Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-19 / 15. szám

2

1953 február 19.

N E PUJ SAG

KEMÉNY HARCOT A SZÁJTÁTISÁG ELLEN

A z elmúlt nyolc évben ha** zánkkal együtt a mi megyénk is hatalmasait fejlődött. Számtalan új gyár és gépek, új lakóházak ezrei, falusi kuitúr- otthonok, a minden kis tahiba bevilágító villany, új iskolák, s mindennek következtében: városi és falusi dolgozóink megváltozott, szebb élete hirdeti, hogy a szocializmus alapjait sikeresen rakjuk le megyénkben is. Eddigi eredményeinket — s a következőket még inkább — a Szovjetunió állandó támogatásával ; pártunk helyes vezetésével, s a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának biztosításával értükéi — úgy, hogy közben állandóan ütöttük az ellenséget.

Elért eredményeink nagyok, s ezeket lebecsülni, megbocsáthatatlan bűn lenne. De nem kevésbbé megbocsáthatatlan az a bűnös szájtáti magatartás sem, amelyet egyes vezetők tanúsítanak az ellenséggel szembeni harcban.

jdern tudni, hogy nálunk itt

1 " Heves megyében, a mi elv- társaink észrevették-e már az ellenség színváltoztaitását, szocialista építőmunkánkkal szemben. Sok jelenség arra mutat, hogy nem. Arról van szó, hogy az ellenség, különösen a felszámolt burzsoá eiemek már nem kiabálnak torkukszakadtából ügyünk ellen. Dehogy kiabálnak. Bensőséges „szabadsággal" köszönnek, kifogástalan önéletrajzokat írnak („baloldali" múlt, „munkás" nagyapa stb.) s szép csendesen becsúsznak állami és gazdasági szerveinkhez, itt megismerkednek a szokásokkal és hozzálátnak a „munkához".

De a vezetők egy része nem Veszi ezt észre, mert épp a dekádtervekkel, meg ki tudja még mivel vannak elfoglalva.

1/ ülőn veszélyt jelent az, hogy mindez nem egyszer pártfunkcionáriusaink előtt történik, akiknek egy része csak akkor ébred fel, amikor a tegnap még simulékony ellenség,

ma vagy holnap kártevő munkájával bizonyítja jelenlétét.

Alegyénk két bányájában hónapok óta nem teljesítik a tervet. Ezernyi géphiba és gumi- szailag-szakadás történt, növekedett az igazolatlanul mulasztók száma — szóval a vezetők „objektiv" nehézségekkel küzdenek. Az a baj, hogy „objektív fantomokkal" küzdenek, s csak a napokban jöttek rá, hogy mind a két üzemnél az objektív nehézség — élő kártevő ellenség: kitelepítettek, csendőrök, volt katonatisztek, papok, és apácák, némelyikük fontos pozícióban.

Gyöngyösön a Vendéglátóipari Trösztnél az igazgató még most is csodálkozik azon, hogy Lévai Zoltánt, a vállalat 1300 forintos fizetésű alkalmazottját, volt ügyvédet és Baran- kovics-párti képviselőt, 12 ház, egy villa és 20 hold szőlő tulajdonosát kitesséfcaWék a 'városból. Még most is ott fekszik a vállalat igazgatójának fiókjában önéletrajza, melyben az ellenség megható szavakkal írja: „egy élet becsületes munkájával szereztem egy ház fele részét".., S Leszkóczki elv- társnak eszébe sem jutott kételkedni.

kJ em gondolja az igazgató

1 ’ elvtárs, hogy helyesebb lett volna, ha most a létszám- csökkentések alkalmával a vállalatnál még bőven megtalálható ellenséget dobálják ki —nem az egyszerű munkásokat. Mutatónak ugyan kitették Tóth Józsefet két üzlet, volt tulajdonosát, a fasiszta Baross-szövetség gyöngyösi elnökét. (Egyáltalán, hogy kerülhetett ez be.) De mi lesz a többiekkel: a bankuzso- rásokkial, faszegtev áriul aj honosokkal, kulákcsemetékkel? Mire vár az igazgató? (Talán e cikkre, hogy az ellenség előtt igazolja magát?) Gyöngyös város vezetői vájjon tudnak-e arról, hogy Misák Lajos, az Encsir puszta 160 holdjának egykori bérlője, most a TÜKER-ügyeket' „intézi" a városban. Jó volna, ha szétnéznének, s kizavarnák az ellenséget az üzemekből, hiEzután jött a java. Elkezdték ;apargatni Szalainé múltját és dóin ár elvtárs utasította az -es számú körzeti pá-rtalap- :ervet, hogy indítson fegyelmi jjárást Szalainé ellen. A vád: Szalainé még tavaly, vagy az* (előtt csavaroseszű zsidónak nevezte a főkönyvelőt. A feljelentők és a tanúk, Zorád és társai, akiket Szalainé leplezett le.

Felmerül a kérdés: miért nem tavaly indítottak vizsgálatot Szalainé állítólagos kijelentéseiért. Miért hagyja félrevezetni magát a városi pártbizottság a gazemberektől. Ahelyett, hogy örömmel üdvözölnék, durva módon üldözik a bírálatokat. Pedig Egerben is csak a dolgozók segítő bírálatával tudják megtisztítani a vállalatokat az ellenségtől.

Çzép és eredményes utat tet- tünk meg az eltelt nyolc évben, de az előttünk álló feladatok sem kicsik. Éppen ezért egy percre se feledjék elvtársaink Malenkov elvtárs figyelmeztető szavait: „A kommunistáknak nincs joguk arra, hogy közömbösséget tanúsítsanak az egészségtelen jelenségekkel és a munkában észlelhető hiányosj súgókkal szemben, s még kevésbbé van joguk arra, hogy ezeket eltitkolják a párt elöli Ha valamelyik szervezetben rosszul mennek az ügyek, kárt' okoznak a párt és az állam érdekeinek, a párttag köteles személyre való tekintet nélkül jelentést tenni a hiányosságokról a párt vezető szerveinek, egészen a párt Központi Bizottságáig. Ez minden kommunista kötelessége, legfontosabb pártkötelezettsége. Vannak olyan vezetőink, akik úgy vélekednek, hogy ha hozzájuk beosztott funkcionáriusok jelentést tesznek a hiányosságokról a párt Központi Bizottságának, akkor ezzel akadályozzák őket a vezetésben és aláássák tekintélyüket. Határozottan véget kell vetni az efféle káros és mélységesen pártellenes nézeteknek."

Suba Andor

BESZÉDES SZÁMOK

ANYÁK, GYERMEKEK ÉLETE

I

Szélesedik a begyűjtési verseny Rózsaszentmártonba'

Rózsa szent marton községben lelkiismeretesen folyik az új begyűjtési rendelet ismertetése. Az állandó bizottsági tagok, a népnevelők ezideig mintegy harminc kisgy ülést tartottak, melyeken részletesen megvitatták a minisztert amács határozatát a dolgozó parasztokkal. Ismertetjük aiz eddig elért eredményeinket és felhívjuk a fiigyeimet arra, hogy minden dolgozó paraszt, aki a hazáját, a családját szereti, határidőre teljesítse az állammal szembeni kötelezettségét.

Szélesedik ai vereenymozga- tom is a községben. A helyi pártszervezet, a tanáos, a békebizottság tudatosító munkájának eredményéképpen egyre több dolgozó paraszt tesz vállalást, hogy Rálkosj elvtárs születésnapjára negyed-, illetve félévi tojás-, baromifi- és fejbeadási kötelezettségét teljesíti. A verseny szervezését lendítették a politikai iskola hallgatói, akik vállalták, hogy határidőre eleget tesznek beadásuknak és 200 dolgozó parasztot meggyőznek a beadás teljesítésére.

A mozgalomhoz csatlakozott a végrehajtó bizottság minden tagja, s az eredmény már most megmutatkozik. Míg február 12-ig mindössze 60 káló tojás

gyűlt be, addig a február 14-i begyűjtési napon 61 kiló tojást és 59 kiló baromfit szolgáltattak be községünk dolgozói. Élenjárnak a begyűjtésben a pártszervezet, a tanács, valamint a tömegszervezetek vezetői.

Az eredményen fellelkesülve községünk páirosvetrsenyre hívta ki Apc községet. Vállaltuk, hogy a széles néptömegek bevonásával, a pártszervezet segítségével március 9-re negyedévi tojás-, baromfi- és tejbegyüjftésii tervünket maradéktalanul teljesítjük.

Kovács József

VB titkár

Falusi kultúrcsoportok megyei bemutatója

Lelkes, alapos felkészülés, jó müsorválasztás jellemezte a falusi kultúrcsoportok vasárnap megtartott megyei kultúrbemutat óját.

Színek kavarogtak a színpadon, hatalmas tarka szőtteshez hasonlóan, amelybe ezer kéz ezerféle színt és hangot szőtt. Régi lakodalmasok elevenedtek fel itt — új mondanivalókkal.

Uj mozgalmi dalok szövődtek ősi mátravidékiekkel, jelenetek, énekkarok bizonyították a falu megváltozott, egyre fejlődő kultúráját.

Nagyszerű teljesítményt nyújtottak a tánccsoportok. A népi elemekből gyűjtött nagyrédei lakodalmast, színpompás viseletű öregek, fiatalok játszották, dalolták, táncolták, annyi kedvvel és elevenséggel, hogy utána percekig dübörgőit a taps. Az „osztos", a főzőasszonyok tánca „a menyasszomi kísérő” kiegészítette és tovább fejlesztette a tavaly csak részben gyűjtött lakodalmast.

A felsőtárkányiak tánca sem maradt el a rédeiek mögött. Itt a régi táncok, szokások maivá szépültek. Táncolt Itt öreg és fiatal. A világosruhás bájos fel- sőtárkányi lányok menyasszony- búcsúztatója a gyertyás tánc, szépen kidolgozott motívumai bizonyítják, hogy itt az égés. falu résztvett a kultúrmunkában. öregek segítették a fiatalokat és példát mutatott a tanácselnöknö is. aki maga is résztvett a dalok, szokások gyűjtésében. A

legjobbak között kell megemlé- I keznünk a mikófalviak tánccsoportjáról. Itt is az öregek segítették a fiatalokat a táncok, hagyományok felelevenítésében. Még az öreg Kovács Pacsér Károly is eljött a bemutatóra, hogy együtt táncoljon a csoporttal.

A szép színes viselet, a jól mozgó táncosok, az idősebbek nagyszámú részvétele, a mikó- falvi kultúrcsoport jó munkáját dicséri.

Jelentős eredmény az, hogy ez a verseny sok fúj tánccsoportot hozott felszínre, a jóhangú fedé- mesiek menyecsketánca, a színpompás viseletű jól táncoló szűcsiek, a tiszanánaiak ügyes térforma kihasználása, bizonyítja, hogy megyénkben gazdag for-á- sa van a népi táncoknak. Hiányoljuk azonban azt, hogy a bol- dogi csoport nem fejlesztette tovább tavalyi táncát, a hevesi KTSZ táncosai sem tudtak újat mutatni, helytelen az is, hogy a tavalyi legjobb csoportok közül az egerbocsi, gyöngyöstarjáni és hevesaranyosi csoportok lemorzsolódtak.

A népi együttesek és tánccsoportok mellett, nagy számban indultak a színjátszók is. Jól választották meg műsorukat, igen sokat javult a rendezés, a szereplők is bátrabban mozogtak. Kár, hogy a műsorfüzetek nem tudnak elevenebb, jobb jeleneteket nyújtani és így sok alakítás papírízü, élettelen ma- ! radt. Ott, ahol igazi embereket • kellett formálni, mint a szuhakállói bányászokról szóló jelenet — melyet a gyöngyösi MSZT színjátszói adtak elő, izzóvá váltak a szavak, őszinteség és mélység jellemezte az alakokat. Jó alakítás volt a tiszanárm csoport „Bakk Jóskája" és gyöngyösi járási kultúrotthon színjátszói közül Sebe Dónál alakja.

Az énekkarok és zenekarok munkájáról már kevesebb jót írhatunk. Hiányosság az, hogy csak hét zenekar és három énekkar vett részt a megyei versenyen és a rigmusbrigádok teljesen távolmaradtak. A szereplő énekkarok hanganyaga, műsor választása igen jó volt, de még tovább kell fejleszteni az énekkarokat, sokkal több dolgozót kell bevonni, több „felnőttet", így színesebb lesz a hanganyaguk, erőteljesebbek lesznek kórusok. Az énekkarok közül Gyöngyössolymos és Tiszanána jól oldotta meg feladatát. A recski Zenekar szépen, jól ját szott, látszott a komoly felkészülés, a jó kollektív munka, a hevesi MSZT zenekarának még igen sokat kell fejlődnie, tanulnia. Fokozottabban kell vigyáz- niok az összhangra

A rendezőség jól oldotta meg feladatát, valóban a megye legjobb csoportjait hozta el a versenyre, a műsor gyorsan, gördülékenyen pergett és színessé, változatossá, feledhetetlenné tette az egri közönség előtt, a ja- fusi kultúrcsoportok bemutatóját.

HÍREK

— A MEGYEI KÖNYVTÁR

mesedélelöttöt rendezett az elmúlt vasárnap a Szakszervezeti Székház Rákosi termében, melyen közel 800 általános iskolás vett részt. Krudi Zsuzsa ifjúsági írónő Tolsztoj meséket ismertetett, melyet nagy érdeklődéssel hailßgatitiak a gyermekiek A mesedélelöttöt az Üttöröház bábiátszóműsorának kísérő műsora tette még színesebbé,

— A verpeléti vegyes KTSZ

aszfcilosüzemében S mom Endre, Baráth József és Simon Béla asztalosok a magyar .szovjet

barátsági hónap tiszteletére 10 százalékkal túlteljesítik negyedévi tervüket. A cipész részlegnél Fözén László és Nagy Mihály 5 százalékkal emeli a hulladék- felhasználást. Pelle János dolgozó paraszt, ugyancsak MSZT. tag évi baromfi.- és tojásbeadá- sát 150 százalékban tefjesíti.

„EGER VAROS LEGJOBB ES LEGSZEBB FALIÚJSÁGJA” címért az egri járási tanács faliújságjának szerkesztő bizottsága versenyre hívta Eger város valamennyi szerkesztőbizottságát. A versenykihívás pontjai között szerepel, hogy cikkei az üzem belső életével foglalkozzanak, havonta legalább kétszer kell cserélni, kizárólag az üzem, vagy hivatal dolgozói írják s legalább számonként 8 közlemény legyen.

— A VERPELÉTI POSTA versenyre hívta ki az egri járás valamennyi postahivatalát és kézbesítőjét, a Szabad Föld, Népújság, Tartós Béke terjesztése és az olvasómozgalom k! szélesítése terén.

— A Magyar Vöröskereszt

hevesmegyei szervezete jó munkájával már harmadszor nyerte el az „Ország legjobb megyéje" címet. Az országos központ pénz. és könyvjutalomban la részesítette a megyei szervező tét. ,

— A KERECSENDI BÉKE termelőcsoport befejezte a mélyszántást és a trágyahordást, ugyancsak végzett a mélvszátt tással a Kossuth termelőszövetkezeti csoport is — mindkét tszcs biztosította a tavaszi vetőmagvakat.

NÁLUK

A gyermek-munka kérdéseivel foglalkozó országos bizottság nevű amerikai szervezet évi jelentésében adatokat közöl, amelyek arról tunúskodnak, hogy tömegesen sértik meg a gyermek-munka alkalmazásáról szóló törvényeket és nagy számban fordulnak elő balesetek a kiskorú munkások körében az Egyesült Államokban.

A ielentés adatai szerint 1951—52-ben körülbelül hatmillió 14—17 éves dolgozott a tanév ideién. Az iskolába nem iáró gyermekek 90 százaléka farmokon dolgozott, bár formálisan a fennálló szövetségi törvény szerint, tilos a mezőgazdaságban gyermekeket alkalmazni az iskolaév ideién.

A jelentés megállapítja: „Annak következtében, hogv a törvény nem biztosít elegendő védelmet és mert a törvényeket nem nagyon hajtják végre, sok gyermek esik baleset áldozatául."

Kalifornia államban 1950-ben 1676 gyermek és serdülőkorú vesztette el munkaképességét ipari baleset következtében.

A munkanélküliek súlyos helyzetük következtében nem ritkán öngyilkosságot követnél, el. A Manchester Guardian című angol lap deoember 20-án Karácsonyi hangú1 átok című cikkében beszámolt arról, hogv Grimsby városában egy Dolan nevű munkanélküli feleségét elítélték, mert meg akarta ölni evermekét. ö maga pedig öngyilkosságot akart elkövetni. A lap ezt írja: „Az asszony ön gyilkosságot kísérelt meg, miután megtudta, hogv férje munkanélkülivé vált. Nagy adag a! tatót vett be és néhány tablettát hároméves gyermekének is beadott."

Szomorú a gyermekek sorsa a fasiszta Tito-rémuralom alatt, nvögő Jugoszláviában is. Több mint százezer hadiárvát Mákokhoz és városi tőkésekhez adtak ki, ahol mint ingyen munkaerőt, a végsőkig kihasználják őket. A zemoni vasgyárban a titóista hajcsárok 140 kilós izzó vassal teli edényeket cipeltetnek a gyermekekkel. Ezek a gyermekek kamrákban laknak, takaró nélkül alszanak a földön, köles és apró kása a fő táplálékuk. Tito csendőrei nem ismernek könvörületet a gyermekekkel szemben sem. Szarajevó központi börtönének alsó emeletén szoptatós anyák vannak bezárva.

NÁLUNK

„Az ifjúság a ml jövőnk, a mi reménységünk" — tanítja a nagy Sztálin. A szovjet gyermek igazi örökösei és folytatói mindannak, amit az idősebb nemzedék alkotott.

A szovjet kormány nagy segítséget nyújt a szülőknek a gyermekek neveléséhez és taníttatásához.

A gyermekek számára újságokat, folyóiratokat, szépirodalmi és népszerű tudományos könyveket adnak ki. Nagy példány- számban jelenik meg az ossz- szövetségi gyermekújság, a Pionirszkája Pravda. A szovjethatalom évei alatt 850 millió gyermekkönyvet bocsátottak ki.

A Szovjetunióban igen sok úttöröpalota és ház, ifjúsági technikai állomás, ifjúsági természettudományi állomás, gyermekszínház és bábszínház működik. Ezek az iskolánkívüli intézmények kifejlesztik a szovjet gyermekek tehetségét, képességét, felébresztik bennük a tudomány, kultúra, természet iránti érdeklődést.

A szovjet pedagógusok és szülők, a szovjet állam támogatásával. közös munkával magas- erkölcsű embereket nevelnek a szoviet hazának.

A népi hatalom atyailag gondoskodik a lakosság egészségéről. Ennek köszönhető, hogy Lengyelországban rendszeresen növekszik a lakosság, mindinkább visszaesik a halálozási i arányszám, hatványozottan csökken a megbetegedések száma. A népszaporulat 1951-ben 18.6 ezrelék, 1952 első negyedében pedig 21.5 ezrelék volt.

A halálozási arányszám 1938- bon 13.9 százalék voll, az 1947—1950-es években pedig 11.4 ezrelékre csökkent. A gyermekhalandóság az 1938. évihez képest szintén csökkent. A nagyvárosok akkori 13.8 ezrelékes gyermekha'álozási arányszáma ma már 8.7-re csökkent.

A Német Demokratikus Köztársaság a dolgozó asszonyokról megkülönböztetett módon gondoskodik. Hogy munkájukat megkönnyítsék, sok üzemben gyermekbölcsődét (eddig összesen 2459 hely), pihenőszobát, valamint számos üzemi napközi otthont rendeztek be. A Német Demokratikus Köztársaság törvényei és rendeletéi szerint az ifjúságra, az asszonyokra és testi fogyatékosokra a legnagyobb figyelmet fordítják.

Szervezetlenség, laza munkafegyelem hátráltatja a munkát a feldebrői építkezésen

Az egri 63/5 magasépítő vállalat dolgozói is egyre nagyobb sikerrel alkalmazzák az élenjáró szovjet építési technikát. Különösen azokon a munkahelyeken,értek el szép eredményeket, ahol már jó előre felkészültek a téli munkára és biztosították a szükséges előfeltételeket- így az egeresein, a káli és bélapátfalvi építkezéseknél, ahol már novemberben gondoskodtak gőzkazánról, a habarcs, az előregyártott betonelemek és a sóder melegítéséhez.

Egercseblben és Kaiban, a havi terveik felbontását már az előző hónap végén elvégzik, s átadják a brigádoknak. így a brigádoknak is módjukban van már elsején megtenni felajánlásaikat. Ezentúl a tervfelbontás pontos és idejében való elvégzése nagyban megkönnyíti az ellenőrzést is.

A műszaki előfeltételek biztosítása segítette Németh Zoltán kétszeres sztahanovista kőművesbrigádját abban, hogy 175 százalékos teljesítményt érjen el a káli munkahelyen és versenytársát a Jancsó-brigádot a 145 százalék elérésében. Egyedül a Né- meth-brigád 500 forintos anyagmegtakarítást ért el, de a többi brigádok is 3.500 forint értékű anyagot takarítottak meg januárban.

Nem minden építkezés dicsekedhet azonban ilyen eredményekkel. A feldebrői és egri gépállomás építésvezetősége nem biztosította a téli munka előfeltételét. Eredmény: a biológiai derítőnek január 31-re kellett volna elkészülni, még most sem kész. Ez a munkahely csak 60 százalékra teljesítette tervét! Az építkezés vezetőjét senki sem vonta felelősségre, így az is érthető, hogy ő sem vont felelősségre senkit. Pedig lett volna kit Kincses József segédmunkásbrigádia négy szál villanvdrót fei- csavarozásáért 112 órát számolt fel. Ezit egy munkás három óra alatt kényelmesen elvégezhette volna. Kasza Sándor művezető aláírásával igazolta a 112 óra ledolgozását! (?)

Az igazgató felelős azért, hogy a tervfelbontás mindig késik, hogy a brigádok nem kapják meg előre munkautalványaikaf, s_így azt sem tudják miiven munkát kell elvégezniük a soron következő hónapban, ö felelős azért is, hogy januárban 100 igazolatlan munkanap kiesés volt, ami 39.000 forint kárt jelent népgazdaságunknak. Még ma is az építkezésen dolgozik Jászberényi Miklós kőműves, aki hetenként két-három napot hiányzik, rontja a fegyelmet.

Januárban 1540 forint megtakarítást ajánlottak fel a dolgozók. Az igazgató, de más sem tudja megmondani, hogy ez a felajánlás teljesítve lett-e.

A vállalat központi pártszervezete jelentős segítséget adott már eddig is a különböző munkahelyek pártcsoportjainak, a fegyelem megjavításában. Nem kis mértékben ennek tulajdonítható, hogy egészében véve csökkent az igazolatlanul mulasztók száma, s a decemberi 444-ről 520-ra emelkedett a munkaversenyben részvevők szánm

Harcolni kell azonban jobban a tervszerű munka kialakításáért. a határidő betartásáért. Az eddiginél sokkal keményebben kell fellépni a különböző építkezésekre befurakodott ellenséges elemek ellen, akiknek minden igyekezetük a rend, a tégy etem bomlaszt ása.

«

vatalokból. Biztosan javulna a politikai- és termelőmunka. Vagy: „Ej, ráérünk arra

még"?

S valóban, ezek a — tisztesség ne essék, szólván — vezetők, nem egyszer úgy takargatják a hibákat, mint Petőfi Paitó Pálja házának roskadozó tetejét, vagy nadrágjának szakadozó részeit.

A dolgozók leleplezték a noszvaji tanácselnöknőt, ki nek 1000 holdas közeli rokona van és összejátszik a kuiokokkal, s mint az ellenség embere* egyre-másra bünteti a dolgozd parasztokat. A megyei tanács „kivizsgálta" az ügyet, s megállapította, .hogy a cikkben feli- tüntetett pénzbüntetések összege téves — 100 forintot tévedett p cikkíró. A többi nem fontos! S a tanácselnöknő (dacára az e - lenséges kapcsolatnak) marat t a helyén. — Hát mit is gondéinak egyesek, új tanácselnökök nem teremnek a bokorban.

Mi azt gondoljuk, hogy jó volna, ha a megyei tanács vezetői, nem utolsósorban a személyzeti osztály vezetője, sűrűbben lapozgatnák a XIX. kongresszus anyagát, különösen, ahol a bírálatról több szó esik.

Azt sem lehetne bolsevik módszernek nevezni, ahogy az egri városi pártbizottság intézkedik egy-egy bírálattal Kapcsolatban.

1

' Çzalar'Pâlné elvtárs az egri ^ FŰSZERT Vállalat keres- kedel ni osztály vezetője leleplezte Zorád József vállalat- vezető ellenséges kapcsolatait és a munkásosztálytól idegen ma- ■ gatartását. Szalainét ezért állásából kitelték. Az elvtársnő a városi pártbizottsághoz fordult, ahol Molnár László agit.-prop. titkár dühös lett, hogy munka- közben zavarják őt, s röviden ‘elintézte az ügyet: összeférhetet- lennek nevezte Szalainét. Azután lapunkban nyilvánosságra kerültek Zorád viselt dolgai, s a városi pártbizottság „pótolva a mulasztottakat”, kizárta

I

Őt a pártból, leváltották funkciójából.