Hevesmegyei Népújság, 1953. január (1-9. szám)

1953-01-22 / 7. szám

YILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK NÉPUJ SA 6 A 7, SI M P HEVESMEGYEI PÁRT1IEOITSÁG ANAH LAPJA X. évfolyam, 7. szám Ára 50 fillér 7953 január 22 AZ IPAR LEGFONTOSABB FELADATA Nincs okunk szégyenkezésre, ha ötéves tervünk építéséről van szó. Iparunk fejlődése egyre gyorsabb ütemű, messze maga mögött hagvia a Marshall-terv bilincseiben vergődő nyugati ál­lamok iparának fejlődését, „s ha a még fennálló jelentős hi­bákat és hiányosságokat kikü­szöböljük. minden lehetőségünk megvan aria, hogy a továb­biakban újabb. még jelentősebb sikereket érjünk el". Megyénk üzemei előtt is elsőrendű fel­adat, .hogy megszívlelve Gerő elvtárs szavait, a tavalvl ta­pasztalatokat iól felhasználva, eredményes' harcot vívjanak a . munkaszervezés, a munkafegye­lem. a takarékosság biztosítá­sára. Értünk el eredményeket ezen à téren? Kétségkívül! A Bél­apátfalvi Cementgyár, ahol megjavult a munkafegyelem, a munkaszervezés. rendszeresen teljesíti tervét — kisebb üze­meink egész sora. élükön a Mátrai Ásványbányával, jó ta­karékossággal, szilárd munka - fegvelemmel harcol havi terve teljesítéséért. Helytelen volna azonban azt hinni, hogv ezen a téren minden rendben van. Né­hány helyen még ma sem tesz­nek meg mindent a terv telje­sítésének biztosítására, nem ér­tik meg. milyen hatalmas mun­kát igényel az ipar termelé­kenységének további 16 száza­lékos emelése ,a... ; „Az ivari termelés 16 száza­lékos emelése 1953-ban olyan feladat, amely állami szerveink­től, minisztériumainktól, üze­meinktől, yárt- és tömegszerve- zetehnkt'ól egész munkásosztá lyunktól és műszaki értelmisé­günktől rendkívül magasfokú szervezettséget fegyelmezett, szorgalmas munkát, igen ko mo’u erőfeszítést követel meg“ —- mondotta Gerő elvtárs. Erről a szervezettségről fe­ledkeznek meg az Egercsehi bá­nyában. ahol a génkiesések, a csillehiánv miatt január 16-án csak 59 százalékban téliesítet­tek napi tervüket, vagy Petőfi- bánván. ahol különösen a fa­anyag-utánpótlás , terén vannak komoly hiányosságok és ianuár 14-ig dekádtervüket csak 82.7 százalékban téliesítettek. A terviemaradás egyik leg­döntőbb oka a gépek rossz ki­használása. a műszaki előfelté­telek hiánva. A rossz, szerve zetlen munka miatt a megye építkezéseinél alig 50 százalé­kos a gépkihasználás, a Tata­rozó Vállalatnál pedig csak 30 százalék. Sokszázezer forint értékű gén hever kihasználatlanul, ugyan­akkor egyes helyeken géphiánv- ról panaszkodnak — egvre na­gyobb szükség volna a gépi munka felbecsülhetetlen segít­ségére. A rossz gépkihasználá- sért elsősorban n vállalatok mű­szaki vezetőit terheli a felelős­ség. Egercsehi bányában — ahol az elmúlt évben is c=ak 20.6 százalékban használták ki a gépek kapacitását — próbamun­kát végeztettek a réselőgéppe! Víz tőrt be a munkahelyre, s ahelvett, hogv a műszaki, veze­tőség evorsan intézkedett vol na a vízbetörés megszüntetésére, még az ott dolgozó embereket is máshova irányította Ez a kirívó példa is arról tanítsko dik, hogv egves műszaki veze­tők szívesebben fogják meg a munka könnyebb végét, megát kusznak a nehézséggel, hivat­koznak fűre-fára. csak éppen hem tesznek semmit. Beszélni kel! ötéves tervünk kgvik legdöntőbb kérdéséről, a takarékosságról is. Komoly ia- Vltani való van ezen a téren k Gyöngyösi Váltó- és Kiférő- pvárban egyetlen délelőtt majd )000 forint értékű kést. túl­nyomórészben vidiát törtek el a dolgozók, A rózsaszentmártoni IX-6s aknában, ha másfélméte­res fát kérnek a bányába, két­méterest küldenek le — a fűré­szeléssel nemcsak idő. de jelfen fős m-enmy:ségű faanyag is kárbavész. Száz és ezer módja van a takarékosságnak — s egyáltalában nem lebecsülendő, ha valaki filléres megtakarítást ajánl, mert hiszen q régi köz­mondás is azt tartja: „aki az aprót nem becsüli, az a nagyot nem érdemli". Jellemző példa erre, hogv a siroki Vasútépítő Vállalat azzal, hegy saját maga helyszínen termelte ki a szüksé­ges kőmennyiséget, nemcsak 100 ezer forint megtakarítást ért el. de még a kijelölt út­szakaszt is 10 nappal a határ­idő előtt készítette el. Ilyen és ehhez hasonló lehetőség minde­nütt található. De nemcsak anyaggal, pénz­zel, hanem idővel is takarékos­kodni kell. Az Egercsehi szén­bányában egv közepesen teljesí­tő vájár műszakonként 7—7.5 köbméter szenet termel. Könv- nven ki lehet számítani, hogv ha csak 10 igazolatlan műsztak- mulasztás történik, máris 75 köbméter szén megy veszendőbe. De hasonló a kár iparunk más területén is a műszakmulasztá- sok. késések, vagy az indoko­latlanul magas beteglétszám miatt. Á Seiypi Cementgyárban egvetlen dekád alatt 96 dolgozó „betegedett meg“ — senki sem nézett utána, hogv nem lógás, munka kerül és van-e a feltűnő sok betegség mögött. A gépkihasználásért, a l‘ó munkafegyelemért, a takarékos­ságért folyó harc egyik legfon­tosabb eszköze a munkaver- senv. De csak annak a ver­senynek van valóban mozgatő- erele. csak az a verseny viszi előbbre a termelést, amelyet rendszeresen értékelnek, ahol a szakszervezeti bizalmiak segítsé­gével nap mint nap tudatosít­ják a dolgozókkal, hogyan áll­nak tervük teljesítésében. Á ró­zsaszentmártoni IX-es aknában a bizalmiak zsebkönwükben fel­tüntették. miiven vállalást tett' a dolgozó — de a teljesítés is­mertetéséről már megfeledkeztek. A versenvtáblán már szakállt növesztettek q régi termelési eredmények, s a dolgozók iog- ga! kifogásolták, hogv nincs senki, aki törődne evvel. Nem egyedülálló ez a- ielen- ség — megyénk szénbányáiban, de különösen az építőipar terü­letén komolv baiok vannak a vers-env nyilvántartásával, érté­kelésével. Ezen a téren már most. az üi esztendő első hó- n-aniában. döntő változásnak kel! bekövetkeznie. Rákosi elvtárs az országgyű­lés előtt elmondott beszédében rámutatott arra: „A mi iparunk általános hibája még mindig, hogy nem tud egyenletesen, rit­mikusan termelni". Az egyenle­tes termelés megvalósítását csakis a tokarékosság, a ió gép- kihasznáiás/' a munkafegyelem szilárdsága, s ami ezzel iár, a ió műszaki előfeltételek megte­remtése biztosíthatja. Az üzemi o5r*szervezetek kommunistái ne elégedjenek meg csak ..az is­mertetéssel" — salát példám kon keresztül gyakorlatban is hajtsák végre azokat a felada­tokat, amelyekét Rákosi és Gerő elvtárs fűzött elénk. I.egyenek oéldamutatók q termelésben, a takarékosságban, álljanak helyt minden nehézségben Bírálják bátran a műszaki vezetőség hi­báit, a szakszervezet, az üzemi pártszervezet munkáiét, de ne­veljék ugvanüven harcos bírá­latra a pártonkívüli dolgozó­kat is. Ötéves népgazdasági tervünk nemcsak a nehézipar, a termelő­eszközöket gyártó ipar fejlesztését írja elő, hanem nagy gondot fordít a közszükségleti cikkeket gyártó ipar, így az élelmiszeripar fejlesztésére is. 1951 októberében kezdte meg működését az ország egyik legkorszerűbb tejipari üzeme, a bácsbokodj tejüzem. E tej­üzemet négy és félmillió forint beruházással építették és napi 60.000 liter tej feldolgozására képes. Képünkön a modernül beren­dezett pasztőrizálóterem látható. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdasági terv teljesítésének 1952. évi eredményeiről Nyilvánosságra került a Köz­ponti Statisztikai Hivatal jelen­tése az 1952. évi terv teljesíté­séről. A jelentés megállapítja, hogv a gyáripar évi teljes ter­melési tervét 100.7 százalékra, ezgpbelül a nehézipar 99.8, a könnvűipar 101.4. az élelmiszer- ipar 103.1 százalékra teljesítette. A gyáripar 1952-ben 23.6 szá­zalékkal termelt többet, mint 1951-ben. A helyi iparhoz tarto­zó áliami vállalatok termelési tervüket 104.3 százalékra teljesí­tették: 93.8 százalékkal termel­tek többet, mint az előző évben. Megállapítja a jelentés, hogy a tervvel szemben lemaradás volt az acél, egyes hengereit acélgvártmánvok, a gőzmoz- donv. a traktor és néhány más termék termelésében. Az évi terv túlteljesítését je­lentős mértékben segítették az új technológiai eljárások, a munkaigényes és nehéz munka­folyamatok gépesítése. A gyáripar összehasonlítható termelésének önköltsége 1952- ben — előzetes számítások sze­rint — az előző évhez képest 4.2 százalékkal csökkent, de a csökkenés nem éri d a tervben előírt mértéket. A mezőgazdaság szocialista szektora 1952-ben erőteljesen fejlődött. Míg 1951 végén az ország szántóterületének 25 szá­zaléka tartozott e szektorhoz, 1952 végére a szocialista szek­tor részesedése meghaladta a 37 százalékot. 1952-ben több mint 90.000 család tépett a szö­vetkezeti gazdálkodás útjára, — a szövetkezetek tagjai átlag 50 százalékkal több munkaegységet szereztek, mint 1951-ben. Az eredmények mellett azon­ban hiányosságok is vannak. — több helyütt alacsony az állati termékek hozama, nem egv he­lyen magas a termékek önkölt­sége, a gondatlan kezelés miatt nagy volt a betakarítási veszte­ség. Emelkedett a földművelés belterjessége, tovább nőtt az ipari növények vetésterülete. míg az öntözéssel müveit terü­let 32 százalékkal volt nagyobb az előző évinél. Továibb emelke­dett a mezőgazdaság gépesítése, emelkedett az állatállomány: a sertésállomány 19, a szarvas­marhaállomány 9.5 százalékkal. Különösen jelentős az állatál­lomány növekedése a szocialista szektorokban. A közlekedés területén a vas­utak teherszállítás! tervüket 102, a vizi-közlekedés 109.3 százalék­ra teljesítette. A tehergépkocsik teherszállítása egy esztendő alatt 42.9 százalékkal emelke­dett. A párt és a kormány 1951 de­cember 1-1 határozata nyomán jelentősen megjavult a lakosság élelmiszer és iparcikk ellátása. A kiskereskedelem csak húsból 17 9, motorkerékpárból 57.6 szár zalékkal adott el többet, mint 1951-ben. Az év folyamán az állami kiskereskedelmi boltháló­zat 3819, a szövetkezeti hálózat 990 üzlettel bővült. Emelkedett a munkások és alkalmazottak száma is, — 1952 végén 203.000- rel volt több mint egy esztendő­vel ezelőtt. Javult a munkafe­gyelem. az igazolatlan mulasz­tások aránya egv év alatt 50 százalékkal csökkent, ugyanak­kor azonban emelkedett az iga­zolt mulasztások aránva. 1952-ben a beruházásokra fo­lyósított összeg 23.2 százalékkal haladta meg az 1951 évit. öt­éves tervünk harmadik évében sok ú' üzem kezdte meg műkö­dését, számos gvárat, üzemrész- leget bővítettek, illetve korsze­rűsítettek. A mezőgazdaság 1700 traktort, 500 kombájnt, s mint­egy 25.000 egyéb erő- és munka­gépet kapott. Villamosítottunk 96 falut, 58 állami gazdaságot, 62 termelőszövetkezetet és 22 gépállomást. Számos úi iskola, kutatóintézet, rendelőintézet, bölcsőde, mimkáslakás épült. A jelentés azonban megállapítja, hogy az építkezések költségei emelkedtek a muliévihez képest, és több építményt nem adtak át az építő vállalatok határidőre. A kulturális élet minden terü­letén számottevő fejlődést ho­zott az elmúlt év. Az év folya­mán a kinyomtatott könyvek és egyéb müvek száma 18 százalék­kal volt több. mint 1951-ben, — 400 új népkönyvtár is létesült. Emelkedett a színházak, mozik, rádióelőíizetők száma, — öt úi műsorszóró rádióállomás kezdte meg működését. Tovább javult a dolgozók egészségügy; helyzete. a csecsemőhalandóság egy év alatt csaknem 17 százalékká' csökkent. Több orvos, több ren­delőintézet segíti a dolgozókat» — ma már minden 10.000 lakos­ra 12 orvos jut. Az elmúlt év folyamán az eredmények nyomán 4.7 száza­lékkal haladta túl nemzeti jöve­delmünk az 1951 évit. A lökés szektor részesedése az 1951 évi öt százalékról 1952-ben 1.7 szá­zalékra csökkent. 1952-ben a nemzeti jövedelem mintegy háromnegyed része a lakosság személyes szükségle­teinek kielégítésére, szociális és kulturális juttatások fedezésére, valamint egvéb társadalmi szük­ségletek kielégítésére, egyne­gyed része a termelés bővítésére szolgált. Jó tanulással készülnek az egyetemre az egri szakérettségi tanfolyam hallgatói Az egri szakérettségis tanfo­lyamon 223 munkás és paraszt hallgató tanul. Oktatásuk ko­moly. felelősségteljes feladat elé állít minden nevelőt, különösen itt, ahol a hallgatók a múlt rend­szer bűnös iskolapolit:káia_ miatt nem tanulhattak. A pedagógusok éppen ezért összpontosítják fi­gyelmüket először ís arra. hogy megtanítsák tanulni a hallgató­kat. Nagvon, sokan rendszertele­nül tanultak. Kröpfler Endré.ié magolta az anvagot, nem is tu­dott gvenge, iórendű eredmény­nél jobbat felmutatni, most Ga- ramszegi Máriával együtt— aki közepesrendű volt — teljes ered­ményt értek el, mivel módszerü­kön változtatva, értelemszerűen tanulnak. A tanfolyam nevelői mindent elkövetnek hogy tudásuk leg­javát adják át haügafoiknak. A nevelés azonban kétoldalú: ered­ményes munkát csak úgy tudnak végezni ha a hallgatók is szív­ügyüknek tartják a tanulást. Ennek érdekében legfontosabb feladata az volt a tanfolyam ve­zetőségének. hogv ió osztálykö­zösséget alakítson ki. Igv sike­rült elérni, hogv az osztálvkol- lektiva vonja felelősségre a la­zán tanulókat, fresik Piroska. Hoffman Teréz és Bársony Éva év elején egyenetlenül tanultak, az osztálvkollektiva bírálatának hatására a rendszeres tanulással elérték, hogy gyenge-közepesből jórendü tanulók lettek. Voltak olvan tanulók is. akik nem segí­tették gyengébb társaikat, de a helves bírálat után komolv se­gítői lettek az osztálynak. Sok hallgató csak a jegvért tanult. Nem látták azt. hogv a szak­érettségin tanultaik egyetemi és főiskolai ■ tanulmányuk alapjául szolgálnak. A népnevelők rend­szeres felvilágosító munkája nyomán 45-röl hatra csökkent az ilyen hallgatók száma. A tantermi foglalkozásokon le­adott anyag elmélyítésére terv­szerű. korrepetálási órákat ve­zettek be, ahol figyelemmel ki­sérik, hogy melyik hallgató mi­ből gyengébb — ígv rögtön se­gíteni tudnak. Eguénileg foglal­koznak velük a ió tanulók is. Elsner Miklósné kitűnő tanuló, Vincze Mária tanulmányi átla­gát 2.5-ről 3-ra. Vaczota Karola pedig Farkas Mária eredményét javította meg. Ha valamit még ezekután sem értettek meg, azt konzultációkon kérdezik meg a nevelőktől. Ezentúl matematika, fizika, magyar-, biológia-, ké­mia-, földrajz-, és történelem- szakkörön bővítik ismereteiket, amelyen a jeles és jó tanu'ók tartanak előadásokat. Különösen jó munkát végzett ezen a téren Újvári Ottó matematika-fizika szako-s és Ladó Erzsébet ma- gyarszakos tanár. A szakérettségis tanfolyam eredményes munkájának motor­ja a pártszervezet. A pártvezető­ség állandó kapcsolatot tart az osztályvezetőkkel. Az ígv szer­zett tapasztalatokat mindén hé­ten vezetőségi ülésen beszélik meg s megszabják a DISZ- alapszervezetek feladatait is. A pártszervezet állandó leve­lezést folytat az előző évben végzett hallgatókkal. Időnként meghívja őket az oszfálvgyűlé- sekre, amelyeken elmondják ta­pasztalataikat, tanulási módsze­reiket. Az előző tanév tapasztalatain okulva, a szakmai felkészültség meüett nagyobb gondot fordíta­nak a nevelők, politikai képzésük fejlesztésére. Az előadásaikhoz szükséges példákat a mindenna­pi életből, a szocializmus építé­séből veszik. Ez segítette elő, hogv a hallgatók az első féléves kiértékelés szerint 3.85 tanulmá­nyi átlagot értek el. Különösen jó eredményt ért el a vegves mérnöki szak, 4.42-es tanulmá­nyi átlaggal. Az eredmények mellett talál­hatók hibák is: az orvos-, orosz ..B”- és történelem-földrajzsza- kon még sok olyan ha’ígató van, aki helytelen módszerrel tanul. A diákotthon és tanfolyam ne­ve! őtesíü'el éneik az legyen a legfontosabb feladata, hogy ezt a hiányosságot a legrövidebb időn belül kijavítsa. A fiatalabb nevelők pedig, akik nem rendel­keznek még megfelelő pedagó­giai tapasztalattal, hallgassa­nak: az idősebb kartársaikra és alkalmazzák a gyakorlatban tanácsaikat. Mi épül ígerbn 1833hn ? Ötéves tervünk negyedik esz­tendeiében is jelentős összeget fordít kormányzatunk a megye­székhely, Eger város fejlesztésé­re. Csaknem félmillió forintos befektetéssel tovább korszerűsí­tik, a kenyérgyárat A nagy fel­adatok előtt álló Tatarozó Vál­lalat 400.000 forintos beruházás­ban részesül. Az elmúlt években már jelentős összeget fordított népi államunk az egészségügyi intézmények fejlesztésére. Ebben az esztendőben a kórházak, ren­delők felszereléseinek kibővíté­sével. úi bölcsőde létesítésére 500.000 forintot fordítunk. Nagy fejlődés előtt áll sportéletünk is, — ezt tükrözi a sportpálya rend- behozatalára előirányzóit 650 és a strandfürdő kibővítésére előirányzott 110 ezer forint. Uj lakások is épülnek, — 750.000 forintot irányzott elő erre ter­vünk negyedik esztendeje. Kol­légium fejlesztésre, út és járda építkezésre, a víz- és csatorna- hálózat kibővítésére több mint egv millió forintot irányoz elő az 1953-as év. Beszámoló a Lêcsi békekongresszusről Eger város dolgozói pénteken este lelkes hangulatú békegyü- lést iartottnk a Szakszervezeti Székház nagytermében,, melyen Gosztonvi János elvtárs, a DISZ főtitkára számoit be a népek bécsi békekongresszusáról. Gosztonvi János szavai után egymás után emelkedtek szólás­ra az egri békeharcosók, hogy hangot adjanak elszáfit béke- akaratuknak. Bódi Andrásné a dohánygyár dolgozója elmon­dotta. hogv míg a küldöttek Bécsben a békéről tanácskoztak, ők a termelés tokozásával erő­sítették a békét. Múlt évi tervü­ket 107 százalékra teljesítették, s'az idén még fokozottabban, odaaidóbban dolgoznak. A békegyűlés résztvevői vé­gül táviratot intéztek az Orszá­gos Békeíanácshoz. melyben kö­vetelik. hogv az amerikai impe­rialistáik tartsák tiszteletben az emberi jogokat, szüntessék meg a békeharcosok üldöztetését. Lelkes vállalatok a bcgjöjlés s ksreért A begyűjtési rendelőt elő­írja, hogv már az év elején meg kell kezdeni az 1953-as évi tej- tojás- és baromfibeadást. Párt­szervezeteink. községi taná­csaink lelkesen harcolnak azért, hogv minden dolgozó paraszttal megismertessél, az új begyűjtési rendeletét. A rendelet ismerteié-, seben élenjár Atkár, Boldog, Péiv és Heves község, ahol a dolgozó parasztok már meg- tèzdték a beadás teljesítését. Heves községben példát mutat Tóth László két holdas dói gozó paraszt, aki már teljesítette ne­gyedévi baromfibeadását. Péiv községben Kovács László 10 Holdas dolgozó paraszt évi to­lás beadását 80, soványbaromfi- beadását 100 százalékra teljesí­tette. Adáes községben lelkes han­gú tanácsülésen tettek vállalást a dolgozó parasztok, hogv már­cius 9-re. Rákosi elvtárs szüle­tésnapjának tiszteletére teljesí­tik negyedévi beadási kötelezett­ségüket. Fibecz József vállalta, hogv negyedévi toiásbeadását erre a napra teljesíti és ponto­san fizeti az adót is. Pokovai Ferencné tanácstag arra tett méretet, horrv negyedévi barom­fi- és tojásbeadását március í-re teljesíti. Ezenkívül m'ntegv 12 dolgozó paraszt tett fel a fán’ást az első negyedévi terv teljesíté­sére.

Next

/
Thumbnails
Contents