Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-29 / 9. szám
1953 január 29. NÉPÚJSÁG 3 MIIÍKT FOJTJA EL A BÍRÁLATOT AZ KORI BLTOROYÁR IGAZGATÓJA? A Népújság brigádja több panaszos levél nvomán megvizsgálta az egri bútorgyár igazgatójának magatartását. A vizsgálat megállapította: Piringer Károly vállalati igazgató tűrhetetlen módon elfoitfa a dolgozók bírálatát, kezdeményezését. Elszakadt osztályától és a párttól — úgynevezett szakemberekkel vette magát körül, kiknek ellenséges múltját, a dolgozókkal szembeni durva, arcátlan magatartását igyekszik takargatni. Piringer Károly maga is felvette ezek magatartását: durva a munkásokhoz, s segédkezet nyújt az ellenségnek, az üzemben dolgozó kommunisták lejáratásához. Az üzemi pártszervezet életében nem vesz részt, a dolgozók ünnepségeiről rendszeresen távol marad. Legutóbb, a tag- könyvkiosztó taggyűlésen sem jelent meg, fontos pesti útjára hivatkozva. • Felmerő! a kérdés: mindez hogy történhetik meg egy vállalat munkásigazgatóiával? A kommunistáknak, a dolgozóknak tudniok kell, hogy az ellenség nem egykönnyen adja meg magát. Minél élesebb az osztályharc, minél kisebb területre szorul az ellenség, annál dühödtebben próbálja elvesztett pozícióit visszaszerezni. És ehhez — a munkásmozgalom története során mindig — a szociáldemokrácia nyújtott és nyújt segédkezet. Ebben az esetben Piringer Károly személyében, aki 1930-ban lépett a Szociáldemokrata Pártba, ahonnét 1938- ban, amikor niár ez is veszélyessé vált, „lemorzsolódott”, majd 1947-be.n újra a Szociáldemokrata Párt tagja lett. Nem I az a baj, hogy Piringer Károly aiszíalossegéd a kapitalizmus idején belépett a Szociáldemokrata Pártba. Nem! Ettől ma még lehetne becsületes, jó kommunista. De Piringer nem az, mert magábaszívta, mint a ruha a rossz szagot, a Szociáldemokrata Párt jobboldali vezetőinek kommunista- és munkásgyűlöie- tét — álnokságát. Ö, mint régi „elsöosztályú szakmunkás" lenézi és megveti a jelenleg még egyszerűbb szakképzettséggel bíró dolgozókat. Mit csinál a<z ilyen ember, ha vezetőállásba helyezik? Körülveszi magát „megbízható” elemekkel - - s kialakítja a „szakemberek" vezető klikkjét. A főkönyvelő, Kiss Ernő volt horthysta főhadnagy, a raktáros Kiss Ernő iskolatársa, Vilkner Károly bélistázott jegyző. A műszaki vezető, Lukács Gyula, akit jobboldali szociáldemokrata ma. gatartásáért zártak ki a pártból, e tervfelbontó Drezdai Béla, volt horthysta tiszt, az anyagbeszerző Tana Béla, aki a nácifasiszta hadseregben, német egyenruhában harcolt a Szovjetunió ellen. Bartók József, fiatal munkás a DISZ-iskoláról visszatérve az első termelési értekezleten szö- vátette, hogy az igazgató felajánlása: — a dolgozók mosdójának elkészítése és a porszívó- berendezés — miért késik? És erre az igazgató válasza: fiam, tőled nem ezt vártuk — erre tanítottak a DISZ-iskolán? S Bartók József, a bírálni merő, rövid idő múlva más üzembe „távozott”. Hasonlóan járt több kommunista elvtárs is. I Rafinálj módszerrel dolgozik az ellenség. Szinte fejből sorolják el az itt dolgozó kommunisták önéletrajzát és hibáit — hogy a bírálat alkalmával visz- szavághassanak. Lukács műszaki vezető a termelési értekezleten megkérdezte a párttitkár elvtárstó! — szemforgatva várva a hatást —, hogy egy kilówatt hány lóerő? Piringer szerint az itt megbúvó ellenség becsületesen dolgozik. Kiss főkönyvelőnek csak az á hibái a, hogy Ideges és Így nem eléggé udvarias a munkásokhoz, ezért gúnyolja ki őket, ezért ígér a ceruzát kérőknek „frászt”. Drezdai tervielbontó is „csak" néha akarja a számológépet a dolgozók fejéhez vágni. De maga Piringer is durva 'módon lehordja, a munkásokat, ha hibákat „fedez fel" —sa „főbb emberek" tévedéseit kenegeti, takargatja. Az üzemi pártszervezet bírálatát intrikának minősíti, s ha a párttitkár felszólalására meg is büntet egy-két „tévedőt" 20—30 forintra — ezeket nem foganatosítják! A városi pártbizottság a közelmúltban fegyelmi elé állította Piringer Károlyt és szigorú megrovásban részesítette, Piringer ezt a büntetést gyerekes vádaskodásnak tartja. A városi pártbizottságnak több segítséget kell nyújtania az itt dolgozó alapszervezetnek, mert ez egyedül nem képes megbirkózni az ilyen természetű feladatokkal. Állítsanak becsületes munkásokat a vezető helyekre, ne engedjék a bútorgyárban sem az ellenség fáját az I égig. nőni. I A BÉKE SZÁMA/ A napokban adta ki hivatalos jelentését a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala az 1952-es, állami terv teljesítéséről. Ezek a számok a győzelem, a béke számai fényes tanúbizonyságai a kommunizmust építő szovjet ember legyőzhetetlen lendületének, a kommunista párt erejének. Az egyszerű szavak, melyek arról beszélnek, hogy a szovjet ipar termelése 11 százalékkal volt 'nagyobb 1952-ben, mint az előző évben, a leghőbb vágyát fejezik ki a nyomorgó francia munkanélkülieknek. Az a vetésterület, melyről a szovjet nép 1952-ben betakarította a termést, 2765 ezer hektárral volt nagyobb az 1951. évinél — s az olasz paraszt vérét hullatja a földbirtokos parlagon hagyott földjéért, hogy megtermelje keserű kenyerét. A háborús romok odvábán meghúzódó osztrák munkást harcra hívja, a szám: 1952-ben több mint 27 millió négyzetméter lakóterületet és ezenkívül 370 ezer falusi lakóházat építettek a Szovjetunióban. S minden egyes szám, minden egyes győzelmi jelentés új meg új erőt önt a nyomorban élő nyugati dolgozókba, még vadabb rémületbe taszítja a fegyvercsörtető háborús uszí- tókat. A Statisztikai Hivatal jelentése az erőnek, az emberi szabadság legyőzhetetlenségének jelentése. Tudtára adja barátnak, ellenségnek egyaránt a béketábor szakadatlan erőgyarapodását, elszántságát, fényesen igazolja: a dolgozó nép felemelkedésének egyedüli, helyes útja a szocializmus, a kommunizmus építésének útja. KÉSZÜL AZ ÉVI TERV A MAKLÁRTÁLYAI KOSSUTH TERMELŐCSOPORTBAN Á maklártályai Kossuth termelőcsoport tagjai az elmúlt esztendőben nem szorgalmazták az élenjáró termelési eljárások alkalmazását. laza munkafegyelemmel dolgoztak, s a követkéz- ménve az lett, hogy búzából nyele, kukoricából mindössze hét mázsát takarítottak be holdanként. A tavalyi esztendő ió tanulság volt a csoport tagjainak, megértették, ha bátran harcolnak a magasabb termésért: a másfél kiló búza helyett három kiló is jutott volna egy munkaegységre, de magasabb lett volna az egyéb terménvféleségekbűl is a részesedés. Január 20-án értekezletre gyűltek össze a szövetkezet dolgozói, hogy erre az évre meghatározzák a feladatokat, elkészítsék a részletes ütemtervet. Az értekezlet elején Tóth János emlékeztette a tagokat Rákosi elvtárs legutóbbi beszédére, amelyben megállapította: ha jól kihasználtuk volna a rendelkezésünkre álló termelési lehetőségeket, 25 százalékkal nagyobb termést takaríthattunk volna be. A tagság megértette Rákosi elvtárs szavait, s valamennyien ragaszkodtak ahhoz,'hogy ebben az évben mindenütt alkalmazzák a szovjet módszereket. Erről beszélt Kovács Orbán, Vályi Pál és a többi tag is. Vályi Pá! növénytermesztési brigádvezető például elmondotta, — a múltévi gyenge eredményt annak köszönhetik, {rogy nem alkalmazták a szovjet agrotechnikát és nem tartották be minden munkánál a minisztertanács által előírt határidőket. Megfogadta, hogy a növénytermesztésben az idén már minden munkát határidő előtt három nappal elvégeznek, ezzel is boztosítiák a magasabb terméshozamot. A lelkes kezdeményezések nyomán a tagság egyöntetűen elhatározta, ebben az évben már keresztsoro- san vetik az összes tavaszi kalászosokat, négyzetesen ültetik és pótbeporozzák a kukoricát. Hajsz János, Szabó János, Vízi József és a többiek kezdeményezésére tervbe vették azt is, hogv nagyobb gondot fordítanak a trágyázásra, amely döntő alapja a bő -termésnek. A tavaszi kalá-, szosokra holdankint S0 kiló péti- sót, a cukorrépára 100 kiló pétisót és 100 kiló szuperfoszfátot-, az öntözéses területre pedig a pétisón és a szuperfoszfáton kívül 300 mázsa istállótrágyát szórnak ki. Simon tstván kertészeti brigádvezető, örömmel mondotta el az értekezleten, hogv már készíti a melegágvi rámákat,, az üvegezést, hiszen a terv szerint a tavalyi nyolc holddal szemben, tizenhárom holdon termelnek konyhakerti növényt, tehát sokkal több palántára lesz szükség. Az aszály a múlt esztendőben megkeserítette a tagok életét, az idén már hat holdon öntözéses kertészetet létesítenek. Lelkes felajánlásokat — kezdeményezéseket tettek » dolgozók az állatállomány fejlesztésére, a kétéves állattenyésztési határozat maradéktalan végrehajtására. Szűcs János állattenyésztési brigádvezető megfogadta, hogv a magasabb tejho- zam érdekében minden tehénnél bevezeti az egyedi takarmányozást. Zsák János arról beszélt a csoportértekezleten, hogy az udvaron heverő téglákból kíbövit- hetik a lóistállót, s így jelentős megtakarítást érhetnek el. Zsák elvtárs kezdeménvezését valamennyien lelkesedéssel fogadták. A csoportértekezleten a tagság határozata alapján egvmás után születtek a tervek: minden tehénnél alkalmazzák a háromszori fejést, a borjakat itatásos módszerrel nevelik, s ezzel jelentős vajrnegtakaritást érnek el. A sertéseknél negyvenre ’ szaporítják az anyakocák számát és megvalósítják az expresszhizla- lást. 'Az állatok férőhelyeinek a biztosítása érdekében saját erűből 80 férőhelyes birkahodályt, 500 férőhelyes baromfiólat építenem A munka megjavítása érdekében a tagság egyöntetű lelkesedéssel szavazta meg az egyéni művelést. Míhelvt megindul a tavaszt munka, a brigádokban az egyének is megkapják a saját munkaterületüket. Ezzel a módszerrel minden tagot érdekelté tesznek a magasabh termésért folytatott harcban, s bevonják a családtagokat is a munkába. A maklártályai Kossuth termelőcsoport ió tervet készített, s az egész tagságot mozgósította, a magasabb termés eléréséért vívott harcban. Ez a harc már most megkezdődött, a vetőmag előkészítésénél, a trágyakihor- dásnál, a szerszámok és gépek kijavításánál. Az ütemterv előirányzata szerint a terméseredmények magasabbak lesznek, mint tavaly voltak, több jut tehát minden egyes szövetkezeti tagnak, az országnak is, SZEGE'NY” ember az egerbaktai plébános fr Szegény ember az egerbaktai plébános — így kell lenni, mert ő mondja. S nem is ritkán. Megragad -minden alkalmait, hogy ei- panaszolj-a kegyetlen szegénységét, még a prédikációkban sem feledkezik meg erről. S jónéhány megtévesztett hívő, jobbára asz- szonyok, szánakozva küldi a lisztet, hurkát, kolbászt a termetében szegénységét meghazudtoló Lás-ztófalvi Gusztáv plébános úrnak. Józsa Erzsébet, a plébános háztartásának teljhatalmú vezetője szépen megköszöni ilyenkor a „kegyes” ajándékot — s odaítél vezi a többihez. Mert azért még ai „szegénységben” is akad e-gy s más -a plébános úr kamrájában — mindenesetre a kukorica is több, mint sok dolgozó paraszt padlásán. Meg kell mondán) kertelés nélkül, hogy az egerbakta iák plébánosa- bizony nem szegény tmber, még akkor sem, ha igv mondja. Hétszázötven forintot kap havonta az államtól, befolyik vagy nyolcezer forint évente az rgyházadóbót, egy temetés 80 %'jiint.,, és hizony halandók az emberek. De — és ezt nem vonjuk kétségbe — ez kevés annak, aki megszokta a- 76 hold, mással megdolgoztatott föld kincseit. Ne-m kell félteni a plébánost, segít magán. Minden reggel pénzért mond misét — egyidöben 12 forintért. Később aztán szószólóin keresztül rábírta « hívőket, hogy ne iki-s misét mondassanak — mert az csak 12 forint — hanem nagyobbat... az tudniillik megvan vagy 25 forint. ‘A szegénységre való hivatkozás nagyon is átlátszó játék: szánalmat kelteni, s ezen kérésziül maga mellé állítani a falut — ez az igazi célja Lászlójalvi Gusztáv plébános, volt horthysta főhadnagy, „bakanyúzó" fiának. S tervei végrehajtásában nem áll egyedül. Vájjon kik segédkeznek ebben? — kulákok, -kupecek, spekulánsok, id. Berzev-iczi Sándor- né kuláik-korcsmáros, fűszeres, szikvízgyáro-s és cséplogéptutaj- donos — oltáregyletj tag. Arról -ismerik E gerb aktán, hogy szívesen adott kölcsön fl ninestelo- neknek, de az elszámolásnál igen vastagon fogott a ceruzája. Jfj. Bozó Sándor kupéé, a-ki szalmától kezdve a borókáig mindent megvesz és elad, s mindenkit becsap, akit tud. Mate d Ferencné 48 holdas kulák meg arról volt híres, hogy feleseit is cselédeinek tekintette, s kuikorioafosztás- tó! a válogatásig mindent megcsináltatott velük. Ezek és ezekhez hasonlók -azok. akik nap mint nap végigjárják a falut, sajnáltatják a papot, elküldik a megtévesztett szülők gyermekeit a sekrestyébe, hogy . ott megbeszéljék- .„íj minisiráiási” sorrend rendkívül fontos problémáit, akik számon tartják, ki ad és 1<1 nem, hogy utána úton, útfélen kigyótbékát -kiabáljónak rája. Arról azonban bölcsen hallgatnak, hogy plébánosuk pénzre méri a kegyet, hogy csak annak van előtte tekintélye, aki visz valamit a konyhára. Majoros Lajosnak meghalt a fia -— nem volt elég pénze, pedig a papi temetés 80 kemény forint. — Ha lesz pénz, temetek '— forgatta ájtatosan szemét Lász!ófalvi Gusztáv, s Majoros Lajos hiába foga-dkozott — nem mérik hitelbe a- szentséget. A szomszédoktól kellet t kölcsönkérni a temetésre: A plébános úr a megholtakkal -már nem sokait törődik, de e fiatalokkal, az élőkkel, akikét még félre lehet vezetni — annál többet. Január 6-án is —- bár tanítást nap volt — nyolc iskolást csöditett maga mellé, s úgy járt házat szentelni — kapunhint 10—20 forintért: már aszerint, mekkora a kapu Pénzre, » gyermekeik hazug szellemben való nevelésére -gondol az egerbaktai lelkipásztor — de még véletlenül sem ve-sz részt a papi békeniOZg-a-'.omban, nem letiet öl látni még egyetlen béke-gyűlésen sem. Szegény ember I.ászlófalvi Gusztáv? — igen, lélekben, jellemben, becsületben n-agyon szegény, s ezen e-gyetlen megtévesztett hívője sem segíthet. Ilyen volt öt éve, amikor a köz-, aégbe jött, ilyen -marad ezután is. Jól -mondja a régi közmondás: „kutyából nem lesz szalonna .. ígéret szép szó, iia megtartják égy jói VólflC7toa í-lntt Valaa7tofl Illán — ...majd személyesen fogok elrepülni Koreába és megoldom a problémákat! — Hiszen itt nincs is megoldandó probléma! Mehetünk haza! A bélapátfalvi cementgyár dolgozói csatlakoztak a rózsaszentmártoniak felhívásához A bélapátfalvi cementgyár dolgozói röpevüléseken beszélték meg a rózsaszentmártoni ■IX-es akna versenykihívását s ehhez csatlakozva a következő felajánlást tették: Az 1952. évi tervünk teljesítésében több mint 1400 vagon cementtel maradtunk adósa népgazdaságunknak. Ez a lemaradás arra kötelez bennünket, hogy fokozatosan, tervünket túlteljesítve, letörlessszük adósságunkat. Vállaljuk, hogy hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulójára 100 vagont, augusztus 20-ra újabb 100 vagont, és december 21-re Sztálin elvtárs születésnapjára 50 vagon cementet termelünk terven felül. Ezzel 250 vagon cementet adunk vissza népgazdaságunknak. 2. Vállalásunk' teljesítésének biztosítására, üzemünk nagyjavítási tervét úgy készítjük elő, hogy azt márciusban befejezzük. Az új szénörlömalmok beruházási munkáit a második negyedév, alatt fejezzük be. 3. A munka!egyelem megszilárdítása terén váltatjuk, hogti az 1952-ben az összdolgozók létszámához viszonyított havi 47 igazolatlan kimaradást május i-ig 35, augusztus 20-ig 25, december 21-ig 15 főre csökkentjük te, míg a havi 18 főnyi igazolt kimaradást .Sztálin . elvtárs születésnapjáig 10 főre csökkentjük. 4. Az elmúlt esztendőben 106 ízben történt baleset üzemünkben. Vállaljuk, hogy a védőberendezések fokozottabb beépítésével. a dolgozók rendszeres balesetvédelmi oktatásával a balesetek számát a minimálisra csökkentjük. 5. A takarékosság elősegítése érdekében vállaltuk, hogy a Gazda-mozgalom keretében az üzemben elfekvő, sok helyen nem használt géprészeket, egyéb anyagokat saját felhasználásra, vagy értékesítésen keresztül a népgazdaság egyéb területén hasznosítjuk. A műszakiak külön, is vállalást tettek, hogy megfelelő munkafeltételek, a szükséges anyag biztosításává'., a tervek ideiében való felbontásával biztosítják, a fogadalom vatóraváltását." ★ Nem lebecsülendő ez a fel-, ajánlás — úgy kell a cement iparunknak, mint a'fa'at kenyér. Lakóházak, evárak, erőművek nélkülözhetetlen alapanyaga. Az első lépéseket megtették a evár dolgozói, a felajánlás időszakában már eredményekkel dicsekedhetnek. A műszaki előfeltételek különösen a bánvában voltak rosz- szak — pedig az egész cement- termelésnek ez az alapja. U| palabánvát nyitottak, s n csiüepark. va'amint a csille- pálya megjavítására külön javító brigádokat szervezitek Sok úi munkás van ebben az üzemrészben, — emiatt nem egyszer messze elmaradtak a tervtől: eg)i műszak alatt 170 munkás átlagosan 250 csille követ termelt. A pártszervezet javaslatára, a párttagokat egy-eev brigádba osztották be, s az eredmény: 140 munkás ma már 550 csille követ termel ki műszakonként. Különösen ió munkát végez Kormos Gábor csiitlésbri- gádja, mely átlagosan 142, valamint Baranyi József sziklatunk, ki 130 százalékban teljesíti tervét. A pártszervezet és a szakszervezet a belső üzemrészekben is komoly szervező munkát végzett. Minden üzemrészben újjászervezték a műhely- bizottságokat és a szak- szervezeti bizalmiak hálór zatát. Bekapcsolódtak a műszakiak is a versenybe, — ennek eredményét a gazdasági bizottság bírálja el negyedévenként. A szakszervezeti bizalmiak’ v-ersenvszervező munkáját dicséri, hogv a karbantartók ígéretet tettek, — a nagyjavítást egy nappal a határidő előtt befelezik, Fokozott gondot fordítanak a takarékosságra is. Az üzem területén összegyűjtött nagymennyiségű por és klinkerhulladékból évente 50 vagon cementet tudnak előállítani. A felesleges gépalkatrészeket összegyűjtik és elküldik más üzembe felhasználás végeit. Márton Jenő széntárolóbunker építését javasolta, mivel a földre lerakott széniből igen sok megv veszendőbe. Minden területen lendületessé vált a munka, érzik a dolgozók, hogv a rózsa- széntmártoniak versenykihívásé- hoz való csatlakozás télieket is követel. A legutóbbi értékelés szerint oeimenttervüket 114 százalékban teljesítették, a kőbányában emelkedett a teljesítmény. A cementgyár dolgozói a munkafegyelem megszilárdításáért is felajánlásit -tettek. Ezen a téren a műszaki vezetőknek is bőségesen van tennivalóiul Az elmúlt két dekád alatt a 27 igazolatlan hiányzó 175 ezer forint termelési értékkel károsította meg népgazdaságunkat. A műszaki vezetők liberálisan kezelik a . mulasztókat, nincs példás felelősségrevonás, nem járulnak hozzá az olvan légkör kialakításához, ahol szégyen a lógás. Biztosítani kell a verseny nyilvánosságát, rendszeressé kell tenni az értékelést, mert a dolgozók nagy része nem látja tisztán, hol van lemaradás a termelésben, hol kell javítani saját munkáján. Az évi terv teljesítésére tett felajánlás végrehajtása megköveteli, hogv ezen a területen is változás következzen be. Kiállítás Marx életéről és munkásságáról Marx Károly életét és munkásságát ismertető kiállítást rendez március 14-én a Magyar Munkásmozgalmi Intézet a tudományos szocializmus meg teremtöje halálának 70. évloi- du'ója alkalmából. A kiállítás bemutatja, hogyan győzedelmeskedett a marxizmus világszerte s hogyan lett korunk uralkodó eszméjévé a rnarx'z- mus-leninizmus. Szemlélteti Marx szoros kapcsolatát az oroszországi forradalnfi munkás- mozgalommal és azt is, hogyan vált a marxizmus az emberiség eddigi története 6orán ismert legnagyobb erővé azokban a hatalmas alkotásokban, amelyeket a marxizmus eszméinek nagy zászlóvivői és továbbfejlesztői, Lenin és Sztálin hoztak létre. e x
