Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-19 / 23. szám

1953 március 19. NepűjsXg 3 PÉLDÁS MUNKÁVAL A BŐ TERMÉSÉRT A tavaszibúza vetéstervének teljesítése után megyénk dolgozó parasztsága egyre fokozódó lendülettel harcol az összes tavaszi kalászosok vetéstervének teljesítéséért. Kedvező az időjárás, a bükkszéki egyéni gazdák, az ecsédi, az atkári Micsurin termelő. csoport, az egri állami gazdaság dolgozói példamutatóan élen­járnák ebben a nagyfontosságú munkában. Többhelyütt azonban megengedhetetlen opportunizmus uralkodik tanácsszerveinknél, hivat koznak füre-fára, csak éppen a tavaszi munka nem megy. Ecséden a tanácstitkár szerint azelőtt mindig kukoricát vetettek, s ezért „hogyan mozgósítson az árpavetésre." Mondja ezt annak ellenére, hogy a helyi termel'ócsoport 20 hold tavasziárpát vetett. Az egcrbocsi tanácselnök azzal próbál mentegetőzni, nem lehet ilyenkor vetni, mert még kifagy az árpa. Kifogás az van azokon a helyeken, ahol elmaradtak a munkával. — Most inkább orra volna azonban szükség, hogy minden erőt mozgósítsanak a vetésre. A járás felsőbb szervei a legkeményebben lépjenek fel azokkal szemben, akik semmibe sem veszik a minisztertanács határozatát. A metszéssel is végeztek az ecsédi Szabadság tsz-ben GscpoCl é r tekezí et en Ibeezé’l ­lék meg az ecsédi Szabadság tszcs ragjaj a rniinisztertanács tavaszi munkákról szóló hatá­rozatát. Gondosan megszervez­ték a munkát, s mint Torda La­jos csoportéi nők írj a, a fel­készülésnek az eredménye sem maradt el. Jóval a határidő előtt elvetettek öt hold tavaszi- búzát és zabot, 20 hold tavaszi- árpát, valamint három hold za­bosbü'kkönyt, — ezzel teljesítet­ték tavasai kalászvetési tervü­ket. De végeztek a szántással és simílózással, a melegágykészi- téssel és 10 holdnyi szülőjükben a metszéssel. A tagság meg­fogadta, hogv április 4. tisate- 1 et éré végeznek a hátralévő cu­kor- és takarmányrépa, valamint burgonya vetésével, de négyze­tesen dúlt étik a kukoricáit és napraforgót is. Bükkszék befejezte a kalászosok vetését „Örömmel értesítem a szer kesztőséget — írja Varga La­jos levelezőnk — hogy Bükk­szék dolgozó parasztsága a ta­vaszi vetést határidő előtt be fejezte." Levele további részé­ben arról ír, hogy az első ne­gyedévi baroimfibeadást 120, a sertésbeadást 128 százailékban teljesítette a község, komoiy a lemaradás azonban a tojás, vágómarha- és tejbeadás terüle­tén. Sokan vannak olyanok, akik nem követték még Zagyva s. Józsefné 370, Szabó Pálné 177, Varga Lajosné 170 százalékos tojás-begyűjtési eredményét, s elmaradtak negyedévi kötele­zettségük teljesítésével. A köz­ségi tanács vonja be ezeket a jó| teljesítőket az agitációba, végezzen széleskörű felvilágo­sító munkát a begyűjtési munka sikere érdekében is. Megalkuszik a kulákokkal a gyöngyöspatai tanácselnök f (Tudósítónktól.)- Régen volt ilyen kedvező idő­járás a tavaszi vetésekre, mint most márciusban. Termel őszö- vetkezetelrík és dolgozó paraszt­ságunk megfeszített erővei vég­zi a tavaszi munkát és a tava- sz'búza vetéstervé: becsülettel, idő előtt teljesítette. A kul átok­nak azonban kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy teljesí’,sék kötelezettségeiket: szabotál iák a vetést, a begyűjtést, lázíta- jtak a tavaszi munka elten. Gyöngyös pata községben 15 kulik van. akik a múltban a 'szegőnyparasztok verítékén h-á- Jasodtak, de egyetlen egy sincs közöttük, aki elvetette volna a kötelező kenyérgabona terüle­tét. Felföldi Alajos 34 holdas kulák. aki úgy szerezte vagyo­nát, hogy elöregedett házas­párokat fogadott fej a múltban és halálra éhezfette őket, hogy két kiló krumpliért fogadott fel napszámosokat, mindössze két hold Őszi kalászost vetett. Tóth János kulák, akinek csak a «zántóterülete 15 hőid, egyetlen ezem búzát sem vetett el az őszön. Felföldi Alajos és társai mázsaszámra tartoznak ter­ménnyel, sertéssel, baromfival, tojással is.népi államunknak. Miért nem vetnek a kuíákok? Ok maguk azt híresztelik, hogy nincs miből és nincs miivel. Fel­földi Alajosnál csak lisztből három zsákot találta-lc, az 55 holdas Bacsek Alajos, aki állan­dóan két-három cselédet tartott, hat szarvasmarhája, 20 sertése, fogatjai voltak a múltban. Most valóban nincs igacreje. mert a községi tanács orra előtt elad­ták. elfeketézték, vagy a jó- ismerős-ökthöz széthordták, hogy legyen „mire hivatkozni hogy ezzel is szabotálják népi államunkat. Miért nem lép fd a törvény erejével a szabotáló kulákokkal szemben a községi tanács, miért nem néz körül há­zuk táján alaposabban? „Nem akarom megnézni a portájukat. mert azt mondhatják, hogy ösz- szejátszom velük'" — rángatja elő a nevetséges mentegetőzés:, opportunizmusnak. kényeimes- kedésének igazolására, Tábi elvtárs, a községi tanács elnöke. Másutt van a kutya eltemetve! A község vezetői a kényelme­sebb megoldást választják, jó fiúknak szeretnének feltűnni, s közben a legrosszabbat teszik, akarva, akaratlanul hozzájárul­nak, ho"- a ku'ákok egyszerűen meglopják dolgozó népünket. Mi a véleménye erről a járási ta­nácsnak? Ötlefss újítás az egri állami gazdaságban a tavaszi vetések takarására Az egri állami gazdaságban határ­időre, gondosan ki­javították a gépe­ket, s ennek ered- mé-rrve, hogv most megállás nélkül éj- jel-naippai dolgoz­nak a traktorok. De- me Béla és Berec János Zetor-traktor- vezetők két mű­szakban dolgoznak: nappal vetnek, éjjel pedig tárcsáznak, simítóznak. Műszak- normájukat átl-ago- san 140—150 szá­zalékba« teljesítik, emellett 20 száza­lékos iizemanyag- megtakarításl értek el Nem kis mér­tékben a traktoris­ták érdeme, hogy a szántást és a tava­szi kalászosok veté­sét befejezték és most arra tettek Ígéretet, hogy a fel- szabadulási héten a 350 holdnyi gyü­mölcsöst szántják fel. A tavaszi vetés idején a gazdaság dolgozói ötletes újí- tássail oldották meg a magfakarág utáni talajsimítást. A trak­tor után három ve­tőgépet kapcsoltak és ezután pedig magtakarót akasz­tottak. Fz azonban nem hagyott egyen­letes sima talajt a vetőgépek után. Er­re a dolgozók egy 10 milliméter szem- vastagsiágú láncot akasztottak kereszt­be a megtakarok után, amely aztán szép egyenletessé, simává munkálta meg a talajt. Elherdálta a szövetkezet vagyonát Tóth József a viszneki Béke termelőszövetkezet elnöke A viszneki Béke még nem is <y!yan régen megyénk legjobb termelőszövetkeze'ei közé tarto­zott. Az utóbbi időben azonban megváltozott a "zövetkezet mun­kája. nemtörődömség. önelégült­ség hátráltatja további fejlődé­sét. — Nálunk minden rendben van. nem probléma semmi, munkaerő van pocsékolásig, a tagok elégedettek — hangoztat­ta minduntalan Tóth József, a szövetkezet mindenható elnöke. Hogyan néz ki a sokai hangoz­tatott jó munka a valóságban? Minden becsületes embernek ökölbeszorul a keze az ottani herdálások, a felelőtlenségek láttán. A szövetkezet szép ál­latállománnyal rendelkezik, még­sem gondoskodtak arról, hogy télire a takarmányszükségle­tet biztosítsák, sőt még a meg­lévő készlettel sem bántak gaz­daságosan. Dohos, penészes bú­zaszalmával etették a jószágo­kat, s ennek következtében szá­mos állat elpusztult. Tóth Jó­zsef az állathullást persze igye­kezett . a legnagyobb titokban tartani, s erről még az állat­orvosnak sem tett jelentést, gondolván, hogy úgysem tudja ■meg senki és kibújhat a felelős­ség alól. Súlyos mulasztások történtek az állam iránti kötelezettség teljesítésében is — több mázsa termény-adóssággal jöttek át az 1953-as esztendőbe. Huszonki­lenc mázsa hízottsertésset, 202 mázsa kukoricával, 3184 tojás­sal, 147 kiló baromfival és 144 liter tejjel adósai népgazdaság gunknak. Vájjon megvolt-e a szövetkezetnek a lehetősége ah­hoz, hogy hazafias kötelezettsé­gét teliesíthesse? A szövetkezet sertéstörzzsel baromi iái lom ánv- nyal, tehenekkel rendelkezik, azonkívül másfél kiló kukoricát osztottak szét munkaegységon- kint, mindezek azt bizonyítják, hogy megvolt a lehetősége a beadás teljesítésének. Tóth Jó­zsef azonban f fi tyűit a tervtel- jesítésre, az állami fegyelem betartására. Az elnöknek természetesen gondja volt arra is, hogy meg­nehezítse az ellenőrzést, s ezért nem tűrte a könyvelőt maga mellett — mondván: nagyobb hasznot hajt, ha kint dolgozik a határban, hiszen a könyvelést magam is el tudom végezni." A ,,szakszerű" könyvelés ered­ménye, hogy nincs a csoport­nak könyvvitele, semmiféle el­számolási rendszere. Természe­tesen ezekután azon sem lehet csodálkozni, hogy Tóth József 27.000 forinttal nem tud elszá­molni, mert egyszerűen eltűn­tek a papírok. Á tagság soha­sem merte fele'.ősségrevonni ba- sáskodó elnökét, mert valóság­gal terrorizálta őket. Munka­idő alatt, vagy utána sznbake- rült a szövetkezet problémája, mindig azt figyelték, nem jön-e az elnök, mert akkor rossz volt annak, aki a szövetkezet hibái­ról beszélt. Gondja volt arra is, hogy el­szigetelje a termelőszövetkeze­tet a kívülálló dolgozó parasz­toktól. Ha valaki felvételét kér­te, gúnyos mosollyal utasította el — „ könnyű, volna most már betépni, mert megvan az alap, mért nem gondoltad meg akkor, amikor én beléptem. Különben majd alszom rá egyet és holnap megadom a választ.” Ezzel ki­elégítette a belépni szándékozó­kat. ö azonban nem szigetelte el magát a kulák és kupec ele­mektől, a szövetkezei számlájá­ra nap mint nap folyt a boro­zás özvegy Tóth Mihálvné volt korcsma- és üzlettulajdonossal. Itt aztán megbeszélték a szö­vetkezet sorsát. Nem fájt a feje azért sem; hogy az őszről 170 hold föld maradi szántatlan. mert Juhász Béla a szövetkezet traktorosa sem kapta meg jo­gosan megdolgozott illetményét. Hogyan történhetett meg az, hogy Tóth József, aki a felsza­badulás után a község egyik leghirhedtebb sertés- és marha- feketézője volt, ilyen hosszú ideig rombolta a szövetkezet munkáját? A tsz pártszervezete egyszerűen szemçthunyt a bű­nös mulasztások felett. De nem is csoda, hiszen a párllltkár Tóth József elnöknek a testvér- öccse, aki bátyja példáját kö­vetve véletlenül sem gondol a párt- és a kormányhatározatok végrehajtására. Nagy felelősség terheli ezért a községi tanácsot, a községi pártszervezetet, de nem utolsó­sorban a járási mezőgazdasági osztályt, amely semmit sem törődött a szövetkezet munkájá­val, életével. A mezőgazdasági osztály hónapokon keresztül csak ígérgette a kivizsgálás:, az. el­nök felelösségrevonását, s csak akkor távolította el a nép el­lenségét, amikor már többezer forintos kárt okozott a Béke termelőszövetkeze'nek. Tóth Jó­zsef a termelőszövetkezet va­gyonának hanyag, felelőtlen herdá'.pja a bíróság előtt fele! üzelmeiért. Erki János levelező S/áiczcr néző a szovjet film ünnepén Heves megye városaiban, fal­vaiban az idei szovjet film ün­nepén soha nem tapasztalt nagy számmal látogatják dol­gozóink a kiváló szovjet film­alkotásokat. Az ünnep megnyi­tója óta elteli idő alatt több mint százezren voltak moziban. Különösen nagy sikert aratott a „Feledhetetlen 1919" című szovjet film, melyet Egerben három nap alatt két és félezer dolgozó nézett végig. Március 15-én, vasárnap zsúfolt nézőtér előtt pergették le díszelőadás keretében Rózsaszentmártonban és Bélapátfalván a „Feledhetet­len 1919"-et. Jó munkát végez az egri Vl.általánas iskola szülői munkaközössége Az egri VI. általános iskola szülői munkaközössége ebben a tanévben közel 3000 forint érté­kű anyagi segítséget nyújtott az iskolának a különböző szeriáraik fejlesztésére, úttörő őrszás2lókra. A miink'iközösscg azt is meg­értette, hogy nem elég csak anyagi segítséget nyújtani az iskolában, ennél sokkal fonto­sabb az iskola és család kapcso­latnak elmélyítése. A választ­mány 20 tagja ezért 35 munkás- és parasztszármazású olyan ta­nuló patronálását vállalta, kik­nek vagy magatartása vagy ta­nulmányi eredménye nem kielé­gítő. Ä választmány tagjai he­tenként többször is meglátogat­ják a gyermekek szüleit és az eddigi látogatások eredménye, hogy a bukási arány szám 12.1 százalékról 8.1 százalékra csök­kent. Különösen jó munkát vé­geztek ezen a téren Simon An- lalné, Turai Lásztóné és Túri Ferencné választmányi tagok. Hegedűs István iskolaigazgató. HÍREK- 4 BEI. A FAT FALVI GÉP­JAVÍTÓ VALLA LAT dolgozói felajánlást tellek április 4. tisz­teletére és ígérik, hogy az elő­írt határidőt egy nappal meg­rövidítik.- GYÖNGYÖSSOLYMO­SON a közelmúltban avatták fel az új óvodát és a napközi- otthont, a községi tanács 72.000 forinttal segíti az óvo­dát, de többezer forint értékű társadalmi hozzájárulás is biz­tosítja, hogy a gyermekek a legkedvezőbb körülmények kö­zé kerüljenek.- SZILVÁSVÁRADON az egri járás Iskolaigazgatóinak részére tapasztalatcseré-értekezletet tar­tottak, melyen megvitatták az is­kola és a tömegszervezetek, va. lamint az állandó bizottságok kapcsolatát.- KOVÁCS GAZSI KAROLY tamaleleszi 30 holdas kulák sza­botálta a szántás-vetést és a be­gyűjtésit. A pétervásári járás- bíróság háromévi börtönre és összes mezőgazdasági ingósá­gának elkobzására ítélte.- A MAGTERMELÖ VÁLLA­LAT pérlervásárl járás termelé­ai féle ősei a tavaszi mezőgazda- sági munkák sikeres végrehajtá­sára versenyre hívták ki az egri járás termelést felelőseit- A MEGYEI GYORS- ÉS GÉPIRÓVERSENY április 12-én kerül lebonyolításra Egérben. Gyöngyösön és Hatvanban. Bő­vebb felvilágosítást az állatni gépíró-, gyorsíró, és irodászak­iskola ad. — PETÖFIBANYA vállalat felvesz munkáira minden Hi. életévéi betöltött férfit és min­den 17. életévet betöltött nőt, akit az orvosi vizsgálat alkal­masnak talált. Egyéves szerző­dés esetén 400. kétéves szerző­désnél 800 forint juta'mat kap­nak a dolgozók. Minden csalá­dos, vagy nőtlen bányász, aiki keresökeptelen családtagját tartja el, évenklnt 96 mázsa szénjárandóságban részesíti. Olcsó üzemi konyha, ingyenes legényszáüás, ? a kollektív szerződésben biztosított kere­seti lehetőség várja az új bá­nyászokat.- AZ eszakmaoyaror- S7.AG1 A RAMS 7,0 LG ALTATÓ VALLALAT dolgozói is csatla­kozlak a szí ál in város iák felhí­vásához. vállalták, hogy előirt tervmunkájukat határidő előtt befejezik.- AZ EGRI SZTÁLIN- ÉS SZVORÉNYI-UTl Iskola munka­közösségei társadalmi munkában rendbeboztak hat tantermet, több fo’voeót és számos más mellékhelyiséget. A munkaközoa- ség ezzel tsno forintos meg tana. ritásaal segítette a két lakóját. Még fájóan égnek a sebek a világ proletariátusának szí­vében, amelyet a feledhetetlen drága vezér: a nagy Sztálin halála ejtett és máris újabb csapás érte a nemzetközi mun­kásmozgalmat: március I4-én, délelőtt 11 órakor meghalt Klemen*. Gottwald elvtárs, a Csehszlovák Kommunista Párt elnöke, a Csehszlovák Köztár­saság elnöke. ötvenhat évet élt. Halála nemcsak az egész csehszlovák nép mélységes gyásza, hanem gyásza az egész világ prole­tariátusának, az egész világon minden becsületes dolgozó em­bernek, mert Klement Gott- waíd elvtárs egész harcos éle­te, kora ifjúságától folytatott egész hősi munkássága nem­csak a csehszlovák, de az egész világ proletariátusának ügyét vitte előre. Gottwald elvtárs, a lenini- sztálini utat járva, egy pilla­natra sem feledkezett meg a munkásosztály szilárd szövet­ségeséről, a dolgozó paraszt­ságról. Fáradhatatlanul dol­gozott a város mellett, a falu gazdasági, kulturális és szo­ciális felemelkedéséért, meg* mulatva a csehszlovák dol­gozó parasztságnak, hogy fel- emelkedésének egyetlen útja a szovjet parasztság példájának követése: a közös nagyüzemi gazdálkodás megteremtése. 1952 októberében már 8636 egységes mezőgazdasági szö­vetkezet működött, az összes községek mintegy 48 száza­léka. A város és falu dolgozó népe hatalmas lépést tett előre Klement Gottwald pártjának útmutatásai alapján a kultu­rális és szociális felemelkedés útján. Ezt bizonyltja a feiso­rolhatatlan sok példa közül ai az egyetlen tény is, hogy 1937-ben évi 5.3 milliárd ko­ronáról az 1952. évre 53.9 milliárd koronára emelkedtek a társadalombiztosításra és családi pótlékra kifizetett ősz- szegek. Az ellenség nem nyugodott bele 1948-as vereségébe. Az amerikai imperialisták cseh­szlovákiai ügynökei a pért soraiba befurakodva, a fejlődő ország ellen törtek, s a jugo­szláv nép sorsára akarták jut* *atnf a csehszlovák népet. A Csehszlovák Kommunista Párt Gottwald elvtáirs éber vezeté­sével leleplezte a burzsoá na­cionalista, cionista összeesküvő Slánsky-bandát. A leleplezés nemcsak a csehszlovák búr-’ zsoá nacionalisták, hanem az amerikai imperializmusnak éa csatlósainak veresége Is s egy­ben nagy győzelme a cseh­szlovák néppel együtt a világ haladó emberiségének. GotL wald elvtárs harca az árulő Slán ky-banda ellen megerő­sítette, forradalmi éberségre nevelte nemcsak a Csehszlo­vák Kommunista Pártot, de a világ összes kommunista 3 munkáspártjait, bennünket is* Megyénk dolgozót, amikor búcsúznak a szomszéd baráti nép szeretett vezérétől, egyben fogadalmat tesznek, hogy to­vább erősítik a barátságot, egymás segítését a szocializ­mus építésében s a Szovjet­unió vezetésével tovább halad­nak, még szorosabb egység­ben a szocializmus útján. Méltóképpen azokhoz a né» pekhez, amelyeket — mint a csehszlovák és a magyar né­pet is — a halhatatlan Sztálin, az új rohambrigádnak ne­vezett. Üdvözöljük új Kossutfi-díjasainkat A ALaPvar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának határozata ér­telmében március 15-én osztot­ták ki az 1953. évi Kossuth-díja- kat. A Kossuth-dt’i kiosztása; a békés alkotómunka megbecsülé­sének ünnepe. Tudósaink, művé­szeink. sztahanovistáink azért adják tudásuk legjavát, hogv az életet még gazdagabbá, kultu­ráltabbá, szebbé tegyék. Az a meggyőződés fü:i őket, hogy si­kere kkel. alkotásaitokat a haza, a nép, a béke ügyét szolgálják. Ennek a „szolgálatnak", az el­múlt évben végzett jó munká­nak egyik bizonyítéka az is, hogy tavaly 43 Kossuth-sUjat osztottak ki a szocialista épitö- munkáért, az idén 55-öt, köztük egv 30.000 forintos Kossuth- díjat, melyet \V:nter Ernő. az akadémia levelezőtagja, a Táv­közlési Kutatóintézet osztályve­zető mérnöke kapott. De ott van a kitüntetettek között Süveges Dániel sztahanovista traktoros, Szabó Etelka törökszentmiklósi egészségügyi védőnő. Különösen nyomatékosan jutott kifejezésre a Kossuth-díjak odaítélésénél az értelmiségi munka megbecsülése. Az idei Kossuth-díjasok csak­nem kilenctized része az értel­miség — tudósok, mérnökök, írók. művészek, orvosok, peda­gógusok stb. — soraiból kerül ki. Az értelmiségi munka nagy­szerű fellendülése, amelyet á Kossuth-díjaknak ez a nagy száma is világosan mutat, csak az olvart szabad országban kö­vetkezhetett be, amilyen a mi hazánk. Az imperializmus orszá­gában az értelmiségi dolgozók sarkában is ott van a munka- nélküliség réme; a tudóst és az írót, a mérnököt és az orvost, a pedagógust és a művészt a lélek­ölő robotra ítéli, megbékiyózza — s ami a legszörnyűbb — há­borús, emberpusztító terveinek eszközévé akar|a alacsonvítanl a maximális profitot hajhászó monopoltőke. Nálunk kitárult az értelmiségi dolgozók előtt az alkotómunka, a kutatás és az építés azelőtt nem is álmodott ezernyi lehetősége; nálunk meg­találta munkájának értelmét, magasztos célját a tudós, a mérnök, minden becsületes értel­miségi dolgozó, mert eggvé vált a tudomány é9 a nép szolgá­lata, a művészet és a nép szol­gálata, minden jól végzett szel- lemí munka és a nép szolgálata. De a Kossuth-díjasok névsora nagyszerű bizonyságot tesz ar­ról is, hogv a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értel­miség pártunk vezetésével szó­rós egységbe forrott össze, s kéz a kézben dolgozik és harcol ha­zánk felvirágoztatásáért, a szo­cializmus alapjait lerakó ötéves tervünk megvalósításáért. Sztálini levelek Még mindig jönnek a levelek szerkesztőségünkhöz, melyben megyénk dolgozói fájdalmas szívvel fejezik ki mély gyászu­kat az emberiség nagy tanítója, Sztálin elvtárs halála felett. „Könnyes szemmel, de harcos kiállással tett fogadalmat a mátrafüredi Kossuth Lajos út­törőcsapat szeretett Sztálin elv­társ, halhatatlan tanítónk és ve­zérünk ravatalánál” — frják a mátrafüredi úttörők. „Sztálin teste megszűnt élni, eszméje, ta­nítása azonban örökké él a nép szivében" — írja Varga Mária petőfibányai úttörő, S a továb­biakban megírja, hogy év vé­gére kitűnő tanulmányi ered­ményt akar elérni. A nagygom- bosl Tangazdaság, a tódebrőf pártszervezet, a markazi általá­nos iskola fiataljai, az egri AVESZ dolgozói is eljuttatták részvéttáviratukat, melyben új­ból fogadalmat tettek a szovjet­magyar barátság, nagy pártunk és Rákosi elvtárs mellett * í

Next

/
Thumbnails
Contents