Népújság, 1953. február (10-17. szám)
1953-02-12 / 13. szám
f?S3 február I’ N EPUJSAG . Az egységes falusi párfveze- tőségek és falusi, pártbizottságok titkárai értekezletet tartót itak Egerben, amelyen értékelték eddigi munkájukat és megbeszélték az előttük álló legfontosabb feladatokat. Az értekezleten Sa'.lós Gyula elvlárs,_ a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője tartott beszámolót. Bevezetőben ismertette a második kongresszus által elénk •állított meg növekedett feladatokat, amelyeket osak a falusi pártszervezetek megerősítésével, az egész párttagság aktivizálásával és a p árion - kívüli dolgozók mozgósításával valósíthatunk meg. Utalt arra a nagyjelentőségű segítségre, amelyet a járási titkárok országos értekezlete adott a pártaktívahálózat kiépítéséhez, majd az e téren elért eredményekkel foglalkozott. Elmondotta többek között, hogy az egységes falusi párt- vezetőségek titkárai fokozottabb gonddal kezelik a szocialista szektorokat, és megtanítják az alapszervezeti titkárokat a pártcsoportokkal és kisgtjűlési előadókkal való rendszeres foglalkozásra. Ez azt eredményezi, hogy növekszik a párttitkár tekintélye é« a falú dolgozói egyre nagyobb bizalommal és szeretettel fordulnak hozzá problémáikkal. így van ez Horton, Felnémeten és másutt — számos példával igazolhatjuk, hogy a párttitkár nem máról holnapra, hanem hosszú időn át a Egységes falusi pártvezetőségek és pártbizottságok titkárainak értekezlete Egerben TELJES ERŐVEL A TÉLI SZÁNTÁS SIKERÉÉRT dolgozók türelmes nevelésével az osztályellenség kíméletlen leleplezésével tudja csak megszerezni tekintélyét. Sallós elvtárs ezután a hiá nyosságokkal foglalkozott. Megállapította, hogy egyes pártvezetőségek és pártbizottságok titkárai, még nem teljesen vezetői, gazdái területüknek. Ennek egyik oka, hogy a megyei párt- bizottság, párt- és tömegszervezetek osztálya sem tanította megfelelően a járási pártbizott Ságokat arra, hogy foglalkozzanak az egységes falusi pártvezetőségek és falusi pártbizottságok titkáraival, hogyan tanítsák meg őket az aktívákkal való foglalkozásra. Egyik alapvető hiányosság, hogy az egységes falusi vezetőségek és pártbizottságok, csak saját maguk melleit építik ki az aktívákat. ugyanakkor nem tanítják meg a hozzájuk tartozó alapszervezeti titkárokat arra, hogyan építsék ki aktívahálózatukat. Másik alapvető hiányosság, hogy kevés a dolgozó parasztaktíva, főleg a pártonkívüli, de jók az alkalmazott. Az egységes falusi pártvezetőségek és pártbizottságok titkárainak egy része, az alapszervezetek titkárainak többsége, nem ismeri az aktíva fogalmát, és így komái y hiányosságok mutatkoznak az aktívákkal való foglalkozás terén is. Egyes helyeken bürokratikusán irányítják az alapszer-1 vezeleket, nem törődnek a párt- ' aktívák politikai és szakmai fej lödésével. A feladatokról szólva hangoz tatta Sallós elvtárs: a járási pártbizottságoknak munka közben kell az egységes páftveze- tőségek és falusi pártbizottságok titkárait segíteni abban, hogy megtaníthassák a hozzá juk tartozó alapszervezeti titkárokat az aktívákkal való helyes foglalkozásra — felhasználva erre az SZKP XIX. korgresz- szusa útmutatásait. Széleskörű párt- és pártonkívüli aktívahá- lózatot keli megteremteni, és ügyelni kell annak összetételére. Az alapszervezeti vezetőségek egy-kéthavonként hívják össze a pártaktivaérlekezletet és vitassák meg a párt előtt álló legfontosabb feladatokat és rendszeresen ellenőrizzék az aktívák munkáját. Segítsék őket a nehézségek leküzdésében, helytállásra, a határozat maradéktalan végrehajtására, a bírálat, az önbirálat kifejlesztésére tanítsák, neveljék őket. Népszerűsítsék, állítsák példaképül a többiek elé a jó munkát végző aktívákat, a rosszul dolgozókat pedig építően bírálják vagy súlyosabb esetben váltsák le. Sallós elvtárs beszámolóját számos hozzászólás követte. A titkár elvtársak elmondták tapasztalataikat és feltárták azokat a hiányosságokat, melyek munkájukat nehezítik. Csaknem valamennyi hozzászóló foglal- ...... _______________ ko zott azzal, hogy a járási pád- I titkárokat,' akik különösen bizottságtól kevés segítséget ' munkát végeztek. határozatát. A megyében 3500 fogat végezheti a téli mélyszántást, de a községi tanácsok sem szorgalmazzák megfelelően. nem magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a hátralévő téli szántás maradéktalan elvégzésével. legalább 300.000 mázsa kukorica többlet- termelés érhető el. A hátralévő két hét alatt mindennap 3000 holdat kell felszántani, hogy behozzuk a lemaradást — erre kell mozgósítani a pártszervezeteknek, a községi tanácsoknak. Szét kell verni azt a megalkuvó álláspontot, hogy „nem lehet szántani”. Az ilyen álláspont azt eredményezi, hogy például a hevesi gépállomáson az egyik traktorista 40 centis sávokat kihagyott és egyszerűen ráfordította a földet. Inkább azt hangoztassák a gépállomások, a falu vezetői, hogy „lehet szántani" — ha' akarunk, ha megértjük, mit jelent népgazdaságunk számára, de az egyén számára is a jól végzett téli mélyszántás. Alkudozásnak nincs semmi helye! A községi tanácsok elnökei, a felelősek, hogy a község minden körülmények között telj jesítse > tervét. Á pártszervezetek népnevelői, a kommunisták mozgósítsák erre a dolgozó parasztokat, . ha máskép nem megy. fogjanak két pár lovat az eke elé. Járjanak a kommunisták az élen ebben a munkákén is, közvetlen munkaerejükkel is segítsék az arra Szorulókat. A gépállomásokon ?» Komolyan meg kell javítani a munkát. A megyei gépcsoport vezetői, élükön Burai Sáirffor és Noszál Rezső elvtársakkal, akiket súlyos felelősség terhel a lemaradásért, fokozzák ellenőrző munkájukat, s ne riadjanak vissza a felelősségrevonástól sem. Meg kell érteni, hogy minden nap sokezer mázsa gabonát, kukoricát jelent, hogy egyetlen traktorista felelőtlen munkája komoly mértékben veszélyeztetheti egy-egy termelőj szövetkezet évi tervének teljesítését. A járási pártbizottságok és a járási tanácsok is javítsanak az ellenőrzésen. Harcoljanak a téli szántás meggyorsításáért. A terv teljesítéséért a járási párt- bizottságok titkárai, a járási tanácsok elnökei személyükben is felelősek. Dolgozzon úgy megyénk minden traktoristája, minden dolgozó parasztja, hogy február 28-án ne legyen egyetlen hold felszántatlan területünk sem, hogy jól felkészülve, a minisztertanács határozatának szellemében induljunk a tavaszi munkák nagy erőpróbájára. kapnak. Még mindig előfordul, hogy a JB-k munkatársai „futármódjára" instruálják a titkár elvtársakat és igen kevés segítséget adnak a gyakorlati munka elvégzéséhez. Az értekezleten felszólalt Vá- czi Sándor elv társ is, a megyei pártbizottság titkára. Váezi elv- társ többek között megállapította, hogy a járási pártbizottságok még mindig nem gazdái területüknek. Sokezer utasításokat, parancsokat osztogatnak, bürokratikusán kezelik a falusi párt- szervezeteket. Igazat adott azoknak az elvtársaknak, akik bírálták a járási bizottságok munkáját és kijelentette: a járási bizottságoknak komolyan vál- toztalniok kell munkájukon. Vá- ezi elvtárs, utalt az SZKP XIX. kongresszusára, majd ismertette az alapszervezetek és a osúcs- vezetőségek titkárainak feladatait. Ezután az alapszervezeti titkárok szép, nemes munkájáról beszélt, akik a szocializmusért folyó harc első vonalában harcolnak. „Az a jó párttitkár — mondotta —, aki nehézségben megállja a helyét, aki olyan embereket nevel, akik bármikor bármilyen helyzetben harcolnak a párt elölt álló feladattok megvalósításáért." Váczi elvtárs hozzászólása után még több értékes hozzászólás hangzott el, majd az értekezlet végén S allós elvtárs könyvvel jutalmazta, azokat a ió Kényeimeskedés, az újtól való irtózás veti vissza a termelést az Egercsehi bányában Egerosehi bánya januári tervét 57.9 százalékban teljes.iette — 600 vagon szénnel maradt adósa dolgozó népünknek. Emelkedett-e a termelés februárban? Nem! Február 6-án egy műszak alatt mindössze 364 csille szén jött ki a bányáiból, e 7-es ereszkei front 80 csille szenet termelt. , , Az' egész ország, de megyertx iparai is úgy várja a szenet, mint a falat kenyeret — de Egerosehi bányai, ahelyett, hogy törlesztene adósságát, újabb 48 vagonnal toldotta meg február első hat napjában. S amíg csökken a termelés, addig ezzel párhuzamosan emelkedik az igazolatlanul hiányzók száma. Február 2-án 63. 3-án 75, 4-én és 5-én 87 bányász „felejtkezett el' munkába jönni. Ha mvnd sze- nelőváj árnak számítjuk, akkor az igazolatlanul mulasztók jóvoltából 2349 mázsa szén maradt a földben, ennyivel kevesebb jutott az iparba a dolgozóik háztartásába. Fel merül a kérdés, mi az oka annak, hogv Egercsehi bánya hónapról hónapra messze elmarad terve teljesítésétől, hogy megyénk minden becsületes dolgozója csak szégyenkezéssel tud gondolni az ott folyó munkára. Az, aki nem ismeri az egercsehi bányászokat, aiki/k már számtalan nehézség közben hősiesen állták meg helyüket, azt gondolhatná, hogy talán aiz ország legrosszabb munkásai dolgoznak a bánya mélyén. Ez nem így van! A dolgozók nagy többsége bátran megállná a helyét mindenütt, s mint egyesek eredménye is bizonyítja, nincs hiány a helytállásban otthon sem. Erről tanúskodik az is a többi kozott, hogy a csehi bányászok ígéretet tettek: április 4-ig 800 tonna szenet termelnek terven felül, csökkentik az igazolatlanul hiányzók számát. Mi történt a felajánlással, s mi történt a lelkesedéssel? A bánya műszaki vezetői, élükön Lohrnian Keresztélv főmérnökkel, s Mag Béla üzemvezetővel, lebecsülik a dolgozóik kezdeményezését, lelkesedését, s önkényesen, a dolgozók megkérdezése nélkül, meghamisították a felajánlást, 800 tonna helyeit 300 tonnára. Felmerül a kérdés, miért volt erre szükség? Egyszerű a felelet: így kényelmesebb. Február 6-án ötször szakadt el a kaparósza- laig, a 22-es ereszkénél rendszeres a meghajtóláncszakadás. A 7-es ereszkében a gumiszáláig, duzzadás következtében már a tetőzetet súrolja, olyan rossz a levegőellátás, hogy ezen a munkahelyen 42 percig kel! várni egy robbantás után, amikor egy műszak alatt, egy munkás nyolcszor robbant. Ezeken és a többi hiányosságokon kellett volna segíteni a bánya műszaki vezetőségének, hogy biztosítsák a dolgozók nemes felajánlásának teljesítését. Mag Béla, Lerman Keresztély nem elemőrzi, nem törődik az aknászokkal sem. Ez az oka annak, hogy eme’jkedik az igazolatlanul mulasztás, mert nincs felelösségrevonás. Bíró k. Józseffel, Ivádi Józseffel az élükön, nem harcolnak az aknászok az olyan légkör kialakításáért, amelyben szégyen a rnunkakorü- lés és a lógás. Azok az emberek, akik kényel- meskedésü kikel ilyen komoly károkat okoztak a termelésben nem restek arra sem, hogy tiltakozzanak a gépesítés, a szovjet módszerek — egyszóval az új elten. A 20-as kísérleti frontfejtésen a BF 4-es réselőgéppe! 18 perc alatt 18 métert réseitek ki — 18 ember egyórás kemény munkáját végezte el a gép. Hunyadvári István, a kísérleti telep vezetője, a jólsikerűlt munka után javasolta, hogy-nagyobb teljesítményű szovjet gépet hozzanak a bányába, amely döntő módon segítene a termelés emelésében. Lohrman Keresztély főmérnök ijedten tárt? szét a karját: „csak most ne hozzák". Mitől fél? Attól, hogy az új gép beállítása még követelöbben helyezi előtérbe a műszaki előfeltételek megjavítását? Ügylátszik, Egercsehi bánva műszaki vezetői már odáig süllyedtek a kényeimeskedés posványába, hogy képeseik a legnagyszerűbb segítséget is visszautasútaní. A bánya lemaradásáért, e műszaki vezetőség egy részének hanyag munkájáért, döntő módon felelősség terheli a pártbizottságot, és elsősorban Szecskó Ferenc párttifkár elvtársai. Szecskó elvtárs szélmalomiharcót vív; szervez: átszervezi a nép- nevelőhálózaitot, a pártcsoport- bizaimiaikat — ami magában véve mind helyes, nagyon időszerű munka — panaszkodik a műszakiakra, kivétel nélkül ■mindre, de elmúl ászt ja a legfontosabbat: a műszakiakkal való rendszeres foglalkozást. Nem értekezleteken kell csak a műszakiakkal beszélni. A legbiztosabb eredményt csak egyéni beszélgetés, az egyéni meggyőzés hozhat. Meg kell magyarázni Lohrman Keresztély főmérnöknek, Mag Béla üzemvezetőnek, hogy mindaz, ami a bányában történik, aiz ő „lelkiismeretükön szárad”. A bélapátfalvi cementgyár termelése azért esett visz- sza, mert Tatabányáról kellett a szenét szállítani, s hogy emiatt elmaradás tapasztalható egyes építkezéseknél, s nem utolsósorban az, hogy Országh József a decemberi 62.86 forint helyett januárban 47.68 forintot, hogy Utassy M. János a decemberi 60.42 forint helyeit januárban már csak 40.04 forintot keresett milszakonkint — ezért elsősorban ők, a műszaki vezetők a felelősek. Emellett természetesen mozgósítani kell az aknászokat, a legjobb népnevelőket, a fiatalokat, hogy fokozott karbantartással, a munkafegyelem megszilárdításával biztosítsák, hogy Egercsehi bánya behozza a szégyenteljes lemaradást. i Elmaradtunk az őszi mély- I szántásban. Községi tanácsaink. I gépállomásaink túlnyomó több- I sége megalkudott az ősz: idő nehézségeivel, hivatkozva fűre I fára, elhanyagolta az. egészévi bő termés legdöntőbb alapját: a mélyszántást. Nem javul_ a I munka üteme most a téli hónapok alatt sem, bár a téli szántást, a viszonylag enyhe idő I lehetővé-teszi. Jó-e a téli szántás? Nem I vitás, hogy a koraősszel végzett I munka sokkal eredményesebb, I de a márciusi szántáshoz képest, árpából még mindig egy, kukoricából pedig majd ötmá- I zsás terméstöbbletet jelent, a I gondosan és előhántós ekével I végzett téli mélyszántás. Ennek I ellenére meg kell állapítani. I hogy gépállomásaink - túlnyomó I többsége egyszerűen „elintézett- nek vette" a szántást, a gépjavítással foglalkozik vagy mint nem egy helyen tapasztalható — még azzal sem. Szívesen takaródznak azzal a gépállomás-igazgatók, hogy „nincs időnk szántani, mert nyakunkon a gépjavítás”. Mi a valóság ezzel szemben! Az, hogy nem megy sein az egyik, sem a másik munka. Heves megye 12 gépállomása közül, bár csak néhány nap választ él minket a határidőtől, a hevesi kivételével egyetlen egy sem fejezte be a gépjavítást, csak a tarnaszentmiklősi gépállomás ért el 91 százalékot. Tűrhetetlen, _ hogy vannak olyan gépállomásaink, amelyek egyszerűen naplopásnak tekintik a téli időszakot, ahol a vezetők rothadt opportunizmusa miatt, nem haladt, sem a mélyszántás, sem a gépjavítás. Mire merészel hivatkozni a sarudi gépállomás igazgatója? Az erőgépjavításokra? — hisz még a 40 százalékot sem ériék el, ugyanakkor egész januárban egyetlen holdat szántottak csak fel. Ezért a súlyos lemaradásért, azért, hogy először a téli szántás, másodszor a gépjavítások elhanyagolása miatt veszélyezteti a sarudi gépállomás területének termelőszövetkezeteit — a gépállomás igazgatója - a felelős. Nem sokkal különb a helyzet a pétervásári gépállomáson sem, ahol mindössze hét holdat szántottak fel január 1-től, február 5-ig. Gépállomásaink súlyos mulasztására mi sem jellemzőbb, hogy az elmúlt 3 nap alatt mindössze 953 holdon végeztek téli szántást. I Nem végezték megfelelő munkát az egyénileg gazdálkodó I parasztok sem. Nem használják tel megfelelően a rendelkezé- I sükre álló igaerőt, nem harcol- I nak azért, hogy maradéktalanul végrehajtsák a minisztertanács Ünnepélyes keretek között vették át az élüzemjelvényt az Egri Dohánygyár dolgozói Az Egri Dohánygyár parikkal övezett üzemében hosszabb időn kérésziül lendületes munkaverseny folyik. A deli gőz ók lelkes munkájának meg lett az eredménye is: másodszor nyerték el a büszke éi üzemkitüntetést. Az élüzemjelvény ünnepélye« átadására a Dohánvgvár kultúrtermében . gyűltek össze a dolgozók, ameliyen megjelent a könnyűipari minisztérium megbízásából Füleld Kázmér, a dohánygyárak igazgatója, a pécsi Dohánygyár kiküldötte. Molnár József, aki az élüzemjelvényt hozta el. A megnyitót Preisen- dorf Richárdné, az üzemi párt- szervezet titkára tartotta. Hangoztatta. hogv az elmúlt esztendő eredményeinek sikeres megvívásáért elsősorban a párttagok. a kommunisták küzdöttek az élen. Példát mutattak a pár- tonkivüli de! gőz óknak és jó népnevelőmunkával segítették, hogy az üzem határidő előtt 105 százalékban teljesítse tervét. Füleki Kázmér hozzászólásában hangoztatta hogv a gvár dolgozói már két esetben érték el a második helyezést, és most bebizonyították, hogv méltók az é!üzemkitüntetésre. Sokan azt hiszik, —, mondotta továbbiakban —, hogy a termelékenységet csak az üzem bővítésével lehet elérni. Ezek tévednek! A termelést takarékossággal, a gépek jó kihasználásával, gépkí- météssel és fegyelmezettséggel is lehet fokozni. Segítsék a szia- hanovisták a gyengébben teljesítő dolgozókat, hogv a Sztaha- nov-mozga.lom tömegmozgalommá y ál jen. A felszólalások után Molnár József, a pécsi Dohánygyár küldöttétől az egri Dohánygyár két legjobb dolgozója, Nagy Béiá- né és Nyári József sztahanovisták vették át az élüzemjelvényt. Dolgozó társaik nevében ígéretet tettek: úgv dolgoznak majd, hogv az élüzemjelvényt a könnyűipari m'n:sz‘érium szakszervezetének vándcrzászla jáva! együtt, hosszú időn keresztül megőrizhessék. Ezután a jó eredményt elért dolgozók megiufalmazására került sor. A könnyűipari minisztérium Gyimesi János művezetőt, a gépek ió karbantartásáért 7(4) forinttal, Urbanovics Anna kdesánvozó- és keverőnőt sztahanovista jelvénnyel és 600 forinttal, Bérezi Ilona ifidolg-- zót szorgalmas munkájáért, Visnyei Miklóst, többszörös újításáért 500—500 forinttal, Vendrei Géza vállalat igazgatóját a jó szervező és irányító munkájáért 1000 forinttal jutalmazta. Az üzem vezetősége ezenkívül még több más dolgozót részesített 300—300 form tos jutalomba: Vendrei Géza, a válla ifi igazgató zárszavában hangoztatta, hogy a dolgozók mígértették: a termelésben elért jó eredmény kiállás a béke megőr zésének jiagy ügye mellett. Ez fűtötte a műszakiakat, m.ko- minden gépre idejében elveszítették a tervfelbontást és szó1 galmázták a termelésben ta’álható szűk keresztmetszetek felszámolását. A fizikai dolgozok fegyelmezett magatartásukkal. r, megengedett 4 százalék helyeit 2 százalék alá csökkentették a géoállásokat és az igazolatlan hiányzást teljesen megszüntették. A gyár dolgozói örömmel tekintenek a kapu felett tündők'5 él üzem jelvény re, munkájuk megbecsülésének jelére. De tudják azt is, hogy ez a megtisztelő kitüntetés még jebb munkát, te- gyelmezettíbb magatartást követel tőlük, mert csak ígv tudják biztosítani továbbra is az e'ső helyet. Több mint ezer fiatal énekeli játszott és táncolt a vasárna] megtartott ifjúsági megyei kui túr ver sen yen. A megye tegjotvl csoportjai gyűltek itt össze, lel kés, csúj.ogó szemű úttörőik kék egyenruhás MTH-sok és igen ne héz különbséget tenni, melyik csoport nyújtotta a jobbat, melyik csoport lett az első. A megye 11 énekkara színvonalas, jó műsorösszeállításban szerepelt. Szépen csengő hang, jó kiejtés, fegyelmezettség jellemezte az énekkar munkáját. Sokat fejlődtek a tavalyi s-/e- ••eplésük óta, különösen a mar- kazi, noszvaji, tiszanártai énekkarok. Az egri Tes számú, gyöngyösi Ill-as számú jltalános ének. és a mátrabalíaiaik énekés zenekara nyújtott kiváló alakítást. Nyúljanak bátrabban az énekkarok a népdaick. a gyermekdalokhoz ami közelebb ifi áll a gyermekek leikéhez. Vonjanak be még több fiatalt az énekarok munkájába, kutassák fel környékük népdalait, mmt- ahogv'az a gyöngyösi III-as «/.ámú és az oslorosi énekkar tette. A táncesoportok is sokat fejlődtek, jobbak a koreográfiák, iobban kihasználják a térformákat, bátrabban alkalmazzák a népi játékokat, ami kedvesebbé, színesebbe teszi a csoportok munkáját. Ott, ahol a népi já tékokat alkalmazzák, mint Nagvvisnyó, Felsőtárkány, Egri Uttörőház. Pély, ott sokkal lelkesebben, kedvesebben táncoltak a fiatalok, mint ott, ahol csak a műsorfüzetekhez ragaszkodtak. A tánccsoportoknál is használják fel a helyi adottságokat, forduljanak a község öregjeihez, mint Nagyvisnyót^ tanulják meg régi táncokat, játékokat, hogv felszínre hezzák ősi kincsünket, a népi hagyományt. Meg kell emlékeznünk a nagvfügedi rigmusbrigádról, melynek tagjai saját mag'jik írtak serkentő, friss rigmuskáiu- kat. Tiszta, csengő hangon, bátran énekelték. A megyei bemutató további lendületet kell adjon a csoportoknak, ne hagyják abba a kultúrmunkát, segít* sék kultúrájukkal a falu harcát, » begyűjtésért« a jól elvégzendő tavaszi munkáért. A fiatalok öröme, gyermeki jókedve magával ragadta a közönséget. amely megfeledkezett a Dózsa-színház hidegéről, a ».zéngázról, legszívesebben színpadra léptek yolna ők is, hogy bekapcsolódjanak a fiatalok tán- •‘áha játékába. A rendezőségnek figyelemmel kellett volna tennie, hogy fiatalok szerepelnek, gvorsíiani kellett volna a műsorszámok ütemét, rövidíteni a várakozás idejét. Az Tes számú énekkar félkifenctől tíz óráig várakozott a hideg színpadon. míg a bíráló bizottság összegvült. A február 15-i falusi kultűrversenvre több rendezőt állítsanak be és ígv gördülékenyebbé tehetik az előadás menetét. A legjobb csoportok szerepeltek az ifjúsági megv ei kultúrversenyen
