Népújság, 1953. március (18-26. szám)

1953-03-12 / 21. szám

1953 március 1?. 3 NÉPÚJSÁG Vezessen bennünket győzelemről győzelemre a nagy Sztálin lobogója ! Budapest dolgozó népe a Sztálin-téri nagy­gyűlésen búcsúzott el drága halottjától, Sztálin elvtársiól. ö mentette meg Budapestet. Az em­lékezés új fájdalmakat kavar jel, s a könny a torkot fojtogatja már. A búcsú végső percei ezek A búcsúé — de c fájdalomé■ is. Sztálin elvtárs elment közülünk, de a párt, mit ö kovácsolt acélossá, itt van velünk, s ve­zet bennünket tovább. Pongráez Kálmán elvtárs, a Budapesti Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg' a gyász-nagygyűlést. Ezután Gerő Ernő elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese mondott emlékbeszédet. Budapest dolgozó népei Elv- társak! Barátaink! A Magyar Dolgozók Pántja Központi Vezetőségének és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának hívó szavára eljöttetek ide, fővárosunk dol­gozóinak százezrei. Eljöttetek a flagv, a halhatatlan Sztálin szobrához, hogy kegyelettel adózzatok ama férfiú emléké­nek akiinél senki nem tett töb­bet a népek szabadságáért és függetlenségéért, az egyetemes emberi haladásért, a békéért! Összejöttetek itt, fővárosunk dolgozói, hogy mély megrendü­léssel, s a milliók- szívében sajgó fájdalommal kifejezésre juttassátok soha el nem múló, mélységes 6zereteteteket s örök­kön tartó hálátokat a Férfiú iránt, akinek parancsát lövetve, szabadította ki a dicsőséges Szovjet Hadsereg hazánkat a fasiszta rabság igájából! Ei jöttünk va!amennyien, hogy meghajtsuk vörös- és nemzeti­színű lobogóinkat az úi, igazi magyar függetlenség atyjának, nemzeti újjászületésünk legfőbb istápolójának, szocializmust építő népi demokráciánk leg- önzeflenebb segítőjének, forrón szeretett vezérünknek és taní­tónknak. népünk legjobb barát­jának szent emléke előtt! Elvtársak! Budapest dolgozó népe! A magyar és a nemzetközi munkásosztály, a magyar dol­gozó nép, a tőke'igájából ki­szabadult és a szabadságra, békére s boldog életre áhítozó emberek százmilliói mérhetetle­nül sokat köszönhetnek Sztáln elvtársnak. A -íagv Leninnel egvütt, hű­séges íeevvertársa. Sztálin elv- társ teremtette meg, edzetle évtizedes harcokban acélke- ménvre és rugalmasra a Szov­jetunió Kommunista Pártját, minden ország forradalmi pártjának példaképét, azt a pártot, melyhez fogható hatal­mas politikai erőt nem ismert és nem ismer az emberiség történelme! E nagyszerű, céltudatos, for- íadalmi párt élén. Leninnel együtt, Sztálin, elvtárs vezette d adatra a parasztság sokmilliós tömegeivel szövetséges orosz- országi munkásosztályt, a vilá­gon először törte át az impe­rializmus frontját, vitte győze­lemre a Nagy Októberi Szociá­lis: a Forradalmat. Leninnel egvütt Sztálin elv­társ alapította a világ első szo­cialista államát, a szovjet- államel! Sztálin elvtárs megvédte I.en'n örökét & belső és külső ellenség nyílt támadásával és gö:ét aknamunkájával szemben! Lenin elhunyta után Sztáln e'vtárs csaknem három évtize­den át vezette a szovjetországot győzelemről-gvőzelemre! Iránvt mutatott a világ kommunistái­nak, az imperializmus áltat el­nyomott és kizsákmányolt dol­gozóknak, a szabadságért és békéért küzdő népeknek! Sztálin elvtàre megalkotta és valóraváltotta a szoc'aiizmus építésének elméleté: s ennek ré­vén a Szovjetuniót gazdasági­lag elmaradott országból a kizsákmányolástól mentes, élen­járó ipari szocialista országgá, a szocial'zmus bevehetetlen eröd:évé, minden támadással d">co!ni képes nagyhatalommá tette! Lenin lángeszű útmutatására támaszkodva!. Sztálin elvtárs megalkotta és valóraváltotta a mezőgazdaság szocialista át­alakításának elméletét, új, ad­dig töretlen úton kivezette a dolgozó parasztok százmiíi óit a boldog élet, a szocialista tár­sasgazdálkodás útjára! Sztálint eivtárs éles elméleti fegyvert adott aiz elnyomott nemzetiségek, az imperial izmus igáiét nvögö a gyarmati rab­ságban sínylődő népek és for­radalmi, demokrafkus pártjaik kezébe! Gerő Ernő elvtárs beszedi Sztálin elvtárs, minden idők legnagyobb hadvezére, új hadi­tudományt teremtett. Azt a hadi­tudományt, melynek lebírhatatlan erejét megmutatta már a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ellen acsarkodó és fegyve­resen beavatkozó imperialista bandák szétzúzása. Ez az új, sztálini haditudomány a Nagy Honvédő Háborúban teljesedett ki és döntő szerepe voit abban, hogy a szabadság és szocializ­mus erői, Sztálin eivtárs láng­eszű vezetésével, diadalirnnskod- tak a világot már-már «(borító fasiszta barbárság feletti Ennek az új, sztálini hadifudománynak, a sztálinii hadvezetésnek, a Sztálin szervezte Szovjet Had­seregnek, a Sztálin lelkesítette szovjet nép helytállásának felül- múlha'atlan szimbóluma voit és marad a hős város: Sztálin­grád! Sztálin eivtárs nevéhez fűződ­nek, az ö nevét hirdetik korunk gigantikus békemüvei, a kom­munizmus .nagy építkezései a Szovjetunióban.-Az ö gondolata nyomán, az Ö szavát követve mozgatnak hegyeket, változtat­ják meg a folyók folyását, ala­kítják át a természetet a kom­munizmust diadalmasan építő boldog szovjet embereik! Tovább fejiestzive nagy taní­tó imk, Marx, Engels, Lenin taní­tását. Sztálin elviére új korsza­kot nyitott a marxizmus elméle­tében. Es mielőtt eltávozott tőlünk. olyan nagyszerű művekkel ajándékozott meg ben­nünket. amelyeknek reflektor- fénye évtizedekre, évszázadokra világítja meg az emberiség út­ját! Eltávozván tőlünk. Sztálin ely'árs erős. egységbekcvácsolt. öntudatos pártot, a Szovjetunió Kommunista Pártját hagyta hát­ra, azt a pártot!, me'v képes va- lóraváltani Sztálin elvtárs örö­kéi ! Eltávozván tőlünk. Sztálin elvtárs erős, hatalmas államot hagyott hátra, azt a szovjetál­lamot, amely Sztálin elvtárs ve­zetésével Pállotta a legnehe­zebb próbát, melv elé a történe lem valaha is államot állított! Eltávozván tőlünk, Sztálin elvtárs 800 milliós demokratikus és szocialista tábort hagyott hátra, amelyet az ö e-zméi, Lenin-Sztálin halhatatlan esz­méi, a proletáriníernacionaiiz- mus és az igazi hazafiság le­győzhetetlen eszméi hevítenek és forraszt an a k me eb on t ha t a t í a n egységbe! Eltávozván tőlünk. Sztálin eivtárs az egész világot átfogó szervezett békemozgalmat ha­gyott hátra, ameiy széítépheíet- lenül összenőtt az ö nevével! Olvan mozgalmat, melyhez fog­hatót ezelőtt nem ismert a tör­ténelem, s melynek ereiéi meg­sokszorozza a tudat, hogv Sztá­lin harcos szellemét követve. Sztálin útján tárva, meg kell és meg lehet védeni a béike szent ügvét az imperialista agre?szó­rók ka! és háborús gyújtogatok kai szemben! Sztálin elvtárs arra tanított és tanít bennünket, hogy le­gyünk szigorúak és követelők önmagunkkal, saját hibáinkkal és hiányosságainkkal! Hcgv n; kendőzzük el. hanem kíméletle­nül fedjük fel a hibákat és hiányosságokat, mert csak igv iavítha*iuk ki, szüntethetjük meg a hibákat és hiányosságo­kai: I Sztálin elvtárs arra tanított és tanít bennünket, hcgv soha ne szédüljünk meg a sikerektől, ha még olv nagyok is ezek és soha ne essünk pánikba a nehéz­ségek láttán! Hogv józanul ér­tékeljük az ellenség erőit, s hogv főként ne becsüljük le sa ját erőinket, s a béke táborának erőit mert ezek az erők meg­számlál hatatlanok és mérhetet- 1 enek! Sztálin elvtárs ugyanakkor arra is tanít bennünket, hogy legyünk éberek és mindig ébe­rebbek a sötétben buiká'.ó, alat­tomos. vagy nyíltan támadó el­lenséggel szemben, s az ellen­ség minden csapására kettőzött .csapással válaszoljunk! Drága barátaink! Elvtársak! Pártunk, munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, értelmi­ségünk, egész magvar népünk szerető édesatyját. legnagyobb jótevőjét, bölcs tanítóját gyá­szolja Sztálin elvtársban. Mert országunkban mindenki tudja, hogv Sztálin eivtárs segítségé­ve] nemcsak nemzeti független­ségünket szereztük vissza, s töl­töltük meg úi. gazdag tartalom­mal, hanem az ö segítsége ré­vén sikerült megdönteni orszá­gunkban a kizsákmánvolók és népelnyomók hatalmát is. Első­sorban Sztálin elvtársnak kö­szönhetjük, hogv népi demokrá­cia lettünk, hogv országunk, a még nemrégen elmaradott Ma­gyarország, az ezerholdasok és nagytőkések Magyarországa, j „hárommillió koldus” hírhed; Magyarországa helyén ma fel­lett ipari ország van, mely egyenrangú tagja a szabad né pék családjának! Elsősorban Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogv a mi hazánk, Magyaror­szág — a kommunizmust épí­tő Szovjetunió és a népi demo­kráciák oldalán — a szocializ­mus rohamcsapatának büszke, de egyben nagyon sokra köte­lező nevét viselheti! Nemcsak a felnőttek, de még a gyermekek is tudiáik orszá­gunkban, hogv Sztálin elvtárs mellettünk állott nemzetünk megpróbáltatásainak nehéz óráiban, s veiünk osztozott si­kereinkben és örömtelié« ered­ményeinkben. Ki ne tudná, hogv fővárosunk. B da pest fenn­maradását Neki köszönhet'? K: felejthette el az első élelmi; szerszálíítmánvokat, amelyeket Sztálin eivtárs az ostrom és a szörnyű fasiszta-uralom alatt elcsigázott, kiéhezett budapesti népnek küldött? Ki ne emlékez­nék arra. hogv Sztálin fiai se­gítettek az első h'dakat verni a Dunán és a Tiszán, hcgv Sztálin segített meginditatv or­szágunk közlekedését és gazda­sági vérkeringését? Sztálin elvtárs, a mi szere­tett édesapánk és bölcs taní­tónk kezünket fogta, segített bennünket abban, hogv a sza­badság, a szocializmus, a nem zeti felemelkedés verőién vés. de olvkor viharoktól sem mentes útjára téphessünk és hogv erre az útra rálépve, minden akadályon keresztül gyorsan haladhassunk előre! Ezért borította el a könny az arcokat a rettenetes hír hal­latára, hogv Sztálin eivtárs el­távozott körünkből. Ezért gvá- szol országunkban minden ha­zafi. mindem becsületes magvar. Ezért az egész magvar nép. Magyarország nemzeti halottja SztáLn elvtárs. Sztálin meghalt, de műve él. és örökké élni fog! Él és élni fog- a merni jhodott. mindinkább szocialistává váló magyar nemzetben is! Él és éim fog a kizsákmányolástól és el­nyomástól mentes szocialista Magyarországban is, melyet az ő taní'ása nyomán, a Szovjet­unió segítségével épít népünk! Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, munkásoszt ál vünk. dol­gozó népünk úgy lesz méltó a nagv Sztálin emlékéhez, ha még hívebben és következete­sebben valósítia meg tanítását! Erősítsük hát méginkább minden nap és minden árában népünk mambón that at lan barát­ságát Sztálin népével. Sztálin országával, hazánk b:ztos táma­szával és oFalmszójával, a ha­ladás és a békéért vívott harc veze‘ő:éve1. a kommunizmust építő Szovjetunióval! Legyünk még következetesebb harcosai a nőnek barátsága sött.áT'ní ügvének! Küzdliünk még elszántebban a béke védői­mében, az imperialista kalando­rok ellen! Sztálin eivtárs szellemében őrködjünk még éberebben ha­zánk szabadsága és független­sége felet:! Erősítsük szüntele­nül néphadseregünket és állam­védelmi szerveinket! Mozgósítsunk minden e-rőt or­szágunkban ötéves tervünk, s ez évi népgazdasági tervünk sike­res megvalósítására! Számoljuk fel hiányosságainkat az iparban és a mezőgazdaságban! Szilár­dítsuk meg a munkafegyelmet! Adjunk több szenet, acéit, gépet, gabonát a hazának! A felszabadulási hetet, amelyet a Sztálin Vasmű épí­tőinek kezdeményezésére hazánk felszabadításának nyolcadik év­fordulójára, március 20-tó! április 4-ig terjedő időben tartanak dolgozóink, tegyük egész dolgozó népünk hatalmas, egységes mozgalmává városban és falun! Szervezettségben, len­dületben, eredményeiben tegyük a felszabadulási hetet méltóvá ahhoz, akinek nevéhez hazánk felszabadítása fűződik: Sztálin apánkhoz! Sztálin elvtárs tanításához híven zárjuk még szőre—bbra nagy pártunk, a Mawvar Dol­gozók Pártjának sorait. Vigyáz­zunk pártunk egységére, nrnt a szemünk fényére, mert a Szov­jetunióval való barátságunk mellett a marxizmus-leninizmus vezérelte pártunk, a párt által vezetett munkásosztályunk a mi fő erősségünk! Alapozzuk meg még szilárdabban országunkban a munkásosztály szövetségét a dolgozó parasztsággal, mert ezen a szövetségen nyugszik népi demokratikus állaimren- dünk! Tömörültünk valamennyien még egységesebben Sztálin eiv­társ legjobb magyar tanítványa, pártunk és népünk vezetője, Rákosi Mátyás elvtárs köré! örök dicsőség tanítónknak, a kommunizmus építőmesterének, népünk felszabadítójának — Szíálinnakl Éljen Marx, Engels, Lenin. Sztálin győzhetetlen tanításai Vezessen bennünket győzelem­ről győzelemre a nagy Sztálin lobogója! ★ Gerő elvtárs beszéde után fel­szólalt a gyűlésen Muszka Imre elvtárs, a Rákosi Mátyás Müvek Kossuth-aíjas sztahanovista esz­tergályosa és Boér Béla elvtárs, Sztálinváros küldötte. Pongráez Kálmán elvtárs zár­szavai után 24 löveg össztüze közepette megkezdődött a ko­szorúzás. Előre, a Lenin - Sztálin nagy ügyének teljes diadalához vezető úton! 1953 március 9. Kelettől Nyugatig, az Északi Sarktól a Fokföl- dig egy pillanatra megálltak a becsületes emberek, elnémultak a gépek, félárbócra zuhan­tak a zászlók: temettük Sztálint, a mi drága édesapánkat, az élet alkotásának legnagyobb művészét. A bányász lábhoz helyezte a csákányt, megállt a traktor, a gyermek letelte játékát, a művész ecsetjét, vagy a tollát, s zengtek, harsogtak a gyárak, hajók kürtjei, sípoltak a mozdonuok, dörögtek az ágyúk, — Moszkvában a mauzóleum lépcsőjén a fájdalomtól meg­tört vállakon megindult a koporsó: temettük Sztálint. Százmilliók állták bőrül a ravatalt, százmilliók kísérték Lenin mellé a meghalt. de mégis élő nagy Sztálint. Ott meneteltek a szovjet emberek mellett, kéz a kézben, a kínaiak, a mongolok, a franciák és a románok, az ango­lok és a csehszlovákok, az olaszok, — s mi, ma­gyar dolgozók, mi hevesmegyei munkások, parasztok, értelmiségiek, diákok. Ott voltunk mindnyájan, kik mindennél jobban szerettük, k k sohasem felejtjük Joszij Visszárionovics Sztálint. Hatvanban, Gyöngyösön, Egerben, a községekben ezen a napon mint gyászoló család ■úgy borultak össze a szívek, úgy markoltak keményen egymásba a kezek. A könnycsillogás mögött ott lángolt és lángol a gondolat: Sztálin meghalt, de tanítása él! Néma csendben vonul a tö­meg az egri Széchenyi-utcán. A gyász fekete zászlói mellett ott lobognak az esti szélben a győzelem vörös lobogói is. A mellékutcákban, a város pere­mén, az üzemekből és hivata­lokból. uz iskolákból és a . kör­zeti pártszervezetekből i»ml;k, özönlik a nép a főiskola udva­rára. Megdöbbentő ez a monu­mentális megmozdulás — ez a fájdalmas csend. Máskor har­sog a dal, vidáman, harcrahi- vórt zengenek a jelszavak — most csak a lábak tompa dö­reje hátlátszik. Eger gyászok Gyászolja felszabadítóját, leg- igazahb barátját, Sztálint, a drága Sztálin elvtársat. Jönnek az egri Dohánygyár. Lakatosárugyár do'gozói és jönnek az MTH-iskolások, gim­nazisták, általános iskolások, jönnek a vasutasok, a bútor­gyár, a városi tanács dolgozói és jönnek, megállás nélkül jön­nek a leányok, fiúk, kik Sztálin­nak köszönhetik, hogy tiszta előttük az út, az anyák gyer­mekeikkel, kik Sztálinnak kö­szönhetik a napközit, a bölcsö­dét, gyermekeik mosolygó sze­mét, s jönnek a férfiak, apák, jönnek tömött sorokban a szabad, Sztálin kezétől formált emberek. Talán nincs több itt a- főiskola udvarán, mint 10.000 egri dolgozó, de mégis itt van az egész város, itt van min­denki, az is, akinek most a gyászgyűlés pillanatában is helyt kell állni a munkában. Eger együtt gyászol Moszkvá­val, Budapesttel, az egész vi­lággal. Az emelvény fölött, gyászke­retben meleg, az oly megszo­kott tekintettel néz le a tö­megre a nagy Sztálin. Ezt az arcot ismerjük már évtizedek óta, ez a tekintet, ez az ember vezetett minket győzelemről, győzelemre. Nagy Sándor elvtárs, a vá­rosi tanács elnöke nyitotta meg megilletődött hangon a gyász- nagv gyűlést. — Eltávozott tőlünk korunk legnagyobb embere, aki min­denkinél jobban szerette az em­bereket, s akit mindenkinél job­ban szerettek az emberek. Meg­halt Sztálin eivtárs, akinek sze­retett képét, drága alakját oly mélyen szívébe véste az egész haladó emberiség, s a magyar dolgozó nép — mondotta töb­bek között. Ezután Jenei Arthur elvtárs, a városi pártbizottság titkára emelkedett szólásra. — Százmilliók szivét szorí­totta össze az a hír, hogy már­cius 5-én 9 óra 50 perckor meghalt Sztálin eivtárs. A föld­kerekségen mindenütt az egy­szerű emberek száz- és száz­milliói, a boldog jövőjüket építő felszabadult népék, a szabad­ságukért küzdő, elnyomott döf-’ gőzök és az imperializmus rab­ságában sínylődd gyarmati em­bermilliók szivét mély fáj­dalom tölti el. Sztálin eivtárs halála, az egész szovjet nép­nek, a népi demokráciák, s az egész világ dolgozóinak, a békéért és szabadságért küzdő százmillióknak, legnagyobb vesz­tesége a nagy Lenin halála óta. Csendesen, de mégis / ércesen zúgnak tova a szavak. A tiz- .ezer ember emlékezik Sztálin­ra, a szocializmus győzelmének lelkesítőjére, a Nagy Honvédő Háború világtörténelmi jelentő­ségű győzelmének szervezőjére, nagy felszabadítónkra. Nem­csak hallották, de érezték is a szavak súlyát, — mit jelent, hogy Sztálin elvtársnak köszön­hetjük függetlenségünket, öt­éves tervünk építésének sike­reit. — Mindazt, ami életünkben szép, nemes, boldogító, ami jövönkre biztató és lelkesítő, Sztálin elvtársnak köszönhet­jük. Neki köszönhetjük, hogy • • • • • • \ Silálinnak kiis/önhdjiik : j örüli anyának lenni • • ; Nemcsak a bányában, : £ az irodában, a földeken Iá- ; ; badt könnybe a dolgozók ; J szeme, hanem a kórházi S • ágyakon a szülőszobák : • ágyain is. A 19 éves Gyen- ; • ge Istvánné, kinek fé'-je • : asztalossegéd a Bútorgyár- j • ban, március 1-én fiú gyér- ; • meknek adott életet. Meg- ; j ható az a boldogság, ahogy • ; első gyermekéről beszél, : ; ahogyan hálatelt szívvel £ • köszöni az ingyen babake- £ ! lengyél, az anyák és gyér- ; £ mekek fokozott védelmét, £ ; pártunk és kormányunk £ • nagyszerű rendeletét. £ • — Tudom, hogy ezt is • • Sztálin elvtársnak köszön- î S hetem, annak, aki már nem S S él, de tanítása továbbra is ; £ utat mutat. Boldogan, jö: • £ vőben bízva nevelhetem fel S • a gyermekeimet, mert több S : is lesz, mert Sztálinnak ki- ; £ szönhetiük, hogy öröm ma • £ anyának lenni. ; városunkban is megszűnt a munkanélküliség, megszűnt a kizsákmányoló mgybirtokhoz kötött, nincstelen paraszti nyo­mor. Sztálin elvtársnak köszön­hetjük, hogy városunk iskolái­ban a dolgozó nép fiai, mun­kás- és parasztfiatalok tanul­nak. Sztálin elvlársnak köszön­hetjük, hogy megmentette né­pünk szeretett vezérét, Rákosi elvtársat. S ott, a főiskola udvarán a tízezer ember szívében egyre keményebbé vált az elhatáro­zás: nem volna méltó Sztálin elvtárs emlékéhez, ha a gyász összetörné szívünket. Úgy bú­csúzunk, hogy szent fogadal­mat teszünk. A szocialista mun­kaverseny, a sztálini munkastí­lus előrelendíti gyáraink, me­zőgazdaságunk dolgozóit. Lan­kadatlanul építjük és erősítjük pártunkat, a munkásosztály és parasztság szövetségét, még szorosabbra, zárjuk sorainkat, még erősebbé tesszük édes ha­zánkat, még jobban elmélyítjük a barátságot a szovjet és ma­gyar nép között. — Minden győzelmünk, min­den eredményünk Sztálin elv­társ örök dicsőségét hirdeti maid. Úgy búcsúzunk Sztálin elvtárstól, hogy tudjuk és soha­sem felejtjük el: itt van, itt él közöttünk (ovábbra is. Fekete fejkendős gyászoló asszony lép a mikrofon elé: Kiss Lászlóné hétgyermekes családanya, az egri Dohánygyár dolgozója. — Meghalt az, akinek én és családom olyan felmérhetetlenül sokat köszönhet. Huszonöt éve dolgozom a Dohánygyárban, de csak a felszabadulás tett em­berré. 1945-ben Sztálin katonái adták gyermekeimnek az első falat kenyeret. Ma felszabadí­tóit országban, iskolába jár­nak. a kisebbek napközi otthon­ban vannak. Gondoskodik ró­lunk a párt és a kormány. Azzal hálálom meg, hogy még jobb munkát végzek, hogy még keményebben állok helyt a bé­kéért folyó harcban, még na­gyobb elszántsággal követem pártunkat és Rákosi elvtársat. Dolgozzunk mindnyájan úgy, hogy amit a nagy Sztálin meg­kezdett, azt mi győzedelmesen befejezzük. Az fnternacionálé hangjai nem felejtetik el a gyászt, de új harcra, új tettekre ösztönöz­nek. így érezte, az a tízezer ember, mely 1953 március 9-én együtt gyászolt a szovjet nép, a világ összes békeszerető em­berével.

Next

/
Thumbnails
Contents