Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-15 / 14. szám

1953 február IS. 3 NÉPÚJSÁG Harcban a februári terv teljesítéséért Megtárgyalták Crottncr Sándor elvtárs beszédét az Eprcsehi bánya dolgozói Eger csehi szénbánya dolgozói, műszaki vezetői megtárgyalták Czottner Sándor bánya és ener­giaügyi miniszter február 7-én, a bányaérteíkezlöten elhangzott beszédét. A megbeszélés rész­vevői nyolc pontban rögzítették azokat a feladatokat, melyeknek sikeres végrehajtásával biztosít- tattjáik a bánya eredményes, za­vartalan munkáját. Elhatározták, hogy 275 méter­rel növelik a frontok hosszúsá­gát, új vágatot nyitnak a XX-as sikló front alsó szárnyán. A gépkiesés csökkentése érdeké­ben, a frontfejtések közeiében előre elkészített fülkében szer­számosládákat hdyeznek el, amelyekben a legszükségesebb alkatrész is megtalálható. El­mélyítik ® körzetvezetők személyi felelősségét, a sztahanovisták ■két-két száz százalékon alul tel­jesítőt patronálnak, hogy azok három hónapon belül túlteljesít­sék napi előirányzatukat. Kecs­kés János sztahanovista vájár arra tett ígéretet, hogy termelé­si előirányzatát 20 százalékkal túlteljesíti, csapata a szén jelen­legi 14.6%-os homoktartalmát 4.6%-kal csökkenti. Palla Ferenc sztahanovista esztergályos vál­lalta, hogy 4 ipari tanulónak és 2 segédnek adja át módszerét. Az üzem versenyre hívta ki az Ózdi Szénbányászati Tröszt va­lamennyi frontfejtését a cikius- normatényezők túlteljesítése, a frontok előrehaladási sebességé­nek. valamint a szállítógépek kihasználási százalékának nö­velése, a fajlagos fát-és robbanó- anyagíogyasztás csökkentése te­rén. A vállalat főmérnöke külön ígéreteit tett arra, hogy a mű­szaki értekezleteken rendszere­sen felkészíti a műszaki dolgo­zókat és a sztahanovistákat a jobb munkaeredmények elérésé­nek érdekében. Teljesítik április 4-i fogadalmukat a felnémeti cemenltelep dolgozói Örömmel és megelégedéssel tekintenek vissza a felnémeti Cementtelep dolgozói az elmúlt év sikereire; — évi tervüket már december 18-án befejezték. Nem csökkent a lelkesedés az új esz­tendőben sem. vállalást tettek, hogy április 4-re negyedévi ter­vüket 10 százalékkal túlteljesí­tik és a selejtet 2.5 százalékról 1 százalékra csökkentik, ugyan­akkor teljesen megszüntetik az igazolatlan mulasztásokat. Január első napjaiban két­szer öntötte el az árvíz az üze­meit, nyolc műszak esett ki a termelésiből, de a jó megszerve­zett páros brigádverseny ered­ménye nyomán 33 dolgozó telje­sítette 150 százalék felett nor­máját. Az üzem 117 százalékra teljesítette januári tervét, 1 szá­zalékra csökkent a selejt, s tel­jesen megszűntek az igazolatla­nul mulasztások. Radnai Sándor levelező Petöíibánya is csatlakozott a rózsaszentmártoniak felhításálior Sokszáz tonna szénnel adósai népgazdaságunknak a petőfi- bányai bányászok. Az adósság törlesztése, évi tervük sikeres teljesítése érdekében április 4 tiszteletére csatlakoztak a ró­zsaszent mártoniak felhívásához. Vállalták, hogy behozzák januá­ri lemaradásukat, az első ne­gyedévben 2500 a másodikban 3500, a harmadikban 4000, a ne­gyedikben 3600 tonna szenet termelnek terven felül, & ezzel december 21-re befejezik évi tervüket, A vállalás teljesítése érdekében DISZ-frontot szer­veznek és évvégére 105 munkai. módszeráladó segítségéve! a je­lenleg 100 százalék alatt telje­sítő dolgozók számát 20 száza­lékkal csökkentik. A népnevelőmunka megjaví­tásával, az elmúlt évi 1.38 szá­zalékos igazolatlanul mulasztók arányszámát évi átlagban egy­százaik alá csökkentik, s a tisztán-termelés érdekében egyet­len esetben sem lépik túl a megengedett meddő százalékot. A műszaki vezetés arrai tett ígé­retet, hogy biztosítja a folya­matos anyagellátást, az új mun­kahelyek időre való elkészítését,, valamint az elővájási csapatok teljesítményének dekádonikirati, a fronti dolgozók eredményeinek naponkénti értékelését. Mészáros István vájár és bri­gádja külön is felajánlást tett. ígérik, hogy eddigi 78 százalé­kos átlagteljesítményüket az első negyedévben 100 százalék fölé emelik, betartják a meleg- csákány váltást, nem tűrnek meg igazolatlan mulasztást, a bányabiztonsági szabályok be­tartásával elérik, hogy egyetien baleset se történjen. A rob­banóanyag felhasználásában 25 százalékos megtakarítást érnek el. A Mészáros-brigád párosver­senyre hívta ki a várpalotai szénbányáit, januárban legjobb eredményt elért brigádját. A petőfibányai úttörők felajánlása Rákosi elvtárs 61. születésnapja tiszteletére A Petőfibánya-telep úttörői már tavaly is bebizonyították, hogy méltók szüleikhez a bányá­szokhoz. „Tanulj ma többet mint tegnap'* mozgalom tőlük indult ki. Es jobban is tanultak, fegyel­mezettebbek voltak mint azelőtt. Most ismét felhívással fordultak a megye összes úttörőihez. Ver­senyre hívják a fiatalokat, Rákosi elvtárs 61. születésnapja ra. A petőfibányai úttörőcsapat versen yf ei h í v á s ába n vállalja, hogy a csapat az év végéig eléri a négyes tanulmányi átlagot, ezért a kitűnő, jeles és jó tanu­lók elégséges- és közepesrendű tanulópárjuk eredményét eggyel emelik. Tájrajzi múzeumot ké­szítenek, biztosítják a tanuiópá- rok és szakkörök rendszeres foglalkozását, a verseny tartama alatt példamutató magatartást tanúsítanak, hogy ne forduljon elő fegyelmi eset az iskolában. Az iskolai késéseket 100 száza­lékig megszüntetik. Állandóvá teszik a fémgyűjtést, a lakótelep dolgozóival tudatosítják a taka­rékosság jelentőségét. Tapaszta­latcsere értekezletet tartanak a környék többi úttörőivel. Külföldi vendégek az egri békenagygyűlésen Nagyjelentőségű esemény színhelye lesz február 17-én, este háromnegyedhatkor az egri Dózisa mozgó. Eger város dolgozói nagyszabású béke- gyűlést tartanak, melyen meg­jelennék a.z MSZT II. kongresz- szusára érkezett Mongol-, Cseh­szlovák- és Német-Szovjet Ba­ráti Társaság küldöttei is. A küldötteiket meleg szeretettel várja a megyeszékhely dolgozó népe. AMÍG a fából gyermekkocsi lesz LÁTOGATÁS AZ EGRI BABAKOCSIGYÁRBAN végig kés‘családanya, hét asszonytér­Ezelőlt egy évvel, ha mentünk az egri Kertész-utcán és befordultunk a Kocsics Ber- nát-utcába — balkézre egy üres telket és egy romos elhanyagolt épületet láthattunk. 1952. már­cius 21-én eldőlt ennek a romos épületnek a ßorsa: a megyei ta­nács végrehajtó bizottságai elha­tározta, hogy gyermekkocsigyá­rat létesít ezen a helyen. Az el­határozást tett követte, s már augusztusban megkezdték — az épület kijavítása után — az üzem berendezéseinek munkála­tait, amelynek szervezésével Kárpáti Vilmos igazgatót bízták meg. Különösen a dolgozó paraszt­asszonyok körében talált meleg fogadtatásra az új gyár, mivel újabb kereseti forráshoz juttatta őket Eleinte szánkókat és há­romkerekű gyermekkerékpárokat gyártottak. Az első minta-gyer­mekkocsit október végén készí­tették el, s azóta december 31-ig 120-at gyártottak. Most ha véletlenül a Kocsis Bernát-utcába tévedünk, azt lát­hatjuk, hogy az álomból valóság lett: felépült Egerben a gyermek- kocsigyár. Kívülről egyszerű épületnek látszik, belülről szor­gos munka folyik az elég jól felszerelt műhelyekben. Míg elkészül egy kocsi na­gyon sok kézen megy keresztül. Először az asztalosokon van a sor, akik megcsinálják a kocsi farészeit: fürészeléstől és kala­pácsolástól hangos ez a műhely- rész. Itt kapja meg a gyermek- kocsi a formáját. Az itt dolgozók nagyrésze nem dolgozott még ebben a szakmában, soha nem készített gyermekkocsit. De azért megy a munka, szívvei- Iélekkel dolgozik minden egyes munkás. Erdei Erzsébet novem­berben került az üzem asztalos­részlegéhez. Azelőtt mezőgazda- sági. eummás napszámos-munkát végzett, most a gyermekkocsi oldalakat állítja össze — 246 százalékos teljesítményt ér el. Az asztalosműhelyből a kár­pitosokhoz kerül az elkészített faváz, ahol a puha bélést készí­tik, hogy széppé, kényelmessé tegyék a kocsikat. Itt dolgozik Román Gáborné 42 éves — dol­gozó paraszt volt — öt gyerme­sával. Románné nagy igyekezet­tel végzi munkáját, hogy a dol­gozóknak ne teknőbe keljen fel- nevelniök gyermekeiket, ahogyan ő nevelte annakidején. Nem régen vett egy szép kocsit, amelynek lágy rugózása ringatja álomra rózsá-sarcú unokáját. Bopkó Józsefné ezelőtt három héttel került az üzem kárpitos­brigádjába. Ma már úgy dolgo­zik, mintha mindig ezt csinálta volna. A kárpitosoktól a szerelőkhöz kerül, ahol az alvázat készítik és kerekekkel látják el a kocsi­kat. Nem régen komoly fejtö­rést okozott, hogyan tudnák a rugózást a legegyszerűbben és legjobban megoldani. Fáradozá­saikat siker koronázta. Zoltai Béla, a laksíosrcsz’eg vezetője és a szerelőkollektíva olyan ru­gózást készített, amely minden irányba biztosítja az egyenletes kilengést, s amely zökkenésmen­tessé teszi a kocsit. Jelenleg Zoltai Béla, a lakatos részleg ve­zetője új rúgózású kocsi szerelé­sen dolgozik, melyet az újító ki­állításra küldenek Budapestre. A folyamatos termelés még csak most indult meg, mivel ed­dig nem volt galvanizálójuk, a nikkelezéshez. Ez az akadály már megszűnt, s így két szerelő 24 kocsit csinál meg naponta. Eddig 500 gyermekkocsit gyár­tottak. A munka termelékenysé­gének érdekében bevezették a dolgozók teljesítményszerinti bé­rezését. így a munkások is jól járnak: bizonyítja ezt, hogy jár a elvégzik. Tizenhárom hold dohány és paradicsom kipalán- tálását határidő előtt három nap­pal befejezik. A versenykihívás maradékta­lan teljesítése érdekében, meg­szilárdítják a csoporton belül a munkafegyel met, megszüntetik az igazolatlan mulasztásokat, s a legmesszebbmenőkig betartják a szövetkezeti demokráciát. Az intézőbizottság határoza­tára szakmai oktatásban része­sítik a brigád és a munkacsapat vállalta, hogy a dolgozók verse­nyét rendszeresen értékeli, a munkafeltételeket biztosítják, az élenjáró dolgozókat pedig pénz­jutalomban részesítik. Hudák Pál felelős traktorveze­tő brigádja nevében vállalta, hogy az ősszel fel nem szántott területet február 28-ig felszánt­ják. A tavaszi szántásra két mű­szakot szerveznek, hogy mielőbb teljesítsék tervüket. A minőségi termés érdekében Veréb András vállalta, hogy a tavaszi vetőmagvakat az utasí­tásnak megfelelően jarovizáija. Barta Rózsi segédmunkás fize­tése 630 forintról 840 forintra, Erdei Erzsébet és Román Gábor­né 591 forintos keresete a telje­sítménybérre való áttéréssel 780 —800 forintra emelkedett. A dol­gozók munkalendületét fokozza az a tudat, hogy szorgalmas munkájuktól függ a minél több kényelmes, jó kivitelű, olcsó gyermekkocsi, mely a jövő új nemzedékének, a dolgozók gyer­mekeinek kényelmét szolgálja. Ez a gondolat fűtötte a vállalat vezetőségét, amikor arra gon­dolt, hogy a megmaradt kárpit- hulladékot összegyűjtik és gyer­mekjátékokat készítenek belőle, így akarják elérni, hogy a dol­gozók napközi otthonban ját­szadozó gyermekei olcsó és ked­ves játékokat kapjanak. Jó felkészüléssel — a bő termésért Határidő előtt elvetjük a tavasziakat A hesényőíeíbi Honfoglalás ter­melőszövetkezet dolgozói lelkes munkával harcolnak a tavaszi munkára való alapos felkészülé­sért. A megnövekedett felada­tok sikeres elvégzése érdekében versenyre hívták a füzesabonyi járás összes termelöcsoportjatt, és párosversenyre léptek a füzes­abonyi Petőfi tsz-szel. Vállalták, hogy a keresztsoros tavaszbúza, borsó, lencse és he­refélék vetését március 15-e he­lyett, Rákosi elvtárs születésnap­Versenyre hívja a megyét a vercelpuszfai állami gazdaság A vercelpuszfai állami gazda­ság dolgozói kibővített aktivaér- tekezleten tárgyalták meg a mi­nisztertanács tavaszi munkákról szóló határozatát. Az értekezle­ten elhatározták, hogy a maga­sabb terméshozam érdekében széleskörűen alkalmazzák a szovjet agrotechnikát. Az aktívaértekezlet határoza­tot hozott a tavaszi munkák gyors elvégzésére, a szocialista munkaverseny kiszélesítésére. Április 4-re hazánk felszabadu­lásának ünnepére csaknem vala­mennyien lelkes felajánlásokat tettek. A gazdaság vezetősége vezetőket, hogy ezzel is elősegít­sék aiz agrotechnika széleskörű alkalmazását. A pártszervezet a feladatok sikeres végrehajtása érdekében mozgósítja a tagságot, a népne­velőket és rendszeresen beszá­moltatják végzett munkájukról. A verseny kiszélesité6e érdeké­ben agitációs szempontokat dol­goznak ki, faliújságon keresztül, az intézőbizottsággal karöltve népszerűsítik az élenjáró dolgo­zókat Bettembuoh Mihály és Veréb Jó­zsef dolgozótársaik nevében ar­ra tettek Ígéretet, hogy február 20-ig kiszelektálják a vetőmagot. Mezei József, Tajti Ferenc, Pécs József traktorosok vállalták, hogy 118 hold iavasziárpát há­rom nap alatt keresztsorosun elvetnek. A gazdaság dolgozói a felaján­lások maradéktalan teljesítésé­vel harcolnak a magasabb ter­mésért a minisztertanácsi hatá­rozat végrehajtásáért, versenyre hívták ki megyénk valamennyi állami gazdaságát és termető­sz övét kezeiét I Egészségügyünkről, orvosainkról ír Irta: Varga Béla dr. főorvos „Népünk egészsége ma jobb, mint bármikor azelőtt és gon­doskodni kívánunk arról, hogy tovább javuljon”, Ezt mondotta Rákosi elvtárs országgyűlési be­szédében. Es valóban, ahogy iparunk 1952-ben 23.6 százalék­kal többat termelt, mint 1951- ben, egészségügyünk is hatal­mas fejlődésen ment át az el­múlt évben, hogy .népünk egészsége ma jobb” lehessen ,,mlnt bármikor azelőtt”. De a fejlődés nem állhat meg, egész­ségügyünknek még nagyobb lé­péssel kell követnie népgazda­ságunk fejlődését a jövőben is. A számok tengeréből — me­lyek népgazdaságunk és vele párhuzamosain egészségügyünk eddig elért eredményeit tükrö­zik — ha csak egy-kettőt eme­lünk is ki, képet nyerhetünk a fejlődés hatalmas üteméről. 1952-bai a. szakorvosok naponta 11.000 szakorvosi rendelőórán látták el a jelentkező beteg dol­gozókat és 1953-ban kormányzat tunk napi 13.400-ra akarja emel­ni a szakorvosi rendelőórák számát. Hogy csak ebből mit kapott Heves megye, arrai egy számadatom keresztül rávilá­gíthatunk. Megyénkben az el­múlt évben több, mint 335.000 dolgozót vizsgáltak meg szak­orvosaink a rendelőórák alatt. A szakorvosi; rendelőórák száma pedig 1953-ban már több mint kétszeresére emelkedett az 1951 évinek. Emellett megyénkben je. lenleg 2647 kórházi ágyon ápol­nak állandóan betegeket. Csak tüdő,gondozóinkban fa kórháza kát nem is számítva) 36 000 em­bert röntgeneztek meg 1952-ben. Ipari munkásságunk hősi munkája emeli termelésünket, épiai új büszkeségeinket, Sztál in­várost, Inotát, a földalatti vas­utat, stb. Bányászaink hősi mun­kájára van szükség, hogy szén- termelésünk állandóan tovább gyarapodjék. Es egészségügyünk további erős fejlesztése, egész- ségügyi dolgozóinkra ró hősi feladatokat most is és a jövőben is. Egészségügyi dolgozóink túl­nyomó többsége helyesen látja a feladatok nagyságát, magasz­tosságát és lelkesedéssel vesz részt az egyre szaporodó mun­kában. Tudásaink, orvosaink bő­ven merítenek a szovjet orvos­tudomány nagy eredményeiiből. Kutatásaikká!, miegfeszített or­vosi munkájukkal napról-oapra csökkentik beteg dolgozótársaik szenvedését, adjjálk víissiza őket egészségesen t á r s aidalmunkn ak, hogy termelő munkájukat foly­tathassák. Ápolóink és minden­fajta egészségügyi dolgozónk — az egészségügyi munkának bármely része legyen is rájuk bízva — túlnyomó többségükben becsületesen és valóban hősi hölytá,11 ássál végzik éjjel-nappal f árasztó munkajukait Természetesen nem volna he­lyes a kép, ha nem látnánk meg a hibákat és nem vennénk éáz- re, hogy a sok jó munka, ered­mény és hősi helytállás között hibák is akadnak szép számmal. Ahogy az eredmények kiharco­lásáért küzdünk, ugyanúgy küz- denünk kell a káros jelenségek eltüntetéséért is. Az egészségügyi dolgozó — legyen ápolóról orvosról, gyógyszerészről vagy terü­letünk bármely dolgozójáról szó — embertársaink kritikájának (sokszor helyes, néha helytelen kriükáj ának) ref lektori ényébem dolgozik állandóan. Munkánk alanya mindig az ember, aki érez, lát, hall és — naigyon he­lyesen — kritikát is gyakorol felénk. Ez a kritika éltet, ser­kent, (mert a kritika legtöbbje jó) és néha íejibekói int, helyes útra 1® terel. Ez a fejlődés he­lyes útja. — Persze akadnak olyan hangok Î6 — és nem egy­szer a megyei fan,ács felelős funkcionáriusai résziéről — amikor az észleli hibákból hely­telen következtetéssel az egész- ségügyi dől gőzök összességére szeretnének követ dobni. Ezzel önkénytelenül az ellenség sze­kerét tolják. Ahogy megbocsájt- hatatlan hiba volna még gon­dolni is arra, hogy a Szovjet­unióban nem régen leleplezett néhány megfizetett gyilkos kém működése miatt csak szemernyit is kiissebbítemi merje valaki a I szovjet orvosok sok tíziazrének hatalmas tudományos és gyó­gyító munkáját, éppen úgy ká­ros — és nem eléggé elítélhető — az a néhány hang. amely aczélattilák működéséből sze­retne levonni következtetést me­gyénk becsületes orvosai és egyéb egészségügyi dolgozói felé. Aki a nép bizalmával visz- szaél, gyógyítás helyett üzérke­dik, az megérdemli és bizton el is nyeri igazságszolgáltatásunk kemény büntetését. Az aczélatti- 1 alkat, becsületes egészségügyi dolgozóink ön magúi; vetik ki soraikból, amire már a múltban is volt példái. Ezekkel dolgo­zóink nem engedik beszennyezni megyénk kórházainak, orvos ab nak méltán kiérdemelt jó hír­nevét és becsületét. Meg kell mondanunk azonban' azoknak, ak:fc úgv vélik, hogy a halottak nem tudnak beszélni, hogy az élői; viszont tudnak be­szélni és elmondják, hogy a csecsemőhalálozások számát 'kö­zel felére sikerült már csökJ kenteni megyénkben az 1945. évihez viszonyítva és az egyéb ha! akisetek száma 5.9 százalék­kal csökkent. Es vájjon nem egészségügyi dolgozóink mun­káját mutatja-e, hogy vérhas megbetegedésben egyetlen gyer­mek sem halt meg az elmúlt év­ben? Vagy hogy emlőrákban egy év alatt-csak egy beteget vesztettek el? És még sok ered­ményt sorolhatnánk fel a gyó­gyítás és a tudományos munka területéről, pedig kórházi és rendelőintézet orvosaink még mindig csökkent létszámmal dolgoznak. Körzeti kezdő orvosi állásaink közül jelenleg is 22 áll üresen, amit másik 22 or­vos lát el, 22 saját körzete mel­lett Dolgozó népünk ezt látja, érzi és nagy bizalmával tiszteli meg egészségügyi dolgozóinkat Ennek talán legékesebb bizonyí­téka, hogy kórházaink ágyki- haisználása, tömöttsége országo­san első helyen áll, már a ne­hézségek határát súrolva mű­ködésében. Lehetséges volna, hogy az általánosító elvtársak ezeket az eredményeket nem is­merik? Ez utóbbi szégyen volna rájuknézve. Megyénkben i6 rengeteg -ne­hézségekkel küzdünk. De nehéz­ségeink nagy része a fejlődés nehézségeiből adódik Orszá­gunkban a lakosság bizonyos számára több orvos jut, mint Franciaországban vagy Bel­giumban, de nálunk a fejlődés üteme oly nagy, hogy már ez is kevésnek bizonyul. Ötéves tervünk befejeztével a biztosítot­tak száma 70 százalékra emei- kediik. Megyénkben a biztositásr ba bevarrtak száma 1946 óta közel három és félszeresére emelkedett. Es még tovább fog emelkedni. A Szovjetunió fejlett egész­ségügyi munkájának példájára, hatalmas hálózatot fejleszt ki népi demokráciánk rákos és egyéb daganatos betegségek ko­rai felismerésére és leküzdésére. Rákszűrő vizsgálatokon me­gyénkben 1951-ben 3083, 1952- ban 7852 egyént vizsgáltaik meg és 1953-ban 11.200 vizsgálatot vettünk tervbe. Tizenkét üze­münkben már 12 üzemorvos dol­gozik. Csak Egerben úü gyer­mekosztály létesült, újszülött osztályt állítottunk fel. balese- tisebészeti-osztály létesül, bő­vült a szülészed osztály, új bővített szemészeti osztály épül. Na gytel jesí í ményű röntgen -1 abo- raíóriumot, nagy központi la­boratóriumot, vérellátó közpon­tot kap Eger. Egészségügyünk fejlődésének eredményeiből közel sem sorol­hatunk fel mindent. Az eddigiek is megfeszített munkát igényel­nek és további fejlődésünk el­látására munkáinkat mégjobban fokozni kell. A szocialista egész­ségügy építése nemes és ma­gasztos feladat. Megvalósítása rrinden egészségügyi dolgozó mindig fokozottabb helytállását követeli meg. De pártunk biz­tosítja azokat a lelhet ősegeket melyen át Minidig jobb munkát tudunk végezni és ha ehhez ta­nácsaink is megadják az építő segítséget, dolgozóink odaadó munikája biztosítja az eredmé­nyek további fokozását, szocia­lista egészségügyünk minél jobb fejlődését megyénkben is. \ k

Next

/
Thumbnails
Contents