Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-01 / 10. szám

Ï953 február ï. N EPUJSAG 3 HARCBAN À FEBRUÁRI TERV SIKERÉÉRT ÍA GYÖNGYÖSI VÁLTÓ- ÉS KITÉRŐGYÁR A Váltógyár dolgozói is csatlakoztak a rózsaszentmártoniak felhívásához A JÓ MUNKA JUTALMA A képen: Alekszandr Torba (balra), Kuzma Okunjev, a Nyi- kiíovka 4—5. bánya vájárait a pénztárnál jelveszik a hosszú évek szolgálatáért kapott pémzjutatmat. Leplezzük le a rémhírterj esz tőket, a spekulánsokat » Irta: Jenei Artur, az egri városi pártbizottság titkára Egyik üzemünk a másik irtán Jelenti be csatlakozását a rózsa­szentmártoniak lelkes kezdemé­nyezéséhez. A Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár dolgozói is meg­tárgyalták a felhívást, s felaján­lásokat tettek az évi terv telje­sítéséért. Vállalták, hogy tervü­ket rendszeresen 100 százalékra teljesítik, a hiányzásokat jó po­litikai felvilágosító munkával az összdolgozók létszámához viszo­nyítva a jelenlegi 3.2-ről, már­cius 9-re 3, április 4-re 2.5, augusztus 20-ra 2, december 21- re 1.5 százalékra csökkentik. PETŐFIBÁNYA Nem javul a termelés a bá­nyaüzemben. A Petőfi altáró ja­nuári második dekád terv ét mindössze 86.1 százalékban tel­jesítette. A lemaradás egyik lég. döntőbb oka, hogy a bánya mű­szaki vezetőinél süket fülekre ta­lál a dolgozók helyes kezdemé­nyezése javaslata. Bocsó Mihály sztahanovista vájár a legutóbbi szakszervezeti gyűlésen javasol­ta, hogy a frontfejtést visszafelé Ebben ae esztendőben meg­kezdi munkáját megyénk új tég­lagyára. A gyár vezetősége, fi­zikai dolgozói az üzembehelye­zés meggyorsítása érdekében felajánlást tettek április 4-re, hogy a gyár új agyagbányáját teljes egészében feltárják, Igé­Jó a szőlő lágy kenyérrel!" „Honnan tudod koma?” „Láttam hogy ették!” ... ez az ístenmezőjei anek­dota hűen jellemzi a község múltját. A kétezer lakosú kis falu, melyet úgy zárnak körül a magas hegyek, mini a kőfal, évszázados nyomorra, szegény­ségre tekinthet vissza. Lakói méterről méterre hódították el a termőföldet az erdőtől, s 700 holdnyi szántójuk nagyrészét csak kézikapával lehet megmű­velni. olyan meredeken emel­kedik a házak kéményei fölé. Izig-vérig munkás emberek laknak itt. „Porcelánnadrágo- sok" — ahogy a múltban csú­folták őket, mert szövetre nem telt, és az asszony szőtte a télen-nyárcm hordott vászonnad­rágot. Vagy 300 ember járt Egercsehibe, Nagybátonyba a föld alá, — apáról fiúra szállt Stt a bányászmesterség. Utasi D. Józsefnek a nagyapja is bá­nyász volt, két legényfia is az, s minden bizonnyal unokái kö­zül is nem egy bányász kerül majd ki, hogy öregbítsék a „leg­jobb szenelok” jó hírnevét. De nemcsak bányászok ke­rültek ki ebből a községből, ha­nem summások is. Asszonyok, nagyobbacska gyerekek kora ta­vasszal búcsút vettek a rideg, de mégis annyira szeretett hegyek­től, apró házaktól s nekiindul­tak a nagyvilágnak. Kinek Hat­vanig tartott az út, kinek Fehér megyéig — s hat hónapon ke­resztül nem látta a gyerek az apját, a férj feleségét: Igaz. hogy találkozásokban szűk voM a tél is. Egeresehi bánya innen majd 30 kilométer. Nem lehet onnan hazajárni! A poloskás barakökban lakó istenmezeje'! „bogarak”, ahogy a_ bánya régi urai elkeresztelték őket, havonta egyszer kerékpárra ültek — már akinek volt — vagy gya­loglásion megindultak haza. Egy nappalt töltöttek csak a család­ba, odaadták a két pengős napi- bér levonások után megmaradt részét (nem csukta be a lég­Anyagtaka rákossá g terén ígé­retet tettek hogy brigád szervezésével az energia és szénfelhaszná­lást 1953-ban 5 százalékkal csökkentik, s ezzel 92 ezer forintos megtakarítást ér­nek el. Március 9-re a műszakjaik kidol­gozzák a szerszámfelhasználási normáikat, 6 ennek segítségével a szerszámfelhasznál ást ápri­lis 4-ig 10, augusztus 20-ig 15, december 21-ig 20 százalékkal csökkentik. Az egyenletes terme­lés biztosítása érdekében már­hajtsák, mert így kevesebb időt kelt fordítani a szükséges fenn­tartásra. Bocsó Mihály nem az egyedüli ezzel a javaslattal, több, mim egy esztendeje kérik a dolgozók — még sem történt semmi ezen a téren. Az ered­mény, hogy egyedül a déli IX- es front jó, de ha itt is előrefej- téssel dolgoznak tovább, néhány hónap múlva használhatalanná válik. Komoly hiányosság az is, retet tettek arra is, hogy besze­relik a törő-, valamint a sima- hengert, tetőt húznak az új présház fölé —. hogy április 4- én megkezdhessék a gyártást. A gyár dolgozói évi tervük túl­teljesítésére versenyre hívják megyénk valamennyi téglagyá­rtól: 2 pengő; egy rágyújtás 1 pengő; kariét kilója: 70—80 fillér) aztán vissza a baraikba. Alig ismerték meg apjukat a gyermekek. Kultúra? — ismeretlen foga­lom volt itt: munka, kevés alvás, — ebből állt az élet. 1930-ban Stefanik Jánosnéhoz jártak a gyerekek „betűvetést tanulni” — az asszonynak se volt több, mint három elemije. Ezefkután nem lehet csodálkozni, hogy a háború előtt másfélszáz teljes analfa­béta volt a községben, s leg­alább ugyanennyire tehető azok­nak a száma, kik csak a nevü­ket tudták úgy, ahogy leírni: hogy három újság járt évtizede­ken keresztül a faluba. Rádió, könyv: erről csak elképzeléseik voltak az isteramezeje'eknek, Bíró D. József szülei, jómaga, testvérei, asszonyostól, gyere­kestől — 13 ember: egyszoba- konyhás lakásban lakott. Pedig a szobát is át lehetett érni két ugrással. A hegyek ma is ugyanazok, ma is bányába járnak az isten­mezeje! férfiak, éppolyan mere­deken v szaladnak a földek a hegytető felé, mint vagy tíz esztendővel ezelőtt De belül már mások az emberek, mert megváltozott a társadalom, meg­változott körülöttük a világ. cius 9-ig a dolgozók 10, április 4-ig 20, augusztus 20-ig 25, december 21-ig 30 százaléka kapcsolódik be a Lcy-mozga- lomba. A 100 százalékon alul telje­sítők számát a jelenlegi 33-ról december 21-ig 18 főre szorítják le. Szabó Iryre főművezető elfo­gadta Juhász elvtárs felhívását, s a műszaki vezetőkkel együtt vállalta, hogy március 9-ig mű­veleti sorrendet dolgoz ki, ápri­lis 4-re elkészíti a szerelési csa­ládfákat, míg december 21-re az egyes operációkat műveleti uta­sítással látja d, hogy még most sem szervezték meg kellően az anyagutánipót- láet. Emiatt a vájároknak 20— 30 méterről kell hordaniok a bányatát, s ez jelentős kiesést okoz a termelésben. A petőfibá- nyái pártbizottság foglalkozzon sokkal jobban a műszakiakikai. vonja felelősségre azokat, akik semmibe veszik a dolgozók alul­ról jövő bírálatát, kezdeménye­zéseit. rait. A felhíváshoz csatlakoztak az üzemek, s valamennyien vál­lalást tettek, hogy a tervhez képest egy hónappal előbb kez­dik meg a tégla gyártását. Kocsis Sándor levelező 1933-ban épült az iskola, — az­óta egészen 1945-ig még egy téglát sem tettek odébb. Minek? — és kinieik? Azóta 150 ház épült a község­ben. Házat épített többek kö­zött Bíró D. József is, az alig iáét esztendeje házas Asztalos Vilmos, Nagy P. Vilmos, — ki győzné felsorolni azokat, akik fedelet húztak a család fölé. S nem keli gyalogolni tízkilomé- tereket, poloskás barakökban lakni. Kormányzatunk, dolgozó népünk megbecsülését jelenti, hogy négy munkásszálUtó autó­busz minden nap hozza és viszi az istenmezeje: bányászokat Egercsehibe, Még egy órát sem tart az út hazáig, —■ jut idő pihenésre, szórakozásra, tanu­lásra, a „családi körre", Egy kézen meg lehet számolni az írástudatlanokat — azok is túl vannak már a 70 éven — oroszt, biológiát, múltúnk és ragyogó jövőnk történelmét tanulják a gyerekek a summás munka he­lyett. Majd 300 újság, folyóirat, harminc rádió, könyvtár hirde­ti, hogy Istenmezeje már nem az „isten háta mögötti" falu. Fullerbáinya van a községben, oft is már több mint ézáz em­ber dolgozik, villanyt, kultúr- házat kap még ebben az eszten­dőben. A félévi osztályozó konferencia előtt Nagy feladat előtt ált tanuló ifjúságunk. Nem könnyű meg­felelni a komoly követelmények­nek. Ifjúságunk azonban nem hátrál meg, — igyekszik minél jobb eredményeiket elérni. Akad­nak olyanok is, akiknek nehéz az eddig tanult félévi anyag alapos megismerése, mert bi­zony nem tanultak meg ponto­san mindent és most egyszerre kell pótolni. De ezek sincsenek magukra hagyva Segítségükre síelnek az úttörőik, a jó tanulók. Erről számolnak be áltailános iskolai levelezőink Bekölcéról és Vécsről. Hamar Mária írja: Negyedév óta mióta mindennap közösen tanulunk, sokat javultak a VI. osztályos lányok. Dorkó Erzsé­bet gyengén áll történelemből, növénytanból, földrajzból, « mi­óta foglalkoztunk vele, min­denből jóra felelt. De javítottak, Bóta.Irén, Donkó Borbála, Osto- rosi Margit is. A fiúkik a 1 is egy éltanuló úttörő foglalkozik, Var­ga János. Ott is javulás mutat­kozik Nekem is volt negyedév­kor egy négyesem, megígértem, hogy félévre kijavítom és ígére­temet be is tartottam. Jó munkájáról számolt be Ki­rály Lajos vécsd úttörő is. Az ő példaképei szovjet úttörők, de amint írja sokat tanult Mó­ricz Zsigmond: „Légy jó mind­halálig” című könyvéből is. ,,Nem elég csak szorgalmasnak lenni, fegyelmezettnek, szerény­nek és barátságosnak is kell lennünk, hogy példát mutassunk a többieknek.” Dorkó s. Borbála beszámol arról!, hogy az osztá­lyukban a negyedévi tanulmányi eredmény 3.6 volt. Most négy egészre szeretnék kijavítani. En­nek érdekében mindenki ottma­rad tanítás után és együtt csi­nálják meg a leckéket. Azóta nem akad olyan tanuló, aki hár­masra felelne. Dorko G. Ilona beköicei általános iskola VI. osztályos tanulója megírja, hogy jó tanulási verseny folyik az osztályban, amit a tanító értékel. A tanítójuk így segítséget nyújt ahhoz, hogy kijavíthassák rossz jegyeiket. Dorko g. Ilonának két négyese van, de megfogad­ta, hogy félévre színtiszta kitűnő lesz. A régi havi 50—60 pengőt mutató bérelszámolási papír, s a valójában nem egyszer üres boríték helyett Bíró N. István megkeresi a 2000 forintot is. Ehhez jön még munkaruha, bakancs, fehérnemű, a téli hó­napokban ingyen kapott hét­mázsa szén, a majd 2000 forin­tos hűségjutalom, — 230—240 ezer forint forgalmat bonyolít le az iskolával szemben lévő Népbolt. A múltban azért lett az apja után Hából is bányász, méri nem lehetett más Ma tisztelet és megbecsülés övezi a bányá­szokat, — ezért lesz a gyer­mekből is bányász. De nem mindegyikből! Aki tanulni akar, az tanulhat. Nagy H. Barna fő­iskolán van, Ludvig Vilmos tó- bapásztor biológiai-kémiai sza­kos tanárnak készül; Oláh Já­nos, Bíró B. István, Béniké Ist­ván a néphadsereg tisztje. A régi anekdota már csaik emlékeztető. A múlt keserű ízé­vel szájukon emlékeznék. „Lát­tam, hogy ették”. Ma a föld, az erdő, s a bánya kincse, a termé­szet minden értéke, a jövő min­den Ígérete az i6temnezeje:eké. Boldog.- vidám az élet Ht a ha­talmas hegyek közé zárt keskeny völgyben is. _______ ,(gy-ó) „ A mi népi demokratikus álla­munk erős állam, amely pártunk vezetésével előrelátó, átgondolt, szervezett intézkedések révén, tervszerű gazdaságpolitika ut­ján nemcsak az éhínség rémét hárította el, hanem biztosította és biztosítja népűnk zavartalan ellátását, az egész népgazdaság gyors fejlődését, a súlyos fagy­károk és az aszály ellenére” — mondotta Gerő Ernő elvtárs a Központi Vezetőség ülésén. Ezt a megállapítást igazolja Eger város fejlődése Is: a város, amely hosszú évszázadokon ke­resztül a papi reakció fellegvára volt, az iparosodás útjára lé­pett. Már megkezdődött a man­gánérclelőhely feltárása, rövi­desen csavargyár épül. Ebben az esztendőben 750.000 forintot fordítunk új lakások építésére, új egészségi intézményeket, böl­csődéket hozunk létre. Jelentő­sen megnőtt dolgozó népünk életszínvonala. Az Állami Áru­ház forgalma egyetlen év alatt hat és félmillió forinttal emel­kedett, ezen belül a kultúrcik- kek vásárlására fordított összeg hárommillió hétszázezer forint­tal emelkedett. A felszabadulás előtt Egerben is nehéz volt a dolgozók élete. Az 1930-as években a város dol­gozóinak mintegy 50 százaléka volt részleges, vagy teljes mun­kanélküli. Egy munkás havi ke­resete alig érte el a 15—20 pen­gőt — a nincstelen földmunká­sok napszámbére 80 fillér volt A még állásban lévő kis tiszt­viselők fizetését is 10 százalék­kal csökkentették. Nem volt aszály, mégis a dolgozók jelen­tős része a legszükségesebb élelmicikíkeket sem tudta meg­vásárolni. Szombati István ka­pásutcai péknek a felesége azt mondotta az egyik kenyeret vá­sárló asszonynak, aki nem tu­dott fizetni, hogy fojtsa meg a gyerekét, ha nem tud nekik en­ni adni. Nyomorúságos volt az egy-ké'tholdas kisp ara szitok helyzete is. Az egri érsekség kezében lévő takarékpénztár 1931-ben 11 paraszt házát, föld­jét árvereztelte el. Ezek már csak rossz emlékek. Nincs munkanélküliség, dol­gozó népünk állama az aszály ellenére is biztosítja a város la­kosságának a zavartalan élelmi- cikkellátását, 1952 augusztus és szeptember hónapokban lényegesen kevesebb kenyeret és péksüteményt vásá­roltak a dolgozók, mint decem­berben és 1953 januárjában: a különbség több mint 30.000 kilő. Mégis az utóbbi hónapokban, bár közellátási rendszerünk szi­lárd, az aszály ellenére is 14 hónapja biztosítja a dolgozik kenyerét, bizonyos nehézségek tapasztalhatók ezen a téren. Nem véletlen ez. Az ellenség igyekszik támadni, hangulatot kelteni, sorbanáliást szervezni, hogy felvásárolják dolgozóink elő! a kenyeret és lisztet. Bizo­nyíték erre Blickhard József volt királyi főtanácsos tettenérése is, aki nagymennyiségű kenyeret és lisztet vásárolt fel, bár hatalmas mennyiségű áru volt lakásán már felhalmozva. Dr. Kovács Lajos volt bírósági titkár, aki­nek 27 hold földje van, 55 kiló lisztet harácsolt össze. A farkas- völgyutcai népbolt előtt Németi, volt horthysta ezredes és Ciko- lay Ilona volt óvónő szervezik a sorbanáliást. A volt óvónőt rendszeresen felkeresi lakásán Császti József kanadai plébános, aki maga is sorbanállásra szó­lítja fel a Népboltból hazaigyek­vő dolgozókat. Nem egy esetben kivetkőzött szerzetesek a főhan- goskodók, a sorbanáliást szer­vezők. Az ellenség agyafúrt módszerét mutatja, hogy csak időnként jelentkezik a kenyérfel­vásárlási láz. Öt-hat napig nincs sorbanállás, elegendő az árudákban lévő kenyérmennyi­ség, utána órák' alatt felvásárold ják a harácsolok és azok a dol­gozók, akik a párt helyett az ép ienségre hallgatnak. Vannak még párttagok, funk­cionáriusok is, akik ugyan nem állnak sorba, de opportunista nemtörődömséggel szemlélik az ellenség támadását. Egyes ke­reskedelmi és tanácsszervünk el­tűri, hogy árudavezetők és al­kalmazottak tudatosan segítse­nek az ellenségnek, mikor „bi­zalmasan” megsúgják jó isme­rőseiknek, mikor lesz kenyér, vagy liszt. Előfordul az az esiet is, hogy a kenyérgyár üzleteiben — annak ellenére, hogy a pol­cokon ott a kenyér — nem szol­gálják ki a vevőket, magyaráz^ va: csak felsőbb szervek utasítá■* sara lehet több kenyeret kimér« ni. Kommunistáinknak, minded öntudatos dolgozónak kötelessé­ge harcolni a sorbanállás ellen. Kövessék az -olyanok példáját, mint Somogyi Ferenc elvtárs, aki a Széchenyi-úti kenyérbolt előtt álló dolgozóknak megma­gyarázta, hogy az ellenség szer­vezi a sorbanáliást, becsületes dolgozó nem hallgat az ellenség szavára. Szavai nyomán az ott lévő közel 80 dolgozó eltávozott az üzlet elöl azzal, hogy később sorbanállás nélkül vásárolnak kenyeret. De meg kel! magya­rázni azt is, hogy délutáni vo­natainkon falusi dolgozóink negymennyiségű kenyeret visz­nek ki a város területéről, mely túlnyamórészbem a kulákokhaz, a spekulánsokhoz kerül. Ezek az „utazók” akarva, akaratla­nul a munkás-paraszt egységet rombolják, népünk ádáz ellensé­geit segítik aljas terveik végre-' hajtásában. A városi pártbizottság hosszú időn keresztül szájtáti módon nézte az ellenség kártevéséit. Nem harcolt következetesen az opportunizmus ellen, nem moz­gósította a funkcionáriusokat, a kommunistákat, a népnevelőket a felvásárók, a harácsolok, a rémhírterjesztők leleplezésére. Ä városi pártbizottság feladata magától adódik. Városunk lat kosainak kenyér- és lisztellátást biztosítva van. Ezt kell tudatot sitani a dolgozókkal, meg ken értetni mindenkivel, hogy a sort banállással az ellenséget segíti jük, hogy becsületes dolgoz! nem álj sorba. i Visszaéléseiéit bíróság elé állítják az újlőrincfaivi tejkezelőt Az újlőrincfaivi dolgozók be­csülettel tettek eleget tejbeadási kötelezettségüknek, mégsem ktp- táik meg a szabadon beadott tej után a korpát. A panaszok nyomán vizsgála­tot indított a MÉSZÖV és en­nek nyomán fény derült Törő­csik Gábor, a helyi földműves- szövetkezet tej kezelői ének bűnös üzelmeire. A szövetkezet 42 má-- zsa korpát kapott, amit a gazdák között kellett volna kiosztani. Ebből azonban mindössze 27 mázsáról tudott elszámolni _ a tejkezelő — 15 mázsa korpának nyomaveszett. Helyesebben: Tö­rőcsik Gábor 8 mázsát illetékte­len személyeknek adott el, há­rom mázsát saját lakására is szállított. Megállapította azt is a vizs­gálat. hogy a tejkezeiő több te­jel vett át a gazdáktól, mint amennyit bejegyzett. S a havi 70 litere« tej többlet ára a saját zsebébe vándorolt. így csapta be a tej beadó gazdákat: nem­csak, hogy a korpajárandóságot „elfeledkezett” kiadni, hanem még kevesebbet is fizetett ki a gazdáknak, mint amennyi járt volna a tej után. Törőcsik Gábor visszaéléseiért, bűnös özeiméiért, felelős a szö­vetkezet ügyvezetője is, aki mint kiderült, maga is eladott illeték­telennek egy mázsa korpát. De felelősek a szövetkezet igazga­tósági tagjai is, akik megfeled­keztek az ellenőrzésről, akik an­nak idején hozzájárultak a Sa­rudról rossz munkájáért levál­tott Törőcsik Gábor alkalmazá­sához. A MÉSZÖV azonnal felfüg­gesztette a bűnös tejkezelőt, 6 bűnvádi feljelentést tett ellene. A nép bírósága ítélkezik majd a falu becsületes dolgozóit meg­károsító Törőcsik Gábor felett Nem szívlelik meg a dolgozok javaslatait MÁTRAVIDÉKI ERŐMŰ / Április 4-re készülnek az erőmű dolgozói Büszkék Heve» megye ^dolgo­zói egyik legjelentősebb ener­giaüzemünkre. az Erőműre. Az üzem munkásai, műszaki vezetői már az elmúlt esztendőben is kiváló eredményeket értek el — a hírnévhez méltóan most érté­kes felajánlást tettek április 4 méltó megünneplésére. Vállal­ják, hogy április 1-ig 1490 megawatt órával többet termel­nek, a Csorba széntakarékossági mozgalom keretén belül 3988 tonna lignitet takarítanak meg. Ujftások révén eddig az időpon­tig 150.000 forint megtakarítást érnek el, A balesetek elleni harc foko­zásával az elmúlt évihez-képest 15 százalékkal csökkentik a bal­esetek számát. Április 4-ig a Rő* der-mozgalom kiszélesítésével 65 dolgozót tanítanak be új mun. kakor be, HATVANI TÉGLAGYÁR Április 4-én megkezdi a gyártást megyénk új téglagyára A VÖLGYBEZÁRT FALU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents