Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-05 / 11. szám
7 1953 február 5. N ÉPUJSAG / A gyöngyösi városi pártbizottság foglalkozzon nagyobb szeretettel pártunk aranytartalékával — az ifjúsággal . Gyöngyösön csaknem 1700 tagja van a DISZ-szervezetnek. A fiatalok, mint az ország minden részén, itt is megszerették a DISZ-t, szívesen látogatták a DISZ helyiségeit, hogy ott tanuljanak, szórakozzanak. A DISZ- élet azonban egv idő óta mindinkább romlik, mindinkább hanyatlik. A félévvel ezelőtti 32 alapismérvből jelenleg 28 van, de ennek fele sem végez munkát. A II III, IV. körzetben — ahol főleg parasztfiatalok vannak — és a magasépítő vállalatnál nern élnek szervezeti életet a fiatalok. Csak a hivatalokban, az intézményeknél működő DlSZ-szerveze- tek töltik be hivatásukat. A DISZ KV határozata előírja, hogy a DISZ-tagok 30—35 százalékát kell bevonni a különböző oktatási formákba. Gyöngyösön 10 százaléka sem tanul a fiataloknak. A város fiataljainak több mint 70 százaléka nem lag ja a DlSZ-szervezeteknek, nem törődik velük senki, nem igyekszik senki megnyerni őket a DISZ számára. Mi az oka. hogy Gyöngyösön megyénk egyik legjobban fejlődő városában nem fejlődik az ifjúság, nem tart lépést az ország fiataljaival, elmaradt, kullog a fejlődés mögött? A legfőbb ok az, hogy nincs gazdája a gyöngyösi fiataloknak. Mostohán kezeli őket a városi páríbizoltság, nem törődik velük a DISZ megyebizottság. Több mint három hónapja irányító nélkül vannak a DÍSZ-szer- vezetek, nincs városi DÍSZ-titkár, nincs vezetőség. Mucsi elvtárs a városi pártbizottság, titkára, tud erről a lehetetlen állapotról, de nem tesz semmit megváltoztatására. Arra a kérdésre, hogy ml- Íven segítséget ad a DISZ-nek. azt felelte: „Vem lehet segíteni olyat, ami nincs." Több, mint két hónapja mondta Mucsi elvtárs ezeket a szavakat, de azóta sem telt semmit, hogy a helyzeten változtasson. Nem érdekli őt a DISZ-munka, egyetlen esetben sem beszélt Király eivtárssal, a járási DISZ-titkárral, hogy miként változtassanak a helyzeten. A DISZ megyebizottság tagjai sem tesznek sokkal többet. Időfl- k-int kilátogatnak, de nem szeretik, ha a „titkárproblémát’', a város DISZ szervezeteiben uralkodó állapotokat emlegetik. De hogy valamit mégis mondjanak, ígérgetnek. ígérgetnek és semmit nem tesznek. Eleinte mégcsak küldték a városi DlSZ-bizottság- nak is az utasításokat, a körleveleket, ma már ezt sem teszik. A DISZ MB kivetette „kegyeiből" a gyöngyösi fiatalokat, nem törődik velük, feléjük se néz. A városi pártbizottság és a DISZ MB magatartása azt bizonyítja. hogy még ma sem értik egyes vezetők, mit jelent a párt számára az ifjúság és milyen feladatot, milyen kötelességet ró ez párt és . DlSZ-vezetőinkre. Farkas elvtárs június 28-i beszédében kihangsúlyozta: „A felelősség, az ifjúság között végzett munka nem kielégítő helyzetéért elsősorban a pártot terheli.” A Központi Vezetőség a párt ifjúsági szövetségének létrehozásával kapcsolatban a pártszervezetekhez intézett levelében többek között meghatározta, hogv a pártszervezetek „rendszeresen irányítsák, segítsék és ellenőrizzék a hozzájuk tartozó ifjúsági szervezetek munkáját. Minden pártbizottságban és pártszervezetben közvetlenül a titkár vagy a szervező titkár felelős az ifjúsági szervezet munkájáért.” Mucsi elvtárs nem érzi ezt a felelősséget, figyelmen kívül hagyja a KV határozatait, melyek az ifjúság segítésére hívják fel a figyelmet. Nem értette meg, hogy az ifjúság nevelését, a DISZ- szervezetek irányítását és támogatását a. r-'rt állandó jellegű, egvik legdőntőbb feladatának kell tekinteni. Ha a városi bizottság titkára erezné ezt, kötelességüknek éreznék az aiapszervezeíek titkárai is az ifjúsággal való törődést és akkor megjavulna az ifjúság munkája. A városi pártbizottságnak sürgősen fel kell számolnia azt a hanyag nemtörődömséget, amely a DISZ szervezetek iránt megnyilvánul. Meg kell érteniök, hogv a KV határozatai rájuk is vonatkoznak és annak végrehajtásáért kövessenek el mindent A DISZ megyeblzo'ttságnak is nagyobb lelkiismeretességgel kell kezelnie a gyöngyösi fiatalok ügyét. A sok. ígérgetés helyett több segítséget kérnek a fiatalok. Nem igaz az. hogv Gyöngyösön nincs olyan fiatal, aki méltó volna a titkári megbízatásra. Ez az állítás lebecsülése a gyöngyösi Tataloknak és inkább a DISZ MB tehetetlenségét, mini rugalmasságát igazolja. Békebizottság aink új feladatai A hatvani járás lett az első a pártsajtó terjesztési versenyében Felmérhetetlen jelentőségű az emberiség történetében a népek bécsi békekongresszusai: 81 ország, maid 2000 különböző po litikai állásfogialásű küldötte fogadta et a kongresszus határozatát. A békekongresszus, a nemzetközi feladatoknak megfelelően, Heves megye dolgozóinak is megszabta a feladatát a béke védelmében, a békemoz- galom erősítésében. Elsősorban arra hívta fel figyelmünket, hogv szélesítsük ki békemozgalmunkat, tegvük egységes, az összes dolgozót átfogó mozgalommá. A mf békebizóftságainiknak a határozat végrehajtásának érdekében most az a feladatuk, hogy vonják be a mozgalomba, mindazokat a becsületes dolgozókat, akik Léikét akarnak. Tartsanak minél több békekisgyülést, ismertessék ezeken a kongresz- szus határozatát, s kössenek elsősorban a békebizottsági tagok. a dolgozó parasztok „Békevédelmi szerződés"-? két. „A népek — bármilyen rendszerben éljenek és bármilyen eszmének hódolianak — békében «karnak élni. A háborút valamennyi nép gyűlöli. A háború árnyékot vet valamennyi bölcsőre.. A népeknek módjukban áll megváltoztatni az események menetét és visszaadni az emberek bizalmát a nyugodt holnapba" .— szögezi ie felhívásában a Népek Békekongresszusa, A mi megyénk becsületes dolgozói is békét akarnak, békében akarják felnevelni gyermekeiket. A békét azonban meg kell védeni. — és meg is lehet. A békeb:zott- ságoknak az a feladatuk, hogv megmagyarázzák: azaz ember, aki a békéért harcoló kormányunk határozatainak nem tesz eleget, nem a béke. hanem a háború ügyét szolgálja. A békebizottságok mélyítsék et; agiiáefós'imúffkáfBkori’ 'keresztül dolgozóinkban azt a tudatot; hogv az imperialisták szörnyű igáia alatt sínylődő népek küzdelmei arra intenek min kei, hogy mint szabad ország fiai, megsokszorozzuk erőfeszítéseinkéi a béke ügye méllett. Bizonyítsuk be a kongresszus felhívása nyomán. hogv készek vagyunk teljesíteni a világ békéiéért vívott harc ránkeső feladatát, melynek megvalósításában a mi szeretett, bölcs tanítónk Rákosi elvtárs vezet bennünket Fehér Istvánná A járások és városok között folyó 1952. évi pártsajtó terjesztési versenyben a december havi végleges értékelés szerint a hatvani iárás, kerüíl az első heli/re, s ezzel megszerezte^ a kitüntető vándorzász'ót. Második helyre a hevesi, míg a harmadikra az utolsó helvrői feltörő egri iárás került. — negyedik : 'üzesabonv:, ötödik ai oé; iíervásáni, hatodik a gyöngyösi iárás. A városok közötti versenyben Eger a győztes. s ezzel megtartotta vándorzász'aját. Második Gyöngyös, harmadik Hatvan város. Az utolsó negyedévben számos község és ütem ért e! jó eredményt a felvilágosi;».) munka megjavításán keresztül, — Boldog, Boconád, Egercsehi- bánvat, Füzesabony, Párád, Vámos gvörk nverte el a legjobb községek vándorzászlaját. Az elért eredmények nem lebecsül endök, — fáradságos, komoly munkát végeztek a községi sajtóiéi el ősök. Soós Kálmán egerszalóki saitófelelős. Pe'vhe Vendel egyénileg dolgozó parasztnál tartott) vasárnaponként csoportos sajtóolvasást. meivre igen gyakran 8—10 szomszéd eljött. A üt egy hónapja tart a rendszeres sajtóértékeiés, máris arról fo’.uik a vita, hogy ter- melőcsoportot alakítsanak-e, vasúi belépjenek a már meglévő csoportba Az egerszól át; November 7 tszcs-ben ifi. Kadlott István vezetésével működik a saitókör, mely hetenként kétszer is tart csoportos újságolvasást. Leginkább a szovjet mezőgazdaság valamint a jó! működő csoportok termelési módszerét mutatják be. •ló munkát végez a hatvani MDP T-es körzet sajíóíeltíőse, Sütő Vilmos elvtárs is. aki minden alkalmat felhasznál arra, ho^-v tudatosítsa a sajtóolvasás' jelentőségét. Rövid néhány hónap alatt 63 új dolgozót szervezett a pártsaitó olvasóinak táborába. A Peíőfibánya XII-es aknában Nagy Imre csúcssajtó- feleiős 21 aktíva segítségével tart rendszeres kapcsolatot a dolgozóikkal. Ennek eredménye, hogy az elmúlt hónapban közel 200 új e’öfizetöje tett az országos és megyei párilapoknak. Az istenmezejét fullerbányábam, Egeresein bányán ugyancsak komo’v eredményeket értek el a saitófe’elősök a pártlapok terjesztése terén. Süveges Benedek ** ft OPAGAX HIS T A TAAÁCSAD Ő A politikai gazdaságtan néhány alapfogalma Ä munkaerő áruváválása A gazdálkodás kezdetén a társadalom minden tagja környezeti adottságának, megfele lőe-n szerezte meg magának a létfenntartásához szükséges élelmiszert, ruházatot. Az emberek szabadon éltek, nem függtek egymástól, nem használta ki senki másnak a munkaerejét. A társadalmi formák fejlődése több fokozaton áthaladva eljutott odáig, hogy az emberek szabad társadalma fejbomlott, -egy gazdaságilag fejlettebb társadalmi formába ment át, ahc-1 a termelést már magasabb fokon folytatták. Az embereknek egy kisebb csoportja különböző módon termelőeszközökre tett szert, míg a többsége termel ő- esziközök nélkül maradt. Ezt az állapotot megtaláljuk már a rabszolga társadalomban és a feudalista társadalomban is. De méginkább megtaláljuk a kapitalista társadalomban. Világos, hogy az embereknek az a csoportja, amely termelőeszközökkel nem rendelkezett, alárendeltségi viszonyba került a termelőeszközökkel rendelkezőkkel szemben. Egyszerűen azért, mert nem volt birtokában semmi egyéb csak a saját munkaereje. Ha meg akart élni. ha magát és családját fenn akarta tartani, csak egv választásai lehetett: elmenni ahhoz dolgozni, aki ter- *elöeszközzel rendelkezett — vagy más szóval, eladni a muri -1 kaerejét. Tehát amíg a szabad emberek társadalmában csak a használati cikkek váltak áruvá, a tőkés társadalomban — amely tipikusan árutermelő társadalom — nemcsak a közszükségleti cikkek, hanem a munkaerő is áruvá vált. Nézzük meg azt, hogy mi is tulajdonképpen a munkaerő? Marx erről a következőket írja: Munkaerőn. vagy munkaképességen azoknak a fizikai és szellemi képességeknek összességét értjük, amelyek egy ember testi mivoltában, élő személyiségében adva vannak, s amelyeket mindannyiszor mozgásba hoz, valahányszor valamilyen használati értéket termel." A munkaerő áméléke és használati értéke A Tőkéből vett idézetből láthatjuk, hogy a munkaerőnek értéke van, hiszen amikor azt „gazdája” a munkás „mozgásba hozza”, akkor új értéket termel, Nézzük most meg azt, hogy mi határozza meg a munkaerő áru értékét? Ugyanúgy, mint minden más árunál: az újra előállításához társadalmilag szükséges munkaidő vagyis a létfenntartási cikkek értéke, amelyet a munkásnak el kell fogyasztania ahhoz, hogv másnap újra tud- jón dolgozni. Miből állnak ezek a létfenn tartási cikkek? 1. Élelmiszer, amit a munkás elfogyaszt. 2. Ruházati cikk, amit a munkásnak magának és családjának vásárolnia kell. 3. A munkásoknak rendelkezniük kell bizonyosfokú szakmai képzettséggel. Tehát a munkaerő értékéhez hozzájárulnak a képzési költségek. Hogy a tőkések szemében is mennyire értékes a munkaerő, arra világos példa a következő: Mikor Angliában az első túltermelési válságok idején a munkások nagy tömege ki akart vándorolni, az angol tőkések fel ja jdultak és követelték az államfő!: tiltsa meg a, kivándorlást, a munkásokat zárja dolog- házba! Az angol tőkések azt mondták: könnyebb egv ország valamennyi iparágát új gépekkel ellátni, mint új szakmunkásokat felnevelni, mert ahhoz hosszú évtizedek kellenek. Láttuk tehát hogv mi a munkaerő értéke. Most nézzük meg a használati értékét. A munkaerő-áru használati értéke az általa termelt közszükségleti cikkben jelenik meg. Ha tehát egv munkás a tőkés gyárában mondjuk, asztalt készít, akkor az ő munkaerejének a használati értéke új értékben és használati értékben az asztalban jelenik meg. — és ez az asztal a tőkés tulajdonát képezi A munkás munkaerejét tehát a megvásárlás után n tőkés használja, annak új értékét és használati értékét ő élvezi. Nézzük meg ezt egy példán: Tegyük fel, hogv a munkás munkaerejének újra előállításához öt pengőre van szüksége —, tehát a munkaerejének az értéke öt pengő. Ezt az értéket — az öt pengőt — a munkás négy órai munkával megtenne!i. Igen ám, de amikor a tőkés megvásárolja a munkaerő-árut, akkor kiköti. hogy a munkás nem négy órán, hanem nyolc órán keresztül dolgozzon. A másik négy óra alatt a munkás ismét megtermel őt pengő értéket — és ezt az öt pengőt már nem kapja meg. hanem a tőkés zsebébe vándorol. Ebben az esetben a munkaerő-áru. használati értéke 10 pengő, ugyanakkor az értéke pedig csak öt .pengő. Ezt az értéket a. munkás általában megkapja, mert .különben nem tudná fenntartani magát és családját. Itt, ebben az esetben az egyenlő értékek cseréjéről beszélhetünk, mert a mun kaerőáru értékét, a tőkés megfizette. . De nem fizette meg a muntkaerőáru használati értékét, vagyis nem fizette meg a munka „értékéi”. Mert a mun- kaerőáruoatk — mint különleges árunak — az a tulajdonsága, hogv a használati értéke nagyobb, mint az értéke. Vagyis több értéket tud termelni,, mint amennyi érték az újraelőállításhoz szükséges. ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS Sztálingrád jelene és jövője Tiz évvel ezelőtt amerikai küldöttség kereste fel Sztálingrádot. Megnézték a lerombolt várost és arra a meggyőződésre jutottak, hogy Sztálingrádot nem lehet újjáépíteni. A mai Sztálingrád ismét hatalmas ipari és kulturális központ. Az ipari üzemeket teljesen helyreállították és jelentősen kibővítették. Nagykapacitású kotrógépet gyártanak a kommunizmus nagy építkezései számára. Sztálingrád már 1949-ben túlszárnyalta termelésének há- borúelötti színvonalát. A sztálingrádiak 94 iskolát építettek a gyermekek számára. Tágas, nagv épületek ezek, jól felszerelt tantermekkel, tornatermekkel, könyvtárakkal. Számos technikumban és 5 főiskolán tanulnak a sztálingrádi fiatalok, a leendő mérnökök, technikusok, orvosok, tanárok. Sok kórház és rendelőintézet épült, bölcsődék és óvodák szolgálják a dolgozó nők kényelmét. A sztálingrádi üzletekben minden áruból nagy választék várja a vásárlókat. Sztálingrád építése hatalmas arányokban folyik tovább. Az ötödik sztálini ötéves tervben egyre fokozódik az építőmunka. Uj gyárak épülnek. Az ötéves terv során mintegy 900.000 négyzetméter lakóteret adnak át a dolgozóknak. Napról napra tisztábban raj* zolódik ki a hős város gyönyörű képe. Nagyszerű építészeti együttesek alakulnak ki. Sztálingrád központi építészeti együttese a város hősiességét megtestesítő, egységes kompozíció. Sztálingrád jövője nagyszerű és gyönyörű. A hős város a nagyszabású természetátaiakítási munkák központjában áll. Sztálingrád közelében kezdődik a hajózható Volga—Don-csatorna, amely öt tengert egyesít egyetlen vízi közlekedési vonalrendszerben. Épül a sztálingrádi vízierőmű és a 600 kilométere* Volga—Ural-csatorna. Óriási öntözőművek létesülnek a sztálin- grád-vidéki földeken. Sztálingrád ugyanolyan kitartóan és bátran harcol a békéért, ahogyan tíz évvel ezelőtt a fasizmus ellen harcolt. Az emberiség sohasem felejti el Sztálingrád halhatatlan hőstetteit, harcát a békéért és a kommunizmusért. Kénsav magnéziumszulfátból A kénsav nélkülözhetetlen alapanyag a műtrágya- és a textiliparban. Nem kevésbbé fontos a vegyi-, valamint a köny- nyüipar több ágaiban is. A kénsav előállításához szükséges pi- ritet idáig külföldről hozták be a Német Demokratikus Köztársaságba. A Német Demokratikus Köztársaság Tervhivatala ezért olyan eljárás kidolgozásával bízta meg a rüdersdorfi kutatóintézetet, amely szerint kénsavat hazai alapanyagból lehetne előállítani. A rüdersdorfi kutatóintézet sikeresen teljesítette ezt a megbízatást. Sikerült magnéziumszulfátból kénsavat előállítania, de csak kis mennyiségben, mert abból indultak ki, hogy a kénsav magnéziumszulfátból való gyártása csakis forgókemencében lehetséges. A rüdersdorfi kutatóintézet kollektívájának érdeme, hogy elsőízben forgókemence helyett a kénsavipar- ban ismeretes etás-kemencében állítják elő a kénsavat. Ezáltal megvalósítják a kénsav magnéziumszulfátból való nagy meny- nyiségbeni gyártását. A rüdersdorfi kutatóintézet kollektívája jó munkájáért a múlt évben megkapta a Nemzeti-díjat. A háborús" egyezmény ellen Brazília népe vharosan tilla- Kozik az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezmény ellen. E megalázó szerződés felmondásiért indított kéthetes hadjárat valósággal népi mozgalommá terebélyesedett. Január elején Rio de Janeiró- ban országos konferencia ült össze az ifjúság jogainak védelmére. Háborús egyezménynek bélyegezte a Vargas által megkötött szerződést, amely az Egyesült A'lám ok gyarmatává teszi Brazíliát. Arthur Bernan- dez vö t köztársasági elnök „ártalmasnak és megalázónak” nevezte az egyezményt. Számos tekintélyes közéleti személyiség és a hadsereg sok képviselője nyilatkozott hasonlóképpen. Jellemző például, hogy azt a felhívásit, amely felszólítja a bra? lókat. támogassák a katonai egyezmény ellen indított hazafias harcot, marsal'ok, tengernagyok és tábornokok is aláírták. Január 15-én, a nemzeti kongresszus (parlament) rendkívüli ülésszakának megnyitása napján Rio de Janeiróban hatalmas arányú gyűlés és tiltakozó tüntetés volt. Ennek az ülésszaknak kell megtárgyalnia az Egyesült Államokkal kötött katonai egyezmény ratifikálásának kérdését. A gyűlésen 11 tábornok, sok t:szt, különböző po i ti Kai pártok képviseletében számos parlamenti képviselő, társadalmi, kulturális és szakszervezeti személyiségek, valamint a fővárosi dolgozók hatalmas tömegei vettek részt. A parlamenti ülésszak még nem ért véget. A képviselők hosszú beszédeket tartanak az egyezményről, A ratifikálást nem nagyon merik megtagadni, mert az amerikai gazdák nem tűrnek °~embeszegülést... A ratifikálásról szóló törvény elfogadására szintén nehezen szánják rá magukat, mert félnek * nép haragjától. De függetlenül a kongresszus döntésétől, a brazil nép többségének véleménye már kimerítő teljességgel kifejezésre jutott: a nép ellenzi a háborús egyezményt és a nemzet megalázását A tömegbutit ás tombolása Az amerikai képviselőház Amerikaelilenes T e vékenysé get Vizsgáló Bizottságának nemrég kinevezett e’nöke, Harold Weide, a Hoover-féle FBI tani ív anya kijelentette a sajtó képviselői előlit, hogy bizottsága 25 egyetemre szándékozik kiterjeszteni „vizsgálatát'’. A Welde-bizotl- ság i.em az egyetlen, amely a pedagógusok üldözésével foglalkozik. Különböző bizottságok döntése alapján sok olyan tanárt bocsájtot ak el. akiknek nagy érdeme van az ifjúság nevelése terén. Amíg a különböző bizottságok újabb „vizsgálatok’1 tervét dolgozzák ki, addig a „gondolat- ellenőrző” gépezet működik. Amint a ..Daily News” január 19-i számában közölte már eddig 13 államban követelik meg az iskolai tanítóktól, hogy ,.!o- jalitási'1 esküt tegyenek. Amint a lap közli, több államban bizottságok alakultak a tankönyvek „szabad gondolkodású helyeinek” felkutatására. Lázasan folyik a tankönyvek ellenőrzése Texas, Oho, West-Virginia, Tennessee, New York és más államokban. A haladó értelmiség Lit akozó mozgalommal válaszol a tömeg- butíllás tóm botosára. Jellemző ebből a szempontból Cartky Muter geológusnak, a Tudomány Fejlődését Előmozdító Társaság vo’t elnökének hivatala átadásakor tett nyilatkozata, amely szerint a tudósok nem tudnak eredményesen dolgozni a politikai hajsza észbontó légkörében. Edward Condon fizikus», aki a társaságban átvette az einökti tisztséget, nyilvánosság előlit kijelentette, bőgj a társaságnak harcolnia kell f tudósok megfélemlítése és 4 nyughatatla. hon gr es szu sí tagol e'lenük irányuló támadásai el ka *
