Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-05 / 19. szám

1953 március 5. NEPUJSXG Több szenet a hazának „Minden körülmények között, maradéknéi kül teljesítenünk kell a széntermelés ezévi ter­vét... E feladat megvalósítása szénbányászaink, műszaki értelmiségünk, egész munkásosztályunk számára becsület és dicsőség dolga." — mondotta Gerő Ernő elvtárs a szakszervezetek XVIII. kongresszusán. Ezek a szavak is világosan bizonyítják, hogy kényelmeskedésnek, megalkuvás­nak nincs helye, megyénk, bányáink, még ebben a negyedévben, most március hónap folyamán törlesszék le adósságukat, teljesítsék negyedévi előirányzatukat. Beszélt Gerő elvtárs iparunk többi ágairól is, szavait meg kell szívlelnie megyénk minden üzemének. A rózsaszentmártoni IX.-es akna február második harmadában, mindössze 90.7 százalékban teljesítette tervét, messze elmaradt előirányzatától, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár és a selypi Cementgyár is. Elért ered­ményeink kétségtelenek; a Mátravidéki Erőmű 103.5, a pip'shegyi építkezés 101.1, a Téglagyári Egyesülés 114.8 százalékos eredménye arról tanúskodik, hogy dolgozóink nagy többsége szívvel, lélekkel harcol az április 4-i fogadalom valóraválfásáért. De ezek az eredmények még nem eléggé általánosak. Adjanak új lendületet megyei üzemeinknek Gerő elvtárs szavai, a kongresszus tapasztalatai. Maradéktalanul törlesszék le adósságukat az egercsehi bányászok Hosszú idő után egercsehi- bánya február 28-án teljesítette, sdb 114 százalékban túlteljesí­tette napi előirányzatát. Ez a kiugró napi teljesítmény azon­ban már nem segített a havi terv teljesítésében, a csehi bá­nyászok februárban is sok tonna szénnel maradtak adósai nép­gazdaságunknak. A bánya vál­lalást tett, hogy januárban 110, februárban 80, márciusban újabb 110 tonna szén túltermelésével törlesztik adósságukat. Most, amiko'r már világos, hogy sem januárban, sem februárban nem váltották be adott szavukat, az a hangulat uralkodik, hogv ami már elmúlt, azt már nem kell teljesíteni, csak a márciusra esedékest. Teljesen helytelen ez az állás­pont, s a pártbizottságnak fel kell számolnia ezt. Az adósság, addig marad adósság, amíg le nem törlesztik — s ezt meg kell érteni a csehi bányászoknak is. A „törlesztéshez” az is szük­séges, hogy a szakszervezet ér­tékelje, tartsa nyilván a jól dol­gozók teljesítményeit. Fodor Ist­ván 146, Utassy m. János 150, Utassy György frcntfejtő csa­pata 113 százalékban teljesítette tervét — de dolgozótársaik nem tudják ezt, nem áll előttük a kö­vetendő példái. A verseny, nyil­vánosság nélkül olyan, mint a hajó kormány nélkül. Nem Ismerik a tervet az aknászok Pctőfibányán Üj eredmények születtek Pető- fibányán az elmúlt hónapban. A Petőfi altáró III.-as frontjának dolgozói, akik az első harmad­ban 101.8 százalékot teljesítet­tek. tovább fokozták munka­lendületüket, s a második har­madban már átlagosan 103.4 százalékra emelték teljesítmé­nyüket. A baj azonban az, hogy a Petőfi-altáróban egyedül áll eredményével a III-as front, a többi elmaradt tervében. A Il-es front teljesítménye visszaesett: míg az első harmadban 63, ad­dig a második harmadban már csask 57.7 százalékot ért el. Pe­tőfi altáró is osak 90.7 százalék­ra teljesítette előirányzatát. A lemaradásnak egyik legdöntőbb oka, hogy a frontaknászok nem gazdái területüknek. Décsi Sán­dor, a VII-es front aknásza, még frontjának havi, napi tervelő­irányzatát sem ismeri. Hogyan ellenőrizheti a munkát, hogyan irányíthat az ilyen aknász? — jóformán sehogy. A bánya mű­szaki vezetőinek figyelnie kell az ilyen jelenségre és biztosítani kell a tervfelbontáson túl azt is, hogy az aknászok, de maguk a dolgozók is ismerjék tervükéit. BESENYŐTELKEN MEG SZABADON GARÁZDÁLKODIK AZ ELLENSÉG „Kulákmennyország" és „cse- lédpokol" volt a múltban Bese­nyőtelek. Az ángária, igauzsora nyúzta a dolgozó parasztokat, s _ ahogy soványodtak ők, úgy hájasoöiak testre, vagyonra a falu piócái. Aki szólni merészelt az könnyen megismerkedett a „vitéz főkormántjzó” leghűsége­sebb testületének, a csendőrség­nek nem éppen mindennapi „nevelési" módszerével. Sok év telt et már azóta', hogy nem a kuiákok és a csend­őrök a falu urai, de helytelen volna azt hinni, hogy ezek az elemek nem próbálkoznak még most is előnyhöz, hatalomhoz jutni, s a megszerzett hatalmat ismét a nép ellen felhasználni. Különösen akkor eredményes a próbálkozás, ha az illetékes szervek eltűrik ezt, nem látnak tovább az orruknál, vagy éppen nem is akarnak. A községben lévő virágszárí- tó-telep vezetője Kertész Károly, volt csendőr. „Szívvel-lélekkel” igyekszik támogatni ötéves ter­vünk építését, s ezt a támoga­tást olyan módszerrel végzi, hogy minél biztosabban lejáras­sa pártunkat és kormányunkat. A békekölcsönjegyzés idején egyszerűen megszabta, kinek mennyit kell jegyezni — aki nem értett egyet a csendőr úr parancsával, az egy-kettőre kí­vül került a kapun. Más mód­szere is van Kertész Károlynak: harcol a munkaidőkiesés ellen is, mondanunk sem kell, hogy azt is a maga módján. Ignat- tócki József beteg lett, s min­den szó, megkérdezés nélkül egyszerűen elbocsájíotta, s utána küldte a munkakönyvét, úgy hogy az még a táppénzétől is elesett. Kertész Károly csak a becsületes emberekkel szemben tanúsít ilyen egyáltalában nem üdvös következetességet. Aki vér a véréből, a tolvajok, sik­kasztok, jó otthont találnak nála. Bozsik Sándor, a földműves­szövetkezet főüzletvezetője 17.000 forinttal károsította meg dolgozó népünket, ennyivel nem tudott elszámolni a leltározás során. A MÉSZÖV különösebb ir tézkedés nélkül elbocsájtoíta a sikkasztó Bozsik Sándort, aki lépteit egyenesen Kertész Ká­rolyhoz irányította — s jó helyre. Nem egyedüli gazember a csendőr telepvezető. Majd öt esztendővel ezelőtt a község dohánykertészei gyűlést tartot­tak, hogy kiharcolják a nagy­gazdáktól megérdemelt bérüket. À 40 holdas Danyi György nem szereti a sok beszédet, szólásra emelkedett: „Száz szónak is egy a vége, kutyát kapunk, csak korpa legyen" — vágta el »a vi­tát. S ez a Danyi György, aki most titokban, néhány évvel ezelőtt még nyíltan is kutyá­nak, vagy még annak sem te-1 kintette a dolgozókat, most mi1 is lehetne más, mint.,, a Chii nőin telepvezetője. A csendőrök, kuiákok, tolva* jók élik világukat, s mindez azért, mçrt az illetékes szervek kényelmesebbnek tartják meg­tűrni az osztályellenséget, mint kiebrudalni onnan. Jól érzik magukat ezek az emberek, las-1 san már pocakot eresztenek, s ennek a nyugalomnak van iá valami alapja. Pataki Ilona volt tejkezeiő, egy esztendőn keresztül havonta 350—400 liter tej árát vágta zsebre azzal; hogy a beadó gazdáktól több tejet vett át, mint amennyit jóváírt számukra. Az így nyert többlet tejből nemcsak neki volt haszna, hanem Hlinkó Zeig- mond, Czaki Vilmos. Takács Gá* borné kulákoknak is, akiknek nem kellett beadni tejet, mert a tejkezelő beírta azt ai részükre. Nyilvánvaló csalás, sikkaszt tás büntette ez. De az elmúlt vasárnap, majdnem negyed év­vel Pataki Ilona leleplezése után, a volt tejkezelő még mindig a községben van, összes fog a deklasszált elemekkel, vádol fűt-fát, éli világát. A já­rásbíróság, a megyei bíróság-1 hoz, a megyei bíróság vissza a járásbírósághoz — így folyik a labdázás ügyével, csak éppen az ítélet nem születik meg. Szabotáló csendőr, kulák, sík* kasztó földművesszövetkezeti boltvezető, csaló tejkezeiő: mindez egy rakáson. Meddig tűrik még az illetékes szervek? Egészé vés mezőgazdasági verseayre hívja a megyét Kerecsead község dolgozó parasztsága 1 Nagy esemény színhelye volt az elmúlt szombaton Kerecsené. A község dolgozó parasztsága } gazdagyűlésen beszélte meg a minisztertanács tavaszi mun­kákról szóló határozatát. A részvevők hozzászólásaikban arra tettek Ígéretet, hogy foko­zott munkával harcolnak a mi­nisztertanács határozatában elő­írt határidők pontos betartá­sáért, hogy ezzel is elősegítsék a gazdag termést, a dolgozó nép kenyerének a biztosítását. Az értekezleten egyöntetűen el­határozták, hogy a tavaszi munka gyors elvégzése érdeké­ben versenyre hívják megyénk valamennyi községét, ezrnbelül párosversenyre lépnek Maklár- tályával. „Mi, Kerecsené község dol­gozó parasztjai a muitévi pél­dákon okulva elhatároztuk, hogy az idén még nagyobb gonddá' Végezzük a tavaszi és egészévi mezőgazdasági munkánkat — hangzik a kerecsendiek felhí­vása. — Községünkben több dolgozó paraszt már tavaly is alkalmazta a fejlett agrotech­nikai módszereket. így tudta példásan teljesíteni kötelezettsé­gét ifj. Knitli József, aki 183. Póder Istvánné, aki 120, Molnár János, aki 125 százalékot ért el a terménybeadásban. Tej-, tojás- és baromfibeadásuk első ne­gyedévi részét is teljesítették már. Példájukat követve e'.hatá roztuk, hogy az idén még jobb munkát végzünk. VÁLLALJUK: 7. Községünkben minden tal­palatnyi földön elvégezzük a tavaszi szántást, vetést. Az iga- erők helyes eloszlásával, a trak­torok kétmüszakos üzemeltetésé­vel naponta 60 hold szántást végzünk el, a szántási tervünket március 15-ig befejezzük. 2. A terméshozam növelése érdekében a búza-, árpavetőma­got kitisztítva, csávázva véljük el. A vetöágyakat borona, kulit- vátor, henger, simító használa­tával megfelelő időben, a vetés előtt két nappal előkészítjük. 3. A tavaszibúza, borsó, len­cse, bükköny és mák vetését március 15 helyett március 5-ig. négy nap alatt elvégezzük. Az előirányzott vetés 80 száza­lékát géppel végezzük. a) A taxKtsziárpa, zab. lucer­na. vöröshere, napraforgó veté­sét március 15 helyett március 10-ig, a vetés megkezdésétől számított három nap alatt be­fejezzük. b) A takarmányrépa, cukor­répa vetését április 10. helyett március 15-re, a vetés kezdeté­től számított hat nap alatt el­végezzük. c) A burgonya, szója, köles vetését április 30 helyett ápri­lis 10-ig, a munka megkezdésé­től számítolt hat nap alatt be­fejezzük. A jó vetőgumók bizto­sítása érdekében tíz holdon ja- rovizált vetőmaggal nyári bur­gonyát termesztünk, melynek vetését június 15-ig befejezzük, d) a kukorica vetését május 5 helyett április 15-ig, a vetés megkezdésétől számított hat nap 'alatt befejezzük. A termés­hozam növelése érdekében hat­van holdat négyzetesen ültetünk és háromszor alkalmazzuk a pótbeporzást, e) a bab vetéséi határidő előtt 15 nappal, a munka megkezdé­sétől számított négy nap alatt elvégezzük. f) a dohány kipalár.tázását május 20 helyett május 10-te elvégezzük. 4. Az őszi vetések tavaszi ápolása: az igaerők helyes el­osztásával a fogasolást, a hen­gere zést, az előirt április 15. helyett március 20-ig, három nap alatt befejezzük. Fel­fagyott őszi vetéseinket azon­nal hengerezziik. a) A szerződéses növények alap- és fejtrágyázására . meg­felelő mennyiségű műtrágyáról gondoskodunk, melynek kiszó­rását időben elvégezzük, b) a gabonaféléknél a gyom­talanítást. illetve az acalolást április 15-re, a rozsolást májas 10-re elvégezzük. Harcot indí­tunk a búzánál a kilenc-, árpá­nál a tízmázsás holdankénti át­lagtermésért, c) a kukoricát töllögetés nél­kül legalább négyszer kapáljuk és a vetésterület 50 százalékán alkalmazzuk a háromszori pót- beporzást. Ezzel holdankint 30 mázsa csöves átlagtermést érünk el, d) burgonyavetésünket kétszer kapáljuk, s kétszer töltögetjük. Az első kapálást kikelés után l'özvetlen, a második kapálást az első kapálás után két hétre végezzük. Az első töllőgetést a két kapálás között, j a másikat pedig a virágzás előtt végezzük el. Ezzel holdankint 80 mázsás átlagtermést érünk el, e) a cukorrépa növényápolá­sánál alkalmazzuk a sarabo- iást, egyelcst és a háromszori kapálást. Sarabotást közvetlen sorolás után, az egyel és t a cu­korrépa háromleveles korában végezzük — 160 mázsás átlag­termést érünk el, f) a napraforgónál elvégezzük az egyelést, valamint a három­szori kapálást. Az összvetés- teriílet 30 százalékán alkalmaz­zuk a háromszori pótbeporzást, hogy halmázsás termésállagot érjünk el, g) a község legelöterületén társadalmi munkával március 20-ig elvégezzük a karbantar­tást, a gyomirtást, a kutak és vályúk rèndbehozàsàl. A legelő jó kihasználása végett bevezet­jük a szakaszos legeltetést. 5. A tavaszi munkák ellen­őrzésére halárfigyelö szolgálatot szervezünk. A mezőgazdasági állandó bizottság tagjai és ak­tívái között felosztjuk a dűlő­ket, egy-egy tag két dűlő ellen­őrzéséért felelős. Fokozott har­cot folytatunk a növényi kár­tevők ellen. A tömegszervezetek bevonásával megszervezzük a növények rendszeres ellenőrzé­sét, s ahol kártevőket tapasz­tatunk, azonnal hozzálátunk az irtáshoz. 6. A tavaszi feladatok sikeres elvégzését úgy biztosítjuk, hogy fokozott felvilágosító munkával harcolunk a maradiság, az el­lenség minden megnyilvánulása ellen. A mezőgazdasági állandó bizottság minden héten érlékeli a munkát, s az eredményt VB- ülésen ismerteti. 7. Az elvégzett tavaszi mun­kákat az egyes határidők letelte után értékeljük. A verseny ered­ményét versenytársunkkal, Mak- lártályával, kéthe/enkint ismer­tetjük és tudalosítjuk a község dolgozó parasztságával is. A végleges kiértékelést a megyei, valamint a járási tanácsok se­gítségével végezzük el. ZAM SÁNDOR VB-elnök. PÚDER ISTVÁN rriezőg. ált. biz. elnöke. KECSMÁR ANTALNE párttitkár. Új lehetőségek az értelmiségek előtt Kulturális életünk döntő vál­tozás előtt áll. Február 25-én a Magyar Tudományos Akadé­mia rendezésében értelmiségi ankét volt Budapesten. Értelmi­ségünk minden ágazatának szí­ne-ja va összegyűlt, hogy meg­vitassa népünk kulturális fel- emelkedésének általános eszkö­zeit, módszereit. A felszabadulás hozta meg érte’miségünknek azt a lehető­séget, hogy minden irányban to­vább képezhesse magát. De a kapitalizmus nevelte értelmiség nagy többsége kezdetben nem akarta tudomásul venni a végbe­ment mélyreható változást. Ér­dektelen szemlélője maradt a poltikai, gazdasági és kulturális harcoknak. Lépten-nyomon hal­lottuk: mi nem politizálunk, mi a tudománynak élünk. Országunk újjáépítésének ha­talmas sikerei, az eddig elért eredményeink és a jövö per­spektívái alapjában és nagy tö­megében megváltoztatták értel­miségünk magatartását. Megta­lálták helyüket, érezték, hogy aki hazáját, népét, a tudományt igazán szereti, annak a helye a haladás, az építés mellett van. Pártunk II. kongresszpsa megadta azt a szilárd és biztos útmutatást, amelyen haladniuk kellett — ez letit a jelszó: tu­domány a népért! Értelmiségeink legjobbjai elő­ször alkalomszerűen, majd ké­sőbb szervezetten megkezdték a természettudományos ismeretter­jesztő előadások tartását. Be­kapcsolódtak ebbe a munkába az irodalmi és történelmi tár­sulatok is. Ezeken az előadáso­kon az előadók meglátták dol­gozóink tanulási vágyát, tudo- mányszomiát. Ategértették, hogy kötelességük, életük igazi célja: a tudományos kutatás és a tu­dományok átadása a széles tö­megeknek. Most teljesült a régi óhai hogy egységes szervezetben, központi irányítással végezhe­tik tudósaink ismeretterjesztő munkájukat. „Elérkezett az az idő — mondotta a Tudományos Aka­démia értelmiségi ankétiának felhívása — egy olyan egysé­ges értelmiségi tömegszervezet megalakítására, amely ki tudja elégíteni a tudományos ismeret- terjesztés iránt megnyilvánuló, fokozott igényekéi." Ma már alig akad olyan ma­tematikus, fizikus, orvos, vagy mérnök, aki ne tudná, hogy nemcsak az a kötelessége, hogy kutasson, alkosson, hanem az is, hogy tudományának eredmé­nyeit terjessze, hozzáférhetővé tegye népünk széles tömegei előtt. Ennek az új tömegszervezet­nek feladata, hogy tömörítse az értelmiségi dolgozók legjobbjait, hogy az értelmiségiek megtalál­ják aizokai a lehetőségeket, e me­lyeikkel aktívabban részt tud­nak venni az ismeretterjesztés nagy és szép feladatában. Fon­tos az, hogy a városok és fal­vak dolgozói észrevételeitekéi, kívánságaikkal támogassák és termékennyé tegyék az új tár­sulat munkáját. Pallos Emil, a Természettudományi Társulat megyei szakosztályának vezetője. Saját példájából sem tanul a nagyfügedi Dóssá tsz tagsága (Tudósítóinktól) Kevés termelőszövetkezet büszkélkedhet olyan gazdasági viszonyokkal, mint a nagyfügedi* Dózsa. 417 hold tagosított föld­je, sok korszerű gazdasági épü­lete van, az artézi kútja olyan bőven ontja a vizet, amellyel kü­lönösebb költség nélkül 50 hol­dat is öntözhetnének. A gazdasági adottságok tehát megvannak, még sem használ­ja ki a tsz. Az elmúlt nyáron például kiszáradt a paprikájuk, mert kevés volt a munkaerő, nem volt, aki öntözze. A család­tagokat azonban nem vonták be a munkába, azt tartották „az asszony azért van, hogy főzzön ős takarítson". Juhász István például azért nem engedte fe­leségét dolgozni, mert van egy gyermeke. Arra azonban nem gondolt, hogy számos termelő- csoportban dolgoznak töbhgyer- mekes anyák. A gyöngyöstarjáni Petőfiben például Tábi Gergely- né háromgyermekes édesanya 140 munkaegységet szerzett, Korponyi Jánosné hat gyermeke mellett is 100 munkaegységen felül teljesített. A munkaversenv is szinte Is­meretlen a dolgozók előtt; „Szer. veztünk mi versenyt, de sem a brigádvezetők, sem a mumkacsa- patvezetők nem járultak hozzá" — mondja Kiss elvtárs, a tsz elnöke. Kikből lettek ezek a brigád­vezetők megválasztva? Kétség­telen, hogy nem a legjobb dol­gozókból, hanem azok közül, akik éppen elvállalták. Ez oda­vezetett, hogy tessék-lássék med- járament a mun^a. Hiányzott az egyéni felelősség, a tagság oda­ment dolgozni, ahová éppen akart, nem volt kiépített munka- szervezet, nem volt felelősségre- vonás. Sok esetben előfordult, hogy a legnagyobb munka ide­ién, alig néhányan dolgoztak a földeken. Hortobágyi József munka helyett motorkere'kpároz- ni járt, s amikor a szövetkezet ogyiik tagja helytelen magatar­tásáról crlkket írt a faliújságra, letépte és durván szidalmazta a bírálót. A vezetőség tudott az esetről,: de semmit sem tett. Nem vonta felelősségre Hortobágyit és tánsait, .szótlanul tűrte, hogy fertőzzék a becsületes tagokat, s amikor a földjük műveletlen volt, a kulákokhoz járjanak napszám­ra. A felelőtlen, hanyag vezetés eredménye az is, hogy a 45 hold kukorica mindössze 54 mázsát termett. „Nem volt idő a bő- kapálásra, mert kevesen vol­tunk” — hangoztatják. Becsüle­tes munkával az aszály ellenére is csaknem 400 mázsával lett volna több a kukoricatermés. A növényápoláshoz hasonló felelőtlen munkát végez az állata tenyésztési brigád is. Közel 200 állattal rendelkezik a tsz, s most t aka rmán vh i ánnya! küszködnek, mert a télen egyetlen köbméter silót sem készítettek, de ismeret* ler előttük a 6zalmsíeltárá9 is. A korszerű betonsií.ó-gödrök üresen állnak. „Akartunk mi si* Aóz ni, de nem volt mit” — hun* goztatia Friez elvtárs, brigádve* zető. Persze a kukoricaszár, a konyhakerti hulladék és egyéb silózásra alkalmas nyersanyag veszendőbe ment. Ezekután nem is csoda, hogy nyolc literről há­rom literre csökkent a fejest át* lag. Most, amikor termelöszövet* kezeteinik a tavaszi munkára ké* szülnek, a vezetőség ahelyett; hogy a hibákon okulva rendet- teremtene a portáján, már az on siránkozik, hogy sóik a föld, nem tudják megművelni. Arra nem gondolnak, hogy vannak családtagok is, akik szívesen dolgoznának a szövetkezetiben; Ennek érdekében azonban nam végeznek felvilágosító munkát. Hogyan akar a tsz vezetősége jó munkát végezni, amikor nem tartanak vezetőségi üléseiket, mondván: „azért nem jár műn* kaegység." A nagyfügedi Dózsa tsz-nél meglévő hibák tűrhetetlenek. A vezetőség legsürgősebb feladata, hogy felszámolja oppurtunis- ta magatartását, s a tagok moz* gósításával, a rendelkezésire álló kis időt használják ki a tavaszi munka jó előkészítésére. A mun­kaszervezetek kiépítésével szün* tessék meg, hogy a tagok még délelőtt 10 órakor is az irodában üljenek, mert nem tudják, hogy mi a feladatuk. A miniszterta­nács határozatát osak úgy tud­ják maradéktalanul végrehajt a-' ni, ha mindenekelőtt a pártra támaszkodnak, ha sürgősen ki* építik a felelős munkaszerveze­teket és ezek élére a legjobb dolgozókat állítják. A vezetőség tartsa meg rend­szeresen üléseit és kemény kéz­zel irányítsa a tsz életét. Nem lehet közömbös az, hogy mikor kezdik meg a munkát, hogy a lógósok hátráltatják a tsz-t a ta­vaszi munkára való alapos fel* készülésben. A szövetkezeiért) elsősorban a vezetőség és sze- mélyszerint az elnök felelős, te­hát ennek megfelelően dolgoz* zanak. Tanuljanak az elmúlt év ta­pasztalataiból. Már most tárják fel a legkisebb hibáikat is, mert különben nem tudják munkáju­kat megjavítani. Hogy a Dózsa tsz visszaszerezze jó hírnevét, szükséges, hogy a vezetőség ne hátul kullogjon, hanem élenjár­jon a munkában, s így a párt útmutatásai nyomán dolgozva, virágzóvá tehetik a szövetkezet életét. t

Next

/
Thumbnails
Contents