Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-26 / 25. szám

1953 március 26. 3 N EPÜJ SAG PÉLDÁS MUNKÁVAL A BŐ TERMÉSÉRT Szorgos, lendületes munka folyik megyénk termelőszövetke­zeteiben, állami gazdaságaiban, minden községünkben, különösen a tavaszarpa vetése vett nagyobb lendületet, lemaradás van azon­ban még mindig a tavaszi talajelőkészítésben. A minisztertanács határozata leszögezi, hogy minden talpalatnyi területet március 31-ig, fel kell szántani. A füzesabonyi járás kivételével még egyet­len járásunk sem végzett ezzel a munkával, az egri járás még csak 66 százalékot ért el. Tlszanána községi tanácsa nem kény­szeríti rá a kulákokat, hogy elvégezzék a tavaszi szántást, másutt, mirlt például Nagyúton, Dormándori, s még több más községünkben a községi tanácsok már „elvégzettnek“ könyvelik a szántást, bár bőven van még szánlanivaló Különösen gondot kell fordítani az őszi vetések tavaszi ápolására is. Legkésőbb ápri­lis 15-ig el kell végezni a fogasolást, a gyengébb vetések pétisó­val, komposzttal vagy hu'Jadéktrágyával való fejtrágyázását. Kü­lönösen meg kell gyorsítani a napraforgó, cukorrépa és a zab ve­tését, — a községi tanácsoknak mindent el kell követni, hogy a felszabadulási héten a kapások ültetése mellett, maradéktlanul végezzünk a kalászosok vetésével. Nagykökényes befejezte a kalászosok vetését Ebben az évben bevezetik a Villanyt Nagykökényesen, mozit is kapa falu. Ötéves tervünk aján­dékát jó munkával hálálják meg a dolgozó parasztok, nagy len­dülettel végzik, a tavaszi mun­kát. Szűcs János 13, Katona Imre 14, Katona gy. István 7 holdas tanácstagok arra tettek ígéretet, hogy a felszabadulási héten a kapásnövények vetését is befejezik. A kalászosok veté­sével végzett már a község, ed­dig már 37 hold napraforgó, 24 hold cukorrépa került a földbe, rövidesen megkezdik a burgo­nya és kukorica ültetését is. \ járások vetési versenyének állása A megyei tanács értékelte a járások vetési versenyét. Árpavetésben: 1. péter vásári járás 90, 2. hatva« járás 73, 3. egri járás 65, 4. füzesabo­nyi járás 64. 5. hevesi járás 63, 6. gyöngyösi járás 53 százalék­kal. Zabvetésben: 1. péter.vásári járás 100, egri járás 50, 3. hat­vani járás 28, 4. füzesabonyi já rás 26. 5. hevesi járás 26. 6. gyöngyösi járás 16 százalékkal. Cukorrépavetésben: 1. egri járás 37, 2. pétervásári járás 29. 3. hevesi járás 15, 4. gyön­gyösi járás 13, 5. füzesabonyi járás 11, 6. hatvani járás 0.4 százalékkal. Napraforgóvetésben: 1. gyón gyösi járás 28, 2. egri járás 22, 3. füzesabonyi járás 21. 4. hat­vani járás 21. 5. hevesi járás 18, 6. pétervásári járás 12 szá­zalékkal. Versenyben végzik a tavaszi munkát a csányi állami gazdaság brigádjai A csányi állami gazdaságban három brigád harcol a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért. A br!gádok jegyzőkönyvileg átvett földterületen, versenyben végzik munkájukat. Március második harmadában a Rákóczi-brigád került az első helyre 116. míg második helyre a Petőfi D1SZ- brigád 115 százalékos teljesít­ménnyel. A Micsurin-brigád 100 százalékos tervteliesitéssel a harmadik helyet foglalta el. A lelkes verseny eredménye, hogy határidőik előtt végeznek a vetéssel és az őszi vetések fej- trágyázásában 70, míg fogaso- lásában 15 százalékot értek el. A felszabadulási hét sikere.ér- dekében a Petőfi-brigád 60 hold, a Rákáczi-brigád 30 hold bur­gonya terven felüti elültetésére teli felajánlási. A Micsuri.n-bri­gád az első helyért indult harc­ba, ezért muntocsaipatokra és egyénekre bontotta fel a brigád- vezetője - az erre aiz időszakra szóló ütemtervet. Nagy Ilona munka csapatvezető öt, Miksi Margit 5 főből álló csapatával egy hold szőlő nyitására tett felajánlást. Deres Ferenc hét­tagú mumkaosapatavai 9 hold szőlő metszését végzi el. (Emmer Ferenc) A borii gépállomás ar első a tavaszi versenyben A megyei tanács gépállomás- csoportja március 20-án érté­kelte a gépállomások, a trakto­ros-brigád ok és a traktorosok munkaversenyét. A gépállomások versenyében: 1. A horti gépállomás,, már­cius 20-ig 23 géppel, 20Í1 nor- málholdnak megfelelő talaj­munkát végzett. 2. A lőrinci gépállomás, már­cius 20-ig 21 erő,géppel 1610 normái hol d. 3. A detki gépállomás, már­cius 20-ig 18 géppel' 1205 nor­málhold. 4. A káli gépállomás, máreus 20-ig 9 géppel 605 normálhold. 5. Az atkári gépállomás, már­cius 20-ig 24 géppel 1465 nor­málhold. 6. Az egerfarmosi gépállomás március 20-ig 29 géppel 1694 norm ál hold. 7. A booonádi gépállomás március 20-ig 14 géppel 814 normálhold. 8. A füzesabonyi gépállomás, március 20-ig 34 géppel 1786 normálhold. 9. A hevesi gépállomás, már­cius 20-ig 20 géppel 996 nor­ma Illőid. 10. A sarudi gépállomás, már­cius 2Ű-“g '20 géppel' 918 nor­málhold. 11. A tarnaszentmiklósi gép­állomás. március 20-ig 44 gép­pel 1536 normálhold. Í2. A pétervásári gépállomás március 20-ig 18 géppel 388 norm ál hold. A legjobb traktorosbrigádok: 1. A horti gépállomás. Fodor Márta DISZ-brigádja, teljesít­ménye 4 géppé] 603 normáihold. 2. Az aiilpri gépállomás Szé- csi László/Komszómo!-brigádja, teljesítménye 4 géppel 404 nor­málhold. A legjobb traktorosok: 1. Magyar Dáv'd a horti gép­állomás traktorosa 202 normál­hold teljesítménnyé'. . . „ 2. Zeke István a lőrinci gép­állomás traktorosa 202 normál­hold teljesítménnyel. 3. Szabó Antal az atkári gép­állomás traktorosa 187 nor­málhold teljesítménnyel. Vonják felelősségre a herédi tanácselnököt A községi tanácsok többsége, a széles néptömegekre támasz­kodva, megértette mit jelent a haza iránti kötelezettség pon­tos teljesítése. Heréd községben azonban mit sem törődve a dol­gozó parasztok alkotó kezdemé­nyezésével, a tanács félvállról veszi a törvény előírásait, meg­alkuvása, szájtátisága miatt messze elmarad* a község be­gyűjtési terve teljesítésében. A dolgozó tömegektől való elsza­kadását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a leg­utóbbi nvilvános tanácsülésen mindössze húszán jelentek meg. Az eredmény megmu­tatkozik a begyűjtésben, a múlt évről is többmázsa tojás­sal és baramfval tartoznak az államnak. A tanácsot hidegein hagyja az állampolgári fegye­lem betartása, ölhetett kézzel nézi, hogy a hátralékos dolgozó parasztok piacra hordják a to­jást és a baromfit. De hogy is vonnák felelős­ségre a hátralékosokat, amikor Bódi János a községi tanács elnöke is alig pár nappal ezelőtt teljesítette multévi hátralékát, attól tartva, hogy „kiikerül a szégyentáb!ára“ A rossz pél­dát a hasonszőrű tanácstagok is követték. Kapuszta István, Te- rényi Imréné, Szénáéi Istvánná, Bóma Imre a mai napig is hát- ra'ékban van. A februári tanács­ülésen ugyan vállalták, hogy kiköszörülik a csorbát, az adott szavukról azonban megfeledkez­tek. Gondolván, hogy valaki esetleg felelősségre is vonja őket, a márciusi tanácsülésen meg sem jelentek. Bódi János VB-elnök arra sem emlékszik, hogy a beigyüj- tési állandó bizottság mikor tar­tott ülést utoljára. ,,Megszer­veztük mi a begyűjtési állandó- b'ZOttságot, s feltérképeztük a községet is, ott van valahol a titkár elvtárs fiókiában“ — han­goztatja. Az ilyen előkészítés után nem véletlen, hogy az ál­landó bizottság semmit sem tett « begyűjtés érdekében. Több Kint félévig szótlanul tűrték, hogy Tóth András az állandó bizottság elnöke, aki tagja a pártvezetőségnek is, maga se jelenjen meg a bizottság ülé­sein. A verseny szinte ismeretlen a dolgozó parasztok előtt. Bódi elvtárs erről maga is így véle­kedik: „szerveznénk mi versenyt, de hát nem értékeljük és ella­posodik". Ës ebben az egyben igaza van: a versenytáblákon régi adatok porosodnak, mert „nincs” más jó teljesítő. Miért tűrte a községi párt- szervezet ezeket a bűnös mu­lasztásokat? Egyszerűen azért, mert a pártszervezet nem irányí­tója, nem gazdája a falunak. Keresztesi Sándonné az alap­szervezet párttiílkára maga sem tudja, hogyan áll a begyűjtés. „Annyit tudok, hogy le vagyunk maradva, s azt is tudom, hogy azért, mert nem jól dolgozunk“ — mondja és ezzel pontot tesz e fontos kérdés után. Népnevelő munkát az elmúlt vasárnapig meg sem kísérelték. Magukra hagyták a dolgozó parasztokat, az a vélemény alakult ki „csi­náljátok. ahogy magatoknak jól esik.“ Az eredmény az, hogy a dolgozó parasztoknak a klérus Koós elvtárs a selyp! Zsó- fia-malom párttitkára a párt- történet első évfolyamán tanul­na, de nagy elfoglaltságára hi­vatkozva már négy alkalommal hiányzott a foglalkozásról — két hónapja nem vesz részt a tanulásban. Március 13-án kollektívánk el­határozta, hogy szeminárium után közösen meglátogatja mun­kahelyén Koós elvtársat és meg­nézzük a hiányzás okát — ezen a napon sem volt jelen Koós elvtárs — és amennyiben lehető­ség van rá segítünk neki abban, hogy a jövőben rendszeresen tanulhasson. Mikor a Zsófia-malomba ér­keztünk, meggyőződtünk arról, hogy nem a munka akadályozza magyarázza a tennivalókat és keveset törődnek az állam- polgári fegyelem betartásával. A pártszervezet nem vonta fele­lősségre azokat a párttagokat sem, akik hátralékban vannak, s ezzel komoly mértékben veszé­lyeztetik a terv teljesítését, öt­éves tervünk építését. A felszabadulás után a herédi dolgozó parasztoknak is meg­változott az életük. Székért Sándor földbirtokos és gyár- tulajdonos földjén ma már a terme’.őcsoportok építik boldog jövőjüket, kastélyában pedig emberi körülmények között ta­nul a jövő nemzedéke. A falu lakói azonban megfeledkeztek arról, hogy mindezeket meg­hálálják államunknak, mert nincs aki megmagyarázza ezt, mert a tanács, a pártszervezet elzárkózik a tömegektől. Tűrhetetlen ez a helyzet. A járási tanács haladéktalanul vizsgálja felül a herédi tanács munkáját és a legrövidebb időn belül teremtsen rendet. A járási pártbizottság pedig nézze meg, hogy a pártszervezet hogyan se­gíti, hogyan mozgósít a párt­ós kormányhatározatok végre­hajtásában. Koós elvtársat a tanulásban, hanem saját hibája, hanyagsága — Koós elvtárs ekkor már rég nem volt munkahelyén és ahe­lyett, hogy szemináriumra jött volna, hazament. Koós elvtárs. mint párttitkár, nem mutat példát a szeminá­rium hallgatóinak — az ő hiány­zásával egyidőben még egy elv- társ hiányzik mindig a Zsória- malomban tanulóik közül. Fel­vetődik bennünk egv kérdés: varion a Zsófi a-malomban hogy működik a többi oktatási forma, ha még a párttitkár elvtárs is semmibe veszi, elhanyagolja a tanulást. Párttörténet 1. évf. hallgatói, Selyp. Mutasson példát a tanulásban a Zsóíia-malom párttitkára HÍREK a megyéből — A MEGYEI TAN ÁCS tánc- csoportja az elmúlt vasárnap kultúragitációs munkát végzett Tiszanánán, Besenyőtelken és Füzesabonyban. A csoport fel­kereste a beadásban élenjáró dolgozó parasztokat. * — AZ EGRI LAKATOS­ÁR UGYAR dolgozói szép eredményeket értek el a fel­szabadulási héten. Balogh Im­re 190. Baranyai Lajos 188, Onódi László ifjúmunkás 157, Gaál Erzsébet ifjúmunkás 137 százalékos teljesítménnyel dol­gozott. * — Bodonyban szépen fejlődik az úttörőmozgalom. Az útiörő- zenekar jó munkája eredmé­nyeként a községi tanácstól és az MNDSZ-töl 2000 forintot ka­pott, melyen hangszereket vásá­rolt. A k’bővül.t zenekar már áp­rilis 4-én is szerepel. — EGERCSEHI BANYA 14- es csapatának dolgozói a tisz- tántermelésre, faanyagí-akaré- kosságra, a ciklusos munkamód­szer bevezetésére, valamint a munkaidő teljes kihasználására párosversenyre hívta ki Borsod- nádasd legjobb munkacsapatát. — A HEVESMEGYEI MEZŐ­GAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ VÁLLA LAT dolqozói közül Pál Elemér bádogos 152, Tóth László eszíer. gályos 150, Papp István szere lö 130. Iván Lajos lakatos 120 százalékos teljesítményt ért el a felszabadulási he en. ... BÉLAPATFALVA már­cius 23-án a járási tanácsülé­sen jó tavaszi, begyűjtési, vala­mint adófizetési munkájáért vándorzászlót kapott. A köz­ség dolgozó parasztjai ígéretet tettek, hogy úgy dolgoznak, hogy az ország legjobb 10 köz­sége közé kerül jenek. ( Vágó Dezső.) « — BATOR község az ötéves tervben orvosi rendelőt, két új hidat, kultúrházat kapott. Most kezdjék meg az új mélyfúrású kút' niúúkaiaiait. • — ÖZVEGY KOCSIS IG- NACNÊ az egri Dohánygyár dolgozója március. 16-án már május 20-i tervén dolgozott. Vállalta, hogy minőségi pontjai! 95-ről 98-ra emeli, s újabb egy nappal előzi meg tervelőirány- za.át. • — A MÀTRAVIDÉKI ERŐMŰ­NÉL dolgozó vállalatok szerelői és dolgozói lendületes munkát végez ek a felszabadulási hét előkészületeiben és ennek ered­ménye, hogy a IV. számú kazánt március 20-án üzembehelyezték. m — KISKORÉK 400 szemé­lyes kultúrház épült az ötéves tervben, két új bővizű kút is létesült, s mint Sipos János le­velezőnk írja, szorgalmas mun­ka folyik az 5000 holdat öntöző csatorna építésénél. A község termelőszövetkezetei jó munká­val hálálják meg a terv aján­dékát, egész évi versenyre h’V- ták ki Komló termelőszövetke­zeti községet. • — A7 EGRI MTH-iskola fiatal­ja,- a felszabadulási hét tisztele­tére vállalták, hogy rendbehoz­zák a szovjet hősök síremlékét és rendszeresen gondozzák. A város tereinek és utcáinak gon­dozására versenyre hívták a vá­ros iskoláit. e — A matraderecskei TÉGLAGYÁR dolgozói lelkesen készü’nek április 4-re. Az égető', val, mint a ki és behordó brigá­dok ígéretet tetteik, hogy első negyedéves tervüket 115 száza­ikban teljesítik. * — VERPF.LETEN a fotd­mûwessaôveikezet dolgozói jó népnevelő munkával biztosítot­ták, hogy rövid idő alatt 1200 forint részjegyet fizessenek be, ugyanakkor 30 új szövet­kezeti tagot is szerveztek. (Kozma György) • — A Hevesi járás pedagó­gusai fokozott munkával ké­szülnek április 4-re. A nevelők versenyben állnak, n verseny értékelését, a pedagógus szak- szervezet végzi. A járás is­kolaigazgatói értékeljék a szakszervezeti bizalmi k be­vonásával a legjobb eredménvt elért osztályfőnökök munkáját, s azt március 30-ig küldjék be a járáshoz, LÉLEKTELEN BÜROKRATÁK Zűrzavar, rendetlenség van a horti földmüvesszövetkezetnéí. A földművesszövetkezet fűnek-fának tartozik: 60.000 forinttal a gépállomásnak, 6000 forinttal a tartalékföldek megműveléséért. Nem kapják meg a szövetkezet alkalmazottai cem jogos illetmé­nyükéi: Oláh Lajos, a szeszfőzde vezetője, valamint Kakas István a péküzem vezetője két hónapig. Ciboja István föidíeielős hárem hónapig nem kapott egyetlen fillért sem. Ez a „tténztelenség” más téren is éreztette hatását. Két hétig állt a szövetkezet részére küldött áru a vasúton, mert nem volt rá pénz. Hat napig nem tudták kiváltani a napraforgóvetőmagot, s emiatt négy nappal később került csak a főidbe a mag. Bár a lisztszükséglet biztosítva volt, a rendszertelen tüzelőanyagkmta- lás miatt, a péküzem nem tudta megfelelő mértékben biztosítani a község kenyérellátását. Kit terhel a felelősség ezért a tűrhetetlen á, apotért? Első­sorban ,a földművesszövetkezet vezetőségéi, amelv maga is terv­szerűtlen munkát végez, nem követeli meg a terv és pénzügyi fe­gyelmet az egyes üzemágak vezetőitől. Igv történhetett meig, hogy február elején egyetlen bolt 22 mázsa festéket és egyéb vegyi­anyagot rendelt, majd 15.000 forint értékben. De súlyos felelősség terheli a- járási szövetségei is, Mely jóformán semmit sem tett a hibák felszámolása érdekében. Egerszegi József szövetkezeti ügyvezető többízben kért jogo­san pénzt a járási szövetségtől, de az illetékesek egyszerű váll­rándítással intézlek el. Segédmunkásokra a negyedévi tervben mindössze 400 formt volt biztosítva, holott 8000 forintra lett volna szüksége, csak a raktári munkások bérének kifizetésére. Hiába voll minden kilincselés, Urban István, a járási MÉSZÖV titkár helyszíni segítés helyett fegyházzal fenyegette a szövetkezeti ügy­vezetőt. Amikor Egerszegi József ezt az illetékes felsőbb szervek tudomására hozta, a járási titkár még mindig nem a segítséget, hanem a ledorongolást választotta az „árulkodásért”. A falu ellátása ma már nem a kupecék kezében van, fejlődő földművesszövetkezeti hálózatunk egyre szebb eredményekkel küzd a város és falu közti különbség eltüntetéséért. A járási szö­vetség bürokrata, lélektelen vezetői, elsősorban Urbán István tit­kár támogatás helyett, egyszerűen fékezi ezt a munkát. Vonja ke­ményen öt felelősségre a MÉSZÖV megyei központja. NÉPMŰVÉSZETÜNK FEJLŐDÉSE A most lezajlott művészeti együttesek II. Országos Kul- túrversenyének bemutatói nagy­szerű bizonyítékai dolgozó né­pünk kulturális fejlődésének. A Szovjetunió bőséges tapasz­talatait hozták el a szovjet kul­turális küldöttség tagjai, ők mu­tatták meg számunkra a hagyo­mányok b i roda 1 m á b a vezető utat, azt, hogyan lehet a régi népi hagyományokat összekap­csolni az új szocialista művé­szettel. Már az I. Országos Kultúr- verseny is lényeges változást hozott_ megyénk népművészeti fejlődésében. A bemutatón meg­elevenedtek megyénk ősi hagyo­mányai. táncai, dalai. A csopor­tok maguk gyűjtötték az anya­got. Különösen jól dolgozott Egerbocs, ahol a táncokat Szecskó Kálmán 54 éves dol­gozó paraszt segítségével — aki maga is táncolt a csoportban — Veres Éva fiatal pedagógus gyűjtötte össze. Helyes útra lé­pett Boldog község tánc- csoportja is, bár még kidől go- zatban formában mutatta be a táncokat. Szép eredményt ért el Má‘rabalfo és Heréd, énekkarok közül a rózsaszeri mártani és gyöngyassolymosi mutatott pél­dát, melyek heiyi népdalfeldol­gozásokkal szerepellek. Ezen a kultúrversenyen az üzemekkel együtt 97 kultúrcsoport vett részt. De az I. Országos Kuk ár­verseny tapasztalatait jó; hasz­nosították a csoportok, kiváló munkát végeztek a gyűjtés te­rén, s ebben egvforma lelkese­déssel vették részt idősek és fia­talok. A művészeti együttesek II. Országos Kulíúrversenyére már 225-re emelkedett a városi és falusi kultúresoportok száma, de igen szép számmal vettek részt az üzem; csoportok is. Jelentős esemény volt az, hogy a cso­portok először a dolgozók előtt mutatták be tudásukat és a bí­rálatok alapján hatalmas segít­séget kaptak. Lázas készülődés folyt megyeszerte a versenyre. Előkerültek a ládák aljáról a ..kontyoskák", főkötőka régi, elfelejtett népviseletek. A cso­portok kutatták a faluban és a környéken a táncokat, dalokat. Különösen Felsötárkáni/ban, Mi- kófalván és Nagyvisón végeztek jó munkát, ahol az öregek segí­tették a fiatalokat, régi elfelej­tett táncokat, dalokat felidézve. Szebbnéi-szebb táncok váltot­ták egymást, énekkarok zengték az ifjúság boldog dalait. A gyöngyösi IÍI-as, az egri I-es, a noszvaji, ostorost, tiszanánai iskola mind egy-egy csokor volt abból a virágból, amelyet Sztá­lin katonái plántálták el és út­törőink nevelték. Terebélyes, új zenekarokkal léptek fel. Itt a legjobbat a mátraballai úttörő- zenekar nyújtotta. A felnőtt csoportokból Alágy- réde, Felsőtárkány lakodalmasa, Mkófalva vasvári tánca. Fedé- mes menyecsiketáiica de még sorolhatnánk hosszan — a régi hagyományok és az új, felsza­badult boldog életet tükrözték vissza. A boldogi népi együttes, a szűcsi fiatalok, tiszanánaiak, hevesiek tánca felszínre hozták megyénk csodálatos kincseit. Nem vett részt a versenyben Egerbocs, Hevesaranyos, Gyön­gyöstarján és Heréd, de hiány, zott a versenyről sok mátra- vidéki község is. Vájjon miért? A megyei tanács népművelési osztálya nem segítette kellően a csoportok fejlődését. Megyénk igen gazdia g hagyományokban, népszokásokban, tehát ván anyag gyűjtésre, továbbfejlesz­tésre, osalk fokozottabban kell kihasználni — szélesíteni kell a gyűjtést, ösztönözni a csopor­tokat. A népművelési osztály művészeti előadója nem látja munkája jelentőségét és ezért nem is tudja kellően segíteni a művészeti csoportok fejlődését. A községi tanács kultúrotthon igazgatói, népművelési ügyveze­tőik számára nagyszerű példa Felsőtárkány, Mimífalva és Fe- démes, ahol a tanácsok segítik a kultúrmunkát és minden lehe­tőséget megadtak a csoportúk f ej 1 ődéséhe z. tov á bb j u t ás álhoz, Mezőtárkányon nyolc kultúr- csoportot tartanak nyilván, de ezek téli álmukat aludtak a ver­senyek alatt. Sok csoport nem értette meg a szocialista kultúra jelentőségét. A feldebrölek há­rom felvon á sós, rossz népszín­művet akartak előadni. A hibák ellenére azonban el­mondhatjuk, hogy megyénk nép­művészete hatalmas lépéssel ju­tott előre. Eltűnt a gyöngyös- bokréta jelleg. Egyre jobban elő­térbe kerül az igazi művészet. Nagy utat tettek meg a csopor­tok, de nem volt hiábavaló a fá­radság. Munkájukat a dolgozók feltörő tapsss] jutalmazták és ebben az elismerés mellett a bíz­tatás is benne volt. Csoportjaink előtt új feladatok állnak. Heves megye ősi hagyományainak gyűjtése és annak szoclaáfcta tartalommal való megtölífte.; Állítsák népművészetünket gaz­dán- életünk középpontjába. La­kodalmas táreaffifian tükröződ­jék boldog ifjúságunk tiszta szerelme. Használják fel nép­táncainkat, népdalainkat az agi- tációs munkára, serkentsék vele dolgozóinkat, jobb és több mun­kára. Művészeti életünk megyei fe­lelősei nyújtsanak sokkal több segítséget a továbbfejlődésihez, s ne egy-két „kedvenc" csopor­tot támogassanak, harem ren­dezzenek tapasztalatcserét, hogy a kezdő csoportok is megerősöd­jenek és fejlőd jenek. A versenyen részvevő csopor­tok ne álljanak meg a kultúr- munkával, gyakori szerepléssel neveljék dolgozó népünket a bé­kéért, a haladásért vívott harc­ban. Tanuljanak a szovjet nép művészeitől, hogy a következő versenyeken még gazdagabban, niég színesebben tárják fel né­pünk kincseit. Gál Sándor népművelési előadó

Next

/
Thumbnails
Contents