Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-29 / 9. szám

1953 január 29. NÉPÚJSÁG 3 MIIÍKT FOJTJA EL A BÍRÁLATOT AZ KORI BLTOROYÁR IGAZGATÓJA? A Népújság brigádja több pa­naszos levél nvomán megvizs­gálta az egri bútorgyár igazga­tójának magatartását. A vizsgálat megállapította: Piringer Károly vállalati igaz­gató tűrhetetlen módon elfoitfa a dolgozók bírálatát, kezdemé­nyezését. Elszakadt osztályától és a párttól — úgynevezett szakemberekkel vette magát kö­rül, kiknek ellenséges múltját, a dolgozókkal szembeni durva, ar­cátlan magatartását igyekszik takargatni. Piringer Károly ma­ga is felvette ezek magatartá­sát: durva a munkásokhoz, s segédkezet nyújt az ellenségnek, az üzemben dolgozó kommunis­ták lejáratásához. Az üzemi pártszervezet életé­ben nem vesz részt, a dolgozók ünnepségeiről rendszeresen tá­vol marad. Legutóbb, a tag- könyvkiosztó taggyűlésen sem jelent meg, fontos pesti útjára hivatkozva. • Felmerő! a kérdés: mindez hogy történhetik meg egy vál­lalat munkásigazgatóiával? A kommunistáknak, a dolgo­zóknak tudniok kell, hogy az el­lenség nem egykönnyen adja meg magát. Minél élesebb az osztályharc, minél kisebb terü­letre szorul az ellenség, annál dühödtebben próbálja elvesztett pozícióit visszaszerezni. És eh­hez — a munkásmozgalom tör­ténete során mindig — a szo­ciáldemokrácia nyújtott és nyújt segédkezet. Ebben az esetben Piringer Károly személyében, aki 1930-ban lépett a Szociálde­mokrata Pártba, ahonnét 1938- ban, amikor niár ez is veszé­lyessé vált, „lemorzsolódott”, majd 1947-be.n újra a Szociál­demokrata Párt tagja lett. Nem I az a baj, hogy Piringer Károly aiszíalossegéd a kapitalizmus idején belépett a Szociáldemo­krata Pártba. Nem! Ettől ma még lehetne becsületes, jó kom­munista. De Piringer nem az, mert magábaszívta, mint a ruha a rossz szagot, a Szociáldemo­krata Párt jobboldali vezetőinek kommunista- és munkásgyűlöie- tét — álnokságát. Ö, mint régi „elsöosztályú szakmunkás" lené­zi és megveti a jelenleg még egyszerűbb szakképzettséggel bíró dolgozókat. Mit csinál a<z ilyen ember, ha vezetőállásba helyezik? Kö­rülveszi magát „megbízható” elemekkel - - s kialakítja a „szakemberek" vezető klikkjét. A főkönyvelő, Kiss Ernő volt horthysta főhadnagy, a raktáros Kiss Ernő iskolatársa, Vilkner Károly bélistázott jegyző. A mű­szaki vezető, Lukács Gyula, akit jobboldali szociáldemokrata ma. gatartásáért zártak ki a párt­ból, e tervfelbontó Drezdai Béla, volt horthysta tiszt, az anyagbe­szerző Tana Béla, aki a náci­fasiszta hadseregben, német egyenruhában harcolt a Szovjet­unió ellen. Bartók József, fiatal munkás a DISZ-iskoláról visszatérve az első termelési értekezleten szö- vátette, hogy az igazgató fel­ajánlása: — a dolgozók mosdó­jának elkészítése és a porszívó- berendezés — miért késik? És erre az igazgató válasza: fiam, tőled nem ezt vártuk — erre tanítottak a DISZ-iskolán? S Bartók József, a bírálni merő, rövid idő múlva más üzembe „távozott”. Hasonlóan járt több kommunista elvtárs is. I Rafinálj módszerrel dolgozik az ellenség. Szinte fejből sorol­ják el az itt dolgozó kommunis­ták önéletrajzát és hibáit — hogy a bírálat alkalmával visz- szavághassanak. Lukács műszaki vezető a ter­melési értekezleten megkérdezte a párttitkár elvtárstó! — szem­forgatva várva a hatást —, hogy egy kilówatt hány lóerő? Piringer szerint az itt meg­búvó ellenség becsületesen dol­gozik. Kiss főkönyvelőnek csak az á hibái a, hogy Ideges és Így nem eléggé udvarias a munká­sokhoz, ezért gúnyolja ki őket, ezért ígér a ceruzát kérőknek „frászt”. Drezdai tervielbontó is „csak" néha akarja a számoló­gépet a dolgozók fejéhez vágni. De maga Piringer is durva 'mó­don lehordja, a munkásokat, ha hibákat „fedez fel" —sa „főbb emberek" tévedéseit kenegeti, ta­kargatja. Az üzemi pártszervezet bírála­tát intrikának minősíti, s ha a párttitkár felszólalására meg is büntet egy-két „tévedőt" 20—30 forintra — ezeket nem fogana­tosítják! A városi pártbizottság a kö­zelmúltban fegyelmi elé állította Piringer Károlyt és szigorú megrovásban részesítette, Pi­ringer ezt a büntetést gyerekes vádaskodásnak tartja. A városi pártbizottságnak több segítséget kell nyújtania az itt dolgozó alapszervezetnek, mert ez egyedül nem képes megbirkózni az ilyen természetű feladatokkal. Állítsanak becsü­letes munkásokat a vezető he­lyekre, ne engedjék a bútorgyár­ban sem az ellenség fáját az I égig. nőni. I A BÉKE SZÁMA/ A napokban adta ki hivatalos jelentését a Szovjetunió Köz­ponti Statisztikai Hivatala az 1952-es, állami terv teljesítésé­ről. Ezek a számok a győzelem, a béke számai fényes tanúbi­zonyságai a kommunizmust építő szovjet ember legyőzhe­tetlen lendületének, a kommu­nista párt erejének. Az egy­szerű szavak, melyek arról be­szélnek, hogy a szovjet ipar termelése 11 százalékkal volt 'nagyobb 1952-ben, mint az előző évben, a leghőbb vágyát fejezik ki a nyomorgó francia munkanélkülieknek. Az a ve­tésterület, melyről a szovjet nép 1952-ben betakarította a termést, 2765 ezer hektárral volt nagyobb az 1951. évinél — s az olasz paraszt vérét hullatja a földbirtokos parla­gon hagyott földjéért, hogy megtermelje keserű kenyerét. A háborús romok odvábán meghúzódó osztrák munkást harcra hívja, a szám: 1952-ben több mint 27 millió négyzetmé­ter lakóterületet és ezenkívül 370 ezer falusi lakóházat épí­tettek a Szovjetunióban. S minden egyes szám, minden egyes győzelmi jelentés új meg új erőt önt a nyomorban élő nyugati dolgozókba, még vadabb rémületbe taszítja a fegyvercsörtető háborús uszí- tókat. A Statisztikai Hivatal jelentése az erőnek, az emberi szabadság legyőzhetetlenségé­nek jelentése. Tudtára adja ba­rátnak, ellenségnek egyaránt a béketábor szakadatlan erőgya­rapodását, elszántságát, fénye­sen igazolja: a dolgozó nép felemelkedésének egyedüli, he­lyes útja a szocializmus, a kommunizmus építésének útja. KÉSZÜL AZ ÉVI TERV A MAKLÁRTÁLYAI KOSSUTH TERMELŐCSOPORTBAN Á maklártályai Kossuth terme­lőcsoport tagjai az elmúlt esz­tendőben nem szorgalmazták az élenjáró termelési eljárások al­kalmazását. laza munkafegye­lemmel dolgoztak, s a követkéz- ménve az lett, hogy búzából nyele, kukoricából mindössze hét mázsát takarítottak be hol­danként. A tavalyi esztendő ió tanulság volt a csoport tagjainak, megér­tették, ha bátran harcolnak a magasabb termésért: a másfél kiló búza helyett három kiló is jutott volna egy munkaegységre, de magasabb lett volna az egyéb terménvféleségekbűl is a része­sedés. Január 20-án értekezletre gyűltek össze a szövetkezet dol­gozói, hogy erre az évre megha­tározzák a feladatokat, elkészít­sék a részletes ütemtervet. Az értekezlet elején Tóth János em­lékeztette a tagokat Rákosi elv­társ legutóbbi beszédére, amely­ben megállapította: ha jól ki­használtuk volna a rendelkezé­sünkre álló termelési lehetősége­ket, 25 százalékkal nagyobb ter­mést takaríthattunk volna be. A tagság megértette Rákosi elvtárs szavait, s valamennyien ragasz­kodtak ahhoz,'hogy ebben az év­ben mindenütt alkalmaz­zák a szovjet módszereket. Erről beszélt Kovács Orbán, Vályi Pál és a többi tag is. Vályi Pá! növénytermesztési brigádvezető például elmondotta, — a múltévi gyenge eredményt annak köszönhetik, {rogy nem alkalmazták a szovjet agrotech­nikát és nem tartották be min­den munkánál a minisztertanács által előírt határidőket. Megfo­gadta, hogy a növénytermesztés­ben az idén már minden munkát határidő előtt három nappal el­végeznek, ezzel is boztosítiák a magasabb terméshozamot. A lel­kes kezdeményezések nyomán a tagság egyöntetűen elhatározta, ebben az évben már keresztsoro- san vetik az összes tavaszi kalá­szosokat, négyzetesen ültetik és pótbeporozzák a kukoricát. Hajsz János, Szabó János, Vízi József és a többiek kezdeménye­zésére tervbe vették azt is, hogv nagyobb gondot fordítanak a trágyázásra, amely döntő alapja a bő -termésnek. A tavaszi kalá-, szosokra holdankint S0 kiló péti- sót, a cukorrépára 100 kiló péti­sót és 100 kiló szuperfoszfátot-, az öntözéses területre pedig a pétisón és a szuperfoszfáton kí­vül 300 mázsa istállótrágyát szórnak ki. Simon tstván kertészeti bri­gádvezető, örömmel mondotta el az értekezleten, hogv már ké­szíti a melegágvi rámákat,, az üvegezést, hiszen a terv szerint a tavalyi nyolc holddal szemben, tizenhárom holdon termelnek konyhakerti növényt, tehát sok­kal több palántára lesz szükség. Az aszály a múlt esztendőben megkeserítette a tagok életét, az idén már hat holdon öntözéses kertészetet létesítenek. Lelkes felajánlásokat — kez­deményezéseket tettek » dolgo­zók az állatállomány fejleszté­sére, a kétéves állattenyésztési határozat maradéktalan végre­hajtására. Szűcs János állatte­nyésztési brigádvezető megfo­gadta, hogv a magasabb tejho- zam érdekében minden tehénnél bevezeti az egyedi takarmányo­zást. Zsák János arról beszélt a csoportértekezleten, hogy az ud­varon heverő téglákból kíbövit- hetik a lóistállót, s így jelentős megtakarítást érhetnek el. Zsák elvtárs kezdeménvezését vala­mennyien lelkesedéssel fogadták. A csoportértekezleten a tagság határozata alapján egvmás után születtek a tervek: minden te­hénnél alkalmazzák a három­szori fejést, a borjakat itatásos módszerrel nevelik, s ezzel jelen­tős vajrnegtakaritást érnek el. A sertéseknél negyvenre ’ szaporít­ják az anyakocák számát és megvalósítják az expresszhizla- lást. 'Az állatok férőhelyeinek a biztosítása érdekében saját erű­ből 80 férőhelyes birkahodályt, 500 férőhelyes baromfiólat épí­tenem A munka megjavítása érdeké­ben a tagság egyöntetű lelkese­déssel szavazta meg az egyéni művelést. Míhelvt megindul a tavaszt munka, a brigádokban az egyének is megkapják a saját munkaterületüket. Ezzel a mód­szerrel minden tagot érdekelté tesznek a magasabh termésért folytatott harcban, s bevonják a családtagokat is a munkába. A maklártályai Kossuth ter­melőcsoport ió tervet készített, s az egész tagságot mozgósította, a magasabb termés eléréséért vívott harcban. Ez a harc már most megkezdődött, a vetőmag előkészítésénél, a trágyakihor- dásnál, a szerszámok és gépek kijavításánál. Az ütemterv elő­irányzata szerint a termésered­mények magasabbak lesznek, mint tavaly voltak, több jut te­hát minden egyes szövetkezeti tagnak, az országnak is, SZEGE'NY” ember az egerbaktai plébános fr Szegény ember az egerbaktai plébános — így kell lenni, mert ő mondja. S nem is ritkán. Meg­ragad -minden alkalmait, hogy ei- panaszolj-a kegyetlen szegénysé­gét, még a prédikációkban sem feledkezik meg erről. S jónéhány megtévesztett hívő, jobbára asz- szonyok, szánakozva küldi a lisz­tet, hurkát, kolbászt a termeté­ben szegénységét meghazudtoló Lás-ztófalvi Gusztáv plébános úr­nak. Józsa Erzsébet, a plébános háztartásának teljhatalmú veze­tője szépen megköszöni ilyenkor a „kegyes” ajándékot — s oda­ítél vezi a többihez. Mert azért még ai „szegény­ségben” is akad e-gy s más -a plébános úr kamrájában — min­denesetre a kukorica is több, mint sok dolgozó paraszt padlá­sán. Meg kell mondán) kertelés nélkül, hogy az egerbakta iák plébánosa- bizony nem szegény tmber, még akkor sem, ha igv mondja. Hétszázötven forintot kap havonta az államtól, befolyik vagy nyolcezer forint évente az rgyházadóbót, egy temetés 80 %'jiint.,, és hizony halandók az emberek. De — és ezt nem von­juk kétségbe — ez kevés annak, aki megszokta a- 76 hold, mással megdolgoztatott föld kincseit. Ne-m kell félteni a plébánost, se­gít magán. Minden reggel pén­zért mond misét — egyidöben 12 forintért. Később aztán szószó­lóin keresztül rábírta « hívőket, hogy ne iki-s misét mondassanak — mert az csak 12 forint — ha­nem nagyobbat... az tudniillik megvan vagy 25 forint. ‘A szegénységre való hivatko­zás nagyon is átlátszó játék: szánalmat kelteni, s ezen kérész­iül maga mellé állítani a falut — ez az igazi célja Lászlójalvi Gusztáv plébános, volt horthysta főhadnagy, „bakanyúzó" fiának. S tervei végrehajtásában nem áll egyedül. Vájjon kik segédkeznek ebben? — kulákok, -kupecek, spe­kulánsok, id. Berzev-iczi Sándor- né kuláik-korcsmáros, fűszeres, szikvízgyáro-s és cséplogéptutaj- donos — oltáregyletj tag. Arról -ismerik E gerb aktán, hogy szíve­sen adott kölcsön fl ninestelo- neknek, de az elszámolásnál igen vastagon fogott a ceruzája. Jfj. Bozó Sándor kupéé, a-ki szalmá­tól kezdve a borókáig mindent megvesz és elad, s mindenkit be­csap, akit tud. Mate d Ferencné 48 holdas kulák meg arról volt híres, hogy feleseit is cselédei­nek tekintette, s kuikorioafosztás- tó! a válogatásig mindent meg­csináltatott velük. Ezek és ezek­hez hasonlók -azok. akik nap mint nap végigjárják a falut, sajnáltatják a papot, elküldik a megtévesztett szülők gyermekeit a sekrestyébe, hogy . ott megbe­széljék- .„íj minisiráiási” sorrend rendkívül fontos problémáit, akik számon tartják, ki ad és 1<1 nem, hogy utána úton, útfélen kigyót­békát -kiabáljónak rája. Arról azonban bölcsen hall­gatnak, hogy plébánosuk pénz­re méri a kegyet, hogy csak an­nak van előtte tekintélye, aki visz valamit a konyhára. Majoros Lajosnak meghalt a fia -— nem volt elég pénze, pedig a papi temetés 80 kemény forint. — Ha lesz pénz, temetek '— forgatta ájtatosan szemét Lász!ófalvi Gusztáv, s Majoros Lajos hiába foga-dkozott — nem mérik hitelbe a- szentséget. A szomszédoktól kellet t kölcsönkér­ni a temetésre: A plébános úr a megholtakkal -már nem sokait törődik, de e fiatalokkal, az élők­kel, akikét még félre lehet ve­zetni — annál többet. Január 6-án is —- bár tanítást nap volt — nyolc iskolást csöditett maga mellé, s úgy járt házat szentelni — kapunhint 10—20 forintért: már aszerint, mekkora a kapu Pénzre, » gyermekeik hazug szellemben való nevelésére -gon­dol az egerbaktai lelkipásztor — de még véletlenül sem ve-sz részt a papi békeniOZg-a-'.omban, nem letiet öl látni még egyetlen bé­ke-gyűlésen sem. Szegény ember I.ászlófalvi Gusztáv? — igen, lélekben, jel­lemben, becsületben n-agyon sze­gény, s ezen e-gyetlen megté­vesztett hívője sem segíthet. Ilyen volt öt éve, amikor a köz-, aégbe jött, ilyen -marad ezután is. Jól -mondja a régi közmon­dás: „kutyából nem lesz sza­lonna .. ígéret szép szó, iia megtartják égy jói VólflC7toa í-lntt Valaa7tofl Illán — ...majd személyesen fo­gok elrepülni Koreába és meg­oldom a problémákat! — Hiszen itt nincs is meg­oldandó probléma! Mehetünk haza! A bélapátfalvi cementgyár dolgozói csatlakoztak a rózsaszentmártoniak felhívásához A bélapátfalvi cementgyár dolgozói röpevüléseken beszél­ték meg a rózsaszentmártoni ■IX-es akna versenykihívását s ehhez csatlakozva a következő felajánlást tették: Az 1952. évi tervünk telje­sítésében több mint 1400 vagon cementtel maradtunk adósa nép­gazdaságunknak. Ez a lemara­dás arra kötelez bennünket, hogy fokozatosan, tervünket túl­teljesítve, letörlessszük adóssá­gunkat. Vállaljuk, hogy hazánk felszabadulásának nyolcadik év­fordulójára 100 vagont, augusz­tus 20-ra újabb 100 vagont, és december 21-re Sztálin elvtárs születésnapjára 50 vagon ce­mentet termelünk terven felül. Ezzel 250 vagon cementet adunk vissza népgazdaságunknak. 2. Vállalásunk' teljesítésének biztosítására, üzemünk nagyja­vítási tervét úgy készítjük elő, hogy azt márciusban befejezzük. Az új szénörlömalmok beruhá­zási munkáit a második negyed­év, alatt fejezzük be. 3. A munka!egyelem megszi­lárdítása terén váltatjuk, hogti az 1952-ben az összdolgozók lét­számához viszonyított havi 47 igazolatlan kimaradást május i-ig 35, augusztus 20-ig 25, de­cember 21-ig 15 főre csökkentjük te, míg a havi 18 főnyi igazolt kimaradást .Sztálin . elvtárs szü­letésnapjáig 10 főre csökkentjük. 4. Az elmúlt esztendőben 106 ízben történt baleset üzemünk­ben. Vállaljuk, hogy a védőbe­rendezések fokozottabb beépíté­sével. a dolgozók rendszeres bal­esetvédelmi oktatásával a bal­esetek számát a minimálisra csökkentjük. 5. A takarékosság elősegítése érdekében vállaltuk, hogy a Gazda-mozgalom keretében az üzemben elfekvő, sok helyen nem használt géprészeket, egyéb anyagokat saját felhasználásra, vagy értékesítésen keresztül a népgazdaság egyéb területén hasznosítjuk. A műszakiak külön, is vállalást tettek, hogy megfelelő munka­feltételek, a szükséges anyag biztosításává'., a tervek ideiében való felbontásával biztosítják, a fogadalom vatóraváltását." ★ Nem lebecsülendő ez a fel-, ajánlás — úgy kell a cement iparunknak, mint a'fa'at kenyér. Lakóházak, evárak, erőművek nélkülözhetetlen alapanyaga. Az első lépéseket megtették a evár dolgozói, a felajánlás időszaká­ban már eredményekkel dicse­kedhetnek. A műszaki előfeltételek külö­nösen a bánvában voltak rosz- szak — pedig az egész cement- termelésnek ez az alapja. U| palabánvát nyitottak, s n csiüepark. va'amint a csille- pálya megjavítására külön ja­vító brigádokat szervezitek Sok úi munkás van ebben az üzem­részben, — emiatt nem egyszer messze elmaradtak a tervtől: eg)i műszak alatt 170 munkás átlagosan 250 csille követ ter­melt. A pártszervezet javasla­tára, a párttagokat egy-eev bri­gádba osztották be, s az ered­mény: 140 munkás ma már 550 csille követ termel ki műszakon­ként. Különösen ió munkát vé­gez Kormos Gábor csiitlésbri- gádja, mely átlagosan 142, va­lamint Baranyi József szikla­tunk, ki 130 százalékban telje­síti tervét. A pártszervezet és a szakszer­vezet a belső üzemrészekben is komoly szervező munkát vég­zett. Minden üzemrészben újjászervezték a műhely- bizottságokat és a szak- szervezeti bizalmiak hálór zatát. Bekapcsolódtak a műszakiak is a versenybe, — ennek eredmé­nyét a gazdasági bizottság bí­rálja el negyedévenként. A szakszervezeti bizalmiak’ v-ersenvszervező munkáját di­cséri, hogv a karbantartók ígé­retet tettek, — a nagyjavítást egy nappal a határidő előtt be­felezik, Fokozott gondot fordí­tanak a takarékosságra is. Az üzem területén összegyűjtött nagymennyiségű por és klinkerhulladékból évente 50 vagon cementet tudnak előállítani. A felesleges gépalkatrészeket összegyűjtik és elküldik más üzembe felhasználás végeit. Márton Jenő széntárolóbunker építését javasolta, mivel a földre lerakott széniből igen sok megv veszendőbe. Minden területen lendületessé vált a munka, ér­zik a dolgozók, hogv a rózsa- széntmártoniak versenykihívásé- hoz való csatlakozás télieket is követel. A legutóbbi értékelés szerint oeimenttervüket 114 szá­zalékban teljesítették, a kőbá­nyában emelkedett a teljesít­mény. A cementgyár dolgozói a mun­kafegyelem megszilárdításáért is felajánlásit -tettek. Ezen a téren a műszaki vezetőknek is bő­ségesen van tennivalóiul Az elmúlt két dekád alatt a 27 igazolatlan hiányzó 175 ezer forint termelési értékkel károsí­totta meg népgazdaságunkat. A műszaki vezetők liberálisan kezelik a . mulasztókat, nincs példás felelősségrevonás, nem járulnak hozzá az olvan légkör kialakításához, ahol szégyen a lógás. Biztosítani kell a ver­seny nyilvánosságát, rendsze­ressé kell tenni az értékelést, mert a dolgozók nagy része nem látja tisztán, hol van lemaradás a termelésben, hol kell javítani saját munkáján. Az évi terv tel­jesítésére tett felajánlás végre­hajtása megköveteli, hogv ezen a területen is változás követ­kezzen be. Kiállítás Marx életéről és munkásságáról Marx Károly életét és munkás­ságát ismertető kiállítást ren­dez március 14-én a Magyar Munkásmozgalmi Intézet a tu­dományos szocializmus meg teremtöje halálának 70. évloi- du'ója alkalmából. A kiállítás bemutatja, hogyan győzedelmeskedett a marxizmus világszerte s hogyan lett korunk uralkodó eszméjévé a rnarx'z- mus-leninizmus. Szemlélteti Marx szoros kapcsolatát az oroszországi forradalnfi munkás- mozgalommal és azt is, hogyan vált a marxizmus az emberiség eddigi története 6orán ismert legnagyobb erővé azokban a hatalmas alkotásokban, amelye­ket a marxizmus eszméinek nagy zászlóvivői és továbbfej­lesztői, Lenin és Sztálin hoztak létre. e x

Next

/
Thumbnails
Contents