Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-19 / 15. szám

V’IÂG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ff NÉPÚJSÁG AZ ül D P HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AüAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 FEBRUAR 1SL ötéves tervünk' a mezőgazda­ság' terméshozamáinlak 50 szá­zalékos növelését írja ellő. E oéifcirtűzés megvalósításának egyik alapvető feltétele az öntö­zéses gazdálkodás nagyarányú elterjesztése. A tavalyi aszályos év csak a mi megyénkben mi­nimálisan is 150 millió forint kárt okozott népgazdaságunk­nak, dolgozó . parasztságunknak. Ennek jelentős részét megment­hettük volna megyénk parlagon heverő kincse, a víz felhaszná­lásával. A múltban megyénkben csak mintegy 1000 holdon folytattak öntözéses gazdálkodást, főleg papi és uradalmi birtokokon — a felszabadulás óla 2.556 holdra terjesztettük ezt fa és megkezd• tűk a kiskörei óntözőcsatorna építését, amely már ebben a>z év­ben újabb 6000 hold öntözését teszi lehetővé. Parasztságunk mindjobban felismeri, hogy ha okosan, ész­szerűen gazdálkodunk a vízzé!-' bőségesen visszafizeti azt a munkát, amit ráfordítunk. Bur­gonyából például az átlagos 50 —100 mázsa helyett öntözéssel 200—240 mázsát, kukoricából az átlagos 15—25 mázsa helyett 35—50 mázsát is lehet termel­ni öntözött területen. A nagy- rédei Munka tszcs hatholdas ön­tözéses konyhakertészete 150 ezer forinto; jövedelmezett, eb­ben az évben már újabb hét holdon öntöznek. A pélvi Rákosi tszcs 40 holdon 926 mázsa rizst termelt. Ebben az évben már 80 holdon termelnek rizst, s az elhasznált vizet —- amit ed­dig eleresztettek — felfogják és 40. hold kukoricát öntöznek, vele. A kiskörei Dózsa tszcs-nek is 25.000 forintot jövedelmezett a rizs. Az idén már 10 tagot küld­tek öntözési szakiskolára! és 80 holddal bővítik a rizstelepet. Ezek a számok is bizonyítják, milyen nagv jelentősége van az öntözéses gazdálkodásnak, azt is, hogy a mi megyénkben is vannak már e téren jó tapaszta­latok, — de megái ihatunk-e itt? Rákosi elvtárs december 15-i parlamenti beszédében hangoz­tatta, hogy helyi eszközök és le­hetőségek kihasználásával min­den különösebb anyagi befekte­tés nélkül negyedmillió holdat lehetne öntözés alá vonni. Meg- tettünk-e mindent ezen a téren? Kém mondhatjuk el. Pedig me­gyékben helyenkint nagyobb, he- iyenkint kisebb, de 10.000 hol­don minden nagyobb befektetés nélkül is át tudnánk térni az öntözéses gazdálkodásra. Különös jelentősége van ennek azért is, mert a mi megyénk — különösen a déli rész — meglehe­tősen szegény csapadékban. Mi büszkélkedhetünk az ország leg­nagyobb és legszebb hegyvidéké­vel. a Mátrával és Bükkel, me­lyek télen igen gazdagok csa­padékban. Ez a vízmennyiség azonban a tenyészidőn kívül fel - hasznáihatatlanul, sokszor kárt okozva zuhan le az Egerpata- kon. a Tárnán, és a Zagyván át a Tiszába, mely a megye déli részét határolja. Ugyanakkor száraz nyarakon előfordul az is, hogy a Laskó, a Tárná, a Gyön­gyöspatak, de még a Zagyva 's majdnem teljesen kiszárad. Az említetteken kívül. igen bővizű forrásaink és nagytömegű karsztvizeink is vannak. Völgyzárógátak építésével, zsilipekkel, duzzasztással, mint­egy 40 millió köbméter vizet tud­nánk tárolni a hegyekben. Uj csatornákkal és a meglévő bel­vízcsatornák, folyók, patakok fel­használásával meg tudnánk hat­ványozni megyénkben az önitö- zött területet. Pontos számítások alapján az EgerpatakbóJ - völgyzárógátak építésével a meglévő 839 hold öntözés mellett, újabb 2110 hol­dat tudnánk öntözni Felnémet Felsőtárkány, Eger, MaJdáritá- lya, Hitetve Egerfa-rmos között. A Laskó-patakból az eddigi négy hold helyett völgyelzárással Egerbakta, Egerszalók, Demjén és Kerecsené környékén össze­sen mintegy 1000 holdat lehetne öntözni. A Hanyi ér alsó ré­szeli helyies.'zsilipkezelésseí, szin­tén nagymennyiségű öntözővizet tudnánk fogni, amelyből Kisköre és Pély határában 300 hóidat öntözhetnénk. A Tárnából megyénk legna­gyobb vízhozamú patakjából je­lenleg 40 holdat öntözünk, völgy­elzárással és duzzasztással 3500 holdat tudnánk öntözni a Tarna- völgyében — csak az egyévi ter­méshozam növekedésének értéke 19 millió forintra tehető! A Tar- nóca patak vízgyütjőmedencé- vel 1300 hold öntözését teszi le­hetővé, de még a Bene-patakot is tudjuk hasznosítani 150 hold kaszáló öntözésére. A Gyöngyös-patakiból — eddig mindössze 19 holdat öntöztünk — tárolással négymillió köb­méter vizet nyerhetünk, mely 1000 hóid öntözésére elegendő. A Zagyva völgyben jelenleg 300 holdon folyik öntözéses gazdál­kodás, tárolással újabb 1000 hol­dat öntözhetünk. Boldogon ta­valy még 400 holdon folyt öntö­zéses gazdálkodás. Most, hogy a község termelőszövetkezeti köz­séggé alakult át, még nagyobbak a lehetőségek a nagyüzemi ön­tözéses rendszer kiépítésére. Eb­ben az évben már 800 holdon folytatnak öntözéses gazdálko­dást a termelőszövetkezetek. Az eddigiekből is kitűnik, hogy még ebben az évben minden kü­lönösebb befektetés nélkül 1-Û.0Q9 holddal tudnánk emelni' me­gyénkben az öntözött területet. Ezen túl a tárolásból hasznosít­ható vízmennyiség — leszámítva a párogási és elszivárgási vesz­teséget — 31.3 millió köbméter, s ez elegendő lenne újabb 11-000 hold öntözésére. E kettő a már meglévő öntözött; területtel együtt mintegy 23.500 holdat tesz ki. Megemlítjük még azt is, hogy a tárolt vízben folyó haltenyész tés évente 500.000 forintot jöve­delmezne. s a tárolt vízből nyert energiamennyiség értéke is el­éri a négymilliót A Tiszából eddig Pély, Kis­köre és Tiszanána határában összesen 1293 holdat öntözünk. A sülyi és kiskörei öntözőrend­szer együttvéve kilencezer hold öntözését teszi lehetővé. A má­sodik tiszai duzzasztómű meg­építése melyet Tiszaroíf—Tisza- sfilynét terveznek, elegendő vizet ad majd Dél-Hevesnek 15.000 hold rizs, vagy 30.000 hold kent, vagy 60.000 hold szántó és rét öntözésére. Ennek megépítése igen közelről érinti a poroszlói körzetet is. Ugyanis a Kis-Ti- szától a Nagy-Tiszáig mintegy 14.000 hold nyílt árterület ár­mentesítését is felveti. A fentiekből kitűnik mi yen nagy lehetőségek állnak rendel­kezésünkre az öntözéses gazdál­kodás kiterjesztésében. A gátépí­tések, a földmunkák jelentős ré­szét társadalmi munkával is el­végezhetik az érintett községek. Nagyon sok helyen már az idei nyáron lehetne öntözni, ha a dolgozó parasztok, a helyi szer­vek munkához látnának. Külö­nösen a termelőcsoportoknak minden lehetőségük megvan eh­hez, hisz közös erővel többre ké­pesek, mint az egyénileg gaz­dálkodók — a gépállomások, gépi segítséget adnak az ilyen­irányú munkához. Falusi! párt- és tanácsszerve-* zeteink mérjék fel területüket ebből a szempontból, hogy sa­ját erőből mekkora területen tud­nának úrrá lenni az aszály fe­lett. Karolják fel a dolgozó pa­rasztok ilyenirányú kezdetnenye- zéseit, s tegyenek meg mindent, hogy a szovjet példa nyomán minél nagyobb területet hódít­hassunk el a természettől^ Népköztársaságunk az anyák és gyermekek védelmének törvé­nyes biztosításával, a jóléti és egészségügyi intézmények fejlesz­tésével, különböző szociális juttatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését 1 T Hűek leszünk Sztálin elvtárs halhatatlan tanításához Révai József eivtárs beszéde az MSZT második országos kongresszusán A szovjet és magyar nép testvéri barátságának hű harcosai, a Magyar-Szovjet Társaság hatalmas táborában tömörült magyar dolgozók küldöttei szombaton a budapesti EFEDOSZ-székház kongresszusi termében gyűltek egybe, hogy a közeledő évfordulót is ünnepelve, az MSZT //. országos kongresszusán megvitassák, hogyan értékesítették a Szovjetuniótól kapott tanácsokat, mit tel­tek és mit kívánnak tenni a magyar-szovjet barátság további erősítése terén. A kongresszuson mintegy ötszáz szavazati és kétszáz tanácskozási joggal rendelkező küldött jelent meg. El­küldte képviselőit a hős szovjet nép, eljöttek a testvéri népi de<- mokráciák és több kapitalista ország dolgozóinak küldöttei is. A KONGRESSZUS elsőnapi tanácskozásán megjelentek a párt. a kormány képviselői és a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Kelen Béla, MSZT főtitkár beszámolója után Révai József elvtárs, népművelési miniszter emelkedett szólásra. Bevezető­ben méltatta az MSZT eddig! munkáját, majd megszabta to­vábbi feladatait: „Mén több, még jobb mun­kára van tehát szükség — mondotta többek között —- hogy közelebb hozzuk nemcsak a ve­zető értelmiséget, hanem az egész magyar értelmiséget, a világ leghaladóbb kultúrájához, hogy még jobb feltételeket te­remtsünk ahhoz, hogy tanulhas­sunk ettől a kultúrától. Még töb­bet kell tennünk annak érdeké­ben hogy munkásaink, sztaha­novistáink — elsősorban kohá­szaink és bányászaink — meg­tanuljanak szovjet módra dol­gozni., szovjet módra terve', és vállalást teljesíteni. Még többet kell tennünk, hogy dolgozó pa­rasztságunk. elsősorban a me­zőgazdaság szocialista szekto­rának dolgozói valóban elsajá­títsák és alkalmazzák a földmű­velés és állattenyésztés fejtett szovjet módszereit. Mire kell, hogy építsen az MSZT ebben a megtisztelő munkában, mi le­gyen munkái árnak) alapja és ki- indvlópontja? AZ ALAPJA és kiindulópontja ennek a munkának az, amit Sztálin elvtárs fejtett ki mélyen és tömören sz ő uíóiérhetetienül világos és egyszerű módján. Az SZKP XIX. kongresszusán ezt mondta: „Pártunknak és orszá­gunknak mindig szüksége volt és mindig szüksége is tesz a hatá- rontúli testvéri népek bizalmára, rokonszenvére és támogatására. Ennek a támogatásnak sajátos­sága az, hogy mindennemű tá­mogatás, amelyet bármely test­vérpárt nyújt pártunk békesze­rető törekvéseineK, egyben tá­mogatást jelent saját népe_ szá­mára is a béke fenntartásáért vívott harcában... A kölcsönös támogatásnak ez a sajátossá­ga azzal magyarázható, hogy pártunk érdekei nemcsak hogy nincsenek ellentétben a békesze­rető népek érdekeivel, hanem ellennezőleg, egybeolvadnak azokkal. Ami a Szovjetuniót il­leti — a : Szovjetunió érdekei egyáltalán nem különíthetők el a világbéke ügyétől”. Mi következik ezekből a sztálini szavakból? Az, hogy a barátság a Szovjetunió iránt ön­ön érdekünk, hogy maigunkat tá­mogatjuk, ha a Szovjetuniót tá­mogatjuk. Aki a Szovjetunió mellett áll, az a matgyar nép, ■a., magyar nemzet, a magyar haza, .mellett áll. AZ IMPERIALISTA háborús uszítok azt kiabálják úton útfé­len, hogv a szocializmus építése nem magyar ügy, hanem orosz ügy, hogv az iparosítás nem olyan cél. amit mi tűzünk kiás mii valósítjuk meg »magunk ér­dekében, hanem a Szovjetunió erőszakolta ránk, hogv az ötéves terv nem magyar érdek, hanem szovjet érdek. Nos, elvtársak, eze.krtek az állításoknak egyik felével egyet lehet érteni. Azzal a felével ugyanis, hogy mindaz, amién ml küzdünk és fárado­zunk; szovjet érdek is. Az osto­bák nem veszik észre, hogv rá­galmaikkal önmagukat cáfolják meg. Ha a Sztálin városi Vasmű, ha a budapesti földalatti, ha Tiszalök és Inota, ha a veszpré­mi és a miskolci Műegyetem, ha a négyszer több egyetemi hall­gató és ötször több Középiskolás Magyarországon: szovjet érdek, ha az anyák védelme, a gyer­mekek támogatása: szovjet ér­dek, akkor ebből az következik, hogy szovjet érdek és magyar érdek egy és ugyanaz! A Szov­jetuniónak valóban érdeke, hogy a magvar nép erős, egészséges és boldog nép. legyen, ura tegyen saját sorsának. Mint ahogy a magyar népnek is érdeke, hogy a Szovjetunió viruljon, erősöd­jék, még hatalmasabb támasza legyen a népek szabadságának és békéjének. SZTÁLIN SZAVAIBÓL, a mi népünk és a szovjet nép érde­keinek azonosságából azonban más is következik. Az követke­zik 'belőle, hogy csak az szol «árit iéttiu a szovjet-magva barátságnak, a népek testvéri ségének, az internacionalizmus nak nagv ügyét, aki odaadóan fegyetnezetten szolgálja a irra gyár nép, a magyar haza ügyét Köszönjük szépen az olyan ro- konszenvet a Szovjetunió iránt amely megfér a hanyag mun­kával, a laza fegyelemmel, i terv nem teljesítésével, a szo­cialista versenyben vállalt fel­adat elmulasztásával,' az adotl szó be nem tartásával. I,ehets2 barátja a Szovjetuniónak, he nem vagy barátja Magyar- országnak ? Nem lehetsz! De vájjon milyen barátja saját ha­zájának az aiz ózdi, vagy diós győri kohász, martinász, mérnök vagy igazgató, aki lemarad i terv teljesítésében? Milyen ha rátja Magyarországnak az a ta tai, vagy pécsi bányász, -mérnök párttitkár, vagy akár miniszter aki félvállról veszi, teljesítik-e a szénbányászati tervet, vágj nem teljesítik? Milyen híve í békének — és ami ezzel egve jelent: a szovjet-magyar barát Ságnak — az a traktoros vágj gépáilomásvezető, a-ki elkésik « mélyszántással vagy a vetés­sel? NEM MONDOM, falán au ilyen lista és nemtörődöm em berek is lehetnek barátai — tisztesség ne essék szólván — a Szovjetuniónak. De a; MSZT-nek legyen gondja rá hogy a Szovjetuniónak Magyar országon ne lusta és nemtörő döm barátai, hanem szorgal más és lelkes barátai legyenek akik nem tessék-lássék módra hanem odaadással szolgáljál saját ügyüket, a magyar mén ügyét. Sztálin elvtárs az SZKP XIX kongresszusán arról is beszélt hogy: „Erlhető, hogy pártunt nem maradhat a testvérpártól adósa és neki is támogatnia ke! őket, valamint népeiket a fel szabadulásért vívott harcuk ban, a béke megvédéséért vívót harcukban.” Nos, elvtársak, van adósság és adósság. Kétségtelen, hogj mi. magyarok — és ez nemcsal ránk magyarokra vonatkozik — sokkal, de sokkal többel ta-rto zunk a Szovjetuniónak, min amennyivel a Szovjetunió tartó zik nekünk. Sztálin szavait i szovjet nép adósságáról neküml lehetetlen bizonyos szégyenérzé: nélKül olvasni. Hiszen nekünk, magyaroknak — sokkal, de sokká! nagyobb a törleszteni valónk! Kétségtelen, hogy egyet- mást törlesztettünk az adóssá­gunkból, a felszabadításért, a békénk me-görzése erdeijében nyújtott segítségért, a szakadat­lan gazdasági és kulturális se­gítségért, a szocialista építés terén nyújtott műszaki és egyéb támogatásért. De nem jó ma­gyar hazafi az, aki nem érzi, hogy törlesztve adósságunk egy részét, még mindig jócskán hátrafeiban vagyunk! Legyünk rajta, hogy törlesszüpK ebbői a hátralékból. DE itT SAJÁTSÁGOS tar­tozásokról és követelésekről van szó. Nem 'kereskedők közötti adósság ez, hanem testvérek, barátok kölcsönös támogatása. Mindazt, amivel a Szovjetuniónak tartozunk, önmagunknak kell visszafi­zetnünk. A Szovjetuniónak azzal kell töriesztenünk az adósságunkból, hogy jói dolgo­zunk saját magurrknasc. hogy felépítsük a magunk szocialista országát, hogy megvédjük a magunk békéiét és függetlensé­gét, hogy teljesítsük a magunk kötelességét saját népünkkel szemben, hogy a körmére üssünk a magunk ellenségeinek — kül­sőknek és belsőknek —. hogy éberek legyünk a mi építésünk kártevőivel szemben. Es ha. tör- leszljük mindazt, amivel saját magunknak tartozunk, akkor — de csak aickor — mondhatjuk el, hogy törlesztettük a Szovjetunió­val szemben fennár.ió adósságun­kat! Tanulj a Szovjetunió pél­dájából, vedd át és alkalmazd a szovjet építés tapasztalatait, lé„y ugyanolyan szilárd és áll­hatatos, Auartó és bátor, mint a szovjet nép! Tanuld meg ugyan- ú—' leküzdeni a szocialista épí­tés a p r óbb-1 a gyobb nehéz ségei t mint a szovjet dolgozó, tanulj meg ugyanúgy harcolni és helyt­állni, mint a szovjet nép: ezzel törleszted a magyar adósságot a Szovjetunió iránt. ELVTARSAK! Az idén kü­lönleges körülmények között ünnepeljük meg a magyar- szovjet barátság hónapját. Amerikában új emberek kerül­tek kormányra és azt mond­ják. hogv ezek az úi embe­rek — akik mellesleg szólva egytől-egvig az amerikai mil­liárdos n onopóüumokrvak az em­berei — valamiféle „új poliíiKát” akarnak kezdeni, többek közt ve­lünk kapcsolatban is. Akár­milyen furán hangzói: „fel akar­nak szabadítani" bennünket. Ugyan mitői? Mióta hívják „fel­szabadításnak" azt, hogy az amerikai Weissmanfrédok vissza akarjáK szerezni Csepelt, a ma­gyar Weissmanfrédoknak? Mióta hívják „felszabadításnak“’ azt, hogy az amerikai miiiiárdoscfc barátaiknak, a volt magyar gró­foknak és bárÓKnak vissza akar­ják szerezni azt a főidet, ami a magyar paraszté lett? Ezekre a „felszabadításrój” szóló ostoba amerikai beszédekre a mi vála­szunk csak egy tehet: Csepelt többé nem WM-nek, hanem visszavonhatatlanul és mindörök­re Rákosi Mátyás Müvennek hívják, “jeléül annak, hogy Cse­pel és vele együtt az egész ma­gyar ipar, az egész magyar föld nem a grófoké és báróké többé, hanem a magvar dolgozó napé. Mi tudjuk, hogy az amerikai há­borús uszítok szélsőséges ele­meivel, jó néhány kalandor po- litkus került Kormányra, olya­nok, akilk szavaikban és tetteik­ben sokszor beszámithatatla- nok. Azt a tanácsot, hogy ezek a kissé gőzfejű kalandorok le­gyenek józanabbak és gondol­kodjanak néha ne a zsebük­kel. hanem a fejükkel, nem mi adjuk nekiik. hanem — ép mostanában — az angol és francia polgári sajtó. Mi persze helyeseljük ezeket a ta­nácsokat. A magunk részéről folytatjuk azt a politikát, amit eddig folytattunk: a nyugalom­nak és a szilárdságnak a po­litikáját, az építésnek és a békének a politikáját és egy­ben az éberség politikáját. TÁMASZKODNI ebben a politikában elvtársak. úgy, mint eddig továbbra is a Szov­jetunióval való barátságunkra és szövetségünkre támaszko­dunk. Az idén a magyar-szovjet ba­rátság hónapja egybe esik a Szovjetunió és Magyarország közötti barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének ötödik éviordulójával. Ez a szerződés öt évvel ezelőtt hatalmas segí­tője volt a . magyar állam talp- raáilásának. Ennek a szerződés­nek a megkötésétől Kezdve nem voltunk többé legyőzött nép, egyenrangú, megbecsült tágjá­vá lettünk a szabad népek csa­ládjának. Ez a szerződés tett egész építő munkánk alapjává, békénk és függetlenségünk silie­re« megvédésének biztosítékává. Ez a szerződés tette lehetővé hároméves tervünk befejezését, első ötéves tervünk megkezdé­sét és valóraváltását hazánk és népünk .gyarapodását, gazdasá­gilag, kulturálisan, honvédelmi készenlét dolgában. Ez a szerző­dés totte lehetővé felemelkedé­sünket, nemzetközi becsületünk és tekintélyünk helyreállítását és növekedését. Mindvégig ki kell tartanunk és Ki fogunk tar­tani a szovjet-magyar barátság nagy ügye mellett, amelyet ez a szerződés öntött jogi formá­ba. FOGADJUK MEG, hogv mindvégig követjük azt a fér­fit. aki a magyar népei a Szov­jetunió iránti, tehát a magunk iránti hűségre neveli, aki szün­telenül arra tanít, hogv tanul­junk. tanuljunk és harmadszor is tanul juník a Szovjetunió ta­pasztalataiból és kövessünk pél­dáját: a mi szeretett Rákosi Mátyás elvtársunkat. Fogadjuk meg, hogy mindvégig hűek le­szünk a szovjet nép és a-z egész haladó emberiség vezé­rének. Sztálin elvtársnak hal­hatatlan tanításaihoz. Szabadságot a Rosenberg házaspárnak Heves megye dolgozói is mélységes felháborodással fo­gadták. hogv Eisenhower az USA elnöke elutasította a hős Rosen berg-házaspár kegyel mi kérvényét. Izzó-hangulatú röp- gyűléseken fejezték ki tiltakozá­sukat az amerikai hóhérok újabb gaztette ellen, tiltakozásukat el­juttatták aiz Országos Béketa­nács titkárához is. „Mi, a Hevestnegyei Mezöker Vállalat dolgozói mélységes fel­háborodással vettük tudomásul hogy Eisenhower elnök, elutasí­totta a béke ügyéért folyó harc hőseinek a Rosenberg házaspár­nak kegyelmi kérvényét. Ez a tény még jobban meggyőzött bennünket az .imperialista kor­mányok aljas politikájáról. Az egész világ dolgozóival egyet­értve követeljük a Rosenberg- házaspár azonnali szabadonbo- csálását” — hangzik a Mező­kor Válla latnak az Országos Béketanácshoz küldött tiltakozó távirata. » MEGYÉNK KIHASZNÁLATLAN KINCSE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents