Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)
1953-01-29 / 9. szám
7 1G53 január 29. NÉPÚJSÁG OLGOZÓK LEVELEIT PÁRTBIZOTTSÁG BECSÜLJE MEG A D ÁZ EGRI VÁROSI Az SZKP XIX. kongresszusa felhívta a figyelmet, hogy a pártszervezeteknek meg kell szüntetniük a dolgozók leveleinek és bejelentéseinek megvizsgálása terén tapasztalható fogyatékosságokat, s tartaniok (kell magukat Sztálin elvárs ismételt útmutatásaihoz. Az egri városi pártbizottság inég e nagyjelentőségű figyelmeztetés után is bűnös, hanyag módon kezeli a dolgozók leveleit. Boros Bertalan a múlt év június 15-én az egri erdőgazdaság géptelepével kapcsolatos problémák orvoslása végett fordult a pártbizottsághoz. A városi pártbizottság az ügy intézése érdekében ezidáig semmit nem tett, válaszra sem méltatta a levelet. Vas. Mihály elvtárs 1952 október 10-i levelében kérte a pártbizottság segítségét ellenséges elemekkel szemben. A városi pártbizottság három hónap után — január 22-én két sorban intézte el a Vass elvtárs számára igen fontos válaszd: „Hozzánk intézett levelét megvizsgáltuk, a szükséges intézkedéseket folyamatba tettük.” De a szükséges intézkedések még ma is csak „folyamatba" vannak. Mindezek azt bizonyítják, hogy Jenei Artur elvtárs, a pártbizottság titkára, és Molnár László agit. prop, titkár elvtárs lebecsüli a dolgozók leveleit. ,VaIami felesleges tehernek érzik ezt a munkát, nem tartják szívügyüknek » levelekben felvetett problémák kivizsgálását >— elválasztják a politikai munkától. „Ha ez a dolog (a levelek intézése) nem megy — mondja Molnár elvtárs — azért még nem kapunk pártfegyelmit. De ha a politikai munkát elha- nyagoliuk, azért fegyelmit ad a megyebizottság.” Jenei - elvtárs hallotta e kijelentést, de nem igyekezett megmagyarázni Molnár elvtársnak, hogy mit jelent a levelek, a dolgozók panaszainak gyors, lelkiismeretes elintézése. „Ahhoz, hogy helyesen vezessünk, a vezetők tapasztalatát ki kell egészíteni a párttagság tömegének tapasztalatával, az úgynevezett kisemberek tapasztalatával. Es mikor lehetséges ez? Ez csak abban az esetben lehetséges, ha a vezetők a legszorosabb kapcsolatban vannak a tömegekkel, a munkásosztály- lyal, a parasztsággal, a dolgozó értelmiséggel'' — tanítja Sztálin elvtárs. A párttagok és pártonkívüli dolgozók levelei a párt és a tömegek kapcsolatának kifejezői, bizonyítékai, erősítői. Ezek a levelek dolgozóink pártunk iránti szeretetéről, állandóan növekvő bizalmáról tanúskodnak. A dolgozók leveleikkel pártunkat akarják erősíteni, építésünket akarják támogatni, az ellenséget segítenek leleplezni. Az a pártbizottság, amely semmibe veszi a tömegek javaslatait, elfojtja az alulról jövő bírálatot, nem végez jó munkát. A dolgozók leveleinek lelkiismeretlen, hanyag kezelése rontja a vezetők kapcsolatát a tömegekkel, a tömegektől való elszakadáshoz vezet. Ezért kell nagy figyelemmel kezelni ezeket a leveleket, válaszolni kell rájuk és intézkedni, hogy a levelekben megírt problémákat megoldják. Ez nemcsak feladata pártszervezeteinknek, pártbizottSZTÁLIN ELVTÁRS ÚJ MŰVÉNEK TANULMÁNYOZÁSÁRÓL ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS - ÉPÜLŐ SZOCIALIZMUS A hosszú és érdemekben gazdag szolgálat Az SZKP XIX. kongresszusául anyagának tanulmányozása | után a párttörténeti káderképző tanfolyamok második, valamint a politikai gazdaságtan első és második éves tanfolyamain megkezdődött Sztálin elvíárs lángeszű alkotásának, korunk legnagyszerűbb eszmei fegyverének „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban" című művének tanulmányozása. Sztálin elvtárs e nagy jelentőségű munkájában a szocializmus politikai gazdaságtanának legfontosabb kérdéseire ad választ, megmutatja a szocializmusból a kommunizmusba való fokozatos átmenet útját. Sztálin elvtárs új művében felfedi és meghatározza a szocializmus és ia modern kapitalizmus gazdasági alaptörvényét, választ ad korunk legdöntőbb alapvető kérdéseire. Rendkívül nagy ez a segítség. E mű felfegyverzi a nemzetközi for r a d a l m i m u n k asm oz g aim a t, a társadalmi fejlődés törvényszerűségének ismeretével és megkönnyíti a kapitalista társadalom forradalmi átalakításának mélyre ható megismerését. A sztálini eszmék ragyogó fénnyel világítják meg a kommunizmus építésének útját a Szovjetunióban. Megmutatják az imperializmus igája ellen küzdő néptömegek harci perspektíváját, a népek fé- íiyes jövőjéért folyó sikeres harc Pár évtizeddel ezelőtt néhány kutató mangánércet tatáit Eger határában, a Merengö-szőlök kornyékén, A körülményeket fi- gyelenibevéve, feltételezték, hogy ezon a területen hatalmas men»'- nyiségü, az ipar számára nélkülözhetetlen fontosságú mangán- réteg húzódik. „Ami a földben van, azt oda teremtette isten" — volt a káptalani birtok urainak véleménye ai területükön folyó kutatás eredményéről — tehát az fre maradt továbbra is a föld »Jatt. A felszabadulás után a hfltal- tnas káptalani birtokot felosztották a dolgozó parasztok között. Az új földhözjuttatottak nem egyszer találtak szántás közben k a v éb ama, acél os -ikéks z í nbe n I útját. Sztálin elvtárs új müve I rendkívül nagy mértékben gazdagítja a kommunizmus első szakaszának, a szocializmus politikai gazdaságtanát. Amit a szocialista politikai gazdaságtanról mond Sztálin elvtárs, nemcsak tanulságos, hanem útmutató is szocializmusit építő társadalmunk számára. Társadalmunk még sokkal alacsonyabb fokán áll a fejlődésnek, mint a Szovjetunió társadalma. Hazánk még eok mindenben magán viseli a kapitalista társadalom bélyegét, annak a társadalomnak a bélyegét, amelyből született. Nálunk még vannak kizsákmányolok, folyik még — elsősorban a mezőgazdaságban széles mértékben a kis-áru termel és. Ennek el lenére lényegében a mii árutermelésünkre is vonatkoznak azok a megkülönböztető vonások, amelyekkel Sztálin elvtárs a szocializmusban folyó árutermelést jellemzi. Lemérhetetlen fontossága van számunkra is annak, hogy Sztálin elvtárs feltárta a szo- cializrtyjs alapvető gazdasági törvényét. Ez a törvény érvényes népgazdaságunkra, terv- gazdálkodásunkra is, e törvényt szemelőtt tartva kell terveinket elkészíteni. Párt- és gazdasági vezetőmik játszó, kisebb-nagyobb kődarabokat. Kezdetben -mérgelődtek, később rádöbbentek, t*>gy a furcsa színezetű kődarabok értéket rejthetnek magukban. Geológusok érkeztek Egerbe, s pontos mérések alapján megállapították, hogy az értéktelen kő: „mangánérc”. A felszíni feltárások után az elmúlt év őszén kezdődött meg a komoly munka az ország új é r c b á n y áj á ban. Mélyfúrássá, egymás után ütötték át a telepeket, s a közvetlen gyakorlati munka is igazolta: hatalmas kiterjedésű mangánércréteg húzódik -közel a felszínhez. Könnyű a felszínre hozása, közel van a vasút — az egri ércbánya biz tosítja iparunk mangánszükség- letének igen jelentős -részét. ságainknak, hanem kommunista kötelessége is. A városi pártbizottságnál tapasztalható hiányosságok rányomják bélyegüket a hozzájuk tartozó pártszervezetek - munkájára is. Nem véletlen az, hogy kevés munkáslevelet kap a városi pártbizottság, de az sem. hogy a dohánygyári levelezők szerkesztőségünkhöz küldött leveliikben sem merik feltárni a hibákat, a lakatosárugyárból, a tatarozó vállalattól, a 63/5-ös vállalattól, a vasúttól — és még hosszan sorolhatnánk a munkahelyeket — nem írják meg a dolgozók tapasztalataikat — nem bírálnak, mert nem nevelik őket bírálatra. Méltatlan a pártbizottsághoz az is, ahogy más párbizottságok és különböző szervek leveleit kezeli. A sajóbábonvi párt- szervezet a múlt év- márciusában véleményt kért egy dolgozóról. Ezidáig még nincs vélemény! A miskolci műszaki egyetem június 7-i levelére még nem kapott választ, de nem kapott választ a múlt év június 17-i információs kérdésére a komáromi, kiskúnhalasi, Budapest 11. kerületi pártbizottság sem, mert az egri városi párt- bizottság fülebotját sem mozgatja. De még a Központi Vezetőség leveleit, kérései som tartják tiszteletben. 1952 szeptemberében a KV egyik osztálya in-, formációt kért egy elvtársró! — nem vették figyelembe. Decemberben a KV sürgette a kért anyagot — a pártbizottság semmit nem tett. Januárban újabb sürgetés, végül 1953 január 23-án megszületett a válasz. nők tisztán kell látmiok az elméleti és gyakorlati kérdésekben. Elmélyültem, alaposan kell tehát tanulmányoztok Sztálin elvtárs új -művét, mert enélkül nem láthatják világosan feladataikat, korunk problémáit. Az, aki ezt nem érti, aki elmulasztja, elhanyagolja! Sztálin elvtárs művének tanulmányozását, előbb-utóbb elveszti tájékozódását a napi feladatok megoldásában. eltompul érzéke az új, a fejlődő iránt, megtorpan, elmarad a társadalom követelményei mögött — alkalmatlanná válik a vezetésre. Nem lehet a tömegek igazi eszmei, politikai irányítója. nevelője az, aki nem használja fel munkájában a sztálini művet és a kongresszus gazdag forrásából- nem merit. A sztálini zseniális művet tanulmányozók terjesszék, hirdessék a marxizmus továbbfejlesztésének nagy eszméit. Foglalkozzanak azokkal a politikai oktatásban részvevőkkel, akik nem tanulmányozzák „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” című anyagot. Ismertessék meg velük is a Sztálin elvtárs által megvilágított törvényeket, társadalmi jelenségeket, mert ez erőt, önbizaJmat ad dolgozóinknak a békéért, szocializmusért folyó harchoz. Az avatatlan szem még nem nagyon yeszi ész re az új bánya körvonalait. A szőlők közé ékelt akna száján még kézie-ro- vei folyik a feltárás során kikerülő föld csillézése, még csak 16 bányász, túlnyomórészben pá- rasztfiatal, dolgozik itt. De rövidesen száz fölé emelkedik majd a munkás!étszám. villamosítják a bányát, kompresszorok, felvonók és kőzetfúrógépek, fej- tőka-lapácsok segítik a dolgozók munkáját. Jóval több mint tízmillió forintot fo-rdlt kormányzatunk a terv új létesítményére, az egri ércbányára. S az Ipar már várja- a mangánt, hogy még több jóminőségí! vasat, acélt, festékanyagot adjon népgazdaságunk számára. A városi pártbizottság munkatársai nem gondoltak arra, hogy ezzel a hanyag, nemtörődöm munkával ártanak pártunknak, népgazdaságunknak. Azzal, hogy ők kényelmeskednek, nem adnak választ bizonyos pártintézmények kérdésére, olyan elemnek kerülhetnek fontos funkciókba, akik ellenséges munkájukkal fejlődésünket gátolhatják, vagy olyan embereket vonnak el különböző munkaterületről, akik nagyban elő tudnák segíteni építésünket. Mindezekért a hiányosságokért elsősorban Jenei Artur elvtárs, a városi pártbizottság titkára felelős. De felelősség terheli a megyei pártbizottság instruktorát is, aki nem magyarázta meg a levelek kezelésének helyes módját, nem kérte számon, vájjon fontosságának megfelelően kezeük-e a pártbizottság munkatársai a dolgozók leveleit. A városi pártbizottságnak sürgősen változtatnia kel! azon a lelkiismeretlen, nemtörődöm munkán, amely a dolgozók leveleinek kezelését jellemzi. Ne csak akkor foglalkozzanak a dolgozók panaszaival, amikor ráérnek! Értsék meg. hogy a dolgozók ügyeinek intézése nem unatkozást elűző foglalkozás, hanem a legszebb, a legnemesebb munka.: a párt és a tömegek kapcsolatának elmélyítése. Ne felejtsék egy pillanatra sem: élő, érző emberek vannak az iktatószámok mögött, akik határtalan bizalommal küldik el észrevételeiket a párthoz és akiknek bizalmát megingatja az, ha semilyen, vagy általános választ, semmi intézkedést nem kapnak leveleikre. Nyereménybetétkönyvek sorsolása Egerben Kedden délután tartották az egri városi tanács nagytermében a megye dolgozói nyeremény beié tkon yvei nek hatodik nyilvános sorsolását. A sorsolásban minden olyan forgalomban lévő nyereménybetétkönyv résztvett, melyet 1952 december 31-ig váltottak. Az egri üzemek és vállalatok élenjáró dolgozóiból alakult öttagú sorsolási bizottság, az Országos Takarékpénztár helyi fiókjának vezetősége a sorsolás napjára gondosan előkészítette a szerencsekereket, melyben Heves megye területén lévő ősz. szes nyereménybetétkönyvek számai belekerültek. Kisorsollak 64 betétkönyvet: ezek közül négy az átlagtőkéiének 200 százalékát, kilenc a 100 százalékát, 51 pedig az 50 százalékát nyerte. A füzesabonyi járási pártbizottság nyerte cl a mcgyebiioUság oktatási vándorzászlaját A megyei pártbizottság értékelte a járások, városok és üzemek között folyó oktatási versenyt. Az értékelés alapján a füzesabonyi járási bizottság került az első helyre, mely rendszeresen foglalkozik a propagandista szemináriumok vezetőivel, segíti őket a helvi feladatokra való mozgósításban, s a propagandista szemináriumokon megszüntette az igazolatlan hiányzásokat. Ebben a járásban a tszcs-k és tsz-ek többségében tovább fejlődött az oktatási munka, s ennek hatása érezhető a napirenden lévő gazdasági munkák eredményesebb megoldásában. Második a versenyben a hatvani járási bizottság, amelv szintén jól foglalkozik a propagandistákkal, de a járás néhány fontos üzemében komoly lemorzsolódás van. Harmadik helyezést ért el az egri járási bizottság, negyedik a gyöngyösi, ötödik, a pétervásári. hatodik a hevesi. A városok közül első Eger, második Gvöngyös, harmadik Hatvan, az üzemek közül első a Mátravidékl Erőmű, második az egri Fémszcr-elvénygyár, harmadik Petöíibánva. A megyei pártbizottság oktatási vándorzászlaját a füzesabonyi járás pártbizottsága nyerte el. Egy decemberi reggelen, amikor Alekszandr Torba vájár bement a bányavezetőségre, egy hatalmas hirdetést pillantott meg: „Ma, munka után. megkezdjük a .Artyemugolj’ kombinát ,Nyikatovka‘ 4—5. sz. bányamunkásainak a hosszú évek során végzett szolgálatokért járó pénzjutalom kifizetését’1. Alekszandr Torba nem most kap először jutalmat a hosszú évek munkájáért. E jutalmak kifizetése évente december végén történik. Most a pénztáros 4070 rubelt adott át a vájárnak. Ugyanennyit kapott Kizma Okunjev bá"vász is, aki ugyanúgy, mint Torba barátja, több mint 15 éve dolgozik a bányánál. A hosszú éveken át végzett munkáért járó jutalom azoknak a kedvezményeknek az egyike, amelyeket a szovjet bányászok kapnak. A jutalmakat a Szovjetunióban külön kormányhatározat folytán évente fizetik ki a szénipar és bányaépités dolgozóinak. Azok a földalatti munkások és bányamesterek, akik a bányákban és a bányák építésénél 1—3 évet dolgoznak, évente megkapják évi munkabérük J0 százalékát. Azok a munkások, akik több mint bárom évet dolgoztak, munkabérük 15 százalékát, öt év után pedig munkabérűk 20 százalékát kapják. A A plzeni „LeruV’-művek esz- tergályos-iizemében a megszokott ütemben nagyolta Stetina elvtárs a dugattyúkat. 250-et műszakonklnt. Ez 1950-ben volt. Talán még ma is csak ennyi lenne a teljesítménye, ha... Stetina elvtárs két évvel ezelőtt Prágában járt a csehszlovák-szovjet barátsági hónap alkalmával. Ott kezébe került Larin Sztálin-díjas szovjet esztergályos brosúrája. Stetina el- mélyülten tanulmányozta a brosúrát, amely oly egyszerűen magyarázza meg az élenjáró szovjet gyorsvágók munkamódszereit. — Vágósebességem 270 méter percenkmt és a brosúrában az áll, hogy 6000 métert is el lehet érni pcrcenf Innsbruck) A város szélén, a Reichen- aure-Strassen újból kormos barakkok sora. Ahogy a kapukon levő felirat mutatja, itt nem osztrákok laknak, hanem úgynevezett „áttelepült személyek”. Itt van egyike azon rengeteg nyugatausztriai tábornak, amelyekben hosszú évek óta sínylődnek a Szovjetunió és a népi demokratikus országok állampolgárai, akiket még a háború idején hurcoltak cl a hitlerista területrablók. Rágalmakkal, megfélemlítéssel és leplezetlen terrorral kényszerítik őket arra, hogy mondjanak le hazájukról. A „Neue Tageszeitung” című több mint 10 évi szolgálaltaf rendelkező bányászok évi munkabérük 25 százalékát, azok pedig, akiknek 15 évnél hosz- szabb szolgálatuk van, munka« bérük 30 százalékát kapják. Alekszandr Torba 30 száza« lékos jutalmat kapott. Ha szá« mításba vesszük, hogy családjában még rajta kívül ketten dolgoznak — a fia és a ve je. — akik 16 százalékos * jutalmat kapnak, akkor nem nehéz kiszámítanunk, hogy a vájár családjának évi költségvetése a jutalmazás folytán 9000 rubellel emelkedik. Alekszandr^ Torba és barátja, Kuzma Okunjev, miután felvették a jutalmat, feleségükkel együtt végigjárták az áruházakat. Elhatározták, hogy beszereznek a lakásba valami újat. így Kuzma Okunjev új sezlont, Alekszandr Torba pedig újtípusú rádiót vásárolt és kiegészítette ruhakészletét. A hosszú évek szolgálatáért adott jutalmak összege évről évre növekszik. 1952-ben az „Artyemugolj” kombinát bányászainak 18 millió rubellel nagyobb összegű jutalmat fizettek ki, mint 193Úben. A hosz« szú és érdemekben gazdag munkáért kapott jutalom csak példája annak a hatalmas gondoskodásnak. amellyel a Szovjet«! unióban a dolgozó embert kö«í rülveszik. kint — gondolta Stetina és $ szovjet tapasztalatok alkalmazása nyomán megemelte vágósebességét. Egyszer aztán Bikov, szov« Jet sztahanovista gyorsvágó el« látogatott a plzeni ,,Len:n”-mü- vekbe. Stetina feszült figyelemmel kísérte előadását. Á híres szovjet sztahanovista segítségé« vei Stetina 1200 méteres vágó« sebességet ért el percenkint. Stetina elvtárs most egy műszak alatt annyit teljesít, mint azelőtt egy hét alatt. Nagyobb vágósebesség — ez ma a jelszó, amelyet Stetina példája nyomán a plzeni „Le* nin”-művek esztergályosainak és maróinak százai váltanak valóra. osztrák lap nemrég közötte, hogy a francia megszálló hatóságok az amerikaiak utasítására reguláris katonai alakulatokká alakították át Innsbruckban az úgynevezett „áttelepült személyek munkászászlóaljait’* és’ ezeket az egységeket az „európai hadsereg kötelékeinek” ne« vezték el. Ezek a kötelékek francia és amerikai tisztek vezetésével katonai kiképzésben részesülnek. így valósul meg a* amerikai imperialisták .gyalázatos terve — először elszakítani az embereket szülőhazájuktól, azután ágyútöiteléknek felhasználni őket. Az olasz nép tiltakozik a csaló választójogi „reform" ellen A „L’Unita” közil, hogy egész Olaszországban folytatódnak az antidemokratikus választójogi „reform” elleni tlltkozó sztrájkok és tüntetések. Nagy sikerrel zajlottak le a monfalconel (Gorizia tartomány) hajógyári munkások és az udinei kohászati gyárak munkásainak sztrájkjai. Sztrájkokat tartottak még Velencében, Bol/.anóban, Catauiában és Palermóban. Pa- lermóban és Bolognában városi tüntetéseket szerveztek, tiltakozásul a „reform” ellen. Bolognában összetűzésre került sor a tüntetők és a rendőrség között. A „L'Unlta“ idézetet közöl abból a körlevélből, amelyet Costa, az Olasz Gyárosok Szövetségének elnöke küldött szét a vállalkozókhoz. A körlevél azt javasolja a gyártulajdonosoknak, hogy alkalmazzanak meg« torló intézkedéseket azokkal a dolgozókkal szemben, akikrcszt- vesznek a kormány választójogi törvényjavaslata elleni tiltakozó sztrájkokban. A „L’Unita” kommentárjában rámutat: a körlevélben foglaltak a szakszervezetek és az olasz dolgozók politikai és alkotmányos jogai ellen már előre eltervezett fasiszta jellegű támadás. Elbocsátották a „Montecatinl” vegyészeti tröszttől az egyik szakszervezeti vezetőt, egy másikat pedig felfüggesztettek állásából. Serravalle-Sesia-ban' (Vercelli tartomány) egy papírgyár igazgatója kijelentette, hogy bezárja a gyárat, mert a munkások sztrájkkal tiltakoztak a választójogi „reform” ellen. Szorgos munka folyik az új, egri ércbányában Pável Bikov munkamódszerével dolgoznak a csehszlovák esztergályosok (.POLITIK AI Az „európai hadsereg kötelékei* I *
