Népújság, 1953. február (10-17. szám)

1953-02-12 / 13. szám

f?S3 február I’ N EPUJSAG . Az egységes falusi párfveze- tőségek és falusi, pártbizottsá­gok titkárai értekezletet tartót itak Egerben, amelyen értékel­ték eddigi munkájukat és meg­beszélték az előttük álló leg­fontosabb feladatokat. Az értekezleten Sa'.lós Gyula elvlárs,_ a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztá­lyának vezetője tartott beszá­molót. Bevezetőben ismertette a második kongresszus által elénk •állított meg növekedett felada­tokat, amelyeket osak a fa­lusi pártszervezetek megerő­sítésével, az egész párttagság aktivizálásával és a p árion - kívüli dolgozók mozgósításá­val valósíthatunk meg. Utalt arra a nagyjelentőségű segít­ségre, amelyet a járási titká­rok országos értekezlete adott a pártaktívahálózat kiépítéséhez, majd az e téren elért eredmé­nyekkel foglalkozott. Elmondotta többek között, hogy az egységes falusi párt- vezetőségek titkárai fokozottabb gonddal kezelik a szocialista szektorokat, és megtanítják az alapszervezeti titkárokat a párt­csoportokkal és kisgtjűlési elő­adókkal való rendszeres foglal­kozásra. Ez azt eredményezi, hogy növekszik a párttitkár te­kintélye é« a falú dolgozói egy­re nagyobb bizalommal és sze­retettel fordulnak hozzá pro­blémáikkal. így van ez Horton, Felnémeten és másutt — szá­mos példával igazolhatjuk, hogy a párttitkár nem máról holnap­ra, hanem hosszú időn át a Egységes falusi pártvezetőségek és pártbizottságok titkárainak értekezlete Egerben TELJES ERŐVEL A TÉLI SZÁNTÁS SIKERÉÉRT dolgozók türelmes nevelésével az osztályellenség kíméletlen leleplezésével tudja csak meg­szerezni tekintélyét. Sallós elvtárs ezután a hiá nyosságokkal foglalkozott. Meg­állapította, hogy egyes pártve­zetőségek és pártbizottságok tit­kárai, még nem teljesen veze­tői, gazdái területüknek. Ennek egyik oka, hogy a megyei párt- bizottság, párt- és tömegszerve­zetek osztálya sem tanította megfelelően a járási pártbizott Ságokat arra, hogy foglalkozza­nak az egységes falusi pártve­zetőségek és falusi pártbizott­ságok titkáraival, hogyan tanít­sák meg őket az aktívákkal való foglalkozásra. Egyik alap­vető hiányosság, hogy az egy­séges falusi vezetőségek és pártbizottságok, csak saját ma­guk melleit építik ki az aktí­vákat. ugyanakkor nem tanít­ják meg a hozzájuk tartozó alapszervezeti titkárokat arra, hogyan építsék ki aktívahálóza­tukat. Másik alapvető hiányosság, hogy kevés a dolgozó paraszt­aktíva, főleg a pártonkívüli, de jók az alkalmazott. Az egysé­ges falusi pártvezetőségek és pártbizottságok titkárainak egy része, az alapszervezetek titká­rainak többsége, nem ismeri az aktíva fogalmát, és így komái y hiányosságok mutatkoznak az aktívákkal való foglalkozás te­rén is. Egyes helyeken bürokra­tikusán irányítják az alapszer-1 vezeleket, nem törődnek a párt- ' aktívák politikai és szakmai fej lödésével. A feladatokról szólva hangoz tatta Sallós elvtárs: a járási pártbizottságoknak munka köz­ben kell az egységes páftveze- tőségek és falusi pártbizottsá­gok titkárait segíteni abban, hogy megtaníthassák a hozzá juk tartozó alapszervezeti titká­rokat az aktívákkal való helyes foglalkozásra — felhasználva erre az SZKP XIX. korgresz- szusa útmutatásait. Széleskörű párt- és pártonkívüli aktívahá- lózatot keli megteremteni, és ügyelni kell annak összetételére. Az alapszervezeti vezetőségek egy-kéthavonként hívják össze a pártaktivaérlekezletet és vi­tassák meg a párt előtt álló legfontosabb feladatokat és rendszeresen ellenőrizzék az aktívák munkáját. Segítsék őket a nehézségek leküzdésében, helytállásra, a határozat mara­déktalan végrehajtására, a bí­rálat, az önbirálat kifejlesztésé­re tanítsák, neveljék őket. Nép­szerűsítsék, állítsák példaképül a többiek elé a jó munkát végző aktívákat, a rosszul dolgozókat pedig építően bírálják vagy sú­lyosabb esetben váltsák le. Sallós elvtárs beszámolóját számos hozzászólás követte. A titkár elvtársak elmondták ta­pasztalataikat és feltárták azo­kat a hiányosságokat, melyek munkájukat nehezítik. Csaknem valamennyi hozzászóló foglal- ...... _______________ ko zott azzal, hogy a járási pád- I titkárokat,' akik különösen bizottságtól kevés segítséget ' munkát végeztek. határozatát. A megyében 3500 fogat végezheti a téli mélyszán­tást, de a községi tanácsok sem szorgalmazzák megfele­lően. nem magyarázzák meg a dolgozó parasztoknak, hogy a hátralévő téli szántás maradék­talan elvégzésével. legalább 300.000 mázsa kukorica többlet- termelés érhető el. A hátralévő két hét alatt mindennap 3000 holdat kell fel­szántani, hogy behozzuk a le­maradást — erre kell mozgó­sítani a pártszervezeteknek, a községi tanácsoknak. Szét kell verni azt a megalkuvó állás­pontot, hogy „nem lehet szán­tani”. Az ilyen álláspont azt eredményezi, hogy például a hevesi gépállomáson az egyik traktorista 40 centis sávokat kihagyott és egyszerűen ráfor­dította a földet. Inkább azt hangoztassák a gépállomások, a falu vezetői, hogy „lehet szántani" — ha' akarunk, ha megértjük, mit jelent népgazda­ságunk számára, de az egyén számára is a jól végzett téli mélyszántás. Alkudozásnak nincs semmi helye! A községi tanácsok elnö­kei, a felelősek, hogy a község minden körülmények között telj jesítse > tervét. Á pártszerveze­tek népnevelői, a kommunisták mozgósítsák erre a dolgozó pa­rasztokat, . ha máskép nem megy. fogjanak két pár lovat az eke elé. Járjanak a kommu­nisták az élen ebben a munká­kén is, közvetlen munkaerejük­kel is segítsék az arra Szo­rulókat. A gépállomásokon ?» Komo­lyan meg kell javítani a mun­kát. A megyei gépcsoport veze­tői, élükön Burai Sáirffor és Noszál Rezső elvtársakkal, aki­ket súlyos felelősség terhel a lemaradásért, fokozzák ellenőr­ző munkájukat, s ne riadjanak vissza a felelősségrevonástól sem. Meg kell érteni, hogy minden nap sokezer mázsa ga­bonát, kukoricát jelent, hogy egyetlen traktorista felelőtlen munkája komoly mértékben ve­szélyeztetheti egy-egy termelőj szövetkezet évi tervének teljesí­tését. A járási pártbizottságok és a járási tanácsok is javítsanak az ellenőrzésen. Harcoljanak a téli szántás meggyorsításáért. A terv teljesítéséért a járási párt- bizottságok titkárai, a járási ta­nácsok elnökei személyükben is felelősek. Dolgozzon úgy me­gyénk minden traktoristája, minden dolgozó parasztja, hogy február 28-án ne legyen egyet­len hold felszántatlan terüle­tünk sem, hogy jól felkészülve, a minisztertanács határozatának szellemében induljunk a tava­szi munkák nagy erőpróbájára. kapnak. Még mindig előfordul, hogy a JB-k munkatársai „futár­módjára" instruálják a titkár elvtársakat és igen kevés segít­séget adnak a gyakorlati munka elvégzéséhez. Az értekezleten felszólalt Vá- czi Sándor elv társ is, a megyei pártbizottság titkára. Váezi elv- társ többek között megállapítot­ta, hogy a járási pártbizottságok még mindig nem gazdái terüle­tüknek. Sokezer utasításokat, pa­rancsokat osztogatnak, bürokra­tikusán kezelik a falusi párt- szervezeteket. Igazat adott azoknak az elvtársaknak, akik bírálták a járási bizottságok munkáját és kijelentette: a járá­si bizottságoknak komolyan vál- toztalniok kell munkájukon. Vá- ezi elvtárs, utalt az SZKP XIX. kongresszusára, majd ismertette az alapszervezetek és a osúcs- vezetőségek titkárainak felada­tait. Ezután az alapszervezeti titkárok szép, nemes munkájá­ról beszélt, akik a szocializmu­sért folyó harc első vonalában harcolnak. „Az a jó párttitkár — mondotta —, aki nehézség­ben megállja a helyét, aki olyan embereket nevel, akik bármikor bármilyen helyzetben harcolnak a párt elölt álló feladattok meg­valósításáért." Váczi elvtárs hozzászólása után még több értékes hozzá­szólás hangzott el, majd az ér­tekezlet végén S allós elvtárs könyvvel jutalmazta, azokat a ió Kényeimeskedés, az újtól való irtózás veti vissza a termelést az Egercsehi bányában Egerosehi bánya januári tervét 57.9 százalékban teljes.iette — 600 vagon szénnel maradt adó­sa dolgozó népünknek. Emelke­dett-e a termelés februárban? Nem! Február 6-án egy műszak alatt mindössze 364 csille szén jött ki a bányáiból, e 7-es eresz­kei front 80 csille szenet ter­melt. , , Az' egész ország, de megyertx iparai is úgy várja a szenet, mint a falat kenyeret — de Eger­osehi bányai, ahelyett, hogy tör­lesztene adósságát, újabb 48 va­gonnal toldotta meg február első hat napjában. S amíg csök­ken a termelés, addig ezzel pár­huzamosan emelkedik az igazo­latlanul hiányzók száma. Feb­ruár 2-án 63. 3-án 75, 4-én és 5-én 87 bányász „felejtkezett el' munkába jönni. Ha mvnd sze- nelőváj árnak számítjuk, akkor az igazolatlanul mulasztók jóvoltából 2349 mázsa szén maradt a földben, ennyivel kevesebb jutott az ipar­ba a dolgozóik háztartásába. Fel merül a kérdés, mi az oka annak, hogv Egercsehi bánya hónapról hónapra messze elma­rad terve teljesítésétől, hogy me­gyénk minden becsületes dolgo­zója csak szégyenkezéssel tud gondolni az ott folyó munkára. Az, aki nem ismeri az egercsehi bányászokat, aiki/k már számta­lan nehézség közben hősiesen állták meg helyüket, azt gon­dolhatná, hogy talán aiz ország legrosszabb munkásai dolgoz­nak a bánya mélyén. Ez nem így van! A dolgozók nagy több­sége bátran megállná a helyét mindenütt, s mint egyesek ered­ménye is bizonyítja, nincs hiány a helytállásban otthon sem. Erről tanúskodik az is a többi kozott, hogy a csehi bányászok ígéretet tettek: április 4-ig 800 tonna szenet termelnek terven felül, csökkentik az igazolatlanul hiányzók számát. Mi történt a felajánlással, s mi történt a lelkesedéssel? A bá­nya műszaki vezetői, élükön Lohrnian Keresztélv főmérnökkel, s Mag Béla üzemvezetővel, le­becsülik a dolgozóik kezdeménye­zését, lelkesedését, s önkényesen, a dolgozók megkérdezése nélkül, meghamisították a felajánlást, 800 tonna helyeit 300 tonnára. Felmerül a kérdés, miért volt erre szükség? Egyszerű a felelet: így kényelmesebb. Február 6-án ötször szakadt el a kaparósza- laig, a 22-es ereszkénél rendsze­res a meghajtóláncszakadás. A 7-es ereszkében a gumiszáláig, duzzadás következtében már a tetőzetet súrolja, olyan rossz a levegőellátás, hogy ezen a munkahelyen 42 percig kel! vár­ni egy robbantás után, amikor egy műszak alatt, egy munkás nyolcszor robbant. Ezeken és a többi hiányosságokon kellett volna segíteni a bánya műszaki vezetőségének, hogy biztosítsák a dolgozók nemes felajánlásának teljesítését. Mag Béla, Lerman Keresztély nem elemőrzi, nem törődik az aknászokkal sem. Ez az oka annak, hogy eme’jkedik az iga­zolatlanul mulasztás, mert nincs felelösségrevonás. Bíró k. József­fel, Ivádi Józseffel az élükön, nem harcolnak az aknászok az olyan légkör kialakításáért, amelyben szégyen a rnunkakorü- lés és a lógás. Azok az emberek, akik kényel- meskedésü kikel ilyen komoly ká­rokat okoztak a termelésben nem restek arra sem, hogy tiltakoz­zanak a gépesítés, a szovjet módszerek — egyszóval az új elten. A 20-as kísérleti front­fejtésen a BF 4-es réselőgéppe! 18 perc alatt 18 métert ré­seitek ki — 18 ember egy­órás kemény munkáját vé­gezte el a gép. Hunyadvári István, a kísérleti telep vezetője, a jólsikerűlt mun­ka után javasolta, hogy-nagyobb teljesítményű szovjet gépet hoz­zanak a bányába, amely döntő módon segítene a termelés eme­lésében. Lohrman Keresztély fő­mérnök ijedten tárt? szét a kar­ját: „csak most ne hozzák". Mi­től fél? Attól, hogy az új gép beállítása még követelöbben he­lyezi előtérbe a műszaki előfel­tételek megjavítását? Ügylát­szik, Egercsehi bánva műszaki vezetői már odáig süllyedtek a kényeimeskedés posványába, hogy képeseik a legnagyszerűbb segítséget is visszautasútaní. A bánya lemaradásáért, e mű­szaki vezetőség egy részének hanyag munkájáért, döntő mó­don felelősség terheli a pártbi­zottságot, és elsősorban Szecskó Ferenc párttifkár elvtársai. Szecskó elvtárs szélmalomiharcót vív; szervez: átszervezi a nép- nevelőhálózaitot, a pártcsoport- bizaimiaikat — ami magában véve mind helyes, nagyon idő­szerű munka — panaszkodik a műszakiakra, kivétel nélkül ■mindre, de elmúl ászt ja a legfon­tosabbat: a műszakiakkal való rendszeres foglalkozást. Nem ér­tekezleteken kell csak a műsza­kiakkal beszélni. A legbiztosabb eredményt csak egyéni beszélge­tés, az egyéni meggyőzés hoz­hat. Meg kell magyarázni Lohr­man Keresztély főmérnöknek, Mag Béla üzemvezetőnek, hogy mindaz, ami a bányában törté­nik, aiz ő „lelkiismeretükön szá­rad”. A bélapátfalvi cement­gyár termelése azért esett visz- sza, mert Tatabányáról kellett a szenét szállítani, s hogy emiatt elmaradás tapasztalható egyes építkezéseknél, s nem utolsósor­ban az, hogy Országh József a decemberi 62.86 forint helyett ja­nuárban 47.68 forintot, hogy Utassy M. János a decemberi 60.42 forint helyeit januárban már csak 40.04 forintot keresett milszakonkint — ezért elsősor­ban ők, a műszaki vezetők a fe­lelősek. Emellett természetesen mozgósítani kell az aknászokat, a legjobb népnevelőket, a fiata­lokat, hogy fokozott karbantar­tással, a munkafegyelem meg­szilárdításával biztosítsák, hogy Egercsehi bánya behozza a szégyenteljes lemaradást. i Elmaradtunk az őszi mély- I szántásban. Községi tanácsaink. I gépállomásaink túlnyomó több- I sége megalkudott az ősz: idő nehézségeivel, hivatkozva fűre I fára, elhanyagolta az. egészévi bő termés legdöntőbb alapját: a mélyszántást. Nem javul_ a I munka üteme most a téli hóna­pok alatt sem, bár a téli szán­tást, a viszonylag enyhe idő I lehetővé-teszi. Jó-e a téli szántás? Nem I vitás, hogy a koraősszel végzett I munka sokkal eredményesebb, I de a márciusi szántáshoz ké­pest, árpából még mindig egy, kukoricából pedig majd ötmá- I zsás terméstöbbletet jelent, a I gondosan és előhántós ekével I végzett téli mélyszántás. Ennek I ellenére meg kell állapítani. I hogy gépállomásaink - túlnyomó I többsége egyszerűen „elintézett- nek vette" a szántást, a gépja­vítással foglalkozik vagy mint nem egy helyen tapasztalható — még azzal sem. Szívesen takaródznak azzal a gépállomás-igazgatók, hogy „nincs időnk szántani, mert nyakunkon a gépjavítás”. Mi a valóság ezzel szemben! Az, hogy nem megy sein az egyik, sem a másik munka. Heves megye 12 gépállomása közül, bár csak néhány nap választ él minket a határidőtől, a hevesi kivételével egyetlen egy sem fejezte be a gépjavítást, csak a tarnaszentmiklősi gépállomás ért el 91 százalékot. Tűrhetetlen, _ hogy vannak olyan gépállomásaink, amelyek egyszerűen naplopásnak tekin­tik a téli időszakot, ahol a ve­zetők rothadt opportunizmusa miatt, nem haladt, sem a mély­szántás, sem a gépjavítás. Mire merészel hivatkozni a sarudi gépállomás igazgatója? Az erő­gépjavításokra? — hisz még a 40 százalékot sem ériék el, ugyanakkor egész januárban egyetlen holdat szántottak csak fel. Ezért a súlyos lemara­dásért, azért, hogy először a téli szántás, másodszor a gép­javítások elhanyagolása miatt veszélyezteti a sarudi gépállo­más területének termelőszövet­kezeteit — a gépállomás igaz­gatója - a felelős. Nem sokkal különb a helyzet a pétervásári gépállomáson sem, ahol mindössze hét holdat szán­tottak fel január 1-től, február 5-ig. Gépállomásaink súlyos mulasztására mi sem jellem­zőbb, hogy az elmúlt 3 nap alatt mindössze 953 holdon vé­geztek téli szántást. I Nem végezték megfelelő mun­kát az egyénileg gazdálkodó I parasztok sem. Nem használják tel megfelelően a rendelkezé- I sükre álló igaerőt, nem harcol- I nak azért, hogy maradéktalanul végrehajtsák a minisztertanács Ünnepélyes keretek között vették át az élüzemjelvényt az Egri Dohánygyár dolgozói Az Egri Dohánygyár parikkal övezett üzemében hosszabb időn kérésziül lendületes munkaver­seny folyik. A deli gőz ók lelkes munkájának meg lett az ered­ménye is: másodszor nyerték el a büszke éi üzemkitüntetést. Az élüzemjelvény ünnepélye« átadására a Dohánvgvár kultúr­termében . gyűltek össze a dol­gozók, ameliyen megjelent a könnyűipari minisztérium meg­bízásából Füleld Kázmér, a do­hánygyárak igazgatója, a pécsi Dohánygyár kiküldötte. Molnár József, aki az élüzemjelvényt hozta el. A megnyitót Preisen- dorf Richárdné, az üzemi párt- szervezet titkára tartotta. Han­goztatta. hogv az elmúlt eszten­dő eredményeinek sikeres meg­vívásáért elsősorban a pártta­gok. a kommunisták küzdöttek az élen. Példát mutattak a pár- tonkivüli de! gőz óknak és jó nép­nevelőmunkával segítették, hogy az üzem határidő előtt 105 százalékban teljesítse tervét. Füleki Kázmér hozzászólásá­ban hangoztatta hogv a gvár dolgozói már két esetben érték el a második helyezést, és most bebizonyították, hogv méltók az é!üzemkitüntetésre. Sokan azt hiszik, —, mondotta továbbiak­ban —, hogy a termelékenysé­get csak az üzem bővítésével lehet elérni. Ezek tévednek! A termelést takarékossággal, a gé­pek jó kihasználásával, gépkí- météssel és fegyelmezettséggel is lehet fokozni. Segítsék a szia- hanovisták a gyengébben telje­sítő dolgozókat, hogv a Sztaha- nov-mozga.lom tömegmozgalom­má y ál jen. A felszólalások után Molnár József, a pécsi Dohánygyár kül­döttétől az egri Dohánygyár két legjobb dolgozója, Nagy Béiá- né és Nyári József sztahanovis­ták vették át az élüzemjel­vényt. Dolgozó társaik nevében ígéretet tettek: úgv dolgoznak majd, hogv az élüzemjelvényt a könnyűipari m'n:sz‘érium szakszervezetének vándcrzászla jáva! együtt, hosszú időn ke­resztül megőrizhessék. Ezután a jó eredményt elért dolgozók megiufalmazására ke­rült sor. A könnyűipari minisz­térium Gyimesi János műveze­tőt, a gépek ió karbantartásáért 7(4) forinttal, Urbanovics Anna kdesánvozó- és keverőnőt szta­hanovista jelvénnyel és 600 fo­rinttal, Bérezi Ilona ifidolg-- zót szorgalmas munkájáért, Visnyei Miklóst, többszörös újí­tásáért 500—500 forinttal, Vendrei Géza vállalat igazgató­ját a jó szervező és irányító munkájáért 1000 forinttal ju­talmazta. Az üzem vezetősége ezenkívül még több más dolgo­zót részesített 300—300 form tos jutalomba: Vendrei Géza, a válla ifi igazgató zárszavában hangoz­tatta, hogy a dolgozók mígértet­ték: a termelésben elért jó eredmény kiállás a béke megőr zésének jiagy ügye mellett. Ez fűtötte a műszakiakat, m.ko- minden gépre idejében elveszí­tették a tervfelbontást és szó1 galmázták a termelésben ta’ál­ható szűk keresztmetszetek fel­számolását. A fizikai dolgozok fegyelmezett magatartásukkal. r, megengedett 4 százalék helyeit 2 százalék alá csökkentették a géoállásokat és az igazolatlan hiányzást teljesen megszüntet­ték. A gyár dolgozói örömmel te­kintenek a kapu felett tündők'5 él üzem jelvény re, munkájuk meg­becsülésének jelére. De tudják azt is, hogy ez a megtisztelő ki­tüntetés még jebb munkát, te- gyelmezettíbb magatartást kö­vetel tőlük, mert csak ígv tud­ják biztosítani továbbra is az e'ső helyet. Több mint ezer fiatal énekeli játszott és táncolt a vasárna] megtartott ifjúsági megyei kui túr ver sen yen. A megye tegjotvl csoportjai gyűltek itt össze, lel kés, csúj.ogó szemű úttörőik kék egyenruhás MTH-sok és igen ne héz különbséget tenni, melyik csoport nyújtotta a jobbat, me­lyik csoport lett az első. A megye 11 énekkara színvo­nalas, jó műsorösszeállításban szerepelt. Szépen csengő hang, jó kiejtés, fegyelmezettség jel­lemezte az énekkar munkáját. Sokat fejlődtek a tavalyi s-/e- ••eplésük óta, különösen a mar- kazi, noszvaji, tiszanártai ének­karok. Az egri Tes számú, gyön­gyösi Ill-as számú jltalános ének. és a mátrabalíaiaik ének­és zenekara nyújtott kiváló ala­kítást. Nyúljanak bátrabban az énekkarok a népdaick. a gyer­mekdalokhoz ami közelebb ifi áll a gyermekek leikéhez. Von­janak be még több fiatalt az énekarok munkájába, kutassák fel környékük népdalait, mmt- ahogv'az a gyöngyösi III-as «/.ámú és az oslorosi énekkar tette. A táncesoportok is sokat fej­lődtek, jobbak a koreográfiák, iobban kihasználják a térfor­mákat, bátrabban alkalmazzák a népi játékokat, ami kedvesebbé, színesebbe teszi a csoportok munkáját. Ott, ahol a népi já ­tékokat alkalmazzák, mint Nagvvisnyó, Felsőtárkány, Egri Uttörőház. Pély, ott sokkal lel­kesebben, kedvesebben táncol­tak a fiatalok, mint ott, ahol csak a műsorfüzetekhez ragasz­kodtak. A tánccsoportoknál is használják fel a helyi adottsá­gokat, forduljanak a község öregjeihez, mint Nagyvisnyót^ tanulják meg régi táncokat, já­tékokat, hogv felszínre hezzák ősi kincsünket, a népi hagyo­mányt. Meg kell emlékeznünk a nagvfügedi rigmusbrigádról, melynek tagjai saját mag'jik ír­tak serkentő, friss rigmuskáiu- kat. Tiszta, csengő hangon, bát­ran énekelték. A megyei bemu­tató további lendületet kell ad­jon a csoportoknak, ne hagy­ják abba a kultúrmunkát, segít* sék kultúrájukkal a falu harcát, » begyűjtésért« a jól elvégzendő tavaszi munkáért. A fiatalok öröme, gyermeki jókedve magával ragadta a kö­zönséget. amely megfeledkezett a Dózsa-színház hidegéről, a ».zéngázról, legszívesebben szín­padra léptek yolna ők is, hogy bekapcsolódjanak a fiatalok tán- •‘áha játékába. A rendezőség­nek figyelemmel kellett volna tennie, hogy fiatalok szerepel­nek, gvorsíiani kellett volna a műsorszámok ütemét, rövidíteni a várakozás idejét. Az Tes számú énekkar félkifenctől tíz óráig várakozott a hideg szín­padon. míg a bíráló bizottság összegvült. A február 15-i fa­lusi kultűrversenvre több ren­dezőt állítsanak be és ígv gör­dülékenyebbé tehetik az előadás menetét. A legjobb csoportok szerepeltek az ifjúsági megv ei kultúrversenyen

Next

/
Thumbnails
Contents