Népújság, 1953. március (18-26. szám)
1953-03-05 / 19. szám
1953 március 5. NEPUJSXG Több szenet a hazának „Minden körülmények között, maradéknéi kül teljesítenünk kell a széntermelés ezévi tervét... E feladat megvalósítása szénbányászaink, műszaki értelmiségünk, egész munkásosztályunk számára becsület és dicsőség dolga." — mondotta Gerő Ernő elvtárs a szakszervezetek XVIII. kongresszusán. Ezek a szavak is világosan bizonyítják, hogy kényelmeskedésnek, megalkuvásnak nincs helye, megyénk, bányáink, még ebben a negyedévben, most március hónap folyamán törlesszék le adósságukat, teljesítsék negyedévi előirányzatukat. Beszélt Gerő elvtárs iparunk többi ágairól is, szavait meg kell szívlelnie megyénk minden üzemének. A rózsaszentmártoni IX.-es akna február második harmadában, mindössze 90.7 százalékban teljesítette tervét, messze elmaradt előirányzatától, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár és a selypi Cementgyár is. Elért eredményeink kétségtelenek; a Mátravidéki Erőmű 103.5, a pip'shegyi építkezés 101.1, a Téglagyári Egyesülés 114.8 százalékos eredménye arról tanúskodik, hogy dolgozóink nagy többsége szívvel, lélekkel harcol az április 4-i fogadalom valóraválfásáért. De ezek az eredmények még nem eléggé általánosak. Adjanak új lendületet megyei üzemeinknek Gerő elvtárs szavai, a kongresszus tapasztalatai. Maradéktalanul törlesszék le adósságukat az egercsehi bányászok Hosszú idő után egercsehi- bánya február 28-án teljesítette, sdb 114 százalékban túlteljesítette napi előirányzatát. Ez a kiugró napi teljesítmény azonban már nem segített a havi terv teljesítésében, a csehi bányászok februárban is sok tonna szénnel maradtak adósai népgazdaságunknak. A bánya vállalást tett, hogy januárban 110, februárban 80, márciusban újabb 110 tonna szén túltermelésével törlesztik adósságukat. Most, amiko'r már világos, hogy sem januárban, sem februárban nem váltották be adott szavukat, az a hangulat uralkodik, hogv ami már elmúlt, azt már nem kell teljesíteni, csak a márciusra esedékest. Teljesen helytelen ez az álláspont, s a pártbizottságnak fel kell számolnia ezt. Az adósság, addig marad adósság, amíg le nem törlesztik — s ezt meg kell érteni a csehi bányászoknak is. A „törlesztéshez” az is szükséges, hogy a szakszervezet értékelje, tartsa nyilván a jól dolgozók teljesítményeit. Fodor István 146, Utassy m. János 150, Utassy György frcntfejtő csapata 113 százalékban teljesítette tervét — de dolgozótársaik nem tudják ezt, nem áll előttük a követendő példái. A verseny, nyilvánosság nélkül olyan, mint a hajó kormány nélkül. Nem Ismerik a tervet az aknászok Pctőfibányán Üj eredmények születtek Pető- fibányán az elmúlt hónapban. A Petőfi altáró III.-as frontjának dolgozói, akik az első harmadban 101.8 százalékot teljesítettek. tovább fokozták munkalendületüket, s a második harmadban már átlagosan 103.4 százalékra emelték teljesítményüket. A baj azonban az, hogy a Petőfi-altáróban egyedül áll eredményével a III-as front, a többi elmaradt tervében. A Il-es front teljesítménye visszaesett: míg az első harmadban 63, addig a második harmadban már csask 57.7 százalékot ért el. Petőfi altáró is osak 90.7 százalékra teljesítette előirányzatát. A lemaradásnak egyik legdöntőbb oka, hogy a frontaknászok nem gazdái területüknek. Décsi Sándor, a VII-es front aknásza, még frontjának havi, napi tervelőirányzatát sem ismeri. Hogyan ellenőrizheti a munkát, hogyan irányíthat az ilyen aknász? — jóformán sehogy. A bánya műszaki vezetőinek figyelnie kell az ilyen jelenségre és biztosítani kell a tervfelbontáson túl azt is, hogy az aknászok, de maguk a dolgozók is ismerjék tervükéit. BESENYŐTELKEN MEG SZABADON GARÁZDÁLKODIK AZ ELLENSÉG „Kulákmennyország" és „cse- lédpokol" volt a múltban Besenyőtelek. Az ángária, igauzsora nyúzta a dolgozó parasztokat, s _ ahogy soványodtak ők, úgy hájasoöiak testre, vagyonra a falu piócái. Aki szólni merészelt az könnyen megismerkedett a „vitéz főkormántjzó” leghűségesebb testületének, a csendőrségnek nem éppen mindennapi „nevelési" módszerével. Sok év telt et már azóta', hogy nem a kuiákok és a csendőrök a falu urai, de helytelen volna azt hinni, hogy ezek az elemek nem próbálkoznak még most is előnyhöz, hatalomhoz jutni, s a megszerzett hatalmat ismét a nép ellen felhasználni. Különösen akkor eredményes a próbálkozás, ha az illetékes szervek eltűrik ezt, nem látnak tovább az orruknál, vagy éppen nem is akarnak. A községben lévő virágszárí- tó-telep vezetője Kertész Károly, volt csendőr. „Szívvel-lélekkel” igyekszik támogatni ötéves tervünk építését, s ezt a támogatást olyan módszerrel végzi, hogy minél biztosabban lejárassa pártunkat és kormányunkat. A békekölcsönjegyzés idején egyszerűen megszabta, kinek mennyit kell jegyezni — aki nem értett egyet a csendőr úr parancsával, az egy-kettőre kívül került a kapun. Más módszere is van Kertész Károlynak: harcol a munkaidőkiesés ellen is, mondanunk sem kell, hogy azt is a maga módján. Ignat- tócki József beteg lett, s minden szó, megkérdezés nélkül egyszerűen elbocsájíotta, s utána küldte a munkakönyvét, úgy hogy az még a táppénzétől is elesett. Kertész Károly csak a becsületes emberekkel szemben tanúsít ilyen egyáltalában nem üdvös következetességet. Aki vér a véréből, a tolvajok, sikkasztok, jó otthont találnak nála. Bozsik Sándor, a földművesszövetkezet főüzletvezetője 17.000 forinttal károsította meg dolgozó népünket, ennyivel nem tudott elszámolni a leltározás során. A MÉSZÖV különösebb ir tézkedés nélkül elbocsájtoíta a sikkasztó Bozsik Sándort, aki lépteit egyenesen Kertész Károlyhoz irányította — s jó helyre. Nem egyedüli gazember a csendőr telepvezető. Majd öt esztendővel ezelőtt a község dohánykertészei gyűlést tartottak, hogy kiharcolják a nagygazdáktól megérdemelt bérüket. À 40 holdas Danyi György nem szereti a sok beszédet, szólásra emelkedett: „Száz szónak is egy a vége, kutyát kapunk, csak korpa legyen" — vágta el »a vitát. S ez a Danyi György, aki most titokban, néhány évvel ezelőtt még nyíltan is kutyának, vagy még annak sem te-1 kintette a dolgozókat, most mi1 is lehetne más, mint.,, a Chii nőin telepvezetője. A csendőrök, kuiákok, tolva* jók élik világukat, s mindez azért, mçrt az illetékes szervek kényelmesebbnek tartják megtűrni az osztályellenséget, mint kiebrudalni onnan. Jól érzik magukat ezek az emberek, las-1 san már pocakot eresztenek, s ennek a nyugalomnak van iá valami alapja. Pataki Ilona volt tejkezeiő, egy esztendőn keresztül havonta 350—400 liter tej árát vágta zsebre azzal; hogy a beadó gazdáktól több tejet vett át, mint amennyit jóváírt számukra. Az így nyert többlet tejből nemcsak neki volt haszna, hanem Hlinkó Zeig- mond, Czaki Vilmos. Takács Gá* borné kulákoknak is, akiknek nem kellett beadni tejet, mert a tejkezelő beírta azt ai részükre. Nyilvánvaló csalás, sikkaszt tás büntette ez. De az elmúlt vasárnap, majdnem negyed évvel Pataki Ilona leleplezése után, a volt tejkezelő még mindig a községben van, összes fog a deklasszált elemekkel, vádol fűt-fát, éli világát. A járásbíróság, a megyei bíróság-1 hoz, a megyei bíróság vissza a járásbírósághoz — így folyik a labdázás ügyével, csak éppen az ítélet nem születik meg. Szabotáló csendőr, kulák, sík* kasztó földművesszövetkezeti boltvezető, csaló tejkezeiő: mindez egy rakáson. Meddig tűrik még az illetékes szervek? Egészé vés mezőgazdasági verseayre hívja a megyét Kerecsead község dolgozó parasztsága 1 Nagy esemény színhelye volt az elmúlt szombaton Kerecsené. A község dolgozó parasztsága } gazdagyűlésen beszélte meg a minisztertanács tavaszi munkákról szóló határozatát. A részvevők hozzászólásaikban arra tettek Ígéretet, hogy fokozott munkával harcolnak a minisztertanács határozatában előírt határidők pontos betartásáért, hogy ezzel is elősegítsék a gazdag termést, a dolgozó nép kenyerének a biztosítását. Az értekezleten egyöntetűen elhatározták, hogy a tavaszi munka gyors elvégzése érdekében versenyre hívják megyénk valamennyi községét, ezrnbelül párosversenyre lépnek Maklár- tályával. „Mi, Kerecsené község dolgozó parasztjai a muitévi példákon okulva elhatároztuk, hogy az idén még nagyobb gonddá' Végezzük a tavaszi és egészévi mezőgazdasági munkánkat — hangzik a kerecsendiek felhívása. — Községünkben több dolgozó paraszt már tavaly is alkalmazta a fejlett agrotechnikai módszereket. így tudta példásan teljesíteni kötelezettségét ifj. Knitli József, aki 183. Póder Istvánné, aki 120, Molnár János, aki 125 százalékot ért el a terménybeadásban. Tej-, tojás- és baromfibeadásuk első negyedévi részét is teljesítették már. Példájukat követve e'.hatá roztuk, hogy az idén még jobb munkát végzünk. VÁLLALJUK: 7. Községünkben minden talpalatnyi földön elvégezzük a tavaszi szántást, vetést. Az iga- erők helyes eloszlásával, a traktorok kétmüszakos üzemeltetésével naponta 60 hold szántást végzünk el, a szántási tervünket március 15-ig befejezzük. 2. A terméshozam növelése érdekében a búza-, árpavetőmagot kitisztítva, csávázva véljük el. A vetöágyakat borona, kulit- vátor, henger, simító használatával megfelelő időben, a vetés előtt két nappal előkészítjük. 3. A tavaszibúza, borsó, lencse, bükköny és mák vetését március 15 helyett március 5-ig. négy nap alatt elvégezzük. Az előirányzott vetés 80 százalékát géppel végezzük. a) A taxKtsziárpa, zab. lucerna. vöröshere, napraforgó vetését március 15 helyett március 10-ig, a vetés megkezdésétől számított három nap alatt befejezzük. b) A takarmányrépa, cukorrépa vetését április 10. helyett március 15-re, a vetés kezdetétől számított hat nap alatt elvégezzük. c) A burgonya, szója, köles vetését április 30 helyett április 10-ig, a munka megkezdésétől számítolt hat nap alatt befejezzük. A jó vetőgumók biztosítása érdekében tíz holdon ja- rovizált vetőmaggal nyári burgonyát termesztünk, melynek vetését június 15-ig befejezzük, d) a kukorica vetését május 5 helyett április 15-ig, a vetés megkezdésétől számított hat nap 'alatt befejezzük. A terméshozam növelése érdekében hatvan holdat négyzetesen ültetünk és háromszor alkalmazzuk a pótbeporzást, e) a bab vetéséi határidő előtt 15 nappal, a munka megkezdésétől számított négy nap alatt elvégezzük. f) a dohány kipalár.tázását május 20 helyett május 10-te elvégezzük. 4. Az őszi vetések tavaszi ápolása: az igaerők helyes elosztásával a fogasolást, a hengere zést, az előirt április 15. helyett március 20-ig, három nap alatt befejezzük. Felfagyott őszi vetéseinket azonnal hengerezziik. a) A szerződéses növények alap- és fejtrágyázására . megfelelő mennyiségű műtrágyáról gondoskodunk, melynek kiszórását időben elvégezzük, b) a gabonaféléknél a gyomtalanítást. illetve az acalolást április 15-re, a rozsolást májas 10-re elvégezzük. Harcot indítunk a búzánál a kilenc-, árpánál a tízmázsás holdankénti átlagtermésért, c) a kukoricát töllögetés nélkül legalább négyszer kapáljuk és a vetésterület 50 százalékán alkalmazzuk a háromszori pót- beporzást. Ezzel holdankint 30 mázsa csöves átlagtermést érünk el, d) burgonyavetésünket kétszer kapáljuk, s kétszer töltögetjük. Az első kapálást kikelés után l'özvetlen, a második kapálást az első kapálás után két hétre végezzük. Az első töllőgetést a két kapálás között, j a másikat pedig a virágzás előtt végezzük el. Ezzel holdankint 80 mázsás átlagtermést érünk el, e) a cukorrépa növényápolásánál alkalmazzuk a sarabo- iást, egyelcst és a háromszori kapálást. Sarabotást közvetlen sorolás után, az egyel és t a cukorrépa háromleveles korában végezzük — 160 mázsás átlagtermést érünk el, f) a napraforgónál elvégezzük az egyelést, valamint a háromszori kapálást. Az összvetés- teriílet 30 százalékán alkalmazzuk a háromszori pótbeporzást, hogy halmázsás termésállagot érjünk el, g) a község legelöterületén társadalmi munkával március 20-ig elvégezzük a karbantartást, a gyomirtást, a kutak és vályúk rèndbehozàsàl. A legelő jó kihasználása végett bevezetjük a szakaszos legeltetést. 5. A tavaszi munkák ellenőrzésére halárfigyelö szolgálatot szervezünk. A mezőgazdasági állandó bizottság tagjai és aktívái között felosztjuk a dűlőket, egy-egy tag két dűlő ellenőrzéséért felelős. Fokozott harcot folytatunk a növényi kártevők ellen. A tömegszervezetek bevonásával megszervezzük a növények rendszeres ellenőrzését, s ahol kártevőket tapasztatunk, azonnal hozzálátunk az irtáshoz. 6. A tavaszi feladatok sikeres elvégzését úgy biztosítjuk, hogy fokozott felvilágosító munkával harcolunk a maradiság, az ellenség minden megnyilvánulása ellen. A mezőgazdasági állandó bizottság minden héten érlékeli a munkát, s az eredményt VB- ülésen ismerteti. 7. Az elvégzett tavaszi munkákat az egyes határidők letelte után értékeljük. A verseny eredményét versenytársunkkal, Mak- lártályával, kéthe/enkint ismertetjük és tudalosítjuk a község dolgozó parasztságával is. A végleges kiértékelést a megyei, valamint a járási tanácsok segítségével végezzük el. ZAM SÁNDOR VB-elnök. PÚDER ISTVÁN rriezőg. ált. biz. elnöke. KECSMÁR ANTALNE párttitkár. Új lehetőségek az értelmiségek előtt Kulturális életünk döntő változás előtt áll. Február 25-én a Magyar Tudományos Akadémia rendezésében értelmiségi ankét volt Budapesten. Értelmiségünk minden ágazatának színe-ja va összegyűlt, hogy megvitassa népünk kulturális fel- emelkedésének általános eszközeit, módszereit. A felszabadulás hozta meg érte’miségünknek azt a lehetőséget, hogy minden irányban tovább képezhesse magát. De a kapitalizmus nevelte értelmiség nagy többsége kezdetben nem akarta tudomásul venni a végbement mélyreható változást. Érdektelen szemlélője maradt a poltikai, gazdasági és kulturális harcoknak. Lépten-nyomon hallottuk: mi nem politizálunk, mi a tudománynak élünk. Országunk újjáépítésének hatalmas sikerei, az eddig elért eredményeink és a jövö perspektívái alapjában és nagy tömegében megváltoztatták értelmiségünk magatartását. Megtalálták helyüket, érezték, hogy aki hazáját, népét, a tudományt igazán szereti, annak a helye a haladás, az építés mellett van. Pártunk II. kongresszpsa megadta azt a szilárd és biztos útmutatást, amelyen haladniuk kellett — ez letit a jelszó: tudomány a népért! Értelmiségeink legjobbjai először alkalomszerűen, majd később szervezetten megkezdték a természettudományos ismeretterjesztő előadások tartását. Bekapcsolódtak ebbe a munkába az irodalmi és történelmi társulatok is. Ezeken az előadásokon az előadók meglátták dolgozóink tanulási vágyát, tudo- mányszomiát. Ategértették, hogy kötelességük, életük igazi célja: a tudományos kutatás és a tudományok átadása a széles tömegeknek. Most teljesült a régi óhai hogy egységes szervezetben, központi irányítással végezhetik tudósaink ismeretterjesztő munkájukat. „Elérkezett az az idő — mondotta a Tudományos Akadémia értelmiségi ankétiának felhívása — egy olyan egységes értelmiségi tömegszervezet megalakítására, amely ki tudja elégíteni a tudományos ismeret- terjesztés iránt megnyilvánuló, fokozott igényekéi." Ma már alig akad olyan matematikus, fizikus, orvos, vagy mérnök, aki ne tudná, hogy nemcsak az a kötelessége, hogy kutasson, alkosson, hanem az is, hogy tudományának eredményeit terjessze, hozzáférhetővé tegye népünk széles tömegei előtt. Ennek az új tömegszervezetnek feladata, hogy tömörítse az értelmiségi dolgozók legjobbjait, hogy az értelmiségiek megtalálják aizokai a lehetőségeket, e melyeikkel aktívabban részt tudnak venni az ismeretterjesztés nagy és szép feladatában. Fontos az, hogy a városok és falvak dolgozói észrevételeitekéi, kívánságaikkal támogassák és termékennyé tegyék az új társulat munkáját. Pallos Emil, a Természettudományi Társulat megyei szakosztályának vezetője. Saját példájából sem tanul a nagyfügedi Dóssá tsz tagsága (Tudósítóinktól) Kevés termelőszövetkezet büszkélkedhet olyan gazdasági viszonyokkal, mint a nagyfügedi* Dózsa. 417 hold tagosított földje, sok korszerű gazdasági épülete van, az artézi kútja olyan bőven ontja a vizet, amellyel különösebb költség nélkül 50 holdat is öntözhetnének. A gazdasági adottságok tehát megvannak, még sem használja ki a tsz. Az elmúlt nyáron például kiszáradt a paprikájuk, mert kevés volt a munkaerő, nem volt, aki öntözze. A családtagokat azonban nem vonták be a munkába, azt tartották „az asszony azért van, hogy főzzön ős takarítson". Juhász István például azért nem engedte feleségét dolgozni, mert van egy gyermeke. Arra azonban nem gondolt, hogy számos termelő- csoportban dolgoznak töbhgyer- mekes anyák. A gyöngyöstarjáni Petőfiben például Tábi Gergely- né háromgyermekes édesanya 140 munkaegységet szerzett, Korponyi Jánosné hat gyermeke mellett is 100 munkaegységen felül teljesített. A munkaversenv is szinte Ismeretlen a dolgozók előtt; „Szer. veztünk mi versenyt, de sem a brigádvezetők, sem a mumkacsa- patvezetők nem járultak hozzá" — mondja Kiss elvtárs, a tsz elnöke. Kikből lettek ezek a brigádvezetők megválasztva? Kétségtelen, hogy nem a legjobb dolgozókból, hanem azok közül, akik éppen elvállalták. Ez odavezetett, hogy tessék-lássék med- járament a mun^a. Hiányzott az egyéni felelősség, a tagság odament dolgozni, ahová éppen akart, nem volt kiépített munka- szervezet, nem volt felelősségre- vonás. Sok esetben előfordult, hogy a legnagyobb munka ideién, alig néhányan dolgoztak a földeken. Hortobágyi József munka helyett motorkere'kpároz- ni járt, s amikor a szövetkezet ogyiik tagja helytelen magatartásáról crlkket írt a faliújságra, letépte és durván szidalmazta a bírálót. A vezetőség tudott az esetről,: de semmit sem tett. Nem vonta felelősségre Hortobágyit és tánsait, .szótlanul tűrte, hogy fertőzzék a becsületes tagokat, s amikor a földjük műveletlen volt, a kulákokhoz járjanak napszámra. A felelőtlen, hanyag vezetés eredménye az is, hogy a 45 hold kukorica mindössze 54 mázsát termett. „Nem volt idő a bő- kapálásra, mert kevesen voltunk” — hangoztatják. Becsületes munkával az aszály ellenére is csaknem 400 mázsával lett volna több a kukoricatermés. A növényápoláshoz hasonló felelőtlen munkát végez az állata tenyésztési brigád is. Közel 200 állattal rendelkezik a tsz, s most t aka rmán vh i ánnya! küszködnek, mert a télen egyetlen köbméter silót sem készítettek, de ismeret* ler előttük a 6zalmsíeltárá9 is. A korszerű betonsií.ó-gödrök üresen állnak. „Akartunk mi si* Aóz ni, de nem volt mit” — hun* goztatia Friez elvtárs, brigádve* zető. Persze a kukoricaszár, a konyhakerti hulladék és egyéb silózásra alkalmas nyersanyag veszendőbe ment. Ezekután nem is csoda, hogy nyolc literről három literre csökkent a fejest át* lag. Most, amikor termelöszövet* kezeteinik a tavaszi munkára ké* szülnek, a vezetőség ahelyett; hogy a hibákon okulva rendet- teremtene a portáján, már az on siránkozik, hogy sóik a föld, nem tudják megművelni. Arra nem gondolnak, hogy vannak családtagok is, akik szívesen dolgoznának a szövetkezetiben; Ennek érdekében azonban nam végeznek felvilágosító munkát. Hogyan akar a tsz vezetősége jó munkát végezni, amikor nem tartanak vezetőségi üléseiket, mondván: „azért nem jár műn* kaegység." A nagyfügedi Dózsa tsz-nél meglévő hibák tűrhetetlenek. A vezetőség legsürgősebb feladata, hogy felszámolja oppurtunis- ta magatartását, s a tagok moz* gósításával, a rendelkezésire álló kis időt használják ki a tavaszi munka jó előkészítésére. A munkaszervezetek kiépítésével szün* tessék meg, hogy a tagok még délelőtt 10 órakor is az irodában üljenek, mert nem tudják, hogy mi a feladatuk. A minisztertanács határozatát osak úgy tudják maradéktalanul végrehajt a-' ni, ha mindenekelőtt a pártra támaszkodnak, ha sürgősen ki* építik a felelős munkaszervezeteket és ezek élére a legjobb dolgozókat állítják. A vezetőség tartsa meg rendszeresen üléseit és kemény kézzel irányítsa a tsz életét. Nem lehet közömbös az, hogy mikor kezdik meg a munkát, hogy a lógósok hátráltatják a tsz-t a tavaszi munkára való alapos fel* készülésben. A szövetkezeiért) elsősorban a vezetőség és sze- mélyszerint az elnök felelős, tehát ennek megfelelően dolgoz* zanak. Tanuljanak az elmúlt év tapasztalataiból. Már most tárják fel a legkisebb hibáikat is, mert különben nem tudják munkájukat megjavítani. Hogy a Dózsa tsz visszaszerezze jó hírnevét, szükséges, hogy a vezetőség ne hátul kullogjon, hanem élenjárjon a munkában, s így a párt útmutatásai nyomán dolgozva, virágzóvá tehetik a szövetkezet életét. t
