Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-08 / 12. szám
jSHMSM N E PUJ SAG 1553 február 8. Tudatosítsuk párttagságunkban a tagdíjfizetés jelentőségét A párttagsági- könyvcsere az előző hónapban valamennyi alapszervezetünkben megtörtént, melynek eredményeként alapszervezeteink jelentősen megerősödtek. Párttagságunk politikai fejlődését mutatja az a tény is, hogy valamennyi alap- szervezetünkben megjavult a tagdíjfizetés. A pártbizottságoknak és az alapszervezetek vezetőségének nagyot nőtt a felelősségérzete a tagdíjfizetés rendezése terén is. A tagdíjfizetés megjavításában azért értünk el eredményeket, mert alapszervezeteinkben ismertették a Szervezti Szabályzatunk 2. pontját, amely megállapítja, hogy: „A párt tagja az, aki magáévá teszi a párt célkitűzéseit, elfogadja programmnyitatkozatát és politikai irányvonalát, résztvesz valamely alapszervezetének munkájában, aláveti magát a pártfegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot." A Szervezeti Szabályzat tudatosítása hatalmas erőforrás a párttag fogalmának felismerésében, aíapszervezeteink megszilárdításában. * A pártcsoporlbizalmiak és a népnevelők politikai felvilágosító munkájuk eredményeiként, a töllb hónappal hátralékban lévő párttagok vagy tagjelöltek többsége rendezte a tagsági járulékot. Több alapszervezet tagsága távolított el soraiból olyanokat, akik a többszöri felvilágosító munka ellenére (az ellenség hangjára hallgatva) sem rendezték elmaradt tagdíjaikat. December hónapban többszáz alapszervezetünkben 100 százalékos, megyénkben pedig 97.1 százalékos volt a tagdíjfizetés. Nagy lépés ez a párt belső rendjének megszilárdításában, a Szervezeti Szabályzat e fontos részének megértése terén. Milyen tanulságokat vonhatunk le a tagdíjfizetéssel kapcsolatos eddigi munkáink tapasztalataiból? ■<* Elsősorban azt, hogy a megfelelő rendszeres politikai felvilágosító munka eredményeként párttagságunk rendszeresen, havonként fizeti a megszabott tagsági járulékot. Másodszor, ezután sem ülhe-, tünk ölhetett kézzel „babérain- kon”. Eddigi eredményeink láttán sem szállhat a siker fejünkbe, hogy most már „mindent megtettünk” és a* tagdíjfizetés „magától” fog menni. Harmadszor, ha az alapszervezeti. vezetőségék és pártcso- portbizalmiak elhanyagolják munkájukat, nem foglalkoznak a párttagokkal, tagjelöltekkel, nem folytatnak közöttük felvilágosító munkát, akikor egyes párttagok elhanyagolják tagdíjfizetésüket, elszakadnak a párttól, az ellenség befolyása alá kerülnek, végül a mi felelőtlen és hanyag munkánk miatt ki kell őket zárni a pártból. Negyedszer, egyes alapszervezetek vezetősége, a pártcsoport- bizalmiak még elég nagy százaléka nem értette meg még a tagdíjfizetés jelentőségét s azt, hogy ezzel a kérdéssel rendsze- sen kell foglalkozni. Például Hort község egységes falusi vezetőségének gazdaságvezetője, Kovács Gergely elvtárs, január hónapban is 28-án adta ki a januári tagdíjbélyeget a hozzájuk tartozó alapszervezeieknek. (Hiba persze, hogy a titkár sem ellenőrizte a gazdaságvezető munkáját.) ötödször, párttagságunk egy része nem értette még meg, hogy nem lehet egyenlőség a tagdíjfizetés terén olyan értelemben. hogy tekint:! nélkül a tanok és taigjelöltek keresetére, a magasabb fizetésnek is annyi tagdíjat fizessenek, mint a kevesebbet keresők — hanem mindenkinek keresetéhez mérten kell fizetni a progresszív tagsági járulékot. A pártbizottságoknak és alapszervezeti vezetőségeknek rendszeresen figyelemmel -.kell kisérni területükön a tagdíjfizetés helyzetét. így dolgoznak már a Hatvani Cukorgyár, a Kefe- csendi Téglagyár, a Balaton községi alapszervezetek vezetőségei s ezért a tagdíjfizetés náluk hónapok óta rendszeresen 100 százalékos. A tagdíjfizetés állása visszatükrözi mindig, hogyan törődünk a párttagsággal. Nincs jó vezetőség és rossz tag- díjfizetés az alapszervezetben. Ahol jól dolgozik a vezetőség, ott jó a tagdíjfizetés is. És fordítva, ahol rossz a tagdíjfizetés, nem jól dolgozik a vezetőség sem. Az eddigieknél is fokozottabban növeljük párttagságunkban a tagdíjfizetés jelentőségének felismerését. Mit jelent a tagdíjfizetés? Hegyin magyarázzák meg vezetőségi tagjaink és főleg pártcso- portbizalmiaink a tagságnak a tagdíjfizetés jelentőségét5 A tagdíjfizetés, állapítja meg a Központi Vezetőség határozata, „elsőrendű politikai kérdés, a tagság párthoz való viszonyának kérdése".- A tagdíjfizetés tehát együk fokmérője a párthoz való hűségnek, s visszatükrözi, hogy a párttag, vagy tagjelölt mennyire áll közel-a párthoz. A tagdíjfizetés a párttagsággal járó egyik kötelezettség, amelyet Szervezeti Szabályzatunk is magábafoglal. Nem valami külön „adót" jelent tehát — mint ahogy azt egyes párt- csoportbizalmiak még magyarázzák — hanem a párttagság önkéntes hozzájárulása a párt anyagi terheinek biztosításához. Az a párttag vagy tagjelölt, aki nem fizeti rendszeresen havon ként a megállapított tagsági járulékát, az legtöbb esetben na gyobb kötelezettségeik alól is kibúvót keres. A rendszeres tag- díjfizetés egyik bizonyítéka a párttagok és tagjelöltek öntudatának, fegyelmezettségének is, visszatükrözi, hogy ai párttag, vagy tagjelölt mennyire ismerte már fel azt, hogy megtisztelte tés párttagnak lenni, Rákosi elvtárs pártjához tartozni. A Központi Vezetőség határozata értelmében valamennyi párttag és tagjelölt keresetéhez mérten, progresszív tagdíjat köteles fizetni. A - megállapított rendszeres tagdíjfizetés megértése azonban nem alakul ki magától a párttagságban, ehhez is szükséges a politikai felvilágosító munka. Nem bízhatjuk tehát a tagdíjfizetés egész ügyét csak a gazdaságvezetőre. Ezért hozott a Szervező Bizottság olyan határozatot, hogy a párt- bizottságok párt- és tömegszervezeti osztályainak és az alapszervezetek vezetőségének is foglal!kozniok kell a tagdíjfizetéssel. Ez is bizonyítja, hogy a tagdíjfizetés alapvető politikai kérdés, a párttagsággal járó követelmény. A pártcsoportbizalmi elvtársiak rendszeresen számoljanak be pártcsoportbizalmiértekezle- ten az alapszervezeti vezetőségnek arról, ki hogyan rendezte tagsági díját. Az alapszervezet vezetősége ne nyugodjon bele, ha valamelyik párttag, vagy tagjelölt nem rendezte tagsági járulékát, hanem azonnal folytasson vizsgálatot, ellenőrizze, volt-e náluk a pártcsoportbizalmi, állapítsa meg, miért nem fizették a tagdíjat, magyarázzák meg a tagdíjfizetés jelentőségét és ha többszöri felszólítás ellenére sem rendezi az illető tagsági járulékát, akkor vonják felelősségire vezelüőségi ülésein, és taggyűlésen. A párttagság ne tűrje meg az olyan alapszervezeti titkárt, aki nem törődik a tagdíjfizetéssel. A járási, városi pártbizottságaink követeljék meg az alapszervezeti titkároktól, hogy necsiak a felsőbb szerveknek, hanem a Központi Vezetőség határozata értelmében a tag- i gyűlésen is havonként adjanak számot a. tagságnak az alap- szervezetben a tagdíjfizetés állapotáról. A tagdíjfizetéssel kapcsolatos munkánk eddigi tapasztalatait használjuk fel az alapszervezeti vezetőség felelősségérzetének növelésére s arra, hogy az előző hibák most már ne ismétlődjenek meg újra, hanem párttagságunk alaposabb nevelésével érjük el, hogy minden komrnu- n'sta havonként rendszeresen fizesse a. megállapított tagsági járulékot. Sallós Gyula MB párt és töm. sz. o. y. ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS A KARA-KUMI HOMOKSIVATAGBAN A Kara-Kum pusztasiág ma már nem halott: életet lehelt belé a szovjet ember. Alig több mint két éve, hogy eljöttek a pusztába első felderítő! az „Élet csatornájának1’ — így hívják itt a Turkmén Főcsatornát, amely ma még csak épül, de néhány év múlva ellető vízzel árasztja el a pusztát. Kara-Kum turkménül fekete homokot jelent. Területe másfélszer akkora, mint Nagy-Britan- nia. A turkmén nép sok szép legendát és dalt szőtt arról, hogyan lehetne termővé tenni az óriási sivatagot. Amióta a Turkmén Főcsatorna építése megkezdődött, máris megváltozott a puszta képe. A szegényes sivatagi települések eleven kis városokká fejlődnek. Sorra épülnek a vízierőmüvek. Az építőik a Szovjetunió minden részéből Kerüllek össze. Vannak itt leningrádiak, grúzok turkmé- nek. Pjotr Dancsov gépkocsivezető nevét ismerik az egész építkezésen. Gépe a rendkívüli nehézségek ellenére mindig útban van és a legfelelősségteljesebb feladatokat látja el. Jurij Bikulin geológus nemrég fejezte be tanulmányait és most egy új munkamódszerrel közel kétszeresére . emelte a fúrógépek termelékenységet. Kurtiis-Baba pusztai település is most fejlődik várossá. Megszületett a Fatal város első polgára is. Orlov mérnök kisfia, akit Vlagyimir Iljics, Lenin emlékezetére Vlagyimirnak nevez- f tek. ÜVEGFONAL HELYETTESÍTI A JUTAT A svitavi Svitap üzemben Frarttfeek Koreák brigádja nagy sikeredet ért el. S zi getei ésre Çsehsz 1 ovák! ába n idáig a külföldről behozott drága jutát használták annak ellenére, hogy ugyanerre a célra a híi-ii üvegfonalból gyártott „angora" elnevezésű üveggyapot is megfelel. E r űanyagot azonban a sok selejt miatt igen költséges lett volna gyártani. LPOLITIKA A svitavi újítók az eddig alkalmazott kátrányozás helyett keményítővel keményítik a fonalat és olyan fonalvágógépet .szerkesztettek, amely már a keményített üvegfonal feldolgozását végzi el. Ezzel az újítással több mint 10 és félmillió csehkoronát és értékes devizákat takarítanak meg a népgazdaságnak. À dolgozók ellátásának megjavításáért Az 1952-es gazdasági évben — mint ahogy azt Rákosi elvi árs országgyűlési beszédében mondotta. — ,A fagy és az aszály kedvezőtlenül befolyásolta a ga- bon,avatást és rendkívül nagy károkat okozott a kapásnövényekben. A kár, melyet a rossz időjárás okozott a kapitalista időben katasztrófát jelentett volna, mint ahogy katasztrófát jelent a szomszédos Jugoszláviában, ahol most valóságos éhínség dúl és a parasztok százezrei jutnak koldusbotra. A mi államunk azonban a dolgozó nép állama és mint ilyen, jól szervezett, erős, előrelátó állam, amely egy sor rendszabállyal nemcsak a közellátást biztosította, hanem az időjárás okozta nagy károk dacára gondoskodjon népgazdaságunk zökkenőmentes fejlődéséről is." Ha megnézzük megyénket, hogy az 1952-es gazdasági évben a gabonatermelésnél milyen eredményeik voltak, láthatjuk azt. hogy a parasztoknál, a termelőknél a.z összes kötelezettség teljesítése után — beleértve a begyűjtést, vetést, búzából mintegy. 2878 vagonnal maradt. Ha ezt a mennyiséget összehasonlítjuk a mezőgazdasággal foglalkozók össziétszámával, akkor megállapíthatjuk, hogy fejenként mintegy egy és fél mázsa kenyérgabona jut minden termelőre. Meg kell jegyezni azonban, hogy aiz aszály és a fagykár következtében egyes földtulajdonnal rendelkező parasztnak nem termett annyi, hogy az egészévi szükségletét biztos.tani tudná. A fenti számadatok igazolják,- hogy megyénkben mindenki részére biztosítva van aiz egész- évi kenyér- és liszttéjadaig. Az állami készletből az ellátatlanok részére kiutalt mennyiség, amelyet a megyei tanács oszt szét a különböző városok, községek között, elegendő . az ellátatlanok kielégítésére. Az utóbbi időben azonban Heves megyében a kenyér- és lisztellátás terén komoly hiányosságok vannak. Városainkban (Egerben) üzemeinkben, (Egereséül, Petőfi- bánya, Reosk) a kenyér és liszt hiánya miatt gyakran tapasztaltunk sorbáné! lást. Miért van ez, ha mint fentebb is megállapítottuk, ai meglévő készlet elegendő? Egyik komoly hiányosság az elosztás szervezetlensége. A tanács több esetben olyan helyre adott ki lisztet, ahol erre nem volt szükség, vagy többet adott a szükségesnél. Úgyanakkoregyes helyeken a szükségesnél kevesebbel b’ztositott. — például Recsk. A kapkodás, zűrzavar jelei mutatkoztak január első felében a me gyei tanács kereskedelmi és élelmiszeripari osztályán. De a megyei tanács végrehajtó bizottsága, sőt a1 megyei pártbizottság sem gondoskodott kellő időben arról, hogy ezek a problémák megoldást nyerjenek, elsősorban, hogy az elosztás helyesen történjen, hogy ne adjunk az ellenségnek lehetőséget arrai, hogy támadjon ezen a területen. Munkánkra egy bizonyos mértékig a száj.tátiság volt a jellemző. Nem mutattunk rá a munkások és dolgozó parasztok előtt arrai, hogy egy bizonyos mértékig az aszály és a fagykár befolyásolta a közellátásunkat. Ha- van is elegendő mennyiség, ha biztosítva is van mindeneknek a napi kenyér-és liisztfej-adag, nem engedhetjük meg a pazarlást, hogy az ellenséges elemek, a felvásárlók, harácsolok, rémhír- terjesztők, a fennálló nehézségeket saját céljaikra, a népi demokrácia ellen használják ki. Nem ' harcoltak ez elten 6em pártszervezeteink, sem tantács- szerveink. Nem leplezték le kellő éréi!vei ezeket az elemeket és engedték, hogy kibontakozzon az ellenség támadása. Az ellenségnek az volit a célja, hogy készletünket kimerítse és azok a- harácsolok, kupecek. akiknek meg volt a fejadagjuk, vásároltak azért, hogy az ő terményükkel feketézzenek és aiz olcsóbb kenyérrel hizlalják fel disznóikat. Ilyen eset több van a megyénkben. több mázsa kenyeret etettek fel disznóikkal és mindez a pártszervezete-'n'k, tanácsaink orra előtt történt. Foglalkozni kell még egy igen fontos kérdéssel, ami kezd veszélyessé válni és amennyiben, nem vesszük fel ellene a harcot, a munkás-paraszt szövetséget lazítja'. A parasztságot városainkban, üzemeinkben egy kalap alá veszik a harácsol óikkal, üzérekkel, kupecekke! és nem állítják a becsületes dolgozó parasztokat — legyen az ellátott, vagy ellátatlan — a munkás- osztály oldalárai és nem igénylik a segítségüket kellő mértékben. Látnunk kell azt, hogy nem minden paraszt van ellátva egész évre gabonával, kenyérre , liszttel. Szükséges az, hogy' ezeket az ellátatlanokat szintén állami készletből lássuk el. Éppen ezért nem azonosíthatjuk azokat »parasztokat — akiknek ugyanúgy szükségük van » vásárolt kenyérre, mint a munkásoknak — a felvásárlókkal. Meg kell ezeket nyerni, hogy ők is harcoljanak az ellenséges elemek ellen, hogy nekik is biztosítva legyen egész évben a kenyérellátásuk. Nem szabad azt elfelejteni, hogy a munkás-paraszt szövetség a proletárdiktatúra alapja, s ha ez gyengül, az ellenségnek kedvez. Éppem ezért kisérjék éber figyelemmel azokat a személyeket, akik az ellenség uszályába kerültek, vagy feltételezhető, hogy maguk is ellenségek, Hogy ai szobai izmus építését ne gátolhassák azzal, hogy elvonják a becsületes dolgozók elől az ő aljas céljaik érdekében a kenyeret és lisztet. Leplezzük le ezeket a helyszínen és vegyük el kedvüket attól, hogy sorbanállást szervezzenek. Párttagjaink, pártonk-lvüü népnevelőink, tattá csfun.kcionári usa ink, tan ácstagjaink igen fontos feladata most, hogy a legrövidebb időn bedül csináljanak rendet ebben a kérdésben is. Mutassanak rá ezekre a problémákra a dolgozó parasztok előtt, harcoljanak következetesen az ellenség ellen, leplezzék le őket, ennek érdekében használják fel a torvényadta lehetőségeket is. De ehhez szükséges, hogy a megyei tanács is megjavítsa ezen a területen a munkáját, hogy ténylegesen azokat a helyeket lássa el Észttel, kenyérrel, ahol arra szükség van és biztosítsa a péküzemek kapacitásának kihasználását, a tervszerű szállítást, hogy kellő időben kerüljön az ízletes kenyér a dolgozók asztalárai Varró Tibor MB osztályvezető VESZÉLYES JÁTÉK Az Észak-Bttrmába berészke- sát mindössze lődött K uománt an g-mara d v ányok raboljak és terrorizálják a hegyvidékek lakosságát, a legkülönbözőbb katonai provokációkat rendezik Kína határ'án. Amint a „Monde” című francia lap írja, amerikai fegyvereket kaptak és terepszínű új egyenruhában járnak. Jelzésükön a Kuomintang napja és Búr ma öt csillaga látható. A kuo- mintangistákat amerikai tisztel képezik ki. A Mangszatban nem rég épített repülőtér fegyverhadianyag- és emberül ánpótlá: átszámítására szolgál Taivan szi getéről. „Amilyen mértékben megnyíl váriul Rangún tehetetlensége — írja a „Monde” — úgy eró'sö dik a Kuomintang befolyása, f ranguni kormány hatalma méj a hatalmas burmai úton is vége ér Lasionál, Kjukok határváros ban pedig Burma szuiveré-rútá négy siralma* csendőr képviseli.’1 Az újság utal a kuom’ntanglsta és burmai csapatok között fennálló hallgatólagos megegyezésre: közöttük „mtndezideig hallgatólagos, de szigorúan betartott megegyezés volt, amelynek értelmében a csapatok kölcsönösen kikerülik egymást.'1 A bundái u-tóságak vált’g azt erősít gelík, hogy megteszik az intézkedéseket a kuomimangis- ták internálásra. U Nu, Burma miniszterelnöke január 16-án Rarfgunban egy külföldi tudósítók számára tartott sajtókonferencián kijelentette: „Mindenütt harcolunk eílenük ( a kuomintangisták ellen. — Szerk), ahol csak összetalálkozunk velük. Az északi terület azonban meglehetősen nagy... Bujósdit játszanak velünk, az egyik helyen eltűnnek, azután másutt megjelennek”. Különös bujócskázás... Készülnek a kultúrversenyre a bekölceiek A kis Bekölce községet a Bükk hegy ség sziklái, hegye veszik körül. A község határát a múlt ban a 3000 holdas Beniczky Elemér és a 2000 holdas Mocsári Lajos földbirtokosok uralták. Kiskirályok voltak a községben, de még a környéken is féltek tőlük. Ezekhez az urakhoz szegődtek el a múltban juhásznak, kanásznak a bekölcei nincstele nek, hogy éjjel, nappal, távol családjuktól, őrizzék az uraság földjén a juhokat. disznókat. Orizgetés közben panaszoshangú dallamok csendültek fel a bőrdudán és a fafurulyán. Néha táncoltak is, de ebből a táncból is a keserűség és a düh tört ki az elnyomók ellen A felszabadulás után Bekölcén is megváltozott az élet. A szegény kanászok és juhászok is földet kaptak, megszűnt az elnyomottság a cs» lédeskedés, a más nnk való vásztorko dás. . A régi pásztorok akik azelőtt írni, olvasni sem tudtak, most színdarabot írnak. Megírják életüket. küzdelmeiket, az elnyomók gonoszságait, de megírják a mai élet minden szépségét is. A színdarabírás mellett résztvesznek a kulTÁVOL A VALÓSÁGTÓL Január közepe táján összegyűltek Strassbourgban az úgynevezett Európai Tanács Tanácskozó Testületének részvevői. Ez a „testület” egyike azoknak a szerveknek, amelyeknek az utóbbi időben az a szerepük a nyugateurópai politikai színpadon, hogy amerikai irányelvek alapján összetákolják a hírhedt „egyesült Európát1’. A Strassbourgban ülésező politikusok rengeteget szónokollak arról, milyen előnyök fakadnak a nemzeti szuverénitás elvetéséből, a „nemzetek fölötti szerv” és „az államokon fölüld” létrehozásából. A strassbourgi „testület1’ egyes részvevői csodálatos módon „Nagy Károly Európájának helyreállítását’’ követették. Miért? Ta'án visszahozzák a középkort és az „ököljogot?” Pontosabban az amerikai „ököljogot ...” Különös buzgalmat mutatott Strassbourgban Spaak, a belga jobboldali szocialista vezér és Paul Reynaud, a francia Quisling. Spaak például „kirohant az elmaradott nacionalisták és egoisták ellen, akik nem hajlandók bizonyos szükséges áldozatokat vállalni”, másszóval azok ellen, akik nem hajlandók teljesen lemondani nemzeti szuverenitásukról. Spaak patetikusan felkiáltott : — Az Atlanti Szövetség keretében az Egyesült Államoknak egyetlen lehetséges és tényleges társa van: Az Európai Egyesült Államok! A „testület” két határozatot hozott — a megalakítandó „politikai közösség” és az Európai Tanács más társországai közötti kapcsolatról és az úgynevezett „közösség tervezetérői.'1 Az atlanti politikusok igyekeznek ezt komoly sikernek feltüntetni. A valóságban azonban eddig még a rejtelmes „közösség’1 összeté- te'e sem világos. Anglia képviselője nyíltan kijelentette, hogy országa nem csatlakozhat az „államok fölötti szervezethez”. Dánia és Norvégia szintén jobbnak tartják kívül maradni az ügyön. Azok a szónokok viszont, akik Strassbourgban Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németor- szá-i és a Benelux-áHamoík delegátusainak képében szólaltak fel, a vaóságban saját magukon kívül senk t sem képviseltek. A mai körülmények között különösen szembeötlő az Európa egyesítésére irányuló imperialista terv dőresége és talajtajansága. Valamennyi nyugateurópai országban erősödik a népek mozgalma az állami szuverénitás megőrzéséért, a. világháborús előkészületek ellen. A párizsi és bonni különszerződések a levegőben maradtak az úgynevezett „európa hadsereg’1 felállításának tervével egyetemben. Teries joggal elmondható, hogy a strassbourgi po'Jtikai színjáték valóban a valóságtól távol játszódott le. túrmunkában is. Os toróczki József 58 éves, Ostoróczki Im- re, 46. Gál György 48, Szabó Imre 40 éves volt pásztorok versenyre kelnek a fiatalokkal. Régi pásztortáncokat mutatnak be, bevonják a még idősebb pásztorokat is, akik színesen, szorgalmasan járnak el a próbákra. hogy az országos kultúrversenyen, valamint a készülő színdarabban az egész ország előtt megmutathassák, hogyan éltek a múltban Bekjflce pásztorai és hogyan élnek most, mint felszabadult, boldog emberek. t
