval meg tudják értetni célkitűzéseinket. Minden héten 10 ki,sgyűlésen a legjobb népnevelők és pártvezetőségi tagok szóinak a dolgozókhoz, hogy mi ai kötelességük, mit kell tenniök életük további szépüléséért.

Búzás Istvánné népnevelő elmondja a keserves, múltban! életét. Apja 60 évig volt cseléd és a kíméletlen, keserves munka megnyomorította. Hatan voltak testvérek, tízéves korukban már valamennyien más iábakapcája voltak. „Mi örömünk volt azelőtt az életben — szokta mondani. — Dolgoztunk, gürcöltünk és még a betév'ó falatunk sem volt meg." S elmondja azt is? hogyan él ma, s hoigyan él vele együtt minden dolgozó. „Uj lakásban lakom, megvan mindenem. Gyermekeim nem cselé- deskednek, mint én, négyen a néphadseregben őrzik valamennyiünk boldogságát. Es mennyivel szebb lesz még életünk. ha azok a tervek mind megvalósulnak, melyeken most dolgozunk."

A gépállomás népnevelői is a megváltozott' életről beszélnek. Ismertetik, hogy mikor 1949-ben a gépállomás a régi uradalmi istálló helyén létrejött, csak 11 erőgép és egy cséplőgép segítette a dolgozók munkáját. Ma 25 erőgép, 41 cséplőgép, 5 arató- gén és különböző mezőgazdasági gépek állma k készen a tenmelőcsoportok, 0 dolgozó parasztok segítésére. Beszélnek arról is. hogyan éltek a traktoristák 1949-ben és hogyan élnek ma, Négy évvel ezelőtt nem volt szerelőműhelyük, az egész gépállomáson három köpeny volt. Ma minden gépen köpeny van, munkaruhát, télen meleg ruhát és melegítőitalt kaptak a dolgozók, a pihenőhelyeken tiszta ágy, rádió, sportfelszerelés várja őket. Ezeket köszönték meg a gépállomás dolgozói a felszabadulási héten elért nagyszerű eredménnyel. Tíz nap alatt 933 normálhoid talajmunkát végeztek el.

A falu, a gépállomás kommunistái tudják: akkor készülnek méltóan a választás napjára, ha amellett, hogy minden dolgozónak megmagyarázzák a választás jelentőségét — munkával is ünnepük azt. A csütörtöki taggyűlésen lelkes vállalások születtek. Benei Mihály és Bériéi lózsef egyénileg dolgozó parasztok vállalták, hogy május 17-re teljesítik félévi tojás- és baromfibeadásukat, Benei József egészévi adóját is kifizeti e napra. Szabó István, a Micsurin tsz tagja egészévi tojás- és baromfíbeaidásávail ünnepli a választás napját. Bagi Károly. a Vörös Csillag tagja amellett, hogy félévi baromfibeadásának eleget tesz a választás napjára, nöyényápolási versenyre hívta a Kossuth tszcs tagjait.

Az atkári kommunisták példája mint mindig, most is követőkre talált a pártonkívüli dolgozóknál. Valamennyi dolgozó megértette, hogy nem ünnepelhetnék méltóbban május elsejét és a közelgő választásokat, mint a tavaszi munkák sikere® befejezésével és begyűjtési tervük túlteljesítésévé!. Ezért folyik Atkáron lelkesen a munka. minden becsületes dolgozó pédás eredményt akar elérni a választás tiszteletére.

A JELÖLŐ JOGA

Hazánkban az államhatalom 8 városi és a falusi dolgozók Fezében van. Ezt érezzük mindennapi munkánkban, új életünk minden megnyilvánulásában, minden mozzanatában is. Az állam és a hatalom mi magunk vagyunk. a városokban és ^ falvakban dolgozó milliók. A mi igyekezetünket, akaratunkat, törekvéseinket tükrözi £iíndaz, ami épül, szépül és át* alakul: azt a vágyunkat tükrözi, hogy még jobban élhessünk, grtég nagyobbat alkothassunk.

' A hatalmat, amely milliók Hatalma - — minden dolgozó gyakorolja, ők vezetik, irányít- jják népköztársaságunkat a szabadon megválasztott országgyűlési képviselők által, olyan emberek által, akiket méltóknak találtak arra, hogy a nép nevében, a választók nevében érvényesítsék azt a politikát, amely biztosíthatja a dolgozók _ egyre emelkedő jólétét, virágzó életét.

Dolgozó népünk most újra Választások előtt áll. Ki kell je- “ö’nünk, május 17-én pedig meg feli választanunk azokat, akiket legjobbnak, legmegfelelőbbnek tatunk arra, -hogy a választások titán négy évén át képviseljenek minket a népfrontban.

A választás igen fontos, ünnepi esemény népünk életében. Ezt a nagy’ naipot jó néhány héttel meg keli előznie a jelölés időszakának.- A jövendő képviselőink jelűiébe éppen olyan fontos, mint a Választás, hiszen most kell a Munkásosztály és a dolgozó parasztság, az értelmiség közül

kijelölni azokat a legmegfelelőbbeket, akiknek soraiból a képviselők megválasztása történik.

üzemeinkben, gépállomásainkon, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben, hivatalokban, intézményeknél és a fegyveres testületeknél már megkezdődtek az országgyűlési képviselőket jelölő gyűlések.

Soha a múltban nem voltak és. nem is lehettek . ilyen gyűlések Magyarországon. Hazánk sorsáról, az egész magyar nép ügyében, az a parlament döntött, ahol 1931-ben 245 képviselő közül 61 nagybirtokos és bérlő, öt gyáros, 15 bankár, 13 katonatiszt, 12 kulák és 139 úgynevezett egyéb, ezek főszolgabírók, vagyonos ügyvédek, vagy mu nká sá ruló szoci á 1 demokr at ák voltak. De nem volt egyetlen egy jelöltje sem munkásosztályunknak, dolgozó parasztjainknak, a becsületes értelmiségnek.

Es ha betekintünk a burzsoá országok választási törvényeibe, azt tapasztalhatjuk, hogy az úgynevezett „demokratikus” országokban sincsen joga a dolgozó tömegeknek. Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának képviselői közül 301 nagy monopóliumok szolgálatában álló ügyvéd, 97 pénzmágnás, 46 nagybirtokos és 21 reakciós burzsoá újságíró volt. Vagy nézzük meg Angliát. Az angol Lordok Házához a népnek semmi köze sincs azonkívül, hogy a lordok munkásnyúzó politikáját kell tűrni. így érthető, hogy Anglia sorsában oly nagy

befolyású Lordok Házában két királyi herceg, két érsek, 20 herceg, 20 márki, 116 gróf, 79 vicomt, 24 püspök és 483 báró van.

Alig a burzsoá országokban egyre inkább sárbatiporják a nép legelemibb jogait és egyre kegyetlenebből, véresebben nyomják el ai dolgozók tömegeit, a lakosság óriás többségét, addig nálunk állandóan szélesednek, gyarapodnak a nép jogai, egyre jobban elmélyül államunk demokratizmusa. Ezt tanúsítja a jelölő gyűlésekről szóló törvény, a jelölő gyűlések rendszere is. A dolgozóik jogainak ez aI kiterjesztése csak olyan országban valósulhatott meg, amelyben a népet és vezetőit a legmélyebb kölcsönös bízatom kapcsolja egybe és a dolgozók tudják tapasztalataikból, hogy vezetőik, képviselőik az ő jólétükért, békés életükért, boldog holnapjukért küzdenek.

A Szovjetunióban, a népi demokratikus országokban és így minálunk is a dolgozók tömegei Sztálin elvtárs szavait figye- lembevéve olyan embereket jelölnék, akik feladataik magaslatán állanak, akik munkájukban nem süllyednek le a nyárspol- gári érdekpoiitikusok színvonalára. Akik Lenin-típusű politikai aktivistákként állják meg helyüket. Olyan embereket jelöljünk, akik nem ismernek félelmet a harcban és olyan kíméletlenek ai nép ellenségeivel szemben, .mint Lenin volt, akik igazságosak és becsületesek és akik úgy

A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL

állandó hétköznapi musorszamok;

KOSSUTH- Falurádió; 5.00, 7.05. Hírek, a Szabad Nép mai

vezércikke- 6 45 12.00. 17.00. 20.00. 22,00. 24.00. Lapszemle;

R -, ■ 'soort-'20 2b 22.00. Ideqermyelvû hírek: 15.15. 18.40,

10 40 ‘ SzínlSz fi’lmniüsor: 7.00 Műsorismertetés: 7.55, 15^50. Zárás: 'f» 14m &-hírf^..15 15 lsko,arádió: 16.20. Hangos Újaég; 12.00. 20.00. Begyűjtés hírei; 20.40.

PeHWi-rádíő

Április 13. hétfő. KoGSVth-rádíö: 11 -30: Magyar

daljátékokból. 12.10: Vidám zene. 13.00: Rácz Béla és zenekara látszik. 13.30: Szovjet filmzene. ,14.35: Heti zenés kalendárium. 15.30: Szabó Mária zongorázik. 16.45: Műsor az úttörők zenei

■szakköreinek. 17.10: A magyar történelem forradalmi dalaiból. 17.30: Legkedvesebb szerepeim. Bihari József. 18.00: Jó munkáért szép muzsikát. 20.10: Magyar zeneszerzők beszélnek új műveikről. 21.20: Vidám esti hangver- eeny. 22.25; Zenekari hangver- wnÿj

7.00: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. 7.35: Színes népi muzsika. 8.35: Balettzene. 9.00: Magyar dalok és hangszerszólók. 9.40: Szovjet szerzők a gyermekeknek. 10.50: Komor Agnes bárt ázik. 15.00: Telep a szilák között. Elbeszélés. 15.30: Szimfonikus

hangverseny. 17.00: Magyar zeneszerzők a békéért. 17.40: Csárdások. 18.00: Hacsaturján: Szvit. 18.45: Szív küldi szívnek. 19.00: Erős Klára zongorázik. 19.15: Indulók. 19.30: Tánczene.

Április 14 kedd. Kossuth-rádló: 11.30: Női

szent'

mel. 12.10: Indulók. 12.30: A rádió népi zenekara játszik. 13.00: Szórakoztató" zene a moszkvai rádió műsorából. 14.15: Részietek Kacsóh Pongrác műveiből. 15.30: Arenszkij: Szvit. 15.50: Részletek Goldmark opeiáiból. 17.10: Egy falu — egy nőtt. 20.10: Közvetítés az Ifjúsági Színházból. Mindenkivel megtörténik. 22.20: A színházi közvetítés folytatása.

Petőfi-rádió: 7.00: Szánt a traktor. 7.35: Szórakoztató muzsika. 8.35: Dalok, hagszerszólók. 10.10: Filmzene. 10.40: Vásári Tamás

zongorázik. 15.00: A rádió kisegyüttese játszik. 15.45: Polkák, mazurkák. 16.00: Zenekari hangverseny. 17.00: Népi táncok.

18.15: Koreai dalok. 18.45: Szív küldi szívnek szívesen. 19.30: Vidám harmonikamuzsika

Április 15. szerda.

Kossuth-rádiő: 11.30: Irodalmi műsor. 12.10: Magyar népdalok. 12.30: Békedalok. 13.00: Magyar

filmek zenéjéből. 13.30; Földiekszeretik népüket, ahogy Lenin

szerette.

Minden lehetőségünk megvan arra, hogy ilyen embereket választhassunk: a felszabadulás óta a magyar nép. megnőtt, egy fejjel magasabb lett. öntudata megerősödött. Megtanult országot vezetni, gyárakat, ezer- és ezer holdas termelőszövetkezeteket, állatni gazdaságokat, a kapitalistáknál és földesuraknál százszor jobban igazgatni. Népünk a gazda szemével tekint végig hazáján és bizonyos, hogy a jelölő gyűléseken lelkesen fog élni demokráciánk új vívmányaival, a kéoviselőjelölés jogával. Kiválaszthatják vezetőink, tudósaink, művészeink és a dolgozók széles tömegei közül azokat, akiket a legmélíóbbak- n-ak találnak, akikre a legjobban ráillik Sztálin elvtárs jellemzése.

A jelölteknek egyetlen egy igaizolványt kell bemutatniuk a dolgozók előtt: a haza ügyéért, a béke megvédéséért, az ötéves terv teljesítéséért végzett munkájukat. Akiknek tetteik beszélnek,; azoknak szavára is ad a nép.

Jelöljék dolgozóink a legjobbakat, akik helyt fognak állni megtisztelő posztjukon, « akik majd a képviselőbeszámolókon a népért végzett eredményes jó munkájukról adhatnak számot választóiknak. Olyan társaikat jelöljék, akik minden tettükkel szilárdítják népünk egységét, növelik hazánk erejét.

ke! játszó égi tünemény. 14.35: Hangverseny gyermekeknek. 14.50- Szív küldi szívnek. 15.30: Katona Lajos énekel. 17.10: Hegedűverseny. 17.55: Magyar dalok. 20.10; Jó munkáért szép muzsikát. 20.45: Szimfonikus

hangverseny. 22.25: Orosz operaest. 23.25: Szép esti muzsika.

NÉPÚJSÁG

Az MDP Hevesmegyei Pártbizottságának lapja.

Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap, f elelős szerkesztő; Horváth István Felelős kiadó: Váczl Sándor Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsiltnszky-utca 8. Telefon:

Szerkesztőség 284. Kiadóhivatal 123 Postaflók; 23.

Egyszámlaszám: 00.878057—18 Szikra Lapnyomda. József-krt 5 Féléidé vezető; Kulcsár Mihály,

KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK

Vessük össze a dolgozók helyzetét

A TITÓISTA A NÉPI

JUGOSZLÁVIÁBAN CSEHSZLOVÁKIÁBAN

Az Egyesült Államok titóista ügynökei Jugoszláviát amerikai gyarmattá züiiesztik. A titóista Jugoszlávia ma a háborús uszító amerikai imperialisták agresszív politikájának egyik eszköze. Az ország minden gazdagságát az amerikai trösztök és monopóliumok szipolyozzák -ki. Az ország gazdasági élete csak olyan mértékben és irányban fejlődhet, amelyet a Tifo-baida óceánon- túli gazdái előírnak. Ennek következtében az utolsó öt év folyamán a jugoszláv dolgozók életszínvonala egytizenkettedére csökkent. Ugyanakkor a Tito- banda ez alatt az idő alatt 1074 milliárd dinárt fordított háborús készülődéseire, amint azt a bandavezér Tito a zágrábi „kongresszuson” beismerte. Az áraik 1952 folyamán a különböző élelmiszereknél átlag 10—15 d’nárra) emelkedtek kilogrammonként. Ugyanakkor a nagy handabandázással magasztalt „szociális” terv átlag 1500 dinárral csökkenti a munkások havi bérét. Az üdülőhelyeken és a szanatóriumokban egv hónapra 12—20 ezer dinárt kel] fizetni és ígv ezek az intézmények a kizsákmányoló osztály érdekeit szolgálj állt 1952 folyamán az üdülőkben és a fürdőhelyeken mintegy 300 ezer külföldi részvényes és „turista". UDBA-ügy- nök és belföldi kizsákmányoló henyélt.

A rohamosan romló egészségügyi viszonyok következtében a betegségek száma a háború- eiőftihez viszonyítva 680 százalékra. tehát majdnem hétszeresére emelkedett és a halálesetek számát illetően az országot a leginkább elnyomott afrikai gyarmatokkal lehetne összehasonlítani. Minden négy újszülött közül egy a születés után meghal.

Jugoszláviában jelenleg minden százezer emberre jut egy kórház. Bosznia-Hercegovina 19 kerületében egyetlen gyógyszertár sincsen. Bjela-Palanka 30 ezer lakosa számára csupán két orvos szolgál. Szkopljeban 30 ezer emberre csak egy orvos jut. ______________

A tervgazdálkodás útján haladó csehszlovák dolgozók egyre ragyogóbb sikereket érnek el a szocializmus építése terén. Az ország rohamos fejlődésével párhuzamosan emelkedik a dolgozók életszínvonala. Prágában például jelenleg 60 százalékkal több teiet adnak el, mint a háború előtt, az ötéves terv első négy évében 880 ezer rádiót, több mint 130 ezer varrógépet, 630 ezer kerékpárt, 118 ezer motorkerékpárt, csaknem félmillió karórát és zsebórát vásároltak a dolgozók. Az ötéves terv második évében 14 százalékkal, a harmadik évben 58 százalékkal, a negyedik évben pedig 68 százalékkal több ruhaneműt vásároltak, mint 1948-ban. Egyedül 1952-ben 200 ezer szobabútor jutott a dolgozóknak. A bányászok átlagjövedelme 1930-hoz viszonyítva hétszeresére, a mezőgazdasági dolgozóiké pedig húszszorosára emelkedett. Az életszínvonal növekedését nemcsak a reálbérek növekedése határozza meg, hanem ehhez hozzájárulnak még azok a szolgál-; tatásak, amelyeket az állam ingyen juttat a dolgozóknak.» Ezeknek a juttatásoknak az ősz- szege az 1937-es évi 5.8 milliárd koronáról 1952-ben 81.2

milliárd 'koronára emelkedett 1947-ben egyedül Szlovákiában Iközel 15.000 dolgozó üdült az ország legszebb vidékein, 1952- ben már 45.613 szlovák dolgozó üdült a minden kényelemmel ellátott, nagyszerű üdülőkben.

A csehszlovák dolgozók élet- színvonalának növekedését egész sor további tétív is bizonyítja. Egyik legragyogóbb bizonyíték a lakosság évi szaporodásának emelkedése is. 1937-ben az évi szaiporodás 0.37 százalékot tett ki, 1951-ben ez a szám 1.13 százalékra' növekedett. Míg 1937-ben ezer csecsemő közül 117 meghalt, addig 1952-ben ez a szám 60-ra csökkent.

A csehszlovák népi kormány nagy gondot fordít az egészségügy állandó fejlesztésére is. Egyre több szakképzett egészségügyi káder áll a dolgozók fokozottabb egészségvédelmének szolgálatában. Míg 1937-ben 1218 lakosra jutott egy orvos, addig 1952-ben már 280 lakost kezelt egy orvos.

Országúton folyt a szó...

Kocsizöngés riasztott fel _néz- gelődésembőlj — köszöntötiük egymást.

— Hová igyekszik — 'kérdezte meg a szekér gazdája.

— Kaiba, a vasútállomásra.

— No, üljön föl.

Felkászálódtam a kocsira.

Hárman voltunk, mint később megtudtam a nevét, Ragó Miklós, a fia. meg én. Lassan megindult köztünk a beszélgetés.

— Ide megveik most az állomásra. A feleségemet várom. Mondtam a fiamnak, minek jössz el, de hát koosi'kázni alkar. Hadd teljék a gyerek kedve. — Ostorával, végigsimogatta két kicsi lovát, szemét a zöldelő haiárra vetette.

— Szépnek kívánkozik most a termés. Négy és félhold földem van, ebből négy hold juttatott. Fel szabadulás előtt minden évben 10 hold föld munkája és fáradsága volt csak az enyém. A termés meg a dr. Kovácséké.

Nyáron dolgoztatták az embert, télen meg menjen amerre lát. De hová?

— Tizenhat uraságriál dolgoztam. Egyiknél se töltöttem négy esztendőnél többet. Nem bírta egv helyben az ember. Ment máshová, hátha ott jobb. Még rosszabb volt. — Egykutya volt az mind. — Frontkor meg •azt mondták: majd jönnek a ikommun''sták. Gyón a csajka, meg a kondér. Sorba kell- majd állni a l.orpalevesért. —- Most már csak nevetni tud az ember rajta, de akikor csakugyan gondolkoztam én is rajta. Jól kitalálták azok. Kitanultak voltak. Szerették volna visszaszerezni a földet, máskép nem ment, hát őssze-vissza hazudoztak. Nem volt más dolguk. Egész életükben csak azt csinálták. Hazudtak. csaltak, loptak Adták a jót, de az embert megfojtották volna egy marék búzáért«

— Akárhogy is nézem, összehasonlíthatatlanul jobb mostan. Hiába, beszélnek nekem, hogy sok a beadás, nem lehet bírni, nem termett annyi. — Nem bizony. Azt gondolják sokan, hogy magától is terem a föld. -— Meg kell azt dolgozni rendesen. Soknak arra fáj a foga, hogy kupeckedhet a búzájával. Ha két bőr lett volna az emberen azt , is lehúzták volna. — Sokan vissza sírják a múltat, mert nem dolgoztak, mégis, jó voit a fe- jükal ja. Most meg panaszkodnak: sok a beadás, nincs vetőmag. nem bírunk vetni. Vetőmagról nem ilyenkor kellene ám gondoskodni. Tavaly kellett volna több trágyát.kihordani a főidre, s nem mindent a szárazságra kenni,

A kenyérnek valót, meg a takarmányt megtenni a föld. -r- A beszolgáltatásra is jut mindig. Van két lovam, kocsim, van munka elég. Most itt a gazdaságban építkeznek, máskor meg a, dohányszárítónál, aztán a vasútnál. Van munka bőven. Csak győzze az ember. Most már csak a rádió hiányzik: a

villanyt is nemrégen vezették be. — Lehet, tanuld a gyereknek, meg a lányomnak De mennyire más volt nekem. Három elemi iskolát jártam ki. Megtanítottak írni, meg összeadni, most meg minden órára másik tanító megy be, mint a gimnáziumban. Hát mikor voit az meg, hogy az embert ingyen, semmiért tanítsák Soknak az fái: hogy a szegény ember gyermeke, is tanul. — Fáj bizony, mert tudják, hogyha mi tanulunk, akkor nem. hazudozhatna'k, nem csaphatnak be minket.

Gyorsan elröpült az idő, elbúcsúztunk egymástól, kezetráz- tam fiával, a kis úttörővel is, őrá már más élet vár. mini édesapjára. Ragó Elemér, ..